"Hideg, havas december, jó termést vár az ember."

"Ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős.”

"Hideg december, koratavasz”

András (november 30.) bezárja a hegedűtokot, a hozzá közelebb eső vasárnapon kezdődik az advent , a karácsonyra készülődés négy hetes időszaka.

Ha párhuzamba állítjuk a paraszti világ hétköznapi és ünnepi időszakait a ma emberének „újító” cselekedeteivel, megfigyelhetjük, hogy a tradíciók helyét a média vette át – újságból, online olvassuk a bejglireceptet is. A hajdani világkép mágikus és mitikus erővel bírt és halálig tartott, napjainkban mindez a racionalitás talaján nyugszik. Mi keressük az ok-okozati összefüggéseket. A paraszti kultúra közösségi, a mai egyéni alapokon nyugszik.

Mégis megvan bennünk az  igény a közösségi ünnepekre. Ez legjobban az adventi időszakban érzékelhető.

A tél a földeken gazdálkodó, állattartó falusi embernek a ház körüli munkák elvégzése mellett maradt egy kis ideje. Ez is oka, hogy a téli napforduló időszaka szokásokban, hiedelmekben az év leggazdagabb periódusa.

A hamar beköszöntő sötétség csak támogatta a befelé fordulást. Mi már mesterséges világítással nyújtjuk meg az aktív időt. és a lazítás a múlté, számos szakmában ilyenkor jön el a „ maraton életre halálra”. Nem könnyű ilyenkor átélni az ünnepre várakozást, de tartsuk szem előtt: "Az ünnep azé, aki várja." (Szabó T. Anna)

Az  advent szó latin eredetű,  a megérkezést jelentő adventus szóból ered.

http://netfolk.blog.hu/2012/12/01/adventi_szokasok_hajdan_es_ma

Az ünnepet megelőző várakozás,  felkészülés időszaka. Az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hét  ez az időszak.  Kezdete november 30-a vagy a hozzá legközelebbi vasárnap. Karácsonyig tart. Vannak ősi és újabb szokások, utóbbi az adventi koszorú . Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Láthatjuk, elég friss ez a hagyomány, és bizonyítja, hogy  születnek új jó szokások!  A leleményes hamburgi lelkész egy  gigantikus fenyőkoszorút függesztett a plafonra.  24 gyertyát tett rá, ezzel  utalt az ünnep valamennyi napjára.

Újabb – városias, polgári eredetű - szokásaink a karácsonyfa állítása, az ajándékozás, az adventi koszorú használata.

A karácsonyfadíszek jelentése:

 A fa tetejére csúcsdísz kerül, ami Jézust jelenti.

 A girlandok kígyót szimbolizálják, a bűnbeesést és az egész emberi sors elindítóját.

 Az angyalhaj és a szalma a Kisjézus jászolát szimbolizálja.

 A dió és az alma a tudást és a bölcsességet jelenti. Az alma, amellett, hogy a bűnbeesés jelképe, a Tudás fájáról származik. A dió pedig a bölcsességet és a tudást  jelenti  a fán.

 A mézeskalács díszek,  ha ember figurájúról van szó, akkor az a porból lett és tűzpróbán átesett embert jelképezik.

 A gyertyák jelentése a szentháromság, a test (viasz), szellem (láng) és a kanóc (lélek) hármassága. Jelképezi Jézus születését, azaz a fény eljövetelét.

December 4- Borbála napja az asszonyok számára munkatilalmi nap

http://netfolk.blog.hu/2012/12/04/december_4_borbala_napja

A Borbála-nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz. A hajadon lányok pártfogójuknak tekintették, s a Borbála napján vízbe tett és karácsonyra kivirágzott cseresznyeág, gally szintén a házasságot jelentette.

December 6.- Jön a Mikulás! Hogyan alakult ki Szent Miklós alakjából?

Ha Miklóskor hó esik, vége az enyheségnek.

Szent Miklós élete kész regény,és ha ezt írom, kicsit sem túlzok. Az utóélete pedig-  na, erre nem is találok  megfelelő szót. December hatodikán jön el a Mikulás a mi kultúrkörünkben. Közismert, hogy az ünnep  Szent Miklóshoz fűződik, aki a III. században élt  Myra városában. Miklós gazdag szülők gyermekeként született, de korán árvaságra jutott. Apja testvéréhez került, aki érsek volt.  így  hamar megismerte a papi hivatást, s maga is pap lett.  Telt múlt az idő, és Miklós Myra püspöke   lett. Számos legenda fűződik nevéhez, mindben ajándékosztóként találkozunk Miklóssal. Én  most csak a Mikulás szempontjából fontos  legendákra koncentrálok.

http://netfolk.blog.hu/2012/12/05/december_6_jon_a_mikulas_hogyan_alakult_ki_szent_miklos_alakjabol

December 13.- Luca napja

Szent Lucának híres napja, A napot rövidre szabja.        

Ha Luca sárban jár, A karácsony hóban áll.

http://netfolk.blog.hu/2012/12/12/luca_luca_szemunk_fenye#more4947469

 A téli napforduló Luca napjára esett a Gergely naptár 1582-es bevezetése előtt, amelyet a hosszú sötétség miatt gonoszjáró, boszorkányos napnak tartottak, akik ellen védekezni kellett gonoszűző, bajelhárító technikákkal.

Lucabúzát ültetünk:

Elkezdték készíteni a Luca székét, amelynek bűvös erejét a készítés különleges lassúsága adta. (Lassan készül, mint a Luca széke – tartja a közmondás.) és különlegesen válogatott anyaga 12 féle fából készül vagy temetőből kell hozzá fát hozni, a sokféle fából csak az egyik lehet gyümölcsfa) adta. December 24-re készül el, az éjféli misén ráállva lehet megtudni, ki a falu boszorkánya.

A hagymából készített Luca-kalendárium a következő évi időjárást mutatta meg.

A Luca napot követő 12 nap időjárását feljegyezve megtudhatjuk a következő év 12 hónapjának időjárását.

A lucacédulák (gombócba rejtve vagy a párna alól naponként kihúzgálva) a jövendőbeli nevét árulták el. A gazdasszony lucabúzát ültetett, amely karácsonyra kizöldült és a termésre jósolt.

December 21. Tamás napja, tamáskodjunk !

A népnyelv az apostolt „hitetlen” Tamásnak nevezi. Ez a  köznyelvi szólásként is használatos megjelölés onnan ered, hogy az evangélium szerint Tamás kételkedett Jézus föltámadásában, s csak a szemének hitt.

E naphoz néhol férjjósló praktikák kapcsolódtak.

Karácsony a téli napforduló szomszédságában van, mágikus idő:

http://netfolk.blog.hu/2013/12/17/teli_napfordulo_588

Karácsonyi népszokás az ostyahordás

Az ostyahordás  középkori eredetű felvidéki népszokás, mely igen sokáig fennmaradt. December 23-án vagy néhány nappal előtte a tanító, kántortanító az iskolás gyermekekkel ( néhol a ministráns fiúk mehettek csak) minden családnak megfelelő számú ostyát küldött.

http://netfolk.blog.hu/2013/12/20/karacsonyi_nepszokasok_7_az_ostyahordas

A karácsony elsősorban egyházi ünnep, Jézus születésének ünnepe.

A zöld karácsony rossz, Fehér húsvétot hoz.
Ha János-nap borús, A termés igen dús. Ha csillagos az ég az éjféli misekor, akkor sok kukorica lesz.

http://netfolk.blog.hu/2012/12/22/december_24_szokasok_adam_es_eva_napjan

Ha karácsony másnapján, Istvánkor is szép, napos idő van, akkor mindenből jó termés lészen.

Karácsony napján ha tiszta, napos az idő, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés, sok bor várható.

 Régen december 24-én szigorú munkatilalom volt – nem ám beszaladok a plázába még szaloncukorért!

Katolikus vidékeken karácsonyi asztalt készítettek, melyen almát, diót, fokhagymát, mézet, az asztal alatt szalmát, azon munkaeszközöket helyeztek el a tisztaszobában, a ház legszentebb helyén. Ide tették a lucabúzát meg a mestergerendára függesztett termőágat. Karácsony böjtjének is nevezik december 24-ét, mert csak böjtös ételeket fogyasztottak éjfélig.

Karácsonyi szokások - étkezés, betlehemes játékok

http://netfolk.blog.hu/2012/12/24/december_25_-karacsoyni_szokasok#more4979370

Az ételek közül soknak mágikus erőt tulajdonítottak: pl. a sült tököt torokfájás ellen, a közösen elfogyasztott almát a család összetartozása érdekében ették. A karácsonyi ételek maradékával is megkülönböztetett módon bántak: összegyűjtötték és január 6-án, Vízkeresztkor az állatoknak adták, hogy egészségesek és termékenyek legyenek.

Énekes és dramatikus szokások egész sora volt szokásban a karácsonyi ünnepnapokon:

A kántálás énekes köszöntő házaló szokás, melynek keretében egyházi eredetű, félnépi és népi karácsonyi tematikájú dalokat adtak elő az engedélykérést követően. A betlehemezés a misztériumjátékok rokona, népi változata, a Szent Család szálláskeresését, a kis Jézus születését, a pásztorok és a napkeleti bölcsek imádását jelenítik meg. A regölés refrénjében (Haj, regö rejtem…) ősi  rítusok maradványát fedezhetjük fel.

A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka. Ez a több szereplős, dramatikus játék a  karácsonyi játékok legrégibbike: a 11. századtól kezdve van róla adat,  akkoriban  templomokban adták elő. http://netfolk.blog.hu/2012/12/25/betlehemezes_220#more4979380

Karácsonyi népszokás  volt a paradicsomjáték

Témája:a  teremtés, bűnbeesés, Jézus születése, mely még a  20. sz. közepén a  székelyek, az erdélyi reformátusok  és az anyaországban élő németek körében élő hagyomány volt. Németországban napjainkig fennmaradt mint népi misztériumjáték. A hazai német paradicsomjátékok egy része Hans Sachs reneszánsz szövegéből került a hagyományba. A századforduló körül bányászcsoportok németül, magyarul és szlovákul adtak elő paradicsomjátékot, magyar volt  a felsőbányai paradicsomjáték, más néven Ádám–Éva játék volt.

A csobánolás - bukovinai székely betlehemes játék a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékén a 19. elem

A csobánolás az egyik legarchaikusabb elemeket őrző, a csíki betlehemessel rokonítható népszokás, mára a népcsoport összetartozásának szimbólumává vált. A betlehemes játék vallásos jellege, adománygyűjtő és szórakoztató szerepe mellett  korunkban főként a bukovinai székelységhez való tartozás kifejezése, a hagyományok éltetése a célja. A játékban szereplő Mária és az angyal öltözetében a bukovinai női népviselet jelenik meg, a pásztorok maszkja  még kereszténység előtti pogány elemeket idéz.

http://netfolk.blog.hu/2013/12/11/csobanolas_bukovinai_szekely_betlehemes_jatek#more5686122

A szentcsaládjárás

a 20. század elejéről származó katolikus szokás: a hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be.  Szentcsaládjárás karácsony előtt kilenc nappal, tehát december 15-én  kezdődik. Kilenc napon át kilenc  szinte szomszédos család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. Az utcán a "Szállást keres a Szent Család..." kezdetű énekkel vonulnak,

http://netfolk.blog.hu/2013/12/13/a_5873#more5689690

Karácsonyi népszokások 3.: a mendikálás

A palócság körében, főleg Északnyugat-Magyarországon és az Ipoly-mentén a karácsonyi köszöntőket mendikálásnak nevezik.

http://netfolk.blog.hu/2013/12/15/karacsonyi_nepszokasok_3_a_mendikalas

valamint

 http://netfolk.blog.hu/2013/12/16/karacsonyi_nepszokasok_4_a_kantalas#more5695167

December 26. – karácsony másnapja, István napja

http://netfolk.blog.hu/2012/12/26/december_26_karacsony_masnapja_istvan_napja

 István napja egészség és termésvarázsló nap. A legények, férfiak a mise után együtt járnak "istvánolni", az István nevű barátokat, rokonokat, gazdákat felköszönteni. Sok helyütt táncot is rendeznek. Van, ahol a bort a köszöntők viszik magukkal, a gazdasszony kötelessége hájas-, tepertős- sajtos pogácsa elkészítése. István napja a regölés fő időpontja.

December 27. - János napja

http://netfolk.blog.hu/2012/12/27/december_27_janos_napja

E napot a harmadik karácsonyi napnak, valamint patkányűző, óvó, védő napnak is tekintették, de nem ez a legfontosabb. Hanem az, hogy János  naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott, mely  egyes  borvidékeken máig él. Régen minden család bort vitt a templomba, amit a pap megáldott.

Aprószentek, december 28.

http://netfolk.blog.hu/2012/12/28/december_28_aproszentek_napja_de_mi_az_a_suprikalas

Aprószentek, december 28. fiúk, fiatal férfiak vesszővel, termőággal ütögették meg a gyerekeket, olykor az istállóban az állatokat, egészségvarázsoló mondóka kíséretében

 Ha Szilveszter nyugszik széllel,Az újév derűvel kél fel.

Szilveszter éjszaka, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszteréjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendő utolsó estéje, s a következő év első napja időjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendő várható.                http://netfolk.blog.hu/2012/12/30/december_31_szilveszter_napja

Szilveszter és az évkezdő nap hiedelmei, szokásai az egészség, bőség, szerencse biztosítását célozták. A gonoszűző, bajelhárító zajkeltés is minden vidéken ismert volt, ezek folytatása a napjainkban oly elterjedt petárdázás, trombitálás.

Moldvában és Gyimesben házaló dramatikus előadásban a búza élettörténetét mondták el, ostorokkal, kolomppal zajongva. Ezekről bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/12/29/oevbucsuztato_hejgetes_uralas_harsogtatas_az_mi#more5716776

Vízkereszt (január 6.)

zárja a karácsonyi ünnepkört, egyben ez a farsang kezdőnapja is. Ház-, víz-, sószenteléssel, és a heródesi gyermekgyilkosság történetét fölelevenítő énekes szokással zárult a karácsonyi ünnepkör. http://netfolk.blog.hu/2013/01/04/januar_6_vizkereszt_avagy_haromkiralyok_napja_azert_nem_vagy_amit_akartok

Van ahol még ma is él a háromkirály -járás,  néhol még a kántálás is ekkor van. Legények kihegyezett bottal, nyársakkal járják a házakat, farsangot köszöntenek.  A háromkirály-jelenet  idővel a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott.  Fontos kellék a  csillag.

 Tánczos Erzsébet

Györgyfalva Erdélyben, Kolozs megyében Kolozsvártól hat kilométerre fekszik.

Népessége 2002-ben 1077 fő volt, ebből 961 magyar.

Nevét temploma középkori védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. Először 1332-ben említik villa Georgii, majd 1384-ben Gyurgfalva néven.

Története

A helybéliek szerint réges-régen a falu nem a mostani helyén terült el, hanem keletebbre, de az első tatárjáráskor lakói érthető okokból odább álltak. Egy György nevű pásztor talált új, alkalmas letelepedési helyet a györgyfalviaknak a most is látható Falukútja körül. A falu határában egy területet mai is Várhegynek, egy másikat pedig Templomdombnak neveznek. Utóbbi oldalában egy forrás található, A népi emlékezet szerint ebbe lökték be a régi Györgyfalva templomának harangját.

Néprajza

Bevezetésként  nézzük a györgyfalviak táncát:

Hová is tartozik, milyen tájegységhez, ez az aránylag nagy, zömében magyarok lakta település? A kutatók, és maguk a györgyfalvi emberek is bizonytalanok e kérdést illetően. Szokásaikban, viseletükben mindig Kalotaszeg volt a példa, közben hol elutasítják, hol pedig elfogadják, ha őket kalotaszegieknek tekintik. A falut a régebben magyar néprajztudomány Kalotaszeg peremfalvaként jegyezte. Manapság a Kalotaszeg és a Mezőség között elterülő Erdőaljához sorolják. s annak egyetlen aktív magyar közösségeként írják le.

Az idős györgyfalviak még látták, hogy a közeli Pata, Bozs, Ajton, Rőd, Bányabükk magyar lakossága is hasonló öltözetben járt, mint ők, azonban e falvak magyar lakossága elhagyta egykori népviseletét. Népviseletük mutat hasonlóságot a kalotaszegi viselettel, mégis eltér attól..

A falu szimbiózisban van Kolozsvárral. 1859 és 1928 között Györgyfalvára, falusi nevelőszülőkhöz helyezték ki a kolozsvári lelencgyermekeket. Volt év, hogy 120 ilyen gyermek élt a faluban.

A györgyfalvi lányok (részben a nagyobbacska hajdani lelencgyerekek) tömegesen jártak Kolozsvárra háztartási cselédnek.

A falu határában kiterjedt gyümölcsösök, szántóföldek húzódnak végig, amelyek a város élelmezését, ellátását hivatottak biztosítani. A györgyfalvi ember terménye egy részét Kolozsvár piacaira hordva jut keresethez. Amivel leginkább piacolni lehet, az a különböző zöldségféleség, a burgonya, a gyümölcs és a virág.Viseletükben a túldíszítettség, a cifraság lett jellemző, a teészes évtizedekben. Ekkor az értéket képviselő föld helyett pénzüket a ruhadarabok minél színesebbé és díszesebbé tételére fordították, így fejezve ki a jómódot, a társadalmi hovatartozást.

A díszes női viselethez hozzátartozik a párta, melyet a lányok konfirmációra kapnak s melyet fejközépre helyezve viselnek. A női ing elejét, kézelőjét, gallérját színes pamutfonallal varrják ki.

Az ünnepi viselet szerves tartozéka a fejkendő.. Az alsóruhák közül a pendelyt (alsószoknya) és az ingeket gazdagon díszítenek.

Az ing fölé veszik fel a fekete bársonyból készült lájbit (mellény), majd erre rá, esetleg közvetlenül az ing fölé jár a fehér báránybőrből készült cifra mejrevaló.

Konfirmálás után a pendely fölé vehetik fel a fersinget, mely fekete klott vagy fehér vászon. Hossza megegyezik a pendely hosszával. Díszítés soha nem kerül rá, de az aljára varrják a kék vagy zöld színű pántlikákat. Aszerint, hogy hány csíkot varrnak a fersing aljára, beszélnek egy- vagy kétrendű kék vagy zöld fersingről.

A fersing fölé ruha (kötény) jár, ezt is cifrázzák: virágos pántlikával) vagy egyszerű vászonszalaggal.

Aszerint, hogy a szélén a szalag egy vagy két sorban van-e elhelyezve, beszélnek egy- vagy kétrendű, kék vagy zöld pántlikás ruháról. Ha virágos pántlika díszíti a ruhát, neve virágos pántlikás ruha. 

Konfirmálás után meleg időben a lányok, ha fehér fersinget öltöttek, fejükre pártát tesznek. Ünnepkor kétvarrásos inget vesznek fel, évközi vasárnap pedig járhatnak egyvarrásosban is. Régen azonban az ünnep első napján pirosat, másodnap kéket, harmadnap pedig bordót illett felvenni. A fersing viselési rendje is szigorú szabályokhoz kötött. Ünnep első napján például egyrendű zöld vagy kétrendű kék fersing jár, melyet az asszonyok fel is tűrhetnek. A többi ünnepi napon is meghatározott, hogy mit viselhetnek.

A fekete fersinghez mindig kendő jár.

Mint már említettem, minden fersingnek megvan a hozzá illő ruhája is: ha kétrendű a fersing, a ruha is kétrendű, ha egyrendű a fersing, akkor a ruha is egyrendű, kiegészítő a gyöngysor.

Györgyfalván az asszonyok ingeiket igyekeznek egyre cifrábbá tenni, olyanná, amilyen nincs még egy a faluban. A régi hímzések sokkal egyszerűbbek, szerényebb kivitelezésűek voltak.

A hímzett felületek szerves részeit képezik a ruhadaraboknak, legtöbbször valamilyen cél érdekében jöttek létre  mint összeerősítés, az anyag vastagabbá tétele... Nélkülük a ruha egyes részei idő előtt elkopnának, elrongyolódnának.

E kettős cél követése szinte minden ingen, pendelyen megfigyelhető. Egyrészt a gyors elhasználódást megelőzendő hímezhették ki mind a női, mind a férfiingek gallérját és kézelőjét, vagyis azon felületeket, melyek leginkább ki vannak téve használat során a kopásnak. Másrészt az összeerősítés céljától vezérelve díszíthették kezdetben a női és férfiingek ujját, a férfiingek derék és hónalj alatti varrását. Idővel mindkét törekvés veszített jelentőségéből. Legelőször az ingmellet kezdték dúsítani a minták megduplázásával.

A  tarkaság  az 1950-60-as évektől jelentkezik Györgyfalván. Igyekeznek olyannyira tarkává tenni az inget, hogy még a korábban egyszínű varrásokba is elütő színű pöttyöket varrnak.

Az jellemző színpárok a következők: kék-piros, zöld-rózsaszín, zöld-piros és kék-fekete. A gallér általában kétszínű (leggyakoribb színpár a piros-kék és a piros-zöld), de van példa olyan ingre is, melynek gallérját három szín díszíti: piros-kék-zöld.

Az ingre öltik a fekete bársonyból készült, elől-hátul hímzett mellényt, a lájbit. Nagyobb ünnepeken a lájbi helyett a díszesebb mejrevalót veszik fel, amely fehér báránybőrből készül és amelyet piros irha rátét, és hímzett virágmotívum díszít. A felsinget  csak ünnepnap és kizárólag napsütéses időben viselik. Borúsabb ünnepnapokon a szoknyát veszik fel. A felsing vagy a szoknya elé kötik a sokféle változatú kötőt, amit ruhának is neveznek. A lányok az ünnepi viselethez zöld tulipánokkal ékesített piros csizmát hordanak. Az öltözetet többsoros, színes gyöngysor egészíti ki.

A konfirmált legények ünnepi öltözete az apró ráncokba lerakott bőgatya. Az ünneplő vászon ing hátát, gallérját és kézelőjét fekete-sárga hímzéssel díszítik.

A gatya kétoldalt függőleges irányban és az alján vízszintes irányban az ingével egyező hímzéssel díszített.

Az ingre a legények is felöltik a leányokéhoz hasonló mejrevalót, bőgatyájuk elé pedig hímzett selyemkötőt, bordó, rózsaszín, zöld surcot kötnek.

A legényviselet kiegészítő eleme a nyakravaló.

Fekete  színű dús hímzéssel és a két végén rojttal díszítette. Kalapjukba a legények a leányoktól kapott bokrétát tűzik, mely nyáron élő, télen pedig művirágból készül. A virágokba söprűszerű díszt, „tollút” tesznek. Györgyfalván az első világháború végén jött divatba a „pasi” bekecs, melyet a férfiak a hidegebb időkben öltöttek magukra. A bekecset bricseszharisnyával kezdték viselni a Kolozsvárt megjárt fiatalemberek, legalább is jó páran.

Az öregeknek nem tetszett az új , városi ruhadarab: ilyen öltözetet valamirevaló ember nem vesz fel, ebben csak amolyan „pasik” járnak. Ez a gúnynév – „pasi bekes” - rajta is maradt a ruhadarabon és ezzel együtt terjedt el. A pasiban járó fiatalemberek udvarlását állítólag nem is fogadták a györgyfalvi lányok –kollektíven így védekeztek az idegen hatások ellen. 

Györgyfalván, szokás volt a bútorfestés – sajnos de ma már alig él ez a hagyomány. A festett bútor a menyasszony hozományához tartozott, kivéve az ágyat, amit a vőlegénynek kellett megcsináltatnia.

A györgyfalviak életében jeles napnak számított a Szent Márton-nap, a nagypéntek, valamint a Szent György-napi búzaszentelés. E napon ünneplőbe öltözve, a templomi zászlókkal kivonultak a határba, s ott a pap megáldotta a zsenge búzamezőt, kérve az eget, hogy mentse meg a termést a jégtől, a csapásoktól. „Azóta sincs olyan búzatermés, mióta elmaradt ez a hagyomány” – vallják a faluban.

A faluban egy igen sajátságos temetkezési szokás is kialakult. Azok, akiknek nincs lehetőségük beton síremléket emeltetni halottaiknak, kimennek a falu határába, ott kereszt alakban kiemelnek néhány gyeptéglát – pontosan meghatározott, hogy hányat – s e zöld téglákkal veszik körül a sírhalmot; az egyes elemeket botokkal erősítve egymáshoz. Az ilyen sírokra nem kerül sem fakereszt, sem pedig sírkő – jelöletlen marad a sír.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.nepviseleteink.hu/kalotaszegi-nepviselet/gyorgyfalvi-nepviselet/

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/ro/kriza_tarsasag_evkonyv_13/pages/013_gyorgyfalva_noi.htm

http://public.neprajz.hu/neprajz.01.04.php?bm=1&as=16746&kv=7726804

http://gondaanyu.blogspot.hu/2012/07/erdely-gyorgyfalva.html

http://gyorgyfalva.eu/wp/hagyomany/

http://hajnalka-nepviselet.hu/kalotaszeg

A Skanzen évzáró nagy eseménye idén is Szent Márton napjához kapcsolódott. Ahogy az már szokás, megkóstolhattuk az újbort, hiszen Márton a bornak bírája, és terítékre került a liba is, mely nélkül nem múlhat el ez a jeles nap.

A gasztronómia és a bor az én számomra azonban csak  kellemes  többlet volt , hiszen a kézművességet kedvelő, néphagyományokra fogékony kicsik és nagyok számtalan elfoglaltságot találtak maguknak ezen szép napos hétvégén. Mert borfesztivál meg Libanapok szép számmal vannak ilyentájt az országban, de ennyire sokféle színvonalas program már jóval kevesebb található.

Tűzzománc készül

Kipróbálhattuk a tűzzománcékszer-készítést,  közben libás mesékkel várt a meseszoba, népszerű volt kulcstartó-készítés, kukoricajátékok, diójátékok készítése. Jó móka volt nagyobbacskáknak a legénypróba, legényavatás, nagyobb lányok megtanulhatták a kenőtoll-készítést.

Iskolás gyerekek kedvence lett a libalegelő, „liba kvíz”, s a „libás ügyességi játékok”, s még ezeken kívül is számos esemény várta a  vendégeket.

Szélmalom és Skanzenvonat

Gulyás László vándormuzsikus: Márton, hová mész a kocsidon? című műsora igazi családi előadás, az előadó a kicsiket és  szüleiket egyaránt bevonta a játékba.

Annyi megfigyelés, annyi szokás kötődik e jeles naphoz, hogy felsorolni is nehéz őket.

Gulyás László sok ismeretet adott át, de nem ömlesztve, hanem humoros, élvezetes formában. Szégyen vagy sem, én nem tudtam, hogy Márton napján rétest is nyújtottak. A finom íz mellett a rétestészta a havat jelképezi, mely boruljon úgy a vetésre, mint a fehér tészta a töltelékre! Milyen szép gondolat!

De a gyermekek meg is suprikáltak bennünket Szent Márton vesszejével – tehát baj már nem érhet minket.

 Jöttek és suprikáltak....

Jómagam óvodás gyermekemmel érkeztem, és igen nagy élmény volt a Hagyományőrző Óvónők vidám tollfosztója (a tollfosztás az időszakhoz kapcsolódó tevékenység.)

A  gyermekek nagyon élvezik a kukoricafosztást, tollfosztást, kukoricamorzsolást.

Hab a tortán, hogy ezek a tevékenységek még fejlesztő hatásúak is – az óvónők el is mondták  nekem, hogy mit fejlesztenek.

Nagy kedvencünk lett a Szent Márton legendája képekben:

Szent Márton legendája képekben 

Megtudhattuk , hogy Szent Márton miért lett a középkor egyik legnépszerűbb szentje. Márton , mikor találkozott egy  didergő koldussal, köpenyét kettéhasította és egyik felét a koldus vállára terítette.

Gyerekként sosem értettem mire volt jó, hogy  ezután kettejüknek volt egy fél, semmire sem jó kabátja.  Ketten fázhattak  egy-egy darab rongyban.

Van azonban logika Márton tettében – és ezt a Skanzenban meg is értették a gyerekek: katonaként Márton a császár szolgálatában állott, egyenruhájának csak a felével rendelkezhetett szabadon.

A meghitt együttléten túl a táncházban mulathattak a részt vevők. Az estét mindkét napon őszbúcsúztató koncert és tánc zárta a máglya körül

 S hogy az evésnél és ivásnál is tartósabb élményt kaptunk bizonyítja, hogy hétfőn az ovis látogató részletesen beszámolt a Márton napjához kapcsolódó szokásokról a csoportjában. Én meg mostantól ezen a jeles napon nemcsak libát, de rétest is sütök. Mert finom, s azért is, hogy a hó betakarja a vetést, mint a rétestészta a tölteléket.

Tánczos Erzsébet írása

200 éve született Erdélyi János költő, kritikus, esztéta, filozófus, akadémikus.

Ebből az alkalomból a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata Erdélyi János emlékezete címmel konferenciát rendezett a Vigadóban 2014. november 6-án.

 Ács Margit  vezette a konferenciát. Köszöntőjében  felhívta a figyelmünket arra, hogy Erdélyi János földműves családból származott, apja azonban művelt ember volt, aki maga vezette be fiát a tanulásba. 

 Ács Margit író, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja

A rendezvényen árnyalt képet kaphattunk Erdélyi János pályájáról, személyiségéről.

Erdélyi János unokái: Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas magyar néprajztudós, folklorista, és T. Erdélyi Ilona magyar irodalomtörténész jelenlétükkel és előadásukkal emelték a rendezvény fényét. T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész, az MTA doktora: „Életmű és személyiség” című előadásában bemutatta nagyapja személyiségét kortársai dokumentumai alapján.

A képen balfelől T. Erdélyi Ilona, mellette Erdélyi Zsuzsanna

forrás: http://ujszo.com/napilap/szalon/2011/07/16/egy-sok-es-egy-egytemas-asszony

„Költő, műbíró, bölcsész: e három jelenség összhangzatban fejlett és jutott érettségre nála" – fogalmazott Arany János, amikor bejelentette Erdélyi János halálhírét az Akadémián.

T. Erdélyi Ilona előadásából képet kaptunk Erdélyi sokoldalú tevékenységéről. „Drámai hősként élt” – fogalmazta meg az előadó, s hozzátette: „Az idő és a szívbaj olyan ellenfelei voltak, melyeken nem tudott úrrá lenni”. Erdélyi Jánost ugyanis pályája delén, 54 éves korában érte a halál.

Erdélyi Zsuzsanna világosította meg, hogy  Erdélyi János 50 éves korában született meg  Pál fia  ( aki például a népköltészet virágszimbolikájáról írt  tanulmányt ) , s mivel Pál (Erdélyi Zsuzsanna édesapja) maga is későn lett szülő, így  lehetséges, hogy a 200 éve született Erdélyi János unokái közöttünk élnek és alkotnak – dinamikus, energikus, szellemes hölgyek, ez a rendezvényen is megmutatkozott.

Küllős Imola a Vigadóban

Küllős Imola, a néprajztudomány doktora,  előadásában hangsúlyozta, hogy Erdélyi János az irodalmi népiesség történetében, nemcsak mint költő, de mint teoretikus, monda- és népdalgyűjtő is fontos szerepet játszott, hiszen például ő állította össze az első jelentős magyar népköltészeti gyűjteményt, s akadémiai székfoglalóját is a magyar népdalokról, mondákról tartotta.

Erdélyi János honosította meg Magyarországon az esztétikai szemléletű kritikát, s hazánkban először ő alkalmazta a dialektikus módszert a kritikában.

Az előadások között a Misztrál Együttes muzsikáját hallhattuk - többségében Erdélyi János megzenésített verseit adták elő, több daluknak ezen az eseményen volt az ősbemutatója.

Kóka Rozália énekes és mesemondó szerzőként jegyzi az Aranyhajú ikergyermekek - Moldvai csángó mesék, mondák, legendák című kötetet, s a címadó népmesét előadásában meg is hallgathattuk.

Kóka Rozália könyvének címlapja

„A két aranyhajú ikergyermek” azért is volt az alakalomhoz illő választás, mert a mese néhány versszaka először Erdélyi János gyűjtésében jelent meg.

Kóka  Rozália mesél

Az Erdélyi János személyét és művészetét körüljáró és bemutató előadások anyaga nyomtatott formában is meg fog jelenni, s azok számára is elérhető lesz, így módunkban áll majd újra és újra elmélyedni a témákban.

Akár Kodály Zoltán értékeléséből kiindulva, akár családi portrékon, vagy például Erdélyi János levelezésén keresztül közelítettek az előadók Erdélyi János munkásságához, kimondva és kimondatlanul is  egyértelmű volt: az alkotó művei ma is aktuálisak, az általa írt könyveknek helye van a XXI. századi ember könyvespolcán, életében  is.

 Tánczos Erzsébet

Hol van Püspökbogád?

 A történelem során Bogod, Bogáth, Bogad, illetve Püsköbogád és Püspökbogád nevet viselte a település, a második világháborút követően hagyta el a "püspöki" jelzőt

A Mecsek-hegység lábánál, Pécs mellet fekszik.

Püspökbogádi női viselet

Püspökbogádi baba

A baranyai öltözetek kevéssé ismert, több falura kiterjedő változata, igen sajátos, össze nem téveszthető jegyekkel. Nem olyan pompás és sokszoknyás, mint a sárközi, de  cifra.

Püspökbogádi női frizuraként homlokra előre hajtott hajat „csipkékbe” rendezték.,homlokon lekötötték és kettéválasztva, hátrahajtva rózsafakontyra tekerték föl.

A főkötő fölé  kendőt kötöttek. A kontyot egyre nagyobb és díszesebb művirágos főkötővel fedték. A fiataloké itt is piros, kékes-zöld a középkorúaké,  fehér az idősebbeké. 

Nyakukra fodrot és színes üveggyöngyöt tettek. 

A nők két inget viseltek egymás fölött. Ez mellévarrott típusú, bő ujjú volt, ujját hosszában csipke vagy szőttes betéttel díszítették. Az az asszonyok gyászban és böjtben fehér vászonszoknyát viseltek, amelynél a vászonvégeket csipkebetéttel varrták össze.

Kékfestő szoknyájukat  köténnyel hordták.

A női viselet jellemzője a farpárna, a „pufándli"

 A 20-as évek  módija szerint a szoknyának elől laposan, hátul kereken kellett állnia. Ennek érdekében kezdetben az alsószoknyák hátsó részének többszörös szegőzésével, később a derékra kötött pufándlival megemelték, „kitömték" a fartájékon a szoknyát. A pufándlival szélesedett a csípő, följebb került a derék is.

Az ingekre mellen keresztezett kettős vállkendőt kötöttek. Télen rövid derekú, ujjas, kékposztó, barnaprémes mentét vettek fel.

  Rékli és röpike

 A felsőing egyre díszesebb lett, ujjába maguk szőtte mintás csíkot varrtak, széles slingelt fodrot illesztettek.

A keményített fodrok vállnál magasan felálltak, ez adta a püspökbogád-egerági viseletnek jellemző vonalát.

A felsőruhát testhezállóra szabták, a szoknyával azonos anyagból. Ujjuk hosszú és szűk, vállban  megemelt, nyakuk magasan záródott, elejük végig gombos. A szoknyán kívül, rövid derékkal, a kötény alatt viselték. Az egész réklit karcsúsították és hátul gömbölyűre képezték ki. Elejüket csipkével díszítették.

 Az 1930-astől kezdték röpikeként nevezni. A röpike általában a szoknya anyagából készült és a pufándli egyre nagyobb térhódítása miatt alja egyre bővebb és hosszabb lett. A röpike alja szépen ráfeküdt a szoknyára és ezzel tulajdonképpen eltakarta a szoknya hasítékát, hozzájárulva a kötény viseletének elhagyásához. Bőségüket a derékrésznél behúzott kötővel szabályozták.

 Tánczos Erzsébet

 Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-807.html

http://public.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?as=64340&kr=A_114_%3D%22P%C3%BCsp%C3%B6kbog%C3%A1d%22

Mit jelképez a szarvas, a magyar nép egyik szimbóluma?

Az agancsos vadakat az ember mindig nagyra értékelte. A barlangrajzoktól a sámánhiten keresztül korszakokon és földrészeken egyetemes volt a szarvas tisztelete. A szarvas egész Eurázsiában és Amerikában őshonos, de csak a rénszarvas háziasítható – éppen azért, mert nem lett az ember napi társa, megmaradt a misztikum szintjén, mit sem veszített jelképi erejéből.

A szarvas ősidők óta csodaigen előkelő helyet foglal el a népek mitológiájában. A szarvas agancsa különösen fontos szimbólum, a folyamatos megújulást jelképezi, agancsában a Naphoz kapcsolódó szimbólumra találtak. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél s egyes É-amerikai indián csoportnál is igen régóta a csillagos ég jelképe.

Az ember és a szarvas régi-régi kapcsolata azonban ma is tetten érhető, szimbolikus jelentése mindig valami pozitív.

A kínaiak a szarvast a jóléttel, és a hosszú élettel hozták összefüggésbe, a japán sintoizmusban feltűnik a szentélyek falain mint istenek hátas állata.

A szkíták totemősként tartották számon, s lótenyészetük ellenére a lovaknál nagyobb számban ábrázoltak szarvasokat, sőt lovaikat gyakran szarvasmaszkban temették el.

 A sztyeppei népeknél a szarvas totemősként szolgált, de emellett még csodás vezető állatként is, amely a népet – rendszerint a vadászat során -  új területre, új hazába vezeti.

A mongoloknál, bizonyos szertartásoknál, olyan szarvasálarc is szerepel amelynek szarvai hegyein stilizált lángocskák láthatóak, a bolgár kolindaénekekben a Csodaszarvas agancsa hegyein csillagok vannak.

„Homlokomon vagyon / Felkelő fényes nap;

Oldalamon vagyon / Árdéli szép hold;

Jobb vesémen vannak / Az égi csillagok.“

Magyarok szarvasa

A magyarság számára a szarvas szakrális állat – neve is mutatja, hiszen külső jegye adta elnevezését. A szarvas az örök megújulás, a Nap, illetve idővel Krisztus szimbóluma lett, mert az állat megkeresi az élet forrását és iszik annak vizéből. A bőség és a teremtő erő, a gyorsaság megtestesítője, s még ismeri a gyógynövények és az örök ifjúság titkát is …

A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban.

A régi magyar nyelvben a szarvasnak neve volt még az ág szóból képezett ágos, ágas, ágis, ákos. Magyarul a ruhaakasztó fogast is nevezzük ágasnak, amit anno lecsonkított ágú fenyőfából, de akár szarvasagancsból is készült fogas is.

 Csuda vagy csoda szavunk eredeti értelme fényesség volt és ez magyarázza meg Csodaszarvasunk e nevét is, azért mert őseink a Csodaszarvas agancsa hegyeire csillagokat képzeltek, amelyek esténként kigyulladnak, reggelenként elalusznak, mint ebben a dunántúli énekeinkben :

Csodafia szarvasnak ezer ága-boga,
Ezer ága-bogán ezer égő gyertya,
Gyujtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.

Hány az annyi?

A magyar kultúrában két csodaszarvas is felfedezhető:,a szarvasünő és a csodafiúszarvas , s mindkettő ősi, ázsiai eredetű.

A regösénekek csodaszarvasa, a közismert csodafiúszarvas hím, agancsos állat. Évente lehullajtott és újranövesztett szarva révén a magyar mondavilágban is a ciklikus újjászületés szimbóluma.

Regölés Szennában:

Vas megyében feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt; más változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a szép hold, jobb veséjén az égi csillagok, vagy ezer ága-boga van, rajta ezer misegyertya, „gyújtatlan gyulladék, oltatlan aludék”. A csodaszarvas kis kerek pázsiton legelészik, vagy fekete felhőben tűnik fel. Az Ég felhői közül tűnik elő és ezután az égi folyóvíz melletti halastóban (a Tejút és a Vízöntő csillagképe) az ott sarjadozó gyönge sásocskákon legelészik.

Eredetileg a téli napfordulón, napköszöntő énekekben ünnepelték az égből alászálló, a Napot homlokán, a Holdat és a csillagokat két oldalán viselő szarvast, a Nap jelképét. A pogány szarvaskultusz szépen összeolvadt a keresztény szarvas-szimbólummal: „Csodafiúszarvasnak / Ezer ága-boga / Ezer ága-bogán / Ezer misegyertya.”

Az énekek szerint, a szarvas szőrén is Csillagok vannak: a fiatalabb szarvasok oldalán vannak fehér foltok.

Újév és karácsony, vagyis a téli napforduló ünnepe, őseinknél a Napisten újjászületése ünnepe, a régi naptárak szerint még egy napra esett.

Az alábbi Vas megyei párosító regösénekünk őrzött meg számunkra sok jelképet, s így ezt tesszük meg vizsgálódásunk kiinduló pontjává:

A fenti szöveg világosan tagolódik három részre:Az első rész beilleszti a csodaszarvast egy nagyméretű világképbe és azt be is mutatja.

 Egyházi szarvas

Az egyházi példagyűjteményekből ismertté vált Szt. Euszták-legenda nyomán a csodafiúszarvas a Fiúisten, Krisztus szimbólumává vált. A legenda főszereplője a keresztényüldüzések idején él. El akarja ejteni a szarvast, de mikor alaposabban szemügyre vette az állatot, agancsai között megpillantotta a szent keresztet s Jézus Krisztus képmását, aki a szarvas szólt : „Miért üldözöl? Én vagyok Krisztus, akit te ismeretlenül tisztelsz. E szarvasban, akire vadásztál, én vadásztam terád.” (http://mek.niif.hu/04600/04626/html/legenda0100.html )

A regösénekeket a karácsonyi ünnepkörbe vonták – Krisztus a Világ világossága.

A honfoglalás kori és az Árpád-házi királyok mondáiban is megjelenik a segítő, útmutató csodás szarvas. A hagyomány szerint templom- és várépítések helyét jelöli ki.: Szent Gellértnek szarvas mutatja meg a bakonybéli monostor helyét, a váci egyház alapításmondájában szarvas mutatja meg Szent Lászlónak, hogy hová építse a székesegyházat, a lengyel krónikások szerint szarvas mutatja meg a magyar Szent Imrének, hová építsenek a lengyelek kolostort. Bors várásról :Közös elhatározással evégre Böngér fia Borsot küldötték ki vitézeivel. Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott. Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet, és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt; egyszersmind a maga tulajdon nevét ruházta rá, úgyhogy Bors várának hívják.

 A kutatók keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsaládnál. A honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Eustachius és Hubertus mondakörrel keveredett.

A hun-magyar eredetmondából ismert másik csodaszarvas egy szarvasünő, amelynek űzése közben találtak új hazára a hunok és magyarok ősei. Először Kézai Simon gestájában szerepel a szarvaskaland, kiegészítve a nőrablás és a nemzetalapítás epizódjaival

A szarvasmonda ismert volt a magyar szájhagyományban, Hunor és Magyar történetében. A vadászokat maga után csalogató szép szarvasünő a nomád, vadászó keleti népek, a vándorló, majd honfoglaló magyarság történeteiben is állat alakban megjelenő tündérnő, akinek célja a kiválasztott férfi elbűvölése, magával ragadása. Ne feledjük, hogy Hunor és Magyar anyjának neve, az Eneth/Enee, az ünő szó régi alakja, ez is a szarvastehén-ősanya mítoszra utal. Ipolyi Arnold szerint a szarvasünő és a templomépítések helyét kijelölő szarvas is az isteni akarat kinyilatkoztatója.

Van elképzelés, mely szerint Magyar a Csodaszarvastól vezetve, a Csallóköz szigetén Selyemhajú Tündér Ilonára talál, s nászuk a magyarság őseit eredményezi Népi regéink szerint Tündér Ilona, násza után a Magyar Ilona nevet veszi föl.

A magyarság eredetmondája a szóhagyományban ma már nem él, de a kereszténység felvétele után is tovább élt. Így Szent László látomásában: „egyszerre egy szarvas jelent meg előttük. Szarvai tele voltak égő gyertyákkal...“ „Mondta erre Szent László: - Bizony nem szarvas volt ez, hanem Isten angyala“

A modern kultúrában

Máig hat, erőt ad a csodaszarvas:

A csodaszarvas monda egyik leghíresebb irodalmi feldolgozása Arany János költeménye a Rege a csodaszarvasról.

 A csodaszarvas-motívum modern feldolgozásai közül nagy jelentőségű Bartók Béla 1936-os kórusműve, a Cantata Profana.

A szöveg a csodaszarvas-monda egyik változata, egy román kolinda, karácsonyi ballada alapján. Ebben a műben a szarvasűzés és a szarvas lét a szellemi elkülönülés, a választás szabadságának jelképe. A csodaszarvas űzése közben szarvassá változó kilenc vadászifjú „…többé / Nem iszik pohárból, / Csak tiszta forrásból”. Nagy László Csodafiú-szarvas c. verse az ősi pogány és a keresztény szimbolikát ötvözi: a természet ciklikusságát jelképezi a tavasszal életerejében megjelenő, ősszel vadászoktól megsebzett, a karácsonyi oltáron agancsán gyertyát tartó áldozati Csodafiú-szarvas.

Jankovics Marcell rajzfilmje, az Ének a csodaszarvasról 2002-ben jelent meg, itt megnézgető: http://video.xfree.hu/?n=fecsa70|124c6f6785fb60b2b1138bf44a0dfb93

Sub Bass Monster Ragga a csodaszarvasról című számában énekel a csodaszarvasról, itt látható, érdemes megnézni: http://subbassmonster.fan-site.hu/videoklip-8534-ragga_a_csodaszarvasrol

A csodaszarvas volt a jelvénye az 1933-as, Gödöllőn rendezett 4. Cserkész Világdzsemborinak.

Wass Albert: A csodaszarvas

 Réges-régen, messze keleten volt egy gyönyörű szép ország. Észak felől magos hegyek övezték, délen a csillogó, kék tenger határolta. Két nagy folyó eredt a hegyekben s kanyarodott alá a tenger felé, szelíd dombok s füves, szép rónaságok között. Akik abban az országban éltek, nemcsak bátor harcosok és ügyes vadászok voltak, de kitűntek szorgalmukkal, tudásukkal és bölcsességükkel is. Boldogan és békés jólétben éltek világhíres királyuk, NIMRÓD Úr uralkodása alatt.

Nimród királynak két fia volt. Egyiket Hunornak, másikat Magornak hívták. Jó lovasok, bátor vadászok voltak, akárcsak az apjuk. Válogatott legényeik élén olykor napokig oda voltak vadat űzni a rengeteg mélyén.

Egy ilyen alkalommal, amikor vadászni voltak, mindegyikük száz-száz válogatott legénnyel, pompás paripákon, egyszerre csak egy gyönyörű szép fehér szarvas ugrott ki eléjük az erdőből. Ezüstösen-fehéren csillogott a szőre, mintha csak tiszta holdsugárból lett volna, s agancsai hegyén ezernyi csillag tündökölt.

Legényeik élén Hunor és Magor űzőbe vették a csodálatos vadat. Dombra föl, völgybe le, füves mezőkön keresztül, patakokon át, reggeltől estig folyt a hajsza. Mikor a nap lement, s fáradt volt ló és ember, a csodaszarvas eltűnt, mintha csak a föld nyelte volna el. Letáboroztak éjszakára a testvérek, de alig ültek nyeregbe másnap reggel, újra csak ott volt előttük a csodálatos állat, mintha várt volna reájok, a hajsza kezdődött elölről. Dombra föl, völgybe le, mezőkön, patakokon, hegygerinceken át, mindig észak felé, reggeltől késő estig. Este a fehér szarvas eltűnt újra, s vadászok tábort ütöttek. Reggelre kelve elhatározták, hogy indulnak haza, de alig ültek nyeregbe, megjelent a csodaszervas újra, s vitte, csalogatta őket tovább, egyre távolabb Nimród Úr országától.

Napokig folyt ilyen módon a hajsza s a csodálatos fehér szarvas csalogatta őket nap nap után, hegyeken át, völgyeken keresztül, mindég északnak. Átkelve a magos hegyeken, hét napon keresztül követték a csodaszarvast feneketlen, lidérces mocsarakon át, míg a hetedik nap estéjén olyan gyönyörű földre jutottak, melyhez foghatót még nem láttak addig. Selymes rétek, ligetes erdők, csillogó tavak és csobogó patakok vették körül őket, az erdők tele vaddal, a vizek tele hallal, s a mezők füve a lovak hasáig ért.

Mihelyt a nap lement, a fehér szarvas beugrott egy kék vizű, kis tóba és eltűnt benne örökre.

A fáradt vadászok tábort ütöttek az erdőliget szélén, s hamarosan álomba szenderültek. Az éjszaka közepén azonban Hunor és Magor csodálatosan szép énekszóra ébredtek. A tó felől jöttek a hangok, s ahogy óvatosan követték a csábító énekszót a holdvilágos, csillagporos éjszakában, egyszerre csak olyan csodálatos kép tárult a szemük elé, hogy még a lélegzetük is elakadt tőle. A parton, pontosan azon a helyen, ahol a csodaszarvas eltűnt, kétszáz tündérlány énekszavára lejtett bűbájos táncát DUL király két szépséges szép lánya a holdsugár ezüstjébe öltözve.

Hunor és Magor azon nyomban szerelembe estek a tündérkirály két gyönyörű lányával. Ott helyben feleségül is vették őket, a kétszáz legény pedig a kétszáz tündérleányt, s letelepedtek velük az új országban.

Hunornak és kíséretének a leszármazottjai hunoknak nevezték magukat, s Magornak és száz legényének az utódai lettek a magyarok.

Forrás:

http://www.nandor-net.de/paloc/regoesenek/regoesenek.htm

http://www.magtudin.org/A%20Csodaszarvas.htm

http://mek.oszk.hu/00200/00239/00239.htm#2.1

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1389.html

http://osihimnuszunk.network.hu/blog/osi-himnuszunkat-kedvelok-hirei/filter/tag/csodaszarvas

Hol van Szék?

Az erdélyi Mezőségen, a Kis-Szamos egyik mellékvölgyében fekszik, s illeszkedik is a mezőségi tájhoz: erdő kevés van errefelé, azok is a falutól messze helyezkednek el.

Korábban azért jóval több erdőt lehetett találni a környéken, az erdőirtás felerősítette a talajeróziót. A szántóföldek a szikes talaj miatt nem túl termékenyek. Nem véletlen, hogy a mezőgazdaság csak a sóbányászat lehanyatlása után kezdett fellendülni. Szék viszont bővelkedett halastavakban.

A község három nagyobb egységre tagolódik: Felszegre, Csipkeszegre és Forrószegre, melyek élesen elkülönülnek egymástól, anno mindhárom faluegységnek megvolt a maga szántóföldje, csordája, nyája, kondája. Az erdőket, tavakat, réteket a község közösen használta. A házak a dombokon és a réteken terülnek el.

„ Szék város nagyközség” hatalmas határú, vásártartással is rendelkező, több ezer lakosú település.

Szék története összefonódik a sóbányászattal, korunkban pedig néprajzi kincsesbánya.

A Szék – név eredete:

Neve volt Zeek, Szék-akna és még sok egyéb. A Szék írásmód állandósult végül, s eredetével kapcsolatban többféle elképzelés is felmerült.

Szék/szik sót jelent, sóbányahely, mely ezért városi rangot is kapott. A sóvágók fizetésükbe kék posztót is kaptak.

Közben a helyiek önmagukat szíkieknek nevezik, ami lehet az í-ző nyelvjárás eredménye is, ugyanakkor az elnevezés jöhet abból is, hogy Szék környékén a termőtalaj szikes a sótartalom miatt.

Öntudatuk és műveltségük pallérozói a reformáció idején létesült iskolái voltak.

 A széki kultúra egyik legsajátosabb eleme a széki viselet.

Az egykori sóbányaváros paraszti lakosságának a többi mezőségi viselettől különböző, egyöntetű öltözete a német polgári, székely nemesi és a magyar paraszti viselet stílusjegyeit is magán hordozza.

A viselet darabjait nagy becsben tartották. Jól példázza ezt az, hogy egy a várost sújtó rablást követően a székiek az elrabolt ruhadarabokat a lovak, fegyverek valamint egyéb más javak előtt sorolták fel.

A nők szinte csak fehér-piros és fekete színű, illetve mintájú ruhadarabokat viseltek, míg a férfiak a fehér-kék-fekete színösszeállítással éltek. Női és férfi viseletben egyaránt kerülték/kerülik a tarkaságot – ez a visszafogott színvilág a széki viselet egyik jellemzője.

Férfi viselet

A férfiak rövid derekú gyolcsinge lehajtós gallérú, kézelős ujjú. A madzagot felváltotta a gomb - lám, a népviselet milyen szépen tud változni is …. Gallérnál, vállban, csuklónál is ráncolódik az ing, Az s csak elől dugták a nadrágba. A fiatalok színes, az idősebbek fekete háromszög alakú nyakkendője széki jellegzetesség.

Nyáron bő vászongatya volt a viselet, télen szürke háziposztó harisnya dukált hozzá. Hosszú szíj volt a nadrágon, melyet körültekertek a derekukon. Az ing fölé magasan csukódó, kék posztó lájbi került; a legényekére rézgombokat, a házasemberekére csontgombokat varrtak.

Téli viselet volt a kék posztó ujjas – a legények ezen is rézgombokat viseltek. Efölé hímzett báránybőr mellrevalót vettek. Ünnepélyes alkalmakkor térdig érő fekete szokmányt borítottak a vállukra. ( Ez vastag, szürke vagy fekete, ványolt posztóból készült, zsinórral díszített, kabátféle felső gyapjúruhát jelent. )

Lábukra csizmát, csizmakímélőként papucsot, néhanap bocskort húztak. Feltűrt karimájú nemezkalapjukon piros zsinór fityegett, illetve rozmaring bokrétát viseltek. Nyáron lehajtott karimájú szalmakalapot hordtak, ezt idővel kis pörge kalapra váltották. A téli hidegben báránybőr kucsmát tettek a fejükre.

Női viselet

A nők öltözete annyiban változott, hogy az olcsóbb, gyári anyagok tért nyertek. Míg a férfiak öltözéke a fehér-fekete-kék színek által meghatározott, a nőké fehér-fekete- vörös.

A lányuk hajukat középen elválasztva egy ágba fonták, felül csokorba kötött s szépen lelógó piros pátlikával díszítették.

Az asszonyok két ágba fonták a hajukat, s piskóta alakú csont hajkorongra tekerték, így alakult ki a kontyuk.

Lányok és asszonyok is bekötött fejjel jártak, az asszonyok fejkendője sötétebb, mint a lányoké. A kendőt mindannyian elöl kötötték meg. A lányok kendőjén a virágminta piros és zöld, az asszonyokén zöld, kék és lila. A mezőn széles karimájú szalmakalapban dolgoztak.

Templomba alsó főkötőt is kötöttek a kendő alá, kezükben piros keszkenő, benne egy szál rozmaring vagy szekfű: így mentek a templomba a szagosmisére.

A női ing, bő, bevarrott rövidujjú volt, kivágott nyakkal - rövidke derekú, férfias szabású. Az ujjak a vállnál, csuklónál, s az ing elől-hátul is beráncolt, ami igen jellegzetes. S ráadásul a női ing bő ujját keresztben hajtogatják széles ráncokba és nem hosszában, amint ez jellemző volt a magyar viseletekre.

Nyakukban szorosra kötött gránát gyöngysort viseltek. A leányok 10 ilyen sor faragott gyöngysort, az asszonyok úgy a felét viselték.

Pendelyt vettek hozzá az alsó testükre, az inget azonban fersing nevű a fehér vászon- vagy gyolcsszoknya szorították le. Ez apró ráncokba volt szedve. Ugyanígy ráncokba szedett volt a kisebb vagy nagyobb mintájú kötény is. A lányok ünnepen fehér kötényt viseltek.

Napjainkban is fekete bársony szegésű a széki menyasszony szoknyája.

Az ing fölé fekete posztó mellényt öltöttek úgy, hogy az alá kötött rojtos kendő rojtjai a vállon és a derék körül alácsüngjenek. Posztó ujjas volt a téli viselet. Lábukon csizmát viseltek, mely régen is fekete volt.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.270586286377833.42054.270490513054077&type=3

http://www.nepviseleteink.hu/mezosegi-nepviselet/szeki-nepviselet/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9k_%28telep%C3%BCl%C3%A9s%29

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/67744

http://www.ezerdely.hu/kolozs_megye_regio

http://magyar-nepviselet.mindenkilapja.hu/

 November régi magyar neve a hónap lejelentősebb szentje után SZENT ANDRÁS HAVA, de   Enyészet havának, Nyilas havának is nevezik. A Nyilas csillagászati hónap kezdete.

Ez a hónap a gazdasági év zárása, állatok behajtása, pásztorünnepek ideje:

 Az őszi időszakban több napot is úgy tartunk számon, mint a gazdasági év zárónapját: Mihály (szeptember 29.), Vendel (október 20.), Dömötör (október 26.), Márton (november 11.) és András (november 30.). A mezei munkák lezárásához, a tavasztól őszig a szabadban, a falutól távolabb legeltetett jószág (szarvasmarha, disznó, juh) behajtásához ünnepi mozzanatok társultak. A pásztorok napokig tartó mulatságot rendeztek, ekkor fogadták föl őket a következő esztendőre (pásztorfogadás), akárcsak a cselédeket.

Erzsébet, Katalin és András napja körül meg nem állt a tánc, a mulatozás: lakodalmat, bálokat tartottak.

November 1. Mindenszentek napja

Ha hull a hó ezen a napon, nem olvad el márciusig.

III. Gergely pápa a 8. században indította útjára mindenszentek ünnepét. A pápa kiállt azért, hogy a vértanúk mellett a kereszténység elismerése után szentté avatottakról is emlékezzenek meg, ezért a Szent Péter-bazilika egyik mellékkápolnáját mindenszenteknek, vagyis az egyház szentjeinek ajánlotta. Így Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről  nagy számuk miatt külön-külön nem emlékezik meg a kalendárium.

http://netfolk.blog.hu/2012/11/01/november_1-_mindenszentek_napja

Mindenszentekhez gazdasági hagyományok is fűződnek.  Néhol e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat.  Máshol ekkor volt a legényvásár, azaz ekkor kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel.

kapujában ácsorgókra.

November 2. vagy 3. halottak napja

Ha sok eső esik, sok felnőtt hal meg a következő esztendőben.

 November 2. ( de ha vasárnapra esik, akkor  november 3.)   a halottak napja  vagy a lelkek napja. 998. óta tartjuk ezt az ünnepet. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik.

 http://netfolk.blog.hu/2012/11/02/november_2_vagy_3_a_halottak_napja_gyujtsunk_gyertyat

November 11. Márton napja

A népi hagyomány szerint ezt a napot tartották az emberek a télkezdetnek, mert rendszerint ekkor esik le az első hó. Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha pedig barnán, azaz ha nem esik a hó, akkor kemény tél várható. Ha a lúd jégen áll, akkor karácsonykor vízben botorkál. A megfigyelés szerint a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. „A mártonlúd mellye ha világos, hó lészen, ha fekete, eső. Ha tisztán ment le a nap, kemény tél, ha homályba szentült, lágy tél lészen. „

Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, s az első szent, aki nem mártírként halt meg. Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományában született, római katonatiszt fiaként. 

http://netfolk.blog.hu/2012/11/11/november_12_marton_nap_igen_jeles_nap

Márton lúdja és újbor:

Szent Márton és a lúd kapcsolatára vonatkozóan több magyarázatot is találunk:

Az egyik történetben, meghallván, hogy püspökké választották,  Márton  a libaólba menekült. Azért tett így, mert nem érezte magát méltónak a megtiszteltetésre. A  libák gágogása  azonban  felfedte rejtőzködésének helyét, így  Isten kegyelméből, de a szavazás eredményeképpen Mártonból  bizony püspök lett.

Egy másik legenda szerint a libák gágogása megzavarta az istentiszteletet, ami annyira felbosszantotta  a miséző Mártont, hogy a libák pecsenyeként, az ünnepi asztalon végezték

November 19. Erzsébet napja

Szent Erzsébet napja tél erejét szabja.

http://netfolk.blog.hu/2012/11/19/november_19_erzsebet_napja

Árpád-házi Szent Erzsébet "Magyarország szép nemes csillaga" Sárospatakon született. A királylány  tizennégy éves volt, amikor  férjhez  adták. Politikai  okok miatt jött létre a frigy, a házasságuk  mégis igen jól sikerült. Őszinte szerelem  fűzte össze az ifjú párt, ami  nagy adomány volt a sorstól.

 
Erzsébet alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb  az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ.  A rózsacsoda-legenda szerint egy alkalommal Erzsébet ruhájában  ( titokban) kenyeret vitt a szegényeknek.  Férje megállította , hogy megtudja, mit visz benne. Erzsébet azt felelte Lajosnak, hogy rózsákat visz. Férje felszólítására  meg is mutatta kötényét, s csodák csodája, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai  jellemzőjévé. 

November 25. Katalin napja

Ha Katalin kopog, karácsony locsog,de ha Katalin lotyog, karácsony kopog.

A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, s mindenképpen határnap. A  közismert időjóslás szerint:"Ha Katalin kopog, a karácsony locsog". Ha ekkor beáll a fagy, akkor a karácsonyesős, sáros, enyhe lesz,  de ez  érvényes fordítva is: ha Katalinkor az idő enyhe, akkor  karácsonykor fagy lesz . Erre utal még: "Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik", és ezt bizonyítja a közmondás is: "Ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz".

http://netfolk.blog.hu/2012/11/25/kopogos_vagy_tocsogos_oktober_25_katalin_napja

November 30. András napja

Fehér András, rossz év.

András  napja az adventi időszaknak, illetőleg az egyházi évnek kezdete. A  téli napforduló  közelébe esik, emiatt   igazán alkalmas mindenféle bűbájosságra,  leginkább  pedig az eladó leányok szerelmi praktikáira.

Andrást termőnapként is emlegetik - van összefüggés a házassági varázslatokkal. Ezen a napon párosították a disznókat, ültettek a fákat is.

http://netfolk.blog.hu/2012/11/30/november_30_andras_napja_a_hazassagi_varazslasok_ideje

 András feje csupa hangyás.

Ödön, kell- e ködmön?

Marci, benn a macska hajtsd ki!

Katica, vállán ül a kiscica.

Andriska, megfőtt-e a galuska?

Csököly Kaposvártól 27  kilométerre a helyezkedik el. Ez a zárt, jellegzetes belső-somogyi település Nagybajom és Kadarkút között  található. Az egész  környék éghajlata szélsőséges: száraz, forró a nyár, viszont hideg és száraz a tél.

Az erdőkben szarvasok, vaddisznók, őzek és rókák élnek, de akad fácán és nyúl is.

Csököly nevével először az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben találkozunk. 1382-ben Chukul formában említik az oklevelek.

 2014-ben csupán 1060 lélek lakta a falut.

Népművészet:

Csökölyben a fonásszövés elterjedt háziipar volt egykor.

Kendert és lent termeltek, amelyekből abroszokat, törülközőket, díszkendőket, lepedőket, ruhákat és halottas holmikat készítettek.

A zárt település díszes viseletét  sokáig megőrizte. Jeles alkalmakkor néhányan még ma is viselik. Legszebb darabjai a különböző díszítésű kontyok, s leghíresebbje a fehér gyászruha.

A nők a hosszú alsóing felett díszesebb, vékony,rövid inget viseltek, melynek mellévarrott ujját vállban és csuklóban összehúzták, igen hosszú fodorral toldották meg, és rá lehajló csipkegallért varrtak.

Két pár vászon alsószoknya fölé sötét felsőszoknyát és pár piros szalaggal díszített kék kötényt, mellükön keresztbe vezetett nagy, hátul megkötött piros vállkendőt öltöttek. Csizmájuk magas sarkú volt fekete-vörös varrásokkal ékesítve.

Középen idősebb, két szélről fiatalabb nők viseletben

A csökölyi szőtteseknek egyik sajátos díszítésmódja volt a sáfrányos sárgítás. A sáfrányos sárgított ruha a gyászolókat és az öregeket illette. A temetéseken viselték a híres fehér gyászt. Nem egy példányát múzeumok néprajzi gyűjteménye őrzi.

A férfiak kézelő nélküli, csipkebetétes bő ujjú és gallértalan T szabású inget viseltek, később hímzett ráncolt kézelőjűt. A bő gatya valamivel térd alá ért. Ünneplő példányait hímezték és csipkebetéttel díszítették.

Nyakukon fekete nyakravalót hordtak. Jellemző darabja volt a háton piros és zöld gyapjúszállal gazdagon hímzett, fekete bőrrel szegett, kétsoron rézgombos, magasan záródó, fehér posztómellény.

Ugyancsak múzeumi tárgyak lettek a hajdani talpasházak. Egy a Szentendrei, egy pedig a Szennai Falumúzeumban áll.

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1427.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%B6k%C3%B6ly

http://public.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?bm=&kr=A_114_%3D%22Cs%C3%B6k%C3%B6ly%22

 http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-778.html

http://mek.oszk.hu/04600/04691/html/dtmagynepsz0012.html

Az októberi hosszú hétvégén a Szent Vendel napjától Dömötörig tartó számadás időszakához kapcsolódóan a ma már nem mindennapi pásztortudást, hagyományokat eleveníti fel a Skanzen. A négy nap során látványos birkaterelés várja a látogatókat, ahol felsorakoznak a magyar pásztorkutyafajták, és tudásuk legjaváról adnak számot a juhtartáshoz kapcsolódó mesterségek képviselői; jelen lesznek spanyolozók, fafaragók, szűrszabók, kalapkészítők.

A hagyomány szerint tavasszal, Szent György napján felfogadott pásztorok a tél beköszönte előtt Szent Vendel, a jószágtartók és pásztorok védőszentjének hetében hazatértek a legelőkről. Ugyanis a nyár során oly nagy gonddal őrzött, nevelt, terelgetett nyájat a gazda Szent Vendel és Szent Dömötör időszakában, az úgynevezett számadás során vette szemügyre, s megbizonyosodott róla, hogy jószágai kellő mértékben gyarapodtak, erősödtek. A sikeres számadást Vendel napján országszerte vidám zenés mulatsággal ünnepelték juhtartó gazdák és pásztorok egyaránt, „…mintegy három napokig mulatnak, korhelkednek, táncolnak…” – ahogy tudósítanak a régi feljegyzések róla.

Október 23. és 26. között a szentendrei Skanzenben vándormuzsikusok hívogatják hangos zeneszóval pásztorvigadalomra a látogatókat, s mutatnak utat nekik a múzeum épületei között, ahol legelőn, tanyán, csűrökben, házakban és konyhákban pezseg az élet. Pásztorok és hűséges állataik népesítik be a Skanzen portáit, akik az érdeklődőknek mindent elmesélnek, megmutatnak hivatásukról, legyen az viseletük, a csengők és kolompok jelentősége, az állatok gondozása, gyógyítása. Ritka lehetőségként egy több, mint kétszáz éves pásztordinasztia tagjával is találkozhat a nagyközönség.

A Számadó napon lesz birkaterelés messze hangzó dudaszó mellett, és bemutatkozik az összes őshonos magyar juhászkutyafajta: a bozontos komondor, a büszke kinézetű kuvasz, a fürge puli, pumi és mudi. Terelőkutyák egész generációit felnevelő tudós pásztoroktól kérhetnek tanácsot nevelési ügyekben a kutyás társadalom képviselői, a vállalkozó kedvű pumi-, mudi- vagy pulitulajdonos látogatók pedig kipróbálhatják, előjön-e a bégető jószágok láttán birkát soha nem látott kis kedvencükből a terelő ösztön. Az érdeklődőknek módja leszelbeszélgetni a juhtartás csínjáról-bínjáról; többek között megtudhatják, miért van szükség birkakörmölésre, és mi mindenre jó a rühzsír.

A hétvége során a kísérletező kedvűek a Gyapjúlaboratóriumban tanulmányozhatják a gyapjút vízben, tűzben, mikroszkóp alatt, és azt is végigkövethetik, hogyan lesz a birkáról frissen levágott, loncsos, koszos bundából végül bolyhos gyapjúpulóver. A pásztorviselet-bemutatón pedig a látogatók nemcsak gyönyörködhetnek a színpompás cifraszűrökben, de próbálhatnak is, majd megcsodálhatják egy kalapkészítő mester különleges gyűjteményét.

A konyhákban is akad bőséggel érdekesség, megtudhatja a nagyközönség, hogyan készül a pikáns aromájú juhtúró, mi kerül az igazi slambucba, és mitől pásztortarhonya a pásztortarhonya. A Karcagi Birkafőzők Egyesülete hamisíthatatlan birkapörköltet készít, és aki a 11 órakor a Mezőhegyesi Vasútállomástól (bejárati épület) induló tárlatvezetésen részt vesz, csípős juhsajtot kóstolhat.

A kicsik a Bojtárképzőben játszhatnak birkapásztorosat gyapjúból készült játékbárányokkal, a nagyobbacskák és az ügyes kezű felnőttek a Kézműves Udvarban próbálhatják ki a pásztorbot-faragást, az ostorfonást valamint a pásztorhangszerek, mint a szárduda és a mókás nevű zúgattyú készítését. Eszkábálhatnak bárány-ujjbábot, festhetnek pásztormotívumos plakettet növényi festékkel, és lesz a hétvégén gyöngyfűzés, bőr kulcstartó-készítés is. Az egészen picikék, a „ma született bárányok” a Meseházban berendezett hempergőben kúszhatnak-mászhatnak, amíg a testvérkék meséket hallgatnak, az anyukák pedig szusszannak egy kicsit.

A Skanzen Bárány éve tematikus évadának októberi programját számos időszaki kiállítás is színesíti, melyekben a pásztorok egészen különleges oldalát mutatja be a múzeum kurátori gárdája. Az Arcvonások című tárlat a pásztorok életmódját, személyiségét teszi érthetővé modern kiállítás-technikai megoldásokkal, míg az Elfeledett pásztortárgyak kiállítás a pásztorok eszközeit „megszólaltatva” mesél erről az ősi mesterségről. A rendkívül nagy érdeklődésnek örvendő A bárányok nem hallgatnak nemzetközi kiállítás pedig Európában kalauzolja végig a látogatókat a juhtartás és pásztorkodás mentén.

Részletes program: http://skanzen.hu/?fm=article&id=804