Március régi magyar neve: böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy a március a böjt
második hónapja. A Kos havának is nevezték, a III. 21-ével kezdődő új csillagászati év első
hónapjáról. Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (Isten) hava .Logikus, hogy márciusra számos olyan népi megfigyelés született, ami a mezőgazdasággal (ültetéssel, gabona- és gyümölcstermesztéssel) kapcsolatos.
Ez nem véletlen, mivel az emberek leginkább a mezőgazdaságból éltek, s ki voltak szolgáltatva az időjárásnak. A rossz idő tönkre tehette a termést.
Alapvető érdekük volt tehát figyelni az időjárást, persze a saját tapasztalataikra, megfigyeléseikre támaszkodtak.
Március. 10. – Ildikó
Ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy.
Március 12. – Gergely NAPJA Mátyás, Gergely két rossz ember
http://netfolk.blog.hu/2013/03/11/megrazza-e_a_szakallat_gergely
IDŐJÓSLÁS:
Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.
Zalaszentbalázs szőlősgazdái szerint a Gergely napján metszett tökékről sok bort szüretelnek.
Rendszerint hideget hoz: Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál’ a tavasz. Azt is mondták: Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő.
Megfigyelték azt is, hogy "Gergely-napi szél,Szent Gyögy-napig él."
A Gergely napján metszett tökékről sok szőlőt lehet majd szüretelni.
( Nagy) Szent Gergely pápa a középkor egyik legnagyobb hatású egyházi vezetője, a nép pápájának nevezték. Ő volt az iskolák alapítója, a gregorián éneklés megteremtője, így az utána következő pápa az iskolák patrónusává tette. Gergely nappal kezdődött és zárult a tanév.
Gergely-járás és más néphagyományok
Régente Gergely napon az ifjak és a gyermekek katonást játszottak, a várost, falut
körüllovagolták. "Szent Gergely vitézei" verselve, énekelve új diáktársakat toboroztak az
iskolákba, s adományokat a tanító számára. Az ekkor alakuló protestáns iskolákba a tanulókat
a tanítók toborozták, ne feledjük, ekkor még nem volt kötelező iskolába járni.
A szereplők a katonai toborzás mintájára különféle katonai rangokat viseltek, öltözetük
jellemző darabjai voltak a papírból készült csúcsos süveg, a katonacsákó meg a fakard.
Dobbal, zászlóval, mentek minden házba.
Március 18. Sándor napja; 19. József napja; 21. Benedek napja.
Ők ereszti ki zsákjukból a meleget, Benedek még a szárnyas rovarokat is. Sándor, József a
néphagyományban nem nagyon kedvelt, mert zsákjukból szabadulva a böjti szeleik szétkócolják a zsúpfedeles háztetőket, de Benedek kedvelt, mert vele a naptár szerint megjön a tavasz.
Március 18. – Sándor
http://netfolk.blog.hu/2013/03/18/sandor_napjan_magszakad_a_szel
Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget.
„Zsákban hozzák a meleget”, na ebben emberi vágyakozás van ám bőven, hiszen József napján pont nem „megszűnik a szél”, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”. A népi időjárási megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában tapasztalható folyamatos, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek.
Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, hát az sem jó, mert az gyenge termést jelez előre.
Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és az árpa, a fehér bab vetőnapjának tartották. ezeket ekkor elvetve jobb lesz a termés, mint különben-tartották.
Március 19. – József
http://netfolk.blog.hu/2013/03/18/jozsef_napjan_megszunik_a_szel
Megérkeznek a fecskék. „Fecskét látok, szeplőt hányok!”
Akadnak Szegeden, akik télidőben nem iparkodnak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával. Ha valaki szemükre veti, tréfásan így védekeznek: nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő. A cigány is azt mondja: Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik. József-nap után kalapáccsal se lehet visszaverni a füvet: feltartóztathatatlanul megindul a fű növése, mert itt a tavasz.
Március 21. – Benedek
http://netfolk.blog.hu/2013/03/18/benedek_es_a_napejegyenloseg
Benedek, Benedek, jönnek a jó melegek.
Március 24. – Gábor
Harmatszedés napja. Gábriel (Gábor) arkangyal, Isten küldönce a "jó hírt", az evangéliumot hozza a gyermektelen asszonyoknak. Ő közölte Máriával is a hírt, mely szerint a Szentlélek által a Messiás anyja lesz.
Ekkor Szlavóniában már vetik a káposztát és a káposztaféléket. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a mag, úgy intézze a vető, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony
http://netfolk.blog.hu/2013/03/22/marcius_25_gyumolcsolto_boldogasszony_napja
Búzaszentelés napja. Gyümölcsoltó Boldogasszony hozza az énekesmadarakat. Gyimesben úgy tartják, ha jó az idő ezen a napon, jó termés várható. Ipoly-folyómenti szólás: Gyümölcsoltó hidege téli hónapok megölője.
A hónap meghatározója a nagyböjt, mely a hamvazószerdától húsvét vasárnapját tartó ( vasárnap nem számít bele) negyvenn napos előkészületi, bűnbánati időszak. A húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés időszaka. Ez a megtisztulás, az áldozatvállalás időszaka. http://netfolk.blog.hu/2013/02/12/hamvazo_szerda
A fontos része az ima és a szegények megsegítése is A böjt, önmegtartóztatás jellemzi ezt az időszakot. A testi böjt régen igen szigorú volt, naponta csak egyszer ettek, s akkor is böjti ételt. Az éléskamrát bezárták, a kulcsát jelképesen a kútba dobták, valójában a legmagasabb szekrény tetejére rejtették. A testi böjt azonban a negyvennapos időszaknak csak egyik fele volt. A másik a lélek böjtje, mely a korlátozások mellett alkalmat teremtett a sérelmek megbocsátására, a haragosoknak a megbékélésre.
Böjti játékok
A lélek böjtje a mértékletességet is jelentette, ezért a mulatság, a tánc, a muzsikaszó mind tilos volt, esküvőt sem tartottak. A téli időszakot követő nagyböjti vasárnapok az ifjúság különböző szórakozására azért alkalmat adtak. Ezek labdajátékok vagy leánykörtáncok voltak.
Bővebben:
http://netfolk.blog.hu/2013/02/27/bojti_sportjatekok
A böjti játékokat csoportosan játszották. A böjti vasárnapokon a lányok és legények énekléssel vonultak végig a falun, s közben kapus játékokat játszottak.
Bővebben:
http://netfolk.blog.hu/2013/02/27/bojti_jatekok_1_cickomozas_pilikezes
Különben meg:
Amilyen a Franci napja, Olyan lesz egész hónapja.
Gergely napja ritka, hogy jó, hideg, szeles, sokszor van hó. - Március 25.
Ezen a napon jő fel a föld fagya, ettől kezdve a vetés biztosan megfogan.
Márciusban amennyi köd volt, annyi zápor lesz az esztendőben.
Márciusi hó, még zsákkal se jó.
A virágvasárnapi szép idő hasznos a gyümölcsfáknak,
ha nagypénteken esik az eső, akkor "az a földmívelőknek igen jó",
ha Húsvét napján esik az eső, akkor Pünkösdig minden vasárnap esik majd, és "változó időket várhatni" (vagyis változékony idő lesz),
"ha a gólya és a fecske jókor hazajönnek, akkor jó szerencsés időt jeleznek", végül pedig:
"Mennyi köd lészen ebben a hónapban,
annyi záporeső lészen a nyárban,
mennyi harmat Húsvét előtt,
annyi fagy lészen Húsvét után".
Kedves Olvasóm!
Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...
Átvitt értelemben persze.
A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk
Forrás:
http://www.forrasfolyoirat.hu/0105/feher.html
http://tunoido.freeblog.hu/files/fű
http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kepek/eletmod/em081pg93115
http://www.hirextra.hu/data/leadpic/200629
Móser Zoltán: Névviseletek. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2010
