Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

A CSODASZARVAS NYOMÁBAN

2014. november 03. - netfolk

csodaszarvas.jpgMit jelképez a szarvas, a magyar nép egyik szimbóluma?

Az agancsos vadakat az ember mindig nagyra értékelte. A barlangrajzoktól a sámánhiten keresztül korszakokon és földrészeken egyetemes volt a szarvas tisztelete. A szarvas egész Eurázsiában és Amerikában őshonos, de csak a rénszarvas háziasítható – éppen azért, mert nem lett az ember napi társa, megmaradt a misztikum szintjén, mit sem veszített jelképi erejéből.

 csodasz.gif

A szarvas ősidők óta csodaigen előkelő helyet foglal el a népek mitológiájában. A szarvas agancsa különösen fontos szimbólum, a folyamatos megújulást jelképezi, agancsában a Naphoz kapcsolódó szimbólumra találtak. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél s egyes É-amerikai indián csoportnál is igen régóta a csillagos ég jelképe.

Az ember és a szarvas régi-régi kapcsolata azonban ma is tetten érhető, szimbolikus jelentése mindig valami pozitív.

A kínaiak a szarvast a jóléttel, és a hosszú élettel hozták összefüggésbe, a japán sintoizmusban feltűnik a szentélyek falain mint istenek hátas állata.

A szkíták totemősként tartották számon, s lótenyészetük ellenére a lovaknál nagyobb számban ábrázoltak szarvasokat, sőt lovaikat gyakran szarvasmaszkban temették el.

 A sztyeppei népeknél a szarvas totemősként szolgált, de emellett még csodás vezető állatként is, amely a népet – rendszerint a vadászat során -  új területre, új hazába vezeti.

A mongoloknál, bizonyos szertartásoknál, olyan szarvasálarc is szerepel amelynek szarvai hegyein stilizált lángocskák láthatóak, a bolgár kolindaénekekben a Csodaszarvas agancsa hegyein csillagok vannak.

„Homlokomon vagyon / Felkelő fényes nap;

Oldalamon vagyon / Árdéli szép hold;

Jobb vesémen vannak / Az égi csillagok.“

 csodakotta.JPG

Magyarok szarvasa

csodasza.gif

A magyarság számára a szarvas szakrális állat – neve is mutatja, hiszen külső jegye adta elnevezését. A szarvas az örök megújulás, a Nap, illetve idővel Krisztus szimbóluma lett, mert az állat megkeresi az élet forrását és iszik annak vizéből. A bőség és a teremtő erő, a gyorsaság megtestesítője, s még ismeri a gyógynövények és az örök ifjúság titkát is …

A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban.

A régi magyar nyelvben a szarvasnak neve volt még az ág szóból képezett ágos, ágas, ágis, ákos. Magyarul a ruhaakasztó fogast is nevezzük ágasnak, amit anno lecsonkított ágú fenyőfából, de akár szarvasagancsból is készült fogas is.

 Csuda vagy csoda szavunk eredeti értelme fényesség volt és ez magyarázza meg Csodaszarvasunk e nevét is, azért mert őseink a Csodaszarvas agancsa hegyeire csillagokat képzeltek, amelyek esténként kigyulladnak, reggelenként elalusznak, mint ebben a dunántúli énekeinkben :


Csodafia szarvasnak ezer ága-boga,
Ezer ága-bogán ezer égő gyertya,
Gyujtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.

Hány az annyi?

cso.jpg

A magyar kultúrában két csodaszarvas is felfedezhető:,a szarvasünő és a csodafiúszarvas , s mindkettő ősi, ázsiai eredetű.

A regösénekek csodaszarvasa, a közismert csodafiúszarvas hím, agancsos állat. Évente lehullajtott és újranövesztett szarva révén a magyar mondavilágban is a ciklikus újjászületés szimbóluma.

Regölés Szennában:

Vas megyében feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt; más változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a szép hold, jobb veséjén az égi csillagok, vagy ezer ága-boga van, rajta ezer misegyertya, „gyújtatlan gyulladék, oltatlan aludék”. A csodaszarvas kis kerek pázsiton legelészik, vagy fekete felhőben tűnik fel. Az Ég felhői közül tűnik elő és ezután az égi folyóvíz melletti halastóban (a Tejút és a Vízöntő csillagképe) az ott sarjadozó gyönge sásocskákon legelészik.

Eredetileg a téli napfordulón, napköszöntő énekekben ünnepelték az égből alászálló, a Napot homlokán, a Holdat és a csillagokat két oldalán viselő szarvast, a Nap jelképét. A pogány szarvaskultusz szépen összeolvadt a keresztény szarvas-szimbólummal: „Csodafiúszarvasnak / Ezer ága-boga / Ezer ága-bogán / Ezer misegyertya.”

Az énekek szerint, a szarvas szőrén is Csillagok vannak: a fiatalabb szarvasok oldalán vannak fehér foltok.

Újév és karácsony, vagyis a téli napforduló ünnepe, őseinknél a Napisten újjászületése ünnepe, a régi naptárak szerint még egy napra esett.

Az alábbi Vas megyei párosító regösénekünk őrzött meg számunkra sok jelképet, s így ezt tesszük meg vizsgálódásunk kiinduló pontjává:

1. Ahol keletkezik
Egy ékes, nagy út.
Amellett keletkezik
Egy halastó-állás.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

3. Noha kimennél
Uram, Szent István király,
Vadászni, madarászni;
De ha nem találnál
Sem vadat, sem madarat,
Hanem csak találnál
Csudafiú szarvast.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

2. Azt is felfogá
Az apró sárocska.
Arra is rászokik
Csodafiú szarvas.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

4. Ne siess, ne siess,
Uram, Szent István király,
Az én halálomra!
Én sem vagyok
Vadlövő vadad.
Hanem én is vagyok
Az Atyaistentől
Hozzád követ.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

5. Homlokomon vagyon
Fölkelő, fényes nap;
Oldalamon vagyon
Árdéli szép hold;
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

7. Hej, már kit adjunk?
A Jusztinnak adjuk,
Horvát Annát adjuk.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

 

 

6. Szarvam vagyon:
Ezer vagyon!
Szarvam hegyin vannak
Százezer sövények.
Gyulaszlag, gyulaszlag,
(H) oltatlan alusznak.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

8. Hej, már kit adjunk?
Lacikának adjuk,
Király Ilust adjuk.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

A fenti szöveg világosan tagolódik három részre:Az első rész beilleszti a csodaszarvast egy nagyméretű világképbe és azt be is mutatja.

 Egyházi szarvas

Az egyházi példagyűjteményekből ismertté vált Szt. Euszták-legenda nyomán a csodafiúszarvas a Fiúisten, Krisztus szimbólumává vált. A legenda főszereplője a keresztényüldüzések idején él. El akarja ejteni a szarvast, de mikor alaposabban szemügyre vette az állatot, agancsai között megpillantotta a szent keresztet s Jézus Krisztus képmását, aki a szarvas szólt : „Miért üldözöl? Én vagyok Krisztus, akit te ismeretlenül tisztelsz. E szarvasban, akire vadásztál, én vadásztam terád.” (http://mek.niif.hu/04600/04626/html/legenda0100.html )

A regösénekeket a karácsonyi ünnepkörbe vonták – Krisztus a Világ világossága.

A honfoglalás kori és az Árpád-házi királyok mondáiban is megjelenik a segítő, útmutató csodás szarvas. A hagyomány szerint templom- és várépítések helyét jelöli ki.: Szent Gellértnek szarvas mutatja meg a bakonybéli monostor helyét, a váci egyház alapításmondájában szarvas mutatja meg Szent Lászlónak, hogy hová építse a székesegyházat, a lengyel krónikások szerint szarvas mutatja meg a magyar Szent Imrének, hová építsenek a lengyelek kolostort. Bors várásról :Közös elhatározással evégre Böngér fia Borsot küldötték ki vitézeivel. Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott. Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet, és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt; egyszersmind a maga tulajdon nevét ruházta rá, úgyhogy Bors várának hívják.

 A kutatók keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsaládnál. A honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Eustachius és Hubertus mondakörrel keveredett.

 csodaszpar.jpg

A hun-magyar eredetmondából ismert másik csodaszarvas egy szarvasünő, amelynek űzése közben találtak új hazára a hunok és magyarok ősei. Először Kézai Simon gestájában szerepel a szarvaskaland, kiegészítve a nőrablás és a nemzetalapítás epizódjaival

A szarvasmonda ismert volt a magyar szájhagyományban, Hunor és Magyar történetében. A vadászokat maga után csalogató szép szarvasünő a nomád, vadászó keleti népek, a vándorló, majd honfoglaló magyarság történeteiben is állat alakban megjelenő tündérnő, akinek célja a kiválasztott férfi elbűvölése, magával ragadása. Ne feledjük, hogy Hunor és Magyar anyjának neve, az Eneth/Enee, az ünő szó régi alakja, ez is a szarvastehén-ősanya mítoszra utal. Ipolyi Arnold szerint a szarvasünő és a templomépítések helyét kijelölő szarvas is az isteni akarat kinyilatkoztatója.

Van elképzelés, mely szerint Magyar a Csodaszarvastól vezetve, a Csallóköz szigetén Selyemhajú Tündér Ilonára talál, s nászuk a magyarság őseit eredményezi Népi regéink szerint Tündér Ilona, násza után a Magyar Ilona nevet veszi föl.

A magyarság eredetmondája a szóhagyományban ma már nem él, de a kereszténység felvétele után is tovább élt. Így Szent László látomásában: „egyszerre egy szarvas jelent meg előttük. Szarvai tele voltak égő gyertyákkal...“ „Mondta erre Szent László: - Bizony nem szarvas volt ez, hanem Isten angyala“

 

 csodaszarvass_1.jpg

A modern kultúrában

Máig hat, erőt ad a csodaszarvas:

A csodaszarvas monda egyik leghíresebb irodalmi feldolgozása Arany János költeménye a Rege a csodaszarvasról.

 A csodaszarvas-motívum modern feldolgozásai közül nagy jelentőségű Bartók Béla 1936-os kórusműve, a Cantata Profana.

A szöveg a csodaszarvas-monda egyik változata, egy román kolinda, karácsonyi ballada alapján. Ebben a műben a szarvasűzés és a szarvas lét a szellemi elkülönülés, a választás szabadságának jelképe. A csodaszarvas űzése közben szarvassá változó kilenc vadászifjú „…többé / Nem iszik pohárból, / Csak tiszta forrásból”. Nagy László Csodafiú-szarvas c. verse az ősi pogány és a keresztény szimbolikát ötvözi: a természet ciklikusságát jelképezi a tavasszal életerejében megjelenő, ősszel vadászoktól megsebzett, a karácsonyi oltáron agancsán gyertyát tartó áldozati Csodafiú-szarvas.

Jankovics Marcell rajzfilmje, az Ének a csodaszarvasról 2002-ben jelent meg, itt megnézgető: http://video.xfree.hu/?n=fecsa70|124c6f6785fb60b2b1138bf44a0dfb93

 

Sub Bass Monster Ragga a csodaszarvasról című számában énekel a csodaszarvasról, itt látható, érdemes megnézni: http://subbassmonster.fan-site.hu/videoklip-8534-ragga_a_csodaszarvasrol

A csodaszarvas volt a jelvénye az 1933-as, Gödöllőn rendezett 4. Cserkész Világdzsemborinak.

 

 

Wass Albert: A csodaszarvas

 Réges-régen, messze keleten volt egy gyönyörű szép ország. Észak felől magos hegyek övezték, délen a csillogó, kék tenger határolta. Két nagy folyó eredt a hegyekben s kanyarodott alá a tenger felé, szelíd dombok s füves, szép rónaságok között. Akik abban az országban éltek, nemcsak bátor harcosok és ügyes vadászok voltak, de kitűntek szorgalmukkal, tudásukkal és bölcsességükkel is. Boldogan és békés jólétben éltek világhíres királyuk, NIMRÓD Úr uralkodása alatt.

Nimród királynak két fia volt. Egyiket Hunornak, másikat Magornak hívták. Jó lovasok, bátor vadászok voltak, akárcsak az apjuk. Válogatott legényeik élén olykor napokig oda voltak vadat űzni a rengeteg mélyén.

Egy ilyen alkalommal, amikor vadászni voltak, mindegyikük száz-száz válogatott legénnyel, pompás paripákon, egyszerre csak egy gyönyörű szép fehér szarvas ugrott ki eléjük az erdőből. Ezüstösen-fehéren csillogott a szőre, mintha csak tiszta holdsugárból lett volna, s agancsai hegyén ezernyi csillag tündökölt.

Legényeik élén Hunor és Magor űzőbe vették a csodálatos vadat. Dombra föl, völgybe le, füves mezőkön keresztül, patakokon át, reggeltől estig folyt a hajsza. Mikor a nap lement, s fáradt volt ló és ember, a csodaszarvas eltűnt, mintha csak a föld nyelte volna el. Letáboroztak éjszakára a testvérek, de alig ültek nyeregbe másnap reggel, újra csak ott volt előttük a csodálatos állat, mintha várt volna reájok, a hajsza kezdődött elölről. Dombra föl, völgybe le, mezőkön, patakokon, hegygerinceken át, mindig észak felé, reggeltől késő estig. Este a fehér szarvas eltűnt újra, s vadászok tábort ütöttek. Reggelre kelve elhatározták, hogy indulnak haza, de alig ültek nyeregbe, megjelent a csodaszervas újra, s vitte, csalogatta őket tovább, egyre távolabb Nimród Úr országától.

Napokig folyt ilyen módon a hajsza s a csodálatos fehér szarvas csalogatta őket nap nap után, hegyeken át, völgyeken keresztül, mindég északnak. Átkelve a magos hegyeken, hét napon keresztül követték a csodaszarvast feneketlen, lidérces mocsarakon át, míg a hetedik nap estéjén olyan gyönyörű földre jutottak, melyhez foghatót még nem láttak addig. Selymes rétek, ligetes erdők, csillogó tavak és csobogó patakok vették körül őket, az erdők tele vaddal, a vizek tele hallal, s a mezők füve a lovak hasáig ért.

Mihelyt a nap lement, a fehér szarvas beugrott egy kék vizű, kis tóba és eltűnt benne örökre.

A fáradt vadászok tábort ütöttek az erdőliget szélén, s hamarosan álomba szenderültek. Az éjszaka közepén azonban Hunor és Magor csodálatosan szép énekszóra ébredtek. A tó felől jöttek a hangok, s ahogy óvatosan követték a csábító énekszót a holdvilágos, csillagporos éjszakában, egyszerre csak olyan csodálatos kép tárult a szemük elé, hogy még a lélegzetük is elakadt tőle. A parton, pontosan azon a helyen, ahol a csodaszarvas eltűnt, kétszáz tündérlány énekszavára lejtett bűbájos táncát DUL király két szépséges szép lánya a holdsugár ezüstjébe öltözve.

Hunor és Magor azon nyomban szerelembe estek a tündérkirály két gyönyörű lányával. Ott helyben feleségül is vették őket, a kétszáz legény pedig a kétszáz tündérleányt, s letelepedtek velük az új országban.

Hunornak és kíséretének a leszármazottjai hunoknak nevezték magukat, s Magornak és száz legényének az utódai lettek a magyarok.

Forrás:

http://www.nandor-net.de/paloc/regoesenek/regoesenek.htm

http://www.magtudin.org/A%20Csodaszarvas.htm

http://mek.oszk.hu/00200/00239/00239.htm#2.1

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1389.html

http://osihimnuszunk.network.hu/blog/osi-himnuszunkat-kedvelok-hirei/filter/tag/csodaszarvas

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr786861311

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Petivitez · http://baranta.net 2017.12.24. 08:38:24

ki az az istenadta barom akinek semmi se szent?!aki keveri a keletiek természettisztelő kultúrkörét a nyugatiak falloszimásdójával?hogy lehet egy lapon említeni egy magyar csodát egy görög nevű, zsidó emberideáladoptációévak akit a rómaiak nyomatnak?
süti beállítások módosítása