Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

November 22. -Cecília és a zene

2012. november 22. - netfolk

 

CEC.jpgCecília a középkor vége felé egy egészen fordítási hiba következtében -- mely szerint az esküvőjén ő maga játszott az orgonán --, lett a szent zene védőszentje.

 

Cecília története inkább mese, mint legenda, ha a véleményemre kíváncsi valaki. De és igen szeretem a meséket is.A legendák fiatal leányként mutatják be, akiben a nemesi származás, a szépség és az erények  együtt voltak jelen. Gazdag patrícius család leánya volt, a III. század elején élt, mikor még igazán nem volt életbiztosítás kereszténynek lenni. Ezt mondjuk az ő legendája is bizonyítja

Gazdagsága " ellensúlyozásaként" arannyal átszőtt ruhája alatt durva szőrből készült  ruházatot hordott.

CE.jpgSzülei úgy határoztak, hogy férjhez adják . Cecíliának  nem volt ebbe beleszólása.

Így a családja rangjához illően készült a házasságra.

Abban reménykedett, hogy vőlegénye tiszteletben fogja  az ő elveitt. Így várta a menyegző napját.

Amikor kettesben maradt férjével, föltárta előtte a Király titkát: egy angyal őrzi féltékenyen a szerelmét és teste szűzi tisztaságát; erről maga Valerianus is meggyőződhet, ha ifjú feleségének szíve szerelmét tudomásul veszi. A még pogány Valerianus egy föltétellel fogadta el Cecília magyarázatát: ha ő is meglátja az angyalt. De megfenyegette Cecíliát, hogy ha ez nem történik meg, hazugságáért megöli.

Cecília erre azt válaszolta: megláthatod az őrző angyalomat, ha megkeresztelkedsz! Valerianus teljesítette e föltételt, aztán  meg is látta felesége őrző angyalát, aki liliomból és rózsából -- a szüzesség és a vértanúság jelei -- font koszorút helyezett mindkettőjük fejére. Ezután megkérdezte Valerianust, mit kívánna a leginkább. Ő testvérének, Tiburtiusnak a megtérését kérte. Az ég segítségével Cecília Tiburtiust is megnyerte a hitnek, s a gőgös római ifjú megtért az addig annyira megvetett keresztények közé.

A megtérés után hamarosan a keresztút következett a két testvér számára.

Eltemettéka meggyilkolt keresztényeket, ezért  aztán őket is bevádolták és bíró elé vitték. Mivel megtagadták az előírt áldozati ceremóniát, Maximus Corniculariusnak a lehető leggyorsabban a közelben lévő Jupiter-oltárhoz kellett volna vezetnie őket, hogy áldozzanak az isteneknek, vagy karddal azonnal kivégzik őket. Az eljárás gyorsaságának oka a vádlottak nagy vagyona volt, melynek késedelmeskedés nélkül kellett az államra szállnia. Maximus azonban csodálva e fiatalok bátorságát, és szánakozva is rajtuk, magára vállalta a felelősséget és késleltette a kivégzést. Házába vitte őket és mindnyájan ott töltötték az éjszakát. Cecília papok kíséretében megjelent a háznál, hogy Maximust és kíséretét Krisztushoz térítse. Mikor megvirradt, Cecília így bátorította a vértanúságra készülőket: ,,S most rajta, Krisztus katonái! Tegyétek le a sötétség fegyvereit, és ragadjátok meg a világosság fegyvereit!'' A halálba menők pedig ezt mondták neki: ,,Elhisszük, hogy Krisztus valóban Isten. Különben nem gondoskodott volna rólunk, ilyen szolgálót adva nekünk, mint te vagy!''

Barátai eltemetése után hamarosan Cecília is bíró előtt állt. A gyenge szűz a per folyamán olyan bátorságot tanúsított, és olyan meggyőződéssel védte a hitét, hogy a hallgatóságból százan megtértek Krisztushoz, akiket Urbán pápa mind megkeresztelt. A prefektus megmakacsolta magát a hitetlenségben. Annyit azonban engedélyezett, hogy ne azonnal, hanem három nap múlva végezzék ki Cecíliát. Ez neki elegendő volt ahhoz, hogy házát az Egyháznak ajándékozza. De úgy tűnik, maga a prefektus is visszariadt a nyilvános kivégzéstől, ezért úgy rendelkezett, hogy Cecília házának fűtsék túl a fürdőjét, és ott fojtsák meg vagy égessék el. A tervet azonban nem tudták végrehajtani, s amikor a hóhér karddal akarta megölni, három csapással sem tudta lefejezni Cecíliát. Három kardcsapással megsebesítve hagyta ott áldozatát, aki barátai karjai közt halt meg.

 

Tánczos Erzsébet

FORRÁS:

http://szentceciliakorus.hupont.hu/41/szent-cecilia

http://www.katolikus.hu/szentek/1122.html

Sütőtök a jolly joker

 

sulttok.jpg

Füstölög  a sütőtök!

Ég benne a sütőtök!

Az egy dolog, hogy zsenge koromban ilyen rímeket alkottam, de hogy ezt közzé is teszem! Ígérem, verseskötetem sem lesz...

tok.jpg

A sütőtök viszont megérdemel néhány sort:

Őshazájaként  Észak-Amerikát,  Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékét is  említik.  A texasi és a mexikói indiánok  is termesztették ültetvényeiken. Európába az első sütőtök magokat a spanyol hódítók hozták. Magyarországon a  legismertebb hazai változatai a nagydobosi, a kiszombori és az óvári fajta. A sütőtök kedvező élettani hatásait már az indiánok is ismerték, kígyómarást kúráltak a segítségével és szeplő eltüntetésére is használták. Fogyasztása szebbé teszi bőrünket, különösen a pattanások kezelésében jelenthet nagy segítséget. Alacsony kalóriatartalma és édes íze a fogyókúrázók kedvencévé teszi.Hazánkban is  réges régen termelik.
A szó angol megfelelője „pumpkin”, amelynek gyökere a görög „pepon” (jelentése: nagy dinnye) kifejezés. Ezt a franciák „pompom”-á, majd az angolok „pumpion”-ná alakították, míg végül az amerikai gyarmatosítók honosították meg a mai „pumpkin” elnevezést. A magyar  tájnyelvi szavak is igen érdekesek: dinkatök, tamburatök, bosztán, olasztök, döblec- ezek mind a sütőtök népies megnevezései.

 

A sütőtök a kobakosok vagy tökfélék családjába tartozik, mint pl. a főzőtök, laskatök, cukkini, patisszon, görögdinnye, uborka. A növénnyel kapcsolatos érdekességek, hogy 90%-a víz, létezik fehér, szürke, kék, piros és zöld színben is, illetve húsán és magján kívül virága is ehető, ami sülve különleges csemegének számít.

Télen az egyik legkedveltebb, könnyen hozzáférhető csemege városon és falun egyaránt a finom, omlós, édes sült tök.

Sütőtök fajták:

dutonagydobosi.jpgNagydobosi sütőtök


A nagydobosi sütőtök az első, államilag elismert, Magyarországon termesztésbe vont sütőtök fajta. Tömege 5-10 kg, külsőleg szürke héjú, vastag, narancssárga húsú, rövid, zömök kocsányú, 6-10 részben cikkelyezett. Ízvilága széles spektrumú: az édestől a parázsig terjed. Húsa kemény, minden tökös étel kiváló alapjául szolgál. Sütésre kifejezetten ajánlott, hiszen igazán finom sült tök a nagydobosi fajtából készíthető.


A nagydobosi sütőtök legegyszerűbb elkészítési módja a sütés. Egyben ez a minőségének legbiztosabb próbája. A jó sütőtök beltartalmi értékei a sütéssel érvényesülnek igazán, ugyanakkor hibái is lelepleződnek. A dolog fordítva is igaz, minden más elkészítési mód tompíthatja a hibákat, de a beltartalmi értéket is csorbítja. 

Az elkészítés a sütőtök kiválasztásával kezdődik. Kemény, vastag húsú, rövid, vastag, de száraz kocsányú tököt válasszunk. Szeletelt töknél vastag húsú, narancssárga színű, szintén kemény húsú darabokat keressünk. Az egész tököt kettő vagy nagyobb tök esetén négy darabba vágjuk, a magot, a belső részeit eltávolítjuk, kikaparjuk. Ha a tisztítás során a húsrész szálkásodik, szálakra bomlik, vagy a színe világos citromsárga, akkor rossz tököt választottunk, ezt ne süssük meg, használjuk más célra. A megtisztított tököt szeleteljük, arra ügyeljünk, hogy a szeletek 8 cm-nél ne legyenek szélesebbek. 

A régi falusi háztartásokban 5-8 cm széles félkörív szeleteket vágtak a tökből. A mi családunkban 5-8 cm-es kockákra daraboljuk. A felszeletelt sütőtököt tepsin, sütőlapon tesszük az előmelegített sütőbe, a darabok között minden oldalról legalább 3 cm távolságot hagyva. Egy normál sütőbe egy sütésre 2 kg-nál több nyers tököt ne tegyünk, mert a kiáramló pára miatt a töknek főtt jellege lesz. A tök sütési ideje 80-90 perc, a sütést 30 percig 220 fokon, majd 30 percig 200 fokon, a végén 20-30 percig 160 fokon végezzük. A hőfok növelésével a sütési idő csökkenthető, ennek az a következménye, hogy a sült tök külső héja a világossárga szín helyett enyhén égetett barna színt kap, esetleg feketére éghet, ha nem vigyázunk.

A tök akkor van kész, ha villával könnyen átszúrható. A jó minőségű tökből a szakszerűen készített sült tök halványsárga színt kap, teljesen száraz, kenyérhéjszerű külső réteggel. A külső réteg alatt világosabb vagy sötétebb sárga, állaga szilárd, krémestől az omlósig változhat. A krémesek általában édesebbek, míg az omlósabb (parázs töknek is mondják) sokkal gazdagabb íz világgal rendelkezik.

 


rangetok.jpgOrange vagy kanadai  sütőtök


Az orange, más néven kanadai sütőtök tömege 2-4 kg, körte alakú, sima héjú, élénk narancssárga színű fajta. Íze megbízhatóan finom, jól tárolható, könnyen feldolgozható. Jó alapul szolgál levesek, saláták, ivólevek, főzelékek készítéséhez.

Története:

A háziasszonyok régebben kenyérsütő kemencében vagy búbosban, ma sokkal inkább a gáz- vagy villanytűzhely sütőjében készítik ezt a fölséges, ámde nyersanyagában valójában olcsó ételt, ami valamikor - a második világháborút követő szűkös esztendőkben - szinte néptápláléknak számított. És nem indokolatlanul, hiszen a tök sok cukrot, vitaminokat, fehérjét és emészthető rostot tartalmaz, szénhidráttartalma annyi, mint a burgonyáé.

A sütőtök jól tárolható termény. Csapadéktól és a nagyobb hidegtől védett helyen, szalma, széna vagy lekaszált fű között akár a szabadban is eltartható tavaszig. Egyébként fűtetlen, fagymentes kamra, pincelejáró, előszoba, veranda a legjobb tárolóhelye.

Tárolása:


A sütőtök viszonylag igénytelen zöldség, ha elég hideg helyen – pince, kamra – tudjuk tárolni, hónapokig is eláll. Ha egyszer felbontottuk, akkor becsomagolva a hűtőben még pár napig eláll. Szezonja szeptember és február közé tehető.

 073.JPG

Felhasználása:

A sütőtök magja pörkölve kellemes "ropogtatnivaló". Amikor még többet termeltek belőle, akkor a magjából ízletes étolajat is sajtoltak. Az olaj kinyerése után visszamaradt pogácsa a háziállatok értékes fehérjetakarmánya.

A salátákhoz nagyszerű, sötétzöld tökmagolaj nem csak vitamindús és tápláló, hanem gyógyító hatású is.

olajtök.jpg

 A hagyományos tökmag is sok, és az egészségünkre hasznos anyagokat tartalmaz. A héjnélküliekből, vagy más néven olajtökökből viszont  még annál is több  hasznos anyagot lehet kivonni, hasznosítani. Olajtartalma 3-4 x magasabb, a hagyományos tökmagénál. A tökmagolaj  igen gazdag telítetlen  (azaz  „jó”) zsírsavakban, vitaminokban.  

 

 

SŐT, mi magunk is készíthetünk sütőtökolajat!

 

 tökmagolaj-201x300.jpg

 

Nagyanyáink receptje így néz ki:  a magokat kiszedik  az olajtökből. Aztán  szikkadni, száradni hagyják. Amikor  a magok megszáradtak, kétszer átdarálják, majd a  darált masszát  némi forróvízzel összegyúrják. Így könnyebben kinyerhető belőle az olaj. A  randa  zöldes masszát  jókora  fazékba  kell tenni, majd folyamatos kevergetés mellett elpárologtatni  a trutyiból a hozzáadott vizet. EKKOR KELLEMESEN MEG IS PIRUL!

 

Ezután a masszát kipréselik , erre jó egy házi gyümölcsprés is. Az így kinyert  tökmagolaj vetekszik az olívaolajjal. (A visszamarad olajpogácsát még  csalikészítésre is használják a pecások.) A kipréselt olajat  állni kell hagyni, hogy leülepedjen,  aztán szűrni, és üvegekbe tenni. Mivel semmi nem odavaló anyagot, tartósítót, adalékanyagot sem tartalmaz,  érdemes sötét üvegben tárolni, hogy tovább elálljon. Figyelem, gyorsan avasodik,  többször kisebb mennyiséget készíteni jobban megéri.

 

tokolaj1

 

Gyógyító zöld olaj


Évezredek óta használják a tökmagolajat!

A népi gyógyászat szerint a tökmag olaja minden  bajra jó. 

Konkrétan:  segíti az emésztést, csökkenti a koleszterinszintet, erősíti a szívet, prosztataproblémáik megelőzésére, vagy a tüneteik enyhítésére is kiválóan alkalmas. E és F- vitamin tartalma miatt magzatvédő hatású. Antioxidánsai miatt erősíti az immunrendszert, de kozmetikumok összetevője is, öregedést késleltető hatása miatt. Omega-3 zsírsavat is tartalmaz - kutatások szerint a depresszióra is jó- a máj kiváló méregtelenítője, regenerálója - sebregeneráló és féregűző hatású. Na, mi maradt ki a testi lelki nyavalyák közül?

 

A sütőtök édes és sós ételeket is „ életre kelt”, a lehetséges receptek száma nagyjából annyi, mint Kína mai népessége.

Ezért csak   néhány gyöngyszem, mondhatni csepp a tengerből:.

Hogyan  érdemes tökmagot pirítani házilag?


Azt tartják, hogy a tökmag Isten zsebéből potyogott a földre és ennél egészségesebb dolog nem sok van a világon.
Az esszenciális zsírsavtartalmának köszönhetően a tökmag és a belőle nyert tökmagolaj vértisztító hatású. Fokozza a szervezet testi- és szellemi teljesítőképességét, valamint természetes E-vitamin tartalma miatt prosztatabetegségekre javasolt.

Pirított tökmag - na így:


Száraz serpenyőben, gyakori kevergetés mellett is megpirul.

A tökmagot helyezzük egy vékony falú, zománc nélküli edénybe, és fakanállal állandóan kevergetve, teljes lángon pirítsuk, amíg pattogni kezd.

Legfinomabb a frissen kiszedett tökmag, amit azonnal megpirítanak.
Téli estéken kiváló csemege. Mi régen úgy csináltuk, hogy kiszedtük a tökből, megmostuk, megszárítottuk. Aztán vékonyan elterítettük egy tepsiben, jól besóztuk, és forró sütőben párszor megkeverve megsütöttük.

 

 RECEPTEK MÉÉÉÉÉG:

 Legegyszerűbb mézes sütőtök :

 

Hozzávaló csupán a sütőtők  és némi méz

Így készül:

  1. A  sütőtököt megmossuk, kikanalazzuk a magját, aztán  feldaraboljuk. A tepsibe úgy teszünk , hogy azt előtte sütőpapírral kibéleljük. Lajos Mari mondása, hogy a sütőpapír a legjobb barátunk, hát a tapasztalat szól belőle ilyenkor is.
  2. Elhelyezzük a sütőlapon a tökdarabkákat , és megcsurgatjuk őket mézzel.  Jól előmelegített sütőben addig sütjük, míg a tökdarabkák megpuhulnak, illetve a méz szépen  ráolvad, de figyelem! Oda ne égjen!


A sütőtököt a kicsi babák egyik első és igen kedvelt eledele..
 A tököt legtöbbször első lépésként megsütjük, és aztán a pürével készítünk valami finomat (sütemény, leves, bébiétel). Sütve ugyanis jobban  érvényesül édeskés íze mint főve.

 

 

Egyszerű sütőtökpüré babáknak :

Semmivel nem kell ízesíteni, csak  pároljuk, nagyobbacskáknak sütjük. Cukor, méz babáknak pláne nem kell! Jól fagyasztható, igazi elsősegély lehet egy-egy lefagyasztott adag!

 

Sütőtök lekvár:

Hozzávalók:

 Jókora sütőtök
2 dzsemfix
citrom ízlés szerint
2 nagy vaníliarúd
úgy 50 dkg cukor
pár evőkanál vaníliás cukor
hitetleneknek és biztonságra törekvőknek picike tartósítószer, de ez nem muszáj ( SŐT).

A tököt nagyobb darabokra vágott állapotban hagyjuk megsülni. Legyen puha! Ha megpuhult, kikaparjuk a belsejét, és egy nagy lábosba tesszük. Hozzáadjuk a cukrot, a vaníliás cukrot, a dzsemfixeket, és a citromok levét.  A vaníliarudat hosszában felhasítunk, kikaparjuk a magot, és  a héjjal együtt ezt is a tökhöz tesszük.  Aztán nagy lángon felforraljuk, de ekor már mellette kell állni, és kevergetni kell!. Kóstolgassuk, és ha kell teszünk még hozzá édeset vagy savanykásat.   A vaníliarúd eltávolítását követően pürésítsük , s tegyük bele a nátrium-benzoátot, és keverjük is össze.. Tiszta üvegekbe töltjük, lezárjuk, fejrefordítjuk, majd dunsztba tesszük pár napra.

Sütőtök ital :

 Hozzávalók:

megsült sütőtök
tej

tejszín
barnacukor vagy méz
csipet gyömbér
fahéj

Elkészítés:

A tök megsült húsát pépesítjük a szokásos módon, barnacukrot vagy kevés mézet  kap a tök, gyömbérrel fűszerezem, tejjel és tejszínnel felöntve  összemixelem..
Tetejét őrölt fahéjjal illatosítom. Ennyi!

 

Sütőtökös pite:

 

 

 

Hozzávalók:

 

 

 

 Tészta:

 

 10 dkg darált háztartási keksz

 

  10 dkg darált dió

 

  3 tojásfehérje

 

  12 dkg cukor

 

 

 

 Krém:

 

  kb. 1 kg sütőtök

 

  2 dl cukor

 

  2 tojás

 

  só

 

  fahéj

 

  szegfűszeg

 

  3 cl almalé

 

Elkészítés:

A tököt meghámozzuk, felkockázzuk, és megsütjük, majd turmixoljuk.
A tojásfehérjét felverjük kemény habbá, és mielőtt teljesen kemény  lenne, a cukrot is belekeverjük. A kekszet és a diót hozzáadjuk, és egy 26 cm-es, morzsával behintett formába kenjük. Sütőben nagy lánggal (200-220 fok) 15 percig elősütjük. Ezalatt a 2 tojást és a cukrot kikeverjük, hozzáadjuk a fűszereket, majd a sütőtökpürét és az almalét . Az elősütött tésztára öntjük, majd 170 fokon 45 percig sütjük.

 

 

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://nepgyogyaszat.hu/nepgyogyaszat-gyogyirei/sutotok-tokmag.html

http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/januar/sutotok.html

http://kertesz.blog.hu/tags/s%C3%BCt%C5%91t%C3%B6k_gondoz%C3%A1sa

http://www.sokszinuvidek.hu/otthon-keszult/763-Lecsurg%C3%B3-magyar-arany-t%C3%B6kmagolaj-egyszer%C5%B1enhttp://www.sokszinuvidek.hu/otthon-keszult/763-Lecsurg%C3%B3-magyar-arany-t%C3%B6kmagolaj-egyszer%C5%B1en

http://szaknaturolaj.hu/tokmagolaj/

http://tokmagolaj.eu/

 

 

November 19.- Erzsébet napja

erzs.jpgE sorok írója is Erzsébet, így megengedem magamnak a  szokásosnál  személyesebb hangvételt ebből a jeles alkalomból.

 Kisiskolás  koromban  az iskolába ketten jártunk Erzsébetek. Annyira szerettem volna Móni, Szilvi, Kriszti, Kati , vagy például Zsófi lenni! Olyan névre vágytam, amellyel elvegyülhetek a kortársaim között, ami divatos vagy legalább gyakori. Az Erzsébetek mind vénségeseknek láttam,  legalább 30 éves anyókáknak. Elisabeth Taylor akkoriban ünnepelte a születésnapját Budapesten, a 40.-et,  nénike- gondoltam magamban róla akkor.

Sissy  túl szép volt ahhoz, hogy  azonosulni tudjak vele.

er.jpgNa, de a rózsás Erzsébet, az Árpád-házi egészen más volt. Megismerve megbékéltem a saját nevemmel.

Kisgyerekként   nem az fogott meg, hogy mennyire  jóságos volt,  és milyen  puritán módon élt királyné létére. Inkább az, hogy férfi módra ült a lovon ( imádott lovagolni), és olyan döngő léptekkel közlekedett Wartburg várában, hogy tudni lehetett, éppen hol jár.

Tetszett, hogy makacsul kitartott az elképzelései mellett,  és a férje támogatta,  furcsa és szélsőséges ötleteit.

 Árpád-házi Szent Erzsébet "Magyarország szép nemes csillaga"  a középkor egyik  legnépszerűbb szentje volt nemcsak Magyarországon.

Sárospatakon született 1207-ben. Édesapja II. András király, édesanyja merániai Gertrúd volt. Életének első négy (!) évében a magyar királyi udvarban nevelkedett.  A kicsi lányt a kor szokásainak megfelelően  eljegyezték Thüringia leendő grófjával, Lajossal.  El is vitték új otthonába.  Ez elég rémisztően hangzik akkor is, ha tudjuk, akkoriban ez volt a királylányok sorsa.

 

erszi.jpgA királylány  Wartburg várába, Európa egyik  kulturális központjába került.( Ez néhány évszázaddal a  Wartburg kétüteműek előtt volt ...)

  Erzsébetet hamar megszerette a környezete, kivételt anyósa képezett, aki később sem kedvelte menye    "féktelen" jótékonykodásait.   

A feljegyzések szerint természete temperamentumos és szenvedélyes volt, szerette például a vad lovaglást, nem ám kisasszony módjára ülte meg a lovat!

 Csupán tizennégy éves volt, amikor Lajossal megkötötték a házasságukat. Esküvőjüket sem a megszokott pompával rendezték meg; a költségek egy részét Erzsébet inkább a szegényeknek adományozta.

Bár politikai  okok miatt jött létre a frigy, a házasságuk  mégis igen jól sikerült. Sajnos  nem sok évet élhettek együtt. Őszinte szerelem  fűzte össze az ifjú párt, ami  nagy adomány volt a sorstól.

 Egy krónikás megemlíti, hogy a férjét hazaváró  Erzsébet, messzire elébe lovagolt; és csókokkal, viharos örömmel üdvözölték egymást a fiatalok.  Máskor két napon át kísérte lóháton a hadba vonuló Lajost, egyszerűen  nem tudtak elválni egymástól.

Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, második gyermeke születése után hálából  kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Mikor  Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, hogy  a szegényeket élelmezze. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „ esztelen pazarlását”, Lajos azonban mindenben támogatta.



erz1.jpgLajos 18 éves korában, apja halála után vette át a hatalmat Thüringiában.   A kezdetektől mindig megvédte  feleségét, aki a rászorulók legfőbb támogatója volt:  például egy nagy házat építtetett, ahol befogadta a zarándokokat és koldusokat, és maga ápolta a betegeket. Kedves és gondoskodó volt hozzájuk, őt pedig anyjuknak   szólították  a fiatal királynét. Mindenhol népszerű volt, kivéve az udvart, de  amíg Lajos élt, támogatta felesége jótékony cselekedeteit. A támogatásra szüksége is volt, s mert  felesége viselkedése a nem felelt meg az udvari elvárásoknak, és ezt a hercegi család nehezményezte.
Az ifjú hitves hat év boldog házasság után, három kislánnyal  özvegy lett. Férje ugyanis 1227-ben újra felöltötte a keresztet ( maga Erzsébet öltögette), a Szentföldre indult  a hit védelmezőjeként, de útközben megbetegedett és meghalt.

Lajos   öccsei igen keményen bántak a megözvegyült  Erzsébettel: megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. Gyakorlatilag földönfutóvá tették. Sógora vette át a hatalmat, mondván, hogy Erzsébet nem lenne képes az uralkodásra, ebben volt is ráció.  Neki más volt a hivatása, nem az uralkodás.

Ekkor Erzsébet számára már nem jelentett otthont az udvar, ahol 4 éves korától élt. Mivel  jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával,gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat.   Egy este  újszülöttjével  titkon elhagyta Wartburgot, majd másnap két másik  kislányát is  kicsempésztette. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette.  .Városról városra járt, ahol szükség volt segítségére, ott dolgozott, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat.

II. Frigyes császár  feleségül kérte az akkor már nem túl jó partinak számító - magyarán kisemmizett Erzsébetet.  Ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni, visszautasította az igen kedvező ajánlatot.


A  császárnői pozíció helyett inkább belépett a ferences rendbe,  életét   a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. Kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket.

1231. november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg, ez az ünnepe, de  mi magyarok november 19-én emlékezünk Árpád-házi Szent Erzsébetre. Csupán 24 (!) évet élt

Számtalan  feljegyzés szól csodás tetteiről. Halála után 4 évvel már szentté is avatták, sírhelye fölé templomot emeltek, a marburgi székesegyházat.

Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának.
 

erzsebetkep.jpg

Alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb  az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben. Lehetséges, hogy az összefüggés a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki.

  A rózsacsoda-legenda szerint egy alkalommal Erzsébet ruhájában  ( titokban) kenyeret vitt a szegényeknek.  Férje megállította , hogy megtudja, mit visz benne. ( Anyósa többször számon kérte rajta, hogy szétosztogatja a hercegség vagyonát, amit minden bizonnyal meg is tett volna, ha lehetősége nyílik rá).

Erzsébet azt felelte Lajosnak, hogy rózsákat visz., Férje felszólítására  meg is mutatta kötényét, s csodák csodája, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai  jellemzőjévé

 

 A NÉPHAGYOMÁNYBAN:

Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz:.

A megfigyelés szerint : Szent Erzsébet napja tél erejét szabja. Ha Erzsébet-napon havazik, azt szokták mondani, "Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy a dunyháját).

Debrecenben úgy mondják:

     Erzsébet, Katalin havat szokott adni,
A bitang marhákat jászolhoz kötözni.

 

A fiatalok is nagyon várták ezt a napot, mivel több helyen ekkor zajlottak a  várkörjáró játékok, amelyek alkalmával a fiúk-lányok kérdő-felelgetős dalszövegek éneklésével múlatták az időt.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) - Novemberi Rózsa

Történék egy napon, mikoron ura honn nem volna, hogy undok poklost megfüröszte önnön házában, es nyugtatá el az ő urának urfiú ágyán két lepedő között. Es azonközben juta haza az ő vitéz ura, íme, nagy bosszú panasszal eleibe esének az öregek; kezdék nagy erősen vádolni az szent asszont, hogy tékozló volna, es nem tartaná takarékosan ő urának jószágát, szolgáit es megölé éhel-szoméhal, es mindenestül fogva gonosz életu volna. Mondának annak felette: Ha pedig, nemes uram, szavunkat nem hiszed, menj el bé ágyasházadba es egy nagy, szörnyü undokságos poklost találsz urfiú ágyadon nyugodni. Am lássad, ha mind ilyen szertelen dolgnkat el kell engedni. Mikoron az jámbor úr azt hallotta volna, megindula rajta es nagy hirtelen mezítelen fegyverét ragadván, mondá: Mi dolog ez, akit hallok, ha immáron jószágomat nem kíméli, avagy ennenmagamat kíméllene! Nagy haraggal beüté az ajtót, hogy mind az poklost megölje, mind az szent asszont levágja. Es mikoron felemelte volna az lepedőt, látá: hát íme, az áldott megfeszült Krisztus nagy vérben keveredvén fekszik az ágyon. Ottan megrettene, es bocsánatot kére tőle, es elenyészék Krisztus Jézus őelőle. Az szent asszon feleségétől meg azonképpen bocsánatot kére nagy sírván, es áldomást ada őnéki mindenre szabadon munkálkodni.

 

 Karthauzi Névtelen: Dicsőséges szent Erzsébet asszonnak ünnepéről, ki vala magyari Endre királnak leánya

(részlet)

Történék egy napon, mikoron ura honn nem volna, hogy undok poklost megfüröszte önnön házában, es nyugtatá el az ő urának urfiú ágyán két lepedő között. Es azonközben juta haza az ő vitéz ura, íme, nagy bosszú panasszal eleibe esének az öregek; kezdék nagy erősen vádolni az szent asszont, hogy tékozló volna, es nem tartaná takarékosan ő urának jószágát, szolgáit es megölé éhel-szoméhal, es mindenestül fogva gonosz életu volna. Mondának annak felette: Ha pedig, nemes uram, szavunkat nem hiszed, menj el bé ágyasházadba es egy nagy, szörnyü undokságos poklost találsz urfiú ágyadon nyugodni. Am lássad, ha mind ilyen szertelen dolgnkat el kell engedni. Mikoron az jámbor úr azt hallotta volna, megindula rajta es nagy hirtelen mezítelen fegyverét ragadván, mondá: Mi dolog ez, akit hallok, ha immáron jószágomat nem kíméli, avagy ennenmagamat kíméllene! Nagy haraggal beüté az ajtót, hogy mind az poklost megölje, mind az szent asszont levágja. Es mikoron felemelte volna az lepedőt, látá: hát íme, az áldott megfeszült Krisztus nagy vérben keveredvén fekszik az ágyon. Ottan megrettene, es bocsánatot kére tőle, es elenyészék Krisztus Jézus őelőle. Az szent asszon feleségétől meg azonképpen bocsánatot kére nagy sírván, es áldomást ada őnéki mindenre szabadon munkálkodni.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.niif.hu/06100/06196/html/kozep0028/kozep0028.html

http://regi.fusz.hu/vakbarat/olvas.php?id=13931

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Erzs%C3%A9bet

http://legenda.tlap.hu/magazin/arpad-hazi-szent-erzsebet-elete-es-legendai/

"Fedőneve" Mespilus germanicus. Miféle német az?

nasrajz.jpg

A Mespilus germanicus  a lasponya vagy  miszpolya. Mi az?  

nas.jpgA naspolya.

Megfejthetetlen szerelem, ugyanis nem hamvas, nem is illatos, jó nagyot beleharapni sem lehet. Késő ősszel érik a molyhos héjú, nem túl bizalomgerjesztő színű gyümölcs. Fanyar ízű, kásás állagú, ennek ellenére szeretjük. Puhán, szottyosan az igazi. A héját lehúzzuk, a magokat kikerüljük, és már ehetjük is.

Japánból származik vagy Kínából? Valójában fogalmunk sincs.  Latin neve Mespilus germanicus, képtelen vagyok kitalálni, hogy miért germanicus. Aki tudja, kérem, mondja meg nekem!

nasanatom.jpgKelet- és Délkelet-Európában vadon is megterem, Magyarországon gyümölcskülönlegesség a kertekben.  Ez a kistermetű fa vagy bokor, tőlünk északra nem is él meg.  Praktikus egy növény, mert virágai öntermékenyülők, ami azt jelenti, hogy akkor is terem, ha csak egyetlen tő van belőle a közelben.  A jól alkalmazkodó, igénytelen növényt május közepétől díszítenek hófehér virágai. Gyümölcse gömbölyű vagy körtére emlékeztető alakú.  Ez az alakbeli hasonlóság nem a véletlen műve, mivel rendszertanilag az almatermésűek csoportjába tartozik, tehát az alma, a birs és a körte rokona. 

A somhoz és a kökényhez hasonlóan a fagy és a dér kifejezetten jót tesz neki, édesebb és zamatosabb lesz. Szobahőmérsékleten hamarább, hűvös padláson vagy kamrában később válik fogyaszthatóvá.

December végére lesz élvezhető, pont, amikor kevesebb a friss gyümölcsök, az is messziről, ki tudja honnan jön. A népgyógyászatban kérgének főzetét a vérzések csillapítására alkalmazták. A naspolyamagból készített teának vesekő elleni gyógyhatást tulajdonítanak.

 

Nyersen is fogyasztható!

 

 napsrajz.jpg Vitaminokban gazdag. Ismert gyulladáscsökkentő elsősorban a száj gyulladásait  gyógyítja. Mivel C-vitamin tartalma kifejezetten magas, igen jó szolgálatot tesz télen az egészségünknek, de sok egyéb vitamin és ásványi anyag is megtalálható benne.

Kimagasló pektintartalma megkönnyíti az elfogyasztott ételek megemésztését, a belekben pedig segíti a belek emésztő működését. Hasmenés és székrekedés esetén egyaránt hatásos szer. rostjai lassítják a szervezetünkbe jutott szénhidrátok felszívódását is. Ezáltal a vércukorszint nem emelkedik meg annyira az étkezések után abban az esetben, ha az étel tartalmazott naspolyát is.

  Zselét is lehet belőle főzni, mert  kimagaslóan sok pektint tartalmaz.

Lekvárnak elkészítve nem kell vacakolni a magozással. Kilónként négy deci víz hozzáadásával főzzük é s főzzük és főzzük, amíg  részeire szét nem  főnek a gyümölcsök. Szitán átkínlódjuk, azután adjuk hozzá a cukrot. Együtt  sűrűre főzzük. Üvegekbe téve száraz dunsztba helyezzük. Sokféle süteménybe, krémbe igazi különlegesség.  

 

http://egeszseg.origo.hu/cikk/0848/958852/20081126_naspolya_gyumolcs_utoero_lekvar_zsele_1.htm

 

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/naspolya/118

http://hvg.hu/gasztronomia/20081021_naspolya_szezon

 

 

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/naspolya_szottyosan_jo/20070903094459

http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/november/naspolya.html

http://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/naspolya.html

http://www.nicelife.hu/cikkek/taplalkozas/naspolya.php

 

 

 

Libisch Győzőné, Zsóka, a lószőrékszerek mestere

libisharckepzsoka.jpg

– Mióta foglalkozik kézimunkázással?

– Olyan kicsiny gyerek voltam, amikor már érdekelt a kézművesedés, hogy a kezdetekre nem is emlékszem. Nőrokonaim szépen horgoltak, hímeztek, ruhákat varrtak a család férfitagjai pedig a házkörüli férfimunkákban állták meg a helyüket.

 Horgolni kisgyerekként tanultam meg otthon, a hímzéssel, varrással az iskolában ismerkedtem meg. Kötni a szülési szabadságom idején kezdtem el, de úgy belejöttem, hogy a családomnak minden kötött holmit magam készítettem el. Közben megismerkedtem a szövéssel, a makraméval is. Ahogy cseperedtek a kislányaim, fokozatosan adtam kezükbe a tűt, ollót, miegymást. Hármasban mindent elkészítettünk, ami csak az eszünkbe jutott. Büszke vagyok rá, hogy ezeknek az élményeknek a hatására a mai napig szeretnek alkotni, ügyesek és értékelik a kézi munkát. Sokat jártunk kézműves vásárokra, rendezvényekre.

–A lószőrékszerekkel mikor ismerkedett meg?

–Ez is egy vásáron történt, egészen pontosan 1989. augusztus 20-án. A Mesterségek Ünnepén először fogtam a kezembe lószőrékszert. Én is azt hittem – mint sok más laikus – hogy damilból készültek az ékszerek. Aztán megtapogattam őket, s igen meglepődtem. Akkor hittem csak el, hogy valóban a ló farka az alapanyag.

–Attól fogva foglalkozik lószőrékszerekkel?

–A vonzalom azonnal megszületett, de persze a lószőrékszerek készítését is meg kellett tanulni. Ehhez meg kellett találnom a mesteremet. 1990-ben találkoztam Bodrogi Sándor nagykátai nyugdíjas villanyszerelővel, aki népművészként ezt a műfajt felélesztette Magyarországon. Nélküle a lószőrékszerek készítése eltűnt volna a népi kultúránkból, munkássága felbecsülhetetlen érték, érdemes megjegyezni a nevét! Szerencsémre a lányaimmal együtt tőle tanulhattam meg az alaptechnikákat, fortélyokat, a mesterség alapjait. Mindhárman készítünk azóta is lószőrből ékszereket, használati tárgyakat, bár az utóbbiakat rendezvényekre nem visszük magunkat summás ára végett. Mindhárman más-más stílusban dolgozunk, mindhármunknak más a világa és ez így jó, ahány kéz, annyiféle.

–Ezután lett hivatása a lószőrékszerek készítése?

–Először csak a saját örömömre, hobbiként készítettem az ékszereimet. Tizenkilenc éve azonban ez a hivatásom.

–Milyen technikákhoz hasonlít a lószőrékszerek készítése?

–Három alaptechnika létezik, ezek a karika, gyűrű és az üreges forma. A karika készítése hasonlatos a pelenka–öltéshez, a gyűrű a makramé laposcsomójával egyezik meg, az üreges formát az aratókoszorú készítéséhez szokták hasonlítani.

–Úgy tudom szívesen meríti témáit régészeti leletekből.

–Igen, a honfoglaláskori magyarok világa nagy hatással van rám.

Tulajdonképpen minden érdekel amit lószőrből készítettek. A laikusok számára 1998-ban egy kis füzetet is összeállítottam a témában „Lószőrmunka régen és ma” címmel. Anyaggyűjtés során lenyűgöző dolgokra akadtam.

–Melyek ezek a meglepő dolgok?

–  Például azt sem evidens, hogy milyen ősi dolog is ez. A lószőr felhasználása ugyanis egyidős a lótartással, tehát hétezer éves múltra tekint vissza. Az első tárgyi emlék a Kínához tartozó Szubasi városának közelében történt ásatáson került elő. Itt az i.e. V. századból származó múmiákat találtak,az egyik férfi mellén vágás található, egy másiknak a nyakán van műtétnyom, amit lószőrrel varrtak össze.

–A magyarok mióta használják fel a ló szőrét?

–  Őseink úgy kétezer évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni a lótenyésztéssel, tehát mondhatjuk, hogy attól fogva. A nomád népek életében a ló nélkülözhetetlen volt, a szabad, gyors helyváltoztatást, az íjas–lovas harcmodort tette lehetővé. Teje és húsa élelemként szolgált. Gondolta volna, hogy a jurta favázára a nemez borítót is lószőrkötelekkel kötötték rá főleg alul volt kettős szerepe, mert a lószőrkötél szúr, így a csúszó-mászó állatok nem mentek be a jurtába? Tehát nem kizárólag csak az ékszerkészítéshez használták fel a sudárt, ami más néven a ló farokszőre. A farokszőrből készült kötél hosszú életű, hiszen erős, rugalmas, és nem rohad be a nedvességtől. A baskírok egy 1935-ös ujságcikk szerint saját használatra még mindig a ló farokszőréből készítik a kötelet.

–  Ékszer készült a ló farok- és sörényszőréből.  Később a sudárból,  Orbán Balázs beszámolója szerint az 1800-as években már  nagyipari méretekben gyártották a lószőrből készült használati tárgyakat.

Milyen tárgyakra gondoljunk?

– Szitákat, nyűgöt (a ló lábára való szőrbékót), pórázt (bocskorkötőt), működött lószőrfonoda is. Készítettek még pányávát, zablát is. Viseletben is megjelent, főkötőváznak is használták, ennek az volt az előnye, hogy így az alap könnyű, szellős és formatartó volt. Gombot is kötöttek be vele. A pásztor álladzót készített, lószőrfonattal erősítette fejére a kalapját, hogy az szélben, viharban is a helyén maradjon. A népművészet kategóriájába tartoznak az országban előforduló lószőrből hurkolt nyakláncok, gyűrűk, fülbevalók, óraláncok, pipaszárak, szipkák. A legdíszesebb lószőrmunkák különben a tűtartók Ezek rendszerint két egymásba tolható lúdtollszárból, madárcsontból állnak. Vannak gyönggyel olyan, gazdagon díszítettek, ahol a lószőr alig látszik.

bársonyocska.JPGA képen lószőrből készült karkötő látható.

 

–  Melyik korból maradt fenn a legrégebbi ékszer lelet?

–  A legkorábbi egy lett homlokpánt–töredék, a XIII. sz. elejéről, itt fonat formájában alkalmazták a lószőrt. Ez minősülhet ékszernek.

–Ékszert mióta készít az ember lószőrből?

–Az ékszerkészítés időben megelőzi az öltözéket is. A kezdetleges ékszerek többek között állati anyagokból készültek. A honfoglalás előtti nomádpásztor valószínűleg lószőrből készült nyaklánccal kedveskedett szerelmének. Ezekből az időkből sajnos nem maradt, nem is maradhatott fenn tárgyi emlék.

–  Miért nem?

–  Azért, mert a korra jellemzően temetkezéskor a halott lovát, használati eszközeit, nőknél az ékszereket is a halottal együtt temették el. Így legfeljebb csak nyomaira bukkanhattak a régészek, ezeket kiemelni már szinte lehetetlen. Cibakházán egy honfoglaláskori sírban, feltehetően fejedelemasszony magányos sírjában megtalálták egy fejdísz aranylemezeit, de a kötőelem már nem maradt fenn. A kötőelem minden bizonnyal szerves anyagból készült. Ezt az ékszert lószőr felhasználásával „rekonstruáltam”.

–Később mikor vált újra népszerűvé a lószőrből készült ékszer?

 –A XVII. sz. első felében beszövéses technikával készült a híres augsburgi gyűrű, mely technika aztán nagyon népszerű lett.“Emlékgyűrűknek” is nevezik, mivel jókívánságokat, neveket, évszámokat szőttek ezekbe. Érdekesség, hogy az osztrák gyerekek az első világháború alatt orosz hadifoglyoktól tanulták meg ezt az ékszerkészítési módot, melyet meg is mutattak az őket napköziotthonban gondozó apácáknak. A kedvesnővérek aztán ékszerkészítési versenyeket szerveztek a gyerekeknek, jellemzően 1915-ben a nyeremény egy darab kukoricakenyér volt.

– Milyen tulajdonságok teszik a lószőrt alkalmassá ékszer készítésére?

 – A lószőr erős, hajlékony és rugalmas is erre bizonyságul például a fennmaradt nyakláncok és óraláncok szolgálnak. Ékszernek a hosszú lófarok szőr való, mert fényes felületű és fonadéka elszakíthatatlan. Üreges szerkezete miatt hajlékony, könnyen lehet hurkolni vele. Jól lehet festeni is éppúgy, mint a lent, gyapjút, hernyóselymet vagy a pamutot. Egy–egy komolyabb nyaklánc elkészítése hetekbe, sőt hónapokba telik. Egy szentesi mesterember hagyatékából előkerült egy lószőrfüggöny. Na, ennek az elkészítése az alkotó életműve lehetett. Ezek a munkák igen jelentős szakmai tudásról tanúskodnak. Érdekességképpen megjegyzem, hogy emberi hajból is készültek ékszerek, Norvégiában, Svédországban, Dániában igen ismert volt. A szegény családok nőtagjai házaltak emberi hajból készült ékszerekkel, mellette lószőrgyűrűket árultak. Magyarországon ennek nem volt nagy hagyománya, előfordul néhány, de közel sincs akkora hagyománya mint a lószőrékszernek.

–Tudjuk–e, kik alkották ezeket a lószőr remekeket?

– Ezt a kézművességet is rendszerint gyermekkorban tanulták meg. A falusi gyerekek vékony fonatból  óraláncot készítettek. Néhány készítő neve fennmaradt, a kutatások szerint főleg pásztorok, betyárok, hadifoglyok munkái, akik raboskodásuk idején készítették munkáikat. Egyikük maga Rózsa Sándor, aki Kufstein várában készített fafaragásokat és lószőr gyűrűket. Ezeket eladathatta, és így följavíthatta a kosztját. Említésre méltók az I. világháború orosz hadifoglyainak lószőrgyűrűi, ebből néhányat a Néprajzi Múzeum is őriz, de magángyűjteményben is találkoztam hadifogolymunkával.

–Honnan jutottak lószőrhöz?

–Régen a pásztorgyerek könnyűszerrel találtak lószőrt, de a városi gyermekek “A városban álldogáló tanyai kocsik lovainak a farkából, sörényéből tépdesték lopva a szőrt, amiért aztán igen alkalmas megostorozásban volt részük” – így írja Tömörkény István. Tőle tudjuk, hogy  a gimnazisták is szívesen fonták a lószőrt, de a készülő gyűrűk, láncok “némely részét érdemes öreg piarista tanáraink szedték el, mert az iskolai órák alatt is igen csak gyakorolta a mesterséget a gyereknép. Tanórán a diák, rabságban a rabok, hadifoglyok, a pásztorok egyaránt szívesen munkálkodtak a lószőrrel üres óráikban.

–Alkot-e a készítő saját motívumokat?

–Az ékszerek készítésénél főként hagyományos motívumokat és technikákat is használok, de vannak saját kitalációim is. Ilyen a tárcsa vagy a  fonások variálása, a nyakpántok kapocsrészét is én találtam ki és tanítottam táborban.  Nagyon újat nem lehet létrehozni, mert igaz a mondás, nincs új a nap alatt. Nálam az alkalmazási mód tér el a hagyományostól. Érdekelnek az emberi hajnál alkalmazott technikák, ebből egy alaptechnikát már használok. A sokácoknál ismert „bársonyocska” nyakpántot egy fénymásolt kép alapján sikerült elkészíteni. Nálam az újítás nem tudatos. Ha el tudok képzelni valamit lószőrből azt el is készítem. A munka során előfordul hogy megakadok, és az eddigi tudásom kevés a továbblépéshez, ilyenkor jön létre egy új megoldás, ezt nevezem újításnak.

–Van-e elegendő érdeklődő ahhoz, hogy fennmaradjon ez az ősi tevékenység?

–Egyre gyorsul az életünk, és ez a műfaj az egyik legidőigényesebb. Mindig akad azért néhány elhivatott ember, akikben van annyi kitartás, hogy ajándéknak, vagy saját használatra egyedi ékszereket készítsen. Amatőr módon is el lehet kezdeni a lószőrrel való munkálkodást, de ahhoz valóban rengeteg idő kell. Munka közben ugyanis vannak olyan problémák, amivel nem tud mit kezdeni a magányos készítő. Ezért javaslom a táborokat, ott ugyanis a felmerülő problémákra megoldást ad az oktató. A honlapomon, mely a libischnezsoka.atw.hu részletesen, oktatói szinten írom le az alaptechnikákat, ki lehet próbálni. Arra, hogy meg tudjuk-e tartani a lószőrékszer-készítést, az a válaszom, hogy mindig voltak és lesznek olyan emberek, akik az egyedi ékszereket szerették, és mindig lesznek olyan kézművesek, akik szeretnek különleges ékszereket készíteni. Én nem kongatom a vészharangot. Ennek a műfajnak egy nagy ellensége van, az időhiány. Felgyorsult világunkban is sok az érdeklődő, de az időt csak kevesen tudják beleforgatni.  Hiszek és bízom abban, hogy mindig akad valaki, aki az akadályokon túllép, és nem hagyja feledésbe merülni az értékeinket. Mondjam, hogy ők a kiválasztottak?

 

 

Tánczos Erzsébet írása

 

 

Az ősz ajándéka a som termése

somszep.jpg

 

   Kányádi Sándor: Mi lennék?

részlet

 

Tavasszal somfa lennék
talpig aranyban állva,
biztatón mosolyognék
a zsendülő világra.

 

hussomgrafika.jpgManapság a kertekben és a közparkokban főként díszcserjének ültetik, tél végi sárga virágdísze miatt. (Kányádi Sándor: Somvirággal, kakukkfűvel című versét ki ne ismerné?)

A sombokor igénytelen, szinte mindent kibír, alig igényel gondozást, legfeljebb idősebb korában ritkítást.

Piros héjú, tojásdad, hosszúkás, csonthéjas maggal bélelt gyümölcse éretten kellemes ízű és szépen díszítő növény.

 som.jpg

A magyar somfák leghíresebbje a császlói 150 éves öreg somfa nemzeti ritkaság, hungarikum. Már 1953-ban javasolták védetté nyilvánítását, de csak 1989-ben vált védetté, de csak helyi védettséget kapott,  tehát nem országos értékként tartják nyilván.

Hogyan gyűjtsük?

A somnak a termését régóta használják emberi táplálkozásra, amely augusztus-szeptember környékén érik.

 Hatóanyagai:

Termése sok C-vitamint, cukrot, almasavat, pektint, illat- és festékanyagot tartalmaz.

Felhasználása:

Szeptembertől  érdemes gyűjteni.

Lekvár, szörp, kompót, bor, pálinka főzhető belőle, aszalva is finom és egészséges.

 Frissen  igazi C-vitamin bomba.  

Az éretlen termést sós vagy ecetes vízben köménymaggal szokás eltenni. Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják. A somból méz és víz hozzáadásával kitűnő bor erjeszthető.

Érdekesség, hogy a  gyümölcs nyersen akkor a legízletesebb, ha már túlérett.

husossom.jpg

 

Móra Ferencné  immáron muzeális szakácskönyvében szerepel a som lekvár elkészítése. Íme az eredeti recept:

Hozzávalók:

 1 kilogramm som,  ugyanannyi cukor, késhegynyi szalicil 

Elkészítése:

A somot megtisztítjuk, megmossuk, kimagvazzuk, megfőzzük, s szitán áttörjük, ugyanannyi cukorból jegeces szirupot készítünk, a gyümölcsöt beletesszük, 5 percig együtt forr, jól kikeverjük, és üvegbe rakva, kigőzöljük. Forrón öntjük az üvegbe és 1 napig állni hagyjuk, míg bebőrösödik, szalicilt teszünk rá és bekötözzük.

husisom.jpg

Sombefőtt:

Hozzávalók:1 kg som, 50 dkg cukor.

Elkészítése:A somot megmosva üvegbe rakjuk, jó édes szirupot öntünk rá és kigőzöljük.

 

Tánczos Erzsébet összeállítása

 Forrás:

http://hu.scribd.com/doc/6687698/645/Som-bef%C5%91tt-4

 http://hu.wikibooks.org/wiki/Szak%C3%A1csk%C3%B6nyv/R%C3%A9gi/M%C3%B3ra_Ferencn%C3%A9/Bef%C5%91ttek/Som-%C3%ADz

http://www.kertpont.hu/index.php?menu=cikk&CId=983

 

 

 

 

Ormánsági népviselet, népművészet, élővilág dióhéjban

 

 

 

or_2.jpg
Az Ormánság vagy más néven Ormányság Baranya megyében a Dráva menti részen található.
ormsterkep.jpg
 
Nevét a nyelvészek egy része a finnugor orom, ormány (hegycsúcs, hegytető, domb, lápos terület) szavakból, mások a török ormán, erdő szóból származtatják.Dráva árterében levő  falvak együttese az Ormánság, hazánk egyik történelmi kistája. Északi és keleti természetes határa nincs, a táj körülhatárolása a sajátos főkötő és szoknyaviselet alapján történt. Területe jellemzően sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekből a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ú.n. "ormákra" épültek a falvak, innen származik a térség neve.

A kistérséget határmentisége elzárta a gazdasági fejlődés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megőrizte táji, természeti, néprajzi, építészeti értékeit. Az Ormánság növény- és állatvilága igen gazdag.Földrajzi helyzete elzárta a gazdasági fejlődéstől, cserébe  megmaradt a  táj, természet,néprajz, építészet   kincsestárának.
 
 
rasak.jpgTerületén dús erdők, dombok, mocsarak találhatók. A nagyvadállomány  igen jelentős.  A szarvasokon kívül, őzek, vaddisznók gyönyörű példányai   is megtalálhatóak. Visszatért  a képen bemutatott   nádi farkas  más néven aranysakál.



A rendkívül  gazdag madárállomány  különlegessége a fekete gólya, mely a Dráva holtágaiban él, de jellegzetes madár  a  rétisas, a fekete kánya, a sólyom, az ölyv, a partifecske  meg a jégmadár is.fekete_golya (5).jpg


Az itt élő emberek életmódját  a természeti környezet  a mai napig meghatározza. Évszázadokon keresztül a halászat, pákászat, vadászat volt a fő tevékenységük az állattenyésztés és a földművelés mellett. Lakóépületüket talpasháznak nevezték, mert a falakat fatalpakra rakták.

Az Ormánság építészeti emlékei közül kiemelkedők a festett fakazettás református templomok .
A  népi építészet számos fennmaradt emlékével is találkozhatunk.

 A természeti körülményekhez, a gyakori árvizekhez alkalmazkodva alakult ki a tipikus házépítési mód, és váltak jellemzővé a talpas házak.

A  talpas ház, a fa mint építőanyag alkalmazása, a vesszőfonatos kerítések mind az Ormánság jellegzetességei.



A faragással való díszítés igen jellemző, így díszítették bútoraikat, eszközeiket, néhol még  az ajtófélfát is. 
 
ormstalpashaz.jpg

Viseletük sajátosan alakult. Alapszíne a fehér, de még a gyász színe is fehér. Így volt ez különben  a hunoknál és feltehetően az ősi magyaroknál is. Több ázsiai népnél ma is így van.

Az asszonyok és lányok rövid szűk ujjú kis imögjükön bő ujjú, nagy imögöt viseltek, ami fátyolszövetből, gyolcsból esetleg  batisztból készült.

Jó, de mi az az imög? Más néven ümög.

Megint más néven ingváll, de az Ormánságban csakis imög a neve.

Na, erről van szó, a kép segít:

o.jpg

"Ennek szabása következő volt: kiinduló pont a nyak, ami megfelelő
szélességű szalag fölé redőzéséből állt a fátyolnak, vagy gyolcsnak. A redő*
zést „szödés"nek vagy még inkább „ráncolás"?nak nevezték. Elül volt
összefűzve vagy kapcsolva. Innen folyt alá a bő, tehát a test arányaihoz
csak a nyak* és derékráncolás folytán simuló imög, aminek alsó ,,szödés"*e
a „bikla" elnevezésű, ugyancsak tiszta fehér szoknya alá került. Hogy ez a
„ráncolás" vagy „szödés" nem kis munka volt s nagyban összefüggött
 a nő csinosságával, magától értődő. "(http://pondoly.hu/letoltes/szakd/KissG_Az_ormanysagi_nepviselet_%28Ethnogrphia,1931%29.pdf)

Térdig érő fehér szoknyát  hordtak, ami elé a fiatalok színes, az idősebbek fehér kötényt kötöttek. A nők viseletének kiegészítője az esőabrosz, amely különösen tömöttre szőtt vászonból készült. Itt látható egy esőabrosz. Találó az elnevezés:

iormsesoabrosz.jpg

A lányok a hajukat befonva viselték. A fonást két oldalt kezdték, majd hátul egy fonatban fogták össze és a végére színes szalagból kötöttek csokrot. Az asszonyok két ágba fonták a hajukat, félkörben felcsavarták és főkötőt tettek rá. A fiatal menyecskék főkötője piros, majd a kor haladtával kékre, zöldre, majd fehérre  változott. ohaj.jpg

Ormánsági főkötők:
ofok.jpg

A férfiak felső testükön imögöt, alsótestükön bő gatyát hordtak. Az imög fölött fekete pruszlikot, vagy báránybőr mellyest viseltek. A fiatal férfiak kötője fekete, az időseké fehér volt. Lábukon bocskort viseltek. Később a gatyát a nadrág, a bocskort a csizma váltotta fel. Télen bundában, subában, vagy szűrben jártak.

 

Jellegzetesek és kedveltek voltak a szőttesek, ami nem meglepő, hiszen  terményük volt a len és a kender.

A szőttesek mintái leggyakrabban  tisztán pirossal, vagy piros és kék színnel készültek.

 

ooo.jpg

 Az év jeles napjaihoz fűződő szokások közül az új esztendő köszöntés, a farsangolást, a balázsjárást, a kotyolást, a mátkázást, és a májusfa-állítást tartották.

 

Íme egy remek film  az Ormánság mondavilágáról és a hagyományokról:

 

  S ezt sem érdemes átugrani:

 

Tánczos Erzsébet írása


Forrás:
A legelső kép forrása: Stiefel Kiadó, Magyar Néprajzi térkép
 
 
 


 http://hu.shvoong.com/books/1870532-az-orm%C3%A1ns%C3%A1g/#ixzz2BvtPXhMo

 

Szemet gyönyörködtetnek a berkenye korallpiros bogyói! Mire jók még?

 madar_berkenye.jpg

Az egyik kedvenc fám a madárberkenye. Addig nem nyugszom, míg a kertünk előtt, az utcán nem lesz egy. Praktikus lenne oda is, mert viszonylag kistermetű faféleség. Bogyószerű narancsvörös termése 1  centiméter átmérőjű, fanyar és savanykás ízű. Virágjából tea készül, de erről majd tavasszal írok.

A gyümölcse kezdetben sárga, majd narancssárga,  éretten korallpirossá válik.

Sok fajta berkenye él és virul hazánkban. A madárberkenye, a barkóca berkenye és  a házi berkenye gyümölcsét régen csak-csak felhasználták, ma alig-alig. Sonnevend Imre a következőket írta: „A házi berkenye méltán elnyerhetné ma is Hazánkban a „legelfeledettebb fafaj” címet”.

hb.jpg

A képen látható házi berkenye termése a legnagyobb, ezért  ebből a leggazdaságosabb gyűjtögetni. 

FIGYELEM! A vadon élő házi berkenyét Magyarországon törvény is védi, magyarán védett növény. Általánosan igaz, hogy bőven hagyjunk a madaraknak termést, nekik ez nem mellékes csemege!

Nézzük, mire jó a berkenye termése:

Először is, ne csak a hasunkra gondoljunk! Gyönyörű dekoráció készülhet a bogyókból, mint itt is látható:

berkekoszoru.jpg

A gyümölcse a galagonyához hasonló ízvilágú.

Kuriózum, a belőle készített pálinka. Még sosem kóstoltam, de remélem, ami késik, nem múlik.

A gyümölcse kezdetben sárga, majd narancssárga,  éretten korallpirossá válik.

 berkenyebokor.jpg

Hogyan gyűjtsük a madárberkenye termését?

A termést a fürtről le kell szedegetni, majd meg kell szárítani.

Mi van benne?

A termés C-vitamint, pektint és karotint tartalmaz.

Mire jó?

haziberk.jpgA madárberkenye bogyóit a népi gyógyászatban enyhe vizelethajtó hatása miatt alkalmazták, de a húgyutak fertőzése esetén is ajánlott. A frissen szedett gyümölcs vitaminokban gazdag, C-vitaminpótlásra használják. A népi gyógyászatban megszárított terméséből főzött teát a vesekőképződés megakadályozására  is ajánlják.

A bogyók enyhe hashajtók, nagyobb adagokban hasmenést okoznak, de ki bír olyan nagy adagot begyűjteni, hogy az gondot okozhasson?

  Jó hír, hogy a termések főzésekor a hashajtó hatásért felelős vegyület elbomlik, és a cserzőanyagok hasmenést gátló hatása kerül előtérbe.


Íme néhány kipróbálható recept a berkenye terméséből: 

A házi berkenye gyorsan túlérik, és lepotyog a fáról.

Berkenye nyersen

A   cukorban meghempergetjük, üvegekbe zárjuk. (A gyümölcs súlyának fele  mennyiségű cukrot kíván.) Az üvegeket lekötjük és addig, míg a cukor el nem olvadt, illetve a gyümölcslevet nem enged, langyos helyen tároljuk. Az üvegeket időnként megrázogatjuk, majd amikor a gyümölcs és cukor összeállt, akkor felnyitjuk, tetejét tartósítószerrel megszórjuk, újra lezárjuk. Hűvös, száraz helyen tároljuk.

Berkenyelé

A berkenyét összezúzzuk, a kinyert levet 2 napon át pihentetjük, majd üvegekbe öntjük, lezárjuk.  Fazékba rakjuk, s 20 percen át 80 °C-on hőkezelőjük. Tartósítószer kell hozzá! Kihűlés után hűvös helyen tároljuk. 

Berkenyeszörp

A berkenyét vízzel felöntve puhára főzzük. Szitán  áttörjük.  A kapott léhez literenként 60 dkg cukrot és fél dkg citromsavat  adunk és összefőzzük. Előmelegített üvegekbe töltjük, lezárjuk, a  hőkezelés után hűvös helyen tároljuk.

Berkenyés pite


Robotgéppel összedolgozunk 3 egész tojást, fél deci olajat, 1 pohár cukrot, 2 pohár lisztet, 1 pohár tejet meg fél zacskó sütőport. Kiolajozott, kilisztezett tepsibe öntjük a masszát. Megszórjuk friss vagy eltett berkenyével, aztán sutty, be vele a sütőbe! 230 fokon 30 perc alatt el is készül. Mikor kissé kihűlt, megszórjuk porcukorral.

 

Berkenyedzsem

A gyümölcshéjban és a magházban levő természetes pektin a főzés majd az állás során kioldódik és besűríti a dzsemet, ezért nem szükséges külön zselésítő. A berkenyét kiválogatjuk és csak a teljesen épeket használjuk fel. Egy fazékba 3 kg cukrot, 1 liter vizet és fél liter fanyar vörös bort teszünk, s ezt sziruppá főzzük. Amikor megfőtt, 4 kg válogatott berkenyét teszünk bele, és addig főzzük, míg a kellő sűrűséget el nem éri. Ekkor üvegekbe tesszük, és lezárás előtt tartósítószerrel kezeljük, majd hőkezeljük. Amikor kihűlt, hűvös helyen tároljuk.

Berkenyelekvár

A megtisztított, megmosott berkenyét fazékba tesszük, és felöntjük vízzel úgy, hogy az jól ellepje. Amikor megfőtt, áttörjük, és súlyának megfelelően, fele mennyiségben cukrot téve addig főzzük, míg a kellő sűrűséget el nem éri. Ezután üvegekbe merjük, tetejére tartósítószert adunk, és kigőzöljük. A gyümölcshéjban és a magházban levő pektin besűríti a lekvárt, nem kell külön zselésítő, de érdemes egy hideg tányérra cseppentve, csepp-próbával megnézni, elég jól besűrűsödik-e, ha nem főzéssel tovább kell sűríteni.

Berkenyekocsonya

A berkenyét fazékba tesszük, és lassú melegítéssel addig hevítjük, míg minden levét kiadja. Sűrű szitán a levét átszűrjük, és minden literre 80 dkg cukrot   számítva megfőzzük.  Ez addig tartson, míg a lé kocsonyaszerűvé nem válik.  ( Ez   a berkenyében levő pektin műve.)  Ekkor üvegekbe öntjük,  s amikor kihűlt, lezárjuk. Lekvár módjára szárazdunsztban pihentetjük.

Tánczos Erzsébet írása


 Forrás:

http://arykana.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=911263

http://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/berkenye.html

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/berkenye_madarberkenye/20

http://barikad.hu/mai_gyogynoevenyuenk_berkenye-20111030

 http://www.google.hu/imgres?um=1&hl=en&client=firefox-a&rls=org.mozilla:hu:official&biw=1280&bih=821&tbm=isch&tbnid=-ulfFgfdqvEJ0M:&imgrefurl=http://www.evamagazin.hu/m/cikk.php%3Fid%3D2480&docid=2BnAygm2J903uM&itg=1&imgurl=http://www.evamagazin.hu/data/cfile.php%253Fid%253D4535%2526v%253Dw&w=300&h=301&ei=hcKbUJnUPJHotQa0yICACw&zoom=1&iact=rc&dur=164&sig=115475904995637820871&page=1&tbnh=168&tbnw=184&start=0&ndsp=16&ved=1t:429,r:12,s:0,i:101&tx=72&ty=80

November 11.- Milyen színű lovon jön ma közénk Márton?

martonkabat.jpgSzent Márton élete bővelkedik érdekességekben.

 Ő volt az első szent, aki nem mártírként halt meg. NÉZZÜK, HOGYAN JUTOTT ODÁIG:

Szent Márton püspök 316 körül született a Római Birodalom Pannónia tartományában, római katonatiszt fiaként. Szülőhelye Savaria, a mai Szombathely.  Szülei néhány évvel később Paviába  költöztek. Ott besorozták a római hadseregbe,  lovas testőrtiszt lett Galliában.
A legenda szerint  Amiens városkapuja előtt találkozott egy  didergő koldussal. Köpenyét kettéhasította és egyik felét a koldus vállára terítette.  Márton is az adakozó szentek közé tartozik éppen úgy, mint na ki? Hát persze, Szent Miklós!


Na most álljunk meg  egy pillanatra!

Gyerekként sosem értettem mire volt jó, hogy  ezután kettejüknek volt egy fél, semmire sem jó kabátja.  Ketten fázhattak  egy-egy darab rongyban.

Van azonban logika Márton tettében: mivel katonaként a császár szolgálatában állott, egyenruhájának csak a felével rendelkezhetett szabadon. Márton  álmában  aztán megjelent Krisztus a fél köpenybe burkolózva, mivel ő volt a didergő  koldus.


Márton kilépett a hadseregből, amint lehetősége nyílt rá.  Előtte azért fegyvertelenül megfutamította a germán sereget.

Megkeresztelkedett, majd téríteni indult kelet felé egészen a Dunántúlig.  Sikeres térítő lett belőle:hazatérve édesanyját is megtérítette,meg is keresztelte.   A toursi  polgárok  püspökké választották - ehhez az eseményhez kapcsolódik az egyik ludas legenda, melyről lejjebb írok.

A város mellett kolostort alapított, ami a középkorban Franciaország vallási központja lett.  A hagyomány szerint  november 11-én temették el. Temetésének időpontja vált emléknapjává.


A  szent számos csodát tett a legendák szerint : többek között gyógyításokat, halottak feltámasztását, az ördög legyőzését, a rablók megtérítését, vad kutyák megszelídítését sikerrel végezte. Elég sok és különböző ügyben fordultak hozzá a hívek.Segítségére   számítottak a gyermekbetegségekben szenvedők is.Védőszentként tisztelték a koldusok, a katonák a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelők, a hordókészítő kádárok, továbbá egész Franciaország védőszentje volt. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt.

 

 martongrekicsi.jpg

 

marton van dyck st martin dividing his cloak.jpg

Szent-Márton-és-a-koldus.-Dunántúli-oltárkép-1490-tájáról-263x300.jpg

godong-painting-of-st-martin-sharing-his-coat-st-gatien-cathedral-tours-indre-et-loire_i-G-40-4003-U22WF00Z.jpgÖrök téma-örök igazság

Szent Márton kultusza Pannónia földjén

 már a honfoglalás előtt is virágzott. Tiszteletét Szent István is felkarolta, zászlóira  Szent Márton képét festette. A Pannonhalmi Apátság, melyet szentmártonhegyi apátságnak is neveztek, Márton tiszteletére épült azon a helyen, ahol a hagyomány szerint  Márton született. A kutatások tisztázták, hogy Márton szülőhelye Savaria (Szombathely) volt. Ezt II. Ferdinánd is elfogadta, fel is mentette a várost az adózás alól, de előírta, hogy Márton napon a város köteles szegényeiről gondoskodni.

 Mivel a  középkorban hazánkban  Szűz Mária után Szent Márton  volt a legnépszerűbb szent,  nagyon sok helyiség  őrzi a nevét: Berettyószentmárton, Borsodszentmárton, Drávaszentmárton, Dicsőszentmárton, Homoródszentmárton, Kunszentmárton, Rábaszentmárton, Sopronszentmárton, Szigetszentmárton, Tápiószentmárton, Szalkszentmárton, Szépkenyerűszentmárton, Szentmártonkáta, Turócszentmárton, és még sorolhatnám. E helyiségek és még legalább száz  másik templomaiban láthatunk Mártont ábrázoló táblaképeket, melyek 1200 és 1700-as évek között keletkeztek.

Szent Márton  napja gazdasági határnap

Márton-nap a 14. századi krónikákban a tisztújítás, fizetés, jobbágytartozás lerovásának napja volt.
A Szent György napon legelőre hajtott jószágok az ősz beálltával, de legkésőbb  Szent Márton (november 11.) napján az istállóba kerültek.
Az egyházi esztendő hagyományai szerint Márton napja a  kisfarsang idejére esik. Kisfarsang a lakodalmak, pásztorünnepek, névnapok és bálok ideje volt, s ekkor került sor a szüret, a kukoricafosztás utáni mulatságokra is.  A kisfarsang időszak Katalin-nappal (november 25.) zárult le.

 

 LAMPAS.jpgA gyermekek Szent Márton lámpásával vonulnak fel - ez német eredetű szokás. Igen látványos, hangulatos. Ilyen lámpást mi is könnyedén el tudunk készíteni. Fontos leszögezni, nem tökből készül. Ahogy a rajz mutatja: pauszpapírból, esetleg befőttesüvegből.

világosban:

laappas.jpglamp.jpgsötétben

Márton-nap a néphagyományban

Márton napját az egész országban számon tartották a pásztorok.  Szokás volt a  Márton-napi vesszőhordás  és a pásztorok megajándékozása. A disznópásztorok felkeresték azokat a házakat, ahonnan állatokat hajtottak a legelőre, és vesszőket vittek ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Arról pedig, azt tartották, ahány ága van, annyit malacozik majd a disznó.

Köszöntõt is mondtak:"Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van!".

Vagy:

" Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét
A szokást nem mi kezdtük s nem mi végezzük
Állatainknak annyi szaporodása legyen,
ahány ága-boga van a vesszőnek."

A gazda  erre itallal kínálja a pásztort, az ágat  meg jól elteszi,  mert azzal hajtják majd ki tavasszal a jószágot a legelőre.

Szent Márton vesszejéről, azt tartották, ahány ága van, annyit malacozik majd a disznó.

A Márton-napi pásztorjárás és vesszőzés jól ismert szokás  német nyelvterületen is.
Ehhez a naphoz munkatilalmak is kapcsolódtak: Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.


Márton napjához is kapcsolódnak időjárásjósló praktikák és megfigyelések:

 

A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Egy kalendáriumi regula szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál."

„Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél” - szól a népi bölcsesség. Aki pedig november 11-én éjjel álmodik, boldog lesz, úgyhogy igyekezzünk.

marton-napi-libator.jpg

Lúd és újbor:

marton_liba.jpg

A liba  szent madár volt  az antik Rómában: Mars isten  madara  is,  meg Júnó istennő  szent szárnyasa is. A rómaiak már csak azért is tisztelték a ludakat, mert a hagyomány szerint a Capitolium  hangosan gágogó lúdjai ébresztették  fel a békésen alvó római őrséget a gallusok orv orv rajtaütésekor. Aesculapius az orvosisten ünnepén történt mindez, s  ezért ( SZÉP KIS HÁLA!) mindig ludat ettek Rómában, mivel nekik köszönhető Róma város megmenekülése.

 A lúd római „beceneve“, az „avis Martis“ (Mars isten madara)  népetimológiával  „Márton madara“ lett, s a keresztény  kalendáriumba került.

 

libasok.jpg

Szent Márton és a lúd kapcsolatára vonatkozóan több magyarázatot is találunk:

Az egyik történetben, meghallván, hogy püspökké választották,  Márton  a libaólba menekült. Azért tett így, mert nem érezte magát méltónak a megtiszteltetésre. A  libák gágogása  azonban  felfedte rejtőzködésének helyét, így  Isten kegyelméből, de a szavazás eredményeképpen Mártonból  bizony püspök lett. Gyerekkoromban - vizuális típus lévén - gyakran elképzeltem a nem éppen csírátlan libaólból előmászó Mártont, akit, azon libatollas állapotban helyben püspökké avattak. Filmre kívánkozik, nem? Mint az egész történet...

martonpuspok.jpg

Egy másik legenda szerint a libák gágogása megzavarta az istentiszteletet, ami annyira felbosszantotta  a miséző Mártont, hogy a libák pecsenyeként , az ünnepi asztalon végezték életüket.

A Szent Márton lúdja kifejezés  utal a nap jellegzetes ételére. "Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" – tartották s tartják ma is, ezért országszerte lakomákat rendeznek, hogy a bajt elkerülhessük. Szent Márton napjára általában megforr az újbor is.

A reformációnak korában is folytatódott ez a kellemes hagyomány: a protestánsok Luther Márton neve napján  ünnepeltek.

 A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik,  mert Szent Márton napja  zárta le az éves gazdasági munkákat. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát. E napon  az újbor kóstolása mellett vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, de a kereszténység szépen átvette ezekből sokat.

"A bornak Szent Márton a bírája" - tartja  egy másik  mondás. Na, de miért?   Mert Márton   "kereszteli meg" a bort: neve napjára ki kell forrnia a mustnak.  Hát ezért mondják, hogy Márton a bornak bírája.

Úgy gondolták anno, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba. A naptárat tekintve látjuk, hogy  Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Csoda, hogy Márton népszerű volt mindig is?


Néhány szólásunk is megörökítette Márton lúdját: "Sok Szent Márton lúdja elkelt az óta", azaz régen volt az már! A "kövér, mint Szent Márton lúdja" mondás a teltebb testalkatra utal.

Szent Márton és a bor:  Nyugat-Európa szőlőtermő vidékein elterjedt a hiedelem  miszerint Márton Krisztushoz hasonlóan a vizet borrá tudta változtatni.  Mártont a bor gyarapítójának és adományozójának tartották. Feljegyzései szerint Tours-ban volt egy csodatévő szőlőtőke, melyet Márton ültetett.

Szent Márton a 21. században:

Az Európai Kulturális Tanács ki választotta  az Európát átszelő 15 tematikus kulturális útvonalat. Ezek  egyike a "Szent Márton kulturális út", mely Szombathely és a franciaországi Tours városa között található. Igen szép és tanulságos lehet végigutazni ezen az útvonalon!

martonzarandokut.jpg

 

 

Márton-napi libasült recept

forrás: http://www.nosalty.hu/recept/marton-napi-libasult

Márton-napi libasült

előkészület:

sütés:

hozzávalók 4 főre

4 db hízott (egész) libacomb

3-4 kk só

1 kk frissen őrölt bors

3+1 ek olaj

9 gerezd fokhagyma

2 fej vöröshagyma

1 dl fehérbor

 

Elkészítés:
  1. Bekapcsoljuk a sütőt 170 fokra.
  2. A fűszereket jól elkeverjük az olajban.
  3. A megtisztított és szárazra törölt combokat középen elvágjuk, óvatosan beirdaljuk.
  4. Ezután a sós-borsos olajjal jól bemasszírozzuk a húst, és a picit megolajozott tepsibe rakjuk.
  5. Köréjük rendezzük a megpucolt fokhagymagerezdeket, a negyedekre vágott hagymát és meglocsoljuk borral.
  6. Alufóliával lefedjük és úgy  2 órára betesszük a sütőbe. Végül az omlós comboknak a pirításhoz kb. 15 perc szükséges 200 fokon, alufólia nélkül.

 

 Íme egy  recept  a XIV. századból:

 Itt egy  német libarecept (Ein Buch von guter Spise, 1350: Ein geriht von einer gense), amely főtt libahús fokhagymás mártással. Európa főúri, nemesi udvaraiban mindenütt hasonló  ételekkel találkoztunk volna, így a Magyar Királyságban is.(A recept közlésének évében – 1350-ben – I. Lajos magyar király éppen a Nápolyi Királyságot foglalja el. Az esemény nyáron történt, így aztán libával akkor és ott vélhetőleg nem találkozott, de másféle madarak, amiket hasonlóképpen készítettek, bizonyosan az asztalára kerültek.)

Fametszet. Lyon 1017; Forrás: gutenberg.org„Végy egy nem túl idős libát. Távolítsd el a belső részeit. Vágd le a szárnyait és a lábak végét. Tedd a libát egy szűk anyagedénybe. Öntsd fel vízzel annyira, hogy ellepje. Helyezd egy alul nyitott háromlábú állványra. Fedd le a lábost úgy, hogy pára ki tudjon jönni. A belsőségeket főzd külön. Aztán sózd meg a libát. Aztán főzd a levében, amíg nagyon szárazzá és jól megfőtté nem válik. Aztán végy édes tejet és hat tojás sárgáját, és két fej fokhagymát, melyek nagyok. Hámozd meg őket alaposan, majd egy kis sóval zúzd össze. Aztán keverd össze a tejjel, majd a tojások sárgájával. Aztán adjál hozzá sáfrányt. Aztán öntsd  a fűszert a libára.  Forrald fel és tálald.”

Isten éltessen minden Mártont!

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

http://www.viasanctimartini.eu/hu

http://martonnap.hu/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tours-i_Szent_M%C3%A1rton

http://www.nyest.hu/hirek/szent-marton-a-libak-es-a-nemet-nyelvtan

http://www.boraszportal.hu/?p=cikk&id=423

 

 

 

 

November 10 - Réka napja


A Réka név  azt jelenti: úrnő. Egyesek szerint régi török név, mások ősmagyar eredetűnek tekintik. Attila hun király fő- fő- fő  feleségét  a történetírók szerint Arykánnak hívták, azaz Rékának hívták. Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című regényében  szerettette meg és tette népszerűvé   a   Réka nevet.

 

A Mecsekbe Réka várának romjaihoz el is kirándulhatunk:



Egykori monda szerint a ma már alig látható. Valamikor erős, büszke vár állt ott, állítólag maga Attila építtette Rékának. 

István király a várat a hozzá tartozó területtel együtt  két angol királyfinak adományozta, akiket befogadott országába.  Edward királyfi István király Ágota leányát vette  nőül. Margit nevű leányuk  atyja halála után anyjával együtt Angliába költözött, és Malcolm skót király felesége lett. Ő a későbbi skóciai Szent Margit.

Réka-vár Mecseknádasdon


Réka-vár (Mecseknádasd) 5.jpgRéka-vár (Keleti-Mecsek)valójában  vármaradványokat jelent. 1963-ban Papp László régész  megállapította, hogy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét.

Réka-vár (Mecseknádasd) 4.jpg

Az alábbi monda forrása itt található:monda.jpg

 

 Székelyföldön található a Rika-erdő, mégpedig a Vargyas és a két Homoród-patak közti vízválasztó hegységet hívják így.  Arra  néz egymásra a két szomszédvár: Attila  és Réka vára. Az előbbi a Hegyes-tetőn, utóbbi pedig az attól nyugatra lévő nyeregben. Ugyanitt Réka királyné sírját is felismerni vélték.

 

Réka királyné sírjáról ez a monda szól:

 

 rka_hun_kirlyn_srja_bnyai_jnos_felvtele.jpgAttila, a hunok nagy királya, csaták után rendszerint a Rika erdejében pihent meg. Ott volt a Hegyestetőn hatalmas nagy vára. Ott lakott a felesége is, Réka királynő, és három szép dalia fia.

 

Egyszer Réka királyné befogatott négy tüzes csikót aranyos, bársonyos hintójába, s hajtatott keresztül a Rika erdején, árkon-bokron által.

Amint éppen a Bikás-tetőn vágtattak a paripák, egy megvadult bika szörnyű bömböléssel szaladt a hintó felé. A paripák megijedtek, vágtattak hegyen-völgyön, árkon-bokron keresztül, s egyszerre csak a hintó felfordult, s Réka királyné belezuhant a Rika-patakba, s meghalt.

rikapatak.jpgRika- patak a képen.

Gyász borult Attila udvarára: meghalt a királyné, kit a népek olyan erősen szerettek.

 Halála utáni negyedik nap temették el  Réka királynét, de  azon a napon népeknek mind el kellett széledniük a Rika erdejéből, hogy ne lássa, ne tudja senki, hová temetik  a királynét. Hármas koporsóba tették a testét: tiszta színaranyból volt az első, szép fehér ezüst a középső, s érc a legkülső. Aztán négy rabszolga felvette a hármas koporsót, s levitte a Rika-patak partjára, s Rika-patak partján az alá a rengeteg nagy kő alá, mely most is ott van - megnézheti, aki arra jár -, ástak mélységes mély gödröt, s beleeresztették a hármas koporsót. Aztán szépen betemették a gödröt, gyepes földdel a tetejét behantolták: nyoma se lássék, hogy valakit ide temettek.

Ezalatt Attila állt a Hegyes-tetőn, egyedül, s szeme láttára a négy rabszolga a kardjába ereszkedett.

Alhatott nyugodtan Réka királyné, nem bántotta sírját senki. Mire emberek vetődtek ide, az erdő vadjai elpusztították a négy rabszolga holttestét, hírük-poruk sem maradt ottan.

Az a rengeteg nagy kő most is ott van a Rika-patak partján, alszik alatta szépen, csendesen Réka királyné, senki meg nem háborítja csöndes nyugodalmát.

Történt egyszer,hogy a királyné befogatott hat tüzescsikót a hintajába, a szélnél is sebesebben hajtatott át a Rika erdején. Amikor a Bikás hegyen vágtattak a csikók, hirtelen-váratlan egy megvadult bika száguldott szembe velük. A paripák megriadtak, félre ugrottak, a hintó felfordult. Réka királyné beleesett a Rika patakjába, s ott halt meg szörnyű halálnak halálával.

  Hej, nagy bánat borult Attila király udvarára, nagy bánat az egész országra! Felkeredtek a népek mindenfelől, jöttek a nagy királyné temetésére, hogy lássák még egyszer. Három napig volt kiterítve a királyné. A negyedik napon volt a temetés, de a gyászoló gyülekezetnek el kellett távolodnia a Rika erdejéből. Nem volt szabad látniuk, hogy hova temetik el Réka királynét.

   Hármas koporsóba zárták Réka királyné holttestét; színarany volt a belső, ezüst a középső, vas a külső. Aztán négy rabszolga a vállára vette, a várból levitte a Rika patak partjára. Ott egy feneketlen mély gödörbe eresztettek a koporsót  s ráhengerítettek egy nagy mészkövet. Attila a temetést a varból nézte végig, s szeme láttára ereszkedett kardjába mind a négy rabszolga. Így Attilán kívül senki más tanúja nem maradt annak, hova temettek a királynét.

   Az a nagy kő, amely alá a királynét temettek, meg most is ott hever a Rika patak partján. Senki lélek nem háborítja a királyné nyugalmat.Mindezek nem szemlélhetők a hun-székely-magyar mese- és mondavilág, a 19. századi romantika természetének ismerete nélkül.
Van a Mecsekben is egy Rékavár Mecseknádasd fölött az erdőben. Egy vitatott hagyomány szerint a 11. század közepén ott éltek volna Edmund és Edward angolszász hercegek, Vasbordájú Edmund király (1016) menekültként ide vetődött fiai. Ami biztos, az Árpád-kor végén a várat a Kórógyiak használták, egy főúri család.

 

forrás:

http://mecsekinepmondak.5mp.eu/web.php?a=mecsekinepmondak&o=xmFcP4_eVn

 

http://www.vargyas.ro/hu/mondak-legendak/reka-kiralyne-sirja.html

 

http://www.nepmese.hu/mesetar/Mond%C3%A1k/T%C3%B6rt%C3%A9neti-mond%C3%A1k/R%C3%A9ka-kir%C3%A1lyn%C3%A9-s%C3%ADrja/details

süti beállítások módosítása
Mobil