Nagykarácsony napján nagy hóeső esett, / Hangos húsvét napján Duna megáradott, / Piros pünkösd napján rózsa megvirágzott –mutatja be egy népdalunk az év nagy ünnepeit. Közülük is kiemelkedik a húsvét. Jelentőségét mutatja, hogy hosszú készülődés előzi meg, amit a régiek szigorúan be is tartottak. Még a hónapnevek is  a húsvéthoz igazodtak: az egykori kalendáriumok februárt böjtelő, márciust böjtmás havának nevezték.

Ma van  hamvazószerda.  Karnevál herceg diadalmenete mára halottasmenetté változik. Európában a farsangot jelképező  figurát kivégzik. Rendszerint máglyán égetik el. Ebben a farsangot lezáró rítusban mind a halál (a telet jelképező bábu), mind a megtisztulás mozzanata (a „gyászolóké”) tetten érhető. A képen is látható  szokásnak farsangtemetés, téltemetés, télkihordás a neve.

Micsoda Cibere vajda és Konc király harca?

Ez a dramatikus népszokás a böjt és a farsang jelképes párviadalát mutatja be. Erdélyben szalmabábokkal is eljátszották ezt a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros falatokat.  Egész Európában ismert legenda, hogy Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor is birokra kel egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, hiszen ekkor kezdődik a farsang. Húshagyókedden ellenben Cibere vajda győz, vagyis kezdetét veszi a böjt. Hamvazószerdán kiküldték az öregek a gyerekeket a falu melletti dombra, hogy összeszedjék a késeket, villákat, és a karddarabokat, amelyeket verekedés közben Cibere és Konc elhullatott.Cibere vajda győzelmével tehát elkezdődött a böjti időszak.

Mi az a cibere?

A cibere név a Dunától keletre volt jellemző. A Dunántúlon használt neve: keszőce  Észak-Magyarországon s a Felvidéken  kiszi a neve. Mindegyik név ugyanazt a  savanyításra használt lé-, illetve levestípust jelölte. Fő jelentése az erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a  korpa, amit  nagy cserép- vagy faedényben forró vízzel bővel leöntötték.  Ez pár nap alatt savanyúvá erjedt. Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel.Ezzel öntötték fel  a levest.

Hozzávalók:

2-3 fokhagyma, 3 evőkanál liszt, 2 dl tej,2 dl tejföl, citrom, só és persze víz

Elkészítés:

Egy fazékban 3 liter vizet öntök, hozzáadom a zúzott fokhagymát, felforralom.  A lisztet elkeverem a tejjel és ugyanannyi tejföllel, behabarom. Sózom, egy citrom levével savanykásra ízesítem.

Mi a hamvazkodás?

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. Nyilvánvaló, hogy a hamu , a bűnbánat és a gyász sokkal régebben tartozik össze.

A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával a keresztet rajzol a hívek homlokára. Ez aztán az évkör, az egész élet benne van!

A hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.

A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.  Profánnak tűnik talán felemlegetni, hogy dédanyáink hamuval tisztították az edényeket, ez volt a legjobb súrolószer. A földbe trágyaként keverték a hamut, meséinkben pedig a szegénylegény el sem indult szerencsét próbálni hamuban sült pogácsa nélkül.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét" vagy  "csonkahét".  A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek", mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot.

Hamvazószerda mozgó ünnep. Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk.

 Sok évszázada már, hogy  a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdán kezdődik a nagyböjt időszaka. Így valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. A 40 mégis 40, mert a vasárnap nem böjti nap.

Miért éppen negyven ?

A 40-es szám a Szentírásban jó néhányszor előfordul..Jézus Krisztus például negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön is, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes meg negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.

Miből állt a  böjt?

 Régen arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák: „Inkább a has fakaggyon, mincsen az a kicsi étel megmaraggyon” A hamvazószerdára  következő napot csonkacsütörtökként említik, ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Nagyanyáink idejében zsíros edényeket  ekkor  elmosták, s csak húsvétkor vették elő azokat. A kamra kulcsát a kútba dobták-persze csak jelképesen. Valójában a legmagasabb szekrény tetejére rejtették. Húst és zsíros ételt a böjt ideje alatt egyáltalán nem ettek. Zsírral sem főztek. Böjt idején nem a húsos fazékban, hanem külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek.  Böjti étel volt a korpából készült savanyú leves.

A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre. Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki  tartotta, csak egyszer evett egy nap.

Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Később tovább enyhült, az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is. Manapság hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok szigorú böjt, azaz: tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen három alkalommal szabad enni.

A böjt több mint az evészet korlátozása, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, ekkor különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

A nagyböjti vasárnapok azért az ifjúság különböző szórakozására is alkalmat adtak, de ez egy másik bejegyzés témája lesz.

Hamvazkodjál hívő lélek,
mert porba tér ez az élet.
Akármennyit örvendeznél,
ne feledd, hogy porból lettél.

Hamvazkodjál, te dúsgazdag:
mert javaid cserben hagynak.
Évek szállnak, és maholnap
átadod mind földi pornak.

Hamvazkodjál, szegény ember,
viseld sorsod türelemmel:
Hamu hull a gyötrelemre
s irgalom a hű szívekre.

Örömeink mind elmúlnak,
könnyeink is porba hullnak.
Boldogok, kik megjavulnak,
hamu szaván megindulnak.

Ó, ki tested meggyötörted
s a Golgotán összetörted.
Adj nekünk is töredelmet,
testünk felett győzedelmet.
(Sótári Énektár 1693)

 Nem kapcsolódik a nagyböjti időszakhoz, de fogadott böjtnapot tarthatott egy egész falu valami baj ellen, ami lehetett tűzvész, jégverés,  és bármi, a közösséget érintő tragédia emlékére,nehogy ismétlődjék.

Szokásban volt azonban az egyéni fogadott böjt is. Ezt is olyan napon kellett tartani, ami különben nem böjti nap. Ezt valamilyen cél érdekében tartották, ami  lehetett: egy családtag gyógyulása, gyermekáldás, jó házastárs.

Létezett emellett a ráböjtölés szokása is, ártó szándékból eredt. Azért böjtölt valaki, hogy a haragosa legyen beteg, vagy haljon meg. Utóbbi súlyos dolog, ezért még szombaton is szigorú böjtöt kellett tartani, hogy a vágyott (gonosz) cél megvalósuljon.

Ráböjtölhetett a megesett leány a legényre, ha az nem vette el, ilyenkor a ráböjtölés a halálig tartott. De ha „igazságtalanul”fogadtak valakire böjtöt, akkor „visszaszállt az átok".

Tánczos Erzsébet

 Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-532.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hamvaz%C3%B3szerda

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/hamvazoszerda__a_nagybojti_ido_kezdete

http://mno.hu/csaladhalo/hamvazoszerda-nagybojt-a-lelki-elcsendesedes-jon-1053898

http://lexikon.katolikus.hu/H/hamvaz%C3%B3szerda.html