Június a római Júnó istenről elnevezett hónap. Régi magyar neve: nyárelő hava, Rák hava vagy Szent Iván hava. A székelynaptárban: Napisten hava a hónap neve.
Jeles napok júniusban:
Pünkösd
A pünkösd ünnepe a zsidó valláshoz kapcsolódik. Ekkor -a Pészach utáni ötvenedik napon - ünneplik a hetek ünnepét, a tóra adását, a betakarítást.
A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, mozgóünnep mely május 10-e és június 13-a között kell legyen – idén júniusban van. Görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó láthatóan a görögből származik. Ekkor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár néhány helyen a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyón erre a búcsúra zarándokolnak el a legtöbben.
Pünkösdi bejegyzéseim: http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/punkosdi_kiraly_valasztas
Különleges népszokás a hesspávázás!
http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/punkosdi_nepszokasok_hesspavazas
A Szellemi és Kulturális Örökség listán:
Úrnapja- Úr napján a szép idő bő termést jelez.
A pünkösd utáni második hét csütörtökje. Az ekkor tartott körmeneteknél úrnapi sátrakat készítettek a falukülönböző pontjain. Ezeket növényekkel díszítették.
Az asszonyok őrizték a felvirágzott úrnapi sátrakat, nehogy a virágokból más falubeli lányos anya elvigyen, mert azzal elvinné a helybéli lányok szerencséjét, azaz a másik falu lányai mennének előbb férjhez. Úrnapja ünnep volt, amikor nem hajtották ki az állatokat, a mezőn sem lehetett dolgozni. A hiedelem szerint az úrnapkor sütött kenyér kővé válna.
Úr napján a napos idő bő termést jelez, tiszta idő esetén sok szénát reméltek.
Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/urnapja_2013-06
Június 8. - Medárd napja
"Medárdus napja ha tiszta,
nem jő a rossz idő vissza!"
Medárd napja a hónap legismertebb időjárásjósló napja.
Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/junius_8_medard_napja
Június 10. Szent Margit ünnepe
Margit napja- mint Medárd -időjósló nap is, negyvenes nap, azaz ha esik az eső, negyven napig fog esni.
http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/mitol_retkes_margit
Június 11. Barnabás napja, mely a júniusi időjós napok közé tartozik
„Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség”. - tartja a népi megfigyelés a hónap időjárásáról. Ekkor már száraz, napos idő a kívánatos, mivel ez a gabonaérés ideje. Így tartja a regula: Barnabás napján "Ha szép az idő, tele lesz a magtár, ám az eső csak pusztítja a szőlőt".
"A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe" - tartja a népi megfigyelés.
Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/06/10/_juniusi_derult_eg_boseg_juniusi_sar_szukseg
Június 13. Páduai Szent Antal ünnepe
Szent Antal és a szerelem:
Szent Antal napja férjjósló, szerelemvarázsló nap is. Állítólag eredményes, ha e napon szigorúan böjtölnek a lányok,azaz csak kenyér és víz az egész napi eledelük és italuk. Ezt titokban egyedül és teljes titokban kell megtartani. Éjfélkor aztán a böjtölő lányok felállítják a tükröt az ágy mellé. Pontban éjfélkor a lány keresztben átlépi az ágyat, közben gyertyát gyújt, és e szavakat mondja:
„Szent Antal, kérlek,
Mutasd meg nékem
A jövendőbelimet.”
Akkor, ha belenéz a tükörbe, meglátja a jövendőbelijét.
Mások szerint ha a lány férjhez akar menni, mást kell tennie. Éjjel ki kell mennie a kertbe, meg kell fognia az egyik fát, és ezt kell mondania:
„Én rázom a fát.
Fa rázza a fődet,
Főd rázza a vizet,
Víz hozza az én
Jövendőbelimet.”
Dologtiltó nap is: ha egy asszony ezen a napon lisztbe nyúl, kelés nő a kezén.
Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/antal_a_legnepszerubb
Június 15. – Jolán, Vid napja
Ha esik, hibás lesz az árpa.
Jó bortermés várható, ha Vid napjára a szőlő elvirágzik.
Nyári napforduló, a tűzgyújtás és tűzugrás a tisztulás-, egészség- és szerelemvarázslás célját szolgálja.
Június 24. Szent Iván napja
A fény ünnepe ez a nap, hiszen a nyári napfordulótól csupán 3 nap választja el. A szentivánéji tűzgyújtás és a hozzá kapcsolódó énekek az év leghosszabb napját ünnepelték. A XVI. Század óta jelen van a magyar népi hagyományban a Szent Iván napi tűz, bár már az ősmagyarok tűzimádatát is dokumentálták a kortársak. Mágikus célú volt a szentivánéji tűzgyújtás, de gyógyító hatást is tulajdonítottak neki. A máglyát illatos virágokból és gyógynövényekből rakták.
Az ünnep fénypontja a tűzugrás volt. Azt a vágyat fejezte ki, hogy a Nap mindig olyan magasra hágjon, mint e napon. A tűzugrásnak termékenységfokozó hatást tulajdonítottak, és jósoltak belőle a lányok házasodására is. Fontos, hogy ki kivel ugrik párban, ki előtt ér földet.
Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/06/14/szent_ivan_napjara_ne_felj_pajtas_ugord_at_nem_suti_meg_a_pofad
Június 29. Péter és Pál napja
Úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Ez a nap azonban ünnep volt dologtiltó nap, ezért rendszerint kimentek megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek, szimbolikusan kezdték meg az aratást.
Szent Péter és Pál a Szent Koronán
Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. Ekkor volt a legény- és mesteravatás a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Cserébe másnap a halászok rendeztek vendégséget finom halas ételekkel.
Péter-Pál napján az eladó leányok vagy házasulandó legények közül, aki elsőnek hallja meg a harangszót, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.
Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/06/27/_peter_es_pal_tudjuk_nyarban
Az aratásról:
A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték
A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte.
Igen nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Egészség- és termékenységvarázsló céllal a baromfinak adtak belőle a baromfinak. Betegségelhárító szerepe is volt.
Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával jelképesen megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, kiváltotta magát. Ezt borral vagy pénzzel tehette meg. Ahol sokan dolgoztak együtt, az aratás szüneteiben maszkos játékokkal szórakoztatták egymást. Ilyen volt az álesküvő, halottas jelenet, a marokszedők búcsúja, medvetáncoltatás
Bővebben:
http://netfolk.blog.hu/2013/07/08/az_aratashoz_kapcsolodo_szokasok
Tánczos Erzsébet
A bevezető kép Csikós István alkotása
