A karácsony ünnepkörének és szokásainak eredete még ősember korunkban keresendő. Később is a napfordulók éjszakái minden nép hitében az emberfeletti lények földön-járásának órái, ekkor lehet őket megnyerni vagy legalább távol tartani, a varázsló és jövőkutató szokásokkal.
Lakomás ünnep volt már a rómaiaknál és a halottak megvendégelésének estéje a germánok körében.
A keresztény egyház a világosságot és az életet egyszerre kapcsolta Istenhez , ezért december 25-e Jézus születésének. azaz a " világ világosságának", a szeretetnek ünnepe lett.
Hogy kezdődjön az ünnep a hagyományok szerint?
Az első teendő a karácsonyi asztal megterítése a karácsonyi abrosszal.
A karácsonyi esti vacsorához az asztalt ma is ünnepélyes módon terítik meg. Hagyományosan először az erre a célra készített abroszt terítik fel. Erre kistányérban magvakat tesznek, kosárkában hagymát, fokhagymát, krumplit, tálban sült húst, kolbászt, hurkát, szalonnát, frissen sült kenyeret, kalácsot, diót, mézet, bort. Az asztal alá a hagyomány szerint szénát szórnak, gazdasági eszközöket raknak. Ezek mágikus célzatúak, biztosítják, hogy jó legyen a termés, az eszközök használhatók maradjanak,
A karácsonyi abrosznak kizárólag a karácsonyi vacsoránál van helye. karácsonyi abrosz varázs- és gyógyerejébe vetett hit annyira fontos volt, hogy beteg embert -- gyógyulás végett -megdörzsöltek az abrosszal, átkötötték, betakarták, stb. Másutt az abrosszal takarództak, hogy ne legyenek betegek. Néhol a jó termés reményében ebből vetették a búzát. Volt, ahol úgy tartották, ha ki mossák, következő karácsonyig elmegy a varázsereje; majd ismét karácsonykor kapja vissza. A karácsonyi abrosz mágikus alkalmazása Európa más területein is megtalálható. Színe általában fehér, díszítése fehér vagy piros; szőtt, vagy hímzett. Néhol a felterítés módja is meghatározott. A karácsonyi étkezés alatt keletkezett morzsákat az állatok elé szórják.
Enni azonban majd csak az éjféli mise után szoktak, előbb semmi esetre sem. A gazdasszony kimegy a kertbe, megfenyegeti a gyümölcsfákat, hogy a következő évben sokat teremjenek . A lányok andrásolnak.
Az otthoni teendők elvégzése után készülőknek a templomba, de beharangozás előtt nem mennek be, mert úgy tartják, hogy ott, akkor egy halott pap tart misét a halott lelkeknek. Kint várakoznak tehát,harangozáskor bemennek a templomba.
KARÁCSONYI IDEJÉN DRAMATIKUS SZOKÁS A BETLEHEMES JÁTÉK:
Betlehemes játék : A karácsonyi játékokhoz kapcsolódó, énekelt és recitált darabok neve. A betlehemesek változatosak lehetnek. Jellemzően szerepel benne az angyal ébresztője és híradás. A játék főbb szereplője a kissé süket öreg pásztor, akinek süketsége miatt tréfás félrehallásai, a humor forrása. A pásztorok félreértik az angyal latin beszédét, tudatlanok, de jó szívűek, táncolnak, furulyáznak, énekelnek.
Az éjféli mise után hazafelé és a vacsora alatt továbbfolytatódnak a jóslások és a varázslások. Vacsora alatt a gazdasszony nem kél fel az asztaltól, hogy jövőre jó kotlósai legyenek.
Tánczos Erzsébet
Forrás:
kép: mende.hu
Barna Gábor:A regös hagyományok földrajzi elterjedéséről
Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó
GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat
Pozsony Ferenc: Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda, 1997. Pro-Print Kiadó
MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON, IV. kötet, Dömötör Tekla, regölés címszónál.