A szellemi kulturális örökség nemzeti listájára került a bukovinai székelyek betlehemes játéka, a csobánokról, azaz hegyi pásztorokról elnevezett csobánolás.
A csobánolás a Krisztus születését megjelenítő dramatikus szokások egyike, a bukovinai székelyeknek a csobánokról – hegyi pásztorokról – elnevezett betlehemes játéka, mely ma is él és virágzik. A csobánolás az egyik legarchaikusabb elemeket őrző, a csíki betlehemessel rokonítható népszokás, melyet a Bukovinában eltöltött másfél évszázad, aztán a rövid bácskai tartózkodás alatt, végül 1945 után Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Pest megye településein is megtartotta a közösség, s mára a csobánolás a népcsoport összetartozásának szimbólumává vált. A betlehemes játék vallásos jellege, adománygyűjtő és szórakoztató szerepe mellett korunkban főként a bukovinai székelységhez való tartozás kifejezése, a hagyományok éltetése a célja. A játékban szereplő Mária és az angyal öltözetében a bukovinai női népviselet jelenik meg, a pásztorok maszkja még kereszténység előtti pogány elemeket idéz.
A csobánolás archaikus elemeket őrző, a csíki betlehemessel rokonítható magyar népszokás.
A kezdetektől máig:
Kezdetben a csobánolás házaló népi színjáték volt, ennek mára színpadon, iskolákban, templomokban bemutatott változata él. A 10-12 szereplős játékban főként férfiak, fiúgyermekek vesznek részt. Bár régebben a házas férfiak jártak csobánolni, ma a fiatalabb korosztály alkotja a csoportot, s az még kiegészült egy női kórussal, akik népviseletben kísérik a játékot. A pásztorok gyakran antik hangzású neveket viselnek, mint Maksus, Koridon, Titirus s a barokkos irodalmi divatot tartották fenn. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg e játékokban.
Pálinkával kínálja a gazda a csobánokat MTI-fotó: Sóki Tamás
A történet:
Ahogy a betlehemes játékának, úgy a csobánolás történetének középpontjában is a szálláskeresés áll. Különösen fontos ez, mivel a hagyományokhoz hűségükről, erős összetartozásukról ismert bukovinai székely népcsoport többször kényszerült arra, hogy szülőföldjét, lakóhelyét elhagyva újabb és újabb vidékeken találjon otthonra.
A népszokásnak több csekély mértékben eltérő változata van.
Kóka RozáliA és a csobánolás:
Kóka Rozália
A bukovinai Hadikfalváról való betlehemes pásztorjátok - csodálatos kincs. Kóka Rozália folklorista, pedagógus és népművész alig hat esztendős leányka volt, amikor nézőként részese lehetett a téli ünnepkörhöz tartozó "csobánolásnak". Később, már Érden fiatal tanítónőkéntlázas kutatással szedte össze a fellelhető dallamokat, szövegeket, szokásokat. El is ment Gyimesbe, s ott élőben láthatta a csobánolást . Ő is járt a csobánoklókkal házról házra, így igazán megismerhette a játékot. Bukovinában is kiegészítette gyűjtését . Ez 1973-ban történt, mikor már működött az általa alapított Érdi Bukovinai Székely Népdalkör. Gyűjtőmunkája eredményeként elő is adták a csobánolást. A könyvben megindító, ahogy Kóka Rozália leírja, hogyan zajlott az első előadás - a régi öregek újra élhették, előadhatták, a sokat szenvedett bukovinai székelyeknek micsoda élmény lehetett! Én olvasás közben megkönnyeztem ezt a részt. Érden azóta is csobánolnak, s a bukovinai székely betlehemes játék a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén a 19. elem lett. A felkerüléshez szükséges többek között, hogy a hagyomány továbbélése biztosított legyen, mely szerencsére adott.A nagyszerű könyv CD mellékletet is tartalmaz.
Csobánolók a Tolna megyei Tevelen 2013. december 8-án MTI-fotó: Sóki Tamás
Forrás:
http://www.szellemiorokseg.hu/index.php?menu=nyomtatvany_lead&jny_id=67&m=nemzet
http://www.erikanet.hu/oldal.php?menupont_id=6786&cikk_id=1072
http://maihirek.com/hirek/bovult-a-szellemi-kulturalis-vilagoroksegi-lista
http://maihirek.com/hirek/csobanoltak-tevelen-a-csobanolok
http://kuruc.info/r/21/121309/