A szentendrei Skanzen gyerekkorom óta szívügyem, s bár azóta nagyot fordult a világ, s benne a Skanzen is, számomra permanensen a kedvenc múzeumok egyike.

Ezért aztán nem is lepődött meg népes családom, hogy húsvétvasárnapi programnak Skanzenlátogatást javasoltam.

 Mivel húsvét és Szent György napja szinte „ összecsúszott” idén a kalendáriumban,  a  húsvéti programban a híres pásztor szenthez kapcsolódó hagyományok, rontáselhárító szokások és szerencsevarázslások is helyet kapnak. A néphagyomány Szent György naptól számítja a tavasz kezdetét, ekkor hajtották ki az állatokat a legelőkre. A   jeles nap apropóján megismerhettük Szent György és a sárkány történetét a Langaléta Garabonciások közreműködésével, s mivel a bárány Szent György napi vonatkozása  mellett  húsvéti jelkép, gyapjúbárányokat is készíthetünk.

A bárányokról idén még sok szó lesz, ugyanis 2014. a Bárány éve a Skanzenben. Ezt azonnal eszünkbe véssük már a megérkezéskor: Szőke Miklós Gábor fából és vasból készült, négy méter magas és háromtonnás óriás racka szobra fogad minket a főbejárat előtt.

A kép forrása: Szentendrei Kurír

Szinte nem is értem, hogyan lehettünk meg eddig a bárány éve nélkül, hiszen ez az állat az egész naptári évben jelen vagy: húsvéti, karácsonyi jelkép, kihajtása, behajtása fontos pásztoresemény és még sorolhatnám. Az aktuális fesztiválok mellett a Bárány évében számos tematikus tematikus programot is látogathatunk, ilyen a Skanzen Galériában a Bárány a konyhában, a Magtárban pedig A bárányok nem hallgatnak című tárlatot.

Ezekről és a további bárányos programokról bővebben a Skanzen honlapján olvashat: http://skanzen.hu/?fm=1&am=56&dd=143

Húsvéthoz és a pásztorünnephez  is kapcsolódó kedves  "bárányos" rendezvény a birkaterelés, a pásztorkutyák különleges bemutatója Tücsök kutya „ főszereplésével”.

A portákon a Lajta Néptáncegyüttes tagjai  tojást díszítenek, kalácsot sütnek, s például a zöldágjárás hagyomány megelevenítésével mutatják be a húsvéti, tavaszi szokásokat.

A Meseházban bárányos meséket hallgathatnak kicsik és nagyok – mi az Aranyszőrű báránynak örülhettünk.

 " Tökéletesítettük"  a tojásdíszítési tudásunkat: a Tojáskertben berzselt tojásokat készíthetünk, de a viaszolt hímes készítésében is elmélyedhetünk.

A kovácsműhely bejáratánál patkolt tojások készítését leshetjük meg.  A kovácsműhely nálunk nagy kedvenc, elég meghallani a jellegzetes hangokat, s a fiúk már ott is vannak. Mert, ahogy tavaly a skanzenben beszélgetve megtudtam: a kovácsnak nem kell cégér..: http://netfolk.blog.hu/2013/05/27/a_kovacsnak_nem_kell_ceger_beszelgetes_toth_attila_kovacsmesterrel

A koncentrált munka után játszhatunk: mindenki kipróbálhatja ügyességét tojásgurításban, tojásdobálásban és tojásterelgetésben, de sok, mára feledésbe merült népi játékkal, például a pengázással, a métázással vagy a piligázással is megismerkedhetünk. Ne lépődjünk meg, a kicsik rendre ügyesebbek  mint felmenőik!

A tojást nem csak gurítani és festeni lehet, hanem sokféle formában fogyasztani is egyéb finomságok társaságában. A szakácsok a jellegzetes húsvéti ízeket újragondolva kínálják a látogatóknak, például sonkás frittatával, tormás csülökfelfújttal, fürjtojásból készült sonkás tükörtojással és kenyérben sült füstölt csülökkel várják az éheseket. Frissen köpült vajat, kézműves sajtot is kóstoltunk. Utóbbit bemutatón próbáltam elsajátítani – az eredményről aligha számolok be…

A bárányleves és a sonkaétel-variációk mellett megtudhatjuk, hogy mi az a kókonya, merthogy az elnevezés nem csak a húsvéti szentelt sonka levében főtt tojást jelenti, hanem egy moldvai, húsvétra sütött, túróval és tojással töltött ételt is.

A 60 hektáros szabadtéri néprajzi múzeumban 8 tájegységet fedezhetünk fel gyalog, biciklivel vagy akár a Skanzenvonat segítségével. Jó ez a változatosság, és segít abban is, hogy év végére igazi „bárányszakértő” lehessek - ami feltett szándékom!

Tánczos Erzsébet

Bóly város Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben. Bár Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt, Bóly a török időkben gyakorlatilag elnéptelenedett. A problémát - hogy nincsen munkaerő - a birtokosok földművelő jobbágyokat betelepítésével oldották meg. Így kerültek Bólyba a németek (svábok). A 19. században szőlőtelepítésre alkalmas dombokat vásárolhattak a falu közvetlen közelében az igénylők.

Késői utódaik százéves "találmánya" az Emmausz-járás húsvéthétfői szokása.

Emmausz-járás a  pincesoron hajdan

és ma

A svábok jellegzetes húsvéti szokásokat hoztak magukkal, illetve alakítottak ki:

Nagyszombaton a templom előtt meggyújtották a nagyszombati tüzet, melyhez (szimbolikus és takarékos) a temető elkorhadt fakeresztjeit használták fel.

A szentelt tűzből mindenki hazavitt egy darab faszenet, mellyel május elsejének éjszakáján három keresztet rajzoltak az ajtófélfára gonoszűző célzattal.

A húsvéti tojással játszottak is, ezek rendre versenyek voltak, és valamilyen nyereményért folytak.

Az egyik kedvenc a tojástörés volt. A játék során két játékos egy-egy tojást tartott a markában. A tojásokat hegyes felükkel addig verték egymáshoz, míg az egyik héja meg nem repedt. A törött tojás a győztes jutalma lett.

Vagy a legények tojásokat a levegőbe hajigálták, s a fiúcsapatból mindenki igyekezett elkapni azokat. A leányok is dobáltak tojást, de kissé részrehajlóan: igyekeztek, hogy a nekik kedves legény tudja azt elkapni.

A tojásgurítás során a tojásokat egy domboldalról gurítottak le, és akinek a tojása gurulás közben épen maradt, az lett a győztes. Bevált praktika, hogy gurítás előtt fűvel dörzsölték meg őket, hogy jobban csússzanak.

A Baranya megyei Bolyban húsvét hétfőn mindenki a pincesorra megy, hogy vidám játékkal, iszogatással és beszélgetéssel töltse el a napot. Táncmulatságot is csapnak. 2011-ben a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékére került ez a szokás.

Ez a film segít megismerni, kedvet is kapunk elmenni Bólyba:

Az Emmausz-járás evangéliumi gyökerű:

Lukács evangéliuma arról tudósít, hogy a vasárnapi feltámadás napján Jézus Emmausz felé gyalogolt, s az úton találkozott két tanítványával. Ők ismerték a Messiás haláláról és feltámadásáról szóló prófétai jövendölést, és azon keseregtek, hogy az elvárt csoda nem teljesült. Este együtt ültek asztalhoz Emmauszban. Ott aztán a Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és odanyújtotta nekik. Akkor döbbent csak rá a két tanítvány, hogy ki az ismeretlen, felnyílt a szemük, és rádöbbentek, hogy sohasem voltak egyedül. De Jézus hirtelen eltűnt közülük.

Kép forrása: http://www.szellemiorokseg.hu/index.php?menu=nyomtatvany_lead&jny_id=54&m=nemzeti

Emmauszjárás a pincékben:

A letelepült svábok nemcsak fejlett borkultúrát, hanem a húsvéthétfői Emmausz-járást, ezt a tavaszköszöntő szomszédolást, poharazós pincelátogatást is meghonosították.

A szőlőhegyek által körülvett területen a bólyiak kálváriakápolnát állítottak, ahol a húsvéthétfői misét tartották. A mise után a férfiak betértek a közeli présházakba. Hogya família ne várja őket hiába otthon, kialakult az Emmausz-járás, hiszen így már az egész család részt vehetett a vendégeskedésben. Az asszonyok és gyerekek csak annyi időre szaladtak haza, hogy elhozzák a húsvéti ételmaradékot.

 Szinte egyetlen asztalról sem hiányzik ilyenkor az ún. pekkes kifli. (Ennek a jellegzetes sóskiflinek az elnevezése a backen = süt szóból származik, a szó végi –s képző viszont magyar.) Receptje, hagyománya itt: http://pekeskifli.blog.hu/2009/10/14/pekes_kifli_backen_sutni_kipfel_kifli

A családok, baráti társaságok meghívásra érkeznek, de sokan több helyre is betérnek, látogatják egymást. A pincegazdák az úton arra járó ismerősöket is behívják asztalukhoz. Az együttlét lényege a társas étkezés, aztán meg a vidám szabadtéri játékok. - Adj király katonát, Utolsó pár előre fuss, fogócska, szembekötősdi… Közben megjelennek a pincesori zenészek, táncosok

Mára turistacsalogató is lett ez a szép szokás, így hívogatják az érdeklődőket:

A pincesorok és a Kálvária-domb közelsége legalább akkora szerepet játszhatott az Emmausz-járás népszokásának kialakulásban, mint a korabeli élet minden részét átszövő vallásos hit. a húsvéthétfői misét.

A régi időkben többnyire gyalog, manapság autókkal. A gépkocsik inkább csak szállító eszközök, azon viszik ki a finom falatokat: hideg sültek, húsvéti főtt tojás és főtt sonka, ecetes torma, pogácsa, ún. pekkes kifli. Miután mindent kipakoltak a sofőr hazaviszi az autót és gyalog megy vissza a pincébe. Van olyan társaság, amelyben 30-40 fő alkotja a vendégkoszorút.

Benne van ebben a bibliai történet lényege: meghívlak asztalomhoz, hogy megtudd, ki vagyok.

A bólyi lakosság szinte minden tagja érintett a húsvéthétfői Emmausz járás kapcsán. Akik nem pincetulajdonosok, azok vagy valamelyik rokonukhoz vagy barátjukhoz mennek ki a pincesorra.

Bár német eredetű szokásról van szó, mára a Felvidékről betelepített magyarok is a magukénak érzik és nem ritka, hogy a két nemzetiség tagjai egy présházban ünnepelnek.

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.szellemiorokseg.hu/index.php?menu=elemek_a_jegyzekben&m=nemzeti

http://www.pecsiborozo.hu/blog/emmausz-jaras_hetfon

 http://hu.wikipedia.org/wiki/Emmausz-j%C3%A1r%C3%A1s

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-683.html

http://kuruc.info/r/21/126466/

Ragadjuk meg a megfoghatatlant!- Ez a Szellemi Kulturális Örökségeinket innovatív módon bemutató kiállítás mottója.

Szép, szép, de mégis, lehetséges-e megragadni azt, ami lényegénél megfoghatatlan? A válaszom megnyugtató: a kiállítás bizonyság rá, hogy lehetséges.  A  hagyomány élményszerű megélése által a látogató  megláthatja és  átélheti a szellemi kulturális örökségek működését, azt is, hogy miért jó részt venni ezekben az eseményekben.

A kiállítás apropója, hogy immár több mint 10 éve fogadta el az UNESCO Közgyűlése a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt. 

Köszöntő beszédében erre is utalt  Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója és Dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, mindketten kiemelték a két intézmény összehangolt munkájának fontosságát, melynek egyik példája éppen a Megragadni a megfoghatatlant! kiállítás, hiszen a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Néprajzi Múzeum együttműködésében, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság rendezésében  jött létre.
Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja nyitotta meg a kiállítást.

Sebestyén Márta  UNESCO-békedíjas népdalénekes énekét , Szabó Zoltán néprajzkutató, népzenész, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának vezetője dudamuzsikával  kísérte a megnyitó ünnepségen.

Mit találunk mégis a minden országra vonatkozó alapelvek mögött? Lehetséges kiállítás formájában  megragadóan és élményszerűen megismertetni szellemi és kulturális örökségünket?  A válasz határozott igen:  Megragadni a megfoghatatlant című kiállítás az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listáján szereplő magyar örökségeket tárgyak, képek és szövegek segítségével mutatja be, s a kulcsszó: élményszerűen.

 A kiállítás segít  megérteni mi fán terem  a kulturális sokszínűség, az identitás, a párbeszéd, a közösség, a  saját örökség.  Segít megérteni az ünnep lényegét is.
 A  szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO egyezmény eszmeiségén alapul  a kiállítás, de úgy, hogy  a  laikus érdeklődők , s FŐLEG az ifjúság számára is  élménnyé téve láttatja meg, hogy mitől lesz egy népszokás, tevékenység, tudás  erővé, mégpedig közösségalkotó és identitásképző erővé.  Olyanná, mely a szellemi kulturális örökség jegyzékek  részévé válik.

A kulturális örökség nemzeti jegyzékében szerepel egyebek mellett a pünkösdi templomdíszítés Mendén, a bólyi húsvéthétfői népszokás, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a Kalocsa kulturális terében élő hagyományok, a mezőtúri fazekasság, a halasi csipkevarrás élő hagyománya, a Kassai-féle lovasíjász-módszer, Sárköz népművészete, a borsodnádasdi molnárkalács és a matyó örökség.

A paraván mögött népviseletbe öltözhetünk ( főként nagyobb méterek vannak), és busó buzogányt is összeilleszthetnek az érdeklődők, hiszen az UNESCO a mohácsi busójárást 2009. szeptember 30-án  felvette Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

A  tárlaton szerepel például  a mohai tikverőzés, a mendei pünkösdi templomdíszítés, a mohácsi busójárás és a solymászat is. A kiállítás sok interaktív megoldást és installációs falat is tartalmaz.

Nagyítóval életnagyságúra varázsolhatjuk az ünnepekre, alkalmakra jellemző tárgyakat, eszközöket:

Tikverőzés Mohán

A mendei pünkösdi templomdíszítés  jellegzetes "pillangója"

A karcagi birkafőzés eszközei

A  Szellemi Kulturális Örökség aktív megismerésére is mód van. A kalocsai minták hatalmas viaszosvászonra kerültek, s a látogatók reszortja szépen kipingálni  az autentikus minták alapján - filctollal - s kézjegyükkel ellátni.

Javasolt színek a mintákhoz - Szarka Vera pingálóasszony elmondása alapján

A látogatók pingált " falának" részlete. Még van hely alkotni!

Mi is feltehetjük ujjlenyomatunkat a Szellemi Kulturális Örökség fájára:

Bár remélhetőleg a szellemi örökségünk  sohasem évül el, a kiállítást   a Néprajzi Múzeumban csak 2014. június 29 -ig  lehet megtekinteni. Érdemes!

Itt is olvashat még a matyó népművészetről:

http://netfolk.blog.hu/2012/11/27/matyo_nepviselet_nepmuveszet

a kalocsairól:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/06/viragos_retunk_a_kalocsai_motivumvilag

a Népművészet Mestere díjról:

http://netfolk.blog.hu/2013/08/23/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_az_elso_a_nepmuveszet_mestere_dij_kituntetettjeinek_

a tápéi gyékényszövésről:

http://netfolk.blog.hu/2014/03/17/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_a_16_gyekenyszoves_tapen

a mezőtúri fazekasságról:

http://netfolk.blog.hu/2013/04/15/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_6_a_mezoturi_fazekassag

a halasi csipkevarrásról:

http://netfolk.blog.hu/2013/04/08/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_1_a_halasi_csipke

és a busójárásról:

http://netfolk.blog.hu/2013/02/09/busojaras_azaz_poklade

a pünkösdi templomdíszítés Mendén élő hagyományáról:

http://netfolk.blog.hu/2013/05/04/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_3_a_punkosdi_templomdiszites_menden

a mohai tikverőzésről:

http://netfolk.blog.hu/2014/02/23/a_szellemi_es_kulturalis_orokseg_listan_10_tikverozes_mohan_maszkos_alakoskodo_farsangi_szokas_977

a csobánolásról:

http://netfolk.blog.hu/2013/12/11/csobanolas_bukovinai_szekely_betlehemes_jatek

az ostyahordás, a molnárkalács karácsonyi szokásáról:

http://netfolk.blog.hu/2013/12/20/karacsonyi_nepszokasok_7_az_ostyahordas

 Tánczos Erzsébet írása

Régi szép szokás Erdélyben, a katolikusoknál, hogy nagypénteken az asszonyok feldíszítik a szentsírt. A sírnál fiatal férfiak, cserkészek állnak őrt. A hívek nagypéntektől látogatják a sírt, ott csendben imádkoznak, pénzt vagy tojást helyeznek el a sírnál.

A tojás az élet szimbóluma. Piros színe Jézus kiontott vérét jelképezi.  A szentsírnál való megjelenése igen régi szép hagyomány, mely  mára szinte  feledésbe merült.  A  Mátyás templomban ma megnyílt   „Hímes tojások a keresztúton” kiállítás ezt az ősi szokást idézi fel.

A különleges kiállítást Mátéffy Balázs gyűjteményvezető köszöntötte. Kovács Gergelyné  néprajzkutató megnyitójában a tojásnak mint ősi jelképnek a szerepére mutatott rá,s arra, hogy a tojásdíszítés igen általános és ősi hagyomány. Bemutatta azonban azt is, hogy a tojásírás és a hozzá kapcsolódó szokások Kárpát- medencei hagyománya egyedülálló a világon.

A különleges hangulatot Petrás Mária keramikus, népdalénekes dalai tették teljessé.

A kiállított tojásokat Mosonyi Éva népi iparművész tojásíró alkotásai. Mosonyi Éva anyai nagymamájától tanulta a tojásírás hagyományos technikáját és mintakincsét, s azóta öltözteti ünneplőbe a kifújt tojásokat. Az alkotó az évek során 2300 darabból álló „Hímes tojás mintakincset” gyűjtött össze, s ez a szám évről évre gyarapszik. Ezzel az egyedülálló gyűjteménnyel is szép hagyományunk megőrzését, továbbélését segíti.

A 999 éves Mátyás templom Szent Kereszt kápolnájában 999 hagyományos technikával megírt hímes tojása hirdeti az élet körforgását, Jézus feltámadását.

Beszélgetésem Mosonyi Éva népi iparművész tojásíróval itt olvasható:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/30/_meg_vagyon_irva_mosonyi_eva_nepi-iparmuvesz_alkotasai

Néhány kép a megnyitóról:

 https://www.facebook.com/media/set/?set=a.554484164663891.1073741840.297287890383521&type=3

A kiállítás április 27-ig tekinthető meg a Mátyás templomban nyitva tartási időben.

Tánczos Erzsébet

A nagyhét virágvasárnappal kezdődik, ez a húsvétra való felkészülés legintenzívebb szakasza, hiszen Jézus szenvedése, halála s feltámadása egyre közelebb van.

Nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek - azaz elnémulnak.

Ekkor a kereplővel jelzik az idő múlását. E napot zöldcsütörtöknek is nevezték, mert   a friss zöld levelekből készült étel , ami lehetett csalán, spenót, sóska vagy bármi zöld. Fogyasztásával jó termést varázsoltak.

Gyermekek szokása volt  a pilátuskergetés: a templom padjaiban vagy az utcán zajongva esetleg a falu határában bábut égettek.

 Bővebben zöldcsütörtökről itt olvashat:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/27/zoldcsutortok_a_hoban

Nagypéntek  Jézus kereszthalálának emlékünnepe, a szigorú böjt és gyász ideje. Körmenettel, passiójátékkal emlékeztek meg.

Nagypénteki rituális tisztálkodó szokás volt  az aranyosvízben, szótlan vízben való mosdás.

A gazdasszony kora reggel  úgy ment ment a kútra, forráshoz,hogy egy árva szót sem szólt. Az egész  család  ebben ebben a vízben mosdott meg.Ennek a szokásnak egészség-, termékenységvarázsoló erőt tulajdonítottak.

 Bővebben  nagypéntekről itt olvashat:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/28/nagypentek_612

Nagyszombat éjjel feltámadási liturgiához kötődött a tűzszentelés, ezt követte a határkerülés: a tavaszi vetést, a falu határát járták körül, a határjeleket megújították, megtisztították a vízvevő helyeket, kutakat, forrásokat. A nagyböjt-húsvéti időszakban a tűz és a víz kiemelt szerepet kap.

A legnagyobb keresztény ünnep a húsvét.

Nagyszombat hagyományosan csendes nap, ilyenkor a keveset beszéltek, vidámkodni nem volt szabad, hiszen Krisztus a sírban volt szombaton. Ezért   a gyász, a csend, de egyúttal a reményteli várakozás ideje volt nagyszombat.

Bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/29/nagyszombati_szokasok

Húsvét vasárnap  Krisztus feltámadását ünnepeljük, melynek kifejezése az,hogy ekkor van  a böjt vége. Vasárnap reggel a hagyományos húsvéti ételeket – sonka, kalács, tojás,megszenteltették a templomban, szigorúan csak ezt követően fogyasztották el.

 Bővebben   húsvétvasárnapról itt olvashat:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/30/husvet_vasarnap_775

Húsvéthétfő az egészség- termékenységvarázsoló szokásunk, a locsolkodás napja. A fiúk, férfiak locsolóverset mondtak, a lányok  növényekkel megfestett festett berzselt vagy viasszal írókázott hímes tojással viszonozták a locsolást. Némely vidékünkön vesszővel csapkodták meg a legények a leányokat, ez a sibálás, s ez is termékenységi szokás.

  Bővebben   húsvéthétfőről itt olvashat:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/30/husvet_vasarnap_775

Húsvét hétfőn locsolóbálokat rendeztek,  ekkortól Szent Mihály napjáig a vasárnapi táncalkalmakat  a szabadban tartották.

A húsvétot követő vasárnap a fehér- vagy mátkaváltó vasárnap, mely a rituális barátságfogadás kitüntetett időpontja.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/04/04/komatalat_hoztam

A komatál vagy mátkatál küldésével azonos nemű,  kisiskolás korú  gyerekek örökre szóló barátságot fogadtak, amint azt a mondóka is bizonyítja:

Koma, koma,komálunk,

Esztendeig kapálunk,

Ha élünk, ha halunk,

mégis komák maradunk.

Vagyis minden gondunkban, bajunkban kölcsönösen megsegítjük egymást, fogadalmunk életre szól. A tálra hímes tojás, kalács, bor került. A moldvai csángó gyerekek tojáscserével fogadták mátkává egymást.

Tánczos Erzsébet

Tibor napján ez a mondás: “Tiborc király könyve szerint, ha zöldül a nyírfa, nem kell félni már a fagytól". Jó lesz figyelni azt a nyírfát.

   Mivel a szőlősgazdákat  főként  a várható szőlőtermés érdekelte, így az ő mondókájuk szerint: “ha Tibor napján virágos a cseresznyefa, virágos lészen a szőlő is”, azaz jó lesz a szőlőtermés.

“Tibor a pacsirta megszólaltatója” Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta. Utóbbit főként Zsuzsannához kötjük, de " klímától " is függ az a megszólalás, mint például a szüret kezdőpontja.

Az Éneklő madárka a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület vándorkiállítása, melyen 41 alkotó 150 alkotásán láthatjuk az éneklő madárka motívumot. A tematikus kiállítás több település után jutott el Budapestig: a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya meghívta Szilágyi Dezső téri galériájába.

A kiállított tárgyak között hímzés, vert csipke, fazekas munkák, mézeskalácsok, fafaragások. Közös bennük, hogy mindegyiken szerepel az éneklő madárka motívuma változatos ábrázolási módon. 

Sokszor mesebeli a madarak ábrázolása, máskor realisztikus, vagy a madarakat egy-egy jellemző jegyükkel szerepeltetik a kerámiákon, hímzéseken, szőtteseken, fafaragásokon, csipkéken, mézeskalácson, nemeztárgyakon is madarak hirdetik a megújuló élet csodáját. Még tamburán is szépséges madárábrázolás látható.

A március 27-én 15 órakor nyíló kiállítást dr. V. Szathmári Ibolya néprajzkutató, az egyesület korábbi elnöke mutatta be a megjelenteknek.

 A kiállítás 2014. május 16-ig, hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra, pénteken 9 és 13 óra között tekinthető meg a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum időszakos kiállítótermében.

A kiállítás rendezői: Borbényi Éva, Pintér Piroska, Pölös Andrea

Sokan nem is hallottak más  tavaszi szokásról, csak a locsolásról. Pedig akad bőven olyan feledésbe merült szokás, amit talán jó lenne feleleveníteni, de mindenképpen érdemes szólni róluk.

A hamvazószerdával kezdődő, húsvétvasárnapig tartó nagyböjtöt Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartja a keresztény egyház. A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, az ezt megelőző, virágvasárnappal záruló hetet pedig többfelé virághétnek nevezik.

Szinalázás és mancsozás

A nagyböjt beállta és a bálok, zenés mulatságok rendezésének tilalma azonban korántsem jelentette a különféle szokások, népi játékok megszűntét vagy felfüggesztését. Az elsősorban a palóc vidéken és a Dél-Dunántúlon elterjedt karikázásra, mely egyfajta leánykörtánc, nem vonatkozott a tiltás, ahogyan a szinalázásra sem: itt a körben álló fiatalok énekére táncolt középen egy-egy pár. Szintén a fiatalok (többnyire lányok) vasárnaponként kapus játékkal, a Bújj-bújj, zöld ág-at énekelve vonultak végig a falun.

Tánczos Erzsébet

 A tojáspatkolás számomra a természet csodája s mesterségbeli bravúr egyszerre, mert hát hogyan is lehet megpatkolni egy törékeny tojáshéjat! Persze, láttam már „ élőben”, és tudom, hogy szemfényvesztés nincs benne, de van kitartás, elkötelezett gyakorlás és persze tehetség, mégis sok kérdeznivalóm van Perjés Zsuzsanna tojáspatkolótól.

-A tojáspatkolás kemény munka, sok kitartást igényel, persze aki szereti, amit csinál, az szívesen fut neki újra és újra- avat be a mesterségbe Zsuzsanna. -A patkolókovácsokhoz fűződik, a patkolt tojásokkal bizonyították régen és ma is, hogy erős kezükkel nemcsak a patkókat, szerszámokat, használati eszközöket vagy akár fegyvereket tudnak kialakítani, hanem olyan rendkívül puha és törékeny felületet is képesek megmunkálni, mint a tojás héja.

-Hogyan készül, mi a patkolás menete?

 -A kifújt tojásra, kicsi fémdíszeket szegelnek fel, melyek rendszerint patkó alakúak, de gyakorlatilag bármi lehet a díszítés. Népszerűek például a sarkantyúk, abroncsok is. A művelet rendkívüli precízséget és koncentrációt igényel. Ez is a „magyar virtus”része!

 Mára a patkolókovácsok száma is megcsappant, kevesen vagyunk. Maga a tojáspatkolás különlegessége miatt a vásári mutatványok részévé vált.

-Hányan foglakoznak tojáspatkolással?

-Alig néhányan vagyunk.

- Mennyire ősi ez a technika?

- Az 1800 évekre datálhatóak az első patkolt tojások.

- Hogyan került az Ön életébe a tojáspatkolás?

- Gyerekkorom óta minden érdekel, amihez ügyes kéz, türelem kell. Sok mindennel foglalkozom, még felsorolni is nehéz lenne mindent. Az ötvösmesterség gyerekkori álmom volt, de megfelelő anyagi lehetőség híján ez sokáig elérhetetlen maradt a számomra. Azért számos más művészeti ággal megismerkedtem, kitanultam és műveltem. A népművészethez már az első szakmámmal kapcsolódtam, mert az a fazekasság, Békéscsabán végeztem. Később belekóstoltam az ikonfestésbe, a fafaragásba, a bútorfestésbe és restaurálásba, még kiállításaim is voltak. Megtanultam tűzzománc technikával ékszereket készíteni. A tűzzománc némileg hasonló az ötvösök technikájához, úgyhogy végre gyerekkori álmom közelébe kerültem. Mivel különböző korokhoz kapcsolódó ékszereket készítettünk, a technika elsajátítása mellett a történelmi korszakokkal is alaposan megismerkedhettem. Nagyon élveztem, de anyagi okok miatt mégis váltanom kellett.

- Hogy jutott eszébe, hogy tojást patkoljon?

- Vonzódom a fémekhez, de nem lehettem ötvös. Ezért öröké bolyong bennem a „fém szerelem”. Egy esős nap elkezdtem az internetről áttört tojások készítését tanulni, de rájöttem, hogy azt elég sokan is művelik, meg éreztem, hogy nekem valami más is kell! Hallottam már a tojáspatkolásról, és tudtam, hogy a patkolók kevesen vannak. Ekkor elkezdtem utánajárni, hogy miből áll a tojáspatkolás. Tetszett, hogy kell hozzá tojás, de fém is, s hogy végre az ötvösség közelébe kerülhetek! Elutaztam a mesteremhez Kiss Kálmánhoz, s   meg is tanultam tőle patkolni.

- Nem tipikus női terület a tojáspatkolás.

- Nem, de azért akadnak nők rajtam kívül is. Ötről van tudomásom rajtam kívül, egyikük a tanítványom.

- Kialakult-e saját stílusa?

- Igen, mi tojáspatkolók felismerjük egymás műveit, az enyém is jellemző rám!

- Melyik munkájára a legbüszkébb?

-Külföldön szerte a világon vannak már tojásaim, ez nagyon jó érzés. Mindig arra a munkámra vagyok a legbüszkébb, amin éppen dolgozom, de azért vannak örök kedvenceim.

- Hogyan szerzi be a tojásokat?

-Keresgetem, s gyűjtöm is őket! Patkoltam már strucc, emu, galamb, pulyka,fácán,fürj , vadkacsa tojást is.

- A patkón kívül milyen motívummal díszítik a tojást?

-Nem csak patkóval ékesítjük ám a tojásokat! Általában jellegzetes kovács szerszámokat tesznek rá, de én más érdekes tárgyakkal is próbálkozom. Hogy a tojáspatkolás ne csak a húsvétra korlátozódjon, olyan nem szezonhoz kötött patkolással látom el a tojásokat, hogy azok az év bármely szakaszában ajándékba adhatók. Patkolok ékszertartónak elkészített tojás fabergé tojásokat, csillagjeggyel ellátottakat, mesterségeket szimbolizálókat vagy éppen történelmi alakokat mintázókat.

- Mi kell ehhez leginkább? Nagy kézügyesség, precizitás vagy türelem ?

- Mind a három együtt. Nagyon jó látni, milyen boldog, aki átveszi az elkészült tojást, ez is lelkesít a munka szeretete mellett. Boldogság azzal foglalkozni, amit szeret az ember.

-Hogyan látja a népművészet helyzetét mai világunkban?

- Optimista vagyok, mert úgy tapasztalom, hogy az emberek igenis érdeklődnek a népművészet iránt. Bár a tojáspatkolás egyenlőre nem szerepel a Hungarikumok listáján azért számomra az, mert tudtommal magyar találmány, amely él, s bízom benne, hogy míg a világ világ, fennmarad.

Mesterem ars poétikáját a tojáspatkolásról és is teljes szívemmel vallom: Mint sok érdekes és világhírű dolog, amire büszkék lehetünk, ez a találmány is csak a miénk, magyaroké.
Máshol a világban nem művelik, csak a nagy Magyarország területén a magyar ajkú emberek. Ezért a tojáspatkolás bizony hungarikum!

 Tánczos Erzsébet

Az első kép forrása: promenad.hu

A többi fotó Perjés Zsuzsanna saját fényképe, a szerző engedélyével szerepel.

A képen a tojásírás eszközei és fázisai láthatóak.

A tojásíráshoz szükségünk van egy eszközre, melynek  vidékenként más és más a neve: kandé, gica, kesice, íróka és még sorolhatnám. Az íróka segítségével a forró viasszal "írni", rajzolni tudunk a tojásra. Boltban is beszerezhetjük, de az elkészítéséhez csak egy kis időre van szükség.

Bognár László fényképe - a gicakészítés, tojásfújás eszközei

Így készül:

Keresünk egy szimpatikus, ceruza vastagságú ágacskát. Ezt éles késsel 2 cm mélyen behasítjuk.

A hasítékba kerül majd az íróka csöve. Ezután egy vágható fémlemezkét ( legjobb a réz, mert az tartja meg leginkább a meleget) egy tű vagy vastagabb hústű köré csavarunk, de le is húzzuk róla. Ha a tű vastag, akkor vastagon fog írni, ha vékony, akkor vékony vonalakat húz majd a gicánk.

Ha sikerül, tölcsér alakúra formázzuk a fémlemezkét, hogy több viasz férjen bele. Ezt a csövecskét az ágacska behasított részébe erősítjük úgy, hogy arra merőleges legyen. Ezután vékony (réz)dróttal körbetekerjük és átszúrjuk, így rögzítjük az íróka csövét.

A tölcsér vékonyka hegyét finom csiszolópapírral simára kell reszelni.

Ez a videó nagy segítség:

Tánczos Erzsébet