"Hideg, havas december, jó termést vár az ember."

"Ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős.”

"Hideg december, koratavasz”

András (november 30.) bezárja a hegedűtokot, a hozzá közelebb eső vasárnapon kezdődik az advent , a karácsonyra készülődés négy hetes időszaka.

Ha párhuzamba állítjuk a paraszti világ hétköznapi és ünnepi időszakait a ma emberének „újító” cselekedeteivel, megfigyelhetjük, hogy a tradíciók helyét a média vette át – újságból, online olvassuk a bejglireceptet is. A hajdani világkép mágikus és mitikus erővel bírt és halálig tartott, napjainkban mindez a racionalitás talaján nyugszik. Mi keressük az ok-okozati összefüggéseket. A paraszti kultúra közösségi, a mai egyéni alapokon nyugszik.

Mégis megvan bennünk az  igény a közösségi ünnepekre. Ez legjobban az adventi időszakban érzékelhető.

A tél a földeken gazdálkodó, állattartó falusi embernek a ház körüli munkák elvégzése mellett maradt egy kis ideje. Ez is oka, hogy a téli napforduló időszaka szokásokban, hiedelmekben az év leggazdagabb periódusa.

A hamar beköszöntő sötétség csak támogatta a befelé fordulást. Mi már mesterséges világítással nyújtjuk meg az aktív időt. és a lazítás a múlté, számos szakmában ilyenkor jön el a „ maraton életre halálra”. Nem könnyű ilyenkor átélni az ünnepre várakozást, de tartsuk szem előtt: "Az ünnep azé, aki várja." (Szabó T. Anna)

Az  advent szó latin eredetű,  a megérkezést jelentő adventus szóból ered.

http://netfolk.blog.hu/2012/12/01/adventi_szokasok_hajdan_es_ma

Az ünnepet megelőző várakozás,  felkészülés időszaka. Az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hét  ez az időszak.  Kezdete november 30-a vagy a hozzá legközelebbi vasárnap. Karácsonyig tart. Vannak ősi és újabb szokások, utóbbi az adventi koszorú . Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Láthatjuk, elég friss ez a hagyomány, és bizonyítja, hogy  születnek új jó szokások!  A leleményes hamburgi lelkész egy  gigantikus fenyőkoszorút függesztett a plafonra.  24 gyertyát tett rá, ezzel  utalt az ünnep valamennyi napjára.

Újabb – városias, polgári eredetű - szokásaink a karácsonyfa állítása, az ajándékozás, az adventi koszorú használata.

A karácsonyfadíszek jelentése:

 A fa tetejére csúcsdísz kerül, ami Jézust jelenti.

 A girlandok kígyót szimbolizálják, a bűnbeesést és az egész emberi sors elindítóját.

 Az angyalhaj és a szalma a Kisjézus jászolát szimbolizálja.

 A dió és az alma a tudást és a bölcsességet jelenti. Az alma, amellett, hogy a bűnbeesés jelképe, a Tudás fájáról származik. A dió pedig a bölcsességet és a tudást  jelenti  a fán.

 A mézeskalács díszek,  ha ember figurájúról van szó, akkor az a porból lett és tűzpróbán átesett embert jelképezik.

 A gyertyák jelentése a szentháromság, a test (viasz), szellem (láng) és a kanóc (lélek) hármassága. Jelképezi Jézus születését, azaz a fény eljövetelét.

December 4- Borbála napja az asszonyok számára munkatilalmi nap

http://netfolk.blog.hu/2012/12/04/december_4_borbala_napja

A Borbála-nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz. A hajadon lányok pártfogójuknak tekintették, s a Borbála napján vízbe tett és karácsonyra kivirágzott cseresznyeág, gally szintén a házasságot jelentette.

December 6.- Jön a Mikulás! Hogyan alakult ki Szent Miklós alakjából?

Ha Miklóskor hó esik, vége az enyheségnek.

Szent Miklós élete kész regény,és ha ezt írom, kicsit sem túlzok. Az utóélete pedig-  na, erre nem is találok  megfelelő szót. December hatodikán jön el a Mikulás a mi kultúrkörünkben. Közismert, hogy az ünnep  Szent Miklóshoz fűződik, aki a III. században élt  Myra városában. Miklós gazdag szülők gyermekeként született, de korán árvaságra jutott. Apja testvéréhez került, aki érsek volt.  így  hamar megismerte a papi hivatást, s maga is pap lett.  Telt múlt az idő, és Miklós Myra püspöke   lett. Számos legenda fűződik nevéhez, mindben ajándékosztóként találkozunk Miklóssal. Én  most csak a Mikulás szempontjából fontos  legendákra koncentrálok.

http://netfolk.blog.hu/2012/12/05/december_6_jon_a_mikulas_hogyan_alakult_ki_szent_miklos_alakjabol

December 13.- Luca napja

Szent Lucának híres napja, A napot rövidre szabja.        

Ha Luca sárban jár, A karácsony hóban áll.

http://netfolk.blog.hu/2012/12/12/luca_luca_szemunk_fenye#more4947469

 A téli napforduló Luca napjára esett a Gergely naptár 1582-es bevezetése előtt, amelyet a hosszú sötétség miatt gonoszjáró, boszorkányos napnak tartottak, akik ellen védekezni kellett gonoszűző, bajelhárító technikákkal.

Lucabúzát ültetünk:

Elkezdték készíteni a Luca székét, amelynek bűvös erejét a készítés különleges lassúsága adta. (Lassan készül, mint a Luca széke – tartja a közmondás.) és különlegesen válogatott anyaga 12 féle fából készül vagy temetőből kell hozzá fát hozni, a sokféle fából csak az egyik lehet gyümölcsfa) adta. December 24-re készül el, az éjféli misén ráállva lehet megtudni, ki a falu boszorkánya.

A hagymából készített Luca-kalendárium a következő évi időjárást mutatta meg.

A Luca napot követő 12 nap időjárását feljegyezve megtudhatjuk a következő év 12 hónapjának időjárását.

A lucacédulák (gombócba rejtve vagy a párna alól naponként kihúzgálva) a jövendőbeli nevét árulták el. A gazdasszony lucabúzát ültetett, amely karácsonyra kizöldült és a termésre jósolt.

December 21. Tamás napja, tamáskodjunk !

A népnyelv az apostolt „hitetlen” Tamásnak nevezi. Ez a  köznyelvi szólásként is használatos megjelölés onnan ered, hogy az evangélium szerint Tamás kételkedett Jézus föltámadásában, s csak a szemének hitt.

E naphoz néhol férjjósló praktikák kapcsolódtak.

Karácsony a téli napforduló szomszédságában van, mágikus idő:

http://netfolk.blog.hu/2013/12/17/teli_napfordulo_588

Karácsonyi népszokás az ostyahordás

Az ostyahordás  középkori eredetű felvidéki népszokás, mely igen sokáig fennmaradt. December 23-án vagy néhány nappal előtte a tanító, kántortanító az iskolás gyermekekkel ( néhol a ministráns fiúk mehettek csak) minden családnak megfelelő számú ostyát küldött.

http://netfolk.blog.hu/2013/12/20/karacsonyi_nepszokasok_7_az_ostyahordas

A karácsony elsősorban egyházi ünnep, Jézus születésének ünnepe.

A zöld karácsony rossz, Fehér húsvétot hoz.
Ha János-nap borús, A termés igen dús. Ha csillagos az ég az éjféli misekor, akkor sok kukorica lesz.

http://netfolk.blog.hu/2012/12/22/december_24_szokasok_adam_es_eva_napjan

Ha karácsony másnapján, Istvánkor is szép, napos idő van, akkor mindenből jó termés lészen.

Karácsony napján ha tiszta, napos az idő, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés, sok bor várható.

 Régen december 24-én szigorú munkatilalom volt – nem ám beszaladok a plázába még szaloncukorért!

Katolikus vidékeken karácsonyi asztalt készítettek, melyen almát, diót, fokhagymát, mézet, az asztal alatt szalmát, azon munkaeszközöket helyeztek el a tisztaszobában, a ház legszentebb helyén. Ide tették a lucabúzát meg a mestergerendára függesztett termőágat. Karácsony böjtjének is nevezik december 24-ét, mert csak böjtös ételeket fogyasztottak éjfélig.

Karácsonyi szokások - étkezés, betlehemes játékok

http://netfolk.blog.hu/2012/12/24/december_25_-karacsoyni_szokasok#more4979370

Az ételek közül soknak mágikus erőt tulajdonítottak: pl. a sült tököt torokfájás ellen, a közösen elfogyasztott almát a család összetartozása érdekében ették. A karácsonyi ételek maradékával is megkülönböztetett módon bántak: összegyűjtötték és január 6-án, Vízkeresztkor az állatoknak adták, hogy egészségesek és termékenyek legyenek.

Énekes és dramatikus szokások egész sora volt szokásban a karácsonyi ünnepnapokon:

A kántálás énekes köszöntő házaló szokás, melynek keretében egyházi eredetű, félnépi és népi karácsonyi tematikájú dalokat adtak elő az engedélykérést követően. A betlehemezés a misztériumjátékok rokona, népi változata, a Szent Család szálláskeresését, a kis Jézus születését, a pásztorok és a napkeleti bölcsek imádását jelenítik meg. A regölés refrénjében (Haj, regö rejtem…) ősi  rítusok maradványát fedezhetjük fel.

A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka. Ez a több szereplős, dramatikus játék a  karácsonyi játékok legrégibbike: a 11. századtól kezdve van róla adat,  akkoriban  templomokban adták elő. http://netfolk.blog.hu/2012/12/25/betlehemezes_220#more4979380

Karácsonyi népszokás  volt a paradicsomjáték

Témája:a  teremtés, bűnbeesés, Jézus születése, mely még a  20. sz. közepén a  székelyek, az erdélyi reformátusok  és az anyaországban élő németek körében élő hagyomány volt. Németországban napjainkig fennmaradt mint népi misztériumjáték. A hazai német paradicsomjátékok egy része Hans Sachs reneszánsz szövegéből került a hagyományba. A századforduló körül bányászcsoportok németül, magyarul és szlovákul adtak elő paradicsomjátékot, magyar volt  a felsőbányai paradicsomjáték, más néven Ádám–Éva játék volt.

A csobánolás - bukovinai székely betlehemes játék a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékén a 19. elem

A csobánolás az egyik legarchaikusabb elemeket őrző, a csíki betlehemessel rokonítható népszokás, mára a népcsoport összetartozásának szimbólumává vált. A betlehemes játék vallásos jellege, adománygyűjtő és szórakoztató szerepe mellett  korunkban főként a bukovinai székelységhez való tartozás kifejezése, a hagyományok éltetése a célja. A játékban szereplő Mária és az angyal öltözetében a bukovinai női népviselet jelenik meg, a pásztorok maszkja  még kereszténység előtti pogány elemeket idéz.

http://netfolk.blog.hu/2013/12/11/csobanolas_bukovinai_szekely_betlehemes_jatek#more5686122

A szentcsaládjárás

a 20. század elejéről származó katolikus szokás: a hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be.  Szentcsaládjárás karácsony előtt kilenc nappal, tehát december 15-én  kezdődik. Kilenc napon át kilenc  szinte szomszédos család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. Az utcán a "Szállást keres a Szent Család..." kezdetű énekkel vonulnak,

http://netfolk.blog.hu/2013/12/13/a_5873#more5689690

Karácsonyi népszokások 3.: a mendikálás

A palócság körében, főleg Északnyugat-Magyarországon és az Ipoly-mentén a karácsonyi köszöntőket mendikálásnak nevezik.

http://netfolk.blog.hu/2013/12/15/karacsonyi_nepszokasok_3_a_mendikalas

valamint

 http://netfolk.blog.hu/2013/12/16/karacsonyi_nepszokasok_4_a_kantalas#more5695167

December 26. – karácsony másnapja, István napja

http://netfolk.blog.hu/2012/12/26/december_26_karacsony_masnapja_istvan_napja

 István napja egészség és termésvarázsló nap. A legények, férfiak a mise után együtt járnak "istvánolni", az István nevű barátokat, rokonokat, gazdákat felköszönteni. Sok helyütt táncot is rendeznek. Van, ahol a bort a köszöntők viszik magukkal, a gazdasszony kötelessége hájas-, tepertős- sajtos pogácsa elkészítése. István napja a regölés fő időpontja.

December 27. - János napja

http://netfolk.blog.hu/2012/12/27/december_27_janos_napja

E napot a harmadik karácsonyi napnak, valamint patkányűző, óvó, védő napnak is tekintették, de nem ez a legfontosabb. Hanem az, hogy János  naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott, mely  egyes  borvidékeken máig él. Régen minden család bort vitt a templomba, amit a pap megáldott.

Aprószentek, december 28.

http://netfolk.blog.hu/2012/12/28/december_28_aproszentek_napja_de_mi_az_a_suprikalas

Aprószentek, december 28. fiúk, fiatal férfiak vesszővel, termőággal ütögették meg a gyerekeket, olykor az istállóban az állatokat, egészségvarázsoló mondóka kíséretében

 Ha Szilveszter nyugszik széllel,Az újév derűvel kél fel.

Szilveszter éjszaka, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszteréjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendő utolsó estéje, s a következő év első napja időjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendő várható.                http://netfolk.blog.hu/2012/12/30/december_31_szilveszter_napja

Szilveszter és az évkezdő nap hiedelmei, szokásai az egészség, bőség, szerencse biztosítását célozták. A gonoszűző, bajelhárító zajkeltés is minden vidéken ismert volt, ezek folytatása a napjainkban oly elterjedt petárdázás, trombitálás.

Moldvában és Gyimesben házaló dramatikus előadásban a búza élettörténetét mondták el, ostorokkal, kolomppal zajongva. Ezekről bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/12/29/oevbucsuztato_hejgetes_uralas_harsogtatas_az_mi#more5716776

Vízkereszt (január 6.)

zárja a karácsonyi ünnepkört, egyben ez a farsang kezdőnapja is. Ház-, víz-, sószenteléssel, és a heródesi gyermekgyilkosság történetét fölelevenítő énekes szokással zárult a karácsonyi ünnepkör. http://netfolk.blog.hu/2013/01/04/januar_6_vizkereszt_avagy_haromkiralyok_napja_azert_nem_vagy_amit_akartok

Van ahol még ma is él a háromkirály -járás,  néhol még a kántálás is ekkor van. Legények kihegyezett bottal, nyársakkal járják a házakat, farsangot köszöntenek.  A háromkirály-jelenet  idővel a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott.  Fontos kellék a  csillag.

 Tánczos Erzsébet