A szentendrei Skanzen gyerekkorom óta szívügyem, s bár azóta nagyot fordult a világ, s benne a Skanzen is, számomra permanensen a kedvenc múzeumok egyike.
Ezért aztán nem is lepődött meg népes családom, hogy húsvétvasárnapi programnak Skanzenlátogatást javasoltam.
Mivel húsvét és Szent György napja szinte „ összecsúszott” idén a kalendáriumban, a húsvéti programban a híres pásztor szenthez kapcsolódó hagyományok, rontáselhárító szokások és szerencsevarázslások is helyet kapnak. A néphagyomány Szent György naptól számítja a tavasz kezdetét, ekkor hajtották ki az állatokat a legelőkre. A jeles nap apropóján megismerhettük Szent György és a sárkány történetét a Langaléta Garabonciások közreműködésével, s mivel a bárány Szent György napi vonatkozása mellett húsvéti jelkép, gyapjúbárányokat is készíthetünk.
A bárányokról idén még sok szó lesz, ugyanis 2014. a Bárány éve a Skanzenben. Ezt azonnal eszünkbe véssük már a megérkezéskor: Szőke Miklós Gábor fából és vasból készült, négy méter magas és háromtonnás óriás racka szobra fogad minket a főbejárat előtt.
A kép forrása: Szentendrei Kurír
Szinte nem is értem, hogyan lehettünk meg eddig a bárány éve nélkül, hiszen ez az állat az egész naptári évben jelen vagy: húsvéti, karácsonyi jelkép, kihajtása, behajtása fontos pásztoresemény és még sorolhatnám. Az aktuális fesztiválok mellett a Bárány évében számos tematikus tematikus programot is látogathatunk, ilyen a Skanzen Galériában a Bárány a konyhában, a Magtárban pedig A bárányok nem hallgatnak című tárlatot.
Ezekről és a további bárányos programokról bővebben a Skanzen honlapján olvashat: http://skanzen.hu/?fm=1&am=56&dd=143
Húsvéthoz és a pásztorünnephez is kapcsolódó kedves "bárányos" rendezvény a birkaterelés, a pásztorkutyák különleges bemutatója Tücsök kutya „ főszereplésével”.
A portákon a Lajta Néptáncegyüttes tagjai tojást díszítenek, kalácsot sütnek, s például a zöldágjárás hagyomány megelevenítésével mutatják be a húsvéti, tavaszi szokásokat.
A Meseházban bárányos meséket hallgathatnak kicsik és nagyok – mi az Aranyszőrű báránynak örülhettünk.
" Tökéletesítettük" a tojásdíszítési tudásunkat: a Tojáskertben berzselt tojásokat készíthetünk, de a viaszolt hímes készítésében is elmélyedhetünk.
A kovácsműhely bejáratánál patkolt tojások készítését leshetjük meg. A kovácsműhely nálunk nagy kedvenc, elég meghallani a jellegzetes hangokat, s a fiúk már ott is vannak. Mert, ahogy tavaly a skanzenben beszélgetve megtudtam: a kovácsnak nem kell cégér..: http://netfolk.blog.hu/2013/05/27/a_kovacsnak_nem_kell_ceger_beszelgetes_toth_attila_kovacsmesterrel
A koncentrált munka után játszhatunk: mindenki kipróbálhatja ügyességét tojásgurításban, tojásdobálásban és tojásterelgetésben, de sok, mára feledésbe merült népi játékkal, például a pengázással, a métázással vagy a piligázással is megismerkedhetünk. Ne lépődjünk meg, a kicsik rendre ügyesebbek mint felmenőik!
A tojást nem csak gurítani és festeni lehet, hanem sokféle formában fogyasztani is egyéb finomságok társaságában. A szakácsok a jellegzetes húsvéti ízeket újragondolva kínálják a látogatóknak, például sonkás frittatával, tormás csülökfelfújttal, fürjtojásból készült sonkás tükörtojással és kenyérben sült füstölt csülökkel várják az éheseket. Frissen köpült vajat, kézműves sajtot is kóstoltunk. Utóbbit bemutatón próbáltam elsajátítani – az eredményről aligha számolok be…
A bárányleves és a sonkaétel-variációk mellett megtudhatjuk, hogy mi az a kókonya, merthogy az elnevezés nem csak a húsvéti szentelt sonka levében főtt tojást jelenti, hanem egy moldvai, húsvétra sütött, túróval és tojással töltött ételt is.
A 60 hektáros szabadtéri néprajzi múzeumban 8 tájegységet fedezhetünk fel gyalog, biciklivel vagy akár a Skanzenvonat segítségével. Jó ez a változatosság, és segít abban is, hogy év végére igazi „bárányszakértő” lehessek - ami feltett szándékom!
Tánczos Erzsébet
