Mit áldozó?

Ez a furcsa név  a középkorban  terjedt el, mint a húsvéti szentáldozás határnapja.  Ez a név magyar jellegzetesség, mert nyelvek inkább a mennybemenetel tényét emelik ki. A szó második felének -  CSÜTÖRTÖK - eredete egyértelmű, mivel ez az ünnep húsvét után 40, illetve pünkösd előtt 10 nappal van, s
ez a nap mindig csütörtökre esik.

A húsvét utáni 40. nap, Jézus mennybe menetelének napja, s számos régi templom búcsúnapja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.

A 12. századtól az áldotócsütörtököt megelőző három nap – a keresztjáró napok – alatt az egyház körmeneteket tartott a templom körül. A környékén lévő keresztekhez mentek el. Az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig.

 Ezen a napon volt a harmadikos katolikusok fiúk-lányok első áldozása, s a reformátusok konfirmálása.

Forrás:

http://mek.oszk.hu/04600/04645/html/khp0022.html

http://www.suavis.com/lap/hethatar/ujsag/cikk/4171/?i=711

Markos Györgyi:Népszokások