ÁPRILIS –  SZENT GYÖRGY HAVA – SZELEK HAVA

Április 1.NE VESS MA!

BOLONDOK NAPJA

Régen sok népnél évkezdõ ünnep volt. A tavaszi napéjegyenlőséget, az újjászülető természetet ünnepelték. A keresztény változások nyomán "komolytalan" újév, bolond nap lett.
Bolondnak tartották, aki ezen a napon vetett, mert a hiedelem szerint az ilyenkor vetett mag nem kel ki, nem lesz belõle bõ termés.
Nem jó kezdõnap, bolond napon nem jó új dologba kezdeni.

SZÓVAL NE VESS, INKÁBB NEVESS MA! Különben magadra vess!

Ha Irén napján (április 6.) esik az eső, nagyon szűk lesz az esztendő.

Ha Tibor napján (április 14.) virágos a cseresznyefa, virágos lesz a szőlő is. “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk.

Április 24. SZENT GYÖRGY NAPJA

http://netfolk.blog.hu/2013/04/20/suss_fol_nap_szent_gyorgy_nap

A gazdasági év kezdőnapja, pásztorünnep, különösen mágikus erejűnek tartott jeles nap a néphit szerint. Boszorkányjárás ellen tüskés zöldellő ágat tesznek a kapura.

A Szent György napi harmatszedés - termékenység-, bőség-, szépség-, szerelemvarázsló praktika. A nők a sarjadó vetésről abrosszal, lepedővel itatták föl a hajnali harmatot, ezt otthon edénybe gyűjtötték, néhány cseppet használtak minden kenyérsütésnél, vajköpülésnél, de meg is mosdottak vele.

Másnap van  ÁPRILIS 25. MÁRK NAPJA

Márk napján tartják a búzaszentelést.  Ezen a napon szólalnak meg a békák és pacsirták. Rámutató negyvenes nap.: 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon - NE VESS MA!

http://netfolk.blog.hu/2013/04/23/mark_napjara

VIRÁGVASÁRNAP

 Jézus jeruzsálemi bevonuláskor pálmaágakat tartottak fölé, ennek emlékünnepe  a húsvét előtti vasárnapon. Ekkor van a  barkaszentelés,  a néphit különös erőt tulajdonít a szentelménynek: hideglelés, villámlás, jégverés elhárítására is alkalmasnak találták.

http://netfolk.blog.hu/2013/03/19/van_maguknak_viragvasarnapjuk

Virágvasárnap különleges néphagyománya a kiszehajtás és a villőzés, amely a palócoknál volt szokás. 

NAGYHÉT

 Nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek, kereplővel jelzik az idő múlását. E napot zöldcsütörtöknek is nevezték, valamilyen zöld levelekből készült étel (csalán, spenót, sóska) fogyasztásával jó termést varázsoltak.

 http://netfolk.blog.hu/2013/03/27/zoldcsutortok_a_hoban

Gyermekekhez fűződő nagyheti szokás a pilátuskergetés: a templom padjaiban vagy az utcán zajongva esetleg a falu határában bábut égetve.

NAGYPÉNTEK, Jézus kereszthalálának emlékünnepe, a szigorú böjt és gyász ideje, amelyről körmenettel, passiójátékkal emlékeztek meg.

 http://netfolk.blog.hu/2013/03/28/nagypentek_612

Nagypénteki rituális tisztálkodó szokásunk az aranyosvízben (más elnevezéssel szótlan vízben) mosdás. A gazdasszony kora reggel szótlanul ment a kútra, forráshoz, a család minden tagja ebben a vízben mosdott meg. Egészség-, termékenységvarázsoló erőt tulajdonítottak e szokásnak.

NAGYSZOMBAT éjjel feltámadási liturgiához kötődött a tűzszentelés, ezt követte a határkerülés: a tavaszi vetést, a falu határát járták körül, a határjeleket megújították, megtisztították a vízvevő helyeket, kutakat, forrásokat. A nagyböjt-húsvéti időszakban a tűz és a víz kiemelt szerepet kap.

 http://netfolk.blog.hu/2013/03/29/nagyszombati_szokasok

HÚSVÉT

VASÁRNAP– Krisztus feltámadásának ünnepe, a böjt vége.

http://netfolk.blog.hu/2013/03/30/husvet_vasarnap_775

Vasárnap reggel a hagyományos húsvéti ételeket – sonka, kalács, tojás – megszenteltették a templomban, csak ezt követően fogyasztották el. Hétfő az egészség- termékenységvarázsoló szokásunk, a locsolkodás napja. A fiúk, férfiak locsolóverset mondtak, a lányok a locsolkodást hagyma héjával vörösre festett berzselt vagy viasszal írókázott hímes tojással viszonozták.

A  locsolkodás helyett némely vidékünkön vesszővel csapkodták meg a legények a leányokat (sibálás).

HÚSVÉT HÉTFŐN táncmulatságot (locsolóbál) rendeztek, innentől Szent Mihály napjáig a vasárnapi táncalkalmak a szabadban zajlottak.

 http://netfolk.blog.hu/2013/03/31/husvet_hetfoi_nepszokasok

 http://netfolk.blog.hu/2013/03/26/husveti_szimbolumok_es_eredetuk

Tánczos Erzsébet

 

ÁPRILIS 1. - BOLONDOK NAPJA

Régen sok népnél évkezdõ ünnep volt. A tavaszi napéjegyenlőséget, az újjászülető természetet ünnepelték. A keresztény változások nyomán "komolytalan" újév, bolond nap lett.
Bolondnak tartották, aki ezen a napon vetett, mert a hiedelem szerint az ilyenkor vetett mag nem kel ki, nem lesz belõle bõ termés.
Nem jó kezdõnap, bolond napon nem jó új dologba kezdeni.

SZÓVAL NE VESS, INKÁBB NEVESS MA! Különben magadra vess!

Április bolondja az, akit e napon tréfásan rászednek, hogy aztán jól kikacagják. A szokás eredete a múlt izgalma homályába vész.

Talán a csalóka áprilisi időjárás az oka? Néhány tudós szerint igen, de van ennél izgalmasabb magyarázat is.

Vannak, akik az ókori dévaj és féktelen Saturnaliák  továbbélésének tekintik április elsejét, amikor a fordított világban még  úr és szolga is egy napra szerepet cserélt. Sokat szerint  viszont a  bolondok napja a középkorból ered.

A Gergely-naptárat ( amit ma is használunk) 1582-ben vezették be. Előtte az új év kezdetét április elején  tartották. A régiek is ünnepelték az újévet ( szilveszterkor ma is megbolondulunk kicsit),ez lehet a mókázás alapja.

 Egy másik magyarázat szerint a Német-Római Birodalomban az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlés úgy döntött, hogy 1540. április 1-jével egységesítik a pénzverést. A pánzemberek nyomban üzletelni kezdtek, de hoppon maradtak, mivel az egységesítést az utolsó pillanatban eltolták.

 A 17. században már mindenki ismérte az áprilisi tréfák szokását. A  franciák által bebörtönzött lotaringiai herceg pont április 1-jén próbált álruhában elmenekülni  párizsi  börtönéből. Egy cselédlány  ugyan felismerte szökés közben a herceget, de amikor az őrségnek jelenteni akarta az esetet, minden katona és tiszt vígan kacagott, és biztosították a hölgyet, hogy nem dőltek be a tréfának.. Amikor kiderült, hogy a rab herceg valóban elszökött, bizonyára már nem kacagtak.

BOLONDSÁGOK: 

Az ugratás ártatlan formája volt, amikor az áldozatot kanyarfúróért,  galambtejért, szúnyogzsírért, kakasfogért,

 A beugratottat azután csúfolják: „Április bolondja, május szamara!”

MODERN IDŐK

A sajtó  térhódítása új távlatokat nyitott a tréfacsinálók előtt, a brit lapokban már a 18. századtól űzték az április 1-jei tréfákat . Egy későbbi szól a Big Ben  digitalizálásáról, és mutatóinak elárverezéséről.

A BBC  a rendkívül bőséges svédországi spagetti-termésről adott hírt, ezután többen érdeklődtek arról, hogyan lehetne saját spagetti-fájuk.

Az első internetes április 1-jei tréfa 1984-ből származik,  az internet hőskorából.

 A klasszikus áprilisi tréfa napjainkra szinte kiveszett, mert az emberek a gyermeteg csínyeket  hamar felismerik.

 Téged megtréfáltak ma már?

Te megtréfáltál valakit?

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

Köszönöm.

Forrás: 

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/110.html

https://www.origo.hu/tudomany/20160401-bolondok-napja-aprilis-1-tortenelem-hagyomany-unnepek-gergely-naptar.html

https://mult-kor.hu/20140401_tobb_magyarazat_is_van_aprilis_1_eredetere

Tánczos Erzsébet

Március régi magyar neve: böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy a március a böjt második hónapja.

A Kos havának is nevezték, a március 21-éveI kezdődő új csillagászati év első hónapjáról. Az elnevezés a

latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (Isten) hava.Logikus, hogy  márciusra  számos

olyan népi jóslat, vagy inkább nevezném népi megfigyelésnek született, ami a mezőgazdasággal

(ültetéssel, gabona- és gyümölcstermesztéssel) kapcsolatos.

Ez nem véletlen, mivel az emberek  leginkább a mezőgazdaságból éltek, s ki voltak szolgáltatva az

időjárásnak. A  rossz idő tönkre tehette a termést.

Alapvető érdekük volt tehát  figyelni az időjárást, persze a saját tapasztalataikra, megfigyeléseikre támaszkodtak.



Íme néhány  népi megfigyelés márciusra:

Amilyen a Franci napja, Olyan lesz egész hónapja.

Gergely napja ritkán szép, inkább, hideg, szeles, sokszor  esik a  hó.

Március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.  Ezen a napon "jő fel a föld fagya", ettől kezdve a vetés biztosan megfogan.

Márciusban amennyi köd volt, annyi zápor lesz az esztendőben.

Márciusi hó, még zsákkal se jó.

Gábor napján (március 24.) kell káposztát ültetni,

A  virágvasárnapi szép idő hasznos a gyümölcsfáknak,
Ha nagypénteken esik az eső, akkor "az a földmívelőknek igen jó",
ha húsvét napján esik az eső, akkor Pünkösdig minden vasárnap esik majd, és "változó időket várhatni" (vagyis változékony idő lesz),
"ha a gólya és a fecske jókor hazajönnek, akkor jó szerencsés időt jeleznek", végül pedig:
"Mennyi köd lészen ebben a hónapban,
   annyi záporeső lészen a nyárban,
   mennyi harmat húsvét előtt,
  annyi fagy lészen húsvét után".

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

A Szeged melletti Tápé községben nemzedékről nemzedékre száll a gyékényszövés mestersége.  Manapság  háziipari szövetkezetben dolgoznak a tápéi gyékényszövők. Az idősebbek  tanítják az ifjakat, hogy a legkiválóbb darabok hirdessék a tápéiak hírnevét. A tápéi gyékényeladásról a 16. századtól van adatunk.

Tápét itt is bemutatják - a 8. rész Tápé:

http://www.mediaklikk.hu/2014/02/12/a-hely-kisfalvak/

Aprólékos munkával a világon egyedülálló tárgyakat készítenek:

 Az ember a természetben föllelhető növényekből  „ ember emlékezet óta” készít építményeket és használati tárgyakat. A régebbi technika a fonás, az egyik legősibb kézművességünk. A szövést – a kender- és lenrost feldolgozásától itt eltekintve –a gyékényfeldolgozásban alkalmazzák.

A gyékény szó egyszerre jelentette a növényt és az ipari terméket.

 A régen számos háziipari termék készült gyékényből, például gyékényszőnyeg. A közmondás is így szól: „Egy gyékényen árulnak.” 

A tápéi ipar fontos terméke volt a gyékényszőnyeg és a szatyor is.

 A középkori Magyarországon elterjedt a földre terített és az ágyon elhelyezett gyékényen való alvás.

A gyékényfonó és a -szövő másképpen és más nyersanyagból dolgozik. Szövésre csak a keskeny levelű gyékény alkalmas. A széles levelű gyékény mivel puha és hajlékony szárú, jól fonható. Utóbbit a bodrogköziek lúgyékénynek, a tápéiak vajasgyékénynek, másutt kádár- vagy pintérgyékénynek  nevezik.

Gyékény szavunk jelöli a növényt és a belőle készített szőnyeget, s Tápé életéhez hozzátartozott mindkettő. Az alapanyagot férfiak gyűjtötték, a levelek széléről lehúzott selyemből gyerekek, fiatalok és öregek sodorták a felvetőszálat, a szövést főként nők végezték. Munkájuknak köszönhetően a gyékényszövés máig jelen van Tápén.

Tápén a szép, hosszú szárú sugarasgyékénynek, a kemény, rugalmas szárút húsosgyékénynek nevezik.

A gyékény fonása az egyszerűbb művelet. Ahol a gyékény megterem,  ott volt gyékényfonó is.

A gyékényfeldolgozás szakaszai:

Nyár végén, ősz elején  a gyékényt a vízben, a töve fölött levágják. Kihúzva megszárítják, kévébe kötik , majd  hazaszállítják. Ezt követi a gyékény feldolgozása.

A gyékényszövés kezdetleges technikáját  ősidők óta  ismerte az ember. A gyékény felhasználása Tápén  az élet minden területét beszőtte,  a bölcsőtől a sírig elkísérve megmunkálóit.
Használati és dísztárgyak, népművészeti és iparművészeti termékek készülnek itt, hogy otthonainkba szépséget és melegséget varázsoljanak.

 Bár a  mocsarak lecsapolásával a gyékénytermő rétek megszűntek, és csak gátak közé szorított alföldi folyóink holtágaiban lehetett gyékényt vágni, s a gyékényes specialisták egy része más jövedelmi forrást keresett, több falu ragaszkodott  a gyékény megmunkálásához, és távolabbi gyékénytermő helyeket is hajlandó volt fölkeresni nyersanyagért.

A 19. század végén falusi, kisvárosi értelmiségi körök is közreműködtek a gyékényes háziipar fenntartásában és terjesztésében. 1896-ban a történelmi Magyarország községeiben háromezer család foglalkozott gyékénymunkával, többségük  a gyékényfonást űzte.

A gyékénymunka: a széles levelű gyékény és a keskeny levelű gyékény leveleinek használati tárgyakká való feldolgozása.

Gyékényfonással gyakran a férfiak foglalkoztak. Ülve, a készítményt a lábuk közé fogva dolgoztak. Szerszámuk egy fanyelű vastű és egy bicska, s  szaruból készített gyűrű a hurkába tekert gyékénylevelek összefogására.

A gyékényszövés több előkészületet és nagyobb felkészültséget kíván, mint a fonás.

Először lehántják a gyékény külső rétegét, az alatta levő rostokról lefejtik a gyékényszár finom szalagjait, azaz a selymet, majd a bélgyékényt meghasítják. A selyemből két tenyér közt zsineget sodornak, amely a szövés hosszanti vetülékszálát képezi. A szövés földbe vert karókhoz erősített, egyszerű szövőszéken történik.

Míg a gyékényvágás férfimunka, a szövés előkészületeiben a család apraja-nagyja részt vesz, addig a szövés női munka.

Így különböző méretű ponyvákat, szőnyegeket, szatyrokat készítenek.

A szövéshez mindenütt ugyanazokat az előkészítő munkákat végzik. Leszedik a gyékény külső rétegét. E munkának Tápén hámizás a neve. Ezután minden egyes gyékényszálról lefejtik a selymét, ami vékony, finom gyékényszál . A gyékénynek az a része, amit már nem lehet tovább szétszedni, a bélgyékény. Tápén ezt is szövőszálnak használták.

A selyemből két tenyér között sodorják az inat más néven ijant. Gyors kézjárást igényel, többnyire a nők és a gyermekek munkája. A kisgyermekek már iskoláskor előtt sodorgattak, ahogyan a felnőttektől látták. Tanítani sem kellett őket rá, ellesték.

A tápéi iskolás korú lányoknak anyjuk minden délután odakészített egy  adag  selymet: előbb elvégezték iskolai feladataikat, majd sodortak, csak ezután mehettek játszani.  A megsodort inat, ijant a térdük közé szorították vagy ráültek.

 A szövést nők végezték, férfiak csak nagyon ritkán szőttek, például ha az asszony sokáig betegeskedett, és rászorult a család. Tápén a 9-10 éves lányt már „beültették a gyékénybe”. Először ritka szövésű csomagológyékény szövését bízták rá, amelynek a minőségére nem kellett ügyelnie, viszont a munkafogásokat jól elsajátíthatta.

Régen még  a fiúk is elsajátították a szövést. A falu rendje  megkövetelte, hogy a 6-14 éves fiúk is belenevelődjenek a gyékényfeldolgozás minden fázisába. Később már nem szőttek és sodortak rendszeresen, de ha szükség volt rá, tudtak segíteni.

A gyékény felhasználása széleskörű: ágyban a szalmazsák alá terítik, használják a kemencepadka takarójául, falvédőül, a döngölt agyagpadló borítására, a ház körül a verem, sírveröm falát bélelik vele, csirkék alá teszik, terményt öntenek rá, hordáskor a kocsi alcserényére terítik, hogy ne hulljon el a szem.

Jelentős mennyiséget vásároltak a bútorkereskedők és a bolgárkertészek. A kubikosok gyakran vesszővázra erősített gyékényponyvából készítettek maguknak kunyhót. Az 1940-1950-es években elterjedt a vendéglőkben faltakaróként való használata.

Tápén nyolc különböző méretű és részben különféle rendeltetésű szövött szatyrot készítettek, mindegyikbe bélést is szőttek.

A   faluban az 1950-es évekig  szinte minden család foglalkozott gyékényszövéssel. A  tápai asszonyok nyelvében pedig „dógozni” és „gyékényt szűnni” szinte egyet jelentett. Készítményeiket  gyékénykofák vásárolták fel. Voltak olyan tápai asszonyok, akik portékájukat maguk árulták a szegedi hetipiacon. Őket kurtakofának nevezték.

 A gyékényszövésről Tápé már ezer éve ismert , a hagyomány a mai napig  él. A közösség számára  fontos  a tradíció, a  népművészet is, ezért Tápé neve gyakorlatilag egybeforrt a gyékényszövéssel. A legjellemzőbb népművészeti termékek is gyékényből készültek, így a híres tápéi szatyor és a gyékényszőnyegek is. A Heller Ödön Művelődési Házban pedig állandó tárlaton láthatóak a tápéi gyékényszövők alkotásai.

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-781.html

http://szeged.hu/hirek/19760-tape-elismerese-gyekenybol-szott-hirnev.html

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/tapei_gyekeny_mentik_a_menthetot/2288198/

http://iligyekenyhucimuci.hupont.hu/4/tapai-szatyrok

https://szegedma.hu/hir/szeged/2013/09/jegyzekbe-vettek-a-tapai-gyekenymuvesseget-elismerten-nemzeti-kulturalis-ertekunk.html

http://naput.hu/g-mainmenu-30/1884-tape-elismerese-gyekenybl-sztt-hirnev

http://erzsilapja.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1183240

http://erdovidekihorgasz.webuda.com/gyekeny.html

http://thematicroutes.dkmt.eu/hu/Thematics/Folklore/8days/78/170

A kokárda szó francia eredetű (cocarde), s szalagrózsa, szalagcsokor
jelentéssel bír. Viselése Franciaországból terjedt el, ott a nagy
francia forradom idején a forradalmárok három színből álló, nemzetiszínű
kokárdát viseltek.

 A magyarok piros-fehér-zöld trikolórja először Mátyás korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még nem volt országosan ismert. A piros-fehér összeállítás eredete az Árpád-dinasztia színében keresendő, míg a zöld, a természet színe, s utólag társult hozzá.

A magyar kokárda első példányának készítőjét, Szendrey Júliát, a párizsi események ihlették.

Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, Júlia nemzetiszínű  főkötőt készített magának.

Jókai Mór pedig egy ötszínű: piros-fehér-zöld-kék-sárga kokárdát kapott Laborfalvi Rózától.

 Hogyan történt ez?

A Bánk Bán ünnepi előadására várba a nézősereg türelmetlen, az előadás késik. Ekkor a függöny mögött Jókai már megkapta a maga piros-fehér-zöld-sárga-kék kokárdáját az unió jelképéül a székely Laborfalvi Rózától heves csókokat is hozzá a művésznőtől.


A rögtönzött műsornak tomboló sikere lett, a napot Petőfi így summázta: "Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történetben. Események folytatásának ez közönséges volna, kétségkívül, de tekintve annak, ami volt, kezdetnek: nagyszerű, dicső. Nehezebb a gyermeknek az első lépést megtennie, mint mérföldeket gyalogolni a meglett embernek."

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Khalai/OrigKokarda

http://koordszily.blogspot.hu/2012/03/kozeleg-marcius-15-e-amikor-mindannyian.html

Március régi magyar neve: böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy a március a böjt
második hónapja. A Kos havának is nevezték, a III. 21-ével kezdődő új csillagászati év első
hónapjáról. Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (Isten) hava .Logikus, hogy  márciusra  számos olyan népi megfigyelés született, ami a mezőgazdasággal (ültetéssel, gabona- és gyümölcstermesztéssel) kapcsolatos.

Ez nem véletlen, mivel az emberek  leginkább a mezőgazdaságból éltek, s ki voltak szolgáltatva az időjárásnak. A  rossz idő tönkre tehette a termést.

 Alapvető érdekük volt tehát  figyelni az időjárást, persze a saját tapasztalataikra, megfigyeléseikre támaszkodtak.

Március. 10. – Ildikó
Ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy.

Március 12. – Gergely NAPJA Mátyás, Gergely két rossz ember

http://netfolk.blog.hu/2013/03/11/megrazza-e_a_szakallat_gergely

IDŐJÓSLÁS:

Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.
Zalaszentbalázs szőlősgazdái szerint a Gergely napján metszett tökékről sok bort szüretelnek.

Rendszerint hideget hoz: Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál’ a tavasz. Azt is mondták: Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő.

Megfigyelték azt is, hogy "Gergely-napi szél,Szent Gyögy-napig él."

A Gergely napján metszett tökékről sok szőlőt lehet majd szüretelni.

( Nagy) Szent Gergely pápa a középkor egyik legnagyobb hatású egyházi vezetője, a nép pápájának nevezték.   Ő volt  az iskolák alapítója, a gregorián éneklés megteremtője,  így az utána következő pápa az iskolák patrónusává tette.  Gergely nappal kezdődött és zárult a tanév.


 Gergely-járás és más néphagyományok

Régente Gergely napon az ifjak és a gyermekek katonást játszottak, a várost, falut

körüllovagolták. "Szent Gergely vitézei" verselve, énekelve új diáktársakat toboroztak az

iskolákba, s adományokat a tanító számára. Az ekkor alakuló protestáns iskolákba a tanulókat

a tanítók toborozták, ne feledjük, ekkor még nem volt kötelező iskolába járni. 

A szereplők a katonai toborzás mintájára különféle katonai rangokat viseltek, öltözetük

jellemző darabjai voltak a papírból készült csúcsos süveg, a katonacsákó meg a fakard.

Dobbal, zászlóval, mentek minden házba.

Március 18. Sándor napja; 19. József napja; 21. Benedek napja.

 Ők ereszti ki zsákjukból a meleget, Benedek még a szárnyas rovarokat is. Sándor, József a
néphagyományban nem nagyon kedvelt, mert zsákjukból szabadulva a böjti szeleik szétkócolják a zsúpfedeles háztetőket,  de Benedek kedvelt, mert vele a naptár szerint megjön a tavasz.

Március 18. – Sándor

http://netfolk.blog.hu/2013/03/18/sandor_napjan_magszakad_a_szel

Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget.

„Zsákban hozzák a meleget”, na ebben emberi  vágyakozás van ám bőven, hiszen József napján pont nem „megszűnik a szél”, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”. A népi időjárási megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában tapasztalható  folyamatos, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek.

 Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, hát az sem jó, mert az gyenge termést jelez előre.

 Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és az árpa,  a fehér bab vetőnapjának tartották. ezeket ekkor elvetve jobb lesz a termés, mint különben-tartották.

Március 19. – József

http://netfolk.blog.hu/2013/03/18/jozsef_napjan_megszunik_a_szel

Megérkeznek a fecskék. „Fecskét látok, szeplőt hányok!”
Akadnak Szegeden, akik télidőben nem iparkodnak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával. Ha valaki szemükre veti, tréfásan így védekeznek: nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő. A cigány is azt mondja: Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik. József-nap után kalapáccsal se lehet visszaverni a füvet:  feltartóztathatatlanul megindul a fű növése, mert  itt a tavasz.

Március 21. – Benedek

http://netfolk.blog.hu/2013/03/18/benedek_es_a_napejegyenloseg

Benedek, Benedek, jönnek a jó melegek.

Március 24. – Gábor
Harmatszedés napja. Gábriel (Gábor) arkangyal, Isten küldönce a "jó hírt", az evangéliumot hozza a gyermektelen asszonyoknak. Ő közölte Máriával is a hírt, mely szerint a Szentlélek által a Messiás anyja lesz.

Ekkor Szlavóniában már vetik a káposztát és a káposztaféléket. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a  mag, úgy  intézze a vető, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.

 
Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony

http://netfolk.blog.hu/2013/03/22/marcius_25_gyumolcsolto_boldogasszony_napja
Búzaszentelés napja. Gyümölcsoltó Boldogasszony hozza az énekesmadarakat. Gyimesben úgy tartják, ha jó az idő ezen a napon, jó termés várható. Ipoly-folyómenti szólás: Gyümölcsoltó hidege téli hónapok megölője.

A hónap meghatározója a nagyböjt, mely a hamvazószerdától húsvét vasárnapját tartó  ( vasárnap nem számít bele) negyvenn napos előkészületi, bűnbánati időszak. A húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés időszaka. Ez  a megtisztulás, az áldozatvállalás időszaka. http://netfolk.blog.hu/2013/02/12/hamvazo_szerda

A  fontos része az ima és a szegények megsegítése is A böjt, önmegtartóztatás jellemzi ezt az időszakot. A testi böjt régen igen szigorú volt, naponta csak egyszer ettek, s akkor is böjti ételt.  Az éléskamrát bezárták, a kulcsát jelképesen a kútba dobták, valójában a legmagasabb szekrény tetejére rejtették. A testi böjt azonban a negyvennapos időszaknak csak egyik fele volt. A másik a lélek böjtje, mely a korlátozások mellett  alkalmat teremtett a sérelmek megbocsátására, a haragosoknak a megbékélésre.

Böjti játékok

A lélek böjtje a mértékletességet is jelentette, ezért a  mulatság,  a tánc, a muzsikaszó mind tilos volt, esküvőt sem tartottak. A téli időszakot követő nagyböjti vasárnapok az ifjúság különböző szórakozására azért alkalmat adtak. Ezek labdajátékok vagy leánykörtáncok voltak.

Bővebben:
http://netfolk.blog.hu/2013/02/27/bojti_sportjatekok

A böjti játékokat csoportosan játszották. A böjti vasárnapokon a lányok és legények énekléssel vonultak végig a falun, s közben kapus játékokat játszottak.

Bővebben:  http://netfolk.blog.hu/2014/04/11/a_szellemi_es_kulturalis_orokseg_listan_10_tikverozes_mohan_maszkos_alakoskodo_farsangi_szokas

Bővebben:
 http://netfolk.blog.hu/2013/02/27/bojti_jatekok_1_cickomozas_pilikezes

 Különben meg:

Amilyen a Franci napja, Olyan lesz egész hónapja.

Gergely napja ritka, hogy jó, hideg, szeles, sokszor van hó. - Március 25.

Ezen a napon jő fel a föld fagya, ettől kezdve a vetés biztosan megfogan.

Márciusban amennyi köd volt, annyi zápor lesz az esztendőben.

Márciusi hó, még zsákkal se jó.

A virágvasárnapi szép idő hasznos a gyümölcsfáknak,
ha nagypénteken esik az eső, akkor "az a földmívelőknek igen jó",
ha Húsvét napján esik az eső, akkor Pünkösdig minden vasárnap esik majd, és "változó időket várhatni" (vagyis változékony idő lesz),
"ha a gólya és a fecske jókor hazajönnek, akkor jó szerencsés időt jeleznek", végül pedig:
"Mennyi köd lészen ebben a hónapban,
   annyi záporeső lészen a nyárban,
   mennyi harmat Húsvét előtt,
  annyi fagy lészen Húsvét után".

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

Forrás:

http://www.forrasfolyoirat.hu/0105/feher.html

http://tunoido.freeblog.hu/files/fű

http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kepek/eletmod/em081pg93115

http://www.hirextra.hu/data/leadpic/200629

Móser Zoltán: Névviseletek. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2010

http://gyogylapik.bloglap.hu/oldalak/nepi-idojoslas-15802/

http://osszefogas.ewk.hu/idojaras-joslo-naptar

A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszak a testi-lelki megtisztulás ideje. Hívták negyvenlőbűtnek és egyszerűen bűtnek is. Kezdetben a keresztelésre való felkészülési idő volt, ugyanis az ősegyházban évente mindössze kétszer kereszteltek: húsvétkor és pünkösdkor. A csecsemőkeresztelések elterjedése  után vált a nagyböjt a bűnbánattartás és a böjtölés idejévé. Különben a  legtöbb vallás ismeri a böjtöt, ilyenkor a lélek és a szellem is megtisztul a testtel együtt. A legtöbb jelentős ünnepet böjti időszak előzi meg, a keresztényeknél  a zsidóknál vagy például  a mohamedánoknál.

Csík, csík, csík, Zsíros a mácsik, könnyen lecsúszik! - tartja a mondóka

A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti  napoknak semmihét, húshagyóhét, csonkahét volt a neve. A hamvazószerda utáni csütörtököt csonkacsütörtöknek, a Székelyföldön kövércsütörtöknek, zabálócsütörtöknek, torkoscsütörtöknek, tobzódócsütörtöknek, Nyugat-Magyarországon kisfarsangnak,Göcsejben „dobozucsütörtök” nevezték. Ezen a  hamvazószerdát követő napon az egy napja tartó böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. / " Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon."

Nem véletlen volt a neve zabáló, hiszen "feladat" volt az evés: meg kell enni mindent, ami húshagyókeddről maradt, hogy utána tényleg elkezdhessék a böjtöt. A következő naptól kezdve azonban valóban nem ettek az emberek húst és zsíros ételeket húsvét vasárnapjáig. Elmosták a zsíros edényeket, de teljesen, s nem is használtak állati zsiradékot egy cseppecskét sem, legalábbis régen így volt- még vasárnap is tartották a hús- és zsírmentes böjtöt.

Dugonics András írtak: Kinek sok zabálócsütörtökje, annak sok hamvazószerdája és böjtje. Tehát a könnyelmű,  ember nélkülözni kénytelen.  Sőt, ezt is papírra vetette: Nincsen ám minden nap zabálócsütörtök. Magyarán  több nap, mint kolbász.

Fontos, hogy a székelyföldi elnevezés azonos az egy héttel korábbi – utolsó farsangi csütörtök neveivel, tehát a két nap szokásainak összeolvadását láthatjuk.

Érdekes, hogy Zalaváron úgy tartották, aki csonkacsütörtökön farsangi fánkot eszik, azt maga a csonka ördög ragadja magával, ezért csak vasárnap ették meg a maradékot.

A nap eredeti jellegérea moldvai csángók hagyományvilága mutat. A moldvai csángók e a napot „kövércsitertek” mellett „halottak húshagyatjik”, halottak húshagyata,  néven emlegetik. Ezen a napon jó ételeket esznek, fánkot sütnek.  Isten nevében ajándékot adtak a szegényeknek, akik " cserébe" imádkoztak a család halottaiért, és  azért is, aki az ajándékot adta.

Kövércsütörtökön mindenütt jó zsírosan főznek, folyton esznek, mert úgy vélik, hogy csak így számíthatnak bő termésre, kövér disznóra. Alsótanyán fánkot is esznek. Voltak azonban itt olyan családok, ahol utána pénteken, szombaton megtartóztatják magukat, mert – úgy tartják – zsíros gyomorral nem mehetnek át farsangvasárnapra. Ennek a pénteknek  egyik neve: „soványpéntök”.

Volt, ahol  farsang utolsó teljes hetét is „zabálóhét” néven emlegetik: Kilenc konc, egy mérce mácsik.

A kanász – épp úgy, mint Márton napján – vesszőt hozva szerencsét kívánt. Szalonnával jutalmazták meg.

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=37749

http://www.historia.hu/archivum/2006/0601tatrai.htm

http://philatelia.hu/galeria/bus%C3%B3j%C3%A1r%C3%A1s

https://www.google.hu/search?q=h%C3%BAshagy%C3%B3&hl=hu&client=firefox-a&hs=qKq&tbo=d&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=G-UZUdGbKczhtQbijoGYDw&ved=0CAoQ_AUoAQ&biw=1024&bih=629#imgrc=LPWgd1u475c5rM%3A%3BuAGumrZTQuLjKM%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.barikad.hu%252Fsites%252Fbarikad.hu%252Ffiles%252F2012%252F02%252Fh%25C3%25BAshagy%25C3%25B3%252520kedd.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.barikad.hu%252Fhushagyo_keddi_hagyomanyok-20120221%3B594%3B436

Néprajzi lexikon

Zobor-vidéki szokás a  sardózás:   tavaszhivogató s  adománygyűjtő egyben Van  társrendezvénye is, amit egy héttel előtte a lányok ülnek, annak  talalaj vasárnap a neve. A  sardó csakis a fiúké.  Sárdózás (a farsang utolsó vasárnapján)volt  szokás.

 A „sárdó” szónak nincs különösebb jelentése, feltehetõen a Sándor név egyszerûsített változatából vett
megnevezés: „Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget”.

Zobor-vidéki iskolás fiúk jártak házról házra: a sárdózók.  ( Gímesen a bakter  dolga volt). Megálltak a házak előtt, vagy bementek az udvarra. Énekük a telet űző, meleget hozó nóta:

Sardó, jöjj el, hozz meleget,
Micsodai meleget?
Nyári meleget!
Hej, székecske, székecske,
Szőlő dombocskája,
Zab szemesedjen, búza bokrosodjon,
Király lova hízzon, azon megyünk hadba,
Török háborúba, csík, csík, csík, csík, zsíros mácsik.

Tengernyi búzájuk legyen kendteknek!

Kosarat, nyársat is vittek magukkal. A kosárba az ajándékba kapott tojást rakták, a nyársra a szalonnát, a kolbászt húzták. Közben persze tavaszváró dalokat énekeltek, volt, ahol külön dudás kísérte végig a falun a menetet. A csúcspont persze a nap végi falatozás volt, ahol az elfogyasztott étel- és italmennyiséggel arányosítvaAz az alábbi szöveget is mondták:

Volt, ahol a lányokról is megemlékezett a szöveg:

A menyhei lyányok
mind a vízbe hútak,
lapu alatt lapognak,
csovány alatt cicognak.

Amennyi ürgelyuk, pociklyuk,
annyi verem búzajuk legyen keteknek!

    A sárdózók jókívánságaikért cserébe a háziaktól tojást, szalonnát, kolbászt kaptak ajándékba. Az összegyűjtött tojást, szalonnát, kolbászt részben eladták, részben megették a háromnapos farsangi mulatság alatt.

Tánczos Erzsébet

Az erdélyi magyarság legdélibb népcsoportja az Olt és a Brassói-havasok közötti Barcaságban él. E polgárosult vidék  főként evangélikus vallású volt , a magyarok  szászokkal és románokkal élnek együtt. Legjelentősebb, különálló csoportjuk a Brassó környéki hétfalusi csángóság.

A barcasági magyarság tánckincse igen gazdag.

A hétfalusi csángók századunkban már csak a Háromfaluban (Tatrang, Zajzon, Pürkerec) járták a boricatáncot. A múlt században még minden faluban, s egész farsangban, különösen a farsang három napján végigjártak minden gazdát, sőt még a szomszédos falvakat is meglátogatták. Egy megfogadott öreg vatáf vezetésével már hetekkel előbb megkezdték a kocsmában vasárnaponként a tánc versenyszerű gyakorlását, s kiválasztották a legjobb táncosokat.

A borica az egyetlen fennmaradt csángó férfitánc. Mivel a csángók egyik fő foglalkozása a fuvarozás volt, több vidéket bejártak, és megtanulták a helyi szokásokat, táncokat. A borica egy tánc-egyveleg, amelyben felelhető az oláh, szerb, bolgár, albán, török táncok különböző változatai. A bokázás a székely csűrdöngölőből ered.

A kocsmában gyülekezve indultak falujárásra először az elöljárók házához,  de aztán minden gazda udvarára betértek. A gazda udvarán kört alakítva a vezér vezényszavai szerint  egyszerre táncoltak.

Nézzük a táncot:

Mint a filmen is láttuk, a  színes szalagokkal díszített boricatáncosok térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viseltek, s csákány tette teljessé  felszerelésüket. A táncnak és a hozzákapcsolódó zenének négy része van: 1. egyes-, 2. kettes-, 3. hármas-, 4. török borica.

A táncosok mellett álarcosok tréfálkoztak, mókáztak egymással.

Elöl táncol az álarcos kuka

Az álarcos „kuka” elmaradhatatlan kelléke a derékre erősített kolomp, a derékra  rögzített fakard és a kézben tartott korbács volt.

A boricásokat kukák, állatorcákba öltözött figurák  az egész úton kísérték. Egy-egy gazda udvarán is táncoltak. Sorban vonultak be az udvarra, elől ment a fenyőt tartó legény: a tebe. A fenyőn aranyozott gyümölcsök csüngtek. Ezt követte két-három cigány: egy furulyás, egy hegedüs és egy kobzás. A továbbiakban következett a boricások serege, elől két vezérükkel, akik a legjobb táncosok voltak. Utánunk a kukák mentek. Végezetül zárták a sort a kosarasok és nyárshordozók. Ők a boricázásért kapott húst, tojást, kolbászt, kenyeret vitték. Ha a házigazda a kisebb házi eszközök közül kint felejtett valamit, egy baltát, bárdot, féket, és a kuka megtalálta, azt addig nem adták vissza, amíg ki nem váltották a háziak.

 Pantomimes játékukban megjelenik jelképesen a halál és a feltámadás is.

A boricajárást este táncmulatság követte. A szomszédos falvakba látogatva rendszerint meg kellett vívniok, s versenyt táncolni az ottaniakkal. A téli napforduló e régi szokása a románság körében kaluser néven ismeretes.

Forrás:

http://mondtakvolt.blog.hu/2009/08/14/borica

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-880.html

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/jeles-napok-es-nepszokasok/boricajaras

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-nep-tanchagyomanya/vegyes-neptancdialektus/borica-tanc

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-nep-tanchagyomanya/barcasag-hetfalusi-csangok-videoi/borica-tanc

 Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925)