Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Október 8. – Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpátronája

2013. október 07. - netfolk

„Nagyboldogasszony, hitünknek asszo­nya. Az a kereszténység hódította meg a magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szere­tetével köszöntött be a világba.. ” – írta Prohászka Ottokár. 

Szent István király 1038. Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját s országát, azóta Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűz Máriát.

csangoszentistvan-1c.jpg

A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király halálát követő belső villongások sem  csökkentették. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején  még magasabb szintre jutott: a pogány  tatárral, törökkel szemben Máriában bízva védték életüket, hitüket a középkori magyarok. 1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Szűz Máriának.

patrona.jpg

Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét. XIII. Leó 1896-ban külön ünnepet engedé­lyezett október második vasárnapjára népünk számára, majd az ünnep október 8-ra került.

1980-ban II. János Pál pápa október 8-án a Szent Péter-bazilika altemplomában a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kápolnát szentelt.

Kicsoda Boldogasszony Anyánk?

 A Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk... kezdetű ének „boldog” jelzője nem csak a latin „beata” egyszerű fordítása. Igen „gazdag” jelentése volt e szónak; a múlt század végén az áldott állapotot is jelentette.


 Boldogasszony  hitünk jóval  a Jézus előtti időkből ered.  Magyarországon a korábban meglévő pogány és keresztény Boldogasszony kultusz Szent István királlyal mintegy "megkeresztelkedett",  mikor fiúörökös hiányában  Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel az országot. Vaszary Kolos kérésére a pápa 1896 millenniumi ünnepségek óta minden év október 8.-a a Magyarok Nagyasszonya ünnepnapját rendeli a katolikus kalendáriumban.

 Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. Hét Boldogasszony  ünnepet tart számon a néphagyomány, a hetes szám szakralitására kell odafigyelnünk!

 Legfőbb Boldogasszony  ünnepeink:

Boldogasszony  és a római katolikus hit Szűz Máriája a magyar nép lelkében összemosódott Földtiltó Boldogasszony  – Szeplőtelen fogantatás – december 8.

Gyertyaszentelő Boldogasszony  – Mária ekkor mutatta be Jézust a templomban – február 2. ( http://netfolk.blog.hu/2013/01/30/bujj_bujj_medve_vajon_kinez_-e_2-an)

Gyümölcsoltó Boldogasszony  – Mária méhében megfogan Jézus – március 25. ( http://netfolk.blog.hu/2013/03/22/marcius_25_gyumolcsolto_boldogasszony_napja )

Sarlós Boldogasszony  –  a várandós Mária méhében megmozdul Jézus – július 2. http://netfolk.blog.hu/2013/06/28/sarlos_boldogasszony_504

Nagyboldogasszony – Szűz Mária, mint királynő, Mária halála és mennybe menetele – augusztus 15.

Kisboldogasszony  – Szűz Mária születésének napja  – szeptember 8.

Olvasós Boldogasszony  – Rózsafüzér királynéja – október 7.

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya: október 8.

 

„A moldvai csángók évszázadok óta megőrizték a hitüket és magyarságukat Mária-kultuszban, és mindabban, ami fontos ahhoz, hogy az ember emelt fővel tudjon élni. ”

Petrás Mária

Babba_Maria.jpg

 

 

A Napba öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, Mária másik kezébe az ország jogara, kormánypálcája került – ismerteti Ünnepi kalendáriumában Bálint Sándor.

kegyszobor.jpg

Magyarországon a korábban meglévő pogány és keresztény Boldogasszony kultusz Szent István királlyal mintegy "megkeresztelkedett", hiszen fiúörökös hiányában  Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel az országot. Vaszary Kolos kérésére a pápa 1896 millenniumi ünnepségek óta minden év október 8.-a a Magyarok Nagyasszonya ünnepnapját rendeli a katolikus kalendáriumban.

boldogasszonyka.jpg

A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Patrona Hungariae alakja, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül.  a törökellenes küzdelmek győzelmi jelévé vált.

Patrona Hungariae.jpg

Lábánál  a félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, a magyar Kánaán jelképévé alakult.

boldogasszony.jpg

Ez a Mária-ábrázolás képekről, szobrokról, céhzászlókról, pénzekről, később postabélyegekről közismertté válik. Pázmány Péter ezt prédikálta: mái napig költő pénzünkön a Boldogasszony képe körül ama szokott bötűkkel, Patrona Hungariae, Magyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet.

 „Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hul­lámok csapdossák; aggodalmak, remények járnak fölöt­tünk... Nagyboldogasszony, hitünknek asszo­nya... Szívébe vette bele magát az Úr; szeretetét anyai tejjé, bánatát istenanyai könnyé forral­ta. Őt szereti az Úr leginkább... Légy a mi Úrnőnk új századokra, hogy míg Istent keressük, általad megtaláljuk. Nagyboldogasszony, a magyar nép hivatásá­nak őrangyala” – írta Prohászka Ottokár.

Forrás:

http://epa.oszk.hu/00300/00331/00037/

wikipédia

Magyar Kurír

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr795554455

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása