A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége a Mesterségek Ünnepéhez kapcsolódva nemzetközi konferenciával indította útjára a Jó gyakorlatok konferenciasorozatot, melynek első része 2014. augusztus 18 –án az Országos Széchényi Könyvtárban kapott helyet.
Kilátás az Országos Széchényi Könyvtárból a Mesterségek Ünnepén
A konferencia megnyitóján Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely vezetője kiemelte, hogy korunkban veszélybe kerülnek a hagyományos kultúrák. A fiatalok nem ismerik eléggé sem a múltjukat, sem a gyökereiket, miközben a néphagyomány mindennapi gondjaiban, életükben segítséget nyújthatna a fiatalabb nemzedék számára. Ilyen például az identitás, szociális integráció, felzárkóztatás, munkanélküliség, vidékfejlesztés problémája.
Többféle megoldás is létezik a felvázolt problémák orvoslására, ezek a járható utak – a „ Jó gyakorlatok”. Beszprémy Katalin hangsúlyozta, hogy Európában fontos a szellemi és kézműves néphagyomány átörökítésének módjait egymással egyeztetni, a jó gyakorlatokat egymással megismertetni. Így lehetséges csak megőrizni közös európai gyökereinket.
A konferencia a néphagyomány átörökítésének sikeres módszereit mutatta be a szakmai kiöregedéssel küzdő kézművesszakmák, örökségmesterségek oktatására, megtartására.
Norvégiában egyeteme van a népművészetnek.
Bodil Akselvoll előadásában bemutatta a népművészet és a népzene gyakorlati átörökítésének gyakorlatát és perspektíváit, ahogy azt Norvégiában a Telemark University College-ban, Norvégia népművészeti egyetemén végzik.
Hazájában a nemzeti identitás kiemelten fontos, ezért igen nagy figyelmet fordítanak erre a területre. Bemutatta, hogy 30 éves jubileumát ünneplő népművészeti egyetemen végzett hallgatók művészként, néprajzosként vagy más területeken diplomájukkal megtalálják a hivatásukat.
Dr. Sándor Ildikó néprajzkutató „Miért jó gyakorlat a magyar („táncházas”) modell?” című előadásában felvázolta a táncházmozgalom három fő szakaszát.
2011-ben a „táncház” módszert mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modelljét felvették az UNESCO nyilvántartásába, amelyben az Egyezmény elveit és céljait legjobban tükröző szellemi kulturális örökség megőrzését célzó programok, projektek és tevékenységek kapnak helyet. Ez a regiszter lehetővé teszi a jó gyakorlatok megosztását, megismerését és közzétételét. Dr. Sándor Ildikó kiemelte, hogy a táncházmozgalomban a népművészet ágai együtt jelentek meg, s elemezte a „ Jó gyakorlat” hatásait.
Susanne Green Németországból „Mesterségek és hagyományos mesterségek az iskolai rendszerben - az oktatás és a gazdasági szektor együttműködése” című előadásában mutatta be a német modellt.
Kerem Koker Törökországból „A hagyomány átörökítésének revivalja – az ISMEK példája” című előadásában az ISMEK felnőttoktatásban elért kimagasló eredményeit mutatta be.
Pál Miklósné a NESZ elnöke a bevezetőben feltett állításokat kérdésekké alakította, így keresve meg az okokat és a megoldásokat.
Előadásában a népi kézművességet oktató formális, informális és non-formális képzések erősségeit és gyengeségeit mutatta be.
Az előadásokat követő moderált beszélgetést Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely vezetője vezette.
A részt vevők egyetértettek abban, hogy korunkban, amikor a tudás már nem apáról fiúra száll, az intézményes oktatásnak kiemelt jelentősége van. Elhangzott: Milyen jó is lenne a népi kézműveseknek egy, a Fölszállott a páva! tehetségkutatóhoz hasonló rendezvény, mely az ifjú és tehetséges népi tárgyalkotóknak is teret, ismertséget hozna, az érdeklődést tevékenységükre irányítaná. De felmerült a kérdés: a kézművesek tudnának-e az említett műsorhoz hasonló színvonalon teljesíteni.
Sajnálatos módon a népi kézművesség tanítása kisgyermek korban, intézményes keretek között nem megoldott, pedig a fogékony gyermekkorban lehet megszerettetni, ekkor alakulhat ki egy életre szóló vonzódás, mely akár a megélhetés forrása is lehet. Az óvodások és kisiskolások nevelésében helyet kell kapnia a néphagyományoknak, a foglakozások tematikájába be kell építeni a kézművességet – fogalmazták meg a jelenlevők. Bereczné Lázár Nóra, az algyői Tojásműhely vezetője több jó hírt is megosztott a részt vevőkkel. Ezek közül a legfrissebb: 2014. augusztus 18-án megalakult a Tojásdíszítők Egyesülete, melynek céljai között szerepel a néphagyomány továbbélésének biztosítása utánpótlás nevelésével.
2014. augusztus 18-án megalakult a Tojásdíszítők Egyesülete
A rendezvényt vezetett séta zárta a Mesterségek Ünnepe területén.
