Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Luca, Luca, szemünk fénye!

2012. december 12. - netfolk

 

luca2.jpgA magyar néphagyomány   kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Az e napon ünnepelt szentet az egyház is legendabéli alaknak tartja ( ezért a szentek közül is kiebrudalta),  mint jelkép igen érdekes. Luca akkor lett keresztény, mikor ez még elég életveszélyes vállalkozás volt. Főleg, hogy közölte pogány vőlegényével:  nem megy hozzá,  mert apáca életet akar élni.  A kikosarazott fiatalember nem talált jobb módszert a hölgy szívének meghódítására, minthogy följelentse a hatóságoknál. Miután Lucia jottányit sem változtatott az elhatározásán, a helytartó bordélyba akarta vitetni. Akarta, de nem tudta, mivel Lucia teste úgy elnehezült (?), hogy 50 (!) ökörrel sem tudták odavontatni. Ekkor a kor szokásainak megfelelően megkínozták, ennek részletezésétől el is tekintek.

luca.jpg Luca jellemzője egy tál, benne két szem, ez  elég furcsa dolog. Ennek  is van azonban magyarázata. A Luca név  a LUX azaz fény szóból ered,   a szeme világa, szeme fénye"  kifejezéseket meg mind ismerjük. A  halottakért is így imádkoztak: Lux perpetua tuceat eis ( „Az örök világosság fényeskedjék nékik"). Lucia a vakok és szemfájósok védőszentje lett, de imádkoztak hozzá az utcalányok, a férjhez menetelre áhítozók  és mindazok, akik tűvel, vagy más hegyes szerszámmal dolgoztak, mert e foglalkozásokhoz jó szem kell.

 

 Luca napja eredetileg a pogány téli napfordulói ünnepek része  volt.  

A  néphagyományban   tetten érhető Lucia-Luca kettős természete, illetve, hogy két alakról van szó. A szent mellett  ott van a rettegett, banyaszerű „Luca", „luca-puca", „lucaasszony". Ő boszorkány,  aki  a napfordulatot megelőző téli sötétség  szimbóluma lett. Az éj, a sötétség hagyományosan  a gonoszok, varázserővel bírók „munkaideje", akik az egyre hosszabbodó téli éjszakákon egyre  aktívabban tevékenykedhetnek.

 A néphit szerinti Luca névnapján tilos sok asszonyi munka: fonás, szövés, varrás, kenyérsütés, meszelés. Aki megszegi e tilalmat, azt Luca nagyon keményen megbünteti. Ezzel kapcsolatban sok monda ismert.

Íme egy, hogy ma egyikőnk se mosson: Luca napján egy asszony mosott. Amikor rászóltak, így felelt: Ó, mire Luca-puca eljön, én hatszor kimosok!  Ezt persze csak szerette volna, mert azon nyomban kővé vált.

A Luca-napi hiedelmek, népszokások többsége az új  esztendőre vonatkozó mágikus eljárás, időjóslás, termésjóslás, szerelmi jóslás  - mert az szinte mindig van.

Molnárkalácsot is sütöttek az asszonyok,  Luca napján sütötték meg a szentestére szánt ostyát is, amit lisztből és vízből sütöttek, mindenféle más hozzávaló nélkül. Egy recept: 1kg liszt, 40 dkg cukor, 1 késhegynyi szódabikarbóna, 1dl olaj, 1/2 dl tej kell hozzá, de ha nem elég folyós a tészta, inkább vízzel kell hígítani, mert a sok tejtől tapad. Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/12/20/karacsonyi_nepszokasok_7_az_ostyahordas

o_1_1.jpg

A képen ostyasütő látható.

 

Országszerte  szokás volt a legények kotyolása.  Először is a legények olyan hosszú gerendát  vontattak be a szobába, hogy alig lehetett az ajtót becsukni tőle, meg szalmát is vittek magukkal be a házba.  Ráültek a póznára, és hosszan mondogatták a  kotyoló verset, néhol eközben rostán át vizet öntöttek a kotyoló ifjakra. Ezek a népköltészeti alkotások nem éppen kedvesek, de megsértődni nem illett, és  nem volt szabad közbeszólni sem , mert akkor megtörik a varázslat! Ezek ugyanis termékenységvarázslások, éhen halni meg senki sem vágyott a következő esztendőben.

lucakoty.jpgKotyolók láthatóak a képen.

Íme egy kotyoló vers:lucakotta.jpg

Íme egy kotyolóvers  felnőtt olvasóknak:

Kitty-kotty, kitty-kotty, Annyi csirkéjük legyen kendteknek, Ahány csillag van az égen, Ahány fűszál van a földön.

Kitty-kotty, kitty-kotty, Száz malacot egy ólba.

Úgy álljon a kendtek fúrója, fejszéje a nyelibe,

Mint az én pajtásom ............... a tUvibe.

Kitty-kotty, kitty-kotty.

Akkora csöcse legyen a kendetek lányának, Mint a szakajtó, mint a bugyogós korsó.

Kitty-kotty, kitty-kotty.

Akkora legyen a segge neki,

Mint a kemence szája ..”( tovább is tart, de olyat én már nem írok le, nézzen utána , akit annyira érdekel).

 

Itt egy szalonképeset meg is  hallgathatunk:


Itt meg is nézhetünk egy  mai, hagyományteremtő kotyolást mai ifjak előadásában mai ötödikesek


 

 

lucakotyol.jpgAmikor vége lett a kotyolási ceremóniának, a gazdasszony gyorsan hamut szórt a legények fejére, mondva: „Üljetek pipikéim, üljetek nyugodtabban, majd kaptok egy kis kukoricát. ..” A legényeket természetesen a helyesen végrehajtott kotyolásért cserébe megkínálták valami csemegével.

Néhol Luca napján férfiak acélt vittek és így  „lucáztak”:

Jó napot! Hoztam maguknak acélt, Hogy fazekaik, táljaik ne törjenek kancáik, teheneik elljenek.

Ahány verebük van, annyi fiút a lányuknak, Ahány tányérjuk van, annyi szeretőt a lányuknak, Ahány bicskájuk van, annyi kérőt a lányuknak!”

Országszerte a gazdasszonyok megsöprűzték a gyanútlan  tyúkokat, hogy sokat tojjanak. A seprűt mindig balkézbe fogták, úgy verték le a tyúkokat az ülőről.

Máshol a gazdasszony levetkőzött  egy ingre, háttal beiramodott  az ólba, s a tyúkokat sorba leverte a helyükről.

A gyerekek a szomszéd kerítéséből letört karón guggoltak, hogy elvigyék a szomszéd szerencséjét, amolyan „ dögöljön meg a szomszéd tehene is " logika alapján. Minden család vitte a szomszéd szerencséjét, aztán lehetett egymást okolni.

 E  praktikák között különleges hely illeti meg a lucakalendáriumot, amely a Luca napjától karácsonyig terjedő 12 nap időjárásából próbált következtetni a jövő évre. Egy nap egy hónapnak felel meg.  Régen, az emberek nagyon is átélték a Luca-naptól karácsonyig terjedő  mágikus tizenkét nap jelentőségét.

luca_szeke.jpeg Ez alatt az időszak alatt készült 13 féle fából a „Luca széke", melyről a karácsonyesti éjféli misén a  lokális „lucákat" ismerhetni föl abból a célból, hogy leszámoljanak a leleplezett banyákkal.

 

 

A Luca ostor  a Luca székéhez nagyon hasonló szokás: úgy kellett elkészíteni, hogy az ostort alkotó zsinegen kellett minden nap egyet csavarni, majd karácsony éjjelén pattogtatni vele. Az ostor hangjára odagyűltek a boszorkányok, s az éjféli mise alatt a templom körül meg lehetett lesni a banyákat

 

Népszerű  a  „lucabúza"   hajtatása  Lucától karácsonyig . Ekkor  egy  kis tálban  búzát csíráztatunk.  A kihajtott búza karácsonyesti külleméből következtetni lehet a jövő évi búzatermésre, a család és a jószág jövő évi egészségi állapotára. A  „ lucabúza” szokása a vetést serkentő mágikus cselekmény volt .

luc_1.jpg

 


A Luca napi tizenketted varázsló- és jósló cselekvései Luca estéjén kezdődnek, és karácsonykor az éjféli misével érnek véget. (A 12 napot, ami Lucától karácsonyig terjed, tizenketted­nek nevezzük.) Valamikor ez az időszak a következő év 12 hónapját jelentette, úgy tartották, hogy ami adott napon megtörténik, az rávetíthető az adott hónapra.  A Gergely-­féle naptárreform előtt ugyanis  Luca napja volt az év kezdete, kiemelten mágikus nap.  A varázslások részben azért vannak, hogy megismerjék a gonosz boszorkányokat, például  a lucaszék elkészítésével. hiszen ez gonoszjáró időszak. A boszorkányok ártalmainak megelőzése a célja a tyúkok megpiszkálásának (durgálás, kurkálás, sutulás), a gyermekek koledálásának.  Vesszővel szurkálták meg a mit sem sejtő tyúkokat, hogy jobban tojjanak. E közben  efféléket mondogattak: 'A mi tyúkunk tojogáljon, a kendé meg kotkodáljon!'


LUCA NAPI FEHÉRLEPLES ALAKOSKODÁS  a Kisalföldi Csallóközben és Nyitra vidékén a közelmúltban még élő népszokás volt: fehér lepelbe öltözött legények, esetleg lányok, asszonyok, arcukat belisztezik vagy fehér tüllkendőt tesznek, hogy felismerhetetlenek legyenek.

 

009.jpgLisztbe mártott tollseprűvel sepregetnek. Egyes helyeken a lányokhoz jártak, másutt a gyerekeket ijesztgették. A Nyitra megyei Kolonban egy legény menyecskeruhába öltözött. Kontyot készítettek neki, a fejére keszkenőt borítottak. Társa köznapi, olykor ünnepi ruhát viselt. Arcát nyúlbőr takarta, melyen két nyílást vágtak a szemek számára, ez volt a "lárva". Csak a lányos házakhoz mentek be, török muzsikával (harmonikával) jártak. Bent a házban táncoltak, de mindvégig némák maradtak. A Csallóközben a Luca csak férfi lehetett, fehérbe öltözött, nem volt szabad megszólalnia. Söprűt vagy meszelőt vitt magával. Mímelték a meszelést, söprést, a háziak arcát is "meszelték", hogy ne legyenek kiütésesek. Az arcukat fátyolszerű anyaggal takarták be. A Szerémségben a lányok öltöznek Lucának - fehér lepedővel leterítve, fehér szoknyában, az arcuk elé szitát borítva, hogy ne ismerjék fel őket. Kikérdezik a gyerekeket, megimádkoztatják őket. Aki jó, ajándékot kap, diót, mogyorót, a többit meszelővel, fakanállal ijesztgetik.

 

 Luca kultusza sok vidéken igen jelentős!santalucia.jpg

lucalany.jpgKépzeljük csak el,  a messzi északon,  mostanság a nappal  néhány órányi derengést jelent, december 13-án kora hajnalban a leányok fehér ruhát öltenek. Fejükre égő gyertyakoszorút tesznek ( a tűzoltók mind készen állnak a bevetésre), és énekszóval ébresztik kora hajnalban a szendergő  szüleiket.

 Lombardiában Mikulás helyett Luca az ajándékozó!  A Luca napot megelőző napokban a gyerekek levelet írnak az ajándékok listájával, majd az ajtókra, ablakokra szénából készült csokrokat függesztenek ki, hogy Luca szamarát megetessék, miközben az ajándékokat szétosztja a gyerekek közt. December 12. és 13. közötti éjszakán körbe jár szamara hátán  és megajándékozza a gyerekeket.  A   kicsik egy kis csészében  tejet meg egy kis kekszet tesznek ki neki az ablakba.

 



 


 

 

Tánczos Erzsébet

 

Forrás:

http://mek.oszk.hu/04600/04656/html/unnepiki0009/unnepiki0009.html

Barna Gábor: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Bp. 1979. Akadémia. 8 Szabó László gyűjtése.

Guzsalyas Népművészeti és Kézműves Folyóirat

http://www.hetedhetorszag.hu/olaszorszag/index.php/fooldal/magazin/hagyomany/32/

 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/nevnapok-es-nepszokasok-1/luca-napi-feher-leples-alakoskodas

De jó a dió!

dio.jpg

" ...talán a természet akarja úgy, hogy egy kis fáradságba kerüljön a gyümölcs megszerzése. Ott van például a dió, maga is szereti, ha felnyitják, és mégis két héjat, két páncélt vesz föl magára, egy zöldet és egy keményet, csontosat, pedig ez az utóbbi már úgy is nő meg, kétfelé osztott kagylónak, tehát akarja, hogy felnyissák, és mégse enged, szét kell feszegetni, sőt a feszegetésnek se mindig enged, össze kell néha törni. Ilyen bohó gyümölcs a dió." Mikszáth Kálmán
 

 A dió olyan kényeztető  csemege  ami nemcsak finom, hanem még egészséges is.

A diófa pedig a kertek olyan dísze, melyet köztudottan az ember az unokájának ültet. Szinte minden része hasznosítható: fája bútorok alapanyaga, a levele és zöld burka pedig gyógynövények.

A dió latin neve azt jelenti: "Jupiter makkja", azaz isteneknek való eledel. 

A dió szimbolikája is érdekes, a népművészetben sűrűn felbukkan. A dió a bölcsesség szimbóluma, a "kemény dió" nehezen megoldható feladatot jelent vagy nehéz természetű emberre utal, a "diófa alatt kötött házasság" pedig a titkos kapcsolat megnevezése. 

 

 

ddio.jpg

De jó a dió… de mire is?


Főként finom, ez már magában elég lenne, de a dió ennél sokkal többet " tud".  A memória megőrzését segíti,  csökkenti a depresszió kialakulását. – a dió ugyanis melatonint tartalmaz,  ezért  a jó álmot is elősegíti Tudományosan bizonyított, hogy napi 1-2 szem  dió rendkívül hatékonyan segíti a szellemi frissesség megőrzését.  Rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk azért, hogy vérnyomásunkat egészséges szinten tartsuk

Székrekedésre nem csak az áztatott aszalt szilva ajánlott, hanem néhány gerezd darabolt dió is, reggelire.
 Különféle bőrbetegségek, pattanások, kelések, fekélyek, ekcéma  kezelésében hatásos. A dió főzetével lemossák, borogatják a problémás területet.

Azoknak érdemes visszafogottan, megfontoltan  csemegézni a dióbélből, akiknek a bőrén a dió magas zsírtartalmai miatt pattanások alakulnak ki.

A  napi  néhány szem- de nem több - diót tartalmazó étrend megelőzi az elhízást.
A népgyógyászat  többnyire külsőleg használja. A diókopács főzetét izzadás, bél- és gyomorhurut esetén javasolják. A dió  gyógyítja az  anyagcserezavarokat, jó hatással van a székrekedésre
és a májműködésre.

Nagyon sok  „jó” zsírsavat tartalmaz, ezért aztán a dió fogyasztása jótékony  hatású. A dió magában is csemege, legtöbbször mégis süteményekben fordul elő, a karácsony sem érvényes dió nélkül.


Ősszel verik a diót:

 

 

Nagy László: Dióverés 

Elsuhogott az a füttyös
sárgarigó délre.
Sárgul az árva diófa
zöld terebélye.

Levelek lengnek, akár a
színarany rigó-szárnyak,
elszállnak ők is a szélben
puszta határnak.

Áll a diófa, és érett
kincsei válnak tőle:
szellő ha bántja az ágat,
buknak a földre.

Szaporább kopogás, csörgés
támad, ha jön az ember,
s bottal az ágak bogára
boldogan ráver.

Földre, fejekre, kosárba
kopog a dió-zápor,
burkos dióra a gyermek
kővel kopácsol.

Már, mintha álmodnék, hallom
zaját a jó örömnek,
darálók forognak, diós
mozsarak döngnek.

Fagyban és nagy havazásban
meg kell maradnunk jónak
s tisztának is, hogy örüljünk
csörgő diónak.

Majd csorgó hó levén ring a
picike dió-csónak,
s lomb zöldül újra a füttyös
sárgarigónak.




dio1.jpgHogyan gyűjtsük?



 A népi gyógyászatban a növény gyakorlatilag minden részét felhasználják. Ez jelenti a levelét, termésének külső húsos burkát(diókopács), és a terméseket elválasztó hártyát.  A diótea fertőtlenít, összehúzza a gyulladásban lévő nyálkahártyát elöli a kórokozó baktériumokat. A teához a leveleket akkor érdemes leszedni, amikor a diók már fele nagyságukat elérték. Szellős helyen, lazán szétterítve A levelét nyáron a fáról kell gyűjteni, csak az ép és egészséges felel meg!
A diókopácsot a dióverés idején tudjuk gyűjteni. A
kopácsot jól szellőző helyen szétterítve alaposan meg kell szárítani, csak az ép és egészséges használható fel!

DLEVEL.jpgA levélből készült tea vérnyomáscsökkentő, vértisztító, nyugtató hatású: jó idegesség, álmatlanság, kimerültség, vagy túlhajszoltság kezelésére. Amíg maga a dióbél koleszterincsökkentő hatású, addig a dióbeleket elválasztó lágy héjból készült tea a koszorúér betegséget segít megelőzni.
A népi gyógyászatban teáját főleg bőrkiütés, bőrgyulladás  esetén
isszák, de gyakrabban borogatásként alkalmazzák.

Hogyan használjuk?


Így készítsünk teát diólevélből: 2 teáskanálnyi levélre 1 deciliter vizet öntünk. Ezt összefőzzük, és negyed óra állást követően leszűrjük. dll.jpg
 

A dió  festőnövény!

Festő tulajdonságát is ősidőktől fogva felhasználja az ember, s ma is kihasználják  ezt az adottságot. A régi ismeretek  szerencsére nem mentek feledésbe, és ma is születnek módszerek.

Milyen színű festéket ad a diófa?

 dio2.jpgSárgásbarnától a barnás feketéig tart a választék. A festékkészítési eljárástól, és a festék sűrűségétől függ az eredmény. Szép, meleg színeket kapunk.

 

A szín  intenzitása főként a festékanyag mennyiségétől függ, de attól is, hogy a diófa mely részéből nyert a festék. Főként  a dióburkot főzik ki.  A dió leveléből világosabb színt kapunk. A diófa kérgéből barna festék nyerhető, a kifőzött dióhéjból pedig drapp színhez jutunk.  

Mit festhetünk diófestékkel?

Szinte mindent. Bármilyen textilanyagot, fonalat,  leginkább gyapjút festenek diófestékkel, de pamutra, lenvászonra ugyanolyan jó, bőrárut is, faanyagot is színezhetünk vele.

Hajfesték dióból?  Igen!

A dió természetes alapanyagú, vegyszermentes hajszínező, hajöblítő a barna hajúak számára. Nemcsak színezi a hajat, hanem fényessé és   csillogóvá is teszi. És igen olcsó is, mondhatni ingyen van. A dióval barnított haj nem mai találmány. A diókopáncs festő-hatása régóta ismert. Már a római korban is használták hajfestésre.

 dlv.jpgA hajszínező  dióból házilag  így készül:

Két evőkanál diólevelet tegyünk egy csésze vízbe, forraljuk fel,   majd hagyjuk állni egy napig.  Közben egy másik csésze forró vízbe tegyünk világos színű tealevelet. Ezt is  hagyjuk állni egy napig. Másnap öntsük össze a két levet, és forraljunk rajta egyet!  Hűtőben tárolható, ha nem használjuk fel azonnal, ott kivárja az idejét. Színezéskor a  törülközőszáraz  hajat úgy fessük meg, mint a hajfestékkel. - nők értik, hogy miről beszélek... A beáztatott hajat  egy ócska törülközőbe bugyoláljuk, és a diófőzettel hagyjuk a hajon legalább 40 percig.  Ezután öblítsük le és szárítsuk meg a hajunkat. Csillogó gesztenyebarna árnyalathoz jutunk így.

 Tánczos Erzsébet írása

 

 

Forrás:

 http://www.bien.hu/a-dio-8-pozitiv-hatasa-a-szervezetre

http://dioskonyv.bionuss.eu/28-01/1.htm

http://www.szabadfold.hu/kertunk/gyogyit_a_diolevel_tea

http://www.kulinarisvilag.hu/hun/cikkek/dio-dioeves-titkos-csodaszer

 http://www.dioskonyv.byethost3.com/08-11/1.htm

http://fuveszblog.blogspot.hu/2012_11_01_archive.html

 

Berszánné Román Erzsébet, az illatos mézesek és csipkés hímesek mesterere

berszanneprofil.jpg

Erzsébet  2013-ban  karcolt tojásaival elnyerte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által alapított "MAGYAR KÉZMŰVES REMEK" címet. Erzsébet a karcolt tojások mellett mézeskalácsokat is alkot.
berszantojas2.jpgKÉZMŰVES REMEKEK
 
- Mi volt előbb, a tojás vagy a mézeskalács?

- Attól függ, mihez viszonyítjuk. Mert én ugyan hamarabb kezdtem el a tojással foglalkozni, de gyerekkoromban mézeskalácsos kisinas voltam a nagymamám mellett. A nagymamám mézeskalácsokat és gyönyörű grillázstortákat készített esküvőkre. Kisgyermekként imádtam nézni a nagymamámat, amikor mézeskalácsot vagy grillázst készített. Amikor elvittük a lakodalmas házba, és megdicsérték hát olyan büszke voltam rá! Nem gondoltam volna, hogy valaha én is készítek mézeskalácsot.MEZES.JPG

- Honnan akkor az érdeklődés a kézművesség, népművészet irányába?

- Nagyon sokat köszönhetek a nagyszüleimnek, tőlük kaptam a fogékonyságot. És hát a kézügyességet is volt honnan örököljem. Bár budapesti vagyok, sokat voltam gyerekkoromban vidéken, és hatott rám az ottani élet.

berszkicsi.jpg

 

- Nagyszüleinél töltötte a nyarakat?

- Ennél azért szomorúbb a történetem. Öt évesen elvesztettem az édesanyámat. Jó ideig a vidéken élő nagyszüleim neveltek. Egész életemre kihatott, amit gyerekként átéltem. Egy ötéves gyerek mélyen átéli már az elvesztés fájdalmát, a megváltoztathatatlant, hát ezt is korán meg kellett tanulnom. Túl a fájdalmon azonban az önmagamra utaltság adott egy olyan erőt, és tartást, amivel úgy érzem, könnyebben tudok boldogulni. Soha nem kaptam az élettől semmit csak úgy, mindenért meg kellett küzdenem. Büszke vagyok arra, amit elértem, mert tudom, hogy csak magamnak köszönhetem.

- Szomorúak voltak akkor a gyermekévek?

- Nem, a nagyszüleimnél megkaptam azt a szeretetet, ami egy gyerek egészséges fejlődéséhez kell. Nagymamámtól nagyon sokat tanultam, az ő élete, életvitele példa volt a számomra mindig is.

-A pályaválasztásánál a kézművesség azonnal felmerült?

MEZZ.jpg -Ha elárulom, hogy 26 évig vegyészként dolgoztam Budapesti Műszaki Egyetemen, kiderül, hogy nem. Igaz ugyan, hogy útravalót népművészetből kaptam bőven. Olyan szerencsém volt, hogy Borbély Joli néni, aki a tanárom volt, megkedveltette velem a néptáncot, s ezzel az egész népi kultúrát, persze.  Ennek köszönhetően 14 évig táncoltam. Sok régi ismerőssel találkozom a különböző kiállításokon és vásárokon, s ők is valamely népi mesterséget űznek. Talán ez, és a nagyszüleimtől örökölt vonzalom a régi dolgok iránt, határozta meg a mostani életemet.

- A munkában eltöltött évek alatt is foglalkozott kézművességgel?

berszkiskek.jpg-Egy darabig nem foglalkoztam kézműves tevékenységgel. Négy gyerekem született, szívesen készítettünk mindenfélét a saját örömünkre. Ügyeskedtünk, alkottunk, mindent elkészítettünk alkalmakra, ünnepekre, ami csak eszünkbe jutott. Mivel azonban a közalkalmazotti fizetés akkor sem volt sok, kihasználtam az adottságaimat és a lehetőségeket. Kis textilfigurákat készítettem. Zsűriztettem őket, és így árusíthattam is. Egyszer egy ismerősöm említette, hogy van valaki, aki kézműves termékeket forgalmaz külföldre. Elvitt hozzá, bemutatott a forgalmazónak. Ő azt mondta, hogy nagyon helyesek, amiket készítek, de ő csak hímes tojásokat forgalmaz.  Említette, hogy ha van kedvem, csinálhatom. Hát volt. Olyan kedvet kaptam, hogy a mai napig is csinálom.

- Bizonyára rutinja volt már a hímesek terén.

- Dehogy! Pont a tojásfestés nem ment igazán. Így egészen véletlenül kerültem e csodálatos világba. Soha nem tanultam rajzolni. Soha nem tudtam tojást díszíteni, de még csak tisztességesen megfesteni sem.

- Ebben az esetben elég vakmerő volt a vállalása.

- Elhatároztam, hogy a hímesekkel fogok foglalkozni, és hát így is lett. Jellemző rám, hogy fejest ugrok a dolgokba. Kedvet kaptam a tojásfestéshez, s elég makacs és kitartó természet vagyok, hát nem adtam fel a próbálkozást, kísérletezést. Majdnem egy évig tartott különben, amíg a tojásfestés úgy sikerült, hogy meg voltam az eredménnyel elégedve. És ez még csak az alapozás volt. Legkedveltebb színem a kékfestő. Közel egy évig kevertem a festék színét, míg megfelelő lett. Semmi sem érhető el könnyen, de ez nem is baj.   A mai napig őrzöm és mutogatom az első tojást, amit készítettem. Akkor nagyon örültem annak, hogy milyen ügyes vagyok. Ma már egy kicsit szebben rajzolok, de akkor nagyon büszke voltam magamra. Lázár Julika, azaz Lázár Julianna mézeskalács- és hímestojás készítő, népi iparművész segített ebben a folyamatban engem. Ezúton is köszönöm a türelmét, segítségét, még telefonon is zargattam jó párszor, amikor elakadtam a folyamatban. Mindig összehozott a sorsom olyan emberekkel, akik meghatározóak voltak a pályámon, Julika is egy ilyen ember. Hosszú évek alatt sajátítottam el a rajzolást. és alakult ki a saját stílusom.

-A tojás írókázásával kezdett foglalkozni?

- Mivel a karcolás volt az a technika, amivel megismerkedtem, maradtam is ennél. Nem ez a legelterjedtebb, de a legrégibb. Kitűnő írónk. Móra Ferenc, régész volt. Ő tárt fel avar kori sírokban karcolt tojást.

berszantojas1.jpg

- Aki nem szakember, nem sokat tud a tojáskarcolásról.

-Igen, az írókázás  például sokkal ismertebb, a tojáskarcolás nem annyira ismert technika.

- Miért van ez így?

berszcimeres.jpg- Azért, mert nincs olyan gazdag minta kincse.  Régen általában a férfiak készítették, mégpedig úgy, hogy bicskával karcolták a mintát. És persze nem rajzolták le, nem dokumentálták a mintákat. A szakkönyvekben csak megemlítik, hogy karcolt tojás. Van néhány  kép is, de nehéz mintát találni.

- A néhány hagyományos mintával hogyan lehet boldogulni?

- Nehezen, az ember folyton keres, kutat, de hát a felfedezés öröme az egy csoda.  Nagyon nehéz volt a zsűriztetés is, amikor elkezdtem a karcolt tojásokkal foglalkozni.  Többször felrótták negatívumként, hogy nem hagyományos a mintakincsem. Ez bizony elkeserített, de nem hagytam magam, s megtaláltam a megoldást.
Úgy döntöttem, hogy saját tervezésű mintával díszített műveket adok be zsűrizésre, de a népművészet mintakincséből merítek. Erre végül megkaptam a népi iparművész címet. Alaposan megdolgoztam érte, de ez persze nem baj.

- Említette, hogy nem túl nagy a karcolt tojások mintakincse. Van-e Önnek specialitása vagy kedvenc mintája?

- Legjobban a csipke mintákat szeretem, ezen belül is a halasi csipke a fő ihletőm. Ezzel a technikával lehelet vékony vonalakat is lehet húzni. Így aztán a csipke jellegű minták gyönyörűen kihozhatók. Szívesen rajzolok csipkék mellett madár motívumot is a tojásokra.
A nagymamám arra tanított, hogy mindig olyan dologgal foglalkozzak, amit mások nem nagyon tudnak. Ez a csipke minta pont ilyen, még a mézeskalácsaimon is szerepel. Lehet, hogy mások szemében ez a mintázás túlságosan díszített, de egyszerűen nem tudok megállni, ha a kezembe veszek egy tojást, vagy mézeskalácsot. Az is igaz, hogy vásárokon, kiállításokon mindig sikere van a munkáimnak. Túl sokat sose tudok csinálni, és ez nagy öröm.

- A tojásdíszítés mellé miért választotta a mézeskalácsosságot is?

- Sajnos itt nálunk, a K árpát-medencében a tojásírás meglehetősen szezonális dolog, szinte kizárólag húsvétkor van rá igény. Ezért aztán más kézműves tevékenységet is kerestem magamnak. A mézeskalács díszítés aztán a másik nagy kedvencem lett, nagyon sok örömet találok benne. Mivel a tojásdíszítést akkor már régóta műveltem, nem volt nehéz az eltervezett mintákat elkészíteni. Egyszerűen a kezemben van már.

- Más jellegű alkotásai is vannak?

- Említettem már, hogy mindenbe fejest ugrom. Pár éve halottam, hogy létezik bizonyos nemzetközi csokoládéfőző verseny. Amint ezt megtudtam, biztos voltam benne, hogy ott a helyem. Több éven át pályáztam különösebb eredmény nélkül. 2011-ben aztán én magam is meglepődtem, mikor végül bejutottam az első tízbe.

- Mit jelentett ez?

- Azt, hogy mehettem Portugáliába, a nagy megmérettetésre.  Ott természetesen el kellett készíteni versenyfeladatot.  Két órát adtak rá összesen. Szerencsére a verseny előtt előfőzést végeztem.

- Miért volt ez nagy szerencse?

- Azért mert az ottani cukor az nádcukor. Abból aztán nem úgy készül a karmell, mint a mi répacukrunkból. Még jó, hogy ez nem a versenyen, élesben derült ki!ME.JPG

 

 - Mit lehet ilyen helyzetben tenni?

- Én bizony elővettem a jó kis magyar cukrot. Csodálkozott is a zsűri, hogy miért nem teszek bele először egy kis vizet. Erre én megmutattam, hogy a mi cukrunkhoz nem kell víz. A versenymunkám jól sikerült. A negyedik helyet értem el, és mellé kaptam egy külön díjat is. De van egyéb is. Évtizedekig vártam a lehetőségre, hogy bemutathassam, milyen grillázstortát tudok alkotni. Mindazt, amit még a nagymamámtól tanultam. 2011-ben aztán olvastam, hogy van egy ilyen verseny. Azonnal beneveztem, és két bronzérmet nyertem. Hát igen, tortakészítésben is örömömet lelem. Sokan ódzkodnak tőle, pedig az egyik legkönnyebben elkészíthető édesség. És a siker többnyire borítékolható!

 

- Érdekli-e az embereket manapság mindaz, amivel Ön foglalkozik?                                                                                                                        

- Én szívesen alkotok gyerekkel, felnőttekkel egyaránt, tudásomat nagy örömmel adom át. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hagyományos húsvéti programján gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt foglalkozom. Sajnos a mai szülői, nagyszülői generáció életéből kimaradt ez a lehetőség, akkoriban nem voltak kézműves foglalkozások. Amikor a gyerekekkel foglalkozom, bizony látom a szülőkön, nagyszülőkön, hogy ők is szívesen részt vennének az alkotásban. Ha van rá lehetőség, nálam ki is próbálják.

- Van-e olyan fortély, amit megtanít itt és most?

- Nagyon szívesen osztom meg a fortélyokat, nem gondolom, hogy meg kellene tartanom magamnak a tudományomat. Nem elég megfesteni tudni, előbb ki is kell fújni a tojást. Egy fortély például az, hogy ez hogyan sikerül.

- Igen, legalább is nekem gyakran már a kifújásnál megáll a tudományom.

- Ennek nem kell így lennie.  Ha van otthon kis fúrógép, az jó, de néhány tojáshoz nem szükséges. A megmosott, megtörült tojást tűreszelővel is ki lehet lyukasztani. Először mindig az alsó végét lyukasszuk, ahol a légzsák van.  Ez fontos, mert így nem fog kifolyni a tojás belseje. Utána a tetejét lyukasszuk ki! Aztán meg a hártyát, majd össze kell keverni a tojás belsejét. Ekkor az már könnyen kijön. A gyakorlat teszi a mestert, én már külön ki tudom fújni a sárgáját és a fehérjét.

- Hogyan látja a népművészet helyzetét?

BERBET.jpg- Optimista ember vagyok. A népművészet helyzetét is így ítélem meg. Az a tapasztalatom, hogy megint van igény a kézműves termékekre. Ezt a munkát csak nagy odaadással, alázattal és szeretettel lehet készíteni, ezért az elismerések nagyon jól esnek. Főleg a fiataloktól, ennek a korosztálynak a véleménye mindig őszinte. Örülök, ha tetszik nekik a munkám, kedvüket lelik a népművészetben, Végül is a fiatalok a jövő letéteményesei, rajtuk múlik, hogy mindez megmarad-e. Nekem mindig sok munkám van, és ez nagyon jó dolog. Számos hazai és külföldi kiállításon és vásáron vettem részt. Munkáim rendszeresen láthatóak a Míves Tojás Múzeumban. Mézeskalácsaim szerepeltek a Hold hercegnő című filmben, meg még számos reklámfilmben. Sok újságcikk és TV felvétel jelent már meg az alkotásaimról.

- Mik a tervei?

- Remélem, még sokáig tudok dolgozni, alkotni. Számos tervem van, talán több emberöltőnyi is. Amikor dolgozom, határtalan lelki békességet érzek. A munkám számomra a legjobb kikapcsolódás. Szerencsés vagyok, mert a munkám egyben a hobbim is. Alig várom, hogy a sok kis unokámmal is tudjak foglalkozni. Remélem az ő érdeklődésüket is felkeltem az alkotás öröme iránt, valahogy úgy, mint az enyémet az én nagymamám.

 

Tánczos Erzsébet írása

 

December 6.- Jön a Mikulás! Hogyan alakult ki Szent Miklós alakjából?

mikuered.jpg

Szent Miklós élete kész regény,

és ha ezt írom, kicsit sem túlzok. Az utóélete pedig-  na, erre nem is találok  megfelelő szót. December hatodikán jön el a Mikulás a mi kultúrkörünkben. Közismert, hogy az ünnep  Szent Miklóshoz fűződik , aki a III. vagy a  IV. században  ( a források nem egyeznek ebben meg) élt  Myra városában. Ez ma Törökországban van. Miklós gazdag szülők gyermekeként született, de korán árvaságra jutott. Apja testvéréhez került, aki érsek volt.  Így  hamar megismerte a papi hivatást, s maga is pap lett.  Telt múlt az idő, és Miklós Myra püspöke   lett.

 

Ez is igen különös módon következett be:  vérre menő küzdelem folyt a püspöki szék megszerzéséért, a vele járó hatalomért.  A tanácskozók között volt egy igen nagy tekintélyű püspök,  aki egy éjjel hangot hallott, álmot látott, miszerint: „Az legyen Myra városának püspöke, aki felszentelt papként elsőnek jön be a városkapun és Miklós a neve”. Miklós, a  fiatal pap éppen  visszatért  egy zarándokútról, s még  az utcán   kérdőre vonta a a Püspöki Kar, hogy hogyan hívják. Mondta, hogy Miklósnak.  Ekkor,  legnagyobb meglepetésére - még libaólba bújni sem maradt volna ideje, ha eszébe jutott volna ez a lehetőség -  azonnal  Myra püspökévé választották. Ezt a  tisztséget aztán 52 évig töltötte be. Az emberek igen megszerették püspöküket, aki ez idő alatt  a hatalommal többször szembe került - pont jó lelke és adakozó hajlama miatt. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért halála után egy időre ki is tagadták az egyházból!  Halála után Myra  városa az középkor egyik legnépszerűbb zarándokhelyévé vált.

 Magyarországon mindig nagy tiszteletnek örvendett Szent Miklós.

MIKULAAAAS.jpg

Számos legenda fűződik nevéhez, mindben ajándékosztóként találkozunk Miklóssal. Én  most csak a Mikulás szempontjából fontos  legendákra koncentrálok.

miklosjo.jpg

Ilyen a három szegény parasztlány története:

 

 Ennek értelmében élt Myrában három szegény leányzó.  Mindhárman eladósorba kerültek,  de semmijük sem volt, s így esélyük sem a házasságra.  A legidősebb lány már rátalált élete párjára,  de hozomány nélkül  nem gondolhatott esküvőre. A lányok azt latolgatták, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy a befolyt összegből a testvérei sorsát könnyíthesse.

Miklós püspök véletlenül meghallotta ezt a beszélgetést, és  azonnal tervet eszelt ki a leányok megsegítésére.

 

Az akciót több változatban is olvashatjuk, persze mindegyikben titokban történik a jótétemény. Kedvenc variációm szerint Miklós bedobott egy pénzzel teli zacskót az ablakon, majd elinalt, s így nem derült ki, hogy ki volt a titokzatos jótevő.Miután a nagyobbik testvér férjhez ment, még kétszer megtörtént a csoda.  Harmadik alkalommal a kisebbik lány látott a távolban egy vörös palástot meg  egy hatalmas süveget.  Ebből következtette ki, hogy a jólelkű püspök segített rajtuk

A   történet  másik változatában egy  elszegényedett nemes három leányát prostituáltnak akarta adni, hogy az így szerzett jövedelemből el tudják tartani magukat. Miklósnak tudomására jutott  az apa  ötlete,  s hogy megakadályozza annak  kivitelezését, aranyat rejtett egy kendőbe, és a csomagot titokban bedobta a házba.  Háromszor tett így, végül  az  apa  Miklós után eredt, utolérte és felismerte. A  püspök kérte , hogy jótettét senkinek sem mondja el, de a tette  nem maradhatott titokban.

Kiknek a védőszentje szent Miklós?

 Magamtól nem találtam volna ki, de azt olvastam, hogy  a pálinkafőzők Szent Miklóst választották védőszentjüknek. Nem tudom, hogy miért éppen őt, de tény, hogy  azóta is pálinkát reklámoznak vele mint itt:miklospalesz.jpg

Szent Miklós kultusz:

Nem tudni, hogy mikor vált szokássá az ajándékosztás Miklós napján. Egyes források  halála után az emberek utánozni kezdték Miklós tetteit, és  halálának napján (azaz  december 6-án) titokban ajándékokat adtak  egymásnak. Más források szerint először   a  XII. században  francia apácák ajándékozták meg a gyermekeket Miklós  névünnepén. A szent ünneplése és a személyéhez kapcsolódó ajándékozás a 16. században terjedt el,  Európa - szerte különböző változatok figyelhetők meg.

Magyarországon a Mikulást 1856-ban említették először írásban,  az ajándékozás szokása sem  túl régi s nem is faluhelyen, hanem  a városokban   jött először  divatba. A Mikulás szó cseh  eredetű , maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál. Az ünnepnek azonban  voltak előzményei, hiszen a középkorban a diákok Miklós napja környékén elég sajátosan szórakoztak. Maguk közül püspököt választottak,   kinek a többiek  engedelmességgel tartoztak.  A  fiatalok házról-házra járva ijesztgették az embereket. Ez a hangos-zajos játék veszélyeztette az adventi időszak  szentségét,  ezért  Csepreg város például határozatban  tiltotta be a szokást. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a fiatalság nem vette komolyan a tilalmat.

Dunántúlon  láncos Miklós a fonóházakba járt.  Négy kísérője botokkal, láncokkal felszerelkezve zajongott - ennek gonosz űző  jelentése volt. Tréfásan gyóntatták , a lányokat, asszonyokat.  Mégkérdezték: van- e szeretőd? Háltál-e vele? Érdekes, ha erre nemmel felejt a leányzó, akkor megveregették.

Az 1950-es években az Ipoly mentén a láncos Miklós még élő hagyomány volt.ne.jpg

A  képen látható a német eredetű és  zord külsejű  Knecht Ruprecht Mikulás-ős . Alakja összeolvadt Miklóséval,  néhol a  püspök szolgájaként  a gyerekeket riogatta. A német Szent Miklós a jutalmazása mellett büntetett is: a jók ajándékot kaptak, a rosszaknak virgács járt némi veréssel.  Ezt   a szolga rótta ki, Mikulás keze " tiszta maradt". A Mikulás  hagyományosan két kísérővel érkezik: egyikük a krampusz  azaz ördög, másik az angyal. A krampusz  ijesztget és  büntet.   Rémisztő is meg  mókás is, ezért aztán  igen népszerűvé  figura lett.  A Mikulás-járás szokása is ismert volt: házról-házra járt, s a gyerekeknek kérdéseket tett fel, vagy együtt imádkoztak.kr.jpg

 

 A  Mikulás mértékletesen ajándékoz, gyakorlatilag a karácsony kedves " nyitánya":  a jutalom édesség, gyümölcs,  kisebb játék. A  csizmákat gyermekeink kitisztítják, és az ablakpárkányra teszik, mivel a mi Mikulásunk  nem repül, és nem a kéményen át érkezik, hanem fehér ló húzta szánon.  ( Érdekesség, hogy a legenda hogyan alakul  a helyi jellegzetességeket is magában foglalva: Ausztráliában fehér kenguruk húzzák a szánt.)

 Nálunk a világháború előtti hiedelem szerint a Mennyben élt a Mikulás és onnan figyelte a gyerekek viselkedését. A XX. század elején még  piros vagy  lila öltözéket viselt, utóbbi a püspöki eredetre is utalt ( tehát ez nem a Milka nagy ötlete). A globalizáció hatására  Magyarországon is közismertté vált a  Finnországban élő  Télapó  személye, meg az amerikai eredetű  piros  " szabadidőruha" a palást helyett. Tartja magát azért, hogy nálunk  december 6-ra virradó éjjel jár titokban a gyerekekhez, s a kifényesített  csizmába helyezi ajándékait és a virgácsot.

Na, van itt jó gyerek:

st_1.jpg

 

Ma már alig lehet virgácsot kapni!  Nekünk, magyaroknak jogunk van a virgácshoz!

vr.jpgÉrdekes különben,hogy a gyerekeim hogyan vélekednek arról, hogy az amerikai Mikulás karácsonykor érkezik: mivel hosszú az út, csak karácsonyra ér oda.  Én sem tudok ellenállni, minden évben elképzelem Mikulást, amint a radiátor csöveiből próbál szabadulni és eljuttatni a kölkeimnek a megérdemelt ajándékot- amit én nagy titokban zizegtetek az ablakban. Nagy a változatosság abban, hogy hol ki hozza az ajándékot, de a mágikusan gondolkodó gyermeket ez nem zavarja meg, mint ahogy az utcán lődörgő Mikulások sem, a boltok polcain roskadozó figurák sem. Bár mi, felnőttek is ilyen biztosan tudnánk hinni dolgokban!

Mekkora az út Szent Miklóstól a Coca Coláig?

 

 mikulcola.jpgAmerikában 1810- ből való  egy fametszet, amely Szent Miklóst ábrázolta. Alatta egy holland vers volt olvasható, amely a Sancte Claus címet kapta. 1821-ben William Gilley költeményében is megjelenik  az  ajándékhordó „Santeclaus”,  aki  rénszarvas által vontatott szánkón közlekedik .Abban, hogy Amerikában Santa Claus alakja nem december 6-ához, hanem  a karácsonyhoz kapcsolódik,   bizonyos feltevések szerint Clement Clark Moore költő    is  " felelős" ezért.  Divatteremtő művének  eredeti címe   még így hangzott: Szent Miklós látogatása  ( Twas the night before Christmas).  1822 vagy 23 volt az az év, mikor   Clement Clark Moore  saját gyermekei számára papírra vetette a verset. 

Sok forrásból merített,  hatott rá  például az orosz Fagy nagyapó figurája  is, aki szánkóval és rénszarvasokkal utazik.    Santa Claus  a kandalló  kéményén át jön-megy az éjszakában december 25-re virradó éjjel, és a kandallópárkányra kiakasztott zoknikba helyezi az ajándékait. A gyerekek tejet és süteményt készítenek ki neki. A műhöz  Thomas Nast rajzolt képeket, az egyik itt látható:

 Egy magazinban jelent meg először az illusztrált mű.  Nast és Moore  közös alkotásának  eredményeképpen kerültek olyan  részletek a köztudatba, mint hogy a Mikulás  műhelye az Északi-sarkon található vagy, hogy  hogyan is  hívják a rénszarvasait.

Így hívják  a rénszarvasait:

Comet - Üstökös, Cupid - Íjas, Vixen - Csillag, Dancer - Táncos, Prancer - Pompás, Blitzen - Villám, Dasher - Táltos, Donder - Ágas, Red Rudolph - Rudolf.  A  legismertebb persze Rudolf, aki 1935-ben tűnt fel és „ragyogott ki” világító piros orrával. Ő Robert L. May egyik történetében szerepel először, mivel ő találta ki a karaktert. Johnny Marks dalt is írt  Rudolfról.  melyben őt kérte meg Santa Claus, hogy legyen a rénszarvasok között is a vezér.

 

 mikusnast.jpgA "Szent Miklós látogatása " című kultusz-vers Nast illusztrációjával:

 
A karácsony előtti éjjelen, mikor az egész ház elpihen
 Nem moccan még egy egér sem.
 
 
Tetőtől talpig csak szőrme a ruhája,
 Korom és hamu a fényét megtépázza;
 Hátára feldobva játékkupac,
 Mint egy házaló, ha zsákjában kutat.
 
 Arcán víg gödröcske, a szeme meg nevet,
 Rózsa a bőre, orra, mint cseresznye.
 Szájacskája, mint íj, húzódik tréfára,
 És hószerűen fehér pofaszakálla.
 
 Fogával szorosan tartja a pipáját
 füstjéből készíti feje koszorúját.
 Széles a hasa, a pocakja kerek,
 Zseléként rázkódik, amikor nevet.
 
 Pozsgás és kövérkés, jókedvű vén Elf,
 Amikor megláttam, muszáj volt nevetnem.

 

Később a címet Karácsony előtti éjjelre változtatta, és még bővítette is a művet.

Ebben a változatban   lép színre  az a pirospozsgás öreg úr, akinek szánját rénszarvasok  húzzák.

mikukola63.jpgA városi legenda szerint - ezek, ugyebár  mérsékelten igazak!!!!! -  a közismert piros-fehér  overall jellegű öltözéket 1931-ben találta ki  Haddon Sundblom grafikus a Coca Cola Company megbízására.   Sundblom a cég egy nyugdíjazott szállítóját állította modellnek és   öltöztette a  Coca-Cola színeibe. Santa Claus innentől püspöki öltözet helyett piros- fehér szőrmével szegett kabátot és buggyos piros nadrágot kapott, olyan kezeslábast, vastag fekete övvel. Habár  régebben  is  elő-előfordult a Mikuláson  piros köpeny, ettől  kezdve ez lett az etalon, öltözéke azóta nem is  változott.

 Egy amerikai vers és illusztrációja, valamint a Coca-Cola hatására alakult volna  ki a ma is ismeretes Mikulás bácsi? Szeretném hinni, hogy ez tényleg csak urbán legenda, és nem a multicégek alakítják a meséinket! Én  rendületlenül hiszem, hogy nem a farok csóválja a kutyát.

Hol lakik ma  a Mikulás?

 Magyarországon a múlt század elején még a Menny volt megjelölve lakhelyéül. A  Clark - féle mese folytatása szerint a Mikulás Lappföldre, ott is Fül-hegyre költözött, ahol teljes állásban  gyártja  a játékokat  segítő  manóival. Maga a kopár hegyoldal nyuszifülre hasonlít és ezen keresztül hallgatja a Mikulás egész éven át, hogy a gyerekek jók voltak-e avagy rosszak. A  lappföldi Rovaniemi városába, ami Svédország, Norvégia és Finnország északi részén van, még levelet is írhatunk neki ide:Santa Claus’ Main Post Office
Santa’s Workshop Village, Tähtikuja 1, Rovaniemi,  96930 ARCTIC CIRCLE.   A képen az " igazi " finn Mikulás látható:

mikulasfinn.jpgAkárhogy is, érdemes jónak lenni!

 

Tánczos Erzsébet írása

 Felhasznált irodalom:

http://hajnalhasadas.hupont.hu/120/telapo-es-ami-mogotte-rejtozik-1

: http://www.kzs.hu/tudastar/emberestarsadalom/mikulas/A%20Mikul%C3%A1s-kultusz%20kialakul%C3%A1sa%20a%20k%C3%B6z%C3%A9pkorban.htm

http://www.kzs.hu/tudastar/emberestarsadalom/mikulas/A%20mai%20Mikul%C3%A1s-alak%20kialakul%C3%A1sa.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mikul%C3%A1s

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. Szerk.: Madas Edit. Bp., 1990
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. II. Szeged, 1998

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

December 4. - Borbála és Barbara napja

 Borbála vagy Barbara, hiszen a két név eredete közös) életéről több változatban szólnak legendák.


borbala.jpg

 Nézzük dióhéjban a legendában közös motívumokat:  apja pogány volt és elég különös figura.

  Úgy akarta szépséges  lányát megóvni a kérők zaklatásaitól, hogy egy toronyba záratva nevelte.   Így sem tudta elzárni a világtól,  valahogy Borbála kereszténnyé lett.  Ez még a keresztényüldözések idején történt, s  bevallotta apjának, hogy keresztény. Ez akkoriban  életveszélyes vállalás volt, és nem kapott túl sok támogatást.Apja már kihúzta kardját, hogy megölje, de Borbála  csodás módon megmenekült. Apja  mégis elfogta.

A törvény elé vitte lányát, aki t megkínoztak, de Borbála hű maradt a hitéhez. Újabb és újabb csodák történtek.

Végül  az apja fejezte le. Szép kis szülőapa! Az ő büntetése sem maradt el különben, tette színhelyén villám sújtotta halálra.

 Borbála  a bányászok életét is megmentette egy alkalommal- beomlott a bánya, de javaslatára egy bányász sem dolgozott éppen- ezért a tüzérek és tűzoltók védőszentjeSzámos bányászváros - a képen Petőfibánya címere látható- címerében szerepel az alakja. A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól.borbcimer.jpg

A Borbála-nap hiedelmei és szokásai:

Ezek hasonlóak a Luca-napéhoz,  bár  nem mindenhol terjedtek el.

 Szent Katalinnal együtt a hajadon lányok pártfogójuknak tekintették, s a Borbála napján vízbe tett és karácsonyra kivirágzott cseresznyeág, gally szintén a házasságot jelentette.

KATAG1.jpg

Más szerelmi jósló eljárás is fűződött e naphoz:a lányok András napján az eresz aljába dugott almát Borbála napján a másik felére fordították, s magukkal vitték karácsonykor az éjféli misére. Ott pedig  várták,hogy  ki szólítja meg őket először, mert annak a rokona lett a megszólított lány férje.  Másutt  más-más ház 13 sarkáról vakolatot, meszet vakartak ( na ezt is megnézném, hogyan zajlott)  Borbála napjának estéjén. A vakolatot aztán   a tyúkokkal etették meg, hogy sokat tojjanak, de azt nem találom sehol, hogy a vakolat hogyan hat a szaporulatra

Tiltott volt a női munka:

Asszonyi dologtiltó nap, ismerek olyat, aki ennek visszahozatalát szorgalmazza, gyűjtsünk aláírást?

Tüzet  Borbálakor csakis férfiak rakhattak.  E napon  nem szabad fonni, azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának. Tehát ennek a tilalomnak a jogossága jóé belátható.

Söpörni sem szabad, mert elsöpörnék a szerencsét.  Az egész téli ünnepkörben, tehát Borbála-napkor sem hoz szerencsét a házra a női látogató (maradjunk szépen otthon, van munka elég...), ha mégis odatévedne a női személy,  akkor seprűvel vernék ki a kedves vendéget. A boszorkányok rontása miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kint hagyni. Az ajándékozás, kölcsönzés is elvinné a szerencsét a háztól. Nem szabad varrni, akárcsak Lucakor, mert bevarrnák a tyúkok fenekét. Borbála-napkor is jártak kotyolni a fiúk. Mondókájuk végeztével leguggoltak a következő felkiáltással: „Igy üjje meg a kentek kotlósa a tojást!” Az alábbi kotyolóvers szövegében keverednek a lucázó, a farsangköszöntő és a regölés szövegtöredékei:

     Bara, Bara kity-kotty,
Gelegunya kettő,
Három,
A pálinkát várom.
Ha nem adnak pálinkát,
Letöröm a gerendát.
Adjon az uristen
Ennek a gazdának,
Két szép tehenet,
Tehén mellé szekeret,
Szekér mellé jármot,
Járom mellé vasszeget.
Adjon az uristen két szép malacot!
Egyik ólból kifusson,
Másik ólba befusson.
     (Eperjessy E. gy. 1959)

 

Vannak erre a napra javasolt tevékenységek, így Göcsejben a tollfosztás, egyes baranyai falvakban a borfejtés. Borbálakor vagy Lucakor csíráztattak búzát, mely karácsonyra kizöldülve a következő év termésére jósol. Ugyancsak e napon is szoktak gyümölcságat vízbe tenni, hogy karácsonyra kizöldülve a leány férjhezmenetelére jósoljon. A Középső-Ipoly mentén, Paláston gyümölcságat tettek vízbe, ha karácsonyra kivirágzott, a leány közeli férjhezmenetelére jósolt. Doroszlón ugyan virágoztattak borbálaágat, de nem kötötték hozzá a férjhezmenetelre való jóslást. Ha karácsonyig kihajtott, a következő év jó termésére jósolt.

 

Tánczos Erzsébet

Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/182.html

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

 

http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/182.html

 


 

Adventi szokások hajdan és ma

"Az ünnep azé, aki várja." (Szabó T. Anna)

 

adventi.jpgAz  advent szó latin eredetű,  a megérkezést jelentő adventus szóból ered.

  Az ünnepet megelőző várakozás,  felkészülés időszaka.

MIKOR KEZDŐDIK AZ ADVENT?

Az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hét  ez az időszak.  Kezdete november 30-a vagy a hozzá legközelebbi vasárnap. Karácsonyig tart.

MIÓTA LÉTEZIK AZ ADVENTI IDŐSZAK?

Az  5. század óta tartják. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el, a kezdetektől összetartozik a két fogalom: karácsony és advent, a  felkészülés és az ünneplés.  Eleinte négy,  később öt hétnyi időszak volt. VII. Gergely pápa rendelte el a négy vasárnapból álló időszakot.

Az adventi időszakban lakodalmat, zajos mulatságot nem tartottak - akárcsak nagyböjtben. 1611-ben a nagyszombati zsinat meg is tiltotta advent első vasárnapjától vízkeresztig az esküvők, zajos mulatságok tartását. A korábban kialakult nagyböjthöz hasonló bűnbánati és készületi időszak volt az advent, de nem olyan szigorú, mint a nagyböjt. Az adventi  böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

 Az advent az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka, az ünnepei előkészület lelki jellegére helyezte a hangsúlyt a kor, melyben az advent szokása kialakult. Szent idő: a várakozás és a reménykedés ideje.  Magyarországon a  Messiást váró hangulat alapja a hajnali  roráte volt . Magyar hagyomány  ugyanis a  roráte,  melyet angyali vagy aranyos misének is nevezték.

MILYEN ŐSI SZOKÁSOK KAPCSOLÓDNAK EHHEZ AZ IDŐSZAKHOZ?

Mint minden ünnephez, az adventhez is kapcsolódtak kereszténység előtti varázslatok,  főként a szerelmi varázslásokat kell megemlíteni.  Egy példa: ha egy eladó sorban levő leány hajnalban, a mise előtt három  pici darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején számíthatott arra, hogy bekötik a fejét ( a kötéllel együtt?).  

Milyen gyakran kellett vajon új harangkötelet venni? Roráte előtt  jártak a boszorkányok, ezért  ólat, istállót be kellett zárni még a  harangozás előtt.

Advent időszakához kapcsolódóan sok szép népi szokást ismerünk. Ilyen a Szállást keres a Szentcsalád vagy szentcsalád járás azaz  szentcsaládkilenced. Ez a szertartás a karácsonyi ünnep előtt kilenc napon át ismétlődik   .A szálláskereső  szent család tiszteletére  kilenc  család összeáll, hogy december 15-től karácsony estéig naponta felváltva a szent családot  ábrázoló képnek szállást adjanak, s  imádkoznak. A szokás Szlovéniában is él: a család ott is ünnepélyesen várja Mária szobrát. Más helyeken az ikon házról házra jár. Fogadására a család kimeszeli, kitakarítja a házat, előző napon böjtöt tart.

 

MIÓTA KÖTÜNK ADVENTI KOSZORÚT?

 

adventik.jpg
A koszorúkötés igen régi szokás.  Már a régi görögök is, mondhatjuk, hiszen Zeuszt tölgylombbal, Apollónt babérkoszorúval,  Démétert búzakalászokkal, Dionüszoszt természetesen szőlőkoszorúval ékesítették az antik világban, de már az óegyiptomiaknál is az istenek szenteltség jelképe volt  a koszorú.

A magyar néphagyományban Szent Iván napján virágokból kötöttek koszorút.  Az  aratás  végeztével az aratókoszórúval köszönték meg a munkások, ha  a gazda jól tartotta őket. A szüret végeztével szőlőből készült el a koszorú. 

Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Láthatjuk, elég friss ez a hagyomány, és bizonyítja, hogy  születnek új jó szokások!  A leleményes hamburgi lelkész egy  gigantikus fenyőkoszorút függesztett a plafonra.  24 gyertyát tett rá, ezzel  utalt az ünnep valamennyi napjára.

Így nézhetett ki   az "ötletgazda" Wichern evangélikus lelkész adventi koszorúja: vasárnapokra fehér, hétköznapokra piros gyertyák jutottak:

Wichern_Adventskranz_originated_from_Germany.jpg

Mit jelentenek a koszorún a gyertyák?

 A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

adventhagy.jpg

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);

zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);

Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);

Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

Az adventi koszorút  kezdetben német protestánsok készítették, majd Ausztriában a katolikus lakosság körében is is népszerűvé vált. Magyarországon  is osztrák közreműködéssel került annyi más dologhoz hasonlóan. Hazánkban a rendszerváltás utáni években  alakult ki az adventi koszorú hagyománya.

 A kezdetekhez viszonyítva át is alakult, az ünnepi asztal ékessége lett, s a  gyertyák száma négyre, az adventi vasárnapok számára csökkent.  Eredetileg három lila és egy rózsaszín gyertya alkotja, de ma már  számtalan  stílusban készülnek adventi koszorúk.

Az ünnep nélkülözhetetlen szimbóluma lett, rengeteg változata létezik.

 

MIÓTA KÉSZÜLNEK ADVENTI NAPTÁRAK?

adventi szekrényke.jpg

A fenti képen látható naptár   igazi unikum, adventi szekrényke - Ament Éva népi iparművész bútorfestő alkotása.

Manapság közismertek az adventi naptárak, minden gyereknek " JÁR"  egy. Nem volt ez mindig így, ez egy  kifejezetten új szokás.

Honnan ered?

1851-ben egy kreatív  édesanya, Lang asszony  „találta fel“ az adventi naptárt. A kisfia ugyanis   folyton azt kérdezgette , mikor lesz már végre karácsony. Az anya, hogy lecsillapítsa a kisfiút, kis dobozkákat készített számára, melyek mindegyikébe  egy apró finomságot rejtett el. Minden nap egyet lehetett kibontani, megenni, s lehetett várni a másnapot.

advgyufa.jpg

Gyufás skatulyákból is készülhet

 A kisfiú, Gerhard Lang  időközben felnőtt.
Nem felejtette el a kis  meglepetés dobozokat. Arra gondolt, hogy más gyerekek is örülnének neki.  Igaza volt.   Amikor a  Reichold és Lang képzőművészeti intézmény résztulajdonosa lett,  elkészítették az első eladásra szánt naptárakat. A  kekszek helyett színes rajzokat használtak, amelyeket ki lehetett vágni és egy kartonra felragasztani. Ez úgy 100 éve történt.  Ma már könyvekből is meríthetünk ötleteket a készítéséhez. Az adventi naptár is biznisz lett, de az alkotó anyák is szárnyalnak, nagyon sok jó ötlettel kedveskednek a csemetéknek. Szükség is van a szülői leleményre, mert  a mai kölkök pont olyan türelmetlenül várják a karácsonyt  mint akik 100
éve voltak gyerekek. Mi hasonló  csizmácskákat töltünk meg, mint ezek itt ( nekünk saját gyártmány, ezek a Meskáról vannak):

 

advemeska.JPG

 Egy kis lélekmelengető bölcsesség:

Pilinszky János: A várakozás szentsége

(részlet)

 

Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk. Persze, erről a várakozásról és erről a vágyódásról csak dadogva tudunk beszélni. Annál is inkább, mivel Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden egyéb súlyát és megosztottságát. És mégis, túl idő és tér vastörvényén, melynek – megszületvén Betlehemben – maga a teremtő Isten is készséggel és véghetetlen önátadással vetette alá magát. Ádvent idején mi arra várakozunk és az után vágyhatunk: ami megtörtént, és akit kétezer esztendeje jól-rosszul a kezünk között tartunk. Vágyódunk utána és várakozunk rá, azzal, hogy Isten beleszületett az időbe, módunkban áll kiemelkedni az időből.Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valójában mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosabban úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.

 

Tánczos Erzsébet

http://www.katolikus.hu/szentek2/SZENTEK/00000003.HTM

www.edenkert.hu

http://lexikon.katolikus.hu/S/szentcsal%C3%A1d-j%C3%A1r%C3%A1s.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Advent

 

 

 

December 1- jén kilóg a lóláb!

 

 

lolab.jpg

December az ősi  latin kalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: „tizedik". Nézzük a hazai hagyományok előtt kicsit a latinokat! Mindjárt jön a lóláb is, ami a fenti Botticelli képen is látható

 Ekkorra minden  számottevő paraszti munka befejeződött, a falusi nép  ekkor tartotta a  Saturnalia  ünnepségsorozatot,  mely  több elkülöníthető ünnepből állott.  Az ünnepi időszakban bezártak a közhivatalok, az iskolákban szünidő volt, leállt a közúti forgalom, a fegyverek is pihentek.

A vallási szertartás során sertést áldoztak Saturnusnak. Ezt  mértéktelen lakoma követte - főfogása a  szerencsét, termékenységet jelképező  malac volt. Ezt azért írom le, mert lám, a malac még ma is , nálunk is a szerencse jelképe!

Decembert borongós arcú, feketébe öltözött ifjú  jelenítette meg. Bal kezében  szarvasgomblát,a római ínyencek  kedvencét, jobbjában a hónap jegyét, a Bak csillagkép jelét tartotta.

Hogy jön ez a magyar hagyományokhoz? Úgy, hogy december régi magyar neve Bak hava volt.

Mint minden évnegyed- és újév kezdőnap egyúttal gonoszjáró nap is, ezért  december elsején elzárták a házakat és az ólakat. Aki az utcán járt, nem nézett hátra és a száját sem nyitotta ki, bárkivel találkozott is. Ekkor fogták hízóba a karácsonyi pulykát, AMI MÉG MINDIG NEM A LÓLÁB, AMI KILÓG.

Az első névnap decemberben  Elza napja, isten éltessen minden Elzát, de én most nem róluk írok.

  A VII. században élt  francia származású szent Eligiusról  avagy Longinusról jóindulatú szülők manapság nem neveznek el magyar gyereket, na az ő napja is van ma.

A szentnek  sok köze van a kilógó lólábhoz,  tehát aki eddig elolvasta írásom, most már várja meg azt a lábat! Az  alacsony sorban született  Eligius előbb patkolókovács, fémműves volt, majd a király  ötvösmesterévé, sőt, a  tanácsadójává emelkedett.  A király halála után pap lett. Térített,  a püspökségig vitte.

Korábbi foglalkozására való tekintettel az aranyművesek és kovácsok védőszentje volt. Képmásain felváltva hol püspöki díszben, hol bőrkötényben meg.

 Jelképei:  az aranykehely, mely ötvösmesteri,  de a papi hivatásra is utal. Jelképe még  a kalapács, fogó, fújtató és üllő, de mivel a kovácsok lódoktorok is voltak levágott lólábbal is ábrázolták.

 elig.jpgÍme a  lólábhoz fűződő legenda:

 Egyszer  egy  vad, az  ördög által megszállott lovat kellett megpatkolnia. Hogy ne kelljen a bestiával vesződnie, Eligius fogta magát és nyissz, levágta a ló lábát, s úgy végezte el a  munkálatokat.

Az ördög  emiatt hátrányban érezte magát, és azonnal  elhagyta a  fogyatékossá vált lovat. Eligius mester  ekkor visszaragasztotta  (!) a megpatkolt lábat. A  „kikezelt" állat olyan jámbor lett, mint  még soha.

eli.jpg

 

Tánczos Erzsébet írása

 

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_eligius

http://lapszemle.hu/owns/nepi_kalendarium.php

http://lapszemle.hu/owns/nepi_kalendarium.php

November 30.- András napja a házassági varázslások ideje

Szent_András_a_Szent_Koronán.jpg Novembert Szent András havának nevezik a népi kalendáriumban ( Enyészet hava is, persze, de az olyan lehangoló, nem?)

András " bezárja a hegedűtokot", véget vet a kisfarsangi mulatozásnak.  Ugyanakkor  András napja a disznóvágások kezdete, s a házassági varázslások ideje is!

Szent András  életéről roppant  keveset tudunk.  Biztosnak látszik, hogy  Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait a hagyomány szerint  nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek azt a vasúti átjáróknál látható formát.

andker.jpg

 ANDRÁS - NAPI SZOKÁSOK:

Szent András népszerűsége a  néphagyományban névünnepének naptári helyéből származik.

András  nap ugyanis  az adventi időszaknak, illetőleg az egyházi évnek kezdete. A  téli napfordulat  közelébe esik, emiatt   igazán alkalmas mindenféle bűbájosságra,  leginkább  pedig az eladó leányok szerelmi praktikáira. ( És a legények, hol itt az esélyegyenlőség?)

SzentAndras.jpg

András naphoz legalább annyi néphagyomány kötődik, mint a Katalinhoz.

Andrást termőnapként is emlegetik - van összefüggés a házassági varázslatokkal. Ezen a napon ültették a fákat, párosították a disznókat...

András napján ( amint Katalin napján  is)  házasságjóslással foglalkozott minden érintett személy.  András és Katalin élettörténetében  ugyan bajos olyat találni, ami a házassággal kapcsolatos. Alexandriai Szent Katalin szűzi élete és vértanúsága nem kecsegtet olyasmivel, ami a házasságra áhítozókat reménnyel  tölthetné el.

Feltételezhetjük, hogy  András és Katalin  neve úgy került a házasság és szerelemvarázslatok közé, hogy ünnepük  olyan pogány istenség emléknapjára esett, akinek  bőven volt köze  a szerelmi  ügyekhez. (Így járt  például az évet záró Szilveszter, Antal január 17-én, Bálint pedig  február 14-én. Szent Iván  ünnepe ( már az időpont miatt is) az ősi  napfordulati szokások  gyűjteménye lett.

A  téli napforduló csakúgy mint a nyári, ősidők óta  jóslások kedvező ideje. Ezért aztán "andrásoltak" dédanyáink, míg férjhez nem mentek. Én ezeket kihagytam, pedig némelyik igen jó móka lehet. Kár, hogy a legtöbb csak akkor érvényes, ha nem neveti el magát az ember lánya. A varázslás komoly dolog ugyanis.

 Az alábbi  szokást a fiúk is, lányok is előszeretettel próbálták ki, mivel   az ifjakat is  foglalkoztatta, hogy ki lesz a jövendőbelijük.  13 cédulára leány/ fiú  neveket írtak, s  Luca-napig egyet-egyet kivettek belőle. A megmaradt cetli tartalmazta a leendő házastárs nevét. ( Gondolom nem volt érvényes 13 lapra ugyanazt a keresztnevet vésni.)andrew10.jpg

 Íme néhány  András – napi varázslat, szokás, hiedelem:

 Az alábbi  szokást a fiúk is, lányok is előszeretettel próbálták ki, mivel   az ifjakat is  foglalkoztatta, hogy ki lesz a jövendőbelijük.  13 cédulára leány/ fiú  neveket írtak, s  Luca-napig egyet-egyet kivettek belőle. A megmaradt cetli tartalmazta a leendő házastárs nevét. ( Gondolom nem volt érvényes 13 lapra ugyanazt a keresztnevet vésni.)

  A kedvencem:

András éjszakáján az eladó lánynak meg kell rugdosni a malacól ajtaját. Ahányat röffent erre a disznó, a leány annyi év múlva ment férjhez.

Ez lehetett a  kíváncsi a legények kedvence:

András estéjén a leány kilenc galuskát főzött, betálalta az asztalra, kést, villát tett mellé. Aztán meztelenül kilencszer körülfutotta a házat úgy, hogy minden kör után benézett az ablakon. A kilencedik kör után ott látta leendő urát, amint vacsorázik.

A többi sem akármi:

András estéjén a leányok kendermagot szórtak, és közben ezt mondták: " András, neked kendermagot vetek... András, neked 'kendermagot vetek ... Mondd meg nekem kihez megyek?"  Ezek után megálmodta az illető, hogyan fogják hívni a jövendőbelijét.

 Néhol a  lányok kendermagot szórtak szét a szoba közepén ( Na, eladó lányok, aztán elő a porszívóval!), és azt mondták: "András, neked kendermagot vetek. Adja Isten, hogy megtudjam, kivel nyűvöm fel?"Ezután a magot egy férfigatyával elboronálták, s ha közben nem nevettek, akkor éjjel álmukban kendert nyűttek, és leendő férjüket megláthatták. (Kölcse)

Másutt a kendermagvetés alkonyatkor történt.  Több  leány is összejött s , amikor besötétedett, kezükbe vették a kendermagot, kimentek az udvaron lévő favágó tőkéhez. Itt mindenki elszórta a kendermagot, miközben mondta: 'András, András, kendert vetek. Adja Isten, hogy megtudjam kivel nyüvöm fel.' Amikor elszórták a magot, kezükbe vettek egy szennyes  (!) férfi gatyát, s azzal beboronálták. Ha többen voltak a lányok, mindenkinek kellett fogni a gatyát. Ha magvetés és boronálás ideje alatt nem kacagtak( biztos nem bírnám ki nevetés nélkül, s többet nem is hívnának engem), éjjel álmukban a komoly leányok meglátták jövendőbelijüket.

 Néhol a  lányok sóba tettek néhány vöröshagymát. Minden hagymának férfinevet adtak, s megjelölték, melyik hagyma melyik nevű. Olyan nevű lett a leány vőlegénye, amilyen a legkorábban nedvet eresztő hagyma neve volt. András napját, ha megböjtölte a leány, reggel, délben és este csupán egy-egy szem búzát evett egy pohár vízzel leöblítve, álmában megjelent majdani férje.

András napján csaknem mindenütt böjtöltek a lányok, hogy megtudják, ki lesz a férjük. Rigmust is mondtak: Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.

Zsobokon e zen a napon a lányok sok almát ettek. Ha közben olyant találtak, amiben kilenc mag volt, gondosan papírba göngyölték, este a fejük alá tették, hogy megálmodják, ki lesz a férjük.

A felsőmocsoládi lányok kartonpapírból csillagot vágtak ki, melynek sarkaira férfineveket írtak. Este lefekvéskor 77-szer megforgatták párnájukat. A forgatás alatt tilos volt nevetni ( na, már megint ez a komolyság, de nehéz is lehetett). Majd a csillag egyik ágát behunyt szemmel behajtották. Másnap megnézték, milyen név szerepelt alatta, s olyan nevű lesz a férje.

Másutt az eladó sorban lévő lány  sok-sok legény nevét felírta cédulákra, éjjel a feje alá tette. Ébredés után találomra kihúzott egy cédulát, az lett a férje, akinek a nevét olvasta.

András napján 7-féle fűből teát főzött a kíváncsi lány ( Sajnos a receptet nem találtam sehol, aki tudja, ossza meg velem). A teát az ágya alá tette hűlni, de közben hétszer megforgatta. Amikor kihűlt, megitta, akivel álmodott, az lett a férje.

Tökölön a leányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét, s közben kötényüket a lehulló szalma alá tartották. Úgy vélték, ha közben búzaszál is esett a köténybe, akkor gazdalegényt-, ha rozs-szál, akkor zsellérlegényt kap férjnek.

 Ugyanott más is volt szokásban: a lányok rossz kanálban ólmot olvasztottak és egy régi kulcs fülén át a vízbe öntötték. A vízben meghűlt ólom, különféle figurákat mutatott, amiből leendő férjük mesterségére következtettek.

Sok hasonló van még, ez csak egy válogatás.

 A farkashoz  elűzését is praktikákkal igyekeztek hatásossá tenni:

farkuv_1.jpgAndrás napján  farkas ellen  fokhagymát kentek az ajtókra, kapukra és homlokukra.

A házban lévő összes ollót, és eltették. Úgy hitték, hogy a farkas ekkor nem viszi el a juhokat, mert ezzel a technikával a farkas száját is összezárják.

Görög katolikus falvakban az András nevűeket úgy köszöntik, hogy ablakukra egy marék búzát szórnak. Ezt nevezik andráshányásnak.

 

 

 

A Maros-parti öregek kimentek a víz partjára, vágtak egy fűzvesszőt és leszúrták a földbe. Leültek és megvárták a napkeltét. Ha úgy találták, hogy a víz feljebb áztatta a vesszőket, mint amikor leszúrták, akkor tavaszra áradást, árvizet vártak.

Disznóölő András:

A disznóvágások ideje is ekkor kezdődik, s karácsonyra már elkészül a füstölt hús. Már általában elég hideg van  a "disznóságok" eltartásához. Sokfelé disznóölő Szent András néven emlegetik ezt a napot.  Megkezdődtek disznótoros összejövetelek. A Kiskunságban  a disznótor estéjén kántáló gyerekeket fogadtak a háziak az asztal körül. A kisfiúk a disznó nevében elmondták annak életútját, cserében kis útravalót kaptak.  Hasonló szokás, a nyársdugás Somogyban dívott.  A  legények, gyerekekegy nyársat készítettek (általában kökény- vagy akácfaágból), vacsora idején a gazda ajtajához dobták. A nyársvers kóstolót kért a „messziről jött vándorok számára”. Ha nem adták, még egy nyársat dobtak az ajtónak, ezen már durvább, csúfolóbb rigmusok voltak. A nyársat disznóölési finomságokkal pakolták meg, a hurkán, kolbászon kívül egy zacskóba töpörtyűt, kenyeret, nagy fej vöröshagymát, savanyú uborkát is tettek rá. A nyársdugók észrevétlenül vitték el az ajtó elé kitett nyársat. Ha a gazdának sikerült meglesni a nyársdugókat, „megfogták a legényeket, és bevitték vacsorázni házukba.” 

 

 diszn.jpg

Advent kezdete:

Az András körüli napokra esik Advent első vasárnapja, a karácsonyi négyhetes előkészület kezdőnapja. Ilyenkor tilos volt a zajos mulatság, a tánc, a lakodalom. A  katolikus egyházban a hajnali misék, a roráték ideje. Advent időszaka  az ünnepre  való testi és lelki felkészülés ideje volt - a helyén volt a világ. Advent négy  hete alatt  készültek fel a betlehemesek. Ekkor jártak az ostyahordó gyerekek:  kántortanító az iskolás gyerekekkel küldött megfelelő számú ostyát minden család számára, amelynek fejében azok babot, lencsét, lisztet, kolbászt küldtek neki. Így adakoztak a vékony pénzű tanítónak abból a kevésből amijük volt.

Advent első vasárnapjával új egyházi év kezdődik.

Tánczos Erzsébet írása

 Forrás:

 http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/172.html#178

http://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1s-nap 

http://octo.blog.hu/2010/11/01/szent_andras_hava_november_1

http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/12/a-disznooles-es-disznotor-szegedi.html

http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2013/01/29/a-nyarsdugas-kopp-aztan-hopp_4827.html

 

GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

 

A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén 8.: a matyó hímzés, viselet, folklór

matyo_vk_foto_1.jpg

 
„Egyben kultúrfölényünk van minden európai nép fölött: népművészetünkben.”  írta Dr. Viski Károly, a jeles néprajzkutató.  Ezért öröm, de nem meglepő, hogy a szellemi világörökség része lett a matyó hímzés. 

Magyarország felterjesztése alapján 2012. december 5-én Párizsban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 7. ülésén felvették „A matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája” elemet Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

 

 

matyomintakis.jpg

 
Matyóföld az Alföld északi részén fekszik. Matyónak  Mezőkövesd lakosságát nevezzük, de a  korábbi kutatások és elsősorban az itt élők Tard és Szentistván települések lakóit is matyónak mondták, bár viseletükben, hímzésükben eltérnek  egymástól. A matyónak nevezett települések közül mindig Mezőkövesd volt a  domináns.
 matyo_women.jpg

A név eredete 

Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és  a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket.

 Herkely Károly  néprajzkutató szerint inkább csúfnévről lehet szó, amellyel eredetileg a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették, de később ez a csúfolódó jelentésárnyalat feledésbe merült.

 

A matyóság első ízben 1896-ban,  a millenniumi kiállításon került az országos figyelem központjába. A kiállításon a  "néprajzi faluban" 12 magyar és 12 nemzetiségi falut telepítettek, köztük Mezőkövesdet is.  Ott  került sor a matyó lakodalom bemutatására  A menyasszonyt és a vőlegényt gondosan kiválasztották, az esküvőt a Terézvárosi templomban megtartották, majd az Andrássy úton haladva jutott vissza a lakodalmas menet a "néprajzi faluba", a városligeti matyó házig.

Ez a nagy nyilvánosság előtt megtartott esemény a matyó népművészet megismertetésének és felfedezésének fontos állomása volt. A mezőkövesdi lakodalmas  máig  idegenforgalmi látványosság. A "Matyóföldön", azaz Mezőkövesden, Szentistvánon és Tardon a népi hagyományokat máig éltetik. Ezek felelevenítésének egyik leglátványosabb formája a matyó lakodalmas.A hagyományos lagzi három napon át tartott, ennek a legjellemzőbb pillanatait elevenítik fel minden évben egy napba sűrítve.

Itt  az 1931-es matyó lakodalom pillanatait láthatjuk:

https://www.youtube.com/watch?v=nA87cfS3IA8

A   felvétel érdekessége, hogy az angol televízió számára készült.

 

maty.jpg

Matyó népviselet:

matyó.jpg

A 19. század végén kialakuló színpompás matyó népművészet a 20. század elején gyorsan elterjedt.  .A matyóságot színpompás hímzése és viselete tette híressé. A köztudatban a matyó népművészet sokáig az ősi magyar díszítő ízlés példájaként szerepelt. Ezt a téves megítélést Györffi István így összegezte: „Ami ősi, az máshol is megőrződött a magyarságnál, ami pedig a színpompát illeti az csak a 19. század második felében fejlődött ki. Mezőkövesden és vidéken a közismert új stílusú matyó hímzést, a sokszínnel varrt mintákat megelőzően is jelentős szabadrajzú hímzésekkel készítették a viselt darabokat és vászonneműket.
A legrégebbi mezőkövesdi hímzések egyszínűek, vászon alapon piros, piros-kék, fonallal készültek: párnahéjak, törülközők, lepedők. Amikor a többszínű fonalak megjelentek, a pamut helyett a gyapjúfonal, a vászon anyagot a klott váltotta fel, már kötényeik a tarka színek egész bokrétájával ékeskedik."

matyojokis.jpg 

A " Te sem vagy egy matyóhímzés!" szólásmondás  tehát nem tekinthető archaikusnak, de egyértelműen a matyó népművészet dicséretét is magában rejti - a másik  külsejének kritikája mellett.

 Mezőkövesd lakói, a matyók népviselete, hímzéstechnikája egészen különleges sajátosságokat mutat. Annak ellenére, hogy Mezőkövesd a legszegényebb térségek egyike volt, színes és pompás viseletük jómódúságot sugallt. Az 1870-es években kezdtek  sajátosan hímezni, először csak lepedővégeket, később a legénying lobogós ujját, majd pedig a surc nevezetű, keskeny kötény alját.

A matyó  népviseletnek legendája is van, mégpedig az, hogy  egyszer egy  matyó legényt elvitt az ördög. A menyasszonya sírva könyörgött , visszakaphatná a párját. Az ördög rá is állt, de azért feltételt szabott.

Így szólt a lányhoz:

-Ha hozol nekem  egy tele kötény színes rózsát, visszakapod a vőlegényedet!

A lány először nagyon megijedt,mivel ez az eset éppen télen történt.  Mivel okos menyecske volt, gondolt egy nagyot: telehímezte a kötényét rózsával. Az ördög kénytelen volt ráállni a cserére- nem is járt rosszul! Ettől  fogva  a matyó lányok és  legények is cifra kötényt viseltek s viselnek a mai napig az ördög ellen.


Eredetileg egyszerű vászonhímzéseket használtak piros és kék, fénytelen pamutfonallal.

A motívumoknak tengelyes (egy tengelyből ágaznak ki a levelek, virágok), esetleg térkitöltő (egymástól független, egymás mellé rajzolt díszítőelemek) elhelyezésűek lettek.

A legismertebb motívumok a rózsa, a madár , a "macskafark", azaz csigavonal voltak. A kompozíció  zsúfolt volt: bokorminta, vagy végtelen sor.A középen lévő nagy rózsákat alul és felül kisebb motívumok egészítették ki.
A matyó népviselet ruhadarabjai közül gazdag hímzésű volt a főkötő

A szűcsök által  készített bőrruhákat díszítő "matyórózsa", "szívrózsa", "cserfarózsa", tulipános levelek, bimbók használata is hatott a női hímzésre is.   Eleinte 5 színnel (piros, kék, sárga, zöld, fekete), később még többel hímeztek.matyoterito.jpg

Minden színnek volt jelentése. A fekete a matyó viseletben a föld színe, melyből a termés, az élet sarjad. A piros az öröm, a sárga a nyár, a Nap színe, a kék a bánaté, az elmúlásé. Az első világháborút követően jelent meg a matyó hímzésben a zöld, mint a gyász színe. A háború halottaira való emlékezésül zöld folyókával hímezték körül a kötényeket. A matyó hímzés összképe úgy hatott, mint a zöld mezőben tarkálló virágok.

A 19-20. század fordulóján a különleges  mezőkövesdi női viselet már a legismertebb paraszti öltözékek közé tartozott. Az Alföld-szerte hírek mondás: "hadd korogjon csak ragyogjon", őrájuk illett a legjobban. Akármilyen szegény volt a matyó, de néhány öltözet cifra ruhájának és a derékig érő hímzett ködmönnek meg kellett lennie a „cifra nyomorúság szegénységében” is.

matyohimzonokjo.jpg
A hímzéseket "íróasszonyok" tervezték, rajzolták elő, s terjesztették. A matyó "íróasszonyok" legismertebb képviselője Kis Jankó Bori (1876-1954.) volt, aki kiérdemelte a "népművészet mestere" címet, s magas állami kitüntetésben részesült. A  nagyapja is szűcsmester volt, aki a szebbnél szebb női kisbundákat virágozta. Leánya és unokája az ő műhelyében tanulta meg a matyó szűcshímzés kompozíciós rendjét, a színek harmóniáját.

MATYOKISJANKOBORI.jpgKis Jankó Bori munka közben.

 

A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével.

A matyó hímzésre legjellemzőbb a "matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.

Forrás:
Az első fénykép: Jegyespár színezett fotója – Mezőkövesd, 1920. körül
Matyó Múzeum Digitális Fotótár
 
Stiefel Kiadó: Magyarország népművészeti térképe
 
 

Kopogós vagy tocsogós? November 25. - Katalin napja

 

alexcat.jpg

Alexandriai Szent Katalin napja a mai. Mindannyian ismerünk és ünneplünk sok kedves Katalint ezen a napon. A név az utóbbi évtizedekben is őrzi népszerűségét, dacol a különféle névadási divathullámokkal  Az én kedvenc barátném is Katalin, neki és az összes névnaposnak írom a következőket:

Katalin a néphagyományban:

A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, s mindenképpen határnap. A  közismert időjóslás szerint: "Ha Katalin kopog, a karácsony locsog" – azaz ha ezen a napon beáll a fagy, akkor a karácsony esős, sáros, enyhe lesz,  de ez  érvényes fordítva is: ha Katalinkor az idő enyhe, akkor  karácsonykor fagy lesz . Erre utal még: "Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik", és ezt bizonyítja a közmondás is: "Ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz".

Alexandria Szent Katalin okosságánál fogva ( erről még lesz szó) a diákok, tudósok, egyetemek, kerékkel kapcsolatos  vértanúsága miatt pedig a bognárok, kerékgyártók, ugyanakkor a molnárok, fazekasok és szövőlányok védőszentje. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek ígért  segítséget,  a kórházak  támogatójaként is megjelenik; s mert a börtönben  is megmaradt kitartása és ereje,a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Igazi széles spektrumú szent!

katalin4.jpgOkos és szép: szent Katalin

Okossága a  magyar folklórra is hatott: Ő a népmesék  Okos Katájának és a Katalinka, szállj el mondóka főhősének " forrása".  Okos Kata, a  furmányos, talpraesett  és gyönyörűséges  leányzó  alakja ugyanis Alexandriai Szent Katalin személyéig vezethető vissza, mivel ő  személyében egyszerre volt jelen a női bölcsesség, bátorság és szépség.  Talán a közismert gyerekmondóka : Katalinka szállj el, szállj el! Jönnek a törökök, sós kútba vetnek, onnan is kivesznek, malom alá tesznek, onnan is kivesznek, tüzes piszkafával kemencébe tesznek, onnan is kivesznek, a katlanba tesznek... is  Szent Katalinról szól. Könnyen lehet, hisz ott a  kínzás, melyet a kerék alakú malomkő  jelenít meg.

 

 katica.jpg

Házaságjósló nap is a mai, pedig Alexandriai Szent Katalin élete és vértanúsága igazán nem kecsegtet olyasmivel, ami  kedvez a házasságra vágyakozóknak, sőt! Akik biztosra mentek így tettek:  több ágat is vízbe tettek, és mindegyiknek legénynevet adtak. Amelyik ág kivirágzott karácsonyra, olyan nevű legény lesz a lány jövendőbelije.

katalinag.jpg

Lányos házaknál ezen a napon gyümölcsfáról ágat vágtak, vízbe tették, s úgy tartották, ha karácsonyra kizöldül a " katalinág", farsangra férjhez megy a lány ( más vidékeken ez Borbála napi hagyomány). 

 

KATAG1.jpg A szokás a távoli tavaszt is sietteti , gondoljunk  csak bele, nem volt villanyvilágítás meg központi fűtés, bizony sötét és hideg volt a tél. Ha katalinág karácsonyra kizöldült, akkor már nem volt messze a férjhezmenetel ideje.

A kivirágzott "katalinágat "– szinte már jegyajándékként – karácsony ünnepén a jövendőbelijének adta a lány  - tehát így kérte meg a vőlegény kezét....



A Katalin-naphoz férjjósló praktikák és hiedelmek kapcsolódtak. Az egyik szerint, ha az eladósorban lévő leány hajnalban feláll a házuk udvarán lévő dombra – akár szemétdombra is –, amelyik irányból hallja a kutyaugatást, onnan jön majd a vőlegénye.   Lehet, hogy csúcsforgalom volt az falubeli dombokon ekkor?

Férjjósló  szokás volt az orgonaág virágoztatása is. Vizes edénybe néhány orgonaágat állítottak, és mindegyiknek legénynevet adtak (felcímkézték talán?). Úgy tartották, amelyik ág  leghamarább kivirágzik karácsonyra, olyan nevű legény lesz a leány jövendőbelije. Csantavéren, Sárosfán  a legények  azért  böjtöltek, hogy megálmodják, ki lesz a feleségük ( éhes disznó?).

A Katalin-nap női dologtiltó nap is volt.  Nem  volt szabad  például kenyeret sütni. Egy kis egyenlő elbírálás: Doroszlón viszont férfi dologtiltó napként tartották számon, ott nem szabadott szántani, sem befogni a kocsit. Az volt benne a logika, hogy  ne forogjon a kerék, mert Katalint kerékbe törték. Leálltak a malmok is, a kendergyárak, az összes kerekesek. Ezért a malmosok is munka helyett a templomba mentek, mert védőszentjük Katalin volt.

katakerek.jpg

 A Katalin-bálok népszerűsége töretlen.  Régen Katalin napjával be is fejeződtek az őszi bálok, lakodalmak. Közel az adventi csendes- böjtös időszak,  mikor már sem lagzikat, sem táncmulatságokat nem tartottak- néhol András napja ez a határ, de hát az igen közel van a kalendáriumban.

csorda.jpg

Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.

  cate.jpg

Ki volt Alexandriai Szent Katalin, akit ma ünnepelünk, és miért jeles ez a nap?

A középkor legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje,kinek alakját átszövi a legenda, amelyet  az Érsekújvári-kódex, s  az Érdy-kódex örökített meg. Eszerint  élt Alexandriában egy gyermektelen pogány király. A bálványaitól remélt gyereket, de hiába. Egy bölcs tanácsára aztán az  egy Istennek képét öntette ki aranyból és áldozott előtte. A  szoborból éppen feszület lett, melyet a pogány templomba vittek, ahol a bálványok mind  semmivé lettek tőle.  Ugyanekkor  a királyné megfogant,  gyermeke  a Katalin nevet kapta.
A  művelt királylány hamar  kitűnt csodálatos okosságával, amelynek híre messze földre elterjedt.

Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt a IV. században. Műveltségével kitűnt kortársai közül. Amikor  a császár Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Elmondta, hogy   keresztény, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte, hogy  ez az igaz út ( számára).

szentkatalin_b.jpg

A császárnak tetszett Katalin  meg az értelmes beszéde, de attól még  kényszeríteni akarta, hogy mutassa be a kötelező  áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét.  A császár  ekkor Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A legenda szerint a  bölcselők egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit.  Katalin ekkor azzal biztatta  a bölcseket, hogy a ha hisznek, elnyerik az örök életet.

 

341.jpg

 

A császár ezután fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, magyarán megkérte a kezét. ( Nem mellékes, hogy volt már egy felesége,  de az akkori Róma erkölcsei semmivel sem voltak szilárdabbak korunkénál.) Katalin egyértelműen visszautasította a császár kecsegtető ajánlatát. Ezután  a kikosarazott  uralkodó erőszakhoz folyamodott: ólmos ostorokkal ostoroztatta meg  a ruházatától megfosztott nőt. Börtönbe vetették, de  nem tört meg -az ott töltött  időt  térítésre használta föl. Amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges  riválisát megnézze,  Katalin olyan hatással volt rájuk, hogy a császárné  kétszáz katonájával együtt keresztény lett.

Ekkor a császár  teljesen " bevadult", bár eddig sem volt lojális személy. Készíttetett egy kínzó speciális kínzó szerkezetet - egy hangos, késekkel szabdaló masinát ( micsoda egy beteg fickó lehetett ez a császár)!

Katalin azonban  ekkor sem rémült meg.

Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg: a késes-kerekes kínzógép széthullott.  De ez még nem a történet vége: a megtért császárné kérte az uralkodót, hogy mérsékelje magát. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz  kereszténnyé lett katonával  egyetemben lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.

A legenda szerint amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték.

cater.jpg

Micsoda Szent Katalin kereke?

Szent_Katalin_kereke.jpgA kép forrása a wikimedia

Katalin kerekének hívják a román és a csúcsíves stílusú templomok fő homlokzatán a bejárati ajtó fölötti nagy ablakot,ha ennek küllős díszítése a kerékre emlékeztet.A név Alexandriai Szent Katalinról kapta a nevét,akit  hite miatt kerékbe törtek.

 

Tánczos Erzsébet írása

 

Forrás:

http://pannoniadicserete.blog.hu/2012/11/25/katalin_az_okos_no

http://www.katolikus.hu/szentek/szent231.html

GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/alexandriai_szent_katalin

http://szekelyhon.ro/magazin/katalin-nap-es-hagyomanyai/print

 

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása
Mobil