A kedves csúfoló szerint:
Jóska, poloska,
fölmászott a toronyba, megkérdezte hány óra.
Fél tizenkettő,
szamár mind a kettő.
A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja.Szent József Jézus nevelőapja. Méltán tartják sok országban ekkor az apák napját.
Na, most figyeljünk: a Nap a mitológiában maga az apa vagyis a József napja - a tavaszi napéjegyenlőség - a meleg nem véletlenül került szinte egy helyre.
A bukovinai magyarok körében a tavasz első napja, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie, na legalább ekkor! E nap az iparosok ünnepe, Szent József érthetően főként a famunkások védőszentje. Az iparosok céhes zászlóikkal vonultak a templomba.
József Magyarországon mindig a leggyakoribb férfinevek közé tartozott. A népszerűséget fokozta, hogy a XIX. század második felében a római katolikus egyház védőszentjének " kiáltották ki" Szent Józsefet. A Drávaszögben az ünnepeiteket a pincéjükben keresték fel, és ott folyt a névnapozás.
A József napi köszöntők egy rövid változata az alábbi:
József a neved napján a boroskancsót érd el
Amig a halál a torkodra nem térdel!
Egy másik:
József, a neved napján a boroskancsót érd el, Amíg a halál a torkodra nem térdel!
A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot".
Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyermekek:
Fecskét látok, szeplőt hányok!
Ennek jelentése van ám: a magyar néphitben a fecske meg a pacsirta „isten madara". A fecske viszi el a lányok tavaszi szeplőit, ha elmondják neki a „Fecskét látok, szeplőt hányok" szövegű mondókát. Aki a fészkét leveri, annak családjából meghal valaki. A hiedelem szerint is a pacsirta segítette Jézus menekülését, ezért áldotta meg az Isten.
Népi megfigyelés, hogy:
Időjárás- és termés jóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás is. Az Ipoly menti falvakban a József napi rossz azt jelenti, hogy sokan halnak meg az évben. Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér. A Mura-vidéken úgy vélik: "amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pál napján és szénahordáskor".
Úgy tartják, hogy :
József-nap után kalapáccsal se lehet visszaverni a füvet: március 19-e után már feltartóztathatatlanul megindul a fű növése, mert itt a tavasz.
József kedvessége, jó év kezessége.
József-napkor már az özvegyasszony ekéje is kinn van a földeken, azaz a jó gazda már ennek előtte megkezdte a tavaszi munkáját.
Ha József napján derül, hőség hozzánk beül.
Ha József napján fúj a szél, sok tűz lesz.
Sándor, József a szegény ember ellensége: a böjti szelek sok kárt tettek régen, nagyon sokszor letépték a falusi házak tetejét.
Amilyen az idő József-napkor, olyan várható 40 napig.
József napja a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében engedte ki a méheket:
Atya, Fiú, Szentlélek Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!
Néhol úgy tartják, hogy József napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.
Az Ipoly menti falvakban József naptól mezítláb jártak a gyermekek!
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://www.forrasfolyoirat.hu/0105/feher.html
http://tunoido.freeblog.hu/files/fű
http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kepek/eletmod/em081pg93115
http://www.hirextra.hu/data/leadpic/200629
Móser Zoltán: Névviseletek. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2010