A nagyszabású kiállítást a tojásírás Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére kerülése alkalmából tekinthetjük meg, a tárlatot a Tojásdíszítők Egyesülete szervezte. Az idei a két évvel ezelőtt a világjárvány miatt az utolsó pillanatban meghiúsult kiállítás megvalósulása.
50 tojásíró 900 hímes tojása tárul szemünk elé ezen a tavaszt köszöntő kiállításon, a megnyitón zsúfolásig megtelt a kiállítótér.
A tojás újjászületés, termékenység szimbóluma. A rájuk kerülő díszítés pedigüzenetet hordoz. Az anyáról lányára szálló hagyományt többségében népi iparművészek, Népművészet Ifjú Mesterei és Népművészet Ifjú Mestere címekkel kitüntetett alkotók munkáiban élnek tovább a kiállított tojásokon.
A kiállításon életképszerűen idézik elénk a nagypénteki konyhát, a feltámadási szertartás ételszentelését, a húsvéti terített asztalt, a vízbevetőhétfői locsolkodást és tojàsjátékokat, a fehérvasárnapi mátkálást.
A többszínű írott hímes tojás elkészítésének fázisai:
A kiállítás a tojásírás múltját, a készítés technikai jellemzőit, és a ma élő hagyományőrző közösségek munkáját, az oktatás lehetőségeit is széleskörűen mutatja be.
„A tojásírás élő hagyománya Magyarországon” című kiállítás megnyitón Mosonyi Éva, a Tojásdíszítők Egyesületének elnöke elmondta, hogy a 2019-es év hatalmas sikert hozott a tojásírók számára, azzal, hogy a tojásírás élő hagyománya felkerült a Szellemi és Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága igazgatója, néprajzkutaó megvilágosította, hogy milyen hosszú, szisztematikus alapos munka van abban, hogy ez megtörténhetett.
Évekkel a 2019-es felterjesztést megelpzpen Mosonyi Éva már konferenciát szervezett a tojásdíszítők számára, ahol a Szellemi és Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke volt az egyik téma, és Csonka-Takács Eszter előadóként már akkor a felkerülés kritériumairól tartott előadást.
Azt is elmondta, hogy a felterjesztésben a mólt dokumentálása mellett elengedhetetlenül fontos annak bemutatása, hogy a hagyomány jelenleg is él, fontos a közösség számára, és megléte folyamatos.
A dokumentum: 
Csákányi Zoltán, a Népi Iparművészeti Osztály vezetője, néprajzkutató fő kutatási területe a hímes tojás és a hozzá kapcsolódó népszokások. A megnyitón beszédében kiemelte, hogy ahogy az életünk változik, úgy a hímes tojás szerepe, jelentése sem ugyanaz, mint a régmúltban. Minden változással valami elvész, de megszületik valami más. Példaként említette, hogy régen főtt tojást festettek, amit a húsvéti ünnepek alatt el is fogyasztottak.
A húsvéthétfői locsolásért cserébe adott ajándéktárgy ma már nem ehető ajándék , hanem művészi értékeket is hordozó míves termék. A kifújt tojások megjelenése sok mindet átalakított, tartós dísztárgyak születnek, művészi alkotások. Ugyanakkor dontosnak nevezte, hogy a kiállításon Mosonyi Éva pécsi tanítványainak munkái is láthatóak, ők két éven át dolgoztak együtt, a képen látható tojások az ő alkotásaik:
Jókainé Gombosi Beatrix is Tahitótfaluban folyamatosan tanította a csoportját, akiknek kiállított tárrgyait a kiállításon meg is tekinthetjük. Csákányi Zoltán kiemelte, hogy a mesterek művészi színvonalú alkotásai mellett fontos, hogy lássuk a szép, de még nem tökéletes hímeseket is, hiszen a látogatók így átérezhetik, hogy a tokásírás tevékenysége mindenkié, lelkes, hobbiból, vagy húsvétkor alkalomszerúen alkotók tevékenysége szükséges a tojásírás fennmaradásához.
Mosonyi Éva bemutatta az utazó kosarat, mellyel tíz alkotó járja most is az ország különböző pontjait. A kosár a tojásírás kellékeit rejti, ezt viszik magukkal a foglalkozásokra.
Bár a népi iparművészek egész évben festik és írják a tojásokat, a nagyközönség számára ennek húsvét előtt van az ideje. S valóban, a néphagyományban így is volt ez mindig, régen kizárólag nagypéntek volt ennek az ideje.
A kiállításon Mosonyi Éva átadta a felterjesztésben részt vevő alkotóknak a miniszteri aláírással ellátott jegyzékre felkerülési oklevelet. Ennek is két éve lett volna az ideje, de a pillanat csak most jöhetett el.
A megnyitó ünnepség után Mosonyi Éva bemutatta a kiállítást, mindannyiunknak maradandó élményt szerezve szakmai és személyes hangulatú vezetésével.
A Nyitott Műhelyben az érdeklődők megírhatták saját hímes tojásukat, ezzel is segítve a húsvéti elmélyülés elérkeztét.
Navratil Andrea népdalénekes éneke és meséje ugyancsak elvarázsolta a jelenlévőket.
A kiállítás 2022. május 6-ig, keddtől szombatig 10-18 óra között látogatható
A tojásírás élő hagyománya című kiállítás megnyitójáról lemaradt, ne hagyja ki a kiállítás finisszázsát 2022. május 4-én 16 órakor.
Akkor a Kárpátalja több településén a mai napig fennmaradt díszítési technikát próbálhatják ki azok, akik eljönnek.. A foglalkozásvezető: Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész lesz. A foglalkozás ingyenes, de a szervezők kérik, hogy előre jelezzék a részvételi szándékot. (
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
1011 Budapest, Fő utca 6.
Tánczos Erzsébet beszámolója
