E sorok írója is Erzsébet, így megengedem magamnak a  szokásosnál  személyesebb hangvételt ebből a jeles alkalomból.

 Kisiskolás  koromban  az iskolába ketten jártunk Erzsébetek. Annyira szerettem volna Móni, Szilvi, Kriszti, Kati , vagy például Zsófi lenni! Olyan névre vágytam, amellyel elvegyülhetek a kortársaim között, ami divatos vagy legalább gyakori. Az Erzsébetek mind vénségeseknek láttam,  legalább 30 éves anyókáknak. Elisabeth Taylor akkoriban ünnepelte a születésnapját Budapesten, a 40.-et,  nénike- gondoltam magamban róla akkor.

Sissy  túl szép volt ahhoz, hogy  azonosulni tudjak vele.

Na, de a rózsás Erzsébet, az Árpád-házi egészen más volt. Megismerve megbékéltem a saját nevemmel.

Kisgyerekként   nem az fogott meg, hogy mennyire  jóságos volt,  és milyen  puritán módon élt királyné létére. Inkább az, hogy férfi módra ült a lovon ( imádott lovagolni), és olyan döngő léptekkel közlekedett Wartburg várában, hogy tudni lehetett, éppen hol jár.

Tetszett, hogy makacsul kitartott az elképzelései mellett,  és a férje támogatta,  furcsa és szélsőséges ötleteit.

Sárospatakon született 1207-ben. Édesapja II. András király, édesanyja merániai Gertrúd volt. Életének első négy (!) évében a magyar királyi udvarban nevelkedett.  A kicsi lányt a kor szokásainak megfelelően  eljegyezték Thüringia leendő grófjával, Lajossal.  El is vitték új otthonába.  Ez elég rémisztően hangzik akkor is, ha tudjuk, akkoriban ez volt a királylányok sorsa.

A királylány  Wartburg várába, Európa egyik  kulturális központjába került.( Ez néhány évszázaddal a  Wartburg kétüteműek előtt volt ...)

  Erzsébetet hamar megszerette a környezete, kivételt anyósa képezett, aki később sem kedvelte menye    "féktelen" jótékonykodásait.   

A feljegyzések szerint természete temperamentumos és szenvedélyes volt, szerette például a vad lovaglást, nem ám kisasszony módjára ülte meg a lovat!

 Csupán tizennégy éves volt, amikor Lajossal megkötötték a házasságukat. Esküvőjüket sem a megszokott pompával rendezték meg; a költségek egy részét Erzsébet inkább a szegényeknek adományozta.

Bár politikai  okok miatt jött létre a frigy, a házasságuk  mégis igen jól sikerült. Sajnos  nem sok évet élhettek együtt. Őszinte szerelem  fűzte össze az ifjú párt, ami  nagy adomány volt a sorstól.

 Egy krónikás megemlíti, hogy a férjét hazaváró  Erzsébet, messzire elébe lovagolt; és csókokkal, viharos örömmel üdvözölték egymást a fiatalok.  Máskor két napon át kísérte lóháton a hadba vonuló Lajost, egyszerűen  nem tudtak elválni egymástól.

Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, második gyermeke születése után hálából  kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Mikor  Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, hogy  a szegényeket élelmezze. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „ esztelen pazarlását”, Lajos azonban mindenben támogatta.

Lajos 18 éves korában, apja halála után vette át a hatalmat Thüringiában.   A kezdetektől mindig megvédte  feleségét, aki a rászorulók legfőbb támogatója volt:  például egy nagy házat építtetett, ahol befogadta a zarándokokat és koldusokat, és maga ápolta a betegeket. Kedves és gondoskodó volt hozzájuk, őt pedig anyjuknak   szólították  a fiatal királynét. Mindenhol népszerű volt, kivéve az udvart, de  amíg Lajos élt, támogatta felesége jótékony cselekedeteit. A támogatásra szüksége is volt, s mert  felesége viselkedése a nem felelt meg az udvari elvárásoknak, és ezt a hercegi család nehezményezte.
Az ifjú hitves hat év boldog házasság után, három kislánnyal  özvegy lett. Férje ugyanis 1227-ben újra felöltötte a keresztet ( maga Erzsébet öltögette), a Szentföldre indult  a hit védelmezőjeként, de útközben megbetegedett és meghalt.

Lajos   öccsei igen keményen bántak a megözvegyült  Erzsébettel: megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. Gyakorlatilag földönfutóvá tették. Sógora vette át a hatalmat, mondván, hogy Erzsébet nem lenne képes az uralkodásra, ebben volt is ráció.  Neki más volt a hivatása, nem az uralkodás.

Ekkor Erzsébet számára már nem jelentett otthont az udvar, ahol 4 éves korától élt. Mivel  jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával,gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat.   Egy este  újszülöttjével  titkon elhagyta Wartburgot, majd másnap két másik  kislányát is  kicsempésztette. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette.  .Városról városra járt, ahol szükség volt segítségére, ott dolgozott, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat.

II. Frigyes császár  feleségül kérte az akkor már nem túl jó partinak számító - magyarán kisemmizett Erzsébetet.  Ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni, visszautasította az igen kedvező ajánlatot.

A  császárnői pozíció helyett inkább belépett a ferences rendbe,  életét   a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. Kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket.

1231. november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg, ez az ünnepe, de  mi magyarok november 19-én emlékezünk Árpád-házi Szent Erzsébetre. Csupán 24 (!) évet élt

Számtalan  feljegyzés szól csodás tetteiről. Halála után 4 évvel már szentté is avatták, sírhelye fölé templomot emeltek, a marburgi székesegyházat.

Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának.
 

Alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb  az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben. Lehetséges, hogy az összefüggés a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki.

  A rózsacsoda-legenda szerint egy alkalommal Erzsébet ruhájában  ( titokban) kenyeret vitt a szegényeknek.  Férje megállította , hogy megtudja, mit visz benne. ( Anyósa többször számon kérte rajta, hogy szétosztogatja a hercegség vagyonát, amit minden bizonnyal meg is tett volna, ha lehetősége nyílik rá).

Erzsébet azt felelte Lajosnak, hogy rózsákat visz., Férje felszólítására  meg is mutatta kötényét, s csodák csodája, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai  jellemzőjévé. 

 A NÉPHAGYOMÁNYBAN:

Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz:.

A megfigyelés szerint : Szent Erzsébet napja tél erejét szabja. Ha Erzsébet-napon havazik, azt szokták mondani, "Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy a dunyháját).

Debrecenben úgy mondják:

A fiatalok is nagyon várták ezt a napot, mivel több helyen ekkor zajlottak a  várkörjáró játékok, amelyek alkalmával a fiúk-lányok kérdő-felelgetős dalszövegek éneklésével múlatták az időt.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) - Novemberi Rózsa

Történék egy napon, mikoron ura honn nem volna, hogy undok poklost megfüröszte önnön házában, es nyugtatá el az ő urának urfiú ágyán két lepedő között. Es azonközben juta haza az ő vitéz ura, íme, nagy bosszú panasszal eleibe esének az öregek; kezdék nagy erősen vádolni az szent asszont, hogy tékozló volna, es nem tartaná takarékosan ő urának jószágát, szolgáit es megölé éhel-szoméhal, es mindenestül fogva gonosz életu volna. Mondának annak felette: Ha pedig, nemes uram, szavunkat nem hiszed, menj el bé ágyasházadba es egy nagy, szörnyü undokságos poklost találsz urfiú ágyadon nyugodni. Am lássad, ha mind ilyen szertelen dolgnkat el kell engedni. Mikoron az jámbor úr azt hallotta volna, megindula rajta es nagy hirtelen mezítelen fegyverét ragadván, mondá: Mi dolog ez, akit hallok, ha immáron jószágomat nem kíméli, avagy ennenmagamat kíméllene! Nagy haraggal beüté az ajtót, hogy mind az poklost megölje, mind az szent asszont levágja. Es mikoron felemelte volna az lepedőt, látá: hát íme, az áldott megfeszült Krisztus nagy vérben keveredvén fekszik az ágyon. Ottan megrettene, es bocsánatot kére tőle, es elenyészék Krisztus Jézus őelőle. Az szent asszon feleségétől meg azonképpen bocsánatot kére nagy sírván, es áldomást ada őnéki mindenre szabadon munkálkodni.

 Karthauzi Névtelen: Dicsőséges szent Erzsébet asszonnak ünnepéről, ki vala magyari Endre királnak leánya