Az ajtón belépve – mintha a paradicsomba pillantanék. A tágas, napfényes szobákban babák és babák néznek rám a vitrinekből, a polcokról. Nincs két egyforma közöttük, s korhű viseletben pompáznak.

 A képen Kolumban Zsuzsa a Népművészet Mestere látható

-Mióta foglalkozik babákkal? – adja magát a kérdés.

- Gyerekkorom óta, de a 80-as évek közepén határoztam el, hogy megpróbálom a kenyeremet a babakészítésből biztosítani – árulja el Kolumbán Zsuzsa babakészítő népi iparművész, a Népművészet Mestere. - Kozmetikusként dolgoztam mindaddig, amíg meg nem született a fiam. A gyes idején szembesültem azzal, hogy kozmetikusi időbeosztásom és egy örökmozgó kisfiú nevelése nem egyeztethető össze az én igényeimnek megfelelően. Ekkor váltottam.

- Ekkor már készített babákat?

- Igen, és népviseletes babákat is, de fontosabb talán, hogy a népművészet, a népi kultúra kezdetektől fogva ott volt az életemben. Pesti lány létemre igen erősen kötődöm a népművészethez.

-Miben nyilvánul ez meg?

-A magyar népművészetben és kézművességben élő családba születtem. Székely édesapám a mindent megoldani tudó kézügyességével máig hat rám. Mesterem és egyben édesanyám: Kolumbán Béláné Szappanos Vilma iparművész csodálatosan kézimunkázik, a letisztult szín- és formavilág harmóniáját is tőle tanultam. Anyai nagyapám testvére volt Szappanos Lukács táncos-gyűjtő, a Népművészet Mestere, akinek érdeme, hogy a Kiskunság táncöröksége megőrződött. Alapító tagja volt a Kunszentmiklósi Gyöngyösbokréta csoportjának, ebben az időben édesanyám is találkozott Tüdős Klárával. Édesanyám Kecskeméten, az Angolkisasszonyoknál tanult. Érdekes és fontos tudnunk, hogy ott egész Magyarország népművészetét megismerték a növendékek. Egy magára valamit adó leánynak értenie kellett a kézimunkához, és azt szépen művelni. Édesanyámtól azt láttam, hogy nagyon szépen kézimunkázik, én is hamar beletanultam, mivel textiltechnikumban érettségiztem szövő szakon, az anyagok ismerete sem idegen számomra.

- Ön főként népviseletbe öltöztetett díszbabákat készít. Művei mennyire pontosan mutatják be egy-egy vidék öltözetét?

- Amennyire csak lehet, maximalista vagyok ebben. Munkáimmal a magyar népcsoportok és a Magyarországon élő nemzetiségek viseletét igyekszem bemutatni. Egy – egy öltözet elkészítését aprólékos kutatómunka, könyvtárazás előzi meg, szakmai mentorom Dr. Boross Marietta néprajzkutató. Az öltözetek darabjait méretarányosan le kell kicsinyíteni. A ruhákon a hímzés is teljesen autentikus és méretarányos.

- Ez nagyon aprólékos munkának tűnik.

- Az is. Kell hozzá a jó szem, türelem, meg hogy az ember élvezettel művelje, ne munkának érezze. A pici hímzésekhez először az eredeti mintát lekicsinyítem, aztán a kicsiny minta rákerül a ruhadarabra, apró öltésekkel varrom ki. De a babák lábbelije, a náluk levő eszközök is mind méretarányosak. A babák is a felnőtt ember arányait követik, anatómiailag pontosak.

- Mind szépek, mosolygósak.

- Mindegyikük arca idealizált, mert én nem a munkában megtört embereket, hanem a tiszta lelküket, nehézségekkel dacoló életörömüket igyekszem ábrázolni.

- Hogyan jut a babákhoz, melyeket felöltöztet?

- Saját öntőformáim vannak. A szobrok 15-50cm magasak, testük drótvázra épül. Babáim feje papírmasszából vagy kétszer égetett, anyagában színezett porcelánból készülnek, kézi festéssel. Érdekes, hogy minden babakészítőre hasonlítanak a babái, ez nagy babakiállításokon jól megfigyelhető. Az ember valahol magát mintázza meg.

- Meg tud válni az elkészült alkotásaitól?

- Egy-egy baba elkészítése úgy 30-40 munkaóra, és ebben a gyűjtés, kutatás még nincs is benne. Mostanra megtanultam megválni a babáimtól, de mindtől elbúcsúzok. Kérem, hogy szerezzen örömet új helyén, s vigye jó hírét a hazánknak, ha messzi földre kerül. Vannak azért olyanok, amelyektől nem válnék meg semmiképpen. Ilyen az idős pilisborosjenői idős pár.

 Az első babáim közül való ez az alkotás. Valami bensőséges kapcsolatom van ezzel a kedves öreg párral, űrt hagymának maguk után, ha meg kellene válnom tőlük. A népművészettől különben néha elkalandozom, ilyenkor születnek fantáziababáim, illetve a XIX-XX. század polgári hangulatát idéző díszbabáim. A Balatonfüredi Városi Múzeumban volt egy kiállításom, s arra az alkalomra készítettem a reformkort idéző babáimat. Az egyikük egy bécsi divat szerint öltözött kék ruhás hölgy - ő volt a sorozatban az első -, s talán éppen ezért igen hosszan foglalkoztam vele.. Négyszer is szétszedtem, mert nem voltam elégedett a munkámmal. No, tőle sem tudnék megválni, igen értékes a számomra, talán a tanulópénz miatt.

- Említette, hogy gyűjtés előzi meg egy - egy baba létrejöttét. Lehet ma még néprajzi gyűjtést végezni?

- Hogyne! Jómagam Dr. Boros Marietta etnográfussal mentem először gyűjtésre. Ennek már több mint 20 éve. A német viseleteket kutattuk. Pusztavámon, Szulokon, Hartán, jártunk, és a Pest környéki németek között. Megtanultam, hogy két helyre mindenképpen el kell mennie a néprajzi gyűjtőnek egy számára új terepen: a paphoz meg a kocsmába, itt meg fogja tudni, hogy kihez érdemes bekéredzkednie, kérdezősködni.

- Kerülnek még elő értékes dolgok?

- Igen, akár a szekrény aljából vagy az ágyneműtartóból is. Egyik legkedvesebb helyem Szulok, mely dohánytermeléssel foglakozott anno. Ez a német ajkú zsákfalú, helyzetének köszönhetően megőrizte hagyományait. Szuloki karácsonyi szertartás a Christkindl -” bölcsőcskejáték”. Ebben gyerekek énekelve játsszák el a Szent Család karácsonyi történetét. Szerepel benne Szűz Mária, Szent József, a kis Jézust egy játék baba jeleníti meg. Vannak pásztorok, angyalok, és szuloki viseletben az előénekesek. Házról házra járnak a faluban, s végül, Szent Este a templomhoz érve az oltár elé helyezik a bölcsőt a Kis Jézussal, s kezdődhet az éjféli mise. Kicsit más mint a Magyar falvak Betlehemezése, de a lényeg ugyan az: megismertetni a Karácsonyi ünnepkör történeteit. A bölcsőcskejáték ma is él, Szulok lakói értékelik és ragaszkodnak hozzá. A tíz figurából álló szuloki bölcsőcskejáték jelenetem a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe került.

Részletek a 'Szuloki karácsonyi köszöntő, Christkindl' babákkal ábrázolt jelenetéből:

- Szívesen alkot jeleneteket?

Szili legények

-Igen, ilyen például a táncoló matyó pár, a favágók, a vajköpülő asszony, a Rábaközi legények, a kazári aratómenet.

Egyik kedvencem a karádi viseletet bemutató vicces jelenet is. Mindenki ismeri az éneket: A karádi faluvégen saj, haj lululululárom…. Innen jött az ötlet, hogy egy öregasszony trágyahordó tragacson tolja haza az illuminált legényt – a friss szerzeményét a legényvásárból. A jelenet méretarányos- még a fiatalember kezében a boros flaska is – és autentikus karádi viseletben vannak a szereplők. Örültem, hogy „A” minősítést kapott a zsűrizés

A karádi faluvégen...

-Ez mit jelent?

-Három szintje létezik a zsűrizett népművészeti tárgyaknak. Az A fokozat a legmagasabb,.

-Mit kell ahhoz teljesíteni?

- Elég, ha azt mondom, hogy ha egy kiállítás vagy egy fénykép alapján elkészítek egy babát mely az eredetinek pontos mása, az „B” fokozatot jelent, ami persze jó minősítés. Az „ A” akkor jár, ha a puszta másoláson túl valami többletet is hozzáadott az alkotó. Ilyen például a kárádi „pár”, vagy a farsangoló legények. Létezik még a „ajándéktárgy”kategória, ez a turisztikai célú, tehát nagyobb példányszámban kicsit egyszerűbb kivitelben készülő, de minőségi tárgyakra vonatkozik. Büszke vagyok rá, hogy bár vannak „B” és „Ajándéktárgy” fokozatú babáim is, a legtöbb zsűrizett termékem „A” kategóriás. Több mint 60 „A” kategóriás zsűrizett modellem van.

- Mi inspirálja? Hogyan jönnek az ötletek?

- Szeretem a pályázatokat, mert gyakran azok indítanak el bennem egy ötletet, amit aztán sok munkával, de igen nagy örömmel valósítok meg. A díjaimra, címeimre büszke vagyok, de nem törekszem folyton újabb és újabb megmérettetésekre, maradjon hely és lehetőség a fiatalabbaknak is. A Magyar Bababarát Egyesület által Győrben évente megrendezésre kerülő Babakészítési Versenyen például 8 alkalommal I. helyezést, két alkalommal II. helyezést értem el, ez is magáért beszél.
Műveimmel számos hazai és külföldi kiállításon vettem részt. Mint a Népművészet Mestere / állami kitüntetés/ Szerepelek az Unesco Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékén, a 466. sorszámon. Díjaim, műveim a http://www.suzikolumban.hu/ oldalon részletesen megtekinthetőek.
A kiállítások is nagy ünnepek. Több mint tíz önálló, legalább húsz csoportos kiállításom volt. Van az alkotásaim közül magángyűjteményben, de nem egy múzeumban is. Mégis a legnagyobb öröm, hogy kis apró követekként számos hazánkban járt turista otthonát díszítik. Folyamatosan kísérletezek, a turisztikai célra készített babáimmal is mindig valami újat találok ki. Legújabb kedvenceim között vannak a teababák.

- Mi az, hogy teababa?

- Régen a lakások hidegek voltak. Ezért készítettek vatelinnel bélelt, bő abroncsos szoknyával alsótest nélküli babákat. Tea időben ezeket a harangtestű babákat ráhelyezték a teáskannára, ami így nem hűlt ki olyan gyorsan. Amikor a teázás véget ért, a kandalló párkányán vagy a zongorán volt a helyük ezeknek az igen díszes babáknak. Magára valamit is adó polgári vagy főúri lakásban mindenhol a szalont díszítették ezek a „hölgyek”.

teababa

-A sok míves kelléket honnan szerzi be?

- Valóságos gyűjteményem, szinte „raktáram” van apró gyöngyökből, gombokból, pici csipkékből. Előbb utóbb mind megtalálja a helyét egy baba öltözékén. Édesanyámnak igazi varróműhelye van otthon, én fogadkoztam, hogy az én otthonomban nem lesz műhely, de hát az élet úgy hozta, hogy mégis lett, s lám, nem is bánom.

- Emlékszik az első babájára?

Az első baba

- Igen, azt még édesanyámmal közösen készítettük, ezért is emlék a kalocsai kislány.  A kalotaszegi és a kalocsai babák különben a legnépszerűbbek, a legtöbbet azokat keresik.

- Mik a tervei?

- Konkrét babakészítési terveim jelenleg nincsenek, de ha meglátok egy inspiráló pályázatot, biztos sorjáznak az ötletek is. Szeretnék még legalább húsz évig babákat készíteni, s bár fiam született, és egyelőre egy kisfiú unokám van, bízom benne, hogy idővel lesz kinek átadni a tudásomat és a babáimat.

 Tánczos Erzsébet írása

A Partium a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület. Nem a történelmi Erdély része, attól külön áll. Közigazgatásilag nem volt könnyű ott élni: hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz, hol meg a Habsburg Birodalomhoz tartozott. A Partiumban ötvöződik a román, a magyar, a szerb és a német népcsoportok hagyománya. Az egyik jeles esemény a lakodalom, ahol minden nemzetiség saját hagyományainak megfelelően táncol, mulat, él, hal, étkezik….

A Partium négy néprajzi tájegységre osztható, amelyek a következők:

Mócvidék
Zaránd
Avas-vidék
Szilágyság

 Az Avas-vidék Szatmár megyében, az Avas medencében található. Az ott élőknek sikerült megőrizni mindazt, ami egy nép identitását jelenti: a nyelvet, a viseletet és az ősi hagyományokat.

Az Avas-vidék ismertségét viseletének, népművészetének, zenéjének és táncainak köszönheti.

Avasújfalu látványossága a  kuriózum Vidám temető - az itt élők gazdagon díszített fejfáikon vidám versekkel és rajzokkal éneklik meg az elhunytak halálát és annak körülményeit.

VISELET

Az avasföldi viseletet színei és mintái igen jellegzetesek. Legjellemzőbb a gyöngyökkel vagy tollakkal díszített kalap. Tipikusan avasföldi a sokszínű, geometriai vagy növényi motívumokkal díszített tarisznya.

A férfiak bő nyári nadrágja meg a feszes téli harisnyája még a dákok idejéből származik.

A női viseletet színgazdaság és eredetiség jellemzi: élénk színű kabát geometriai, vagy növényi motívumokkal, a kötény általában sárga vagy piros és virághímzéssel díszített.

Különlegesség a menyasszonyok által viselt gyöngyfüzér és koszorú.

 Az avasi lakodalmat a fiatalok és az örömszülők időben kezdik szervezni és a tevékenységben az egész faluközösség szerepet kap. Az esküvői események része a hozomány előkészítése, a ruhák előkészítése, a násznagyok kiválasztása, a vendégek meghívása, a lakodalmi zászló elkészítése, a szülőktől való elválás, az egyházi esküvő, maga az ünnepély és az ajándékgyűjtés megszervezése. Mindez a jókívánságok, csujjogtatások, zene és tánc közepette történik.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Avas-hegys%C3%A9g

http://tegnap.5mp.eu/web.php?a=tegnap

http://www.transylvania-authentica.ro/html/lap/hu/partium

Hidakon, vizek mellett gyakran látható az a barokk szobor, amely egy ujját ajkára tévő vagy kezében keresztet tartó papot ábrázol. Nepomuki Szent János, a népnyelvben csak Jánoska  csendre int.

Nevéhez híven   Pomukban  -ma Napomuk, Csehországban.  Szegénységben élt szüleivel.

Idővel pap lett, méghozzá kitűnő szónok, egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király meg akarta tudni, mit gyónt a felesége, János azonban ragaszkodott í gyónási titokhoz.  Ekkor a  király megkínoztatta , majd folyóba dobatta. 

  A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok patrónusa.

Az év tekintetében bizonytalanok a források, de abban egyeznek, hogy május 16-án halt meg.

A prágai Szent Vitus Székesegyházban temették el.

Már kortársai is Krisztus vértanújaként tisztelték, de csak 1729-ben avatták szentté.

Nepomuki  Jánoska a magyar néphagyományban:

 Népünk  egyszerűen Jánoskának hívja.

Főként  vízparti településeken állítottak szobrot Jánoskának. Napján körmenetet tartottak: Szent Jánost jártak. A körmenetben résztvevők énekeltek, imádkoztak, majd a szobor lábához koszorút helyeztek el.

 Állítólag  egy kislány  koszorút tett János szobrára, s az   esztendőre újra kivirágzott.

A Nepomuki Szent János  nevét viselő  társulatok  feladata volt a küzdelem és fogadalom a pletyka és rágalom ellen.

A Duna partján álló egykori győri János-szoborhoz a helybeliek különösen akkor jártak ki imádkozni, amikor a folyón vihar dúlt, és családtagjaik ott küszködtek.

Baja városában szokás volt a Jánoska-eresztés, amely tulajdonképpen vízi körmenet volt. Eleinte csak a vízimolnárok ünnepelték, hamarosan azonban az egész  környék eseménye. Ünnepének előestéjén kihozták szobrát a kápolnából , és ágakkal, templomi zászlókkal, lampionokkal, fáklyával, égő gyertyával egy  kompra vitték, ott egy földíszített emelvényre állították. Mögötte foglaltak helyet a molnármesterek, később az ősi molnárcsaládok ivadékai, illetőleg a városi és egyházi vezetők. A dereglye előtt vezércsónak haladt. Utána szép rendben kivilágított és feldíszített dereglyék, csónakok következtek.

Nepomuki Szent János estéjén a mohácsi kompot májusfa ágaival díszítették föl. A szent szobrát közepére állították, fölvirágozták és lampionokkal világították ki. A kompot egy hajó fölhúzta a Lajos király emlékművéig, onnan ereszkedett le szép lassan a révig. A hajón fúvósok muzsikáltak. Az egész város kint volt ilyenkor a Duna partján.

Győr a vizek városa és Jánoska

Győrben is virágzott a szent kultusza, ott nemcsak az ünnepnapján emlékeztek meg róla, hanem szobrához rendszeresen járultak imádkozni, amikor a folyón vihar dúlt és kint voltak a halászok és vizenjárók. Emeltek is tiszteletére egy kápolnát, ahová a helyiek gyakran betértek imádkozni.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/04600/04656/html/unnepiki0090/unnepiki0090.html

http://www.magyarkurir.hu/hirek/majus-16-nepomuki-szent-janos-emleknapja

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/nepomuki_szent_janos

Hányszor esznek egy nap a csángók, és miért? Mi a savanyúleves? Hogyan kapcsolódik a vallás és a táplálkozás? Többek között ezekre a kérdésekre is ott a válasz Nyisztor Tinka legújabb kötetében, mely az ELTE BTK Néprajzi Intézetben 2014. május 6- án került bemutatásra.

A  kötet címe: Hétköznapok és ünnepnapok - A moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiája

Az etnográfia, a néprajz a hagyományos életmódot folytató népcsoportok hagyománykincsét vizsgáló, rendszerező tudomány. Ide tartozik az életvitel valamennyi területe, így ennek egy szelete a népi gasztronómia, a népi táplálkozáskultúra is.

Köszöntőt Nyisztor Tinka egykori tanára Dr. Mohay Tamás néprajzkutató mondott, aki a szerző életútját, tanulmányait ismertette az érdeklődőkkel. Tinka a moldvai Pusztináról érkezett a budapesti egyetemre, ahol történelmet és néprajzot hallgatott. A diploma megszerzése után tanárai ösztönzésére beiratkozott a „doktori iskolába”, közben hazajárt gyűjteni. Kutatásai során szülőfalujában és a környező településeken dolgozott. Főként a táplálkozáskultúra elemeit, étkezéseket és ételeket, összefüggésüket írta le.

Bukovina és Moldva találkozása - Nyisztor Tinka és Kóka Rozália a könyvbemutatón

Nyisztor Tinka nem adta fel eredeti célját, a csángók érdekeinek képviseletét. Ennek egyik dokumentuma frissen bemutatott könyve is, melyet a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság adott ki. A mű Nyisztor Tinka doktori tézisének szerkesztett változata.

- Bár a táplálkozáskultúráról szóló mű nem szakácskönyv – mutatott rá Dr. Mohay Tamás–néhány recept mégis megtalálható Nyisztor Tinka könyvében a leírások között. Pontos képet kap az olvasó a moldvai csángók étkezési szokásairól, melyek szorosan kapcsolódnak az ünnepekhez, de a hétköznapi élet rítusaihoz is.

A könyvet Dr. Kisbán Eszter, a szerző egykori témavezetője ismertette. Annak idején éppen Kisbán Eszter javaslatára választotta Nyisztor Tinka a moldvai táplálkozáskultúrát témául. Jó választásnak bizonyult.

Kisbán Eszter ismertette Nyisztor Tinka könyvét

Dr. Kisbán Eszter és Dr. Mohay Tamás is számos kedves történettel mutatta be Nyisztor Tinka nehéz, küzdelmes munkáját Pusztinától a budapesti doktori fokozatig. „ Néha olyan érzésem volt, hogy a sárgarigót tanítjuk fütyülni!” - Mondta Dr. Mohay Tamás ezzel utalva arra, hogy Nyisztor Tinka születésétől benne él a hagyományokban, neki anyanyelve.  Élete példázza, hogy igenis lehet az ember próféta a saját hazájában!

A szerző válaszában szólt arról is, hogy saját közösségére, a moldvai csángókra kívülről, megfigyelőként, dokumentálóként tekintve teljesebb képet lát és tud megmutatni.

- Tehát- válaszolta az első doktori címet szerző moldvai magyar- Van értelme a sárgarigót fütyülni, tanítani!

Nyisztor Tinka szülőfalujáról a következőt írja: „Pusztina a Keleti-Kárpátok gyimesi átjárójától 70 kilométerre, a Tázló folyócska bal partján fekszik, s a falu lakossága az 1994-es népszámlálási adatok szerint 700 családot alkotó 2070 fő. Maguk a pusztinaiak azonban ennél jóval többre, mintegy ötezerre becsülik a lélekszámukat, nem téve különbséget az állandóan a faluban lakók és az elszármazottak, a városban élők között”.

Moldvában még fellelhetőek a középkori archaikus étkezési szokások.

A kötetben olvashatunk a moldvai csángók keresztelő ünnepi, lakodalmas és halotti toros étrendjéről, annak kialakulásáról és a hozzájuk fűződő szokásokról. Megtudhattuk, hogy leginkább a keresztelői szokások változnak, hiszen azt az ifjú szülők rendezik, akik helyzetükből adódóan a legfogékonyabbak az újdonságokra.

Elolvashatjuk a lakodalomhoz, keresztelőhöz vagy torhoz kapcsolódó szokások és ételek leírását, de a mindennapi életbe is betekinthetünk. Kiderül, hogy a moldvai csángók nem reggeliznek, s kétszer esznek egy nap. Az ebédet korán, a második étkezés ideje este jön el, amikor már minden munkával végeztek a napra. Az ünnepek és hétköznapok különválása jól érzékelhető a könyvben, hiszen a mindennapokban jelenlévő két étkezést a bőséges ünnepi asztalok megjelenése bontja meg.

A csángó konyhának az étkezések struktúráján kívül más különlegességei is vannak: a puliszka elmaradhatatlan része az étkezésnek és a savanyú ízvilág is jellemző. A moldvai, úgynevezett csángómagyarok jellegzetes, Magyarországon ismeretlen eledele, a galuska Ez egyfajta böjtösen elkészített töltött káposzta, amikor is a húst különféle zöldségekkel, így például paprikával, káposztával, sárgarépával, zellerrel lazítják. Az egész arab világban ismert ez a típusú étel. Ebbe a galuskába bőven tesznek rizst, és bármiféle, minél változatosabb annál jobb, de például szőlő-, sóska, káposzta levélbe göngyölik.

Nyisztor Tinka rávilágított arra is, hogy az étkezésben is vannak változások, és ennek részben az elvándorlás, külföldi munkavállalás az oka. Sokan a gyökereiktől távol élnek, dolgoznak, de a nagy ünnepekre összegyűlik otthon a nagy család. Ilyenkor minden a hagyományok jegyében folyik, de azért, s főleg a fiatalok hatására, a távolban szerzett gasztronómiai és egyéb élmények is kezdenek megjelenni.

Dr. Mohay Tamás biztatta a szerzőt, hogy román és francia nyelvre fordítsa le a művet, hogy Romániában és az egész Európai Unióban megkaphassa a neki járó szakmai elismerést, mely egyenlőre még várat magára.

Nyisztor Tinka jelenleg falusi turizmussal foglalkozik Pusztinán, a legszerencsésebbek kóstolták már a főztjét.

E sorok írója sem nyugszik addig, míg nem tartozik közéjük.

Tánczos Erzsébet írása

Királd Ózd vonzáskörzetében található település. Csodálatos tájék. A környező falvakkal egyetemben ez a barkók földje. Jogos a kérdés, hogy kik is a barkók.

Ahol a történelmi Borsod, Nógrád, Heves és Gömör vármegye összeér, azt a területet nevezték Barkóságnak vagy Barkóföldnek, s a barkók az ott fekvő mintegy ötven falu népe. A városoktól távol eső fekvő barkó falvak egészen a XX. századig megőrizték népi kultúrájukat. A vidék központja Ózd.

A nagy változás a XIX. század közepén következett be: ekkor tárták fel a barnaszéntelepeket, és hasznosításukra megépítették a vasgyárat. A XIX. században kezdődő iparosodással új korszak kezdődött: megindult a szénbányászat, vaskohászat. A 150 évig tartó kohászat mára csupán történelem, hiszen a múlt század végén a vasgyár bezárt, a munkalehetőség megszűnt, s ez számos általánosan ismert problémát generált.

- Közben felnőtt egy újabb nemzedék, s bár vannak, akik hisznek abban, hogy a bányászat újraindulhat a vidéken, erre a vágyálomra nem tehetjük fel az életünket. Nem várhatjuk a csodát, tenni kell érte. Felnőtt a fiatalok egy csoportja – én is közéjük tartozom-, mely küldetésének érzi gyökereik megőrzését. Célunk a hagyományaink, s ezen belül a már-már elfelejtett barkó értékek továbbörökítése, megújítása.    Ezek megvalósítására hoztuk létre a Művésztanyát– avat be Pálmai Ilka, a Királdon működő Művésztanya egyik megálmodója és motorja. – A Művésztanya célja az, hogy utat mutasson, lehetőséget tárjon a fiatalok elé.

 Pálmai Ilkát arról faggattam, hogy honnét ered ez a társadalmi érzékenység.

A Művésztanya  megálmodói: Pálmai Ilkai és Farkas Éva

- 10 éves lehettem, amikor egy délután a szüleim megkérték a testvéremet és engem, hogy rajzoljuk le, ami szerintünk kifejezi a fiatalokat, az együttműködést. Az akkor született rajzocskából lett a Kamaszparlament logója.

 Ez a rajz bejárta a világot, fordulópont lett számomra, de közben megtapasztaltam, hogy ha egy fiatal aktív tagja lesz egy ifjúsági közösségnek, akkor olyan készségeket sajátít el, mint csapatszellem, felelősségtudat, kreativitás, közösségi gondolkodás, nyitottság. Ha a közösségi élményekhez nemzetközi tapasztalatok is társulnak, akkor világlátással, nyelvtudással, interkulturális megismeréssel is bővül a készségek listája. Velem is ez történt, valahogy egyik dolog adta a másikat.

 - Nem mindenki vállal olyan hatalmas kihívást, mint a Művésztanya. Mi kell ahhoz, hogy valaki mégis belevágjon?

 - Talán az elkötelezett családi háttér a legfontosabb. A mi családunkban természetes, hogy közösségben, együttműködésben gondolkodunk, és az is, hogy egy olyan térségben szeretnénk csodákat megvalósítani, ahonnan –sajnos- a legtöbben elvándorolnak. Meg kell azonban mutatni a   vidékünk természeti, kulturális szépségeit, értékeit, de ami még ennél is több: az itt élő embereket. Fantasztikus fiataljaink, kultúraőrzőink, alkotóink vannak, és annál jobb érzés, mint tenni ezekért az emberekért, lehetőséget teremteni számukra, nincsen. A Művésztanya megálmodása, a Hagyományok Háza fantasztikus Mestereivel való közös munka óriási lehetőséget jelent: az identitásunkat élhetjük meg. A barkóság újra felfedezése, a teljes projekt minden pillanata csoda, mert valami egészen új lehetőséget ad az itt élő fiataloknak, kultúraőrzőknek.

 Azt példázzuk, hogy tiszta hittel, együttműködve,  s ha az álmaink mellett kitartunk, akkor csodákra vagyunk képesek.

- Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban?

- Két részből álló projektünk ezt segíti elő: a pedagógusok népi játszóházvezető képzése jelenleg is folyik.

A projekt másik része kiemelten a barkóság értékeire épül. Az éppen záruló népi mesterséget oktató programunkban négy népi mesterség - hímzés, szövés, viseletvarrás és bútorfestés - közül választhattak az érdeklődők. A jelentkezőkből igazi csapat kovácsolódott. Mindannyian hittel, bizalommal, rendkívüli nyitottsággal, tudásuk legjavának megmutatásával vettek részt a képzésen. Húszan ismerkedtek meg egy-egy népi mesterséggel, egy mesternél öt inas tanult.

Most sok a könnytől csillogó szem, megható a pillanat, merthogy a tanfolyamnak vége lett, ami - mint hallom oktatóktól és hallgatóktól is - igazi, sorsfordító csoda volt.

 Mesterek és inasok

-   Kik oktatták a népi mesterségeket?

 -Legnagyobb örömünkre a Hagyományok Háza fantáziát látott a kezdeményezésünkben, Budapestről érkeztek a mesterek. Az ország neves szakemberei – Beszprémy Katalin a Hagyományok Háza Népművészeti Tárának vezetője, Ament Éva a bútorfestő, Pintér Piroska a szövés mestere, és Illés Vanda - a 2013 évi Junior Príma Díjas hímző lelkesedéssel fogott a munkához: céljuk olyan tudás átadása, melyek alapján az „inasok” képesek lesznek minőségi helyi kézműves termékek előállítására.

- Hogyan, mikor folyt az oktatás?

- Péntek délutántól vasárnapig. Nappal tanítottak, esténként pedig gyűjteni jártak a mesterek.

- Mit gyűjtöttek és miért?

 - Barkó motívumokat kerestünk – rántja le a titokról a leplet Illés Vanda, a viseletvarrók mestere.

 -Miért volt erre szükség?

 -Eredeti, helyben fellelhető motívumokból akartunk dolgozni. Ezért a barkóság tárgyi emlékeit igyekeztünk felkutatni.

-Nekünk, bútorfestőknek fantasztikus forrást jelentenek a szentsimoni templom kazettáinak motívumai. A hatalmas, színes fatáblák lenyűgözőek, stílusuk egységes, igen gazdag „alapanyag” a bútorfestő inasok számára. Mi ebből merítünk – meséli Ament Éva, a bútorfestők mestere. – Ez részben kényszerből született: nem találtunk kifejezetten barkó bútort. Szentsimon viszont adta magát.

 Csendes Lajos bútorfestő inast arról kérdeztem, hogy hogyan került kapcsolatba a képzőművészettel.

Csendes Lajos a mestertől, Ament Évától tanulja a fortélyokat

-6 éves voltam, mikor először ceruzát ragadtam. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy ez tesz engem teljessé. Az iskolában számomra örömet hoztak a rajz órák: voltak sikerélményeim, versenyeket nyertem, hozzám hasonló emberek vettek körül. 2012-ben Országos Festészeti versenyen indultam. Nagyon izgultam, nem éreztem magam elég jónak. Ennek dacára az első helyen végeztem. Ekkor végre sikerült magamnak bizonyítani. Attól a naptól fogva magabiztosabb lettem. Mindig is jól éreztem magam a művészi közegben. Otthon nem igazán értették meg elvarázsolt művészi hajlamaimat, egyszerűen a "fura" kategóriába soroltak. Leginkább absztrakt képeket festek, abban kiélhetem a festői szabadsággal.

-  Hogyan fordult a bútorfestés felé?

-Teljesen véletlenül. Egy éve próbálkoztam először a bútorfestéssel, de nem gondoltam volna, hogy ez k ebből valami érdemleges születhet. Érdekes újdonság volt számomra.

- Miért?

- Különleges volt, hogy nem lapra, még csak nem is vászonra festek. Nekem, aki absztrakt képeket festek érdekes volt, megtapasztani a bútorfestés szabályrendszerét. Ezek a szabályok egyfelől visszafognak, de a kereteken belül ebben is megtalálom a művészi szabadságot. Éppen, úgy ahogy a képeknek, lelke van a bútoroknak is. Erre a legnehezebb ráérezni, mert egy képet bárhová fel lehet tenni egy lakásban, de egy bútor helyzete kötött. Ezért is fontos, hogy "milyen" lelket festek egy bútornak.

- Hogyan került a Művésztanyába?

-  Pálmai Ilka barátom révén ismertem meg a Művésztanyát, a választott mesterségünkön kívül sokat tanulunk magunkról, és a rég elfeledett gyökereinkről is. Van esélyünk, hogy újra életünk része legyen a múltunk, a hagyományaink. Nagyon örülök, hogy a csapat tagja lehetek, még akkor is, ha a saját fejem megyek mindig.

-  A hivatása lesz a bútorfestés?

-  Nagyon sok minden foglalkoztat, a festés mellett érdekel még a tánc és a színház, a divat.  Szeretnék ruhákat tervezni, ennek megvalósítása még keményebb dió.

-  Miért?

-  Borsodból igen nehéz elérni, hogy felfigyeljenek az ember tehetségére. Nem könnyű itt az élet senkinek, egy magamfajta művészléleknek meg főleg nem. Mikor valaki megkérdezi hol is lakom, és elmondom, hogy Észak-Borsodban, azonnal előítélet ül ki az arcára. Ez nagyon szomorú, de talán lehet máshogyan. Nekem a Művésztanya a kiutat jelenti ebből a méltatlan helyzetből.

 Levéltartó, előtte a szentsimoni templom egyik kazettájának mintája

-A hímzés, viselet terén nagyon kevés adat állt a rendelkezésünkre. – avat be Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Tárának vezetője. - A Néprajzi Múzeumban összesen öt barkó textil van. Mivel a barkóság viszonylag hamar polgárosodott, több emberöltőn át nem számított értéknek a paraszti viselet, kézimunka, eszközök. Ezért nem különösebben vigyáztak rá, nem őrizték, így aztán korlátozott számban maradtak meg a darabok. Azért mentünk gyűjteni a Királdon s a környező barkó falvakban élő idős asszonyokhoz, hogy megkeressük és összegyűjtsük, ami még fellelhető barkó érték – tudom meg Beszprémy Katalintól.

Kézimunkázás a Művésztanyán

-Lehet még találni bármit a XXI. században?

-Szerencsére igen, s az asszonyok együttműködtek velünk. Találtunk régi fényképeket – a korabeli viselet ezeken jól látszik, s kézimunkákra is akadtunk. A 86 éves Margit néninek örömmel mutattuk, hogy Madarász Melinda Meyke milyen csodás ruhákat tervezett a nála fellelt kézimunkák és fényképek alapján!

Madarász Melinda Meyke tervezte barkó ruhákban Olaszországban

-A tanítványok bekapcsolódtak a gyűjtésbe?

- Hamarosan ők is elhozták a családi kincseiket, amennyiben még voltak ilyenek. Mivel a technikai tudás átadása mellett nagyon fontosnak tartjuk a szemlélet átadását is, megismerhették az egész folyamatot az anyag gyűjtésétől a kézimunka elkészítéséig. Így sokkal komplexebb tudást kaptak, mintha bedolgozók lennének, és megadott mintákat hímeznének ki. Tervezést is tanultak, hogy akár egyetlen szimbólum, minta kiemelésével, középpontba helyezésével csodát lehet elérni – s Beszprémy Katalin mutatja is az elkészült tárgyakat.

Kenderes szőlőmotívummal

-Tehát nem változatlan formában készítik az eredeti kézimunkákat.

-Nem, tanultunk tervezést is, meg hogy az egyes motívumok hogyan adaptálhatóak a korunkra. Kata ( Beszprémy Katalin) az eredeti színösszeállításon is változtatott, visszafogottabb, lágyabb színvilágot használunk – mutatja Fodor Edina, aki a hímzést tanulta.

Barkó rózsák

-Mik a jellegzetes barkó motívumok ?

- Legismertebb egyértelműen a barkó rózsa, de ennek is több technikával készült és számos variációja van. Ezt a szép mintát liliomnak neveztük el.

Érdekes, hogy a szőlő is gyakran előfordul, ennek vallási oka is lehetett, illetve a szőlőtermesztésben is gyökerezhet- mutatja Farka Éva szervező, a Művésztanya egyik lelke.

-Pedig a vidéken nem is jellemző a szőlőművelés.

-Most nem, de hajdanán ne folyt itt szőlőművelés, Mátyás király kedvenc szőlője pont errefelé volt. Gyönyörű párhuzamot fedeztünk föl a szentsimoni templom szőlőábrázolásaival. A hímzések szerkesztése ugyanez a körkörös stílusú. Valószínű, hogy az 1650-ben festett templom képi világából indultak ki a régi emberek – meséli Ament Éva.

-Szépséges motívum a madaras is- mi paradicsommadárnak neveztük el- az is látszik, hogy az eredeti mintát hogyan gondoltuk újra. Ebben az esetben éppen színesebb lett a motívum.

Az eredeti madarak:

Az újragondolt színvilágú madár:

-Most végzett 20 inas négy népi mesterségben. Hogyan tudják tovább folytatni, amit megtanultak? A terembe lépve öt szövőszéket látunk. Ezek itt maradnak?

-Nem, a szövőszékeket a Hagyományok Háza biztosította az inasok számára – ismertette Pintér Piros, a szövők mestere.

-Hogyan tudnak az inasok tovább dolgozni, ha visszakerülnek a szövőszékek?

-Mostanra mindenkinek lett sajátja, ki a padlásról hozta le és tette rendbe a nagymamájáét, ki kölcsönbe kapott, de mindenkinek került, és tudják is használni. Legelőször a szövőszékek összeállítását tanultuk meg. már mindenki javában festett, hímzett, a mi szövő csapatunk még nyakig az összeállítással foglalkozott, de közben megtanulták ezt is. Nélkülem is boldogulnak már!- meséli Piros, a szövők mestere, de azért megnyugtat: - Ha esetleg megakadnak, akkor kisegítik egymást, mert igen jó közösség alakult itt ki, és én is továbbra is a mesterüknek tekintem magam. Továbbra is számíthatnak rám.

 A szőttesből tarisznya is készül.

-A szövésben vannak barkó jellegzetességek?

-Igen, a kenderes igazi barkó jellegzetesség.

-Mit jelent ez?

-Az anyagba mintaként kenderszálakat szőnek. Érdekes, hogy ez a visszafogott, sávos minta igen modernnek hat. Ebből nagyon sok mindent készítünk, hímzéssel is díszíthető, de anélkül is igen szép. Rongyszőnyeg mintája alapján is szövünk. Az eredeti színeit kicsit tompítjuk, de a mintát meghagyjuk. Ebből a szőttesből készül tányéralátét, táska, sok minden.

-Láthatóak valahol az alkotásaik?

- Sebestyén Márta viselt a Felszállott a páva! döntőjében Madarász Melinda Meyke által tervezett barkó ruhát, ezt az egész ország láthatta. Azon vagyunk, hogy megmutassuk a világnak, hogy micsoda barkó kézműves értékek vannak, s hogy ezek milyen szépen illeszkednek a XXI. századi életünkbe. Már kész termékekkel is büszkélkedhetünk.

-Miket készítenek a Művésztanyán?

-Minden háztartásban használt tárgyakat: tányéralátétet, mobiltartót, szalvétatartót, de kis szekrénykék is készülnek, meg persze ruhák.

-A bútorfestők sem csupán monumentális darabokat készítenek. Fára festenek, de készülnek fülbevalók, medálok, hajcsatok, de van itt levéltartó, kulcsosszekrényke, tükör sok-sok gomb. Közös bennük a mintakincs – avat be Ament Éva a bútorfestők munkájába.

levéltartó, előtte a szentsimoni templom egyik kazettájának mintája

-Most, hogy a tanfolyam hivatalosan véget ért, mi lesz az inasok csapatával? Lesz folytatás?

- Elhatározásunk, hogy folytatjuk, és együtt is maradunk, mert nagyon összetartó közösséggé kovácsolódtunk. Együtt többre vagyunk képesek mint külön-külön. Az is összetartó erő, hogy a mesterségeink is egymásra épülnek. A szövők a szőttessel az alapanyagot állítják elő, amire a hímzők kézimunkáznak. Így alakulnak ki például a ruhadarabok is: barkó hagyományok alapján ma is hordható viselet- mutatja Varjánné Krisztina.

-Ehhez minden segítséget megadunk, amit csak tudunk. A Hagyományok Háza 2014-ben is megszervezi népművészeti táborát Szajolban, s a Művésztanya szinte áttelepül majd egy hét intenzív alkotásra. Minden inastól útmutatással, mintagyűjteménnyel, és továbbra is folyamatos kapcsolattartással válunk el, tehát a búcsú nem is jó szó itt. Hiszen folytatjuk, a közös alkotást- mondja Pintér Piros.

-Fontos tudni, hogy ez a kurzus a résztvevők számára több mint szabadidős tevékenység –mutat rá Farkas Éva szervező. - Sokak számára a kenyérkeresetet jelentheti majd, hiszen most a termékek értékesítését dolgozzuk ki. A múlt héten jártunk a portékáinkkal Olaszországban, és minőségi kézműves termékeink optimista várakozásainkon felül arattak sikert. Az együttműködő közösség, a tanfolyamon elsajátított szemlélet, az oktatók szakértelme és támogatása sokak számára sorsfordító lehet, s azon dolgozunk, hogy az is legyen. A tanfolyamot befejezve lezárult egy csodákkal teli korszak. Most születik az izgalmakkal teli jövő, melyben- hisszük, a csodák tovább folytatódnak!

 Tánczos Erzsébet írása

A népnyelvben Szent János apostol neve Olajbafőtt Szent János, vagy  Babevő János. Az Olajbafőtt névnek a legendája az oka, mely szerint a szerint kereszténysége miatt a császár forró olajjal teli kádba vetette, ahonnan ő sértetlenül került ki. Sőt,  valósággal megfiatalodott  a kúrától!

A népi kalendáriumban ekkor vetik a hüvelyeseket, a babot, borsót, lencsét babot. Ekkor már talán már nem fagy ki.

Innen ered a Babevő név.

A bab babonaságra, gyógyításra is alkalmas a néphagyomány szerint.

Néhány példa: Ha valakit megharapott a kutya, félbe harapták a babot, a sebbe dugták, azzal együtt gyógyult be a seb.

Sebes, ótvaros bőrre segít ( ÁLLÍTÓLAG), ha az érintett személy három öregasszonytól egy-egy marék fehér babot kér.  Azt megfőzi, de nem mindegy mikor: szerda este holdfogyatkozáskor kell, s olyan edényben, melyben még nem főztek. Három csütörtökön az illető megmossa magát ugyanazzal a főzettel, aztán kiönti a keresztútra egy fa alá, vagy a keresztútra hajítja az edénnyel együtt. Ha valaki ezen a babpépen átmegy, átveszi a nyavalyát, megkapja a sebet. A babrontástól úgy lehet megszabadulni , hogy egy száraz fehér ronggyal ledörgöljük a lábunkat, amelyikkel keresztülmentünk a babon, a rongyot pedig a fejünk felett átdobjuk a babra. Hogy aztán kire megy át a ragya, én már nem tudom követni.

Tanulság: figyeljünk, hogy mibe lépünk.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/olajban_fott_szent_janos

http://kamalduli.blogspot.hu/2010/05/olajbafott-szent-janos-unnepe.html

"Széna, szalma, szét van szórva,
Rakja össze kis Katinka!
Szénát, szalmát, velláról vellára,
Rakjad össze, kis Katinka,
Te vagy a gazdája!"

Sienai Szent Katalin a középkor egyik legnagyobb hatású női szentje volt. Kalendáriumi helye miatt  meg a hangzásbeli hasonlóság  miatt népies neve: Széna Kata.

Idő- és termésjósló nap:

Ünnepének időjárásából egyes helyeken termésre, kaszálásra következtetnek: ha jó időt hoz, vele hozza a jó termést is, ha meg rossz az idő, viszi a hasznot.

Ha szép az idő, akkor jó termés várható, ha rossz, akkor vacak lesz.
Tiltónap is: konyhai veteményeket tilos vetni e napon.

Ki volt Sienai Szent Katalin?

A XIV. században,  természetesen  Siena városában született.  Családja 22. gyermeke volt!!!

Katalin ikertestvére, Johanna  dajkához került, és nem is élte meg a felnőtt kort. Katalin maradt édesanyjánál - ő volt a szerencsésebb.

Hatesztendős korában látta Jézust trónján, a látomás hatására határozta el, hogy szüzességet fogad, és zárdába vonul. Így is lett, de aztán kilépett a zárda falai közül, prédikálókörútra indult, bírálta a fényűző és fogadalmukat megszegő egyházi vezetőket.

Politikai gondolatai miatt Katalinnak 1374-ben már eretnekség vádjával szemben kellett helytállnia, de nagy hatású beszéde után felmentették őt. Ekkor került Katalin mellé Capuai Rajmund, a szent gyóntatója és későbbi legendaírója.

Katalin hírneve a per után is egyre nőtt: állítólag megjelentek testén Jézus stigmái, számos csodás gyógyulás fűződött Katalin nevéhez.

Avignonba ment, hogy XI. Gergely pápát  rávegye a Rómába való visszatérésre. Útja sikerrel járt.

Később Katalin is Rómába költözött. Egészsége a folyamatos böjt, az állandó zarándoklatok következtében megrendült, pont krisztusi korban volt, mikor meghalt.

II. János Pál pápa 1999-ben Európa egyik védőszentjévé nyilvánította.

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1347_marcius_25_sienai_szent_katalin_szuletese/

http://mek.niif.hu/04600/04656/html/unnepiki0070/unnepiki0070.html

http://www.womenofgrace.com/blog/?p=20999

http://4mobilewallpapers.blogspot.hu/2012/12/green-fields-wallpaper.html

http://myscss.com/?attachment_id=1839

József Attila: Május

 A rengő lomb virágban ég
és készül a gyümölcsre,
a nyilt uccára lép a nép,
hogy végzetét betöltse.
Iramlanak a bogarak,
friss jelszavak repülnek.
S az aranyba vont ég alatt,
- mert beköszönt az ünnep -
a szabadság sétára megy.
Hős népe ágat lenget,
s ő kézenfogva vezeti
szép gyermekét, a rendet!

Sokat szerint május a legszebb hónap. Nézzük, honnan eredeztetik a nevét!

Májust egyesek szerint Maia római istennőről nevezték el, aki a termékenység istennője. Más vélemények szerint Maia férfi párja Maius is a névadó. A hónap jelképe a zöldruhás, virágfüzéres ifjú, jobbjában az Ikrek rózsakoszorús emblémájával, baljában kosár, tele eperrel és más májusi csemegékkel. Az év ötödik hónapja. Régi magyar neve: Pünkösd hava., a székelynaptár szerint az ígéret hava.

Május 1.

Május 1-jének pogány eredetű szokásai a zöld lombokba öltözött alakoskodók felvonulása, a házak, istállók zöld ágakkal díszítése, a májusfaállítás, a pünkösdi király, királynő választás. Ezek egész Európában ismertek, de nem feltétlenül ezen a napon. A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, de szerelmi ajándék is lehet. A faág állítása a leány kapujában ellentéte a vénlánycsúfoló farsangi "tuskóhúzásnak". A magyarok rendszerint május elsejére virradóra, néhol pünkösdkor állították. Országszerte ismert az éjszaka papírvirágokkal, szalagokkal feldíszített fa állítása a szabadban. A szerelmes legények udvarlási szándékukat jelezték a kiszemelt leány felé így – vagyis a májusfa egyfelől szerelmi ajándék. A falu egésze számára állított májusfa kinézetre az előbbitől semmiben nem különbözik, de a falu májusfája mindig köztéren áll, az egész közösség számára egyet állítanak. Ezt táncolják ki pünkösdkor.

A csíki székely legények jakabfát vagy jakabágat szúrtak le kedvesük házajtaja elé.

Bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/04/27/majus_elseje_a_majfak_napja

Május 4-e Flórián napja:

Flórián a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje volt. Flóriánnal kapcsolatos néphagyományról csak  kevéske adat van.

A Mura-vidéken Flórián napján csakis  férfi rakhat tüzet. Mielőtt tüzet gyújtott, a kezét megmosta és szétpermetezte a vizet, hogy ne okozzon a tűz veszedelmet.  Másutt ezen a napon egyáltalán nem raktak tüzet.  Néhol ősi módon tüzet gyújtottak tüzet ezen a napon: napfelkelte előtt élőfa vastagabb, száraz ágán át kötelet dobtak és addig húzogatták, míg lángot vetett. A falu ezután erről gyújtott tüzet.

 Még  a kovácsok sem dolgoztak, és kenyeret sem sütöttek.

Szegeden Flórián még a sörfőzők, fazekasok, tűzoltók, kéményseprők patrónusa volt, ezért ott a sör tréfás neve flóriánvíz volt.Flórián  napján a tűzoltók, pékek, kovácsok patrónusának napján, a tűzvészek elkerülésére Flóriánhoz imádkoztak.

 A májusi fagyosszentek: Pongrác,Szervác, Bonifác. Mindhárom -ác vértanú volt, állítólag  -az egyház ugyanis törölte őket  a szentek sorából, merthogy könnyen lehet, nem voltak valós személyek.

A napjaik május 12., 13., 14.

http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/pongrac_szervac_bonifac_a_majusi_fagyosszentek

Időjósló napok: ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható.

Ha szép idő van, akkor mondják: Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.

Ezt is mondják: Pongrác napi eső. Zöldül már a mező.

Május 25. Orbán napja

Orbánnak napja hogyha fényes,
A vincellér mint a páva, kényes.
Mint az Áldozócsütörtök,
Olyan lesz az őszi időtök.
Pünkösd-napi esésre
Ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége
A gazdának üdvössége.

Orbánt a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok választották védőszentjüknek.

 Ha neve napján szép idő járja, szobrát felvirágozzák, ha fagyot merészel hozni, kővel dobálják a szobrát.

Göcsejben úgy tartják, hogy amíg Orbán a kemence hátán ül, a nadrágot nem szabad elhagyni. Számos vidéken szokás, hogy Orbánt elűzik a tűzhely mellől, hogy jöjjön a jó idő. Orbán után már nem kell a fagytól félni. A zamárdiak szerint amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz.

Bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/05/22/orban_a_rettegett

Pünkösd:

 A három legnagyobb egyházi ünnep közül a Pünkösd 50 nappal húsvét után következik, vagyis szintén mozgóünnep. Az egyház születésnapja, a Szentlélek eljövetelének ünnepe az egyház tanítása szerint, liturgikus színe a piros, természetes jelképei zöld ág és a rózsa.

A pünkösdi király vagy királynéválasztás Európa-szerte elterjedt szokás volt. Versengés útján (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés) döntötték el, ki közöttük a ” király”.

Puünksdi király Ópusztaszeren 2012-ben

Hatalma néhol egy napig, máshol egy esztendeig tartott. Ezért a mondás :"Pünkösdi királyság, nem nagy uraság."

Bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/punkosdi_kiraly_valasztas

A győztes büszkén viselte „ hivatali ideje alatt” a pünkösdi király címet, ami bizonyos előjogokkal járt: ingyen ihatott a falu kocsmájában, „ alanyi jogon” részt vehetett mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob c. regényében is emléket állít itt: http://mek.oszk.hu/00800/00827/html/jokai8.htm   VIII. A pünkösdi király s benne ez a mondat: – Légy mentül nagyobb betyár, annál nagyobb úrnak fognak tartani, csak a szemérmetesség az, amiről a parasztra rá lehet ismerni.

A leánykák pünkösdi királynéjárással ünnepeltek. Egy kisebb virágkoszorúval megkoronázott leány arcát elkendőzték, feje fölé nagyobb társai selyemkendőből baldachint tartottak, így jártak köszöntőjükkel házról házra. Énekeik a pünkösdi ünnephez kapcsolódtak, végül a kicsi királynét derekánál fogva magasra emelték és elkiáltották magukat: Ekkora legyen a kendtek kendere!

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Napok_%C3%A9s_h%C3%B3napok_elnevez%C3%A9s%C3%A9nek_eredete_a_magyar_nyelvben

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/05majus/maj_unnepek/maj25_sztorban/Szent_Orban

 http://www.telegraph.co.uk/gardening/8089773/Loss-of-wildflowers-in-countryside.html

Napról napra, a mi kalendáriumunk PL-0038 ,Sinai utcai óvoda munkaköz. Pedellus Novitas Kft., 2004
http://www.telegraph.co.uk/gardening/gardeningadvice/10535567/What-will-2014-bring-for-gardeners.html

 http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/majus__punkosd_hava__tavaszuto__igeret_hava

Április 28. Vitális napja rámutató nap. Konkrétan ez az időjárást jelzi előre: ha Vitális didereg, tizenötször lesz még hideg. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható.

Dologtiltó nap, sajna csak a férfiaknak az: semmit sem szabad vetni ezen a napon.

A munkahelyi balesetek gyásznapja is ma van - ne adjuk okot a bajra! Dolgozzunk csak pontosan, szépen...

 Ki lehetett Vitalis? Mi köze a nemi betegségekhez?

Szent Vitális állítólag Itáliában  látta meg a napvilágot. Fiatalon erkölcstelen és  kicsapongó életet élt-  na , itt egy támpont.

 Miután megtért, azért, hogy bűneit jóvátegye, sok-sok zarándokutat tett, s végül egy  bencés kolostorban  rendezkedett be. Miután onnan is tovább állt,  Assisi mellett, remeteként élt, míg meg nem halt. Rongyokban járt és minden  földi örömtől tartózkodott. Egyedül egy kosár volt nála, amellyel a közeli forrásból mért magának vizet - a víz fele, gondolom kifolyt....

 Halála után azonnal szentként tisztelték, mivel a különböző nemi betegségeket csodás módon gyógyította.

 Azt nem tudom, mikor és miért vágták le a fejét, de a krónikák szerint ez esett meg szegény szenttel.

A sztori java azonban még hátra van:

Ugyanis 2011-ben elárverezték Vitálisnak, a  nemi betegségek védőszentjének koponyáját

Az állítólag a nemi betegségek védőszentjéhez tartozó koponya került kalapács alá  és szép áron  kelt el.

 

 Az itáliai   szent valamikor  levágott feje  rejtélyes módon Írországba  került ( ha került...). 2011-ben árverezték el a relikviát.

 Senki sem tudja megmondani, hogy valóban Szent Vitálisé lehet-e a koponya.

A relikviát végül egy Los Angeles-i gyűjtő vásárolta meg.

http://mek.oszk.hu/04600/04626/html/legenda0044.html

http://mult-kor.hu/20110601_elarvereztek_a_nemi_betegsegek_vedoszentjenek_koponyajat

http://www.irishcentral.com/news/head-of-patron-saint-of-genital-diseases-to-be-auctioned-in-meath-122438824-237389411.html

http://dcaligari.blogspot.hu/2011/05/i-know-what-i-want-for-my-birthday-this.html

http://www.thehistoryblog.com/archives/11303

Szent György napján Kőszegen minden a bor, a szőlő körül forog.- ez a „Szőlő Jövés” ünnepe.

A tájegységben kiemelkedő szerepe volt és van a szőlő- és bortermelésnek. Kőszeg város birtokában 1755-ben már 45 holdnyi volt. S a borászat a legfontosabb bevételi forrása volt. Ez a tény s valami különös kapcsolat ember és a szőlő között késztette a Kőszeg polgárait a Szőlő Jövésnek Könyve megnyitására. Ez 1740 –ben történt.

Egész Európában egyedülálló érték a Szőlő Jövésének Könyve, mely szőlőhajtások rajzolatait és szöveges bejegyzéseket is tartalmaz.

A bejegyzésre minden évben Szent György-napkor kerül sor, ekkor a hegyőrök kora reggel "megszedik" a hajtásokat a vesszőkről.

A „Szőlő Jövés” születésének oka a könyv kezdő soraiból kitűnik:

"Eleitűl ezen N(emes) Városban bévett szokás szerint Szent György napján, úgy, mint szokot, Bírói Választás napján az Hegy Mesterek az Tanátsházba szoktak szőlő jöviseket (hajtásokat) hozni, mellyek által az Városy Lakósok is az Borbéli terméshez reménységhek volt, ezen jövisek ekkoráigh könyvben nem rayszoltattak, következendőképpen Emberekk elméjébül is kihültek, hogy azért az Posteritás is megh tudhassa minémő boldogh lés boldogtalan Sorsra jutott ezen Városnak állapottya, ezen belől irt mód szerint következik az esztendők száma, mellyben continius temporibus de Anno ad Annum minémő jövisek lettenek, azokon minémő bor is termett."

Hát ezért esett egybe Kőszegen a szőlőhajtások bemutatása a bíróválasztás eseményével.

Már az 1600-as évek elején is szokás volt Szent György napján bemutatták a friss szőlőhajtásokat, a „szőlőjövéseket” az új városbírónak. 1740-ben határozták el, hogy megörökítik a szőlőhajtásokat az utókor számára. Ezzel hagyományt teremtettek, s minden évben berajzolták, s ma is berajzolják a szőlők hajtásait. A könyv a szőlő fejlődésének három fontos periódusát tartalmazza: a Szent György-napi hajtások mellett a Lőrinc-napi fürtök rajzát, illetve a szüretről szóló feljegyzéseket.

Kezdetben a rajzok ceruzával készültek, idővel színes festékkel kerültek a könyv lapjaira. 1868-tól kizárólag színes képeket, főleg vízfestményeket tartalmaz.

Mindig méretarányosan készültek a rajzok. Volt olyan év, amikor pótlappal kellett megnövelni a lap magasságát, a leveles hajtások akkorák voltak, hogy nem fértek be az oldalra. A rajzolók még a jégverések nyomait is dokumentálták.

Ceruzával lerajzolják a vesszőket, ezt követi akvarellel a festés. A rajzok minden szempontból igen pontosak, részletesek, megmutatják a szőlő növekedését, a növény állapotát.

 Az ívek híres emberek munkáit is őrzik, többek között Csapody Vera, botanikus, növényrajzoló is dokumentálta a hajtásokat.

1991 óta Németh János művész-rajztanár örökíti meg a szőlőrügyek fejlettségét.

Metreorológia a lapokon:

A könyv bejegyzéseiből megtudható az is, hogy melyik évben volt tavaszi fagy,  vagy kedvező volt-e az időjárás a szőlő érésekor.

  1788-tól tizenpár éven át nincs rajz, csak bejegyzéseket olvashatunk arról, hogy a hideg idő miatt nincs mit megörökíteni, csak alvórügyek vannak, így semmit nem rajzoltak.

Ennek bizony oka volt: a zord idő miatt nem volt mit megörökíteni, csak alvórügyek szomorították a jó kőszegieket.

 A dokumentációból tudjuk, hogy 1849-ben a Szent György-napi hajtások ugyan jókorák voltak, s bár tenyérnyi leveleket növesztett a szőlő, szüretkor kevéske szőlőből híg bor készült.

 1864-ben fagyosszentek semmivé tették a hajtásokat, júliusban jég pusztított a szőlőhegyeken, majd az októberi fagy letarolta a kevés maradékot a tőkékről. Ezért egyetlen bogyót sem szüreteltek abban az évben.

 A jövő:

1990-ben az utolsó lapra került rajzzal betelt a 1700-as években nyitott könyv. De nem kell aggódnunk, Kőszeg német testvérvárosának polgármestere új kötetet adományozott a városnak a hagyomány további 250 évig tartó folytatására.

A könyvek a kőszegi Jurisics Miklós Vármúzeumban láthatók.

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.szellemiorokseg.hu/index.php?menu=nyomtatvany_lead&jny_id=63&m=nemzeti

 http://www.magyarvagyok.com/csoportok/131-Mert-szeretem-a-magyar-bort/temak/2308/

http://www.vasidigitkonyvtar.hu:8080/web/guest/4/-/wiki/Main/Sz%C5%91l%C5%91%20J%C3%B6v%C3%A9snek%20K%C3%B6nyve/pop_up

http://www.mnvh.eu/hirek/1035/20130923/%E2%80%9Eszolo-joves%E2%80%9D-unnepe-szellemi-kulturalis-orokseg-nemzeti-jegyzeken