Busójárás azaz poklade
A busójárás Mohács farsangja, karneválja.
A busójárás valószínűleg a mohácsi sokácok, bár bizonyos elméletek szerint görög eredetű szokás. A "poklade" néven nevezik a mohácsi farsangot. A „poklade” elváltoztatást jelent horvátul, s valóban, a maskarások elváltoztatott hangon beszéltek, járásukat is megváltoztatták az álöltözet mellett. Fontos volt,, hogy ne ismerjék fel a maskarásokat!
A Busójárás idejére sokszorosára duzzadt lélekszámú városban ilyenkor az országban sehol sem tapasztalható óriási mértéket ölt a jókedv és a mulatozás, amelyben minden jelenlévő - felvonuló és vendégek egyaránt - bőséggel kiveheti és ki is veszi a részét
Mi a szokás eredete?
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával magyarázzák. A történet szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról. Szép történet akkor is, ha nem nincs történeti alapja. A város ugyanis 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság betelepítése csak tíz évvel ezután kezdődött meg. Ők hozhatták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson nyerte el mai alakját.
Ki lehetett busó?
Anno busónak kizárólag a a felnőtt férfiak öltözhettek be. A nők és a gyerekek maszkások lehettek, de busó maszkot nem viselhettek. A legényeknek a férfikort elérve tanúbizonyságot kellett tenniük arról, hogy képesek társaik inkognitóját megőrizni, mind fizikai, mind erkölcsi erővel. Ennek próbája az ujjhúzás volt: középső ujjukat összeakasztották, egymást húzták. Az lett a győztes, aki jobban el tudta húzni a másikat. A busók birkózása erőpróba volt. Az inkognitó fontos volt.
Akit felismertek a maskarában, az hazament és más maszkot, gúnyát öltött.
Hogy néz ki a busó?
A busó öltözete nem változott : szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben a kereplőt vagy buzogányt tartották. Mi teszi a busót busóvá? Hát a fűzfából faragott, eredetileg állatvérrel festett álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék. Nekik az a szerepük, hogy távol tartsák a gyerekeket a busóktól. Hagyományosan hamuval, liszttel, ma inkább ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal csépelik a népeket. Jankelének nevezik azonban a "busónövendékeket" is. Gyerekek, akik riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az utánpótlás biztosított. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok célja az volt, hogy kifejezzék jókívánságakat, elvégezzék a télűző varázslatokat, és megkapják az ezért járó adományokat. Hajdanán sorra járták a házakat jókívánságokkal, ahol aztán megvendégelték őket. Ennek fejében az állatokat, az udvart, a tornácot meghintették hamuval, hogy a nyomában gazdagság teremjen. Ha a gazda nem látta őket szívesen, a busók haragjukban felborították a szekeret az udvarban, a szépen összerakott farakást, vagy a szénaboglyát szétverték.házról házra jártak, tehát a farsangi köszöntők sorába tartozott a szokás.
Mára a Népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, de látványosabb lett mint valaha. A csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik, iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Este a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A helyiek farsangja azonban nem ez.
Ők kedden magukban farsangolnak a máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával. így búcsúznak a téltől és behívják a tavaszt.
Forrás:
https://sites.google.com/site/busoalarc/httpssitesgooglecomsitebusoalarcbusojarassokacok/busojaras-szere
