Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok


A tojásírás élő hagyománya – kiállítás a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban

2022. április 08. - netfolk

„A tojásírás élő hagyománya Magyarországon” felkerült a Szellemi és Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére (UNESCO) 2019-ben,  ennek örömére indult el akkor a kiállítás szervezése…sajnos a világjárvány miatt csak most jöhetett el ez az ünnepi pillanat.  2022. március 7-én megnyílt a várva –várt…

Tovább

Az Ágoston családban a tojásdíszítés családi hagyomány

Ágoston Endréné Terike és lánya, Ágoston Erika mesél a munkásságáról

                   Ágoston Endréné és Erika 2019-ben a Mesterségek Ünnepén Terike és Erika is Magyar Kézműves Remek díjas alkotó. Mindketten szenvedélyesen készítik tojásaikat. Az útjuk hasonló, részben azért, mert összefűzi őket a családi kapcsolat. Másfelől azonban külön utakon lettek…

Tovább

Rózsa Györgyné Terike  Népi Iparművész kezei alatt hímes tojások nyílnak

    Rózsa Györgyné Terike, amikor meglát, kedvesen integet. Ismerjük már egymást egy ideje, én évek óta csodálom az alkotásait, s a Tojásdíszítők Egyesülete tagjaiként lehetőségem nyílt kifaggatnom őt a tojásdíszítő pályafutása részleteiről. -A családodból hoztad a tojásdíszítés tudományát? -A…

Tovább

A tojásírás hagyománya Magyarországon a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén

    2019-ben  „A tojásírás élő hagyománya Magyarországon” felkerült a  Szellemi és Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, közismert nevén az UNESCO  listára.   A felterjesztő Mosonyi Éva hímestojásost kérdezem, hogy mi teszi erre alkalmassá a hímes tojást?  - Ez egy érdekes dolog, mert a…

Tovább

Miért s mióta locsolkodunk húsvétkor?

    A magyar hagyományok között a húsvéti locsolkodásban benne van az ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális megtisztító szerep. A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe. A Magyar Néprajzi Lexikon így ír erről: „A húsvéti locsolás ősi katartikus rítus…

Tovább

Szellemi Kulturális Örökség a hajdúdorogi Krisztus-katonaság hagyománya

Hajdúdorogon a  Krisztus-katonák  nagypéntektől húsvétvasárnapig  őrzik a szentsírt. A hagyományt felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, ez segítheti, hogy mindannyian megismerjük ezt az élő hagyományt. Ki lehet Krisztus-katona, és hányan vannak? Erős, szép szál fiatalemberek,…

Tovább

A Míves Tojás Múzeum egész évben várja a látogatókat

  "Ahogyan a népdalokat gyűjtötték Kodály, Bartók és a többiek, és az utolsó pillanatban megmentették azokat, úgy menti meg ez a múzeum is a népművészetnek ezeket a törékeny, sokszínű, ősi motívumokat megőrző ereklyéit”- találjuk a Míves Tojás Múzeum…

Tovább

A tojásírás szokása - Bércziné Szendrő Csilla előadása a Hagyományok Házában

  Bércziné Szendrő Csilla esztergomi népi iparművész, a Népművészet Mestere a magyar nyelvterület hímestojás-mintakincsének egyik legjobb ismerője. Néprajzi gyűjtőmunkával, főként a tojásírás továbbadásával foglalkozik. Bejárta a Kárpát-medence minden zugát, ahol valaha szokásban volt írott…

Tovább

Az élet teljességének tökéletes szimbóluma az írott tojás

Phü, phü, phü, Ejsze, tojást festetek? Az elsőre homályos jelentésű szöveg azonnal értelmet nyer Bereczné Lázár Nóra kiállításán a tablókat olvasva.  Megtudtam, hogy az előbbi mondás egy ősrégi varázsige: hímestojás festése előtt háromszor bele kell köpni a…

Tovább

Szent György-nap és húsvét a szentendrei Skanzenben

  A szentendrei Skanzen gyerekkorom óta szívügyem, s bár azóta nagyot fordult a világ, s benne a Skanzen is, számomra permanensen a kedvenc múzeumok egyike. Ezért aztán nem is lepődött meg népes családom, hogy húsvétvasárnapi programnak Skanzenlátogatást javasoltam.  Mivel…

Tovább
süti beállítások módosítása