Csököly Kaposvártól 27 kilométerre a helyezkedik el. Ez a zárt, jellegzetes belső-somogyi település Nagybajom és Kadarkút között található. Az egész környék éghajlata szélsőséges: száraz, forró a nyár, viszont hideg és száraz a tél.
Az erdőkben szarvasok, vaddisznók, őzek és rókák élnek, de akad fácán és nyúl is.
Csököly nevével először az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben találkozunk. 1382-ben Chukul formában említik az oklevelek.
2014-ben csupán 1060 lélek lakta a falut.
Népművészet:
Csökölyben a fonásszövés elterjedt háziipar volt egykor.
Kendert és lent termeltek, amelyekből abroszokat, törülközőket, díszkendőket, lepedőket, ruhákat és halottas holmikat készítettek.
A zárt település díszes viseletét sokáig megőrizte. Jeles alkalmakkor néhányan még ma is viselik. Legszebb darabjai a különböző díszítésű kontyok, s leghíresebbje a fehér gyászruha.
A nők a hosszú alsóing felett díszesebb, vékony,rövid inget viseltek, melynek mellévarrott ujját vállban és csuklóban összehúzták, igen hosszú fodorral toldották meg, és rá lehajló csipkegallért varrtak.
Két pár vászon alsószoknya fölé sötét felsőszoknyát és pár piros szalaggal díszített kék kötényt, mellükön keresztbe vezetett nagy, hátul megkötött piros vállkendőt öltöttek. Csizmájuk magas sarkú volt fekete-vörös varrásokkal ékesítve.
Középen idősebb, két szélről fiatalabb nők viseletben
A csökölyi szőtteseknek egyik sajátos díszítésmódja volt a sáfrányos sárgítás. A sáfrányos sárgított ruha a gyászolókat és az öregeket illette. A temetéseken viselték a híres fehér gyászt. Nem egy példányát múzeumok néprajzi gyűjteménye őrzi.
A férfiak kézelő nélküli, csipkebetétes bő ujjú és gallértalan T szabású inget viseltek, később hímzett ráncolt kézelőjűt. A bő gatya valamivel térd alá ért. Ünneplő példányait hímezték és csipkebetéttel díszítették.
Nyakukon fekete nyakravalót hordtak. Jellemző darabja volt a háton piros és zöld gyapjúszállal gazdagon hímzett, fekete bőrrel szegett, kétsoron rézgombos, magasan záródó, fehér posztómellény.
Ugyancsak múzeumi tárgyak lettek a hajdani talpasházak. Egy a Szentendrei, egy pedig a Szennai Falumúzeumban áll.
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1427.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%B6k%C3%B6ly
http://public.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?bm=&kr=A_114_%3D%22Cs%C3%B6k%C3%B6ly%22
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-778.html
http://mek.oszk.hu/04600/04691/html/dtmagynepsz0012.html