Szeptember 1. – Egyed!!!!

Ha esik, gyenge lesz a tél. Egyed napján esik, akkor esős, ha nem, akkor száraz lesz az ősz. Amilyen az Egyed nap, olyan lesz az egész hónap.

http://netfolk.blog.hu/2013/08/28/szeptember_1_mikor_van_a_turoscsusza_nevenapja

Szeptember 5. Lőrinc - ez már a dinnye vége

  http://netfolk.blog.hu/2014/08/30/lorinc_ez_mar_a_dinnye_vege

 Lőrinc napja, a  kalendáriumi regula szerint:

Lőrinc napja ha szép

Sok a gyümölcs és ép.

Szeptember 8. – Mária, Kisasszony napja

Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek. A göcsejiek Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetőleg korahajnalban kiteszik a harmatra a vetőmagot, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Napkeltekor már be is viszik. Az ilyen búza nem üszkösödik meg, és bőven terem.

http://netfolk.blog.hu/2012/09/08/kisasszony_napja-_szeptember_nyolcadika

A fecskék ekkorra már összevárják egymást, s még a rossz idő beköszöntése előtt, a többi vándormadárral együtt melegebb égtájak felé repülnek. Ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”.

Szeptember 21.  A Máté napi tiszta idő jó bortermést ígér

http://netfolk.blog.hu/2013/09/19/szeptember_21_mate_napja

Máté, akit Lévinek is hívtak, a hagyomány szerint az egyik evangélium szerzője. Adószedő és vámos volt. Épp a vámházban ült, a dolgát végezte, amikor Jézus felszólította, hogy kövesse, s Máté engedelmeskedett a hívásnak.

 A hónap jellemző tevékenysége a szüret:

A szüret kemény munka és ünnep egyszerre. A szőlő kapálása, metszése és oltása  után  ekkor  köszönt  be a borkészítés ideje. Sok hagyomány ma is él, s ezekhez - mint például a szüret kezdetének időpontjához -  ragaszkodnak az emberek. A szüret első napja egyes területeken neves dátumokhoz kapcsolódik. Eger  vidékén szeptember 29. - Szent Mihály napja. Jellemző, hogy a rég kialakult napokhoz kötődik a szüret kezdete, ez az időpont azonban régiókként változott. Ennek az a magyarázata, hogy figyelembe  vették az időjárási viszonyokat, a jellemző szőlőfajtákat és egyéb tényezőket.

http://netfolk.blog.hu/2012/10/11/erik_a_szolo_hajlik_a_vesszo

Szeptember 28. – Vencel

Ha Vencel napján esik, akkor jövőre szép lesz a tavasz.

Szeptember 29. Mihály napja - a hónap kiemelt fontosságú napja

Mihály a néphagyományban:

„Kikeletkor, Szent György napkor

Minden ember lehet pásztor,

De már ősszel, számadáskor

Az az ember, ki beszámol.”

Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet”, vagy "Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár."

Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.

Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.

Aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot.

Ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor meg enyhe.

Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér. Ha Szent Mihály napján még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske.

http://netfolk.blog.hu/2012/09/29/szeptember_29-mihaly_napja

Pásztorokról itt olvashat bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/07/29/hortobagyi_pasztor_viselet

Vásárokat is tartottak szeptemberben:

http://netfolk.blog.hu/2013/04/10/a_vasar_472

 Lakodalom, sokadalom, nincsen akkor beteg asszony...

Régen kiemelkedő jelentőségűek voltak a vásárok, melyeknek kereskedelmi szerepük volt a legfontosabb, de társadalmi, műveltségcserélő  jelentőségükről sem feledkezhetünk meg.

 A vásár alkalmat adott a kulturális javak cseréjére, a szórakozásra is. Bábosok, mutatványosok, ponyvaárusok képmutogató céllövöldés mulattatta a vásári közönséget.

Több településünk nevében őrzi az utalást egykori vásárközpont voltára vagy épp a vásártartás napjára: Marosvásárhely, Hódmezővásárhely, Csíkszereda, Szombathely.

Kisfarsang

http://netfolk.blog.hu/2013/11/09/kisfarsang

Míg a nagyfarsang a húsvét előtti időszak felszabadult mulatozásának az ideje, addig a kisfarsang a karácsonyi ünnepkört megelőző mulatozást jelentette. Okot a vidámságra, a szórakozásra a gazdasági év zárása szolgáltatott. A termés betakarítása, az évi földműves munka látható eredményei természetszerűen közösségi szerveződésre, mulatozásokra teremtettek lehetőséget.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://gyogylapik.bloglap.hu/oldalak/nepi-idojoslas-15802/

http://osszefogas.ewk.hu/idojaras-joslo-naptar

http://www.boraszportal.hu

Néprajzi Múzeum oldala

:Napról napra, a mi kalendáriumunk PL-0038 , Sinai utcai óvoda munkaköz. Pedellus Novitas Kft., 2004

IX. Szent Lajos  a XIII. században élt és uralkodott. A keresztény lovagkirályok  egyike.  Bár anyagi lehetőségei semmiben nem korlátozták, egyszerűen öltözködött,  ostorozta  magát és vezeklõ övet hordott. Türelmével és alázatosságával mutatott példát.

Asztalánál  minden nap vendégül látta a szegényeket. Több  keresztes hadjáratoit is indított a  Szentföld felszabadítására. Tunisz falai alatt kolera járvány tört ki seregében. A király beteg  katonáit ápolta, közben õ maga is elkapta a betegséget és meg is halt.  Az  aranyművesek, borbélyok, a cukrászok, épületmunkások,  frissítõ  árúsok,  hajómunkások,  gombkötõk,  kárpitosok, kefekötõk, kõfaragók, ötvösök, szabók és vaskereskedõk védőszentje. Ünnepe augusztus 25-én van.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

Magyar néprajzi lexikon

GUZSALYAS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

  http://kony.network.hu/kepek/regi_targyak/aratokoszoru_kony

www.lmrkat.hu

http://kony.network.hu/kepek/regi_targyak/aratokoszoru_kony

2014. augusztus 18-án a hazai tojásosok megalapították a Tojásdíszítők Egyesületét. Az egyesület elnökével, Mosonyi Évával beszélgettem az esemény jelentőségétől.

-Mit nyújthat az egyesület az alkotóknak?

-A népi iparművész tojásdíszítők száma szerencsére évről-évre növekszik. A Tojásdíszítők Egyesülete olyan szervezeti forma kíván lenni, amely tömörít minket, tojásdíszítőket. Az egyesülettel a területi elszigeteltségben élő és alkotó mestereknek saját közösségük alakult. Bízunk benne, hogy az egyéni energiák megtöbbszöröződnek egy jó alkotó közösségben.

-Milyen céljaik vannak?

- A tojásdíszítés hagyományának, technikájának megismertetése, továbbfejlesztése és a hozzá kapcsolódó szokásrendszer kutatása az egyik irány.
Fontos a tojásdíszítők alkotómunkájának segítése, szakmai fejlődésük biztosítása is.
Régen anyáról-leányra öröklődő, a húsvéti készülődés szokásrendszerébe illeszkedő tevékenység volt a tojásdíszítés, amit annak idején nem is kellett tanítani, hanem „belenőttek” a fiatalok. Korunkban a hagyományok már nem így öröklődnek tovább.

-Milyen jelentősége lehet ma a díszített tojásnak?

- A díszített tojás sohasem volt öncélú alkotás, hanem olyan kultikus tárgy, amihez a tojás mellett még számtalan aktivitás kapcsolódott. Ezek a locsolás, mátkatál vivés, és a különféle tojásjátékok, melyek megőrzése éppen olyan fontos, mint a tojásdíszítési technikák megismertetése és átadása, hiszen a húsvéti ünnepkörben ezek az elemek együtt vannak jelen.

- Kiket céloz meg ez a népszerűsítő munka?

-Minden korosztályra figyelünk, de a fiatalok a legfontosabbak. A hagyományaink továbbélésének biztosítása csak az utánpótlás nevelésével, oktatásával, különböző rendezvényeken való részvétellel valósulhat meg.

-Magyar sajátosság a tojásdíszítés?

- Ki kell ábrándítanom, az igazság az, hogy a hímes tojás nem csak a magyaroknál fordul elő. A délszláv területektől egészen a hucul vidékekig szokásban van a tojásdíszítés.
Vannak azonban olyan sajátosságai a Kárpát-medencében díszített tojásoknak, melyek egyedülállóak a világon. Ezért céljaink között szerepel ennek az élő hagyománynak a hungarikummá nyilvánítását elérni.

-A Tojásdíszítők Egyesülete igen méltó módon, a Mesterségek Ünnepén alakult meg. Hányan alapították?

-15 fővel alakultunk meg, a tojásdíszítés különféle területein alkotó mesterek. Elnöknek engem választottak a jelenlévők, elnökségi tag Báling Lászlóné, Aranka és Bereczné Lázár Nóra. Nagy örömünkre és büszkeségünkre a Tojásdíszítők Egyesületének tiszteletbeli tagja Dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató, muzeológus.

-Kiket várnak az egyesületbe és hogyan lehet csatlakozni?

-Szeretnénk, ha tudna az egyesületről minden hazai és határon túli tojásdíszítéssel foglalkozó kézműves. Várjuk tagjaik közé a tojásírókat, karcolókat, patkolókat, s mindenkit, aki díszíti a tojást, de azokat is, akik szeretik és támogatni kívánják ezt a tevékenységet.
Az érdeklődők keressenek bátran, az elérhetőségem: info@csokolada.hu

Tánczos Erzsébet írása

Egymás mellet sorakoznak az asztalon a fényes kolompok. A legkisebb elfér a kisfiam tenyerében, a legnagyobbat két kézzel bírom csak el.

Bastyur Jaroszláv, a „főkolompos” a Rozsnyó melletti Szilicéről érkezett a mesterségek Ünnepére, és mint megtudom tőle, úgy készíti a kolompjait, ahogyan senki más, csak saját apja és nagyapja tette.

Arról faggattam a mestert, hogy miben áll a családi módszer különlegessége, és, hogy hogyan került ez a speciális tudás a birtokába.

-  Mindkét nagyapám kovács volt, bizony nagy becsben tartották ezt a szakmát, mikor még alig voltak gépek, s igen nagy szükség volt a minőségi kéziszerszámokra. Nagyapáim készítették a patkókat, a szegeket még ekéket, de boronákat is kovácsoltak, bármit elkészítettek, amire csak szükség volt. A mezőgazdasági gépek térhódításával azonban a kovácsszakmának lassan bealkonyult.

-  A nagyapja készítette az első kolompokat?

-   Nagyapám, Bastyúr Lajos Kenyeres Lajos bácsihoz járt tanulni, és meg is tanulta a kolompkészítést Apám tőle tanult, én apámtól, apáról fiúra száll minálunk még ma is a tudomány.

-Van- e utánpótlás, lesz- e folytatása ennek a sornak?

-  Azt még nem tudom, tovább viszi –e a fiam stafétát, mert még csak 12 éves. Erőltetni nem fogom a mesterségre, mert annak nincs értelme, de bízom benne, hogy folytatja ezt a szép családi hagyományt. Különben vannak érdeklődők, de én nem akarom bárkire ráhagyni ezt a különleges értéket, bízom benne, hogy a családom folytatja majd.

Magam a megrendelő kívánsága szerint is készítek kolompokat – kisebbet és nagyobbat is. a Mondhatjuk, hogy megrendelésre dolgozom; ennek fő oka, hogy egyre drágább a nyersanyag, nem lehet pazarolni.

-   Ki vásárol ma kolompot?

-   Van néhány pásztor, aki nálam rendel kolompot, ez jó érzés, de ebből ma már nem lehetne megélni. Viszont elmegyek népművészeti rendezvényekre is, mint a Mesterségek Ünnepe. Nagyritkán felkér egy-egy múzeum, hogy csináljak nekik egy-egy példányt.

-  Mi kell a kolompkészítéshez?

-Alig valami, szinte elegendő a négy őselem: a föld, a tűz, a víz és a levegő. A földből jő elő a fém, és az agyag. A tűz olvasztja a fémet, a víz edzi meg a kolompot. A levegő pedig viszi a hangot, attól szól.

- Ennyi?

- Igen, de azért mégsem, hiszen a jó kolompnak lelke is van. Mindeniknek más a hangja. A mérete a jószág típusától függött, legalább is régen: kisebb kolomp a kecske, a juh, a borjú nyakába illik. Nagyobb, legöblösebb hangú kolomp való a marhára. Mindegyiknek jellegzetes a hangja, de annyira, hogy lehetetlen összekeverni bármely másikkal. Ez azért hasznos, mert az állatok megszokják, és így nem mászkál el a nyáj. A kolompok az alakjuk szerint is csoportosíthatóak: létezik gömbölyű, félgömbölyű, egész gömbölyű. Van aztán lapos, féllapos, készítek csátvari, oszmák és juhos kolompot is.

- Nem is mesél a készítéséről? Annyira titkos?

- Dehogy, szívesen megosztok sok mindent, ha tanítványokat nem is vállalok.

-  Hogyan készülnek a kolompjai és mitől különlegesek?

-  Szükség van egy kemencére, s alapvető a jó alapanyag is. Először fogok egy fémlemezt és méretre vágom attól függően, hogy mekkora kolompot akarok.

-Milyen fémet használ a kolompokhoz?

- Kizárólag félacél lemezt, mert ebből lesz a legszebb a kolomp hangja. Ezt a kikalapálás követi, amit semmiképpen sem szabad elhamarkodni. Ezután megformázom.

- Ez mit jelent?

- A kikalapált és meghajlított lemezt formára hajtom, össze is szegecselem, fület is teszek rá.   Ekkor jön a különlegesség: rézdarabkát rakok a kolomp belsejébe. Tudtommal senki más nem gyárt így kolompokat, ez az apám, Bastyúr Béla leleménye. A művelet során a pléh és a réz egyesül. Ettől szép fényes színt kap a kolomp és csengő hangja lesz.

- Miért jó a réz?

-  Szépen összetartja az acéllemezt, hiszen én nem forrasztok. A réztől lesz szép a hangja, és fémes csillogást kölcsönöz neki, mely sosem kopik meg.

-  Mi a következő lépés?

-  Ezután az egészet bevonom vizes agyaggal, papírba csomagolom, grafittal is bevonom. Csak egy apró nyílást hagyok a kolompon legalul. Azon a gázok távozhatnak. Aztán a csomagocskákat aztán a felhevített kemencémbe teszem. Meg-megforgatom őket, hogy hogy a megolvadt réz egyenletesen fedje be a kolompokat. A tűz, ha már kék színű lánggal ég, akkor tudom: a réz szétolvadt a kolompokban. Ekkorra kiégnek, ki is veszem őket a kemencéből, de várok, hűlni hagyom őket. A tűzből kivéve a földön még jó ideig görgetem, hogy a réz biztosan egyenletesen bevonja. Semmiképpen nem rakom a tűzből kivéve azonnal vízbe, mert akkor felrobbannának.   Bő fél óra múlva a még mindig agyagbevonatú kolompot vízben megedzem. Ettől megkeményedik, ércesebb hangja lesz. Végül a kolomp nyelvét belülről egy bőrszíjjal a fülhöz erősítem.

-  Miért fontos a bőr?

-  Mert megakadályozza a kolomp nyelvének és a fülnek az egymáshoz ütődését, s ezzel elkerüljük a zavaró hangokat.

- Kész is?

-  Még nem teljesen, mert ekkor barázdákat kalapálok a kolomp testébe.

- Az mire jó?

-  Végeredményben a barázdákkal behangolom, azaz egy megfelelő ütéssel mélyedést viszek a kolomp testébe, hogy szép hangot adjon ki. Az is igaz, hogy a rézzel jól bevont kolompnak nem sok javítani való akad a hangján.

-   Nincs is titok?

-  Minden olyan eszközökkel történik, mint mondjuk 500 éve. Nem használunk bóraxot, nem hegesztünk. Ez egy igen régi eljárás, és a családom pontosan megőrzött mindent. De ez hadd maradjon a családom titka. Ha mégis van némi titok, az a részeltekben van: hogy meddig kell hevíteni az anyagot, meg a hangolás során hova s hányat kell ütni. De ez maradjon a családunk titka!

 Tánczos Erzsébet írása

A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége a Mesterségek Ünnepéhez kapcsolódva nemzetközi konferenciával indította útjára a Jó gyakorlatok konferenciasorozatot, melynek első része 2014. augusztus 18 –án az Országos Széchényi Könyvtárban  kapott helyet.

Kilátás az Országos Széchényi Könyvtárból a  Mesterségek Ünnepén

A konferencia megnyitóján Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely vezetője kiemelte, hogy korunkban veszélybe kerülnek a hagyományos kultúrák. A fiatalok nem ismerik eléggé sem a múltjukat, sem a gyökereiket, miközben a néphagyomány mindennapi gondjaiban, életükben  segítséget  nyújthatna a fiatalabb nemzedék számára. Ilyen például az identitás, szociális integráció, felzárkóztatás, munkanélküliség, vidékfejlesztés problémája.

 Többféle megoldás is  létezik a felvázolt problémák orvoslására, ezek a járható utak – a „ Jó gyakorlatok”. Beszprémy Katalin hangsúlyozta, hogy Európában fontos a szellemi és kézműves néphagyomány átörökítésének  módjait egymással  egyeztetni, a jó gyakorlatokat egymással megismertetni. Így  lehetséges csak megőrizni közös európai gyökereinket.

A konferencia a néphagyomány átörökítésének   sikeres módszereit mutatta be a szakmai kiöregedéssel küzdő kézművesszakmák, örökségmesterségek oktatására, megtartására.  

Norvégiában egyeteme van a népművészetnek. 

Bodil Akselvoll előadásában bemutatta a  népművészet és a népzene gyakorlati átörökítésének gyakorlatát és perspektíváit, ahogy azt Norvégiában a Telemark University College-ban, Norvégia népművészeti egyetemén végzik.

Hazájában a nemzeti identitás kiemelten fontos, ezért igen nagy figyelmet fordítanak erre a területre. Bemutatta, hogy 30 éves jubileumát ünneplő népművészeti egyetemen végzett hallgatók művészként, néprajzosként vagy más területeken diplomájukkal   megtalálják a hivatásukat.

Dr. Sándor Ildikó néprajzkutató „Miért jó gyakorlat a magyar („táncházas”) modell?” című előadásában felvázolta a táncházmozgalom három fő szakaszát.

 2011-ben  a  „táncház” módszert mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modelljét   felvették az UNESCO nyilvántartásába, amelyben az Egyezmény elveit és céljait legjobban tükröző szellemi kulturális örökség megőrzését célzó programok, projektek és tevékenységek kapnak helyet.  Ez a regiszter lehetővé  teszi a jó gyakorlatok megosztását, megismerését és közzétételét. Dr. Sándor Ildikó kiemelte, hogy a táncházmozgalomban a népművészet ágai együtt jelentek meg, s elemezte a „ Jó gyakorlat”  hatásait.

Susanne Green Németországból „Mesterségek és  hagyományos mesterségek  az iskolai rendszerben - az  oktatás és a gazdasági szektor együttműködése” című előadásában mutatta be a német modellt.

Kerem Koker Törökországból „A hagyomány átörökítésének revivalja – az ISMEK példája” című előadásában az ISMEK felnőttoktatásban elért kimagasló eredményeit mutatta be.

Pál Miklósné a NESZ elnöke a bevezetőben feltett állításokat kérdésekké alakította, így keresve meg az okokat és a megoldásokat.

Előadásában a népi kézművességet oktató formális, informális és non-formális képzések erősségeit és gyengeségeit mutatta be.

Az előadásokat követő moderált beszélgetést Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely vezetője vezette.

A részt vevők egyetértettek abban, hogy  korunkban, amikor a tudás már nem apáról fiúra száll, az intézményes oktatásnak kiemelt jelentősége van. Elhangzott:  Milyen jó is lenne a népi kézműveseknek egy, a Fölszállott a páva! tehetségkutatóhoz hasonló rendezvény, mely az ifjú és tehetséges népi tárgyalkotóknak is teret, ismertséget hozna, az érdeklődést tevékenységükre irányítaná. De felmerült a kérdés: a kézművesek tudnának-e az említett műsorhoz hasonló színvonalon teljesíteni.

Sajnálatos módon a népi kézművesség tanítása kisgyermek korban, intézményes keretek között nem megoldott, pedig a fogékony gyermekkorban lehet megszerettetni, ekkor alakulhat ki egy életre szóló vonzódás, mely akár a megélhetés forrása is lehet. Az óvodások és kisiskolások nevelésében helyet kell kapnia a néphagyományoknak, a foglakozások tematikájába be kell építeni a kézművességet – fogalmazták meg a jelenlevők. Bereczné Lázár Nóra, az algyői Tojásműhely vezetője több jó hírt is megosztott a részt vevőkkel. Ezek közül a legfrissebb: 2014. augusztus 18-án megalakult a Tojásdíszítők Egyesülete, melynek céljai között szerepel a néphagyomány továbbélésének biztosítása utánpótlás nevelésével.

2014. augusztus 18-án megalakult a  Tojásdíszítők Egyesülete

A rendezvényt vezetett séta zárta a Mesterségek Ünnepe területén.

Az apró szulák erdők mezők évelő vadvirága. Gyakorlati haszna nem jellemző - Homeopátiás szerként, hátfájás csillapítására használják állítólag - viszont sok kárt okoz.

Mégis kedvelem, mert olyan szívós és szerényen szép.

Túlélőbajnok:

Az apró szulák  az egész világon megtalálható, a hidegebb vidékek kivételével. Szántóföldön, gyümölcsösökben és zöldséges kertekben, szőlőkben, kertekben és virágoskertekben, utak, vasutak mentén, szemétdombokon is – bizony, szinte bárhol  elvan, bár igazán a napot imádja, s érzékeny a fagyra. Szárazságtűrő, gyökere több méterre is lehatolhat, hogy elérje a talajvizet. Június-szeptember között virágzik, szántókon, művelt területen.

JÁTÉK – A LEGEGYSZERŰBB!

KOSZORÚ:

Hosszan futó szárát virágostól letépve kész is a koszorú – semmit sem kell tenni vele!

SZIPPANTÓ:

Apróka, illatos virágját orrunkhoz tartva és közben levegőt szíva a virág az orrunkhoz tapad egy kicsit. Versenyezhetünk, hogy ki bírja tovább szusszal!

Tánczos Erzsébet

Forrás: Nagy Mari- Vidák István: Fűben, fában játék , Planétás Kiadó

http://hu.wikipedia.org/wiki/Apr%C3%B3_szul%C3%A1k

http://www.naturespot.org.uk/species/field-bindweed

http://raf.dessins.free.fr/2bgal/img.php?id_img=17888

A mécsvirág kinyílik

A mécsvirág kinyílik
s a húnyó láthatárnak
könyörg a napraforgó;
a tücskök már riszálnak,
odvában dong a dongó
s álmos kedvét a bársony
estében égre írta
egy röppenő pacsirta;
s ott messzebb, kint a réten,
a permeteg sötétben
borzong a félreugró
nyulak nyomán a fűszál,
a nyír ezüstös ingben
immár avarban kószál,
s holnap vidékeinken
újból a sárga ősz jár.

Radnóti Miklós

A fehér mécsvirág - van egyébként piros mécsvirág  is - virágai mindenki számára ismertek, hiszen az utak mentén mindenütt megtalálható ez a növény.

Elegánsan illatos fehér virágai naplemente után bomlanak ki, s úgy „világítanak” az alkonyatban, mint apró mécsesek (a fehér szín marad legtovább látható). Színével és enyhe illatával csalogatva az éjjeli lepke fajokat, amelyek beporozzák.

A szirom két hasábra osztott, egyébként ép szélű. Virágai kétfélék, egyik a „fiú”, másik a „lány”. Ez a nemi különbözőség a  csésze alapján  állapítható meg: a hímvirágoké (porzós, azaz "fiú") keskeny, míg a termős "lány"virágoké tojásdad.  Utóbbi szirmai szélesebbek lehetnek, de egyúttal rövidebbek is.

A kép alapján érthető:

TÜCSÖK A FIÚBÓL:

A „fiú” virág sziromleveleit óvatosan eltávolítjuk, de két porzóját meghagyjuk, ezek lesznek a tücsök csápjai.

KIRÁLYLÁNY A LÁNYBÓL:

A „lány” virágokból nagyon egyszerűen lesz királylány: a csészeleveleit lehajtjuk, és máris kész.

ŐSSZEL: SÍP:

Őszre a virágokból barna terméstok lesz. ennek szélét óvatosan letörjük, s szájunk elé tartva sípolhatunk vele.

Tompa Mihály : Mécsvirág




A mécsvirág, szellős magas

Bércen lakott:

Honnan belátni a kelő

S nyugvó napot.



Hol együtt van enyh napsugár

S hűs bérci lég:

A szép virág zöld lomb közül

Emelkedék.



Előtte kéklő messzeség

Határai:

És a virágnak kedve jön

Leszállani.



Megnézi a kies mezőt,

Fénylő tavat:

Megösmerni sok szép, rokon

Virágokat.



És a bércről a mécsvirág

Gyorsan leszáll:

Lassan haladva a nyugodt

Tó partinál:



Meglátja benne a napot

S kéklő eget:

S önképe az, mit legtovább

Megnézeget.



Bámulja a rét és lapály

Szépségeit,

S örül, hogy innen, onnan is

Köszöntgetik.



Amint a láp mellett halad

S oldalt tekint:

Feléje egy sápadt virág

Bólingat, int.



S közelről így köszönti őt

Lágy hangokon:

"Isten hozott a sík mezőn,

Kedves rokon!"



"Ah, jó virág! hogy volnék én

Rokon veled?

Piros vagyok, s te halvány,

Mint a beteg!"



"Pedig lásd, testvérek vagyunk,

Egy volt anyánk!

De a sors által kétfelé

Szakasztanánk.



Te, fényben és örömben élsz

A bérceken:

Nehéz fájdalmat hordozok

Én idelenn.



A boldognál piros az arc...

S ha szenvedünk:

Halvány szinbe öltözik

Tekintetünk!"

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Nagy Mari- Vidák István: Fűben, fában játék , Planétás Kiadó

http://gyomnovenyek.hu/index.php?r=847

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch22s15.html

http://terep-jaro.blogspot.hu/2014_02_01_archive.html

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Silene_latifolia_Sturm18.jpg

http://www.asergeev.com/pictures/archives/compress/2012/1081/15.htm

Szent László, kinek "erős volt a keze, tetszetős a külseje, s miként az oroszlánnak, hatalmas lába-keze, óriási a termete, a többi ember közül vállal kimagaslott" egyik legnépszerűbb királyunk.

Az egyik legendája a Szent László füve

Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagasodott vitézei közül. Harcokban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor. Egykor ezt énekelték róla:

Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király,
Magyarországnak édes oltalma,
Szent királyok közt drágalátos gyöngy,
Csillagok közt fényes csillag.

Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz fordult, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához. Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet. Isten éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta:
- Vedd íjadat és tegezedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegezét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt. A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött.
A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s azóta is Szent László füvének nevezi a nép.

SZENT LÁSZLÓ FÜVE  latinul: Gentiana cruciata

Egyéb nevei: keresztes tárnics, Szent László-tárnics, szent László király füve, keresztfű
A „pestisfüvek” egyike. Latin neve onnan ered, hogy Gentius illír király használta először pestis gyógyítására.
A magyar nevét László királyról kapta, aki a Kárpát-medence legszeretettebb királya volt.
A keresztes tárnics hazánk hegyeinek megbecsült növénye, de elvétve nő, s védett növény.

Forrás:

http://szekelyderzs.com/laszlolegenda.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_L%C3%A1szl%C3%B3-t%C3%A1rnics

A királyok füve – sárkányok ellenszere

  Mifelénk csak a XVI. században terjedt el, s népies elnevezése a  bazsalikusfű, buszujok, kerti bazsalikum, királyfű, német bors.

Az ókori kultúrák  régtől fogva  ismerték és becsülték a z eredetileg Dél-Ázsiából származó növényt: „a zöldségek királyaként” emlegetik, sok ázsiai országban máig szent növénynek számít.

 A bazsalikom szót egyesek a görög basileus, azaz magyarul  király szóból eredeztetik, a királyok növényének tartották, mert az uralkodó felszenteléshez használt olajban is volt bazsalikom. A mai görögök szerint pedig szerencsét hoz.

 Sárkány ellen sárkányfű:

Mások a baziliszkus sárkánnyal hozzák összefüggésbe a növényt - neve kétségtelenül hasonlít.

 Ez a rusnya  mitológiai baziliszkusz  olyan képzeletbeli  lény, amely a kakas, a sárkány  és a gyík keveréke. 

A rettentő baziliszkusz  ellenszerének  a bazsalikomot tartották.  

Egy ógörög tudós században feljegyezte, hogy az afrikaiak hittek benne, hogy a bazsalikom fogyasztása enyhíti a skorpió csípése okozta  fájdalmat.

Krétán az ördög szimbólumának gondolták, ezért az ablakokba tették a bazsalikomot, hogy elűzzék a  gonoszt.

Indiában  szent növény, a helyi legenda szerint a növény a hindu Tulsi istennő megtestesülésével született. Állítólag megnyitja a szívet és az elmét, elősegíti a szerelmet, az alázatosságot, a hitet és az imádságot.

Általában az élettel és a halállal hozták kapcsolatba, így az indiaiak hite szerint a következő életbe való eljutást segítette, ezért a sírokra ültették.

Egy keresztény legenda szerint, a feltámadás után  bazsalikom nőtt Jézus Krisztus sírja körül. Ezért sokan Jézus ajándékának tekintik. Cserépbe ültetve napjainkban is megtalálhatjuk az ortodox templomok oltárain.

Az ókori rómaiak szerint úgy lehet sikeresen bazsalikomot termeszteni, ha vetés közben átkozzák a magot. Ebből kerekedhetett a francia kifejezés: semer le basilic, vagyis fecsegni, szitkozódni. 

Japánban mindenféle meghűléses betegséget kezeltek vele.

Szerelem virága:

Bazsalikom az örök hűség jelképe. Észak-Európában a szerelmesek hűségük jeléül bazsalikomágat ajándékoztak egymásnak.

A szerelemmel is összefüggésbe hozták: ha egy fiú elfogadott egy lánytól egy szál bazsalikomot, azzal gyakorlatilag eljegyezték egymást.

Ha Itáliában egy hölgy cserepes bazsalikomot helyezett ki a teraszára, azt jelezte, hogy fogadja hódolóját.

Régen a lányok és menyecskék egy szál bazsalikomot tettek az imakönyv és fehér keszkenő közé, így indultak a templomba. A legények egy szál, ugyancsak illatos rozmaringot tűztek a kalapjuk mellé. Ez a két, illatos növény határozta meg a „szagos mise"  hangulaltát.

A növény felhasználása a konyhában:

Az élénkzöld színű bokor meleg és napfénykedvelő növény a  vízhiányon és a fagyáson kívül szinte mindent kibír, balkonládába kiültetve is vígan megél.

A legtöbb illóolajat a virágzó hajtások tartalmazzák, melyeket folyamatosan használhatunk.

Ez az édeskés ízű fűszernövény az  olasz pesto  fő alkotóeleme.
Leveleit felhasználhatjuk pizzákhoz, paradicsomos ételekhez, főzelékekbe,salátákhoz, levesekhez, egytálételekhez, főzelékfélékhez, hal- és húsételekhez használhatók.

Díszítésre is igen alkalmas.

Tartósítása sokféle módon lehetséges:

A bazsalikom télre is tárolható: ehhez a kis csokrokba kötött hajtásokat megszárítjuk, majd a leveleket lemorzsoljuk, és fém vagy üveg edényben tartjuk el felhasználásukig.
Még többet megőrzünk a nyárból, ha friss bazsalikomot apróra vágjuk és jégkockatartóban fagyasztjuk, majd a kockákat zacskókban tartjuk a mélyhűtőben.

Gyógynövény:

A bazsalikom teája bélrenyheség, puffadás ellen, étvágygerjesztőként, köhögés csillapítására alkalmas.

Manapság fűszerként használják, gyógyászati alkalmazása nem terjedt el széles körben.

A bazsalikom jótékony hatásai:

A népgyógyászat sokféle panasz kezelésére javasolja.

 Elrágcsált levele nyugtató hatású,  idegerősítőként is használatos.

Antibakteriális hatása belsőleg és külsőleg is érezhető, legyen szó rovarcsípésekről, gennyes pattanásról,vagy egyéb bőrgyulladásról.

Teaként így használjuk: a fiss leveleket forrázzuk le. Egy teáskanál szárított bazsalikomot kell 10 perc áztatás után leszűrni.

Nyersen szétrágva a levele étvágygerjesztő, emésztést segítő, szájfertőtlenítő hatású.

Fürdővízbe téve nyugtató hatású.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://erdely.ma/eletmod.php?id=142128

http://www.precisionnutrition.com/healthy-basil

http://en.wikipedia.org/wiki/Thai_basil

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bazsalikom

http://web.axelero.hu/arbix/fuszer/ocimums/ocimums.html

http://web.axelero.hu/arbix/fuszer/tulsi/tulsi.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Baziliszkusz

http://www.biokiskert.hu/yis/fahej-illatu-bazsalikom-bio-vetomag

Ha Domonkos forró,
Kemény tél várható.
Lőrinc napja ha szép,
Sok a gyümölcs és szép.
Bertalan a szép idővel,
Az ősz is nekünk kedvez.
Sűrű eső augusztusban
Jó mustot ád a hordókba.

Ha másodvirágzású akácot látunk, hosszú, meleg őszre várunk.

Bárány, égen legelő, jön a szél meg az eső.

Ha esős hamar jön a tél.

Amit nem főz meg augusztus, azt megsüti szeptember.

Augusztus elseje Vasas Szent Péter napja. De miért vasas?

http://netfolk.blog.hu/2013/07/31/augusztus_elseje_vasas_szent_peter_napja

Úgy tartják, ha e napig nem esik, jöhet a Duna vize is, nem lesz kukorica.

Augusztus 6. – Urunk színeváltozása
Urunk színeváltozása után feketedik már a tarló, fehéredik az arató. (felszántják a tarlót, az aratás idején megbarnult gazda kezdi visszanyerni rendes arcszínét.)

Augusztus 7. – Donát
Donát a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentje. Különösen villámcsapás, jégeső eltávoztatásáért szoktak hozzá könyörögni

Augusztus 10. Lőrinc napja

http://netfolk.blog.hu/2013/08/06/lorinc_esete_a_dinnyevel

Ha Lőrinckor sár ragad, eheted a dinnyét magad.

Lőrinc napjából jósolt a nép, hogy milyen szüret várható. Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított. Lőrinc nap után a fa már nem fejlődik tovább. Lőrinc naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni. De a folyóban sem szabad már fürdeni, vagy azért mert kezd a víz hideg lenni, vagy azért mert a szarvas belepisilt.

Augusztus 12. – Klára
Ha szeles Klára napja, ősz lesz nemsokára.

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony, Mária napja.

http://netfolk.blog.hu/2013/08/06/nagyboldogasszony_napjara_hol_magasabb_a_fold_az_egnel

Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban. Zalában ekkor gyűjtik a gyógyfüveket.

Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja. Mária mennybemenetelének (mennybevételének), egyben az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe, a legkedvesebb hazai ünnepek egyike. Nagyboldogasszony nyolcada, amelybe Szent István napja is beleesik, a magyar egyházi év kiemelkedő időszaka.

E napon eredeti tartalma szerint Mária halálát, temetését és mennybevitelét ünnepli az egyház. A legenda szerint Jézus három nappal halála után föltámasztotta és angyalokkal a mennybe vitette anyja testét. A Mária ünnepek az aratási időszakot fogják közre. Sarlós Boldogasszony a nyitó ünnep, a Nagyboldogasszony az aratást bezárja.

Számos növény kapta róla a nevét: Boldogasszony csepegtette fű; Boldogasszony csipkéje; vagy a   Mária könnye.

Augusztus 20. István napja,  államalapító Szent István ünnepe. Magyarország  ekkor ünnepeli az államalapítást. 

http://netfolk.blog.hu/2013/08/14/o_szent_istvan_dicsertessel

Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél,
De főkképpen nálunk ma, mint országunk oszlopa!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István, nézz mennyből le a szép magyar népedre!

Boldogságos Szűzanyánknak, mint magyarok Asszonyának
Föláldoztad Hazánkat, szentelted Koronánkat!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István, nézz mennyből le a szép magyar népedre!

 (Csángó népének)

Az új kenyér ünnepe is:

A kenyérrel kapcsolatban különböző hiedelmek és mágikus eljárások éltek. Például általános volt a kenyérsütés tilalma pénteken, kedden, és bizonyos jeles napokon, például Luca és Borbála napján.

A sütés egyes fázisaihoz is kapcsolódott valamilyen mágikus kísérő cselekmény. A dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, kemencébe vetés után a dagasztó, illetve a sütőasszony felemelte a szoknyáját, a szakajtót felborította, hogy a kenyér magasra nőjön. Mágikus cselekmény volt a kenyér sütése , hogy kovászolás ( a képen), dagasztás, bevetés előtt és után keresztet vetnek kés élével, sütőlapáttal a tésztára, a kemence szájára.

A kenyér megszegését és fogyasztását szabályozó előírások és tilalmak a kenyér tiszteletét tükrözték. Augusztus 20-án, István napon az új kenyér köszöntésekor számos helyen tartanak összejöveteleket, baráti találkozókat, búcsúkat.

Augusztus 24. Bertalan napja

http://netfolk.blog.hu/2013/08/23/bertalan_kapcsan_a_bormuvessegrol

 és

http://netfolk.blog.hu/2013/08/21/augusztus_24_bertalan_napja

A néphagyomány Bertalant az ősz kezdőnapjának tekinti. Amilyen Bertalan napján az idő, olyan lesz az ősz. A zivatar sok jeget és havat jelent. Sok helyen az őszi szántás-vetés ezen a napon veszi kezdetét. Ha ezen a napon esik az eső, jó káposztatermés lesz, mert Bertalan közé dobálja kezében hordott fejét. A Bertalan napkor köpült vaj gyógyító erejű.

Bertalan napja őszkezdő időpont. Ekkor fordul a munkák sora: a gabona betakarítását az őszi szántás, vetés, a termények begyűjtése, s a szüret váltja fel. Bertalan a szőlőhegyek védszentje lett Pannóniában. Bertalan napján kezdődik a harc a szőlőkben a seregélyek ellen, s mint mondják, Bertalan a nyúzókésével a szüretre, a szőlőfürtök lemetszésére készülődik.

http://netfolk.blog.hu/2015/08/26/augusztus_29_nyakavago_janos_meg_a_fuve

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0035/unnepikii0035.html

http://www.thinkanimals.com/rats/rats-make-great-pets

http://blog.needsupply.com/2013/05/12/for-the-love-of-watermelon/

 http://eletmodkozpont.hu/taplalkozas/cikk/gyumolcsos-lendulet

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_lorinc

https://www.facebook.com/CsikosKepek?fref=photo

 http://www.peanutvan.com.au/peanut-quick-bread.php