Izsa a Felvidéken található, Komáromtól 8 km-re keletre a Duna bal partján fekszik. Déli határán ott a Duna, amely államhatár is Szlovákia és Magyarország között.

 Búzavirág énekkar, Izsa

Izsától Komáromig a Duna bal partján  sokáig erdő húzódott, melynek  fáit tüzelésre használták, és a  kosárfonás alapanyagául is szolgált. A Duna szabályozásával az ártérre húzódtak vissza az erdők.

  Az izsai nép adott az öltözködésre. A legnagyobb pompát  a lakodalmakon mutatták. „Hadd korogjon, csak ragyogjon“ – tartotta a híres mondás az eladó lányos házaknál. Az izsai öltözék nem volt éppen olcsó, gondoljunk csak a férfiaknál a sok szép ezüstgombra, vagy a nők vasaltszoknyáinak bőséges anyagszükségletére, a felső díszítéshez használt aranycsipkére.  

A hétköznapokon hordott visszafogottabb viselet mára eltűnt, de ünneplő változata nem, az idősebbek legalább ünnepeken még magukra öltik.

Az izsaiak igazán büszkék a rövidszoknyás, rendkívül szép színekben pompázó felsőruhás női viseletre, a férfiak elegáns ezüstgombos mellényére, kabátjára. A Búzavirág hagyományőrző csoport tagjai persze mindig népviseletben lépnek fel.

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.polusonline.com/2013/03/izsai-viselet-felvidek.html

http://www.bumm.sk/27062/cikk.html

http://www.babamuzeum.sk/hun/nepviselet/4/23/izsa-a-zsitva-es-a-garam-volgye-kozti-terulet

http://www.mvsz-au.com/2014/03/petofiert-tetemre-hivas-nemzeti-unnepen.html

- Hogyan vált a népzene, a muzsikálás az élete részévé? - kérdezem Birinyi Józseftől.

 - Születésemtől benne élek, mondhatni természetes közegem, egyfajta anyanyelv számomra a népzene. Édesapám, Birinyi András, Táborfalván a közösség nótafája és zenésze volt. Olyan, aki megszépíti az ünnepnapokat, s a muzsikával ünneppé teszi a hétköznapokat. Hegedült, szájharmonikázott, citerázott, lakodalmi zenekarnak volt másfél évtizedig a prímása. Emellett ezermesterként hangszereket készített. A fűzfa ágából, a töklevél szárából, lúdtollból hangszert készített a bátyámnak és nekem. Testvéremmel együtt beleszülettünk ebbe a közegbe, mi magunk is megtanultunk hangszereket készíteni, s jó pár hangszeren játszani.

Birinyi András és József hangszereket készít Táborfalván

 - A Birinyi család hangszergyűjteménye egyedülálló. Miért az, s hogyan alakult ki a gyűjtemény?

 - Az 1970-es évek elejétől édesapám testvéremmel és velem önerőből kezdte gyűjteni, feltérképezni Közép-Európa hangszereit, hangszerkészítőit, zenészeit. Mára több mint ezer darabból álló gyűjteménnyé nőtt. Nem a darabszámra helyezzük a hangsúlyt, hanem arra, hogy minél átfogóbb legyen. Európában a mienk a legteljesebb népi hangszer gyűjtemény.

Kiállításon a Birinyi Gyűjtemény

- Mi a Birinyi Gyűjtemény jellegzetessége?

 - A Kárpát-medence hangszereire fókuszálunk, ám a rokon vonások érzékeltetése végett vannak hangszereink a világ szinte minden részéből. Volt, hogy tűzifát adtunk egy hangszerért cserébe, melyet a kályhába akartak vetni. Olyan embertől azonban soha nem hozzuk el a hangszerét, aki még muzsikál rajta – a hangszere olyan a muzsikusnak, mintha a teste meghosszabbítása lenne. Hogyan is foszthatnák meg tőle?

Birinyi József hangszerbemutatót tart

- Hol láthatja a közönség a gyűjteményt?

- Kezdetben Táborfalván, a házunkban tartottuk, de a hely idővel szűkös lett az egyre terebélyesedő gyűjtemény számára. Hogy az érdeklődők megismerhessék a népi hangszereket, kiállításokat szervezünk belőle, s hangszerbemutatóval járom az országot. Egy-egy ilyen eseményen úgy hatvan hangszert mutatok be. Doromb,  lopótökcitera, magyar duda citera… – mindet megszólaltatom Síppal dobbal,  című műsoromban, melynek egy részlete megtekinthető az interneten https://www.youtube.com/watch?v=r5WQRLUL-aU A Néprajzi Múzeum online gyűjteményében is megtalálható jó pár hangszer a Birinyi Gyűjteményből.

- Mikor kezdett hangszerbemutatókat tartani?

- Nem mondanék évszámot, de egyetemistaként az egykori iskolámban, Táborfalván már hangszerbemutatóval csábítottam a gyerekeket arra, hogy zenéljenek.

- Ez hogyan történt?

 - Néhány hangszerrel léptem az osztálytermekbe, muzsikáltam, hagyományokról beszéltem, megkapó történeteket meséltem. És az élmény – mert ez a kulcs - hatott, a tanulók mintegy harmada elkezdett zenét tanulni.

- Ekkor alakult meg a Csutorás Együttes?

 - Nem, mindezt időrendben megelőzte a Táborfalvi Citerazenekar, ahol együtt zenéltem édesapámmal, a testvéremmel s számos kedves ismerőssel.Próbáinkat a házunkban tartottuk, hangszereinket édesapám biztosította részben vásárolt, részben saját készítésű hangszereiből. Az együttes tagjai közül azóta többen is kiérdemelték a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ketten hangszerkészítésből a Népi Iparművész kitüntetést nyerték el. Egyikük Birinyi András, a bátyám.

Táborfalvi Citerazenekar megalakulása után három évvel született meg az általános iskolában toborzott gyerekekből a Táborfalvi Csutorás Együttes, az utánpótlás zenekar, amely előadásaival, virtuóz játékmódjával bizony fogalommá vált. Akkoriban vegyészetet tanultam az egyetemen, s a fennmaradó időmben utaztam haza Táborfalvára, hogy tanítsam a gyerekeket. Heti 2-3 próbát tartottunk.

- Nagyon eredményesen.

- Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy igen, hiszen például kétszer is Ki-Mit-Tud döntős volt a csapat, és számtalanszor kapta meg a legmagasabb minősítési fokozatokat. Kétszeres Kiváló Együttes címmel is büszkélkedhetünk. Első tanítványaim egyike, Szabóné Nagy Annamária, ma Táborfalva ének-zene tanára. A falumban ma hat népzenei együttes működik, és mind a Csutorás nyomán indult el a vezetésemmel.

Táborotók

- A szerencsés véletlen eredménye, hogy a Csutorás sikert sikerre halmoz?

 - A válaszom egyértelműen nem. Meggyőződésem, hogy bárhol, bármely gyerekközösségben elérhetőek ezek az eredmények. Ezt mondom, mint a KÓTA társelnöke, hiszen módomban áll a zenekarok, kórusok munkáját figyelemmel kísérni, és saját zenekar - és kórusvezetői tapasztalatom is ez.

Nincs korhatár...

- Más együttesek vezetésében is vállalt szerepet?

 - Igen, nem is próbálom felsorolni mindet, nehogy kihagyjak egyet is. Budapesten már évek óta működött tizenkét fős kollégiumi zenekarom, melynek tagjai kikerültek a kollégiumi diák státuszból, de továbbra is együtt akartunk muzsikálni. Ekkor alakítottam meg a Józsefvárosi Népművészeti Műhelyt, mely a művelődési ház keretein belül működött. Buday Ilona tanította az éneket, én a hangszeres zenét. Ez 1977-ben történt.

- Labdát kell adni az érdeklődőknek? Ez az eredményesség kulcsa?

 - A labda magában nem elég. Élmények kellenek, melyek hatnak, megérintenek. Akkor már jöhet a labda, mert kialakult a késztetés, a belső indíttatás, de az élmények átadása a kulcs. Ma is örömmel dolgoznék annyi együttessel, mint egyetemista korom tájékán, de ez nagyon időigényes dolog, sajnos ezt már nem tehetem meg egyéb elfoglaltságaim mellett.

- Hogyan valósulhat meg az élmények átadása a népi kultúra egészére vonatkozóan?

 -  Csak akkor van esélyünk, ha nem múzeumnak, szentélynek tekintjük a népi kultúrát, mert máskülönben a fiatalok menekülőre fogják a dolgot.

Lásd: Beszélgetés Birinyi Józseffel a hagyományőrzés módszereiről és a Csutorás Táborról

http://netfolk.blog.hu/2014/07/21/beszelgetes_birinyi_jozseffel_a_hagyomanyorzes_modszereirol_es_a_csutoras_taborrol

Tánczos Erzsébet

A Csutorás Tábor történetét id. Birinyi András kezdte írni fiaival, Andrással és Józseffel, Táborfalván, a múlt században. Ez a történet, amelyet fiai, és azok tanítványai folytattak, s folytatnak ma is, arról is szól, hogy saját hagyományaink szépsége, mélysége olyan erő lehet, amely ma is, a legfiatalabbakban is képes felépíteni a jó értelemben vett nemzeti identitást, ha elkötelezett mesterek tolmácsolják. Két generáció óta folyik ez a munka, a rendszerváltás, a gazdasági válság, a globalizálódás ellenére, néha nehézségekkel küzdve, de mindig lélekkel, szeretettel és eredményesen.

- Hogyan vált a népzene, a muzsikálás az élete részévé? - kérdezem Birinyi Józseftől.

 - Születésemtől benne élek, mondhatni természetes közegem, egyfajta anyanyelv számomra a népzene. Édesapám, Birinyi András, Táborfalván a közösség nótafája és zenésze volt. Olyan, aki megszépíti az ünnepnapokat, s a muzsikával ünneppé teszi a hétköznapokat. Hegedült, szájharmonikázott, citerázott, lakodalmi zenekarnak volt másfél évtizedig a prímása. Emellett ezermesterként hangszereket készített. A fűzfa ágából, a töklevél szárából, lúdtollból hangszert készített a bátyámnak és nekem. Testvéremmel együtt beleszülettünk ebbe a közegbe, mi magunk is megtanultunk hangszereket készíteni, s jó pár hangszeren játszani.

Birinyi András és József hangszereket készít Táborfalván

Lásd: Beszélgetés Birinyi Józseffel a hagyományőrző módszerekről és a Birinyi Gyűjteményről http://netfolk.blog.hu/2014/07/21/beszelgetes_birinyi_jozseffel_a_hagyomanyorzo_modszerekrol_es_a_birinyi_gyujtemenyrol

Birinyi József hangszerbemutatót tart

-Birinyi József hangszeres előadóművész, népzenekutató, hangszerkészítő, zenepedagógusés népzenész, népzenei gyűjtő, filmes. A Hungarikum Szövetség elnöke, a Hungarikum törvény egyik kidolgozója, a KÓTA társelnöke. A Magyar Kultúra Lovagja, kinek a nevéhez főződik a millecentenáriumi szignál, a Feszty-körkép zenéje, és ezt a felsorolást még bőven folytathatnám. Felmerül a kérdés, hogyan fér el ennyi minden egyetlen életben?

Kiállításon a Birinyi Gyűjtemény

- Megkésett reneszánsz személyiségnek tartom magamat. Először vegyészetet, közgazdaságtant végeztem, aztán tettem le a voksomat a néprajz mellett. Ezek a szerteágazó tevékenységek azonban szerves egységet alkotnak – mondja Birinyi József válaszul a csodálkozásomra. - E számos szerteágazó tevékenységbe beletartozik még a sportolás és a sakk is, mind az életem szerves része. „Várat kell építeni a lantpengetéshez!”, ez jellemzi korunkat. Vállalkozásaim segítségével tudom hagyományőrző tevékenységeimet folytatni, de félreértés ne essék, azokban is kedvemet lelem és örömmel végzem!

- Mi fogja össze ezt a sok szálat?

- Az érdeklődésem. A hagyományőrzésnek számos területén jelen vagyok. A kis közösségektől (értem ez alatt a különféle zenekarokban való részvételt, néprajzi táborok szervezését), az országos szintig, mint amilyen a Hungarikum törvény előkészítése és megalkotása - tetteimmel vallom: „az érték a mérték”.

-Honnan ered a Csutorás Tábor neve?

- A csutorás a citerás gúnyneve az Alföldön, s a zenekarban először citerán tanultak meg játszani a gyerekek.

- A Csutorás Együttes megalakulásakor szervezte meg, szervezték meg az első Csutorás Tábort?

- A tábort sok tényező szerencsés együttállása hozta létre. A Csutorás Együttes sikerének hatására sorra alakultak a környező településeken népi zenekarok. Ezek vezetését részben én, idővel egyre nagyobb százalékban képesítést és gyakorlatot szerzett tanítványaim vállalták. Jó pár helyről azzal is megkerestek minket, hogy jó lenne nyári intenzív tanfolyamot tartanunk a zenészeknek. Annyi különböző helyen azonban lehetetlenség lett volna. Ezért létrehoztuk a Csutorás Tábort, mely egy népi kultúrával átitatott hét, ahol szakmailag fejlődni, élményekkel feltöltődni, nyaralni egyaránt lehet.

Táborozók

- Mikor volt az első tábor?

- 1985. augusztus  4-e volt az első Csutorás Tábor napja, azóta is augusztus elején tartjuk. Az utóbbi években-Örkényben tartjuk – a város nevezetességei lettünk, még keresztrejtvényben is találkoztunk a Csutorás Táborral: mi voltunk a megfejtés. A következő Csutorás Tábor időpontja: 2014. augusztus 3 -10.

- Mondhatjuk, hogy a tehetséges ifjú zenészek, néptáncosok paradicsoma a Csutorás Tábor?

- Az övék is, és még nagyon sok mindenkié. Sem alsó, sem felső korhatár nincs, a kezdőktől a profikig járnak a Csutorás Táborba hazánkból, a határokon túlról és a nagyvilágból hangszerjátékot, hangszerkészítést, népdaléneklést, táncot, kézművességet, zenekarvezetést tanulni. Jönnek azonban olyanok, akik nálunk kóstolnak bele ezekbe a tevékenységekbe. Vannak, akik „csupán” hozzátartozóként érkeznek – aztán rendre ők is megfertőződnek a népi kultúrával, s aztán úgy is maradnak. A táborról a http://www.csutorastabor.hu/, vagy a www.tradicio.hu oldalakon tájékozódhat, az  info@csutorastabor.hu elektronikus levélcímen érdeklődhet, és persze a facebookon is ott vagyunk.

Pál Pista bácsi tanít

- Változott a tábor az idők folyamán?

- 29 év alatt volt időnk kikísérletezni, hogy nekünk mi válik be legjobban. Minket igazol, hogy a tábor jó híre évről évre csak nő. Látogatóink visszajárnak, idővel hozzák a saját csemetéiket is. A visszatérő táborozók és a gyerekeik, unokáik megjelenése megerősítés a számomra. Vannak külföldi látogatóink is, egy magyar származású ír fiú részben nálunk talált rá a gyökereire, de ez nem egyedi eset, sok hasonló szép történetről tudnék beszámolni.

Táborozók éjjel-nappal

- Mi az, ami állandó?

- Élményszerűen tanítunk, foglalkozunk mindenkivel, ez alap és állandó. Vegyünk például egy csapat kisgyereket. Micsoda élmény néhány perc alatt megcsinálni egy zümmögőt! Ezer hangszerkészítő foglalkozás áll mögöttem, tudom, hogy a hangszerkészítés minden korosztályt megfertőz, hiszen ma olyan ritkán élhetjük át az „én magam hoztam létre” élményét.

Alkotni jó!

- Kiknek ajánlja a hangszerkészítő foglalkozásokat?

 - Korhatár nincs, gyerekek és felnőttek egyaránt hozzáfoghatnak, a kicsiknek persze segítünk, s közben átéljük a legnagyobb örömet, ami a közös munka, majd a közös zenélés! Így szinte észrevétlenül ismerik meg őseink kultúráját. A honlapunkon a részvevők beszámolóit is olvashatják: http://www.csutorastabor.hu/csutoras-tabor-cikkek.html

Ez is hangszer!

Az elkötelezetteknek egy hét intenzív tanulás következik napi 5 órás foglalkozásokkal. Csoportos foglalkozások vannak. Nagyobb tudásanyag átadására ad lehetőséget az oktatás ilyen szervezeti formája. A tábor bővelkedik változatos és szórakoztató programokban: előadások, filmvetítések, kirándulás, strandolás, koncertek, kézműves és hangszerkészítő foglalkozások, táncházak biztosítják, hogy mindenki találjon kedvére való elfoglaltságot.

- A táborról minden évben készül filmfelvétel, melyek Csutorás Mozaik címmel tekinthetők meg, s ezekben vannak állandó elemek.

- Igen, ami bevált az évek alatt, amit szeretünk, és a résztvevők várják, azon minek változtatnánk? Ilyen a zenés reggeli ébresztő – minden reggel más hangszeres csoport vagy személy vonul végig a táboron, s élőzenével kelti a táborozókat. Kihagyhatatlan a közös éneklés, melyen persze nem kötelező részt venni, egyáltalán, semmi sem elvárt vagy kötelező, de a tapasztalat az, hogy akik csak kísérőként érkeznek, azok is igen hamar a tábor aktív tagjai lesznek.

- Mit jelent a közös éneklés?

 - Húsz-huszonöt dalt megtanulunk. Mindenkinek más lesz közülük a kedves, de az összes dalt ismerni fogja, sok szép emléke kapcsolódik majd hozzájuk. Fontos kérdés, hogy mit tudunk közösen énekelni. Olyan, különböző karakterű dalokat választunk, melyek közösen énekelhetőek."Örökségünk a ma élményével jövőnk alapja" – a tábor jelmondata, ez a közös éneklést is jelenti.

- Hajdanában, dédapáink korában nem táborokban énekeltek, zenéltek, szőttek, táncoltak.

 - Ez így igaz, de mára szinte teljesen felbomlottak a hagyományos közösségek.

- Mit jelent ez? Mit eredményez?

 - Ma már nem apáról fiúra, nagyszülőről unokára szállnak az ismeretek, például a népdalok ismerete sem, hanem tanárról tanítványra. A Csutorás Táborban a résztvevők adatközlő énekesektől és hangszerjátékosoktól ismerik meg a hagyományos zenei kultúrát. Például Pál Pista bácsit, az utolsó magyar dudást látni és hallgatni már önmagában nagy élmény.

Pál Pista bácsi

A tábor mellett jómagam hangszerbemutató műsorokkal, együtteseim koncertjeivel próbálok tenni azért, hogy népdalaink ne csak holt kincsek legyenek a láda fenekén. Gyűjtök, filmezek, tanítok, s látom, hogy a népi kultúra új funkcióban, a mában újra él. Alkalmas arra, hogy kikapcsoljon, a néptánc fedezheti szabadidős mozgásigényünket is, és érzelmi többlet lehet, ha megtapasztaljuk, hogy dédnagypapánk milyen muzsikára táncolt dédnagyanyánkkal. S azt is átéljük, hogy az évszázados dallamok ma is élnek és hatnak.

Tánczos Erzsébet

 Minek nevezzelek?

Szurokfű, vadmajoranna: talán kevéssé ismert nevek.

De ha azt mondom: oreganó, akkor a pizzák és más olaszos ételek hatására mindenki tudja miről is beszélek. A három elnevezés ugyanazt az illatos és finom fűszernövényt takarja. Régies elnevezései még: fekete gyopár, kasbók, szárazfű, szúfű, szúrfű. Íze leginkább a majoránnára és a kakukkfűére hasonlít, ezért is nevezik vadmajorannának.

 A szurokfű az egyik legismertebb mediterrán fűszernövény, melyet a hazai konyhában is szívesen alkalmazunk.Erénye még, hogy igénytelen, s kert hiányában növényládában is könnyedén termeszthető. Jól tűri a tűző napot, még a száraz homokos talaj sem zavarja, de leginkább meszes talajban érzi jól magát. Nem sokat kér, de annál többet ad, hiszen zamatos fűszerként és gyógynövényként is kínálja magát, miközben virágözönével is megajándékoz.

Az oreganó vagy szurokfű már régen sem volt ismeretlen a hazai konyhákban, ám az utóbbi években újra a figyelem központjába került. A közönséges szurokfű hazánkban vadon is megterem, de leggyakrabban elsétálunk mellette, mert nem ismerjük fel az út mentén.

Bár a  mediterrán vidékeken évelő, nálam Budapesten sajnos rendre nem éli túl a telet...

Mit együnk belőle?

A növény levelei és virágai is ehetők, magassága 40-60 cm. Számtalan fajta látott napvilágot az utóbbi években, de mindegyiknél a levél az illatanyag és az aroma hordozója. Fehér, lila, rózsa- vagy bíborszín virágai júliustól szeptember végéig pompáznak.

A hegyi ragyogó:

Az oregánó latin neve: Oreganum vulgare. Az oregano név sokat szerint az ógörög origanon vagy oreganosz szóból ered. Az „órosz” jelentése hegy, a „gánosz”  pedig ragyogást, csillogást, felfrissülést jelent. Tehát az oregánó fordítása hegyi ragyogás. Bár az előbbi levezetést az etimológusok nem fogadják el, olyan szépen hangzik.

Nálunk miért szurok?

A növény a szurokfű elnevezését a középkori bőr- és textilfestőktől kapta, hiszen festőnövény is, magában narancsvörös színre fest, de például  a nyírfalomb, az almakéreg és a szurokfű együtt főzve vörös színt ad.

Démonok ellen a szerelemért:

Az oregánóról felhasználásáról gazdag írásos anyag maradt ránk. 

A szurokfű régi magyar fűszernek számít ,reneszánsza a konyháinkban oregánó néven csak az olasz gasztronómia térhódítása után következett be.

A régi füveskönyvek szerint démonok távoltartására és elűzésére éppúgy alkalmas, mint szerelmi bájital készítésére.
Állítólag a mezei munkások ételébe is belekeverték ezt a növényt, hogy vidáman tudjanak dolgozni.

Gyógyír az idegeknek

Már az ókorban ismerték gyógyhatásait, a középkori népi gyógyászat sem feledte el: az öröm és a boldogság növényeként tisztelték. Gyengén idegnyugtató hatása is van, ezért hívják a jó gondolat füvének is.

A hagyomány szerint orvosolja a szomorúságot és a lelkigondokat, megóv a gonosztól és megkönnyebbülést hoz a szomorú szívnek. Vénusz és Afrodité növénye nem hiányozhatott a szerelmi bájitalokból. Az eltávozott lelkek nyugalmának megóvására ültettek a megboldogultak sírjain.

A szurokfű gyógyhatása bizonyított

Az oregánót a természet antibiotikumának nevezik, külsőleg alkalmazva ízületi bántalmakra, izomfájdalmakra, fejfájásra is jótékony hatással bír.

A növény a teljes emésztőrendszer védője, görcsoldó, emésztést serkentő, de gyomorrontás ellen is kiváló. Teája fertőtleníti az emésztőszerveket, de hatékony a légúti megbetegedések, száj- és torokgyulladás kezelésében. Köptető, tisztítja a légutakat, enyhíti az influenzás tüneteket. A szurokfű-tea enyhíti a köhögést, a torok- és fogfájással járó fájdalmakat, valamint csökkenti a száj és a garat gyulladását.

Szurokfű tea: 2 dl forrásban lévő vízzel forrázzunk le 3 teáskanálnyi szárított szurokfüvet, hagyjuk állni negyedórán át, majd szűrjük le.

Gyűjtése és szárítása

A szurokfű levelei és virágai  kora nyártól gyűjthetők és felhasználhatók. A virágzás időszaka a legkedvezőbb, hisz ilyenkor a legintenzívebb a növény illata, íze, hatóanyagainak koncentrátuma. Szárításhoz a virágos növényt száraz, levegős, napsugártól mentes helyen kell kiszárítani. Ezután a leveleket és a virágot lepergetjük a szárról. Üvegben lezárva, vagy zárható vászonzacskókban tárolhatjuk, de persze frissen le is fagyasztható.

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.mindmegette.hu/oregano-a-boldogsag-fuszere-47191

http://en.wikipedia.org/wiki/Oregano

Az erdélyi konyha elengedhetetlen fűszere a tárkony és a csombor mellett.  Népiesen levescsíknak is hívják ezt a petrezselyemhez hasonló kinézetű, illatú és ízű fűszernövény, manapság vegetanövénynek és maggifűnek is hívják kitűnőn ízesítő hatása miatt. Sokoldalú, hiszen levelét, magját és gyökerét is felhasználhatjuk.

Nyersen is rágcsálható

A lestyánt is (mint annyi más fűszernövényt) a rómaiak hozták el Pannóniába. A középkorban igen elterjedt fűszernövény volt. Nagy Károly is elrendelte termesztését. Akkoriban a fiatal lányok a fürdővizüket illatosították vele, hogy frissek és illatosak legyenek (mint a jó húsleves?). Bort is fűszerezték vele, ez a szokás máig megmaradt az Alpok egyes tájain. Ausztriában a pálinkafőzéshez is használnak lestyánt. Népszerűsége napjainkban  visszatérőben van.

Ez az évelő növény másfél-két méter magas virágszáron hozza sárgás virágait és érleli be a magjait.

Hatalmas levelek

Napos, félárnyékos helyek évelő növénye. Sötétzöld levei dús bokrot adnak. Minél melegebb és naposabb helyen termesztjük, annál több illóolajra, annál ízletesebb lestyánra számíthatunk.

Mire alkalmazható a lestyán a házipatikában ?

Az 1860-ban Szepesalmáson született Zelenyák János, a szegények plébánosa azt írta a lestyánról: „A gyökeret izzasztó és izgató hatásánál fogva kólikánál, gyomorgörcsnél és hysteriánál, pulverizálva [porrá törve], vagy erős teának készítve, használhatjuk. A fűnek kipréselt leve megindítja a kimaradt havibajt.”

Vizelethajtó hatású, a vesekő lerakódását is meg lehet vele előzni.

Emésztési bántalmakra, gyomorégésre, menstruációs zavarok kezelésére és nyákoldóként száraz köhögésben is adható.

A teája vizelethajtó, epe- és vesebántalmakat enyhítő hatású.

Lestyán tea: 1 evőkanál lestyángyökeret áztassunk 10 percig forró vízben. Ez a főzet kiváló méregtelenítő.

Hogyan használjuk a konyhában?

Leveleit, hajtásait tavasztól őszig, bármikor szedhetik, de a sárguló levelek értéktelenek. A lestyán levelei adják az erdélyi csorbalevesek jellegzetes ízét-zamatát, ezért ne spóroljunk vele, de intenzív aromája miatt óvatosan kell bánni vele, túlzásba sem szabad vinni, mert az megkeseríti a levest. Szárítva is érdemes felhasználni, és persze le is fagyaszthatjuk.

Különösen jól illik a zöldséglevesbe, de jó húsleves nincs is nélküle!

Jól harmonizál a gyökérzöldségekkel, érdemes beletenni a burgonya és a paradicsomételekbe is.

Mint minden zöldfűszert, csak a főzés végén adjuk az ételhez.

Fűszerként kellemes: a levelét levesekbe, salátákba, magvát kenyértésztákhoz, salátákba, rizshez, meghámozott gyökerét levesekben lehet használni.

A gyökerét is dobhatjuk levesekbe, de tehetjük salátákba is.

Igen ízletes lesz tőle a paradicsomleves és a töltött paprika is.

Magjából tehetünk a kenyértésztába, ízesíthetünk vele házi sajtokat. A tejszínnek és a túrónak is remek aromát kölcsönöz.

Különlegesség a lestyánpálinka: ha 2 evőkanál lestyánmagot ledarálva, gézbe csavarva semleges pálinkába áztatunk néhány napra elő is állítódik.

Azt hallottam, hogy az oroszok a lestyán gyökeréből lekvárt főznek, és cukrozva is elteszik télire.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://korkep.sk/cikkek/egyebek/2013/09/15/gyogyito-etelizesitok

http://www.egeszsegkalauz.hu/gyogynovenyek/gyogynoveny-es-fuszer-a-lestyan-108686.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orvosi_lesty%C3%A1n

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Juni_2012_Levisticum_officinale_mit_Insekt_Nordbaden.JPG#file

A borsikafű vagy ahogyan Erdélyben nevezik, csombor egy régről ismert fűszernövényünk.  Népies nevei még a csombord, csomborbors, hurkafű, kerti izsópfű, kerti méhfű, pereszlén. Nevezik még bécsi rozmaringnak, borsfűnek, borsos szatorjának,  és hurkafűnek, csombordnak, csomborborsnak németül babfűszer a neve.

Kedvenc fűszernövényem a  mediterrántól Iránig őshonos.  A kemény szárú, apró levelű és virágú, szabályos gömb alakú növény illata és  íze  a borséra emlékeztet. Finom,  de  emellett még számos gyógyító hatása is ismert.

Ókori örökség

A borsikafüvek egyik alfaja, a Satureja thyba már az ókori görögök idején  igen kedvelt volt. Úgy tartják, hogy egy Trójához közeli faluról, Thybráról nevezték el. A növénnyel  ízesítették a helyi borokat.

Az ókori rómaiak által előszeretettel használt borsikafű állítólag a szatírok gyógynövénye (satureja).

Afrodiziákumnak tartották, nagy meggyőződéssel és igen gyakran alkalmazták szerelmi kötésekhez, bájitalokhoz, a boszorkánykonyhákban mindenfajta a szerelmi bájital alapanyaga volt hosszú-hosszú időn át.

Gyógyító ereje mellett főként  az ízével  hódított.

 Megénekelte a költő Vergilius (bőven ültette a kertjében a méhei számára), s jó pár századdal később Shakespeare is megemlékezett   e növényről.

Az első angol telepesek borsikafüvet ültettek  amerikai kertjeikben.

A finom, borsos illatú, aromás fűszernövényről már a 16. századi fűvészkönyvek is említést tesznek.

A germánok főleg a babételek ízesítésére használták, ezért még ma is babnövény Bohnenkraut-nak nevezik.  A csombor kiemeli a bab ízét, és közben véd a bab kellemetlen puffasztó hatásától. A Britanniában megtelepült szászok  tapasztalata szerint  a borsikafű minden ételt jóízűvé tesz, így a növény angol neve a savory, magyarán ízletes is innen ered.

Csombor: a magyar bors

A Közép-, Dél- és Délkelet-Európában őshonos borsikát Magyarországon  római örökségként a kolostori barátok kezdték termeszteni.

Kiemeli a halak, a tojásos ételek, a sajtok ízét is. Dél-Franciaországban kecskesajtot pácolnak borsikafüves szószban. Zöldségek közül a legjobban a paradicsomhoz illik. Az olasz fűszerkeverékekben a borsikafű is szerephez jut.

A kertünkben:

Magját március végén, április elején vessük. Aztán az elszórt magja ki is kel. Az alsó elágazásnál „aratjuk”, majd szárítás után a növényt lemorzsoljuk.Ha van friss borsikánk, s fagyasztóba tesszük, még virágzás előtt kell leszedni, alaposan megmosni, kicsit megszárítani, majd apróra vágva mélyhűteni. Jégkockában is fagyaszthatjuk. Vászonzacskóba zárva, akár molyirtóként is használhatjuk.

Babra megy:

A borsfű babételek, de burgonyaételek, káposztafélék, saláták, húsételek, gombás ételek, vadpácok, majonéz és különféle mártások, paradicsomos ételek fűszere is. Emésztés- és étvágyserkentő hatású.

Csak a főzés végén kell az ételhez keverni. A diétás főzésnél nagyon hasznos a feketebors pótlékaként. Gyomorerősítő, görcsoldó, étvágygerjesztő, bélféregirtó, felfúvódást gátló hatása van.

Egyik népies neve - a hurkafű arra utal, hogy kedvelt húsipari fűszer, főként kolbászáruk ízesítésére használják.
A borsos ízű levelekkel húsokat, kolbászokat és mártásokat ízesítenek, de nagyon jó és klasszikus kísérője a savanyú káposztás és fejes káposztából készített ételeknek.

Virágos hajtását télire eltett uborkához is teszik.

Gyógyít  is:

Illóolajai antiszeptikus tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Kiváló gyomorerősítő, emésztést elősegítő gyógynövény. Használják étvágyjavítóként, görcsoldóként, köhögés ellen, torokgyulladás esetén toroköblögető szerként,  de alacsony vérnyomás optimalizálására is ajánlott. A  friss, szétmorzsolt hajtások enyhítik a rovarcsípések okozta fájdalmat.

Teája jó étvágytalanság, felfúvódás, bélhurut, köhögés, torokgyulladás esetén; köptető és toroköblögető szer.

Borsfű tea

Negyed liter vízzel forrázzunk le három evőkanálnyi csombor levelet. Tíz percig hagyjuk állni, majd szűrését követően még langyosan fogyasszuk. Főleg meghűlés esetén tesz jó szolgálatot. Enyhíti a köhögést, étvágygerjesztő hatású és felfúvódás ellen is sikerrel alkalmazható. Mézzel édesítve kellemesebb ízű italt kapunk.

Fűszeres olaj

Az étolajba néhány szál friss csombort beáztatva kellemesen pikáns ízű fűszerolajhoz jutunk, mely  salátaolajnak használható.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://receptekide.fw.hu/index.php/altalunk-hasznalt-fuszerek/58-borsikafu-csombor

http://hu.wikipedia.org/wiki/Borsikaf%C5%B1

Már az ókori görögök és rómaiak is éltek a zsályával: a bölcsesség és a kifinomult gondolkodás növényeként tartották számon.

Kultúrájukban a zsálya jelképezte a bölcsességet, a hosszú életet. A rómaiak és az arab orvosok szerint akár halhatatlanná is teheti az embert ez a növény.

A halhatatlanság füve – és sok minden más:

Az ókori görögök és rómaiak a zsályát húsok tartósítására használták - és igazuk volt:

A húsok részben azért romlanak meg, mert zsírtartalmuk oxidálódik, s ez avasodáshoz vezet. A zsálya antioxidáns anyagokat tartalmaz, melyek lassítják a hús megromlását. Ez bizony igazolja hagyományos alkalmazását - az ókori görögök és rómaiak kezdetben húsok tartósítására használták.

Gyógyítottak is vele: kígyóharapás, epilepszia, bélférgek, mellkasi bántalmak ellen és a menstruáció serkentésére használták, s vizelethajtónak és menstruációt serkentőnek tekintették, leveleit sebek kezelésére is ajánlották.

A zsálya egész Európában elterjedt, hamarosan ezt retorikus kérdést tanították: „Miért halna meg az az ember, ki kertjében zsályát termel?” Ugyanez a gondolat élt tovább a középkori angol közmondásban is: „Aki örökkön kíván élni, májusi zsályát kell annak enni.”

A franciák  „minden jó" néven nevezték. „ A zsálya az idegek írja, ható ereje által / a szélütés gyógyul, s a láz tovaszárnyal." - tartották, s Nagy Károly el is rendelte, hogy a királyi gyógynövénykertekben zsálya is legyen.

A híres középkori  herbalista Hildegard fejfájás ellen, emésztési és keringési betegségek ellenszereként ajánlotta.

Korunkban külsőleg sebek és rovarcsípések kezelésére, öblítőként az ínyvérzés, a torokfájdalom, a gégehurut és a mandulagyulladás gyógyítására, főzetét pedig az izzadás csökkentésére, a tejelválasztás elapasztására, valamint szédülés, depresszió, menstruációs rendellenességek és a belső szervek zavarainak enyhítésére javasolják.

A növény előfordulása

Mediterrán tájakon, a Földközi-tenger partvidékén őshonos. Hazánkban vadon csak más zsályafajokkal találkozhatunk, ezeknek gyógyhatása nincs, úgyhogy termesztik.

Igénytelen, áttelel a mi éghajlatunkon is, bár ha télire betakarjuk, azt meghálálja. Illata erős, íze kissé diós-borsos és  igen intenzív

A növény leírása

Bár elsősorban fűszernövényként ismert, az orvosi vagy kerti zsálya az egyik legrégebbi gyógynövény.

Virágai hármasával-négyesével  állnak a hajtások csúcsán.  A szirmok színe általában ibolyás kék, ritkán rózsaszín vagy fehér. Júniusban-júliusban virágzik.

Nevezik kerti zsályának, skarlát zsályának is, ezt az ajakosvirágúak (Lamiaceae) családjába tartozó, évelő félcserjét. Latin neve a salvia = menekülni szóból eredhet. A zsálya - úgy tartják - Szűz Mária védelmét élvezi, mivel a gyermek Jézussal bujkáló anyát elrejtette a katonák elől. Ennek jutalmaként az isteni gyógyító erőt hordozza.

,,Amikor Szűz Mária a gyermek Jézussal menekülni volt kénytelen
Heródes elől arra kérte a mezők összes virágját,
hogy segítsenek neki, ám egyikük sem adott nékik oltalmat.


Akkor odahajolt a zsályához,
és íme, annál menedékre talált.

Sűrű, védelmet nyújtó levelei alatt elrejtőzött kicsinyével Heródes poroszlói elől.
Azok elvonultak mellettük, de nem látták meg őket.
Miután túl voltak a veszélyen, az Istenanya előjött és szeretettek
így szólt a zsályához:

Mostantól kezdve az örökkévalóságig te leszel az emberek kedvenc virága.

Képessé teszlek,
hogy bármilyen betegségből kigyógyíthasd az embereket;

mentsd meg őket a haláltól,
ahogyan engem is megmentettél."

Az is igaz, hogy a „salvia” szó gyógyítást is jelent.  A zsálya gyógyító erejének köszönhetően, sok betegségtől megmenekülhetünk, nem igaz?

Milyet válasszunk, és hogyan tároljuk?

A friss zsálya kissé ezüstös fényű, bársonyos.

Friss zsálya olívaolajba téve akár hetekig is eláll, és a zsályaízű olajat később felhasználhatjuk salátaöntetként. Lehet fagyasztani is, de ha szárított zsályánk van otthon, az is megteszi. Még ha kertünk nincs is, lehet cserépben nevelni egy kis zsályát, így mindig friss fűszernövényhez jutunk.

Zsályával fűszerezhetjük a zsíros húsételeket, de máj, főtt és sült halak, pástétomok, lágy sajtok és főtt tészták ízesítésére is alkalmas.

 Olaszos ételeket, paradicsomos ragukat is megbolondíthatunk zsályával.

A növény gyógyhatásai

Izzadás-szabályzó hatású: a zsálya egyik különleges tulajdonsága, amely a gyógynövények között is egyedülálló, hogy csökkenti az izzadást. Érdekes, hogy míg erősen izzadó egyéneknél izzadást csökkentő, azoknak, kik nehezen izzadnak, izzasztó hatású.

Az erjedéses, rothadásos folyamatokat szünteti. A testből az oda nem illő anyagokat, idegen testeket kihajtja, ezért alkalmas szennyezett sebek borogatására.

Lélektani hatás – Magyaroknak zsályát!

A zsálya a búskomor, hitehagyott, örömtelen állapotot elűzi. A csüggedést és a kilátástalanságot képes lelkesedéssé változtatni.

 A főzetével történő rendszeres öblögetés vagy lemosás fertőtlenít. Számos baktérium ellen hatásos - ami a növény évszázados sebgyógyító használatára magyarázattal szolgál. Szárítja a sebeket, a fekélyeket, elállítja a vérzést. A test sebeire, fekélyeire, fertőzéseire, mint lemosó, borogató szer jótékony hatású.

Emésztésserkentő: Az emésztést serkenti, de éhgyomorra történő fogyasztása állítólag szemkáprázást okozhat. Émelygés és hasmenés megszüntetésére is alkalmazható.

Torokfájásra: a zsálya a fogínyvérzés és a torokfájás kezelésére alkalmas.

Nőgyógyászati problémákra: A női kismedence szerveit melegíti, ezért a menstruációt megelőző napokban jótékony.

Vértisztító hatásának köszönhetően szépségápoló szer, egészségesen tartja a bőrt, és egyes népi tapasztalatok szerint megszünteti a hajhullást. 

A növény alkalmazása

Teakészítés Maria Treben szerint:

1 teáskanál zsályát adunk 1/4 liter vízhez, forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk.
Ha a teát étkezések előtt fogyasztjuk
a teltségérzettel járó emésztési panaszok orvosolhatók vele.

Zsályaecet Maria Treben szerint:

zsálya virágjával lazán megtöltünk egy üveget,
natúr ecetet öntünk rá, úgy hogy a virágokat ellepje.
Az üveget két hétig napon hagyjuk állni.


Ülőfürdő Maria Treben nyomán :
két összmarék levelet éjszakára hideg vízben áztatjuk.
Másnap felforraljuk és a fürdővízhez öntjük.

Zsályás-mentás szájöblítő: keverjünk össze 10 gramm édesköménymagot, 5 gramm levendulavirágot, 10 gramm menta-, és zsályalevelet. 1 teáskanálnyi mennyiséget forrázzunk le 2,5 dl vízzel, 15 percig hagyjuk állni, majd lefedve szűrjük le. Rossz lehelet, fogínyproblémák esetén naponta többször öblögessünk vele.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

Maria Treben Gyomor és a bélbetegségek

http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=hunjano&pid=65290

http://www.femina.hu/egeszseg/izzadas_szajszag_es_puffadas_ellen

http://www.boraszportal.hu/vino-vitalis/20130718/rozmaringbor-zsalyabor-pitypangbor-hazilag

http://www.vital.hu/themes/alter/bio4.htm

http://www.mindmegette.hu/zsalya-a-bolcsesseg-fuszere-46678

http://antalvali.com/orvosi-zsalya-salvia-officinalis.html

http://www.hort.purdue.edu/ext/senior/vegetabl/sage1.htm

http://www.soonerplantfarm.com/index.cfm/fuseaction/specials.specDetail/recID/33/

http://www.fourhourbodygirl.com/2014/05/does-sage-tea-work-for-boosting-your.html

http://www.burpee.com/herbs/sage/sage-common-prod000484.html

http://www.mariatrebenpatikaja.hu/maria-treben-munkassaga.html

http://erdely.ma/eletmod.php?id=142019&cim=mai_gyogynovenyunk_zsalya

Magyarországon már gyermekként megtanuljuk: "Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél…", akinek van, gyerekszobája megismeri a Napkirálynak tulajdonított mondatot : a Tokaji "a királyok bora és a borok királya" ("Vinum regum - rex vinorum"). A Tokaji Aszút az egész világot meghódította - engem is.

A szőlőművelés Tokajban ősidok óta van jelen, a leletek tanúsága szerint e tájon őshonos növényfajta a szőlő: itt került elő a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető ősszőlő (vitis tokaiensis) levelének lenyomata, mely különben mind a mai napig vadon él Tokaj-Hegyalján.

A magyarság borkultúrája egyesíti a keleti, kaukázusi és a nyugati, római szőlőművelési hagyományokat. Ezek tükröződnek Tokaj-Hegyalja szőlőtermesztésében és pinceépítési szokásaiban. A szőlőművelés és borkészítés meglétét itt már a honfoglalás korában valószínűsítik, bár erre vonatkozó tárgyi bizonyítékok nincsenek. A 12. század második felétől írásos  adatokkal bizonyítható a szőlőművelés elterjedése Hegyalján. 

A terület egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus talaj termő ereje, ásványi anyag tartalma, a kedvező fekvésű lejtők, a nagy besugárzás, a Bodrog és a Tisza közelsége, valamint a hosszú ősz nagyon kedvező klimatikus viszonyokat eredményez. A sajátos mikroklímának köszönhetően a pincék falán különleges pincepenész, a Gladosporium cellare telepedik meg, mely a bor érési folyamatára van jótékony hatással.

Egy  bizonyos Botrytis cinera penészgomba ezek miatt is nemesrothadást, azaz a szőlőszemek aszúsodását váltja ki.

De hogyan?

A nyár végi, szeptember elejei esős időjárás indítja el a szőlő nemesrothadását.  Ha ekkor hosszú, meleg,  vénasszonyok nyara  következik,  s arra ködös, hűvös októberi hajnalok, akkor kifejlődik a szőlőszemekben a Botrytis cinerea nevű penészgomba, és így elkezdődik a fürtök aszúsodása.

Csak  ha a fentebb felsoroltak összejönnek, akkor  koncentrálódik az a csodálatos íz, melyből  tokaji bor készíthető. Ha túl hosszú az esős időszak és kevés a napsütéses órák száma, akkor az aszúsodás elmarad, rothadás emészti el a fürtöket. Előfordul, hogy 3-4 év is eltelik, mire aszús évjáratról  lehet beszélni.

Az aszúszemek kiválogatása a fürtből már az 1600-as évek elejére gyakorlattá vált.

A közeli hegyek magasabb övezeteiben megtelepült kocsánytalan tölgy a hordókészítés kiváló alapanyaga, s mit tudjuk, a hordó fája befolyásolja a bor érési folyamatát és hatással van aromájára és színére is. A "zempléni tölgy" közismert a borvilágban.

Tokaj-Hegyalja természetes  édes fehérbora, az aszú kiemelkedő minősége a felsorolt kedvező tényezők - úgymint természeti adottságok, termesztett szőlőfajták és az emberi tényezők, azaz a borászati kultúra - egyedülálló és különösen szerencsés találkozásának köszönhető.

Az 1997-es bortörvényben meghatározott Tokaj-Hegyaljai borvidék területe magába foglalja a legkiemelkedőbb termőhelyeket. Ez kilenc település - Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya, s ide tartozik még sok-sok neves pince.

A Tokaji borvidéket 1737-ben egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította. Ez számos kötelezettségekkel járt: szigorúan szabályozott törvényi keretek között zajlik a bortermelés azóta is.

A jellegzetes szőlőbirtokokon, ősi borpincékben tetten érhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. A szőlőművelési hagyományok eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket már 2002-ben felvette a Világörökségi Listára mint kultúrtájat. A világörökségi helyszín megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott Tokaj-Hegyaljai borvidékkel.  A tokaj-hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 28 települést foglal magába.
 

A borvidék méltán érdemli meg, hogy világörökségként tartják számon.

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://illespince.hu/hu/tokaji-borvidek

http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184242

www.tokaj.com
www.tokaj.lap.hu
http://whc.unesco.org/sites/1063.htm (az UNESCO határozata)

A hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán az UNESCO szellemi kulturális örökségének magyar jegyzékére került.

Bizonyos Duna-parti vízterületek évente többször feltöltődtek vízzel a Duna áradásai következtében. Az itt folyó kisszerszámos, csónakos halászathoz tartozik az eszközök elkészítése, a környezetnek, a halak s a halászattal kapcsolatos tevékenység, a vízi környezet és természet harmóniájának megőrzése.

A film magáért beszél:

 Ladikkal millingezés (fotó: MTI)

A magyarságnak már a honfoglalás előtt fontos foglalkozása volt a halászat.

A honfoglalás után a halászat fejlődéséhez hozzájárult hazánk halbősége, amelyet a középkorban a norvégi területek után Európában a leggazdagabbnak tartottak. A középkori oklevelek is megemlítik az egyház, a királyi udvar szolgálatában álló halászokat, a mesterséges halastavakat. Az Árpád-korban jelentősek voltak a mansionak nevezett halászközösségek.

 Herman Ottó:  A magyar halászat  könyve egyik illusztrációja

A magyar halászat jelentőségére utal a széles körű halkereskedelem. Már 1378-ban az esztergomi vámtarifában a viza, kecsege, csuka mellett az egyéb sózott, friss és élő halat is felsorolják. Szeged, Szentes vidékén még a múlt század végén a halat nagy mennyiségben felhasogatták, besózták, napon megszárították, s bálákba kötve a Bánságba, Szlavóniába vitték eladni. A halszárító helyeket az akkori térképek is feltüntetik.

A 17–18. sz.-i szakácskönyveink szerint a magyar konyhán több mint kétszázféleképpen tudták a halat elkészíteni.

Született halászoknak emlegették a szolnokiakat. A szolnoki halászasszonyok a sült halat a Tisza partján árulták. A halászat jelentősége a folyószabályozások megindulásával, a mocsarak lecsapolása miatt igen lecsökkent.

Varga Károly halász dobóhálót vet a vízre Fajsz mellett a Dunán (fotó: MTI)

A hagyományos halászat mindinkább a kisvizekre szorult vissza, de ez a jövő útja, az EU célkitűzése is az, hogy regenerálódjon az unió halállománya – ez igen ésszerű és épeszű dolog.

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-966.html

http://www.szellemiorokseg.hu/index.php?menu=nyomtatvany&jny_id=66&m=nemzeti

http://hvg.hu/nagyitas/20131025_Halaszat_osz_2013__Nagyitasfotogaleria

http://halesmas.blog.hu/2011/02/21/halaszat

http://valasz.hu/?block=Kepgaleria_Popup&galeriaid=152283

http://www.kulturpart.hu/folk/41322/rendezvenyek_herman_otto_emlekere

A Néprajzi Múzeum Megvetés és önbecsülés - Igaz történet Üstfoltozóról, Drótostótról és Teknőscigányról című kiállításának megnyitójára 2014. június 24-én került sor.

A hagyományos vándoriparos mesterségeket, például az üstfoltozást, a drótosságot és a teknősséget - bemutató megnyitója június 24-én volt a budapesti Néprajzi Múzeumban.

A téma igen érdekes, mert a vándorló ember, aki másként él, mint a többség egyszerre lehetett izgalmas, csodálnivaló és megborzongató is. A falusiak például egyszerre féltek a kéményseprőktől ( hiszen feketék, piszkosak, de főként :a kéményben dolgoznak, ahol közismert tény, a boszorkányok laknak), és kívánták tőlük, hogy szerencsét hozzanak nekik.

A megnyitón többek A Tudás 6alom gilvánfai csoport fiatal szlemmerei is, Horváth Kristóf alias "Színész Bob" vezetésével. A Tudás 6alom tagjai a tanulás fontosságáról szlemmelnek.

Így, mint a klipjükön:

A Néprajzi Múzeum a 21. század új múzeumtípusának, a társadalmi múzeumnak a meghonosítója és képviselője lehet. Ez a misszió kiállításokkal és más programokkal karöltve valósulhat meg- hangsúlyozta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Beszédében kiemelte, hogy a múzeum feladata a társadalom csoportjai közötti megértést segíteni, s ezzel hozzájárulni az alávetett csoportokkal szembeni előítéletek csökkentéséhez. A Megvetés és önbecsülés című kiállítás bemutatja, hogy kulturális sokszínűségünk érték: tárgyakon, képeken, filmeken és történeteken keresztül ismerhetjük meg a hagyományos vándoriparos mesterségeket.

A kiállítást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg, aki személyes élményekben is bővelkedő beszédében az egymás iránti tisztelet fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a technika fejlődésével megváltozott, de nem lett boldogabb az emberek élete, így nem igaz, hogy a világ a változások következtében egyre jobb lesz. A tárlaton megláthatjuk, hogy az együttélésnek régen igen hierarchikus, de mindenképpen működőképes volt.

A munka és a mesterség között ég és föld a különbség: az előbbi eredeti jelentése kín, gyötrelem és vesződség. A mesterség művelője azonban olyan egyedi alkotást hoz létre, amely a mindennapok értékes részét képezi - mondta Balog Zoltán miniszter.

A kiállítás a társadalom és a gazdaság peremére szorított mesterségekről és azok képviselőiről szól – hangsúlyozta Dr. Viga Gyula néprajzkutató, egyetemi tanár. – Ők többnyire vándoriparosok, akik a társadalmi hierarchia legalsó rétegét képezték Tevékenységeik gyakran nem is voltak jegyzett mesterségek, mindössze gazdasági kényszerek következtében végzett munkák.

A kiállítás bemutatja a vándoriparosok 18-20. századi világát, s hogy milyen képet alakított ki róluk a helyi társadalom.

Igaz történet üstfoltozóról, drótostótról, teknőscigányról –a kiállítás alcíme utal a Szentivánéji álomra. A fennmaradt ábrázolások, tárgyak, a korabeli beszámolók szerint a vándorló közösségek egyek voltak a foglalkozásukkal. A 18. század óta vannak adatok: akkor teljes mértékben a címben szereplő  megvetés bélyegezte a munkaközösségeket. 300 éve a vándor vállalkozót valahogy így ítélték meg: ő az, aki a letelepült, konszolidált emberekhez házról-házra vándorolva, a társadalom perifériájáról el nem mozdulva szolgáltatást nyújt.

A mobil termelő és kereskedő életmódnak három típusát különbözteti meg Szuhay Péter. A vándoriparosok naponta gyalogoltak vásárlótól vásárlóig, s aztán haza. Erre a köszörűs egy jó példa. A második típusnak is van otthona, de onnan évekre elszólítja a házaló munka Ilyen a drótostót életforma. Vannak azok, akiknek soha nem is volt állandó lakóhelye, folyton s egyre messzebb vándorolva erre nem is volt mód. Így éltek például a teknőscigányok.

Amikor telítődött termékeikkel a piacuk, útnak indultak, és kezdték elölről az üzletet s az életet egy másik településen.

Az érdeklődők térképen követhetik a szedresi cigányok vándorlását, számos tárgyat, például cserépkorsót, lekvárfőző üstöt, vasalótartót pálinkafőző edényt, kalitkákat és számos teknőt is megcsodálhatunk.

Az első terem ízelítőt ad a különböző mesterségekből: a kéményseprők, kosarasok, ablakosok, medve- és majomtáncoltatók, madzagszövők és meszelőkötők tevékenységébe is betekintést nyerhetünk tárgyak, fotók és leírások segítségével.

Az "emlékezés templomában" gilvánfai cigányok fotói láthatók, s a cigány festők művei is ebben a teremben kaptak helyet.

A mesterségek megismertetése mellett megjelenik az idealizálás, az objektivitás, a szolidaritás, az emancipáció, a megvetés, az öntudat és identitás - története is.

A kiállítás bemutatja a gazdaságtörténeti folyamatokat és a magyar társadalom viszonyát a mesterekhez: míg a múlt században a drótostótok sikeres vállalkozók lettek ( a szlovák nemzeti mozgalom a drótosság történetét a nemzeti identitás részévé tette, ami nagyfokú megbecsültséget eredményezett) a cigány vándoriparosságot nem kísérte sikeres átalakulás.

Itt az ideje, hogy a megvetés helyét átvegye a megbecsülés és az önbecsülés.

A kiállítás 2015. január 4-ig tekinthető meg.

Tánczos Erzsébet