Borbála vagy Barbara, hiszen a két név eredete közös) életéről több változatban szólnak legendák.

 Nézzük dióhéjban a legendában közös motívumokat:  apja pogány volt és elég különös figura.

  Úgy akarta szépséges  lányát megóvni a kérők zaklatásaitól, hogy egy toronyba záratva nevelte.   Így sem tudta elzárni a világtól,  valahogy Borbála kereszténnyé lett.  Ez még a keresztényüldözések idején történt, s  bevallotta apjának, hogy keresztény. Ez akkoriban  életveszélyes vállalás volt, és nem kapott túl sok támogatást.Apja már kihúzta kardját, hogy megölje, de Borbála  csodás módon megmenekült. Apja  mégis elfogta.

A törvény elé vitte lányát, aki t megkínoztak, de Borbála hű maradt a hitéhez. Újabb és újabb csodák történtek.

Végül  az apja fejezte le. Szép kis szülőapa! Az ő büntetése sem maradt el különben, tette színhelyén villám sújtotta halálra.

 Borbála  a bányászok életét is megmentette egy alkalommal- beomlott a bánya, de javaslatára egy bányász sem dolgozott éppen- ezért a tüzérek és tűzoltók védőszentje. Számos bányászváros - a képen Petőfibánya címere látható- címerében szerepel az alakja. A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól.

A Borbála-nap hiedelmei és szokásai:

Ezek hasonlóak a Luca-napéhoz,  bár  nem mindenhol terjedtek el.

 Szent Katalinnal együtt a hajadon lányok pártfogójuknak tekintették, s a Borbála napján vízbe tett és karácsonyra kivirágzott cseresznyeág, gally szintén a házasságot jelentette.

Más szerelmi jósló eljárás is fűződött e naphoz:a lányok András napján az eresz aljába dugott almát Borbála napján a másik felére fordították, s magukkal vitték karácsonykor az éjféli misére. Ott pedig  várták,hogy  ki szólítja meg őket először, mert annak a rokona lett a megszólított lány férje.  Másutt  más-más ház 13 sarkáról vakolatot, meszet vakartak ( na ezt is megnézném, hogyan zajlott)  Borbála napjának estéjén. A vakolatot aztán   a tyúkokkal etették meg, hogy sokat tojjanak, de azt nem találom sehol, hogy a vakolat hogyan hat a szaporulatra

Tiltott volt a női munka:

Asszonyi dologtiltó nap, ismerek olyat, aki ennek visszahozatalát szorgalmazza, gyűjtsünk aláírást?

Tüzet  Borbálakor csakis férfiak rakhattak.  E napon  nem szabad fonni, azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának. Tehát ennek a tilalomnak a jogossága jóé belátható.

Söpörni sem szabad, mert elsöpörnék a szerencsét.  Az egész téli ünnepkörben, tehát Borbála-napkor sem hoz szerencsét a házra a női látogató (maradjunk szépen otthon, van munka elég...), ha mégis odatévedne a női személy,  akkor seprűvel vernék ki a kedves vendéget. A boszorkányok rontása miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kint hagyni. Az ajándékozás, kölcsönzés is elvinné a szerencsét a háztól. Nem szabad varrni, akárcsak Lucakor, mert bevarrnák a tyúkok fenekét. Borbála-napkor is jártak kotyolni a fiúk. Mondókájuk végeztével leguggoltak a következő felkiáltással: „Igy üjje meg a kentek kotlósa a tojást!” Az alábbi kotyolóvers szövegében keverednek a lucázó, a farsangköszöntő és a regölés szövegtöredékei:

Vannak erre a napra javasolt tevékenységek, így Göcsejben a tollfosztás, egyes baranyai falvakban a borfejtés. Borbálakor vagy Lucakor csíráztattak búzát, mely karácsonyra kizöldülve a következő év termésére jósol. Ugyancsak e napon is szoktak gyümölcságat vízbe tenni, hogy karácsonyra kizöldülve a leány férjhezmenetelére jósoljon. A Középső-Ipoly mentén, Paláston gyümölcságat tettek vízbe, ha karácsonyra kivirágzott, a leány közeli férjhezmenetelére jósolt. Doroszlón ugyan virágoztattak borbálaágat, de nem kötötték hozzá a férjhezmenetelre való jóslást. Ha karácsonyig kihajtott, a következő év jó termésére jósolt.

Tánczos Erzsébet

Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/182.html

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/182.html