November régi magyar neve a hónap lejelentősebb szentje után SZENT ANDRÁS HAVA, de Enyészet havának, Nyilas havának is nevezik. A Nyilas csillagászati hónap kezdete.
Ez a hónap a gazdasági év zárása, állatok behajtása, pásztorünnepek ideje:
Az őszi időszakban több napot is úgy tartunk számon, mint a gazdasági év zárónapját: Mihály (szeptember 29.), Vendel (október 20.), Dömötör (október 26.), Márton (november 11.) és András (november 30.). A mezei munkák lezárásához, a tavasztól őszig a szabadban, a falutól távolabb legeltetett jószág (szarvasmarha, disznó, juh) behajtásához ünnepi mozzanatok társultak. A pásztorok napokig tartó mulatságot rendeztek, ekkor fogadták föl őket a következő esztendőre (pásztorfogadás), akárcsak a cselédeket.
Erzsébet, Katalin és András napja körül meg nem állt a tánc, a mulatozás: lakodalmat, bálokat tartottak.
November 1. Mindenszentek napja
Ha hull a hó ezen a napon, nem olvad el márciusig.
III. Gergely pápa a 8. században indította útjára mindenszentek ünnepét. A pápa kiállt azért, hogy a vértanúk mellett a kereszténység elismerése után szentté avatottakról is emlékezzenek meg, ezért a Szent Péter-bazilika egyik mellékkápolnáját mindenszenteknek, vagyis az egyház szentjeinek ajánlotta. Így Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről nagy számuk miatt külön-külön nem emlékezik meg a kalendárium.
http://netfolk.blog.hu/2012/11/01/november_1-_mindenszentek_napja
Mindenszentekhez gazdasági hagyományok is fűződnek. Néhol e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat. Máshol ekkor volt a legényvásár, azaz ekkor kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel.
kapujában ácsorgókra.
November 2. vagy 3. halottak napja
Ha sok eső esik, sok felnőtt hal meg a következő esztendőben.
November 2. ( de ha vasárnapra esik, akkor november 3.) a halottak napja vagy a lelkek napja. 998. óta tartjuk ezt az ünnepet. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik.
http://netfolk.blog.hu/2012/11/02/november_2_vagy_3_a_halottak_napja_gyujtsunk_gyertyat
November 11. Márton napja
A népi hagyomány szerint ezt a napot tartották az emberek a télkezdetnek, mert rendszerint ekkor esik le az első hó. Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha pedig barnán, azaz ha nem esik a hó, akkor kemény tél várható. Ha a lúd jégen áll, akkor karácsonykor vízben botorkál. A megfigyelés szerint a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. „A mártonlúd mellye ha világos, hó lészen, ha fekete, eső. Ha tisztán ment le a nap, kemény tél, ha homályba szentült, lágy tél lészen. „
Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, s az első szent, aki nem mártírként halt meg. Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományában született, római katonatiszt fiaként.
http://netfolk.blog.hu/2012/11/11/november_12_marton_nap_igen_jeles_nap
Márton lúdja és újbor:
Szent Márton és a lúd kapcsolatára vonatkozóan több magyarázatot is találunk:
Az egyik történetben, meghallván, hogy püspökké választották, Márton a libaólba menekült. Azért tett így, mert nem érezte magát méltónak a megtiszteltetésre. A libák gágogása azonban felfedte rejtőzködésének helyét, így Isten kegyelméből, de a szavazás eredményeképpen Mártonból bizony püspök lett.
Egy másik legenda szerint a libák gágogása megzavarta az istentiszteletet, ami annyira felbosszantotta a miséző Mártont, hogy a libák pecsenyeként, az ünnepi asztalon végezték
November 19. Erzsébet napja
Szent Erzsébet napja tél erejét szabja.
http://netfolk.blog.hu/2012/11/19/november_19_erzsebet_napja
Árpád-házi Szent Erzsébet "Magyarország szép nemes csillaga" Sárospatakon született. A királylány tizennégy éves volt, amikor férjhez adták. Politikai okok miatt jött létre a frigy, a házasságuk mégis igen jól sikerült. Őszinte szerelem fűzte össze az ifjú párt, ami nagy adomány volt a sorstól.
Erzsébet alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. A rózsacsoda-legenda szerint egy alkalommal Erzsébet ruhájában ( titokban) kenyeret vitt a szegényeknek. Férje megállította , hogy megtudja, mit visz benne. Erzsébet azt felelte Lajosnak, hogy rózsákat visz. Férje felszólítására meg is mutatta kötényét, s csodák csodája, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai jellemzőjévé.
November 25. Katalin napja
Ha Katalin kopog, karácsony locsog,de ha Katalin lotyog, karácsony kopog.
A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, s mindenképpen határnap. A közismert időjóslás szerint:"Ha Katalin kopog, a karácsony locsog". Ha ekkor beáll a fagy, akkor a karácsonyesős, sáros, enyhe lesz, de ez érvényes fordítva is: ha Katalinkor az idő enyhe, akkor karácsonykor fagy lesz . Erre utal még: "Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik", és ezt bizonyítja a közmondás is: "Ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz".
http://netfolk.blog.hu/2012/11/25/kopogos_vagy_tocsogos_oktober_25_katalin_napja
November 30. András napja
Fehér András, rossz év.
András napja az adventi időszaknak, illetőleg az egyházi évnek kezdete. A téli napforduló közelébe esik, emiatt igazán alkalmas mindenféle bűbájosságra, leginkább pedig az eladó leányok szerelmi praktikáira.
Andrást termőnapként is emlegetik - van összefüggés a házassági varázslatokkal. Ezen a napon párosították a disznókat, ültettek a fákat is.
http://netfolk.blog.hu/2012/11/30/november_30_andras_napja_a_hazassagi_varazslasok_ideje
András feje csupa hangyás.
Ödön, kell- e ködmön?
Marci, benn a macska hajtsd ki!
Katica, vállán ül a kiscica.
Andriska, megfőtt-e a galuska?
