Népviselet és népszokások Bujákon

0

2012. november 08. - netfolk

Glatz Oszkár számos festményén látható a bujáki viselet.

Buják község Nógrád megyében a Cserhát hegység kelet, dél-keleti lejtőjén terül el. Vára és szép népviselete ma is vonzó látványosság.

Buják népviselete a palóc terület egyik legismertebb és legszebb viselete. Napjainkig élő, ma is hordott viseletről van szó. Hogy a mai viselet mikor alakult ki, nem tudjuk pontosan.Bujákon most is varrnak újat, és nem csak ünnepi alkalmakra veszik fel a nagymamák a ládákban molyosodó ruhadarabjaikat.

A kép forrása a Bujáki népviselet fb. oldal

Miért alakult ez ilyen szerencsésen?

Talán, mert Buják zárt település. Jól látta Glatz Oszkár festőművész: „ahová bemegy a vonat, onnan elmegy a népviselet”?A környéket elkerülte az iparosítás meg sok minden modern vívmány. A falu lakossága megmaradt a mezőgazdaságban, megtartva és megőrizve az értékeit, köztük a népviseletét. Az öltözetét valamikor magának készítette mindenki.

A gyáripar fejlődése, a színes kelmék olcsó előállítása tette lehetővé, hogy a régi festett vászon felsőruhát felváltsák a gyapjú, a karton, a kasmir anyagú gyári termékek. A nógrádi palóc községek népviselete egyedi, más községekkel össze nem téveszthető jegyeket tartalmaznak, akikről a környéken lakó, vagy a viseletekben jártas már messziről megmondja, hogy az előtte álló menyecske mely község lakója.

A bujáki viselet a palóc népviseletek sajátosságának megfelelően a kerekded formák hangsúlyozását tartotta elsődlegesnek, és ehhez alakította ki ruhadarabjait

A bujákiak alakították legrövidebbre és legtöbb alsószoknyával legkevesebbre szoknyájukat.

A kép forrása a Bujáki népviselet fb. oldal

Vállukat a vállkendő sűrű, magasra felálló, keményített csipkefodra szélesítette, nyakukat, mellüket szinte beborította az üveggyöngyök sora.

Aranypántlika és piros pántlika fokozódik itt kokárdaszerűen és mélyükben üveggyöngy fénylik, ha rásüt a nap. Lábukon kötelezően piros csizmát viseltek.

A bujáki viseletet festményeken Glatz Oszkár (1872-1958) örökítette meg. A Bujáktól elválaszthatatlan festőművész, - aki részt vett a nagybányai festőcsoport megalakításában, élete második szakaszában Bujákon alkotott. A csodálatos táj, a gyönyörű népviselet, a paraszti élet mozzanatai számára élethivatást, festői programot jelentettek.

A kép a Stiefel kiadó A magyarság néprajzi térképe alapján készült.

Szabó Zoltán:Cifra nyomorúság című könyvében így mutatja be a Glatz Oszkár festményein bemutatott lányokat: Hogy mikor milyen ruhát vettek föl, azt főleg egyházi ünnep jellege határozta meg. …Legkevésbé talán emberi testhez hasonlít ( egy ünneplőbe öltözött lány), inkább emlékeztet az Isten szelídebb és színesesebb teremtményeire és a mezőre illik, mintha odatermett volna. Így készülődnek órahosszat vasárnaponként, aztán susogva vonulnak fel a templom elé, kövekkel bütykös utcán a Margitok és Máriák, ruháikban, ezekben a bonyolult alkotásokban, melyekhez több mint száz méter vászon, fél száz gombostű és egy sereg apró disz szükséges. Vasárnapjuk ezzel telik el, hogy a ruhákban vannak, hogy a ruhát fölveszik, hogy a ruhát leveszik. Margit hétköznapjai azzal telnek, hogy hajnali négytől este nyolcig dolgozik a szomszéd uradalomban. Mert Margitnak mása sincs, mint 40 szoknyája.... Hétköznap eltűnnek a szalagok, pántlikák, fényes díszek. Ám megmarad a jellegzetes hajviselet: leányoknak, hajadonoknak a bársonyszalagos fésűs haj, hátul copfba kötve. Az asszonyok kendőt kötöttek. Leányok kiskortól kezdve viselték azt, ami az asszonyoknak jellemző viselete volt: a fékető. A bujáki nép, mint mindenben a féketőben is szerette a hímzést, díszítést. A féketők tetejét színes fonállal varrták ki, mert otthon vagy vasárnap délután a kapu előtt beszélgetve nem viselték az asszonyok a kendőt.

Ünneplőbe öltözött leányok (Buják, Nógrád m., 1930-as évek) Néprajzi Lexikon

A lányok haját hétköznap három, ünnepeken három vagy öt ágba fonták be, majd a befont hajba masnit kötöttek.

Ma is viselik - a kép is bizonyítja

Vasárnap a lányok körfésűt tettek a hajukba. A fésű utáni hajrész be volt göndörösítve. A körfésű kívülről zöld bársonnyal volt bevonva, díszítve a két végén bimbós brosstű volt. A lányok haja elválasztva nem volt, copfot férjhez menésig hordtak. A menyecske kontyot régen a lakodalmat követő hajnalban készítették el, és ezután itták meg a "konty áldomást". Ma a kontyot a menyasszonytánc után formázzák meg az új asszonynak, és így visszatérve tartják meg a menyecske táncot. A kontyot hajtűkkel rögzítették és hogy a "féket" főkötő hátul még szép kerek legyen, a hajra keménypapírból készített kontyot tettek, amit a fékető eltakart.

Bujáki viselet bélyegen

A bujáki szőttesek jellegzetes színösszeállítása a piros és a kék.

A kenderfonás, kenderfeldolgozás még az ötvenes években is élt Bujákon. Bár idővel a kenderfeldolgozás megszűnt, szőttesek még ma is készülnek Bujákon. A domináns piros-kék színekhez társul a rózsaszín, sárga meg a zöld.A minták is jellegzetesek. Legtöbbjükön virágok, csillagok stilizált vannak..

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://konyvkapu.hu/a-magyarsag-neprajzi-terkepe-1-630-000-terkep-stiefel-eurocart-kft-9637308032.html

https://www.google.hu/search?q=buj%C3%A1k+hajviselet&client=firefox-a&hs=3QF&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=2jdwUdm9KMfh4QSTh4DIAg&ved=0CAoQ_AUoAQ&biw=1024&bih=604#imgrc=6wCElTQ75hu8tM%3A%3BNgMUveuLc9S74M%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.tankonyvtar.hu%252Fhu%252Ftartalom%252Ftkt%252Fmagyar-neprajzi-lexikon%252Fimages%252F06976.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.tankonyvtar.hu%252Fhu%252Ftartalom%252Ftkt%252Fmagyar-neprajzi-lexikon%252Fch20.html%3B528%3B419

http://www.hazaitajak.hu/tag/Buj%C3%A1k

http://195.228.19.18:9470/publikalas/index.aspx?adat=2261&pf=10&lf=9&mf=201&cmf=201

http://www.nepviseleteink.hu/paloc-nepviselet/bujaki-nepviselet/

https://www.facebook.com/pages/Buj%C3%A1ki-n%C3%A9pviselet-Traditional-costume-of-Buj%C3%A1k/1573483789550759?fref=photo

http://users.atw.hu/bujakiszallas/rolunk.html

2 komment

NOVEMBER 6. – SZENT LÉNÁRT vagy LÉNÁRD NAPJA

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. november 06. - netfolk

Lénárd, másként Leonárd a koraközépkor egyik leghíresebb, legnépszerűbb szentje. Tisztelete a közép-európai, főleg alpesi katolikus néphagyomány legarchaikusabb rétegeiben gyökerezik. Élete elvész a jámbor legendák világában. Biztosan csak annyit tudunk róla, hogy remeteként a VI. században élt Limoges környékén.

Lénárd sokfelé prédikált és sok csodát művelt. Limoges városához közel, egy erdőben lakott, ahol egy királyi vadászkastély is állt. Egy napon úgy esett, hogy a király itt vadászgatott, és kedvtelésből a királyné is elkísérte, amikor szülési fájdalmak jöttek rá. Miközben a király és háza-népe a királynét fenyegető veszély miatt siránkozott, Lénárd éppen keresztülvágott a ligeten, és hallván a jajgatást, elfogta a szánalom. Odasietett, s a király hívására belépett a kastélyba. Mikor a király a kiléte felől érdeklődött, s Lénárd elmondta, hogy Szent Remig tanítványa, a királyban reménység támadt. Azt gondolva, hogy a jó mesternek jó tanítványa lehet, bevezettette a királynéhoz, és kérte, hogy imádsága által szerezzen neki kettős örömet hitvese megmentésével és gyermeke megszületésével. Lénárd buzgón fohászkodott, s imádsága legott meghallgatásra talált. A király temérdek ezüstöt és aranyat ajánlott föl neki, de ő azonmód visszautasította, arra intve, hogy adja a szegényeknek: „Nekem erre semmi szükségem nincs. Valahol az erdőben, az e világi gazdagságot megvetve, egyedül Krisztusnak vágyom szolgálni.” A király erre az egész ligetet neki akarta adományozni, de ő így szólt: „Nem fogadom el az egészet, csak annyit, amennyit szamarammal ma éjjel körbe tudok járni. Ennyit kívánok csak magamnak.” Ezt a király szíves örömest teljesítette.

Egy monostort épített ezen a helyen, s két szerzetest maga mellé véve, hosszú időn át nagy önmegtartóztatásban élt. Mivel víz csak egy mérföldnyire volt tőlük, ásatott egy kutat, de nem találtak vizet. Imádságára forrás fakadt benne. Ezt a helyet Nobiliacumnak nevezte el, mivel a nemes (nobilis) király adományozta neki. Oly sok csodával tündökölt, hogy aki a börtönben hozzá fohászkodott, annak bilincsei rövidesen lepattantak, s minden akadály nélkül, szabadon távozott, és megmutatta Lénárdnak láncait vagy béklyóit. Közülük sokan vele maradtak, és az Úrnak szolgáltak. Lénárd nemes nemzetségéből hét család érkezett hozzá, s miután mindenüket eladták, a ligetben letelepültek és a közelében maradtak. Példájával még sokakat odavonzott.

Végül Lénárd, az erényességéről híres szent férfiú november hatodikán az Úrhoz költözött. Miután sok csodát vitt végbe, azon templom klerikusai azt a kinyilatkoztatást kapták, hogy másutt építsenek templomot, mivel a sokaság miatt szűk lett ez a hely, és a testét ünnepélyesen vigyék át oda. Ők pedig a néppel együtt állhatatosan böjtöltek és könyörögtek, s amikor körülnéztek, az egész vidéket hó borította, csak az a hely maradt szárazon, ahol Szent Lénárd nyugodni kívánt. Így oda vitték át. Hogy általa mennyi csodát vitt végbe az Úr elsősorban bebörtönzöttek között, bizonyítja a sírja előtt felfüggesztett különb-különbféle vasak nagy sokasága.

A limoges-i vicomte hajdan egy igen súlyos láncot készíttetett a gonosztevők elrettentésére, amelyet a vár tornyának egyik kiszögellésében helyezett el. Akit nyakánál fogva kilógattak a láncon, kitéve az időjárás viszontagságainak, úgy érezhette, mintha nem egy, de ezer halál szorongatná. Történt egyszer, hogy Szent Lénárd egy szolgáját, bár ártatlan volt, kikötötték ezen a láncon, s amikor már majdnem kilehelte a lelkét, maradék erejét összeszedve Szent Lénárdhoz fohászkodott, hogy ha másokat megszabadít, segítsen saját szolgáján is. Rögtön megjelent Szent Lénárd, ragyogó öltözékben, és így szólt: „Ne félj, nem fogsz meghalni! Kelj fel, és hozd magaddal templomomba ezt a láncot! Kövess engem, előtted megyek!” Az fel is kelt, megragadta láncát, és egészen a templomig követte Szent Lénárdot. A kapu elé érve a szent elbocsátotta szolgáját. Az belépett a templomba, amelyet még Szent Lénárd épített, elbeszélte mindenkinek a csodát, és a sír előtt függesztette fel a nehéz láncot.

Egyszer egy férfi, aki Szent Lénárd ligetében, Nobiliacumban lakott, és felettébb bízott a szentben, egy zsarnok fogságába került. A zsarnok imigyen gondolkodott magában: „Az a Lénárd minden köteléket megold, jelenlétében a vas minden ereje, mint tűzben a viasz, semmivé foszlik. Ha tehát ezt az embert megbéklyózom, Lénárd rögtön itt terem és megszabadítja, de ha fogva tudnám tartani, ezer solidus váltságdíjat is kaphatnék érte. Már tudom is, mitévő legyek. Tornyomban ásatok egy mély gödröt, bilincsbe verve leeresztem oda, fölébe pedig egy fakalyibát csináltatok, ahol fegyveres vitézeim fognak hálni. Még ha szétroppantja is a vasat, a föld alá akkor sem juthat le.”

Miután mindazt véghezvitte, amit kigondolt, a rab többször is segítségül hívta Szent Lénárdot. Éjjel megjelent neki a szent. A kalyibát, amelyben a katonák feküdtek, felfordította, és mint a halottakat a sírba, bezárta őket a kunyhó alá. Majd nagy fényességgel belépett a gödörbe, megragadta híve kezét, és ezt mondta: „Alszol-e vagy ébren vagy? Íme, itt van Lénárd, aki után vágyakoztál.” Az csodálkozva mondta: „Uram, segíts rajtam!” Láncai tüstént széttörtek, s Lénárd a rabot saját karjaiban vitte ki a toronyból, majd hazáig, a házába vezette, s közben mint jó barátok társalogtak.

Egy zarándok Szent Lénárd templomának meglátogatása után hazaindult. Auvergne-ben fogságba esett, és egy verembe zárták. Kérlelni kezdte őket Szent Lénárd szerelmére, hogy engedjék szabadon, hiszen semmit sem ártott nekik. Azt válaszolták, hogy hacsak bőséges váltságdíjat nem fizet, el nem eresztik. Mire ő: „Ezt intézzétek el Szent Lénárddal, akire én rábíztam magam.” Következő éjjel megjelent Szent Lénárd a vár urának, és utasította, hogy engedje el a zarándokot. Reggelre kelve látomását csak álomnak tartotta, s a zarándokot semmiképpen nem akarta elengedni. Másnap éjjel Lénárd újból megjelent, de parancsának a várúr ezúttal sem engedelmeskedett. A harmadik éjjel azonban Szent Lénárd megragadta a zarándokot, és kivezette a városból. A torony a vár középső részével együtt leomlott, sokakat maga alá temetett, csak a várúr életét kímélte meg, hogy szenvedjen összetört lábával, és viselje szégyenét.

Amikor Britanniában egy bebörtönzött vitéz segítségül hívta Szent Lénárdot, az minden jelenlévő szeme láttára és csodálkozására megjelent a ház kellős közepén. Belépett a börtönbe, széttörte a láncokat, s a vitéz kezébe adta, majd átvezette őt a jelenlevők között, mindenki rémült ámulatára.

Élt egy másik Lénárd is, ugyanabban a rendben és azonos erényekkel, akinek teste Corveyben nyugszik. Noha kolostor élén állt, annyira megalázta magát, hogy mindenkinél alacsonyabb rangúnak tűnt. Szinte az egész nép hozzá sereglett, s ezért néhány irigye azt sugallta Clothar királynak, hogy ha nem lesz résen, Lénárd nagy károkat okozhat a frank királyságnak, mert a vallás ürügyén sokakat maga köré gyűjt. A hiszékeny király számkivetésbe küldte Lénárdot. A katonák azonban Lénárd szavaira úgy megrendültek, hogy megígérték, tanítványai lesznek. A király maga is megbánta tettét, bocsánatot kért, s a gyalázkodókat megfosztotta javaiktól és tisztségeiktől. Lénárdot nagyon megszerette, és csak az ő kérésére egyezett bele, hogy a rágalmazók visszanyerjék korábbi méltóságukat. Ő is megkapta Istentől, hogy a bebörtönzöttek az ő nevének segítségül hívására megszabaduljanak.

Mikor pedig egy napon Lénárd imádságba merült, egy nagy kígyó kúszott fel a lábától a kebléig. Imádságát azonban nem szakította félbe, hanem azt bevégezve szólalt csak meg: „Tudom, hogy megteremtésed óta nyugtalanítod az embereket, amennyire csak tőled telik. Ha hatalom adatott neked felettem, tedd velem, amit érdemlek.” Alighogy e szavakat kimondta, csuklyáján át előkúszott a kígyó, és holtan hullott a lába elé. Ezután két, egymással viszálykodó püspököt kibékítve megjövendölte, hogy másnap bevégzi életét az Úr 570. éve táján.

Lénárd a bajor – osztrák szakrális tájnak kiváltképpen tisztelt szentje. Kultuszát Andree szerint különösen a ciszterciták terjesztették, akiknek e táj egykorú mezőgazdasági élete sokat köszönhet. Lénárdnak sokféle patronátusa volt: beteg emberek és állatok orvosa, rabok, kovácsok, pásztorok védőszentje. Legendája szerint azt a kegyet kérte a királytól, hogy minden rabot, akit a börtönében fölkeres, engedjen szabadon. Tiszteletére a vastárgyak felajánlása különösen jellemző. Bod Péter megjegyzése szerint olyan kegyelmére méltóztatta volt Isten Lénárdot, hogy ha a foglyok ő róla megemlékeztek, s néki könyörgöttek, elromolván a vas bilintsek, megszabadultak…

Forrás: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

http://mek.niif.hu/04600/04626/html/legenda0101.html

Szólj hozzá!

Kék a kökény recece, ha megérik fekete...

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. november 06. - netfolk

Érdekes népi megfigyelés: A kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.

Magyarországon is honos gyógynövény a kökény. Virága és termése is felhasználható. A növény népies nevei: ekeakadály ( beszédes név!), tövisfa, kökönye, boronafa (ezek aztán beszédes nevek! ) A szilva egyik rokona. Áprilisban nyíló fehér virágzatai olyan habosak, mint valami brüsszeli csipkecsoda, hogy az mire jó, arról majd tavasszal írok.

Mire jó a virága?

A virág forrázata a következőket tudja:

enyhe hashajtó
vértisztító
vizelethajtó
magas vérnyomást csökkentő
enyhe fogyasztó étvágycsökkentő hatásánál fogva

Ezt a növényt azoknak javaslom, akiknél ajánlott az anyagcsere fokozása, mert jó vízhajtó, vértisztító és enyhe hashajtó, még gyerekek is használhatják. Érdekes módon a gyümölcse, nagyobb mennyiségben, szorulást okozhat.

Hozzávalók a kökényvirág teához:

kökény virág
víz
méz/ cukor /édesítő temperamentum szerint
citromlé ízlés szerint

Kökényvirág tea elkészítése:

A kökény virágából főzött tea étvágycsökkentő, ezért a fogyókúrázók gyakran élnek vele. A kökény virágát még a teljes kinyílást megelőzően érdemes begyűjteni. Kedvelt módszer a terítős szedés,- Ez azt jelenti, hogy a bokor alá terítőt terít és bottal megveregeti a bokrot a begyűjtő. A terítő tartalmát vászonzsákban hazaviszi és átválogatja. Szárítani kiterített vásznon érdemes.

A virágából készült főzet így készül: két evőkanálnyi szárított növény kerül negyed liter vízbe. Ezt egy percig főzni kell. Ez a tea gyomorgörcsoldó, de például vese és hólyagbántalmakra is ajánlott.
Fáradt lábainknak enyhülést jelent, ha a virágból készített főzethez teszünk egy marék sót, és ebben áztatjuk a meggyötört lábainkat.

Az apró, fanyar kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs termését most érdemes begyűjteni, mikor már megcsípte a dér. Ettől ugyanis fanyarságából veszít, s kissé édeskés íze lesz. Termését a madarak is szívesen csipegetik, úgyhogy azért hagyjunk nekik is a hideg napokra! A fészekrakásra is alkalmas kökénybokrok méhlegelők is, A kerítés mellett jó szolgálatot tesz, mert áthatolhatatlan sűrű sövény. Kevésbe díjazom, ha játszóterekre telepítik sövénynek, mert igen szúrós.

Mikor érdemes begyűjteni a kökény termését?

A nóta szerint a kökény akkor érett, ha színe feketévé változik. Nyersen is ehető, le is lehet fagyasztani, s előkapni, mikor kell.

Érdemes magunknak szedni, mert bár a bioboltokban gond nélkül beszerezhetjük, de csillagászati árat kell fizetnünk érte.

Mire jó a kökény termése?

A gyümölcsből készül immunerősítő, vérnyomáscsökkentő, de ajánlják bélhurutos panaszok enyhítésére, sőt fogyni vágyóknak is.népgyógyászat sárgaság és aranyér kezelésére is javasolja. Érdekes, hogy a virágzata teaként hashajtó, míg terméséből készült lekvár viszont pont hasfogó hatású . Tudtad, hogy fájából sétapálcát és golfütőt készítenek?

Hogyan kezeljük?

A begyűjtött gyümölcsöket hideg vízben mossuk meg, Fontos, hogy csakis hidegben, a forró víz ugyanis leoldja a hamvasságot adó értékes viaszréteget. Legegyszerűbb, ha lecsöpögtetés után adagokra osztva lefagyasztjuk.
A gyümölcsök ezután bármikor feldolgozhatók.

Mi készülhet belőle?

Gyermekkorunkban gyakran találkozhattunk a termésével, s megrágcsáltuk a hívogatónak, finomnak ígérkező gyümölcsöt. A szépsége okán elképzelt kellemes zamat helyett azonban keserű ízt kaptunk.. Felnőtt fejjel már értékelni tudjuk a kökény különös ízét , s finomságokat is készíthetünk belőle. A termésből készíthető: lekvár, dzsem, befőtt, szörp, pálinka. Érdemes megjegyezni, hogy kiváló zseléalapanyag!

A kökénylekvár készülhet így:

Tisztítsuk meg, és kevés vizet aláöntve fõzzük puhára a kökényt.. Utána szitán törjük át, és takaréklángon állandóan kevergetve sûrítsük be. Mivel a kökény rendkívül pikáns, savanykás, az édesítését ízlés szerint, kóstolás útján végezzük.

A kökénydzsem készülhet így:

A megmosott kökényt lassú tűzön 3/4 órát főzzük, majd átpasszírozzuk. Hozzáadjuk a kökénnyel megegyező mennyiségű cukrot és lassú tűzön még mindig főzzük. És ennyi! Máris üvegekbe szedjük és dunsztba tesszük .
Lehet lágyítani az ízét almával.

Kökénymártás többféleképpen készülhet,

van egyszerűbb és van macerásabb változat is. Én az energiatakarékosabb variációkra szavazok. A kökénymártáshoz a kökényt cukorral felfőztem és kevés vízzel elkevert keményítővel besűrítettem. Ennyi!

Kökénylikőr 1.:

A kökényt megmossuk és megszárítjuk. Azonos mennyiségű kökényt és cukrot jól összekeverünk fahéjjal, 2 rúd félbevágott vaníliával, 40 százalékosra hígított gyógyszertári alkohollal vagy igazi gyümölcspálinkával. Ezt a keveréket legalább 1 hónapig érleljük, majd leszűrjük Remek karácsonyi ajándék lehet!

Kökénylikőr 2.:

A kökényt összezúzzuk a magjával egyetemben, és egy üvegedényben ráöntünk annyi tiszta szeszt, hogy ellepje. Naponta többször rázogatjuk, éppen ezért a konyhában tartjuk legalább egy hónapig. Ezután szűrőpapíron vagy dupla vászondarabon átszűrjük, és hozzáadunk egy fél kg cukorból és egy liter vízből főzött, kihűlt szirupot. Legalább egy hétig állni hagyjuk, utána újra átszűrjük szűrőpapíron vagy dupla vászondarabon, palackozzuk, és minél tovább hagyjuk állni, annál ízletesebb lesz.

Kökénykocsonya

Azonos mennyiségű kökényt és almát ( héjastól, A HÉJA ZSELÉSÍT!)) edénybe helyezünk, kevés vízzel pépszerűvé főzzük. Egy fazékra vászondarabot erősítünk, úgy, hogy közepén mélyedés legyen, ráöntjük a péppé főzött gyümölcsöt a levével együtt, és átcsepegtetjük. A lefolyt levet főzőedénybe tesszük, a kökény súlyával megegyező mennyiségű cukrot hozzáadva tovább forraljuk. A tetejéről a habot közben leszedegetjük. Lassan kocsonyássá fog válni, csak addig ki kell bírni. A kész, még forró kocsonyát üvegekbe töltjük, tetejét tartósítószerrel látjuk el, és kihűlés után celofánnal lezárjuk.

Kökény zselé – Vigyázat, nagyon macerás!

Kell hozzá 1 zacskó zselésítőszer, 1 kg kökény és azonos mennyiségű cukor

Elkészítés így történik:

A kökényt megmossuk és kimagozzuk- ettől macerás. Aki már próbálta, biztos egyetért velem. A kimagozott kökényt felöntjük 2 dl vízzel és forralni kezdjük.

Az első forrás után hozzáadjuk a zselésítőszert és tovább forraljuk. Majd cukorral ízlés szerint édesítjük és még forrón a tiszta üvegekbe öntjük. Végül szárazon kidunsztoljuk.

A kökénylekvár így készül:

Az érett kökényt tisztítsuk meg, majd kevés vizet aláöntve főzzük puhára. Szitán törjük át, lassú tűzön főzzük, állandó kevergetés mellett. Ízlés szerint adjunk hozzá cukrot, mézet vagy esetleg mindkettőt. Ha a gyümölcshúst nem tudjuk teljes egészében kipasszírozni, a visszamaradt pépet engedjük fel kevés vízzel és felforralva újra törjük át a szitán. Üvegekbe töltve hagyjuk kihűlni.

Így készíthetünk kökénybefőttet:

Az arányok a fontosak! Kevesebb kökénnyel is elkészíthetjük! 4 kg dércsípte kökényt megmosunk és szitára téve lecsurgatunk. 2 liter vizet 2 kg cukorral felforralunk, és a forrásban levő szörphöz adjuk a kökényt. Néhány percig közepes tűzön főzzük, majd levéve a tűzhelyről kihűlésig a gyümölcsöt a szörpben hagyjuk. Azután kiszedjük a kökényt, és üvegekbe rakjuk. A szörpöt még egyszer felfőzzük, és kihűlve a kökényre öntjük. A gyümölccsel megtöltött és szörppel felöntött üvegeket tartósítószerrel történő kezelés után lezárjuk, 25 percig hőkezeljük. Kihűlés után hűvös helyen tároljuk.

A kökényszörp receptje:

Ehhez feltesszük főni a kökényt. Annyi víz kell, hogy épp ellepje. Mikor puha passzírozzuk. A magnélküli pépet újra forraljuk vízzel, majd újra átpasszírozzuk. Finom tésztaszűrőn átszűrjük. A leszűrt levet cukorral összeforraljuk. Teatojásban mehet bele csillagánizs, fahéj és szegfűszeg meg kevés citromhéj, citromlé és citromsav is. Végül mehet az üvegekbe.

Forrás:

http://indafoto.hu/tag/k%C3%B6k%C3%A9nyvir%C3%A1g

http://www.femcafe.hu/cikkek/egeszseg/elfeledett-gyogynoveny-kokeny

http://www.gyogynovenyek.net/gyogynovenytar/kokeny.php

http://vajdasaginoiezmegaz.blogspot.hu/2012/01/kokenylikor-es-kokenymartas.html

http://www.femina.hu/fogyokura/beltisztito_anyagcserejavito_hazi_csodaszer_te_probaltad_mar

http://www.receptekonline.hu/kokenyvirag-tea-recept

http://en.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6k%C3%A9ny

http://terebess.hu/tiszaorveny/vadon/kokeny.html

http://www.tananyag.almasi.hu/krez/az_erdo/fa/kokeny.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6k%C3%A9ny

Szólj hozzá!

virág tea termés gyógynövény kökény

Tóth Lóránt fából faragott csodái

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. november 05. - netfolk

Tóth Lóránt mottója: „Csak tedd, amit szeretsz, csináld, amiben hiszel, s a siker eljön szinte magától!”

- Van-e a családjában művész?

- Nem, nincs. Jómagam négy évtizede egy dolgos bányászcsalád középső gyermekeként láttam meg először a napvilágot. Dédszüleim, nagyszülein, szüleim mind becsületes kétkezi munkások voltak. Nem volt és nincs a rokonságomban művész, s én büszke vagyok arra, hogy művészként viszem tovább a családom becsületét. Van egy mondás:”Ha kolompot akasztottál a nyakadba, akkor kolompolj.” Ehhez tartom magam, igyekszem kibontakoztatni a tehetségemet úgy, hogy mások is örömüket leljék benne, nem csak én.

- Ön fafaragó és villanyszerelő. Hogyan lehet ezt a két dolgot összeegyeztetni?

- Nekem két énem van. Az egyik egy egyszerű villanyszerelő, a másik egy sikerekben gazdag fafaragó népi iparművész. Fontos, hogy a fafaragással kedvtelésből foglalkozom. A melós és a művész is én vagyok.

- Ön ifjú kora ellenére számos kitüntetés és díj birtokosa. Ez sem elegendő ahhoz, hogy teljesen a fafaragásnak élhessen?

-Hogy miért nem a művészetemből élek?A válasz igen egyszerű: a faragás a lelkem melyéből fakad, megnyugvást, boldogságot, büszkeséget jelent. Az alkotás önmaga egyfajta jutalom a számomra. Ha az alkotásaimból kellene megélnem, akkor azt kellene készítenem, amiért a vevő fizet , és nem azt, amihez kedvem lenne. Ha sorozatban kellene fajátékokat, dísztárgyakat gyártanom, s abból megélnem, elveszne az ihlet.. Így azt valósítom meg, amit kiagyalok, amiben örömömet lelem, amit szeretettel faragok. Én nem megélhetési alkotó akarok lenni, nekem a faragás ünnep.

- Mit jelent ez?

- Egyszerűen szeretek alkotni, tanítani, továbbadni a tapasztalataimat és a tudásomat, életben tartani a régi, kihalófélben lévő hagyományt. Ez az élethivatásom, nem szeretném forintra váltani. A régi világban példakép lehettem volna, ma egy ember vagyok, álmokkal. Egy idealista. De magam vagyok a bizonyíték arra, hogy szabad és lehet álmokkal élni.

- A kötött munkaidő mellett mikor tud alkotni?

- Esténként, hétvégenként marad időm.

- Mikor kezdett el művészettel foglalkozni?

- Nem is tudom, valahol mindig bennem motoszkált a vágy, hogy alkossak. Hogy ez felszínre kerüljön, ahhoz először is szerelmesnek, másfelől elég szegénynek kellett lennem. Ajándékkal akartam kedveskedni a szerelmemnek, aki azóta már a feleségem.. Pénzem nem volt, hát magad uram, ha szolgád nincsen alapon nekiálltam festeni, hogy majd az lesz az ajándék. Egy szerelmes ember pedig mi mást festhetne, mint virágokat. Ildikónak nagyon tetszett a festmény, s kérlelt, alkossak még. Lelkesen láttam munkához, de azt tapasztaltam, hogy amit az egyik nap megfestek, az másnapra mattá válik, s a folytatás fényesen elválik. Szerettem volna javítani ezen a hibán, ezért elmentem az Izsó Miklós Képzőművészeti Körbe. Ott a szárnyai alá vett Szerdahelyi Sándor tanár úr. Ő tanított meg rajzolni. A körben találkoztam Bacsó Pista bácsival. Az ő jóvoltából ismerkedtem meg a fafaragással, a faszobrászat felé terelt.. Ez 1996-ban történt.

- Miket faragott kezdetben?

- Először még nem volt szerszámom, csak egy bicskám. Felfedeztem, hogy a boltban kapni egy úgynevezett galuska szaggatót. Na, vettem egy ilyet s díszíttetem faragással.

- Mi következett ez után?

- Három szaggató, mert arra cseréltem az első faragottamat. Aztán azt is elcseréltem még többre, melyeket egyedi faragással díszítettem.

- Meddig működött ez a cserekereskedelem?

- Mindaddig, míg össze nem jött annyi alapanyag, hogy egy dobozt készítsek. Ebben a „cserekereskedelemben” nem használtunk pénzt. Az egyre igényesebb munkámért egyre nagyobb és több faanyagot kaptam. Az alapanyagbot kézi fűrészel vágtam méretre, és kézi fúróval fúrtam ki. Ez volt a hőskor. Azóta persze lettek szerszámaim, de a bicskám még mindig megvan.

- A mondás szerint minden sikeres férfi mögött áll ez nő.

- Mindenki mást tekint sikernek, erről nem tudok mit mondani. Az én múzsám mindenképpen a feleségem, Ildikó. Ő sarkallt arra, hogy a munkáimat mutassam be a világnak. Bennem ez fel sem merült, magamtól nem mertem volna megtenni a megfelelő lépéseket. Hosszú ideig kérettem magamat, nem volt meg az önbizalmam. Igen, Ildikó kitartása és türelmes noszogatása kellett nekem. Még a munkát, amivel az első kiállításra neveztem, is ő válogatta össze. Akkor még nem kaptam díjat, de a zsűri katalógusba válogatta a munkáimat a s ezzel bekerültem egy körbe. Nem is gondoltam volna, hogy ez mekkora boldogságot jelent. Ez 1999-ben történt.

- Számos díjat nyert már. Melyek Önnek a legfontosabbak?

- Fontossági sorrend nincs. Teszem, amit szeretek, a díjak gyűjtése nem célom. 2002- ben a Népművészet Ifjú Mestere lettem, és még abban az évben a Népi Iparművész címet is elnyertem, mindkettő mérföldkő egy művész életében.

- Ki és hogyan lehet a Népművészet Ifjú Mestere?

- A díj olyan fiatal művészeknek adományozható állami kitüntetés,akik kiemelkedő egyéni teljesítményt értek el. A díj odaítélése pályázat útján, bírálóbizottság értékelése alapján történik. A pályázónak öt pályadíjjal kell készülnie, szakdolgozatot kell írnia, és nem lehet 35 évesnél idősebb. A Népművészet Ifjú Mestere díjat augusztus 20-án adják át, állami kitüntetésnek számít. Nagy boldogság megkapni, azt elmondhatom.

- Ki lehet Népi Iparművész?

- Népművészeti tárgyakat készítő művész.

- A hagyományos jellemzőket másolás szintjén meg kell őrizni?

- Nem kell a múltat szolgaian másolni. Korunk igényeit lehet elegyíteni a hagyománnyal. A Népi Iparművész címet fölterjesztés alapján adják meg meghatározott számú zsűrizett alkotással lehet pályázni. A Népi Iparművész címet 5 évente meg kell védeni, csak a harmadszori elnyerése után lesz véglegesen Népi Iparművész az alkotó.

- Ön idén Zilahy György-díjban részesült. Ez mit takar?

- A Zilahy György-díj a Magyar Művészeti Akadémia és a Tokaji Művésztelep elismerése. Minden évben csak kettő vagy három művész kapja meg. Többek között ezért is igen rangos díj, megerősít abban, hogy jó úton járok. Amúgy sem pénzért, sokkal inkább az elismerését dolgozom.

-A játékkészítés a fő profilja?

- Nem, és azt sem gondolom, hogy lenne, vagy szeretném, hogy legyen ilyesmim. Elsorolni is nehéz, mennyi fajta és -féle alkotást készítettem már. Munkáimmal bemutatom, hogy menyire közel áll hozzánk a fa. Olyan anyag, amely a születéstől a halálig velünk van. Gyermekként fából készült játékkal játszunk. A bútorok még ma is leginkább ebből az anyagból származnak. A fából készült koporsó kíséri az embert utolsó útjára.

- A kisfia inspirálja játékok készítésére?

- Nem, mert hamarabb kezdtem el játékokkal foglalkozni, mint megszületett a gyermekem.

- Kobaktökből játékot Ön kezdett el készíteni?

- Nos, a kobaktökben rendszerint folyadékot tárolnak, valóban nem játékszereket. Tudtommal én alakítottam ki kobaktökből azt a fajta játékstílust, amit azóta már többen művelünk.

- Hogy született meg az első kobaktök játék ötlete?

- Hogy hogyan jutott eszembe? Igen egyértelmű volt. Ránéztem a tökre és megláttam benne a hintót, melyet faragással láthatóvá tettem mások számára is.

- A népművészeti kiállításokon, vásárokon egyre több a kobaktök játék. Szinte már divatirányzat lett. Mit szól ahhoz, hogy az Ön ötlete ilyen nagy népszerűségre tett szert?

- Megtiszteltetésnek veszem, ha ihletet adhatok más alkotóknak. Fontosnak tartom azt is, hogy megmaradjon a kapcsolat a művészeti ágak között. A kihaló félben levő mesterségeket pedig a magam csekély eszközeivel próbálom megtartani, ezekhez készítem a szükséges munkaeszközöket.

- Milyen eszközök ezek?

- Ilyen például a kékfestő nyomófa, amivel a mintázzák az anyagot. Ide tartozik a mézeskalács ütőfa, a duda vagy a facipő is.

- Kizárólag fából készít alkotásokat?

- Nem, de csak természetes anyagokkal dolgozom. Még tojást is patkoltam!

- Annak mi a története?

- Egyszer valaki a jelenlétemben kijelentette, hogy a fafaragáshoz csak ütni kell tudni a fát. Na, ezt én kihívásnak vettem, s egy tojás megpatkolásával bizonyítottam állítása ellentétét. 38 patkót tettem a tojásra.

- Amikor fával dolgozik, honnan szerzi be az alapanyagot?

-Ez nehéz kérdés, de meg lehet oldani. Úgyhogy meg is oldom. A hőskorban, mikor még Kazincbarcikán éltem, biciklivel toltam a négy méteres diófát. Aki látott, biztos, hogy máig emlékszik a jelenetre. A vadászok, erdészek gondolnak rám, ha van lábon száradt, vagy beteg fa. Akkor azt kivágják nekem. Tudta, hogy faragványt csak a kora tavasszal, vagy késő ősszel kivágott fából lehet készíteni?

-Mit tervez jelenleg?

- Egy olyan oszlopot szeretnék készíteni, amely a négy égtájat mutatja majd a turistáknak. Ezt szép mívesen szeretném kifaragni, az égtájakat jelző szimbólumokkal. A fa már szárad. Ha elkészül, Nagyvisnyó szebb lesz tőle.

- Milyen fajtájú fával dolgozik?

- Egy jó kézügyességű fafaragó minden fát fel tud használni valamire. Általában a gyümölcsfákat szeretik. Én is. Alma, körte, dió a kedvenceim.

- A fa hívja életre az ötletet vagy fordítva?

- Ez változó. A múltkor kaptam egy rönköt. Amint megláttam, azonnal láttam, hogy mivé akar válni a kezeim alatt. Jelenleg szárad, de amint ledobja, a kérgét kezdődhet az alkotás. Olyan is előfordul, hogy megszületik az ötlet, s ahhoz kutatom fel a megfelelő fát.

-Hol kelnek életre a tervek?

- Kazincbarcikán a panelban a konyhaasztalon alkottam. Most, Nagyvisnyón már a pincében berendezett kis műhelyben készítem a műveimet, a nagyobb tárgyak egy kinti fedett műhely alatt készülnek. Ott készült Nagyvisnyó új fogadótáblája is. Minden, ami fából van a portán, az az én kezem munkája.

- Mik ezek az alkotások?

- A kertben a korlát, a tulipános kerítés, a galambdúc, vagy az előtető. A garázst nálunk faragott páva díszíti. A kisfiam játékai mellett, persze

-A családja mit szól, ha elvonul alkotni?

- Nem vonulok el, a kisfiam folyamatosan ott van mellettem. Fúr- farag, én nem is tudok úgy dolgozni, hogy ne kalapáljon a háttérben, de nem is akarok Ez nagyon jó érzés.

- Mit szól a család, hogy kevesebb idő jut nekik?

- Valójában nem jut kevesebb. A kisfiam mindig velem tart a pincébe, Ildikó, pedig ha ráér, szeretettel nézi a közös ténykedésünket. Amikor a Népművészet Ifjú Mestere címért a pályamunkáimat készítettem rendre reggel 3-kor keltem 6-ra mentem dolgozni. Este pedig folytattam az alkotást, és ez nem okozott közöttünk feszültséget.

-Nagyvisnyón számos helyen láthatjuk az Ön alkotásait.

- Igen, nagy öröm, hogy a közösség megbecsül engem, én pedig alkothatok a közösség örömére.

- Hogyan látja a népművészet helyzetét?

- Ez az a terület, amiről mindenki nagy büszkén nyilatkozik Ugyanakkor semmilyen támogatást nem kapunk. Azt látom, hogy kereslet lenne a színvonalas alkotásokra, csak éppen anyagi lehetőség nincs. Akik meg fordítathatnának ezen az áldatlan helyzeten, tettek helyett csak beszélnek róla. Mondok egy példát: a hazai művészeket nem támogatja senki, de a külföldről behozott játékok anyagi támogatást élveznek. Mostoha és méltatlan ez a helyzet. Nehezített pályán kell talpon maradnunk mondhatni így ez egy extrám sporthoz hasonlít.

- Hogyan nevelhetjük a gyerekeket a művészet, a népi értékek tiszteletére?

-A jó szülők, tudják, hogy együtt kell lenni a gyerekekkel, játszani is, meg csak úgy, közösen tenni a dolgokat. A gyermek utánozza, amit a felnőttektől lát. A jó példa, a figyelmes, türelmes környezet a fontos, a többi jön magától.

- Ön foglalkozásokon oktatja a kézművességet.

- Igen, többnyire fajátékokat készítünk együtt. Lényeges, hogy a tanulónak sikerélménye legyen. Ha túl nagy a feladat, akkor az kiöli a lelkesedést. Apró, de sikerrel kecsegtető munkát kell rájuk bízni. Fel kell ismerni, ki mennyit bír elvégezni.

- Milyen életkorú gyerekeknek tart foglakozásokat?

- Minden életkor ideális a fával való munka megkedveltetésére. Felnőtteket is oktatok különben, gyakorlottabbakat és teljesen kezdőket egyaránt. A lelkesedés a fontos, ha az meg van, a hiányosságok kezelhetőek.

- Hol találkozhatunk Önnel és alkotásaival?

- Minden neves népművészeti eseményen igyekszem jelen lenni. A honlapomon (http://tothfaforgacs.hupont.hu/ ) erről is folyamatosan tájékoztatom az érdeklődőket.

Tánczos Erzsébet írása

1 komment

November 2. vagy 3. a halottak napja? Gyújtsunk gyertyát!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. november 02. - netfolk

Honnan ered a szokás, hogy megemlékezünk halottainkról egy bizonyos napon?

November 2.( de ha vasárnapra esik, akkor november 3.) a halottak napja vagy a lelkek napja .

998 óta tartjuk ezt az ünnepet, mely IGEN-IGEN összefüggött azzal az elképzeléssel, hogy 1000-ben eljön a világvége. Ezért akartak az emberek még közelebb kerülni holtakhoz, bár a halállal való kapcsolat egészen más jellegű volt akkor mint manapság. Az első ezredforduló óta emlékezik az egyház az összes elhunyt hívőjére, a családok pedig a szeretteikre. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik.

Ekkor kezdődnek azok a "tiltások", amik egészen karácsonyig elő- előkerülnek a keresztény kultúrkörben. A halottak napi tiltásokat azért tartották, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát. Egész héten mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna, meg megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert akkor a férgek ellepnék a házat. Halottak napján Szlavóniában sem végeztek semmilyen földmunkát, mert úgy gondolták, keléses lesz, aki ezt megszegi. A halottak napi esőből megjósolták, ki fog meghalni az esztendőben, na, ezzel riogatták egymást. Különösen varrni tilos, mert minden öltés egy szúrás a halottnak. Ez a tiltás egyébként egész hétre érvényes.

Ekkor viszont mindenhol rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az estefelé gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak. Vannak, akik szerint a lángnál megmelegedhetnek a fázó lelkek. Mások szerint azért kell gyertyát gyújtani, hogy az erre a napra kiszabadult lelkek visszataláljanak nyughelyükre. Voltak viszont olyanok is, kik szerint pont a gyertya lángja vezette ki a lelkeket a sírból.

Az Ipoly menti falvakban aki nem tud temetőbe menni, otthon gyújt gyertyát. Régebben figyelték, kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a hiedelem szerint az hal meg előbb a családban - elég bosszantó szokás lehetett. Van az a szólás is, hogy "Kialudt a gyertyája. "Azt jelenti, meghalt, kialudt élete lángja.

Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régen még máglyát is gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak. Úgy vélték : "Míg a harang szól, a halottak otthon vannak."Jászdózsán miközben a temetőben gyertyát égettek, odahaza is égve hagyták a lámpát, hogy a halottak széjjel tudjanak nézni.

kolduskalács.jpg A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra.

Meg kell vendégelni a koldusokat e napon. A Gyimes-völgyben így mondják: „Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat odaadjuk avval, hogy a hóttaké.” Bukovinában sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, ott elosztogatják. A szegedi tájon üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. Csallóközben is pont ezt tették, de azért, nehogy a halottak hazalátogassanak.

Gyújtsunk mi is gyertyát szeretteinkre emlékezve ezen a napon!

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.ordogszeker.hu/Hir/241

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/unnepek-jeles-napok-es-nepszokasok-1/mindenszentek-napja-november-1-es-halottak-napja-november-2

http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/172.html#174

http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/172.html

http://gyermek.hgyvk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=124:jeles-napok-november&catid=35:jelesnapok&Itemid=59

Szólj hozzá!

halottak napja

November 1.: Mindenszentek napja

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. november 01. - netfolk

"Dobjuk el a tettető álcát: Ma gyásznap van, ma sírhatunk!" Ady Endre: Halottak napján.

Egyre rövidebbek a nappalok, és egyre kevesebbet süt a nap, borongós az ég, mindenki befelé fordulóbb. És hát a november a mindenszentekkel és a halottak napjával kezdődik. Talán ezért is volt az a több évszázados hiedelem, hogy az elhaltak szellemei ebben az időszakban térnek vissza.

A képen a balatonudvari temető látható. Családilag is érint engem, nem csak mert a temető a világörökség része.

Mióta ünnep mindenszentek?

III. Gergely pápa a 8. században indította útjára mindenszentek ünnepét. A pápa kiállt azért, hogy a vértanúk mellett a kereszténység elismerése után szentté avatottakról is emlékezzenek meg, ezért 732-ben a Szent Péter-bazilika egyik mellékkápolnáját mindenszenteknek, vagyis az egyház szentjeinek ajánlotta. Így mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről nagy számuk miatt külön-külön nem emlékezik meg a kalendárium.

MINDENSZENTEK NAPJA TEHÁT ÖRÖMÜNNEP - MINDEN SZENTTÉ VÁLT EMBERTÁRSUNK NAPJA.

Milyen hagyományok fűződnek ehhez a naphoz?

Mindenszentekhez gazdasági hagyományok is fűződnek. Néhol e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat. Máshol ekkor volt a legényvásár, azaz ekkor kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel.

Mindenszentek napján tilos volt a munka, ez is a tisztelet egyfajta kifejezése volt mivel a szokás szerint aki földet szánt, vet, vagy bármilyen más munkát végez az „hóttetöm”-re támad. Nem szabadott mosni, varrni, takarítani sem.

E napon ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére. A bukovinai magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe. Annyi gyertyát gyújtanak otthon, ahány halottja van a családnak. A gyertya az örök világosságot és a feltámadás jelképe, így az emberek otthonaikban is égetik a mai napig.

A néphit szerint a mindenszentek és a halottak napja közti éjszakán az elhunytak miséznek a templomban, s mikor megkondul a harang akkor indulnak el hozzátartozóik hazába.

Ilyenkor haza is látogatnak a halottak,így a parasztházakban ezen a napon még egy tányér került az asztalra, melybe kenyeret, sót és vizet tettek. Székelyföldön cipót sütöttek, melyet Isten lepénynek vagy a halottak kenyerének hívtak.

Az Ipoly menti falvakban, aki nem tud temetőbe menni, az otthon gyújt gyertyát mindenszentek napján. Meglesték, kinek ég le elsőnek előbb a gyertyája, mert a hiedelem szerint az lesz a következő halott, na ez nem túl vidám.

kolduskalács.jpg A szegedi tájon mindönszentök kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. Csallóközben a kalácsot szétosztották a temető kapujában álló koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak A Szegedi tanyavilágban így nevezték :„lölkök napja”. Magyarországon e napon gondját viselték a koldusoknak és a szegényebb embereknek, ételt, alamizsnát osztottak nekik, ezzel is segítve a holt lelkek üdvösségének elérését. Többnyire kenyeret és mézzel bevont kóduskalács várt a temető kapujában ácsorgókra

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/mindenszentek http://www.astronet.hu/ezoteria/magia/novemberi-jeles-napok-101954

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/172.html

Mindenszentek és halottak napja a keresztény egyházakban

Szólj hozzá!

november halottak mindenszentek halottak napja NOVEMBER

Október 31. Farkas napja

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. október 31. - netfolk

Ma országszerte vidám tökfejeket faragunk- Halloween ünnepére. Nekem tetszenek a tökfejek, faragom is a fiaimmal. A magyar néphagyományban azonban Farkas napja a mai, azért erről is emlékezzünk meg!

Farkas napján "elalszanak a fák", azaz a nedvkeringésük leáll. Ez a fadöntés kezdete, aminek Sebestyén napja (január 20.) vet véget. De ezen a napon fát ültetni is jó a népi megfigyelés szerint. Itt idén az utolsó perc, talán ültetek egy madárberkenyét, nem halogatom újra a következő szezonra.

Ki az a Farkas, akinek a nevenapja október 31-én van?

Farkasok ellen is védő szent, aki a a famunkások védőszentje- gondolom a farkas az erdőben él, ezért. amúgy nem találtam rá magyarázatot egyebet.

Wolfgang - azaz magyarul Farkas a X. századba élt. Szerzetes volt egy szigorú fegyelméről ismert kolostorban, ahová tanárként sok hallgatót vonzott.

Később felébredt benne a vágy a missziós tevékenység iránt, és éppen Magyarországra vándorolt.

Később püspök lett, tettereje és szelídsége, egyszerű prédikációja és szerény életmódja megszerezte számára népe szeretetét. Jellemző rá egy esemény, amelyről életrajzírója, Otloh tudósít: egy nyomorúságosan öltözött szegény ember ellopott egy darabot a püspök értékes ágyfüggönyéből. Az egyik buzgó őr észrevette, s a szerencsétlent ura elé hurcolta. Wolfgang először azokat dorgálta meg, akik oly rosszul őrködtek, hogy kísértésbe vitték a szegény embert. Ezután ,,szívében részvétre indulva'' nagylelkűen megbocsátott a tolvajnak, s a püspöki ruhatárból ruhákat hozatott számára.Sopronban a Farkasról elnevezett pálos monostor kápolnája messze földön híres búcsújáróhely volt.

Ezen a napon történt:

1517-ben Luther Márton wittenbergi teológiaprofesszor közzétette 95 tézisét a búcsúcédulákkal való visszaélések, a katolikus egyház elvilágiasodása ellen, amellyel kezdetét vette a reformáció.

1795-ben Londonban megszületett John Keats angol romantikus költő, akinek fő művei: "Endymion", "Izabella vagy a bazsalikomcserép", "Hyperion", "A Szent Ágnes-este", "Lamia".

1918 -ben Két sikertelen merénylet után Budapesten, a Hermina úti villájában lelőtték az 57 éves gróf Tisza István egykori miniszterelnököt.

1984-ben Új-Delhiben a 67 éves indiai miniszterelnök-asszonyt, Indira Gandhit lelőtte testőrségének két szikh katonája.

1934 óta Takarékossági Világnap.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.cardex.hu/index.php?id=47&ev=2012&honap=10&nap=31

http://www.katolikus.hu/szentek/1031.html

Szólj hozzá!

néphagyomány Halloween Farkas fadöntés Tánczos

Október 28. Simon - Júdás napja

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. október 28. - netfolk

szent simju.jpg Ki vagy kik az a Simon-Júdás? Nos, a tizenkét apostol közé tartoztak, s közülük Simonról és Júdás -Tádéról ( mert ez az akkurátusabb neve) tudjuk a legkevesebbet.

Simon- és Júdás Tádé apostolok kettős ünnepe van ma.

Mit szólhatnak, hogy ketten kaptak egy napot?

Bizonyára nincs ellenükre, hiszen legendájuk szerint a Zelóta Simon Júdás Tádéval együtt lett vértanú. Konkrétan kettéfűrészelték őket. Ezért aztán Simont fűrésszel szokták ábrázolni, s a favágók tekintik a védőszentjüknek. A legenda szerint Júdás Jézus mennybemenetele után megjelent Abgár királynál. Megvallotta, hogy Jézus tanítványa, s közben mennyei fény sugárzott az arcáról. A király is azonnal megvallotta keresztény hitét. Erre Júdás fogta a magával hozott kendőt, amelyen Jézus arca volt látható, betakarta vele a leprás király arcát, aki azonnal visszanyerte egészségét.

Jeles időjárási és gazdasági határnap a mai.

Országszerte ismert szólás fűződik hozzá: Megérkezett Simon-Júdás, jaj már néked pőregatyás. Logikus, hogy m ekkor már melegebben kell öltözködni.

Baranya falvaiban a Simon-Júdás-napi hidegre így emlékeztet a rigmus:

Eljön a Simon, Júdás
Dideregve fázik a gulyás.

vagy:

Eljön a Simon, Júdás

Dideregve fázik a gatyás.

szent simjud.jpg

Az időjárás viszonylatában azt tartották, ha ettől a naptól kezdve Márton napig (november 11.) szép az idő, jó jövő évi termés várható.
Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. Ez a nap arról nevezetes, hogy Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. Erről regula is szól:

Rég felírta Noé Tokaj hegyormára

Hegyaljai kapás várj Simon Judára.

A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után van a szüreti felvonulás, ideje, melyet majd a szüreti bál követ.

Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez - mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni.Bizonyos településeken a juhászok elszámoltatásának napja volt.

Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez - mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. A juhászok elszámoltatásának napja is ekkor volt.

Az erdélyi szászoknál ekkor van a házasodás határnapja. Amelyik lány elkésik vele, meg kell várnia a következő esztendőt. Mátéfalva és Szászpéntek falukban a házasságkötések kedvelt napja.

Forrás:

http://www.meteoprog.hu/hu/news/26883/

http://www.katolikus.hu/szentek/1028.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAd%C3%A1s_apostol

http://lexikon.katolikus.hu/S/Simon-J%C3%BAd%C3%A1s.html

https://www.google.hu/search?q=sz%C3%BCreti+b%C3%A1l&oe=utf-8&aq=t&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a&um=1&ie=UTF-8&hl=en&tbm=isch&source=og&sa=N&tab=wi&ei=udOKULSCFcmG4gT-mICYCw&biw=1280&bih=821&sei=vtOKUJ3dL-Hg4QTNtYGQCQ

Szólj hozzá!

Simon Júdás

Október 26. Dömötör napján - ha hideg szél, hideg tél....

Ha hideg lesz a szél, hideg lesz a tél.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. október 26. - netfolk

„Neki minden nap Dömötör napja vagyon”, tartja a szólás, na de mit is jelent ez? Arra is mondják, akinek bizonytalan a sorsa, de arra is áll, aki részeges.A „Dömötör juhászt táncoltat” azt jelenti, hogy ilyenkor lehet mulatozni, de az elveszett jószág miatt „megtáncoltatott” juhászra is utal. A „Dömötör juhászt táncoltat” A szólást néhol úgy magyarázzák, hogy ilyenkor már nem lehet hosszan a szabadban lenni, mert kilel a hideg. A Dömötör-napi hideg szél (Hideg szél, hideg tél) kemény telet hoz a népi megfigyelés szerint, úgyhogy figyeljünk mi is.

A magyar nyelvterület különböző részein, és persze az állatfajtáktól függően Szent Mihály (szeptember 29.), Vendel (október 20.), Dömötör (október 26.) és sereghajtóként Szent Márton (november 11.) voltak az állatbehajtás jeles napjai.

Azt is mondják, hogy a Vasas Szent Péter napján kiűzött patkányok Dömötör napján elfoglalják el a házat- nyilván behúzódnak a közelgő hideg elől.

Szent Dömötör avagy Demeter a pásztorok patrónusa volt. A IV. században élt, s a keresztényüldözések idején katonatisztként október 26-án vértanúként halt meg, mivel a pogány istenek tiszteletét megtagadta.

ÉRDEKESSÉG, hogy a szent korona bizánci részének egyik zománcképén Dömötör látható. ( A másik szent György, róla tavasszal bővebben szólok:)

Dömötör vagy Demeter tiszteletének hazai terjedését az is elősegítette, hogy a későbbi magyar föld szülte, legalább is az Érdy-kódexben ez található:

"Dicsőséges Szent Dömötör mártír, mint írásban találjok támada ezen Magyarországból, Szerémségnek tartományából és azon várasban születék, kit annak utána az ő szent nevére nevezének, kinek Száva Szent Demeter neve. Kinek ő szülei nagy jeles nemes nemből valának."

A jámbor néphit olyan csodatevő erőt tulajdonított Dömötörnek, hogy az oltalma alatt álló várost személyesen is, fehér lován ülve, olykor mennyei sereg élén, megvédi az ellenség támadásaitól. Ez a mi magyar Szent László-mondakörünkre is emlékeztető hiedelem a környező népek, így a bolgárok között is elterjedt. Ha föltételezésünk helyes és a szegedi Dömötör-kultusz csakugyan egyidős volna a temesközi bolgár uralommal, akkor jogosan gondolhatunk arra, hogy nem véletlenül választották a védelmi és kereskedelmi szempontból annyira fontos hely védőszentjéül éppen Dömötört: fő hivatása az ellenség megfélemlítése és távoltartása volt.

Hogyan lett s mikor Dömötör a hazai juhászok védőszentje, nem tudható.

Mindenesetre tisztelete sok helyütt vetekszik Vendel, György és Mihály tiszteletével.

Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mivel sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat, ez ugyebár kétesélyes dolog.

Több napon át tartó mulatságokat rendeztek, ebben élen járt Szeged. városa. Ott ugyanis a belvárosi templom védőszentjét is ekkor ünnepelték.

A képen a szekszárdi belvárosi templom látható.

Az ünnepet Szegeden mindenesetre különös ünnepélyességgel ülték meg:a szegedi dömötörözés, vagyis a juhoknak a legelőről való behajtása után tartott pásztoráldomás a palánki templom búcsúnapjával is összefüggött.

A pusztai juhászok, pásztorok zászló alatt vonultak a búcsúra. A zászlóvivő után jöttek a tanyai kapitányok, öreg gazdák. Utánuk felbokrétázott juhászlegények terelgették az ajándék fehér bárányokat, a menyecskék pedig ropogósra sült fonatos kalácsot és szőlőt hoztak. A menetben a juhászok többi hozzátartozói is részt vettek.

A Dömötör-templom előtt a céhek várakoztak zászlóikkal. Amikor a pásztorok menetét meglátták, a templom küszöbén álló főbíró címeres botjával – amelyre az Isten Báránya is rá volt faragva – jelt adott és megindult a magisztrátussal együtt a puszták népe felé. A zászlóvivő tanyai kapitányt megölelte, majd megfordulva, a pásztorokat a templom felé vezette. A plébános teljes díszben, fényes segédlettel, baldachin alatt várta őket. Amikor a menet a küszöbhöz ért, a plébános éneklésbe kezdett. A nép maga is énekelt, miközben bevonultak a templomba.

A mise és prédikáció után a plébános átvette a juhászok ajándékát, a bárányokat.

A juhászok a plébánia udvarán megfőzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak.

Ebéd után szintén dudaszó mellett táncrapördült mindenki, olykor még a papság is.
Ezzel a vidám ünnepséggel függ nyilván össze a Dugonics-följegyezte szólás is: neki mindönnap Dömötör napja vagyon, vagyis mindig részeg.

A búcsú költségeihez egyébként maga Szeged Város is hozzájárult.

Hortobágy környékén az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságát sok néven nevezték, juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is hívták. Gyakran egy álló hétig tartott a mulatság, amit dömötörhétnek neveztek.

Egy 1806-ban készült hadi zászlón Dömötör képe látható a következő versezet kíséretében:

Nagy vitéz Dömötör, kérjük alakjaid
E palánki gyalog csoport, hív bajnokid:
Légy gondos vezérünk, ha szükség kívánja,
Mert javáért Szeged mindenét fölszánja.

A Dömötör-napi ünnepségek idővel vesztettek jelentőségükből, s ezzel párhuzamosan a Szent Mihály-nap szerepe megnőtt. Az elmúlt évtizedekben Szent Dömötör napján állatvásárokat tartanak.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/163.html

jelesnapok.oszk.hu/

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/osz/nevnapok-es-nepszokasok-2

http://istentenyeren.blogspot.hu/2008/10/dmtr-fel.html

1 komment

juhász Dömötör

Fényes fekete göngyök- mire jó a bodzabogyó?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. október 24. - netfolk

„A nép szíveli a bodzát, mert igénytelen, mint ő maga, és ha haszon nincs is belőle, gondot se kell rá viselni. Az erdőszélben tanyák vannak, és rendesen minden tanya körül ott kujtorog a bodza, mint a legprimitívebb díszfa. Hívni se kell, megtelepszik magától, és mindenütt jól érzi magát, ahol embert érez.… Senki sem látott még bodzát, amelyik csak egy bogyót termett volna. Millió bogyót terem, és abban hárommillió mag van. Szóval megvan benne a jó szándék, hogy egy nagy bodzáskertté változtassa a világot kelettől nyugatig.” (Móra Ferenc: Georgikon)

Ősz van, most találhatunk a bodzabokrokon fényes fekete gömböcskéket: a bodza termését.

A bodza bogyójából láncot fűzhetünk. Az ép, friss, nedvdús bogyókat felfűzzük egy vastag cérnaszálra. Néhány nap alatt megkeményednek a bogyók, szép fekete gyöngysort kapunk. A bodza bogyója igen jó festőnövény, ne a damasztabroszon álljunk neki alkotni!

Ha akad még üres üvegünk, finomságokat készíthetünk a bodza bogyójából.

De van egy bökkenő!

A bodzának ugyanis két fajtája van. Nem mindegy melyik típus virágját, termését használjuk fel étkezésre, mivel az egyikük kissé mérgező.

Lássuk, honnan tudható, hogy melyik bodza melyik:

Az ehető fekete bodza akár 3 – 10 m magasra megnövő bokor, vagy fa. Az ágai lefelé hajlók, széttörve a belsejük szivacsos. A virágok az egész bokron megtalálhatók, a termések ernyőszerűen lefelé csüngők. A növény virága és termése ehető, a többi részről megoszlanak a vélemények. Én nem kísérletezek például a kérgéből teával, de van ilyen recept is.

A mérgező gyalogbodza viszont lágyszárú és sokkal kisebb. Az ágai felfelé állnak, a virágok csakis az ágak végén, a növény tetején helyezkednek el. A növény termése is felfelé áll.Mérgező hatását manapság fedezték fel, nagyanyáink még lekvárt is főztek belőle, szóval nem halálos, de jobb a békesség.

A fekete bodza termése így néz ki:

A lefelé csüngő, ernyős, fekete színű bogyós termésből jó ízű lekvárt főzhetünk.

Virága pedig így néz ki:

A gyalogbodza, földi bodza termése felfelé áll:

Virága pedig:

A fekete bodza termése mire jó? Hogyan használhatjuk fel?

Íme:

A bogyókból készített bodzabornak, bodzaszörpnek hagyománya van. Szederrel és almával keverve lekvár főzhető a fényes fekete gömbőcökből.

Figyelem! A bodzabogyó festőnövény, ügyeljünk, hogy semmit se fogjon be, amit nem szeretnénk megszínezni!Gumikesztyű használata ajánlott, bár én nem szeretem, kék is a körmöm.

A bogyókból készített bodzabor egyes vidékeken hagyományos szívgyógyszer ugyanúgy, ahogy a bodzapálinka is Utóbbi igen munkaigényes (200 liter cefréből maximum 6-7 liter jó pálinka nyerhető!), ezért nagyon ritka és drága.
Bodzalikőr: 1 kg bodzabogyót alaposan megmosunk, és üvegbe helyezünk. 1 liter 96%-os alkoholt öntünk rá , majd két héten át pihentetjük de , naponta felrázzuk, megkeverjük. Másfél liter vízben fél kg cukrot főzünk, szegfűszeget, darabos fahéjat és egy citrom reszelt héját adjuk hozzá, és az egészet az alkoholos bodzabogyóhoz keverjük. Két napig pihentetjük, és utána vászonruhán át lecsepegtetjük. A letisztult levet üvegekbe töltjük, lezárjuk, és 3-4 hónapi pihentetés után fogyaszthatjuk.

Bodzalekvár recept

Hozzávalók:

1 kg érett fekete bodza,
80 dkg cukor
víz,
kevéske citromsav

Elkészítés:
Az érett, fekete bodzát vízzel alaposan leöblítjük és leszemezzük. Aki nem szereti az apró magokat, le is passzírozhatja.

1 kg gyümölcshöz 80 dkg cukorból 2 dl vízzel sűrű szirupot főzünk, belekeverjük a gyümölcsöt, erős tűzön addig főzzük, amíg kissé sűrűsödni nem kezd. .Ekkor belekeverjük a citromsavat.
Forrón üvegekbe töltjük, lekötözzük majd száraz dunsztolásnak vetjük alá.

Bodzalekvár recept 2.

Hozzávalók itt is:

1 kg érett fekete bodza,
80 dkg cukor
víz,
kevéske citromsav

Így készíthetjük el:

A bodzaszemeket mossuk meg, majd tegyük egy lábasba. Főzzük össze pár perc alatt, ezután turmixoljuk össze.

Amennyiben nem zavaróak a magok a következő lépés kihagyható (engem zavartak), de a passzírozás nagyon macerás.

Passzírozzuk át a bodzás keveréket egy megfelelő méretű szűrön. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen túlságosan finom a szűrő, mert akkor nagyon könnyen eltömődik a magoktól.

Passzírozás után öntsük vissza a lábasba, majd adjuk hozzá a cukrot valamint a citromok levét. Forraljuk fel és keverjük el, majd néhány percig ismét forraljuk.Ekkor jön a citromsav bele.

Fordítsuk fejre az üvegeket LEGALÁBB 5 percig.

ALMÁS BODZALEKVÁR, a kedvencem

Az alma hagyományosan jó bármely lekvárba, bodzába is ajánlom, csak még finomabb és nem mellékesen szaporább lesz a lekvárunk.

Hozzávalók 4 főre, de sokkal több is el fog fogyni. Érdemes bőven készíteni! Sütik ízletes pikáns tölteléke lesz belőle.

Hozzávalók:

40 dkg érett bodzabogyó

50 dkg hámozott alma

20 dkg cukor

1 kávéskanál citromsav

Nátrium-benzonát a tetejére, ha nem bízunk magunkban.

Így készíthetjük el:

Az érett bogyókat villával lehúzkodjuk a szárakról.

Az almát meghámozzuk, apróra szeleteljük.

A gyümölcsöket jól megmossuk, egy lábasba tesszük.

Hozzáadjuk a 20 dkg cukrot, és fél dl vizet öntünk alá.

Húsz percen át főzzük, majd turmixoljuk.

Ezután visszaöntjük a lábasba, rászórjuk a citromsavat. Addig főzzük, míg kellően sűrű nem lesz.

Még melegen üvegekbe töltjük, tartósító a tetejére, lekötjük.

Mehet a száraz dunsztba, míg ki nem hűl.

ÉRDEKESSÉGEK:

TUDTA, HOGY

...Linné megfigyelte, hogy a kecskék a bakteriális körömgyulladás elleni gyógynövényként eszik a bodza levelét?
...a bodza szintetikus festékek feltalálása előtt fontos festőnövény is volt: a bogyóból különböző adalékanyagokkal barna, kék, ibolya, bíbor és fakókék, a levelekből pedig zöld festékanyagot készítettek?
...a néphit szerint, amikor már érett gyümölcsöt is hoz, de még virágzik is, hosszú télre lehet számítani?
...a legkiválóbb, szilárd és tartós, kellemes tapintású ásó- és lapátnyeleket a több éves, egyenes bodzahajtásokból készítették?
...sokfelé úgy vélik, hogy a bodzabokor alatt nem jó elaludni, mert elvarázsolja az embert?
...a több méter magas bodzafák több évtizedesek; némelyik száz évnél is öregebb?
...a bodza a hagyományos angol ketchup egyik fő alkotórésze?
...a halászok általában bodzából készítették a hálóvarró tűt?
...némely vidékeken azt terjesztették, hogy Júdás bodzafára kötötte fel magát?
...a bodza erős szagú levét régen a legyek, egerek távol tartására permetezték, ma pedig rovarűző hatását a biokertészetekben hasznosítják?
...egy régi népmese szerint, ha egy gyermeket vagy fiatal állatot valaki dühében megüt egy bodzaággal, akkor az soha többé nem nő meg?
...e növény levelét az érés gyorsítására komposzthalmokhoz keverik?

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/majus/bodzaszorp-es-bodzalekvar-mi-fan-terem.html

http://www.gyogynovenyturak.hu/sajto/sambucus_nigra

http://www.tutireceptek.hu/bodzalekvar

http://www.nosalty.hu/recept/almas-bodzabogyolekvar

Szólj hozzá!

bodza