Julius Caesarról nevezték el a hónapot, azért mert ebben a hónapban született. Az év hetedik hónapja, 31 napos. Régebben hazánkban Szent Jakab havának is hívták, és az Oroszlán havának is nevezték. A székelynaptárban Áldás hava. Allegóriája sárga ruhás repülő ifjú, fején kalászkoszorúval. Jobbjában az oroszlán jele, baljában kosár, fügével, dinnyével és más gyümölcsökkel.

Legfontosabb tennivaló júliusban az aratás volt.

Július másodika Sarlós Boldogasszony ünnepe

http://netfolk.blog.hu/admin/post/edit/5382155

Az egykori sarlós aratás kezdete. Magán az ünnepen valami keveset arasson az asszony is sarlóval, szedjen kalászt, hogy a jószág ne pusztuljon.

A kereszténység már a XIII. századtól a "nehézkes" Máriának,Erzsébetnél, Keresztelő Szent János jövendő anyjánál tett látogatását ünnepelte.

Bár a köztudat az aratás kezdetét Péter és Pál ünnepéhez kapcsolja, a kultikus hagyományok, archaikus hiedelmek miatt azonban Sarlós Boldogasszony napját kell az aratás ünnepélyes kezdetének tekintenünk.

Az ünnep hiedelem és hagyománykincse nagyon gazdag. Virágszentelés, szegények istápolása, anyaság, de legfőképp az aratás a tárgya.

 Ezen a napon csak jelképesen arattak. A szerszámokat megáldatták a pappal, a búzából koszorúnak, szentelménynek, szobadísznek valót szedtek. Az aratást másnap áhítattal kezdték, tiszta fehér gyolcsruhában, levett kalappal a búza elé térdeltek és imát mondtak. A munkát a föld szent, keleti sarkában kezdték, az első két kévét keresztbe rakták. Mindez, az életet jelentő új kenyérnek szólt.

A hagyomány ekkor ment el a faluból egy ember, a gazdához, hogy megegyezzen a „részben”, ami a munkások járandósága volt. Napkelte előtt megkezdték a munkát. Az asszonyok szalmából kötelet sodortak, mert ekkor még a párától, harmattól nyirkos volt és jól sodorható. A férfiak addig kiverték és megfenték a kaszát. Van egy mondás is: ha nem te vered meg a kaszát, akkor ő ver meg téged. A kasza kiverése a csorbult él rendbehozatala. Mire ezzel végeztek, lehetett kezdeni az aratást. Délig vágták a gabonát, csak épp reggelizni álltak meg. Délben az otthon maradt idősebb női családtagok a megfőzött ebédet kosárba téve kiküldték vagy kivitték az aratóknak. Ezután a félórás uzsonnaidőtől eltekintve az esti harangszóig arattak.

http://netfolk.blog.hu/2013/06/27/nyari_munkalatok_az_aratas

 A 19. században még az asszonyok arattak sarlóval. Az első világháború után az aratást már a férfiak végezték kaszával.

A bíróságon az aratás heteiben törvénykezési szünetet tartottak, de nem ám a nagy melegre való tekintettel! A búza nem várhatott, a többi ügy igen. Még az elítélteket is csak a munkálatok befejeztével zárták börtönbe. Munkájukra szükség volt.

Július 5. – Sarolta, Emese
Ha esik, akkor rossz dió- és mogyorótermés lesz.

Július 13. Margit napja

Két furcsa jelzőt kapott ez a névnap: Mérges Margit, vagy még furcsább, PisisMargit. Az előbbi a július derekának viharos, égiháborúkkal terhes idejére utal, amikor gyakran elveri a jég a termést. A Pisis Margit az "enyhébb" változat: minden bizonnyal a nyári esőket jelenti.

IV. Béla leányát Antiochiai Szent Margit után kereszteltette Margitra. Ő lett a későbbi Boldog Margit, akit későn, 1943-ban avattak szentté. A két szent legendavilága összemosódott.

http://netfolk.blog.hu/2013/07/12/miert_pisis_margit

Július 15. – Apostolok oszlása
Ha főszél (északi szél) fúj, drágaság lesz, és tavaszra fölmegy a búza ára.

Július 20. – Illés

"Az Illés napi vihar felforgatja a kereszteket, elhányja a vontatókat, mindent"

"Illés napi kereszthányó szél (orkánszél)" így mondják.

Ha ezen a napon dörög az ég, azt mondják, hogy „Illés szekere zörög”. A szegedi néphit szerint bármilyen szárazság van, az esőnek esnie kell Illés próféta napján. S így fenyegetik meg az ünnep előtti forróságot: jaj neköd kánikulla, ha Illés próféta a nyakadot megmossa. Munkács környéki hiedelem szerint Illés a névünnepén jeget dob a folyók vizébe, ettől fogva már nem jó a szabadban fürdeni.

Július 22. Mária Magdolna napja

Zalában a kánikula Magdolna napján jön be és Bertalan napján távozik.

 Ő a keresztény legenda irodalomban és művészetben a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője. Ott állott a kereszt alatt, egyike volt azoknak, akik eltemették a mestert, s tanúja lehetett a feltámadásának. Kibontott hosszú hajjal ábrázolják, mert hajával törölte meg Jézus lábát. A fodrászok, fésűsök, kozmetikusok választották védőszentjükül.

Hazánk egyes vidékein úgy tartották: a lányok haját az ő neve napján kell levágni ahhoz, hogy még szebben nőjön.

http://netfolk.blog.hu/2013/07/21/julius_22_magdolna_napja

Július 25. Jakab napja

Jakab nap veszedelmes: nagy viharokat hoz, dút, borít, sok kárt

csinál. "

Ha a hangyák menetelnek, nagy hidege lesz a télnek. Ha sok az égen a fehér fölleg, akkor a télen sok hó lesz. A régi szegedi juhászok Jakab éjszakáján a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra. A nap délelőtti időjárása megfelel a karácsony előtti, a délutáni pedig a karácsony utáni időjárásnak. Vagyis, ha délelőtt felhős az ég, akkor a tél első felében, ha pedig délután, akkor meg a tél utolján lesz tartós havazás. Ha a nap fényeskedik, nagy hideget jelent, ha eső esik, jó idő lesz – mondják a székelyek.

A egyik leghíresebb búcsújáró hely Szent Jakab sírja a spanyolországi Compostellában. A 8. századtól él az a hagyomány az Egyházban, hogy Jakab Spanyolországig eljutott missziós útján. Egy későbbi leírás még azt is tudja, hogy igehirdetésének nem volt sok foganatja, el is veszítette Jakab a kedvét, s akkor megjelent neki a Szűzanya és megvigasztalta.

A hagyomány szerint Jakab feledésbe ment sírhelyét éjszaka csodálatos fény jelölte meg, s a megtalált sírt növekvő tisztelet vette körül.

http://netfolk.blog.hu/2013/07/24/julius_25_jakab_es_a_hangyak_kapcsolata

Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja.

 Anna - lyukas a kanna Anna - tele van a kanna

Anna napja a  kender nyűvésének kezdőnapja.

E nap a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. Asszonyi dologtiltó nap volt. Így nem csoda, ha Annát Keddasszony néven is emlegetik. Lehetséges ugyan, hogy a Keddasszony képzetkörébe valami régi, mitikus, rettegve tisztelt női alak jellemvonásai is beleszövődtek, aki megbünteti azokat az asszonyokat, akik az ő napját, a keddet nem tartják tiszteletben. Keddasszony azonban a Szent Anna módjára és az ő képében segíti a gyermekáldásért, könnyű szülésért könyörgő nőket, ő maga Szűz Mária anyja. Annát patrónájaként tisztelték azok is, akiknek foglalkozása a gazdasszonysággal, a szövő munkával, a csipkeveréssel, sőt a seprőkötéssel függött össze.

 Bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/07/25/szent_anna_kedd_asszonya

 Tánczos Erzsébet összefoglalója

A búzavirág, más néven dődike, égi virág, gabonavirág, kék búzavirág, vetési búzavirág, sukollat, vadpézsma, imolya, kék konkoly. Még imolának, kékkonkolynak, vagy zsukollatnak is nevezik a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, Dél-Európából származó egyéves növényt. Neve utal arra, hogy anno a búzatáblák jellegzetes gyomnövénye, dísze volt még a vegyszeres gyomirtás megjelenése előtt.

A vetésekben ma már alig látható, helyette kertekben megtalálható, hiszen szépsége a dísznövény karriert biztosított a számára. Vetése április hóban történik.

Jellegzetes virágai többnyire élénk kékek, csövesek, pártájuk mélyen hasogatott, májustól virágzik. Bár a legelterjedtebb típus sziromlevelei kékek, akadnak vörös, lilás, fehér és egészen feketébe hajló sötétbarna virágzatú példányok is. A gyógynövénytúrák egyik kedvelt látnivalója a mezsgyék és búzatáblák gyönyörű lakója.

Gyomnövény, de égszínkék virágainak festéke számos gyógyító anyagot hordoz. Tulajdonképpen az egész növényből csak a virágot hasznosítjuk.

Gyűjtése nem sokkal a virág nyílása után esedékes, különben szép színét szárításnál elvesztheti. Ez gyógynövényként történő alkalmazásánál nagyon fontos, hiszen a hatóanyag a virág festékében található.

Mikor, hogyan gyűjtsük?

Júniustól augusztus végéig gyűjthetjük be a kékszínű virágot, amely annál értékesebb, minél jobban sikerült a szárítás során kék színét megőrizni. A gömbös fészkes virágzatot letörjük, és kosárba szedve hazaszállítjuk. Otthon a gombocskákból kitépjük a kék virágokat, és a lehető legrövidebb idő alatt megszárítjuk.

Ha napfényen szárítjuk, akkor is elveszti színét. Minél szebb színt sikerül megőriznünk, annál értékesebb szirmokhoz jutunk.

Búzavirág - a gyógyító gyom

A búzavirág antibiotikus és frissítő hatású főzete jótékonyan hat a bőrre, a hajra és a fáradt szemre. Teája serkenti az emésztést, szívnyugtató, vérnyomást csökkentő és vértisztító hatású. Teáját használják szemkötőhártya-gyulladásra borogatásként, de szívnyugtató, vérnyomáscsökkentő szert is nyernek belőle, és torokgyulladás elleni öblögetésre isjó. Köhögést, bronchitist, májbetegséget kezelnek vele, láz ellen is használják.

Franciaországban a búzavirág a legelterjedtebb háziszer a fáradt szemek felfrissítésére, de azt mondják, csak a kék szemekre. Furcsa mód a barna szemekre mást ajánlanak, mégpedig a nagy útifüvet.

A szárított virágok enyhe hashajtóként hatnak, miközben erősítik a szervezetet a fertőzések ellen, sőt, jótékonyan hatnak a májra is.

Felhasználási módok:

Tea szemgyulladásra:
5-10 g virágszirmot fél liter vízzel leforrázunk, állni hagyjuk 10-15 percig, majd szűrjük. Naponta többször borogatunk, öblítünk vele.

A tea gyógykeverékek alkotórészét képezi. Ezek görcsoldó, étvágyjavító teák, de szép színe miatt egyéb teák része is lehet színfokozóként. Jó példa erre a Twinings Lady Grey teája, mely a búzavirágnak köszönheti gyönyörű színét. Gyakran keverik a friss szirmokat salátákba, színeznek vele cukrot

Jégbe zárt virágok

Dekoratív a jégkockába fagyasztott virágokkal hűteni a limonádét, teát. Mindkét „jeges csodára” tökéletesen használható a búzavirág.

Festőnövény:

Timsós vízbe áztatva a szirmokat festőnövényként is használhatjuk természetes anyagok (len, kender, gyapjú) színezéséhez, szép kék színt kapunk.

A kozmetika sem nélkülözheti

Mivel a népi gyógyászat a búzavirágot a korpásodás elleni harc egyik eszközeként is számon tartotta, a búzavirágos samponok még gyógyerővel is bírnak. Gyakran találkozhatunk vele természetes alapú hajfestékekben, vagy hajszínmegőrző samponokban, balzsamokban

Hajöblítő ősz hajra
Egy maréknyi virágot  néni  forró vízzel leforrázunk, és állni hagyjuk. A megmosott,  törölközőszáraz  hajat ezzel öblítjük, és bemasszírozzuk. Az így készült hajöblítő finom kékes fényt kölcsönöz az ősz hajnak.

 A növény kozmetikai-gyógyászati felhasználása itt nem ér véget: a szemránckrémek gyakori alapanyaga. Nyugtató, tonizáló, simító hatását használják fel a szemkörnyék ápolás legnívósabb termékeiben.

Arclemosó
Teát főzünk 3 evőkanál virágból 250 ml vízzel. Ezzel tisztítjuk, mossuk a gyulladt bőrt.

A búzavirágot festőnövényként is használhatjuk természetes anyagok (len, kender, gyapjú) színezéséhez, szép kék színt kapunk.

 Érdekes, hogy

...a búzavirág Észtország nemzeti virága 1968-tól, és a mindennapi kenyeret jelképezi az észtek számára.


...Lujza porosz hercegnő Napóleon seregei elől menekülve gyermekeit egy búzavirág-mezőn rejtette el, s innen a porosz királyi család jelképévé vált a növény.


...Franciaországban a búzavirág az első világháborús veteránok szimbóluma volt.

...az Egyesült Államok legnépszerűbb elnökének, John F. Kennedynek is ez volt a kedvenc virága.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

Nemes Hajnal fotográfiái

http://www.astronet.hu/test-es-lelek/gyogynovenyek/buzavirag-a-gyogyito-gyom-102719

http://gazigazito.hu/?modul=oldal&tartalom=1071823

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%BAzavir%C3%A1g

http://commons.wikimedia.org/wiki/Centaurea_cyanus

A Jolán név csak a XVIII. századtól létezik, de eredetét tekintve a név a Jó lány-ból ered, mások az ősi itáliai-etruszk termékenységet védelmező istennő, Júnó (Jó nő) névváltozatának tartják. Jolántát az ógörög Viola, máshol Ilona névből is származtatják.

Két Árpád-házi királylány is viselte ezt a nevet, azaz a Jolandát. II. András második házasságából született Jolánta királylány később Aragónia királynéjaként egész Spanyolország legendás alakja. Jolán a magyar királyi udvarban nevelkedett.

A katalán földön Magyar Viola néven számos népballadában megénekelt Jolánta 1235-ben kötött házasságot I. Jakabbal, Aragónia hős királyával. A királyi párt máig az Ibériai-félsziget szabadítójaként ünneplik.  Emlékét őrzi a castellóni hagyományos Magdalena-ünnep, melyre egész éven át készülnek a népek, hogy aztán kilenc munkaszüneti ( de kiváltság ott élni!) napon át ünnepeljék Castellón nevű településük megalapítását.

Az ünnepségnek fénypontja Jakab király, illetve hitvese szobrának megkoszorúzása (Homenatge a Na Violant d’Hongria – Tiszteletadás Magyar Violantnak).

Violant de Hongria - Magyar Viola az őse a hagyományos „Magdalena ünnepen” évről évre megválasztott magyar-aragóniai királynénak.

IV. Béla király ötödik lánya a június 15-én ünnepelt Jolán, akit persze Jolandának nevezték.Ő lett Árpádházi Boldog Jolán.

 Őt a szülei a tatárjárás idején Krakkóba vitték, és nővére, Kinga, V. Boleszláv lengyel fejedelem felesége gondjaira bízták. 1256-ban a krakkói székesegyházban tartott esküvői szertartás után a fiatal pár a férj hazájába, Nyugat-Lengyelországba költözött. Jolanda felvette a Heléna nevet, mert a Jolanda idegenül csengett azon a vidéken. Huszonhárom éven át éltek szép, szeretetteljes házasságban, három gyermekük született: Erzsébet, Hedvig és Anna. Jolán segítette a szegényeket és a szenvedőket, gondozta a betegeket, az árvákat. Férjétől minden segítséget megkapott ehhez, úgyhogy Boleszláv a néptől elnyerte a jámbor jelzőt.

Akkoriban a lengyel fejedelem sokszor harcolt hol a németek, hol a litvánok ellen. Boleszláv az egyik csatából halálos sebbel tért haza. A megözvegyült Jolán vagyonát az egyház és a rokonai között, majd visszatért a krakkói udvarba Kingához. Amikor Kinga is özvegy lett, a két nővér kolostorba vonult.

Kinga halála után Jolán egy a férjével együtt alapított kolostorba vonult, ahol apátnővé választották. Akkoriban elsősorban azokat a szerzetesnőket választották elöljáróvá, akik özvegyként léptek be a rendekbe. Úgy vélték, egy család (és egy udvar) irányításában szerzett gyakorlatuk előnyére válhat a kolostorközösségnek is.

Jolán szerényen élt, és a csendes imádságban egyre közelebb került a szenvedő Krisztushoz. Legendája szerint Jézus gyakran megjelent neki látomásaiban, és még a halála napját is előre megmondta neki. Hogy ezt jó volt-e tudni, az számomra kétséges…

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Jol%C3%A1n_arag%C3%B3niai_kir%C3%A1lyn%C3%A9

http://alfahir.hu/node/27447

http://hu.wikipedia.org/wiki/Boldog_Jol%C3%A1n

A Józsa Judit Galéria „Nyiss ajtót a Barkóságra!” című programja telt házas esemény volt. A 2014. június 11-ei rendezvény céljai között szerepelt, hogy segítsen széles körben megismertetni azt a magyar vidéket, ahol nem matyók, nem csángók, nem is székelyek, hanem a barkók és leszármazottaik élnek.

Józsa Judit kerámiaszobrász művésznő, a Magyar Kultúra Lovagja köszöntőjében elmondta, hogy több mint 3 éve már, hogy Észak - Borsodban 23 települést támogat. Az ott élő lelkes fiatalok egy csoportja létrehozta a Művésztanyát, ahol vissza lehet találni az ősi barkó gyökerekhez, csodaszép népi hagyományokhoz a budapesti Hagyományok Háza szakembereinek segítségével.

Valóban, kik is a barkók? Ahol a történelmi Borsod, Nógrád, Heves és Gömör vármegye összeér, azt a területet nevezték Barkóságnak vagy Barkóföldnek, s a barkók az ott fekvő mintegy ötven falu népe. A városoktól távol eső fekvő barkó falvak egészen a XX. századig megőrizték népi kultúrájukat. A vidék központja Ózd, ahol a 150 évig virágzó kohászat megszűnt, hiszen a múlt század végén a vasgyár bezárt, munkalehetőség nemigen van, s ez számos máig élő problémát generált.

A kohászat megszűnése óta felnőtt egy újabb nemzedék, olyan fiatalok is, akik nem a csodára várnak jobbá akarják tenni a világot s saját környezetüket is.

Pálmai Ilka a Meyke tervezte barkó ruhában.

-Célunk a hagyományaink, s ezen belül a már-már elfelejtett barkó értékek továbbörökítése, megújítása.    Ezek megvalósítására hoztuk létre a Művésztanyát– avat be Pálmai Ilka, a Királdon működő Művésztanya egyik megálmodója és motorja. – A Művésztanya célja az, hogy utat mutasson, lehetőséget tárjon a fiatalok elé. Megtiszteltetés, hogy a Művésztanya portékái most már a Józsa Judit Galériában is elérhetőek.

Barkó portékák a Józsa Judit Galériában

A rendezvényen, ahol Paládi-Kovács Attila, a barkóság kutatója is megjelent,Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója méltatta a Művésztanyán mesterséget tanuló „inasok”tevékenységét, s példaként állította a maroknyi csapatot.

-Egy tucat elhivatott ember nagyot fordíthat a világon- mondta s kifejezte, hogy a most befejeződött tanfolyam egyfajta mintaprogram, s amelyet remélhetőleg még több is fog követni.

Dr. Maácz Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője prezentációjában a vidékfejlesztés tekintetében beszélt fiatalok szerepéről.

Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a fiatalok tanuljanak, lássanak világot, és aztán térjenek haza – ez a cél.

Visszatérve azt is megmutatják, hogy a falvakban működnek a közösségek, érdemes több diplomával is visszatérni, mert vannak lehetőségek. Kiemelte, hogy a Művésztanya a kultúra eszközeivel, a helyi kulturális értékek megőrzésével, az elfelejtett barkó értékekre fókuszálva szolgálja ezt a célt.

Mesterségtanulás a barkók földjén:

A barkó program megvalósításához a Művésztanya megnyerte a Hagyományok Háza szakembereit. A program lelke, Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Tárának vezetője elmondta, hogy 2011-ben reménytelennek tűnt a kézművesség és a népi mesterségek jövője, még az is felmerült, hogy ezeket a mesterségeket a jövőben nem is kell oktatni. A helyzet szerencsére megváltozott, de természetesen ezért tenni kellett. 2012-13 januárjában a reménytelenségből fakadó„Párbeszéd a népi kézművességről” című konferenciára a Hagyományok Háza meghívta a Vidékfejlesztési tárcát, mely a népi iparművészetnek is „ gazdája”. A kommunikáció beindult, s a változás megkezdődött: a Vidékfejlesztési Minisztérium felkérte a Hagyományok Házát a Népi Kézműves Stratégia megírására. Ekkor írt levelet Fodor Edina hímző Beszprémy Katalinnak – lehetőséget keresett, hogy dolgozhasson. Beszprémy Katalin elmondta, akkor még nem tudott volna semmi biztatót írni, de a válaszra váró levél az íróasztalán volt. Aztán a szálak szerencsésen összefonódtak, a „Mesterségtanulás” kurzus egyik legelhivatottabb tanulója lett a levelet író Fodor Edina hímző.

A Művésztanya csapata

A tanfolyamon az ország neves szakemberei: Ament Éva a bútorfestés, Pintér Piroska a szövés mestere és Illés Vanda a 2013 évi Junior Príma Díjas hímző oktattak Beszprémy Katalin mellett. A mesterek és az „inasok” között szakmai és emberi kapcsolat alakult ki, a szeretet fantasztikus energiákat szabadított fel. Tevékenységükkel bebizonyították, hogy a népi hagyomány nem az öregek dolga, a hagyományainkat meg lehet, és érdemes megélni!

Így hódít teret a barkó reneszánsz.

 A Művésztanyában folyó munka elismerését jelenti, hogy Molnár-Madarász Melinda –Meyke barkó ruhát tervezett a csapat számára.

 Meyke tervezte barkó ruhában a csapat- jól látszik, sok sok a variációs lehetőség

Design - tervezés Észak- Borsodban című előadásában Meyke elmondta, hogy céljának tekinti közel hozni a népművészetet a ma emberéhez. Pályáját kalocsai, matyó, kalotaszegi jellegű ruhák tervezésével kezdte. Mikor a Művésztanya megkereste, hogy olyan barkó ruhát tervezzen, mely a hagyományokból táplálkozik, de nem rekonstrukció, kényelmesen viselhető, variálható ruhákat tervezett. Ez a munka különleges volt, mert míg a matyó vagy kalocsai viseletek tárháza bárki számára hozzáférhető, barkó anyag alig volt.

Meyke bemutatta a motívumokat, melyekből dolgozott a barkó ruha megalkotásakor

- A hímzés, viselet terén nagyon kevés adat állt a rendelkezésünkre – avat be Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Tárának vezetője. – A barkóság viszonylag hamar polgárosodott, több emberöltőn át nem számított értéknek a paraszti viselet, kézimunka, eszközök. Ezért nem különösebben vigyáztak rá, nem őrizték, így aztán alig maradtak meg a darabok. Azért mentünk gyűjteni a barkó falvakban élő idős asszonyokhoz, hogy megkeressük és összegyűjtsük, ami még fellelhető barkó érték – tudtuk meg Beszprémy Katalintól.

Találtunk régi fényképeket – a korabeli viselet ezeken jól látszik, s kézimunkákra is akadtunk. A „Fölszállott a páva” egyik középdöntőjében Sebestyén Márta a Meyke által tervezett barkó ruhában jelent meg. A helyiek számára ez igen nagy büszkeséget jelentett, hiszen azt a barkó ruhát az egész ország láthatta.

Sebestyén Márta a barkó ruhában, mellette Molnár-Madarász Melinda –Meyke, a tervező

Az első „Mesterségtanulás” kurzus résztvevőinek a program részeként ünnepélyesen adták át az okleveleket.

Rozim Pál Józsefné Jutka, a legjobb varrónő  átveszi oklevelét

- Most a legfontosabb számunkra, hogy minél többen megismerjék a munkánkat, termékeinket – avat be Pálmai Ilka a terveikbe. - Fantasztikus érzés, hogy népművészeti körökben egyre nagyobb elismerést kap a barkóság, köszönhetően a Hagyományok Házával közös együttműködésünknek. Munkáink által meg akarjuk mutatni a világnak, hogy micsoda barkó kézműves értékek vannak, s hogy ezek milyen szépen illeszkednek a XXI. századi életünkbe.

-Most, hogy a tanfolyam hivatalosan véget ért, mi lesz az inasok csapatával? Lesz folytatás? – kérdezem a frissen végzett alkotókat.

- A tanfolyam igazi, sorsfordító csoda volt. Befejeződött, de együtt folytatjuk, mert nagyon összetartó közösséggé kovácsolódtunk. A mesterségeink is egymásra épülnek: a szövők a szőttessel az alapanyagot állítják elő, amire a hímzők kézimunkáznak. Így alakulnak ki a ruhadarabok is: barkó hagyományok alapján ma is hordható viselet- mutatja Varjánné Krisztina.

-A „Mesterségtanulás” képzés a résztvevők számára több mint önmegvalósító program, értékes időtöltés–mutat rá Farkas Éva, a program megálmodója és egyik szervezője. - Sokak számára a kenyérkeresetet jelentheti majd, hiszen most a termékek értékesítését dolgozzuk ki. Áprilisban jártunk a portékáinkkal Olaszországban, és minőségi kézműves termékeink igen nagy sikert arattak.

 Barkó rózsák - ing részlete

Az együttműködő közösség, a tanfolyamon elsajátított hagyományőrző szemlélet, az oktatók szakértelme és támogatása sokak számára sorsfordító lehet. Azon dolgozunk, hogy ez a csoda folytatódjon, s egyre ismertebbé váljon a barkó reneszánsz! 

A „Mesterségtanulás” képzésen, Királdon beszélgettem a mesterekkel és az inasokkal: http://netfolk.blog.hu/2014/05/07/megvalosulo_a_csodak_a_barkok_foldjen_a_muvesztanya_utjara_indult

Tánczos Erzsébet írása

A fényképeket Tánczos Erzsébet készítette, illetve a Művésztanya engedélyével használja fel.

Vid napjára szakad meg a gabona, kezdődhet az aratás. A hajnalban  szedett harmat szembajokra jó - állítólag.

Ki volt?

Vid  avagy Vitus  szicíliai ifjú volt , kinek legendája mesébe illő:

Még csak 12 éves gyerek, mikor meggyőződése miatt nem volt hajlandó bálványokat imádni. Emiatt ütni-verni kezdik a fiút, ezt aztán alaposan megbánták, mert a poroszlók, de az uralkodó keze is megbénult, és csak Vid imádságára gyógyult meg.

A császár fiát ördög megszállta, s állítása szerint csak Vid bír vele. Ezért fölkeresték Videt, s valóban kiűzte az ördögöt. De a császár csak nem tanult, már megint bálványimádásra akarta kényszeríteni, persze eredménytelenül. Ekkor Videt börtönbe vetették, de a láncok maguktól estek le róla.

Ezután égő kemencébe vetették ( jelképe is lett a kazán), szurokban és ólomban főzték - a kor szokásainak megfelelőn. Vid még a sárkánnyal is megküzdött. Közben sértetlen maradt – korabeli Superman - de a bálványok elpusztultak, a császár eszét vesztve menekült.

Mit jelent?

Vitust a Vitis, vagyis szőlőtő hasonló hangzása miatt a szőlőművesek patrónusa, napja a szőlő fejlődésének fontos idején van. A szegediek szerint jó bortermés várható, ha Vid napjára a szőlő már el tud virágzani. Fontos, hogy e napon ne essék az eső, derült nap jó szüretet hoz. 

Vid neve összecseng a fény, világosság szláv istenének nevével, ami Swantovit. Állítólag ezért van, hogy a kakas, mely Swantovit szimbóluma, Vidnek is jele lett. Ezért kezében a kazánnal (amelyben a császár meg akarta sütni), vagy kakassal is ábrázolják, de könyvet is tarthat rajta kakassal. A szlovénok szerint azonban a kezében tartott könyvet Vid Szent Ivántól örökölte, az ő könyvén nem bárány ( az Iváné) , hanem kakas látható.

Vid és a napforduló: 

Vidre a nyári napfordulat szentjét illető szokások is „ráragadtak” naptári helye s neve jelentése miatt. A vitustáncnak is eredetileg Szent János ( aki azonos szent Ivánnal) tánca volt a neve. Ezt Szent Iván estéjén a tűz körül járták, hogy egészségesek legyenek, a szerelmesek vágyai pedig teljesüljenek. Később már inkább Viddel hoztak kapcsolatba: a vitustánc orvosi kifejezés lett – az egészség hiánya…

 Kiknek  a védőszentje?

Nagyon sokaknak: a gyógyszerészeknek, vendéglősöknek, sörfőzőknek, vincelléreknek, rézműveseknek, táncosoknak és színészeknek, fiataloknak, háziállatoknak, a cseheknek, Prágának, Szászországnak, Szicíliának.

 A róla elnevezett San Vito Lo Capo Szicíliában bámulatos hely:

A kazán és a bili:

Vidnek egyik jellemzője a kazán, melybe beletették, ezért választották pártfogójuknak a rézöntők, ez logikus.

Idővel aztán a kazánábrázolás átalakult annyira, hogy éjjeliedénynek vélték a jámbor hívek. Emiatt aztán a bepisilős kisgyermekek hozzá fohászkodtak, hogy éjjel baj ne legyen, időben felébredjenek. Általában hozzá könyörögnek, akik korán akartak kelni.

A kakas meg a tyúk:

 Külhonban névünnepén kakast ajánlottak föl főleg idegbajok ellen – aztán a pap kapta meg a tarajost!

Csehországban a férfiak fekete kakast, az asszonyok pedig fekete tyúkot vittek az erdőbe. Ott – az esélyegyenlőség ellen igen nagyot vétve – a kakasokat szabadon eresztették, a szegény tyúkokat viszont vízbe fojtották.

Miért kakas?

A kakas ősidők óta a hajnal hírnöke, a fekete tyúk pedig a gonosznak odavetett áldozat.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Vitus

http://mek.niif.hu/04600/04656/html/unnepiki0103/unnepiki0103.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vid_%28n%C3%A9v%29

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_vitus

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

Köszönöm.

Csíksomlyó a  katolikus vallású székelyek híres Mária kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. 

 

  A kezdetek:

Csíksomlyó igen régi település, s 1352-ben már temploma is volt. Az egykori csíksomlyói gótikus templomot ferencesek építették a korábbi templom helyén Hunyadi János emlékére s a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1705-ben ellenséges hadak olyannyira feldúlták, hogy a templomot le kellett bontani. A mai kegytemplomot a 19. században építették barokk stílusban. Belső berendezésének kialakítása 72 évig tartott. Híres Madonna-szobra a 16. századi fafaragóművészet remeke, a 16 században készülhetett.

 

A búcsú:

1444-ben történt, hogy IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A pápa is dokumentálta, hogy a hívek Mária iránti tisztelete milyen nagyfokú. Bár a 15. századból  maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról, a Mária-kultusz azonban sokkal régebb időkből ered, a „napba öltözött asszony” a nép fő pártfogója.

Babba Mária - Petrás Mária alkotása

A korabeli beszámoló szerint a katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelye lett.

A képen Babba Mária, a Magyarok Nagyasszonya, a Csíksomlyói Szűz Mária, a Napba Öltözött  látható

Közben erőszakos reformáció vette kezdetét. Csak a székelyek maradtak hűségesek a katolikus hithez. A búcsújárás 1567-ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket az új hitre térítse. Ekkor a búcsús zarándoklat teljesen új arculatot öltött, hit- és önvédelemmé változott.

János Zsigmond arcképe

Zászlós kereszt alatt, hadrendben vonultak a Hargitára, ahol 1567. május 17-én, pünkösd szombatján az erőszakos hittérítéssel szemben imádsággal és elszántsággal, közös népi fellépéssel, „vérükkel és véres fegyvereikkel” védekeztek.

Az emberek István gyergyóalfalui plébános vezetésével fegyverrel űzték el a protestáns sereget. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét.  A székelyek pedig legyőzték János Zsigmond seregeit. A győztesek lobogóikat nyírfaágakkal ékesítve vonultak le a Hargitáról, a győzelmet a Segítő Máriának köszönték meg. Ettől kezdve a pünkösdszombati búcsút fogadalmi ünneppé is nyilvánították.

Az 1658-ban kezdődő és egészen 1661-ig tartó török-tatár támadások súlyos csapást jelentettek az erdélyiek számára. Jelentős területeken kipusztították a magyar lakosságot. 1661-ben a török-tatár csapatok a templomot és a kolostort is felgyújtották, de belső berendezése a Szent Antal oltár és a Mária szobor megmenekült a pusztulástól.

Babba Mária - Petrás Mária alkotása

A győzelem az emlékére pünkösd napján együtt várják a zarándokok szentlélek eljövetelét.

 Sokan vitatják az előbbi történet valóságosságát, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez.

Régi képeslapon...

A zarándoklat több napig tartott, hiszen gyalog érkeztek a zarándokok. Pünkösdszombatra értek Csíksomlyóra, ahol ünnepi misén vettek részt. A délután mulatozással és egymás megvendégelésével, az éjszaka pedig virrasztással telt. Másnap, pünkösdvasárnap ért véget a zarándoklat.

Régen és ma:

A hagyományok részben megmaradtak, részben eltűntek. Az egyik legérdekesebb, most is élő szokás a pünkösdszombati bevonulás. A két Somlyó-hegy közé érkező tömeg szigorú hierarchia szerint vonul be, amelynek a sorrendje a következő: Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Felsőnyárád mente, Sóvidék, Maros mente, Háromszék, Brassó és környéke. A menetet a csángók zárják. A keresztaljak, vagyis a kereszt alatt vonuló hívők ezzel a székelyek ősi hierarchiáját őrizték meg.

A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:

A csíksomlyói búcsút a hagyományoknak megfelelően pünkösdkor tartják, ez a székelyek és minden magyar nagy ünnepe. A világ minden tájáról érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz. Manapság hívők százezrei: csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten felcsendül a Boldogasszony Anyánk és a Székely Himnusz.

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://kerekito.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=429:puenkoesd-a-nephagyomanyban&catid=37:olvasnivalok

http://www.doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=870

http://www.romkat.ro/hu/node/3463

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA

A gyimesközéploki Tankó Anna évtizedek óta Magyarországon él, a szívét mégsem hagyta otthon: küldetésének tartja, hogy tudását továbbadja a fiatal generációnak. Az Iharos Egyesület oszlopos tagja bundakészítéssel, tojásírással, hímzéssel foglalkozik, s többek között tojásírásra, tanítja az érdeklődőket. Több kitüntetéssel - többek között Hagyományőrző díjjal- jutalmazták már a tevékenységét.

- Kiket tanít népi mesterségekre?

-Bárki jöhet hozzám tanulni. Szóljon, s segítek mindenkinek, akit érdekel a hagyományőrzés. Legfontosabbnak azt tartom, hogy a gyerekek megtanulják, elődeik hogyan éltek, hogy megismerjék a gyökereiket. A gyerekekben van a jövőnk. Nagyon sok tudás elkótyavetyélődött az utóbbi évtizedekben. Gondoljunk csak bele, hogy milyen kiszolgáltatottá válunk, ha rövid időre megszűnik az áramszolgáltatás, és önmagunkra számíthatunk csak. Újra meg kell tanulnunk, hogy a magunk erejéből hogyan boldogulhatunk.

-Hogyan lehetséges ez ma?

- Nagy kihívás ez a társadalomban, hiszen könnyen a számítógép rabjaivá válhatnak a gyerekek. De hiszek abban, hogy újra szükség lehet mindarra - kézművességre, szellemi örökségre, természetesen anyagok ismeretére -, amelyet szüleinktől kaptunk, s a tudásomat átadni kötelességem. Közben azt is látom, ha az ember éli a hagyományainkat, s kapcsolatban van az érdeklődőkkel, akkor meglátja, hogy ezek az ősi dolgok ma is hatnak. Minden korosztály számára működnek! Aki ráérez az alkotás ízére, az kiteljesedhet ezekben a tevékenységekben. A kézművesség nem a virtuális térben zajlik, sokaknak euforikus érzés megtapasztalni a saját alkotás élményét. Ezt én tapasztalom a műhelyek, játszóházak során.

Csuhéangyal készül a kézműves foglalkozáson

-Emlékszik-e mióta része életének a népművészet?

-Nem, hogyan is emlékezhetnék a kezdetekre, mikor én ebbe beleszülettem. Én nagyon szerencsés vagyok, mert hagyományőrző családban születtem és a régi dolgok nagyon belém rögződtek, és a mai napig meghatározzák az életemet. Ebben a szellemiségben neveltem fel a gyermekeimet. Az emberek életét átjárta a hit. Minden nap, s minden tevékenység előtt Isten segítségét kérték. A munka végeztével hálát adtak a szerencsés befejezésért. Nagy hiba, hogy ez mára elveszett. Én nagyon fontosnak tartom.

-Milyen volt Gyimesben gyereknek lenni?

- Nagyon korán bevontak minket a szülők, nagyszülők a munkába. Minden munkában, tevékenységben részt vettünk, persze a képességeinknek, életkorunknak megfelelően. Elsajátítottam a hímzés, horgolás, faragás, szalaghímzés, tojásírás csínját-bínját. De megtanultunk főzni, ránk bízhatták akár az egész háztartást, ha úgy hozta a szükség, mert mi megálltuk a helyünket. Nagymamám szavajárása volt, hogy: fiam egy fehérnépnek szégyen munka nélkül élni! Ez a mondás meghatározta az életemet.

-Hímeseket is gyerekként festett először?

-Igen, nagymamám a díszítések jelentését is elmesélte nekünk. Ez az ősi tudás nagyon nagy érték a számomra. Nem is gondolnánk, hogy a piros tojásra írt motívumok milyen mély, hitünkhöz kapcsolódó jelentéssel bírnak. A piros tojás Jézus szenvedését szimbolizálja. Régen a tojásírás szent dolognak számított. Nagypéntek volt az ideje, s úgy tartották, hogy Jézus péntek délután három órakor halt meg. Ez az úgynevezett irgalmasság órája, melyben az ima és a kérés sokszorosan meghallgattatik. Ezért, miközben tojást írunk, imádkozunk, azért akinek készítjük.

Tankó Anna írókái

-Milyen motívumok jelentését ismerjük?

-Minden tojásra írt motívumnak van jelentése, ami legtöbbször védelmet jelent. A növényi, állati vagy emberábrázolás is védelmi célt szolgált.

Kupa mintás hímes

Régen a lányok a hímes tojással üzentek a fiúknak. Ha egy lány sarlót, gereblyét vagy bármilyen más munkaeszközt rajzolt a tojásra, azt jelentette, hogy ha a fiút őt elveszi feleségül, akkor ő dolgos asszonya lesz.

A vétettutas minta finom célzás volt annak a viselkedésére, aki kapta

-A bundavarrás művészetét is gyerekként tanulta meg?

-Nem, azzal jóval később, már felnőtt fejjel kezdtem el foglalkozni- meséli Tankó Anna, akinek munkáit a Népi Iparművészetek Tanácsa a legmagasabb „A” minősítéssel díjazta, s a Magyar Kézműves Remek díjat is kiérdemelte.

-Mikor fogott bele a bundavarrásba?

-2005-ben vettem részt először Budapesten a Táncháztalálkozón, s azt tapasztaltam, hogy sokan csángó bundát szerettek volna. Ekkor elhatároztam, hogy kitanulom a bundakészítést. Még abban az évben Nyika Gábor Imre bácsi tanítványául szegődtem, egy évre rá Tankó András Jáni tanított. A két alaptípust: a berszánzsinórost és a sulyokvirágost is megismertem.

-Mi a berszánzsinóros hím?

-A berszán vagy más néven huszárzsinór balról jobbra és lentről felfelé hímzett vonalak, mintegy keret a bunda díszítésén. Ahogy a zsinórmérték alapján rakják a falat is az építkezésnél, ez a minta vigyázza viselője életét. Mértéket mutat.

-Nehéz kitanulni a bundavarró mesterséget?

-Hogy másnak nehéz-e, azt én nem tudhatom. Nekem nagy előnyöm volt, hogy szabó családba születtem, s ezért nálunk folyton varrtak. A bundakészítés technikája ilyen előzménnyel nem jelentett különösebb nehézséget. Az alapok elsajátítása után a szenvedélyem lett a csángóbundák világa, azóta is mindent akarok tudni a mesterségről, a szimbólumokról. Kerestem a mestereket és múzeumokban kutattam, és teszem ezt ma is Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, ahol csak érdemes. Négy mester munkáját be tudom azonosítani, de van egy, akinek jellegzetes a munkája, de a nevét még nem leltem meg.

- Hogyan lehet a munkája alapján azonosítani egy bundakészítőt?

-Egy mester egy típusú bundát szokott varrni. A minták azonban mind ősi jelképek, bár soknak a jelentése mára végleg elveszett. Éppen úgy, mint a hímes tojásoknál. Vannak beszédes nevű minták, mint hogy ördögtérgye, lidércfarka, tyúkszem, tyúkláb. Egyszer mikor otthon voltam Gyimesben, csak figyeltem magam körül az életet. Akkor tudatosult bennem, hogy a kotló, a tyúk szeme lankadatlanul figyel, így óvja a kicsinyeit. Ez a minta a bundán is óvó-védő szerepű lehet. Aztán a tyúkláb mit csinál? Kikaparja a szerencsét. Azért hímezzük a bundára, hogy szerencsét hozzon a viselőjének. Régen ezeket tudatosan varrták, minden hímzésnek, motívumnak jelentése volt, most már nem ismerik annyira a jelentésüket. Én is kutatómunka eredményeképpen tudom, amit tudok róluk.

Tankó Anna bundái

-Milyen egyéb jellegzetes motívumok, jellegzetességek vannak?

-Régen úgy varrták a bundákat, hogy viselője életét megkönnyítse a minták jelentése által is. Jellemző a szárnyas nap minta: a nap a szárnyaival körülöleli az embert, tehát védelmet nyújt. Az egyik legjellemzőbb a rózsa. Ez az életrózsa energiát és isten szeretetét is jelenti. A két rózsa istent és az embert jelképezi. Szép és gyakori a fenyőfa, mely a fény fája, s ugyancsak Isten jelképe. Letisztult, szép motívum a zsinór mellett a vízfolyás hím. A víz mindig a tisztaság jelképe. A lüdércfarka célja, hogy haragot, rosszat levezesse. A virág a férfi életében a nőt jelenti, tehát a párját is ráhímezték a bundára.

A tyúkszem azért, hogy őrködjön viselője felett, mint kotló a csibéi felett. A sulyokvirág a munka tiszteletét jelenti. Fontos tudni, hogy a díszes sulykolófa becses jegyajándék volt, az volt a cél, hogy a nőt a munkájában segítse. Nem virágot adtak a legények, hanem munkaeszközt, ez egy egész más szemlélet, mint ami ma van. A tyúklábat a zsebre hímezték, hogy szerencsét, pénzt hozzon.

Csángó bunda részlete

-Mikor hordták ezeket a bundákat?

-Csakis ünnepnapokon. Meg is lehet örökölni egymástól, de a bundák mindig személyre szabottan készülnek. Én magam is megismerem azt a személyt, akinek bundát varrok. Így tudok megfelelőt készíteni.

Mivel a népművészet egy rendszer, nem lehet csak úgy a feje tetejére állítani vagy önkényesen változtatni! Olyat is látni, hogy a szűcs hímez ugyan, de okkal ok nélkül újít, gyakorlatilag a hagyományok beható ismerete nélkül hímez valamit, ami neki tetszik. Azt gondolom, hogy az eredmény úgy is lehet szép, de nem hiteles. A hímeknek jelentése volt, ezek, hitem szerint máig hatnak. Egy ilyen nagyszerű és teljes rendszert nem szabad az egyéni ízlés vagy tudatlanság következtében veszni, hagyni. Egy nép csak úgy tudja megtartani a hagyományait, ha minden generáció továbbadja. Ez nem kis feladat századunkban, de igen szép. Isten áldását kérem erre a munkára.

 Tánczos Erzsébet írása

Június a római Júnó istenről elnevezett hónap. Régi magyar neve: nyárelő hava, Rák hava vagy Szent Iván hava. A székelynaptárban: Napisten hava a hónap neve.

Jeles napok júniusban:

Pünkösd

A pünkösd  ünnepe a zsidó valláshoz kapcsolódik.  Ekkor -a Pészach utáni ötvenedik napon -  ünneplik a hetek ünnepét, a tóra adását, a betakarítást.

A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, mozgóünnep mely május 10-e és június 13-a között kell legyen – idén júniusban van.  Görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó  láthatóan a görögből származik. Ekkor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár néhány helyen a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyón erre a búcsúra zarándokolnak el a legtöbben.

Pünkösdi bejegyzéseim: http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/punkosdi_kiraly_valasztas

Különleges népszokás a hesspávázás!

http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/punkosdi_nepszokasok_hesspavazas

A  Szellemi és Kulturális Örökség listán:

 http://netfolk.blog.hu/2013/05/04/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_3_a_punkosdi_templomdiszites_menden

Úrnapja- Úr napján a szép idő bő termést jelez.

A pünkösd utáni második hét csütörtökje. Az ekkor tartott körmeneteknél úrnapi sátrakat készítettek a falukülönböző pontjain. Ezeket növényekkel díszítették.

Az asszonyok őrizték a felvirágzott úrnapi sátrakat, nehogy a virágokból más falubeli lányos anya elvigyen, mert azzal elvinné a helybéli lányok szerencséjét, azaz a másik falu lányai mennének előbb férjhez. Úrnapja ünnep volt, amikor nem hajtották ki az állatokat, a mezőn sem lehetett dolgozni. A hiedelem szerint az úrnapkor sütött kenyér kővé válna.

 Úr napján a napos idő bő termést jelez, tiszta idő esetén sok szénát reméltek.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/urnapja_2013-06

Június 8. - Medárd napja

"Medárdus napja ha tiszta,
nem jő a rossz idő vissza!"

 Medárd napja a hónap legismertebb időjárásjósló napja.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/junius_8_medard_napja

Június 10. Szent Margit ünnepe

Margit  napja- mint Medárd -időjósló nap is, negyvenes nap, azaz ha esik az eső, negyven napig fog esni.

http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/mitol_retkes_margit

Június 11. Barnabás napja, mely a júniusi időjós napok közé tartozik

 „Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség”. - tartja a népi megfigyelés a hónap időjárásáról.  Ekkor  már száraz, napos idő a kívánatos,  mivel ez a gabonaérés ideje.  Így tartja a regula: Barnabás napján "Ha szép az idő, tele lesz a magtár, ám az eső csak pusztítja a szőlőt".

"A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe" - tartja a népi megfigyelés.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/06/10/_juniusi_derult_eg_boseg_juniusi_sar_szukseg

Június 13. Páduai Szent Antal ünnepe

Szent Antal és a szerelem:

Szent Antal napja férjjósló, szerelemvarázsló nap is.  Állítólag eredményes, ha e napon  szigorúan böjtölnek a lányok,azaz csak kenyér és víz az egész napi  eledelük és italuk.  Ezt titokban egyedül és teljes titokban kell megtartani.  Éjfélkor aztán a böjtölő lányok felállítják a tükröt az ágy mellé. Pontban éjfélkor a lány keresztben átlépi az ágyat, közben gyertyát gyújt, és e szavakat mondja:

„Szent Antal, kérlek,
Mutasd meg nékem
A jövendőbelimet.”

Akkor, ha belenéz a tükörbe, meglátja a jövendőbelijét.

Mások szerint  ha a lány férjhez akar menni, mást kell tennie. Éjjel ki kell mennie a kertbe, meg kell fognia az egyik fát, és  ezt kell mondania:

„Én rázom a fát.
Fa rázza a fődet,
Főd rázza a vizet,
Víz hozza az én
Jövendőbelimet.”

Dologtiltó nap is: ha egy asszony ezen a napon lisztbe nyúl, kelés nő a kezén.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/antal_a_legnepszerubb

Június 15. – Jolán, Vid napja
Ha esik, hibás lesz az árpa.

Jó bortermés várható, ha Vid napjára a szőlő elvirágzik.

Nyári napforduló, a tűzgyújtás és tűzugrás a tisztulás-, egészség- és szerelemvarázslás célját szolgálja.

Június 24. Szent Iván napja

A fény ünnepe ez a nap, hiszen a nyári napfordulótól csupán 3 nap választja el. A szentivánéji tűzgyújtás és a hozzá kapcsolódó énekek az év leghosszabb napját ünnepelték. A XVI. Század óta jelen van a magyar népi hagyományban a Szent Iván napi tűz, bár már az ősmagyarok tűzimádatát is dokumentálták a kortársak. Mágikus célú volt a szentivánéji tűzgyújtás, de gyógyító hatást is tulajdonítottak neki. A máglyát illatos virágokból és gyógynövényekből rakták.

Az ünnep fénypontja a tűzugrás volt. Azt a vágyat fejezte ki, hogy a Nap mindig olyan magasra hágjon, mint e napon. A tűzugrásnak termékenységfokozó hatást tulajdonítottak, és jósoltak belőle a lányok házasodására is. Fontos, hogy ki kivel ugrik párban, ki előtt ér földet.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/06/14/szent_ivan_napjara_ne_felj_pajtas_ugord_at_nem_suti_meg_a_pofad

Június 29. Péter és Pál napja

Úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Ez a nap azonban ünnep volt dologtiltó nap, ezért rendszerint kimentek megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek, szimbolikusan kezdték meg az aratást.

Szent Péter és Pál a Szent Koronán

Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. Ekkor volt a legény- és mesteravatás a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Cserébe másnap a halászok rendeztek vendégséget finom halas ételekkel.

Péter-Pál napján az eladó leányok vagy házasulandó legények közül, aki elsőnek hallja meg a harangszót, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/06/27/_peter_es_pal_tudjuk_nyarban

Az aratásról:
A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték

A munkát fohászkodással, imádság­gal, kalapemeléssel kezdték. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte.

Igen nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Egészség- és termékenységvarázsló céllal a baromfinak adtak belőle a baromfinak. Betegségelhárító szerepe is volt.

Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával jelképesen megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, kiváltotta magát. Ezt borral vagy pénz­zel tehette meg.  Ahol sokan dolgoztak együtt, az aratás szüneteiben maszkos játékokkal szóra­koztatták egymást. Ilyen volt az álesküvő, halottas jelenet, a marokszedők búcsúja, med­vetáncoltatás

Bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/07/08/az_aratashoz_kapcsolodo_szokasok

Tánczos Erzsébet

   A bevezető kép  Csikós István alkotása

Mi is a Liebster Award?

Egy vándordíj, mely megerősítés, a tevékenységünk elismerése, és egy nagy adag vidámság . A lelkes kezdők első sikerélménye, legalábbis nekem az lett.

 Ezért köszönöm Selyemgubancnak, hogyhogy ezzel meglepetéssel és elismeréssel bearanyozta a hetemet!

A díjhoz hozzátartozik néhány kedves szabály is - ez fontos az új díjazottaknak!

A díjazó kérdéseit meg kell válaszolni , és új kérdéseket kell feltenni az új díjazottaknak. Ez egy jó mód arra, hogy kicsit alaposabban megismerjük egymást.

Íme a kérdések, melyeket Selyemgubanc tett fel nekem, s a rájuk adott válaszaim is:

1. Honnan ered a blog neve?
   Népművészet, népi hagyományok a profilom. Ezért: net-mert világháló, s folk, mert folklore. Örültem, mikor eszembe vágott ez a név, rohantam megnézni, hogy jaj, biztos foglalt is már. De nem volt az. Engem várt…

    2. Mi a jó a blog írásban?
Az a jó benne, hogy megtudtam:IMÁDOK ÍRNI, egyfajta alkotás. Ütni a klaviatúrát ész nélkül – ez nekem való. Írok tudósításokat eseményekről, feldolgozom a jeles napokat, bemutatom a népszokásokat. Kedvenceim a riportok művészekkel – ez különben a legmunkásabb is, de én szeretek dolgozni, alkotni.

   3. Van-e olyan blog ,ami követendő példa számotokra?
Van. Sok nagy kedvencem van, most csak egyet emelek ki : Régi Receptek Nyomában – „témámba” is vág, de főként : nagyon élvezetesek, hangulatosak a bejegyzések.

   4. Mit gondolsz a Liebster díjról?
Hűűű, hogy nagyszerű kezdeményezés – bloggerek díjaznak bloggereket. Nagyszerű, hogy új és remek blogokra lelek általa. Olvastam, hogy Németországból ered díj, de már bejárta a világot: mondhatni „ világHÁLÓra szóló” elismerés.

   5. Időtöltés vagy értékteremtés számotokra a blog írás?
Én határozom meg magamnak, hogy miről írok, tehát kellemes időtöltés. Ugyanakkor értékőrzés a javából: olyan szokásokról, hagyományokról, népi mesterségekről is írok, melyek – ha nem tesszük oda magunkat – a szemünk láttára vesznek el.

   6. Varázslat vagy valóság?
Mindkettő. A valóságról írok, maga az alkotás a számomra varázslat. és hát ott van az egész magyar hitvilág: döntsétek el, hogy az varázslat vagy valóság!
   7. Melyik a könnyebb blogot írni vagy olvasni?
Függő lettem, úgyhogy olvasni jó, írni meg muszáj – a függőség nem tréfadolog!

   8. Ki a jó olvasó?
Aki elolvassa elejétől a végéig a bejegyzéseket, az mind jó. Aki megosztja a véleményét, tapasztalatát, az mind legjobb!

   9. Számodra is az a legkedvesebb bejegyzésed, ami a legnépszerűbb?
Nem, nincs ilyen összefüggés.

   10. Gyújtottál-e már tüzet?
Persze. A fb oldalamon a mottóm: „A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása. „(Morus Tamás) – természetesen átvitt értelemben.

  11. Miért örülsz ennek a díjnak?
Ez az első díj, amit a netfolk bloggal nyertem. Öröm, hogy másnak is tetszik!

Íme a netfolk által díjazottak listája:

http://csombor.blog.hu/

http://pannoniadicserete.blog.hu/

http://faluhelyen.blogspot.hu/

http://atvaltozasfaluhelyen.blogspot.hu/

http://bpxv.blog.hu/

http://talita.hu/

http://teablog.hu/

Köszönettel nyújtom át a világhálón keresztül  a Liebster Award-ot! Sok-sok tartalmas blogbejegyzést és érdeklődő olvasót kívánok díjazónak és az általam díjazottaknak egyaránt :)

Ezek pedig a kérdéseim a  frissen díjazottak számára. Kérem, hogy a netfolk facebook oldalamon tegyék közzé a válaszaikat.

1. Miért és mióta írsz?
2. Honnan ered a blogod neve és mit jelent?
3. Miért jó blogolni? Mit jelent a számodra?
4. Az életedbe hogyan illeszted bele a blogolást? Mennyire kapcsolódnak a témáid a napi rutinodhoz?
5. Mit gondolsz a Liebster díjról?
6. Ha bárhol élhetnél a világon, hol élnél?
7. Ha tudnál utazni az időben, mikor élnél? Melyik korszak vonz leginkább?
8. Ha akad 30 perc szabad időd, mivel ütöd el?
9. Mit kérdeznél magadtól? Mit válaszolnál rá?
10.  Mi álmaid munkája?
11. Szálloda vagy kemping?

További jó alkotást!

netfolk