Hosszúhetény község Baranya megyében,  Pécstől egy ugrásnyira, a Zengő lábánál.

Nevéhez méltóan  több kilométer hosszan benyúlik a Zengő és a Hármashegy felé is a település.

A falu színpompás népviselettel, sajátos népdal-, néptánc-, népszokás- és tájszókinccsel és tájszólással bír, s hagyományait a falu ápolja.  Radó Tihamér népviseletgyűjtő  példát mutat az értékőrzésre, mint ez a cikk is bizonyítja: http://kozkincs.khszinhaz.hu/hirek/a-hiros-hetenyi-viselet-orzoje-rado-tihamer-781

A hosszúhetényi népviselet

A magyar népviselet a magyarság hagyományos öltözködési módja. Fő táji típusai a dunántúli, a felföldi, az alföldi és az erdélyi. Jellegzetes vidékei: Galga-mente, Kalotaszeg, Kalocsa, Lóc, Matyóföld, Hosszúhetény, Hollókő, Kazár, Ormánság, Sárköz, Székelyföld, Torockó, Püspökbogád. - írja a wikipédia.

A  tizennyolcadik századtól Hosszúhetényben a fehér hímzéssel díszített fehér ruhát hordtak, melyeket  keményítve  vasárnaponként a templomba, lakodalmakon, temetéseken vették fel.

Hosszúhetényben a huszadik század elejéig  a fehér volt a gyász színe is . Az Ormánságból ismert a sáfránnyal sárgított, szőtt vásznak, melyekből alkalmi – gyász is! – öltözeteket varrtak az asszonyok. Ez a sajátos színezés tette ünneplővé az egyébként simán szőtt anyagot. 

1978-ban egy 92 éves nénit kívánságára, halálakor ebbe a viseletébe öltöztettek és temettek el, ez volt az utolsó eset.

A fehér hímzés az 1870-es évektől egyre színesebbé vált, majd a viseletek a húszas-harmincas évek polgárosodó paraszti divatját tükrözték.

 A harmincas évek elején Hosszúhetény is a Gyöngyösbokréta mozgalom látókörébe került.

A hetényi csárdást megtekintve meg is értjük, hogy miért:

Ebben az időben a baranyai magyarság viseletének és népzenei arculatának egyik éke volt a hetényiek öltözködése, tánc- és dallamkincse, mely országos hírűvé tette Hosszúhetény nevét. A hagyományőrzést folytatta a Népi Együttes és  manapság is aktív a Hosszúhetényi Hagyományőrző Egyesület, mely  1972 óta a baranyai magyar hagyományok õrzője, utóda a harmincas évek Hetényi Gyöngyösbokrétájának és az ötvenes évek népi együttesének. Számtalan hazai és külföldi fesztiváldíjban részesült, tulajdonosa az Örökösen Kiváló Együttes címnek. Törekvése, hogy a helyben gyűjtött filmekrõl a táncokat, magatartásmódokat a táncosok visszatanulják,  a közönségnek bemutassák, s átélhetõvé tegyenek olyan szokásokat,  melyek nekünk már nem részei az életünknek.

 NŐI VISELET:

Egyik különlegessége a homlok fölött vastag „hurkába” csavart haj, melyet előrefésülés, és fonás után egy szalaggal lekötöttek, majd hátracsavartak. A fonást a fejtetőn kontyba fésülték, s hozzá tűzték például a menyasszony koszorúját, a menyecske gyöngyös „fékötőjét”, vagy az idősebb asszonyok „sipkás fékötőjét”. A lányok haját egy ágba fonták.

Ez a film magáért beszél:

Az asszonyok és lányok rövid szűk ujjú kis imögjükön bő ujjú, nagy imögöt viseltek, ami fátyolszövetből, gyolcsból esetleg  batisztból készült.

Jó, de mi az az imög? Más néven ümög.

A köznapi nyári viseletű menyecske bevarrott, szűk ujjú inge kezdetben fehér vagy egyszínű, a harmincas évektől egyre színesebb lett.

 A menyasszony és a menyecske bő ujjú imögöt viselt,  melyet könyök felett szalaggal vagy pertlivel kötöttek meg. A szép tartást az alsó ing keményített ujja adta.

Hosszúhetényben és néhány szomszédos községben a női ingek ujjaiba hosszában csillagos mintájú piros szőttes csíkokat illesztettek.

Ünnepi viselethez tartozott a saját maguk által díszített kendő, mely két részből állt:

Az alsókendő csipkével szegélyezett kendő, vászonból.

A felsőkendő drága selyem, széles fekete csipkével.

A menyasszony alsó és felső kendője is fehér, s díszes.

Az archaikus mintásan szőtt, fehér felsőszoknyákat  idővel hímzett bársonyszoknyák váltották fel.

Mindig legalább három  alsószoknyát vettek alá, melyek a hossza a legalsótól kiindulva fokozatosan nőt, s az  alját csipke díszítette.

 A kötényviselet :

A menyasszony „slingőtt” kötényt, a lány hímzett bársonykötényt, a menyecske selyemkötény viselt.

 Hétköznap az asszonyok kék vászonkötényt kötöttek maguk elé, így védve  ráncba szedett szoknyájukat.

A lányok, asszonyok „csöcsös” vagy „bütykös” harisnyája a kor nőideáljának megfelelően vastagította a lábszárukat.

Lábukon a lányok papucsot vagy fekete pántos cipőt, a fiatalasszonyok hímzett fekete bársonycipőt hordtak ünnepi alkalmakkor.

Dologidőben mezítláb, papucsban vagy tutyiban, klumpában jártak.

 A legdíszesebb öltözékben templomba jártak, még a táncalkalmakkor is az egyszerűbb, olcsóbb anyagú ruhákat  öltötték magukra.

Hosszúhetényi ízeket varázsolnak elénk az ízőrzők itt: http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=104722

Most, hogy ezt elolvasta, nézze meg a szemléltető filmet :

FÉRFI VISELET:

A férfiak ünnepi viseletében  hamarabb megjelenT az általánosabb, polgáriasodó viselet, mint a nők öltözetében.

Jellegzetes szabású kalap, vászon vagy gyolcs ing, kabát, csizmanadrág keményszárú csizma volt a hosszúhetényi férfi ünnepi viselete.

Hétköznap bőszárú gatyát viseltek köténnyel, s  mezítláb,  esetleg klumpában dolgoztak.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.muharay.hu/index.php?menu=108

http://www.baralib.hu/sites/default/files/page-attachment/hosszuheteny_neptanc.pdf

http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19396

http://www.bama.hu/baranya/kultura/a-punkoknak-bejott-a-hetenyi-nepviselet-395587

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-892.html

A képek forrása:

http://xfree.hu/album_show.tvn?aid=247362

http://public.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?bm=&kr=A_114_%3D%22Hossz%C3%BAhet%C3%A9ny%22

http://hosszuheteny-regi-fotoi.webnode.hu/hosszuhetenyi-nepviselet/

Hosszúhetény régi fotói oldal

A lidérc avagy lüdérc, lúdvérc, lederc, lidroc, lidröc, inglice, mit-mitke … az ősi magyar mitológia mitikus lényeinek egyike. Számos különböző képzeletbeli mesebeli lény gyűjtőfogalma, de ezekben a lidérc képzetekben számos átfedés van.

Azt nem lehet tudni, hogy a lidérc alakok egy valahai közösből származnak-e. A lidérc különben nem magyar sajátosság, jó néhány  európai nép hitvilágában jelen van, s közös, hogy bármilyen hasznos is a lény, gonosz természete miatt ajánlatos minél hamarabb megszabadulni tőle.

 Minden lidérc-szerű lény jellemzője  a tüzes alakban való megjelenés, a szexuális jelleg, valamint a segítőszellem-jelleg.

A legfontosabb alakváltozata a  csirke.

A hit szerint az jut hozzá, aki fekete tyúk első tojását hóna alatt.  Az így világra költött lény gazdájával mint szerető él együtt, ő a kebelén hordja, gazdáját „ cserébe” éjjel nyomja. Érdekesség, hogy ez a lidércnyomás. Szokása gazdája  vérét is szívni, aki ettől érthető módon  legyengül, beteg lesz, még meg is halhat.  A mohó kis lidércnek kell adni az első falatot minden ételből.

Más elképzelés szerint a sötét tojásból kelne ki lidérc. Ezt érdemes elhaítani - a szomszéd háza felé ( na, szépen vagyunk...)

A képen ilyen tojás látható. El is hajították:

Mindezek mellett mi a lidérc előnye? Gazdája minden kívánságát teljesíti, ha az a lidérc  „mit hozzak?” vagy „mit-mit-mit?” kérdésére válaszol. A lidérc  pénzt hord a gazdájának.

Mégis, egy idő után terhes a lidérc, s mint írtam, még meg is halhat tőle a gazdája. Hogyan lehet tőle megszabadulni? Kötélben homokot, vagy rostában vizet hozatnak vele. Mivel ezek teljesíthetetlen feladatok, s ő a kívánságok teljesítésére szakosodott, hát a kudarcba belepusztul.

Néhol úgy tartották, hogy aki lidércet tart, az eladta a lelkét az ördögnek. A lidércet állítólag nem lehet utolérni, ránehezedik az emberek vállára. A temetőben mászkál éjszaka, de az első kakasszóra el kell tűnnie.

A lidérc tüzes alakban is megjelenhet, lehet kincsjelző láng is.Megjelenési formája a bolygó tűz, ami kis kékes láng. A mocsaras vidéken, a földbe temetett állati testek fölött szokott éjjelente fellobbanni.

A lidérc megjelenhet pinduri emberke alakjában is, ekkor is tetteiben rokon a csirke alakkal. A magyar mitológiában az apró lényeket, gyakran emberfeletti erővel azonosítják

Általában véletlenül akadnak rá, ez összefügg a tőle való megszabadulás módjával is. Hiszen aki meg akar tőle szabadulni, dobozba teszi s elhajítja vagy eladja.  Honnan tudni róla? Aki hirtelen meggazdagszik, annak „ördöge” van. Gazdája szeretője, a lelkét eladja neki, minden ételből az első falatot neki adja – mint a csirkének. Ez nem véletlen, hiszen át tud változni csirkévé is.

 Lidérc még az ördögszerető meg fényjelenség is – rendszerint a kettő dolog egyben. Kettő az egyben lidérc – gazdaságos?  Azért fény, mert éjszaka fényjelenségként röpköd. Erdélyben tüzes kendő. Röptében tüzet szór, majd landolás után emberi alakja lesz.  Férfihez nő, nőhöz férfi, távollevő vagy meghalt szerető, házastárs alakjában jön el. Felismerhető azonban a kis hamis, mert a lidércnek lúdlába van! A vélekedés szerint maga az ördög, aki a  házba kéményen, kulcslyukon át jut be, a mezőn alvó embereket is meglepheti.  Mikor eltávozik: tüzet szór, lepiszkítja a ház falát. A gonosz jószág szeretőjét szerencsétlenné, beteggé teszi. Gatyamadzaggal, övcsattal, ujjak összekapcsolásával  meg lehet akadályozni, hogy bejusson a házba. Erre a célra  szentelt tömjénnel, nyírfaággal füstöltek.

 A lidércnyomás ismeretlen okú éjszakai nyomásérzésekkel kapcsolatos. A betegség okát a néphit a   boszorkány mellett a lidérc tevékenységében látta.

A lidérc az irodalomban is megjelenik, íme Szabó Lőrinc verse:

Lidérc

mely feketén alszik a szénben.

Tánczos Erzsébet írása

 Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lid%C3%A9rc

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1332.html

Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925)

Hoppál Mihály: A magyar lidérc-hiedelemkör szemantikai modellje (Ethn., 1969).

Melankolikus ideje az évnek az, amiben most járunk. Manapság nem vezetnek minket szigorú szabályok, hogy hogyan éljünk és haljunk, s az is magánügy, hogy ki mit gondol a túlvilágról, gondol-e valamit.

Annak idején még gyásznak is megvolt a maga „ menete”, ami  a kényszerű kötöttség mellett fogódzót  jelenthetett az egyénnek. Ezek a szokások segítették a gyászolókat abban, hogy meggyászolják majd el is engedjék szeretteiket.

Nézzük most ezeket dióhéjban:

A gyász ideje a hátramaradottak számára megszabott volt, hat héttől egy évig terjedt, attól függően, hogy milyen életkorú hozzátartozóját veszítette el valaki. Csecsemőt, kicsike gyermeket hat hétig gyászoltak, nagyobbacska gyermeket hat hónapig, felnőttet egy évig gyászoltak. Ez a „ leosztás” mai szemmel igen ridegnek tűnik, de ne feledjük, hogy a csecsemőhalandóság igen magas volt, valahol az élet részének tartották – „ ISTEN ADTA- ISTEN ELVETTE” tartották.

A legfájdalmasabb az eladó lányok, házasulandó korú fiatalemberek elvesztése volt, őket életük végéig  gyászolta az édesanyjuk. Az idősek elvesztése szintén az élet rendjébe simult, az idősek már életükben szépen elrendezték dolgaikat, például előkészítették temetési ruhájukat. A gyász időtartama függött  a gyászoló életkorától is. Az idősebbek akár életük végéig gyászoltak, a  középkorúak megtartották az egy évet, a fiatalok viszont sokszor elhagyták, megtörték az előírt gyász időt.

A gyászolók fontos tevékenysége volt az alamizsnálkodás, melyet sokszor maga az elhunyt is előírt. A szegényeknek úgy adtak pénzt vagy egyebet, hogy a halott lelki üdvéért imádkozzanak: „mert a szegények imáját jobban meghallgatik”.  Ez a halott-tisztelet jellegzetes motívuma, melyben a megajándékozott  mintegy a halott megszemélyesítőjeként  jelenik meg.

A gyász legegyszerűbb jelzése – férfiaknál –  a  kalap levétele volt. Lányoknál, asszonyoknál a kibontott haj, ezt a lányok kendővel fedték be.

 A FEHÉRGYÁSZ:

A fehér színű viselet  a vászonnemű eredeti dísztelen színéhez való visszatérés, a festésről való lemondás révén jelezhette a gyászt. Ezt erősítette a fehér  szín tisztító erejébe vetett hit.  Hazánkban a fehér gyász színe főleg Dél- és Nyugat-Dunántúlon volt legtovább szokásban.

Somogy megyében, az Ormánság területén az idősödő asszonyok egyre inkább elhagyták a fiatalabb korukban használt színeket, végül már csak fehérben jártak.

A gyászoló  fiatalasszonyok fehérre cserélték le színes főkötőiket, pruszlikjaikat, kötényeiket, és csak a férfiak kalapja maradhatott fekete színű - ha nem vették le a kalapot.

Ez az általános fehér gyász szín emlékként a Torockói asszonyok fehér öltözetében máig fennmaradt.

Ide tartozika  fehérítetlen vásznak mellett a sáfránnyal sárgított vászonruha is, mely a Dél Dunántúlon, Csökölyön még a 19. század végén is szokásban volt. Az itteni fehér gyászruha blúzból, alsó-, felső szoknyából, kötényből, váll- és fejkendőből, félrevetőből, valamint a fejfedőt fogó pántból a kászliból állt.

Az itteni idős emberek ruháját, halotti ravatalát és a gyászruhát is sáfránnyal sárgították.
Érsekcsanádon ez a szokás még a 20. század elején is szokásban volt; itt még ekkor is sáfrányos ravatalon, sáfránnyal sárgított halotti ruhába öltöztették az idős embereket.

A fekete öltözet bizonyos elképzelés szerint a sötét színben való elrejtőzésben, befelé fordulásban gyökerezhetett.  Érdekesség a gyermeküket gyászoló anyák öltözetében a piros, a fiatalokat, gyermekeket gyászolóknál a kék, az ifjú legény gyászolásánál pedig a zöld szín is megjelent.

A gyászidő alatt tilos volt a vígsághelyekre menniük a gyászolóknak, nem mehetnek táncba. Nem is nótázhattak, de a templomban énekelhettek. A nyilvános helyektől vissza kellett húzódniuk, a gyászidőn belül az újabb házasságkötés is tilalmas volt. Idősebb özvegyek ha esküvővel álmodtak,  hamarost bekövetkező halálukkal magyarázták,  hogy akkor majd  elhunyt  párjukkal kelnek újra egybe. A fiatalok akik szüleiket, testvéreiket gyászolták nem mehettek bálba, mulatságba, vigasságba, nyilván nem kötöttek házasságot, ezzel megvárták vele a gyászév leteltét.

 Nehéz téma ez, mert maga a halál beálltáról való vélekedés  sem volt egységes az egész országban.

Egyes hiedelmek szerint   a halál fokozatosan következik be; a holttest egy ideig lát és hall. Csak bizonyos életfunkciókat veszt el  azzal, hogy nem lélegzik, mások megmaradtak a hiedelmek szerint. ( Egyes hiedelmek szerint a meghaltak a  túlvilágon például körmeneten, búcsún vesznek részt.)

Élet és halál közötti ősi határ a temetés.

Még a XX. században is szokás volt a halott mellé a koporsóba különböző tárgyakat helyezni.

A  legfontosabbnak  a halott felöltöztetését, tehát ruházatát tartották.  Használati tárgyakat, szerszámokat  is tettek a koporsóba; de  nem annyira hasznos, mint inkább a halottnak kedves tárgyakat: gyerekjátékot, pipát, zsebkendőt temettek vele. Szokásban volt az olvasó, imakönyv, Biblia  koporsóba helyezése.

A levágott hajat és körmöt  nem volt szabad elkótyavetyélni, hanem összegyűjtve a halott mellé tették, mert a túlvilágra vezető úton szüksége van rá. Ha hiányzik akkor  „visszajár” érte, amit azért senki sem szeretett volna. A túlvilágra vezető utat  hosszú ideig tartó és fáradságos, akadályokkal terhes utazásnak képzelték el, amelyre el kell látni az eltemetett halottat. A halott szeméről levett pénzt kezébe vagy mellé helyezték a koporsóba. Ezt azzal magyarázták, hogy a halott vízen vagy hídon átjut a túlvilágra, és  a nála levő pénzből fizeti a vámot. Ha nem teszik mellé, visszajárhat érte az élőkhöz, azt pedig senki sem akarta.. .

A halott túlvilági ellátásának gondolata  érhető tetten   a ruházat kötőinek, gombjainak kioldásában is, mégpedig azért, hogy  ne gátolják szabad mozgását a túlvilágon. Pont ezért néhol cipőt  húztak  a halottra, hogy tudjon menni a többiekkel,  néhol viszont éppen úgy tartották, hogy nem szabad rá lábbelit adni.  Sőt mi több, a csizma sarokvasát le kell venni,  mert annak kopogása felébresztené  a „pokol kutyáját”.

Az  álomban megjelenő halottak „üzeneteiből” és a halottlátók tudósításaiból " informálódott" a család. Ezek beszámolnak valamilyen, a család halottainak hiányzó dologról, ami legtöbbször ruhadarab: kendő, nadrágszíj, harisnyatartó, melynek hiánya kényelmetlenné teszi a túlvilági életet.

MA:

A halottakról való  méltó megemlékezés a sír  évenkénti díszbe öltöztetése  ma is. A katolikusok mindenszentekkor (november 1.), a protestánsok pedig halottak napján (november 2.) mennek a temetőbe szeretteik sírjához. Mind a mai napig fontos az elhunytak emlékezetének ez az ünnepe, melyben élők és holtak összetartozása fejeződik ki .

 MINDENSZENTEK NAPJÁRÓL BŐVEBBEN ITT IS OLVASHAT: http://netfolk.blog.hu/2013/10/31/november_1-_mindenszentek_napja

HALOTTAK NAPJÁRÓL ITT ÍRTAM BŐVEBBEN: http://netfolk.blog.hu/2012/11/02/november_2_vagy_3_a_halottak_napja_gyujtsunk_gyertyat

 Régebben szokás volt, hogy az egész család együtt kereste fel hozzátartozóik sírjait, koszorút, virágot, gyertyát helyeztek részben a sírhantra, részben pedig magára a sírjelre is. A felnőttek addig imádkoztak a sír körül, felidézték a halottakhoz fűződő emlékeket, vagy éppen egymás gondjairól beszélgettek, amíg csak égtek a gyertyák. Ekkor még a messzire származott családtagok is hazatértek.

A temetőből hazatérve sok helyen a mai napig gyertyákat gyújtanak az ablakokban, az asztalon – rendszerint itt annyi szálat, ahány halottjukról megemlékeznek.

A betegek és az öregek számára sokszor az ágyuk mellé helyezik a gyertyákat. Ilyenkor minden családtag összegyűlik, s együtt imádkoznak a halottaikért. Az imádkozás kezdetét és végét rendre a templomi harangszó jelzi. A néphagyomány szerint a közös imádkozás idején vagy az éjjel hazalátogatnak az elhunytak lelkei. Számukra  ezért vizet és sót készítenek ki éjszakára az asztalra vagy az ablakba.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.zselica.hu/?page=f09.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_gy%C3%A1sz

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/54.html

http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/07/410.html#416

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:_ZSNNFvAb4cJ:mek.niif.hu/02100/02152/html/07/58.html&client=firefox-a&hl=hu&gl=hu&strip=1

v

Lukács evangélista tisztelete hazánkban mindig virágzott, de nyilván naptári helye: Gál, Vendel, Orsolya, Dömötör, Simon-Júdás jelesebb ünnepének közelsége miatt igazában mégsem tudott kibontakozni.

Lukács evangélista Pál apostol útitársa még a megtérése előtt művelt pogány orvos volt, ezért az orvosok és kórházak, fürdők jeles védőszentje. Pál emlegeti így: „Lukács, ama szeretett orvos” Hazánkban az ő nevét viseli a budai Lukács-fürdő és kórház, amelyet az irgalmasrend alapított. Szobra is ott látható az épület homlokzatán. Lukács különös részvéttel nézte a beteg embert.

Lukács evangéliumát az ökör jelképezi, mert előadását Zakariás áldozatával kezdi. Ezért lett a szegedi mészárosok céhének barokk védőszentje.

A Lukács keresztnevet különösen örmények és bunyevácok kedvelik.

A hagyomány szerint Lukács felkereste Szűz Máriát sok kérdést tett fel Jézus gyermekkoráról, melyekre  választ kapott. Így írhatta meg  részletesen Mária életét, Jézus gyermekkorát. Talán ebből támadt az a jámbor hagyomány, hogy Lukács festő is volt és a Szűzanya képét megörökítette. Számtalan Mária-képről állítja a legenda, hogy Lukács alkotása.

 Nem meglepő ezek után, hogy  Lukács a festők védőszentje is!  S tény, hogy a műélvezet az egészséget támogatja, így fér meg Lukács  alakjában a festészet az orvoslással.

2002 óta  október 18-a a Magyar Festészet Napja, ez egy nagyszerű kezdeményezés.

A Maria Maggiore-bazilikában őrzött Mária-képről, amelyet a hagyomány Szent Lukács festményének tart, különös történetet mondanak el:

Nagy Szent Gergely idejében, a 6. század végén pestis pusztított Rómában. Mivel a járvány nem akart szűnni, a pápa körmenetben hordozta körbe e képet a csapással sújtott városban, és a vész elmúlt.

Márton pápa, aki vitában állt Róma városának polgári vezetőivel, egy alkalommal a kép előtt misézett és áldoztatott. Nem sejthette, hogy az áldozók között van valaki, aki a ruhája alatt tőrt szorongat, azzal a szándékkal, hogy amikor hozzá lép a pápa, megöli. Abban a pillanatban azonban, amikor a pápa nyújtotta neki az Úr Testét, hirtelen megelevenedett a Mária-kép, ránézett a merénylőre, aki ettől a pillantástól megvakult, és a pápa megmenekült.

E nap a Mecsek-alján a gesztenyeszüret napja, akkor tartják a pécsváradi leányvásárt is. A leányvásárokról itt is olvashat:

http://netfolk.blog.hu/2013/09/25/leanyvasar_lesz_a_heten_de_mi_az_a_leanyvasar

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

wikipédia

http://www.katolikus.hu/szentek/1018.html

http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0074/unnepikii0074.html

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_lukacs_evangelista

http://www.differencebetween.co.in/animal/difference-between-ox-and-bull/

A Brigitta név jelentése erős, erényes, magasztos.

 Szent Brigitta, régi magyar nevén Brigida, Breda, többek között Írország védőszentje, aki a V-VI. sz. fordulóján élt a hagyomány szerint. Egy tölgyfa alatti cellában töltötte napjait. Könyörgésére számtalan csoda történt. Egy fogadóst, név szerint Márkot meggyógyított; tizennyolc egyházat Nagycsütörtöktől Húsvét végéig egy véka sörből bőségesen ellátott; egy leprásnak, aki tejet kért, friss vizet adott, mert teje nem volt, de a víz tejjé változott, és ebből merítve egy leány is meggyógyult. Más leprást is meggyógyított, két vaknak pedig visszaadta a szeme világát. Azon a helyen épült a híres Kildare "Tölgyfahajlék" kolostor. Leprásokat gyógyított és vakok látás átadta vissza. Ő maga fél szemére vak volt. Ennek külön története van. Szép hajadon lányként elérkezett az idő, hogy már muszáj volt férjhez mennie. Hogy elkerüljék a kérők, azért fohászkodott, hogy legyen valami testi hibája. erre egyik szeme megpattant és kifolyt. eddig a horror.

Ez után az esemény után márt nem kellett aggódnia a sok kérője miatt, apácának állhatott.

(részlet)

Észak Junója

A hagyomány szerint az V–VI. század fordulóján élt. Egy tölgyfa alatti cellában remetéskedett. Azon a helyen épült a híres Kildare „Tölgyfahajlék” kolostor. Névünnepe február 1-je. Állítólag azért, mert ezen a napon született egy druida (kelta pap, sámán, szó szerinti jelentésben: „a tölgy tudója”) szolgálójának gyermekeként, méghozzá napkeltekor

Brigitta (ír nyelven Brighid) jelentése: „ragyogó, fennkölt”, illetve „erős”, hasonlóan a német

Berthához (ónémet Beratha). Az utóbbi a téli napfordulatnak, a fény születésének istennője volt a germánoknál, s eredetileg Brighid is hasonló tisztséget viselt a kelta panteonban. A legfőbb istennőháromságot személyesítette meg. Ő volt a tűz, a tűzhely és kovácsolás; az otthon és a szülés (ellés); a kutak, a gyógyítás és a varázsszavú költészet védnöke.

Skóciában Bhatta  a neve, ő a Köpönyeges Szent Brigitta, aki köpenyében óvta a szent gyermeket születése után, míg Szűz Mária gyengélkedett. . Egy legenda szerint ugyanis segített a Szent Szűznek  szülésnél, aki cserébe átengedte neki a naptárbeli névnapi elsőbbséget, ezért előzi meg Brigitta napja Mária megtisztulásának ünnepét (febr. 2.)Azt tartják, hogy Szent Brigitta 525. február 1-én halt meg. Fehér Hattyúnak, a Fehér Dombok Menyasszonyának, Aranyhajú Menyasszonynak nevezték („menyasszony” angolul bride.). Ő volt a Dicsőség Királyának Anyja, a Napot szülő istenanya. A kildare-i tölgyfahajlék az ő szentélye lehetett eredetileg. (A tölgyfa a kelták szent fája volt.) Brighid „cellájában” ősidőktől fogva égett a szent láng, s nem is aludt ki addig, amíg a XII. században normann hódítók fel nem dúlták a helyén emelt klastromot.

SVÉD SZENT BRIGITTA

logikusan a svédek védőszentje, aki oly szorosan hozzátartozik a svéd történelemhez, mint Jeanne d'Arc Franciaország vagy Assisi Szent Klára Itália történetéhez. Ő azonban  egymaga, férfi segítő nélkül dolgozott..  Remek páros alkotott például  Benedek és Skolasztika, Ferenc és Klára.

Brigitta környezetében voltak szent életű férfiak és tudós papok, de közülük egyik sem lett szent, s nem közös alkotás az életművük.

Brigitta befolyásos családból származott, anyja például rokonságban állt Svédország királyi családjaival. Brigitta gyermekkorára sötét árnyként borult édesanyja halála: 11 esztendős volt, amikor édesanyját elvesztette. Míg férjhez nem ment, az egyik nagynénjénél élt, elszakítva  szűkebb családjától.  Ekkor találta meg a keresztény vallást.

Tizenhárom éves korában férjhez adták, bár ő kolostori életre vágyott. Házassága első két évében önként vállalt megtartóztatásban élt, később nyolc gyermek született. A háztartást és a gazdaságot  Brigitta vezette, s közben nemcsak azt tanulta meg, mit jelent a ház asszonyának és családanyának lenni, hanem azt is, hogyan kell mindeközben a maga akaratáról egészen lemondani.

Nem sokkal azután, hogy kolostoralapítási tervei  lettek, Isten szólt Brigittához: ,,A virágok kinyíltak. A gyümölcs is beérik, ha eljön az ideje. Most menj Rómába, és maradj ott, míg nem látod a pápát és a császárt, és nem közlöd velük, amit majd mondok neked.'' Férje halála után  így Brigitta Rómába költözött. Háza nyitva állt az északról érkező zarándokok előtt.  Brigitta elérte, hogy V. Orbán pápa elhagyta Avignont, és visszatért Rómába. Nem sokkal később azonban a pápa úgy érezte, nem tud azokkal a nehézségekkel megküzdeni, amelyekkel szembetalálta magát, és visszafordult. ,,Fáradt vagyok a harchoz!'' Akkor a látnok asszony ezt mondta neki: ,,Azt hiszi, Szentséges Atya, hogy az én szívemet nem sebzi a honvágy az északi táj után, ahol a tavak kristálytiszta vizében ősrengetegek és hullámzó gabonaföldek tükröződnek? De nem a vágyainknak kell megszabniuk, milyen úton járjunk, hanem Isten akaratának. S ha mégis visszatér Avignonba, tudja meg, csak azért teszi, hogy ott meghaljon.'' -- Orbán néhány héttel azután, hogy Avignonba érkezett, meg is halt.De annak érdekében is sokat tett, hogy a püspökök és papok változtassanak életmódjukon.

Halála után oly nagy kegyelettel szállították Svédországba, hogy az már a szentet megillető tisztelet jelének volt tekinthető.

FORRÁS:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_brigitta

http://osara.wicca.hu/brighid.html

http://www.katolikus.hu/szentek/0723.html

http://www.keresztenymagyarorszag.hu/tortenelem/szentek/SV%C9D+SZENT+BRIGITTA

 Nyelvészeink megállapították, hogy a  Dénes  utónév görög eredetű,  maga a bor és a mámor istenének, Dionüszosznak a nevét rejti.

A  népi kalendárium az időjósok figyelmébe ajánlja  a napot,  mert  Dénes névünnepe "megmutatja" a telet. Hogy? Hát így: ha északról fú a szél, és tiszta az ég, és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha nyugat felől fú a szél, és az ég  felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a jövő évben.

Szent Dénes vértanú Párizs püspöke volt,  a Merovingok, majd Karolingok védőszentje.

Dénes sok embert térített meg. Emiatt szembekerült a pogány papokkal. Végül lefejezték Párizs legmagasabb hegyén, a mai Montmartre-on, amely akkor druida szent hely volt.  Legendája szerint, miután lefejezték, Dénes felkapta a fejét, még két mérföldet sétikált, és közben egész úton prédikált. Ahol végül összeesett és meghalt, szentélyt emeltek. Ebből lett később a Saint-Denis-székesegyház, a francia királyok temetkező helye.

 Sokszor így, fejével kezében ábrázolják:

A Tizennégy Segítőszent egyike, fejfájósok szokták magukat oltalmába ajánlani -ha levágják már nem fáj?

A történelem folyamán többször felkavarta a kedélyeket a Szent Dénes-kérdés, azaz, hogy ki volt ő valójában.

Dénes meg a medve:

Dénes volt a neve annak az előkelő magyar ifjúnak, aki a mondai hagyomány szerint bekívánkozott Menedékkő középkori karthauzi szerzetesei közé. Mindenki igyekezett erről lebeszélni, ő azonban állhatatos maradt. Alázatosságát  próbára tették:ő lett a birkapásztor. Ez a derék Dénes  azonban megfelelt a feladatnak. Egy alkalommal az erdőből nagy medve tört elő és több juhot elragadott. Dénes nem tudta  juhait megtartani, és ezért  büntetést kért a maga számára. Elöljárója  azt tanácsolta neki,  hogy a medvét a szent engedelmesség nevében szólítsa föl, hogy a nyájat hagyja békén. Így is történt, a medve értett a jó szóból,  meghunyászkodott, mire Dénes övével átkötötte és a kolostorhoz vezette. Végül a  mackót szabadon engedték , de meghagyták neki, hogy a monostort messzire kerülje el.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.katolikus.hu/szentek/szent159.html

http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0069/unnepikii0069.html

http://mek.niif.hu/04600/04626/html/legenda0095.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_D%C3%A9nes

Október 7-e Rózsafüzér Királynője, más néven Olvasós Boldogasszony napja hálaünnep a Szent Szűz közbenjárásáért, az Isten segítségéért. V. Szent Piusz pápa 1571-ben Lepantói ütközet alatt a rózsafüzért imádkozta, így  remélt segedelmet  a pogány törökök ellen. Ima közben látomása volt, amelyben a keresztes hadak győzelmét látta. Szűz Mária segítségének tulajdonította, hogy a csatát a keresztény seregek nyerték meg, és ezzel megkezdődött a török hatalom hanyatlása.
V. Szent Piusz pápa a győzelem tiszteletére engedélyezte Rózsafüzér Királynőjének ünnepét. 1716-ban  XIII. Gergely pápa elrendelte az ünnepet, majd XI. Kelemen pápa az egész egyházra kiterjesztette.

A néphagyomány szerint Szent Domonkos imádkozta először a rózsafüzért, mely imádság  a domonkos szerzeteseknek köszönhetően a XV. század folyamán nyerte el formáját.  Bár az z ünnepet  V. Piusz először Győzelmes Boldogasszony néven jegyezte : a Rózsafüzér Királynője nevet csak 1960-ban XXIII. János pápa  adta a napnak.

Ragadjuk meg a megfoghatatlant a Magtárban!- Ez a Szellemi Kulturális Örökségeinket innovatív módon bemutató kiállítások mottója.

Szép, szép, de mégis, lehetséges-e megragadni azt, ami lényegénél megfoghatatlan? A válaszom megnyugtató: a kiállítás bizonyság rá, hogy lehetséges.

 A plakátok érzékeltetik, hogy a matyónak mekkora közösségformáló ereje volt a múlt században.

A  szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO egyezmény eszmeiségén alapul  a kiállítás, de úgy, hogy  a nem szakembere, s FŐLEG az ifjúság számára is  élménnyé téve láttatja meg, hogy mitől lesz egy népszokás, tevékenység, tudás  erővé, mégpedig közösségalkotó és identitásképző erővé.  Olyanná, mely a szellemi kulturális örökség jegyzékek  részévé válik.

Matyó babák vitrinben

A matyó népművészetet, mint élő közösségi kultúrát, tudást és önkifejezési formát innovatív módon bemutató Míves kézműves örökség – A matyó népművészet címet viselő időszaki kiállításnak nagy erénye, hogy minden látogatóhoz szól.

Itt és most csak néhány rózsa százból

Majdnem 100 rózsa...

Az átfogó bemutató az ismeretek közlésén túl a történelmi távlatból, a múzeumok homályából közénk, látogatók közé hozza " a matyót".

Szobabelső

Lehet komód fiókjait ki-ki huzigálva ismerkedni a miskolci Hermann Ottó múzeum s a mezőkövesdi Matyó Múzeum eredeti kézműves textíliáival. Üveg alatt vannak, persze, de mégis, közelről élvezhető a szépségük.

Fiókokat huzigálni mindenki szeret.

Meyke- Molnár Madarász Melinda modern öltözete a matyó kollekciójából magával ragadó: úgy őrzi a matyó jellegzetességeit, hogy elegáns szép álomruha. Ez is az értékőrzés magas foka.

A Magtár legfelső szintjén a Szellemi Kulturális Örökség aktív megismerésére is mód van. A kalocsai minták hatalmas viaszosvászonra kerültek, s a látogatók reszortja szépen kipingálni  az autentikus minták alapján - filctollal - s kézjegyükkel ellátni.

JAVASOLT SZÍNEK A MINTÁKHOZ - SZARKA VERA PINGÁLÓASSZONY ELMONDÁSA ALAPJÁN

A LÁTOGATÓK PINGÁLT " FALÁNAK" RÉSZLETE

Siessen, aki ebben részt akar venni, mert a tevékenység igen népszerű, már csak pár színtelen virág akad. Lehet, hogy csak bennem merült fel, de azért jó lett volna hangsúlyt helyezni a matyó s a kalocsai elkülönítésére, ennyiből egy iskolás gyerek nem biztos, hogy észleli, két külön " örökségbe " kóstolhatott bele.

Öltözni is lehet, népviseletbe persze ( főként nagyobb méterek vannak), és busó buzogányt is összeilleszthetnek az érdeklődők, hiszen az UNESCO a mohácsi busójárást 2009. szeptember 30-án  felvette Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

 Bár remélhetőleg a szellemi örökségünk  sohasem évül el, a kiállítást  már csak 2013. október 31-ig lehet megtekinteni. Érdemes!

Itt is olvashat még a matyó népművészetről:

http://netfolk.blog.hu/2012/11/27/matyo_nepviselet_nepmuveszet

a kalocsairól:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/06/viragos_retunk_a_kalocsai_motivumvilag

és a busójárásról:

http://netfolk.blog.hu/2013/02/09/busojaras_azaz_poklade

 Tánczos Erzsébet írása

/:Kék a kökény recece, ha megérik fekete,
Én utánam barna legény ne gyere.:/
/:Én is annak a babája vagyok,
Aki nékem minden este páros csókot adott,
Kék a kökény recece, ha megérik, fekete,
Én utánam barna legény ne gyere.:/

/:Azt kérdi a kapitány, ki babája ez a lány,
Ki babája ez a csinos barna lány.:/
/:Én is annak a babája vagyok,
Aki nékem minden este páros csókot adott,
Kék a kökény recece, ha megérik, fekete,
Én utánam barna legény ne gyere.:/

Magyarországon is honos gyógynövény a kökény. Virága és termése is felhasználható.   A növény  népies nevei: ekeakadály ( beszédes név!), tövisfa, kökönye, boronafa (ezek  aztán beszédes nevek! ) A szilva egyik rokona.   Áprilisban nyíló fehér virágzatai olyan habosak, mint valami brüsszeli csipkecsoda.

Érdemes magunknak szedni, mert  bár a bioboltokban  gond nélkül  beszerezhetjük, de csillagászati árat kell fizetnünk érte.

Mire jó a kökény termése?

A gyümölcsből  készül immunerősítő, vérnyomáscsökkentő, de ajánlják bélhurutos panaszok enyhítésére, sőt fogyni vágyóknak is.népgyógyászat sárgaság és aranyér kezelésére is javasolja. Érdekes, hogy a  virágzata teaként hashajtó, míg terméséből készült lekvár viszont  pont hasfogó hatású . Tudtad, hogy fájából sétapálcát és golfütőt készítenek?

Az apró, fanyar kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs termését az első fagyok után érdemes begyűjteni, mikor már megcsípte a dér. Ettől ugyanis fanyarságából veszít, s kissé édeskés íze lesz. Termését a madarak is szívesen csipegetik, úgyhogy azért hagyjunk nekik is a hideg napokra! A fészekrakásra is alkalmas kökénybokrok méhlegelők is, A kerítés mellett jó szolgálatot tesz, mert áthatolhatatlan   sűrű  sövény. Kevésbe díjazom, ha játszóterekre telepítik sövénynek, mert igen szúrós.

Mikor érdemes begyűjteni a kökény termését?

A nóta szerint a kökény akkor érett, ha színe feketévé változik. Nyersen is ehető, le is lehet fagyasztani, s előkapni, mikor kell.

 Hogyan kezeljük?

A begyűjtött gyümölcsöket hideg vízben mossuk meg, Fontos, hogy csakis hidegben, a forró víz ugyanis leoldja a hamvasságot adó értékes viaszréteget. Legegyszerűbb, ha lecsöpögtetés után adagokra osztva lefagyasztjuk.
A gyümölcsök ezután bármikor feldolgozhatók.

Mi készülhet belőle?

Gyermekkorunkban gyakran találkozhattunk a termésével, s megrágcsáltuk a hívogatónak, finomnak ígérkező gyümölcsöt. A szépsége okán  elképzelt kellemes zamat helyett azonban keserű ízt kaptunk.. Felnőtt fejjel már értékelni tudjuk a kökény különös ízét , s finomságokat is készíthetünk belőle. A termésből készíthető: lekvár, dzsem, befőtt, szörp, pálinka. Érdemes megjegyezni, hogy kiváló zseléalapanyag!

A kökénylekvár készülhet így:

Tisztítsuk meg, és kevés vizet aláöntve főzzük puhára  a kökényt. Utána szitán törjük át, és takaréklángon állandóan kevergetve sűrítsük be. Mivel a kökény rendkívül pikáns, savanykás, az édesítését ízlés szerint, kóstolás útján végezzük.

 A kökénydzsem készülhet így:

A megmosott kökényt lassú tűzön 3/4 órát főzzük, majd átpasszírozzuk. Hozzáadjuk a kökénnyel megegyező mennyiségű  cukrot és lassú tűzön  még mindig főzzük. És ennyi!  Máris üvegekbe szedjük és dunsztba tesszük .
Lehet lágyítani az ízét almával.

Kökénymártás többféleképpen készülhet,  

van egyszerűbb és van macerásabb változat is. Én az energiatakarékosabb variációkra szavazok. A kökénymártáshoz  a kökényt cukorral felfőzzük és kevés vízzel elkevert keményítővel  sűrítsük. Ennyi!

Kökénylikőr 1.:

A kökényt megmossuk és megszárítjuk. Azonos mennyiségű kökényt és cukrot jól összekeverünk fahéjjal, 2 rúd félbevágott vaníliával, 40 százalékosra hígított gyógyszertári alkohollal vagy igazi gyümölcspálinkával. Ezt a keveréket   legalább 1 hónapig érleljük, majd leszűrjük Remek karácsonyi ajándék lehet!

Kökénylikőr 2.:

A kökényt összezúzzuk a magjával egyetemben ( kalapács alapvető), és egy üvegedényben ráöntünk annyi tiszta szeszt, hogy ellepje. Naponta többször rázogatjuk, éppen ezért a konyhában tartjuk legalább egy hónapig.  Ezután szűrőpapíron vagy dupla vászondarabon átszűrjük, és hozzáadunk egy fél kg cukorból és egy liter vízből főzött, kihűlt szirupot. Legalább egy hétig állni hagyjuk, utána újra átszűrjük szűrőpapíron vagy dupla vászondarabon, palackozzuk, és minél tovább hagyjuk állni, annál ízletesebb lesz.

Kökénykocsonya

Azonos mennyiségű kökényt és almát ( héjastól, A HÉJA ZSELÉSÍT!)) edénybe helyezünk, kevés vízzel pépszerűvé főzzük. Egy fazékra vászondarabot erősítünk, úgy, hogy közepén mélyedés legyen, ráöntjük a péppé főzött gyümölcsöt a levével együtt, és átcsepegtetjük. A lefolyt levet főzőedénybe tesszük, a kökény súlyával megegyező mennyiségű cukrot hozzáadva tovább forraljuk. A tetejéről a habot közben leszedegetjük. Lassan kocsonyássá fog válni, csak addig ki kell bírni. A kész, még forró kocsonyát üvegekbe töltjük, tetejét tartósítószerrel látjuk el, és kihűlés után celofánnal lezárjuk.

Kökényzselé – jaj, nagyon macerás!

Kell hozzá 1 zacskó zselésítőszer, 1 kg kökény és azonos mennyiségű cukor

Elkészítés  így történik:

A kökényt megmossuk és kimagozzuk- ettől macerás. Aki már próbálta, biztos egyetért velem. A kimagozott kökényt felöntjük 2 dl vízzel és forralni kezdjük.

Az első forrás után hozzáadjuk a zselésítőszert és tovább forraljuk. Majd cukorral ízlés szerint édesítjük és még forrón a tiszta üvegekbe öntjük. Végül szárazon kidunsztoljuk.

A kökénylekvár így készül:

 Az  érett kökényt tisztítsuk meg, majd kevés vizet aláöntve főzzük puhára. Szitán törjük át, lassú tűzön főzzük, állandó kevergetés mellett. Ízlés szerint adjunk hozzá cukrot, mézet vagy esetleg mindkettőt. Ha a gyümölcshúst nem tudjuk teljes egészében kipasszírozni, a visszamaradt pépet engedjük fel kevés vízzel és felforralva újra törjük át a szitán. Üvegekbe töltve hagyjuk kihűlni.

 Így készíthetünk kökénybefőttet:

 Az arányok a fontosak! Kevesebb kökénnyel is elkészíthetjük! 4 kg dércsípte kökényt megmosunk és szitára téve lecsurgatunk. 2 liter vizet 2 kg cukorral felforralunk, és a forrásban levő szörphöz adjuk a kökényt. Néhány percig közepes tűzön főzzük, majd levéve a tűzhelyről kihűlésig a gyümölcsöt a szörpben hagyjuk. Azután kiszedjük a kökényt, és üvegekbe rakjuk. A szörpöt még egyszer felfőzzük, és kihűlve a kökényre öntjük. A gyümölccsel megtöltött és szörppel felöntött üvegeket tartósítószerrel történő kezelés után lezárjuk, 25 percig hőkezeljük. Kihűlés után hűvös helyen tároljuk.

 A kökényszörp receptje:

  Ehhez feltesszük főni a kökényt. Annyi víz kell, hogy épp ellepje.      Mikor puha passzírozzuk. A magnélküli pépet újra forraljuk vízzel,  majd újra átpasszírozzuk. Finom tésztaszűrőn átszűrjük. A leszűrt levet cukorral összeforraljuk. Teatojásban mehet bele csillagánizs, fahéj és szegfűszeg meg kevés citromhéj, citromlé és citromsav is. Végül mehet az üvegekbe.

Mire jó a virága? Ez tavasszal aktuális, de most sem felesleges információ:

 A virág forrázata a következőket tudja:

• enyhe hashajtó
• vértisztító
• vizelethajtó
• magas vérnyomást csökkentő
• enyhe fogyasztó étvágycsökkentő hatásánál fogva

Ezt a növényt azoknak javaslom, akiknél ajánlott az anyagcsere fokozása, mert jó vízhajtó, vértisztító és enyhe hashajtó, még gyerekek is használhatják. Érdekes módon a gyümölcse, nagyobb mennyiségben, szorulást okozhat.

Hozzávalók a kökényvirág teához:

kökény virág
víz
méz/ cukor /édesítő temperamentum szerint
citromlé ízlés szerint
 

Kökényvirág tea elkészítése:

A kökény virágából főzött tea étvágycsökkentő, ezért a fogyókúrázók gyakran élnek vele.  A kökény virágát még a teljes kinyílást megelőzően érdemes begyűjteni.  Kedvelt módszer a terítős szedés,- Ez azt jelenti, hogy a bokor alá terítőt terít és bottal megveregeti a bokrot a begyűjtő. A terítő tartalmát vászonzsákban hazaviszi és átválogatja. Szárítani kiterített vásznon  érdemes.

A virágából készült főzet így  készül: két evőkanálnyi szárított növény kerül negyed liter vízbe. Ezt egy percig főzni kell. Ez a tea gyomorgörcsoldó, de például  vese és hólyagbántalmakra is ajánlott.
Fáradt lábainknak enyhülést jelent, ha a virágból készített főzethez teszünk egy marék sót, és ebben áztatjuk a meggyötört lábainkat.

Tánczos Erzsébet írása

 Forrás:

http://indafoto.hu/tag/k%C3%B6k%C3%A9nyvir%C3%A1g

http://www.femcafe.hu/cikkek/egeszseg/elfeledett-gyogynoveny-kokeny

http://www.gyogynovenyek.net/gyogynovenytar/kokeny.php

http://vajdasaginoiezmegaz.blogspot.hu/2012/01/kokenylikor-es-kokenymartas.html

http://www.femina.hu/fogyokura/beltisztito_anyagcserejavito_hazi_csodaszer_te_probaltad_mar

http://www.receptekonline.hu/kokenyvirag-tea-recept

http://en.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6k%C3%A9ny

http://terebess.hu/tiszaorveny/vadon/kokeny.html

http://www.tananyag.almasi.hu/krez/az_erdo/fa/kokeny.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6k%C3%A9ny