Julius Caesarról nevezték el a hónapot, azért mert ebben a hónapban született. Az év hetedik hónapja, 31 napos. Régebben hazánkban Szent Jakab havának is hívták, és az Oroszlán havának is nevezték. A székelynaptárban Áldás hava. Allegóriája sárga ruhás repülő ifjú, fején kalászkoszorúval. Jobbjában az oroszlán jele, baljában kosár, fügével, dinnyével és más gyümölcsökkel.

Legfontosabb tennivaló júliusban az aratás volt.

Július másodika Sarlós Boldogasszony ünnepe

http://netfolk.blog.hu/admin/post/edit/5382155

Az egykori sarlós aratás kezdete. Magán az ünnepen valami keveset arasson az asszony is sarlóval, szedjen kalászt, hogy a jószág ne pusztuljon.

A kereszténység már a XIII. századtól a "nehézkes" Máriának,Erzsébetnél, Keresztelő Szent János jövendő anyjánál tett látogatását ünnepelte.

Bár a köztudat az aratás kezdetét Péter és Pál ünnepéhez kapcsolja, a kultikus hagyományok, archaikus hiedelmek miatt azonban Sarlós Boldogasszony napját kell az aratás ünnepélyes kezdetének tekintenünk.

Az ünnep hiedelem és hagyománykincse nagyon gazdag. Virágszentelés, szegények istápolása, anyaság, de legfőképp az aratás a tárgya.

 Ezen a napon csak jelképesen arattak. A szerszámokat megáldatták a pappal, a búzából koszorúnak, szentelménynek, szobadísznek valót szedtek. Az aratást másnap áhítattal kezdték, tiszta fehér gyolcsruhában, levett kalappal a búza elé térdeltek és imát mondtak. A munkát a föld szent, keleti sarkában kezdték, az első két kévét keresztbe rakták. Mindez, az életet jelentő új kenyérnek szólt.

A hagyomány ekkor ment el a faluból egy ember, a gazdához, hogy megegyezzen a „részben”, ami a munkások járandósága volt. Napkelte előtt megkezdték a munkát. Az asszonyok szalmából kötelet sodortak, mert ekkor még a párától, harmattól nyirkos volt és jól sodorható. A férfiak addig kiverték és megfenték a kaszát. Van egy mondás is: ha nem te vered meg a kaszát, akkor ő ver meg téged. A kasza kiverése a csorbult él rendbehozatala. Mire ezzel végeztek, lehetett kezdeni az aratást. Délig vágták a gabonát, csak épp reggelizni álltak meg. Délben az otthon maradt idősebb női családtagok a megfőzött ebédet kosárba téve kiküldték vagy kivitték az aratóknak. Ezután a félórás uzsonnaidőtől eltekintve az esti harangszóig arattak.

http://netfolk.blog.hu/2013/06/27/nyari_munkalatok_az_aratas

 A 19. században még az asszonyok arattak sarlóval. Az első világháború után az aratást már a férfiak végezték kaszával.

A bíróságon az aratás heteiben törvénykezési szünetet tartottak, de nem ám a nagy melegre való tekintettel! A búza nem várhatott, a többi ügy igen. Még az elítélteket is csak a munkálatok befejeztével zárták börtönbe. Munkájukra szükség volt.

Július 5. – Sarolta, Emese
Ha esik, akkor rossz dió- és mogyorótermés lesz.

Július 13. Margit napja

Két furcsa jelzőt kapott ez a névnap: Mérges Margit, vagy még furcsább, PisisMargit. Az előbbi a július derekának viharos, égiháborúkkal terhes idejére utal, amikor gyakran elveri a jég a termést. A Pisis Margit az "enyhébb" változat: minden bizonnyal a nyári esőket jelenti.

IV. Béla leányát Antiochiai Szent Margit után kereszteltette Margitra. Ő lett a későbbi Boldog Margit, akit későn, 1943-ban avattak szentté. A két szent legendavilága összemosódott.

http://netfolk.blog.hu/2013/07/12/miert_pisis_margit

Július 15. – Apostolok oszlása
Ha főszél (északi szél) fúj, drágaság lesz, és tavaszra fölmegy a búza ára.

Július 20. – Illés

"Az Illés napi vihar felforgatja a kereszteket, elhányja a vontatókat, mindent"

"Illés napi kereszthányó szél (orkánszél)" így mondják.

Ha ezen a napon dörög az ég, azt mondják, hogy „Illés szekere zörög”. A szegedi néphit szerint bármilyen szárazság van, az esőnek esnie kell Illés próféta napján. S így fenyegetik meg az ünnep előtti forróságot: jaj neköd kánikulla, ha Illés próféta a nyakadot megmossa. Munkács környéki hiedelem szerint Illés a névünnepén jeget dob a folyók vizébe, ettől fogva már nem jó a szabadban fürdeni.

Július 22. Mária Magdolna napja

Zalában a kánikula Magdolna napján jön be és Bertalan napján távozik.

 Ő a keresztény legenda irodalomban és művészetben a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője. Ott állott a kereszt alatt, egyike volt azoknak, akik eltemették a mestert, s tanúja lehetett a feltámadásának. Kibontott hosszú hajjal ábrázolják, mert hajával törölte meg Jézus lábát. A fodrászok, fésűsök, kozmetikusok választották védőszentjükül.

Hazánk egyes vidékein úgy tartották: a lányok haját az ő neve napján kell levágni ahhoz, hogy még szebben nőjön.

http://netfolk.blog.hu/2013/07/21/julius_22_magdolna_napja

Július 25. Jakab napja

Jakab nap veszedelmes: nagy viharokat hoz, dút, borít, sok kárt

csinál. "

Ha a hangyák menetelnek, nagy hidege lesz a télnek. Ha sok az égen a fehér fölleg, akkor a télen sok hó lesz. A régi szegedi juhászok Jakab éjszakáján a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra. A nap délelőtti időjárása megfelel a karácsony előtti, a délutáni pedig a karácsony utáni időjárásnak. Vagyis, ha délelőtt felhős az ég, akkor a tél első felében, ha pedig délután, akkor meg a tél utolján lesz tartós havazás. Ha a nap fényeskedik, nagy hideget jelent, ha eső esik, jó idő lesz – mondják a székelyek.

A egyik leghíresebb búcsújáró hely Szent Jakab sírja a spanyolországi Compostellában. A 8. századtól él az a hagyomány az Egyházban, hogy Jakab Spanyolországig eljutott missziós útján. Egy későbbi leírás még azt is tudja, hogy igehirdetésének nem volt sok foganatja, el is veszítette Jakab a kedvét, s akkor megjelent neki a Szűzanya és megvigasztalta.

A hagyomány szerint Jakab feledésbe ment sírhelyét éjszaka csodálatos fény jelölte meg, s a megtalált sírt növekvő tisztelet vette körül.

http://netfolk.blog.hu/2013/07/24/julius_25_jakab_es_a_hangyak_kapcsolata

Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja.

 Anna - lyukas a kanna Anna - tele van a kanna

Anna napja a  kender nyűvésének kezdőnapja.

E nap a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. Asszonyi dologtiltó nap volt. Így nem csoda, ha Annát Keddasszony néven is emlegetik. Lehetséges ugyan, hogy a Keddasszony képzetkörébe valami régi, mitikus, rettegve tisztelt női alak jellemvonásai is beleszövődtek, aki megbünteti azokat az asszonyokat, akik az ő napját, a keddet nem tartják tiszteletben. Keddasszony azonban a Szent Anna módjára és az ő képében segíti a gyermekáldásért, könnyű szülésért könyörgő nőket, ő maga Szűz Mária anyja. Annát patrónájaként tisztelték azok is, akiknek foglalkozása a gazdasszonysággal, a szövő munkával, a csipkeveréssel, sőt a seprőkötéssel függött össze.

 Bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/07/25/szent_anna_kedd_asszonya

 Tánczos Erzsébet összefoglalója