A Réka név  azt jelenti: úrnő. Egyesek szerint régi török név, mások ősmagyar eredetűnek tekintik. Attila hun király fő- fő- fő  feleségét  a történetírók szerint Arykánnak hívták, azaz Rékának hívták. Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című regényében  szerettette meg és tette népszerűvé   a   Réka nevet.

A Mecsekbe Réka várának romjaihoz el is kirándulhatunk:

Egykori monda szerint a ma már alig látható. Valamikor erős, büszke vár állt ott, állítólag maga Attila építtette Rékának. 

István király a várat a hozzá tartozó területtel együtt  két angol királyfinak adományozta, akiket befogadott országába.  Edward királyfi István király Ágota leányát vette  nőül. Margit nevű leányuk  atyja halála után anyjával együtt Angliába költözött, és Malcolm skót király felesége lett. Ő a későbbi skóciai Szent Margit.

Réka-vár Mecseknádasdon

Réka-vár (Keleti-Mecsek)valójában  vármaradványokat jelent. 1963-ban Papp László régész  megállapította, hogy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét.

Az alábbi monda forrása itt található:

 Székelyföldön található a Rika-erdő, mégpedig a Vargyas és a két Homoród-patak közti vízválasztó hegységet hívják így.  Arra  néz egymásra a két szomszédvár: Attila  és Réka vára. Az előbbi a Hegyes-tetőn, utóbbi pedig az attól nyugatra lévő nyeregben. Ugyanitt Réka királyné sírját is felismerni vélték.

Réka királyné sírjáról ez a monda szól:

 Attila, a hunok nagy királya, csaták után rendszerint a Rika erdejében pihent meg. Ott volt a Hegyestetőn hatalmas nagy vára. Ott lakott a felesége is, Réka királynő, és három szép dalia fia.

Egyszer Réka királyné befogatott négy tüzes csikót aranyos, bársonyos hintójába, s hajtatott keresztül a Rika erdején, árkon-bokron által.

Amint éppen a Bikás-tetőn vágtattak a paripák, egy megvadult bika szörnyű bömböléssel szaladt a hintó felé. A paripák megijedtek, vágtattak hegyen-völgyön, árkon-bokron keresztül, s egyszerre csak a hintó felfordult, s Réka királyné belezuhant a Rika-patakba, s meghalt.

Rika- patak a képen.

Gyász borult Attila udvarára: meghalt a királyné, kit a népek olyan erősen szerettek.

 Halála utáni negyedik nap temették el  Réka királynét, de  azon a napon népeknek mind el kellett széledniük a Rika erdejéből, hogy ne lássa, ne tudja senki, hová temetik  a királynét. Hármas koporsóba tették a testét: tiszta színaranyból volt az első, szép fehér ezüst a középső, s érc a legkülső. Aztán négy rabszolga felvette a hármas koporsót, s levitte a Rika-patak partjára, s Rika-patak partján az alá a rengeteg nagy kő alá, mely most is ott van - megnézheti, aki arra jár -, ástak mélységes mély gödröt, s beleeresztették a hármas koporsót. Aztán szépen betemették a gödröt, gyepes földdel a tetejét behantolták: nyoma se lássék, hogy valakit ide temettek.

Ezalatt Attila állt a Hegyes-tetőn, egyedül, s szeme láttára a négy rabszolga a kardjába ereszkedett.

Alhatott nyugodtan Réka királyné, nem bántotta sírját senki. Mire emberek vetődtek ide, az erdő vadjai elpusztították a négy rabszolga holttestét, hírük-poruk sem maradt ottan.

Az a rengeteg nagy kő most is ott van a Rika-patak partján, alszik alatta szépen, csendesen Réka királyné, senki meg nem háborítja csöndes nyugodalmát.

Történt egyszer,hogy a királyné befogatott hat tüzescsikót a hintajába, a szélnél is sebesebben hajtatott át a Rika erdején. Amikor a Bikás hegyen vágtattak a csikók, hirtelen-váratlan egy megvadult bika száguldott szembe velük. A paripák megriadtak, félre ugrottak, a hintó felfordult. Réka királyné beleesett a Rika patakjába, s ott halt meg szörnyű halálnak halálával.

  Hej, nagy bánat borult Attila király udvarára, nagy bánat az egész országra! Felkeredtek a népek mindenfelől, jöttek a nagy királyné temetésére, hogy lássák még egyszer. Három napig volt kiterítve a királyné. A negyedik napon volt a temetés, de a gyászoló gyülekezetnek el kellett távolodnia a Rika erdejéből. Nem volt szabad látniuk, hogy hova temetik el Réka királynét.

   Hármas koporsóba zárták Réka királyné holttestét; színarany volt a belső, ezüst a középső, vas a külső. Aztán négy rabszolga a vállára vette, a várból levitte a Rika patak partjára. Ott egy feneketlen mély gödörbe eresztettek a koporsót  s ráhengerítettek egy nagy mészkövet. Attila a temetést a varból nézte végig, s szeme láttára ereszkedett kardjába mind a négy rabszolga. Így Attilán kívül senki más tanúja nem maradt annak, hova temettek a királynét.

   Az a nagy kő, amely alá a királynét temettek, meg most is ott hever a Rika patak partján. Senki lélek nem háborítja a királyné nyugalmat.Mindezek nem szemlélhetők a hun-székely-magyar mese- és mondavilág, a 19. századi romantika természetének ismerete nélkül.
Van a Mecsekben is egy Rékavár Mecseknádasd fölött az erdőben. Egy vitatott hagyomány szerint a 11. század közepén ott éltek volna Edmund és Edward angolszász hercegek, Vasbordájú Edmund király (1016) menekültként ide vetődött fiai. Ami biztos, az Árpád-kor végén a várat a Kórógyiak használták, egy főúri család.

forrás:

http://mecsekinepmondak.5mp.eu/web.php?a=mecsekinepmondak&o=xmFcP4_eVn

http://www.vargyas.ro/hu/mondak-legendak/reka-kiralyne-sirja.html

http://www.nepmese.hu/mesetar/Mond%C3%A1k/T%C3%B6rt%C3%A9neti-mond%C3%A1k/R%C3%A9ka-kir%C3%A1lyn%C3%A9-s%C3%ADrja/details