A citromfű, más néven mézfű vagy méhfű  de nevezik  tromszagú melisszának, orvosi citromfűnek, igaz nádrafűnek, macskaméznek is.  Fűszer-és gyógynövényként egyaránt ismert,  a népi gyógyászat  egyik “ jolly jokere”: szinte minden betegségre használják.

A görögök, rómaiak, arabok is ismerték és használták A római Plinius a jó mézelő tulajdonságait emelte ki. Dél-Európában a görögök terjesztették el,  a középkorban a kolostorkertek állandó növénye lett.  A svájci Paracelsus készítette gyógyhatású karmelitavíz fő hatóanyaga a citromfű volt.

Paracelsus ugyanis azt tartotta róla, hogy meghosszabbítja életünket.

 Magyarországon először 1775-ben említik, Csapó József debreceni főorvos Új füves és virágos magyar kert című könyvében "czitrom-fű" alakban  szerepel.

Mára hazánkban meghonosodott, a mi kertjeinkben is megél és évről évre burjánzik. Nem kényes, de szereti a meleg fekvésű, széltől védett és tápanyagban gazdag talajt, de a tápanyagszegény  talajt is elviseli.

Egy igen univerzális növény, melyet valóban érdemes a kertünkben nevelgetni.

Amikor a növények elérik a 10-12 cm-es magasságot a szabadban, akkor vágjuk vissza 3-4 ujjnyira, így bőségesen elágazódik a szára és szépen bebokrosodik a növény.

Cserépben, balkonládában is nevelhetjük, akár a konyhaablakban is.

Ha mint gyógy- vagy fűszernövényt szeretnénk felhasználni, akkor virágzás előtt gyűjtsük be a hajtásokat, mert ekkor a legnagyobb az illóolaj koncentrátum a növény leveleiben. A levelek érzékenyek, azokat ne törjük .

A népi gyógyászatban  többek között görcsoldó, emésztést serkentő, vérnyomáscsökkentő, étvágyjavító, vírusölő, nyugtató hatása miatt gyomor- és bélpanaszok, epe- vagy májbántalmak, szívpanaszok, megfázás, álmatlanság ellen, idegerősítőként használják.

Megnyugtatja a testet és a lelket

Vírusölő tulajdonsága miatt krémet is készítenek belőle ajakherpesz gyógyítására.

“Gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások idején különösen jó citromfüvet alkalmazni. Ismeretes még izzasztó, szélhajtó, epeműködést serkentő hatása is. Az illóolaj reumás panaszok enyhítésére használható fürdőként és bedörzsölő szerként. "-  írja Maria Treben

A citromfű tea és citromfű fürdő kombinációja kellemesen nyugtat. A fürdőhöz 100 gramm citromfüvet egy liter forró vízben kell 10 percig áztatni,  azután leszűrve a fürdővízbe önteni.

Felhasználása belsőleg

Teája ideges étvágytalanság ellen is hatásos, íze különben kellemes, korlátlan ideig lehet inni.

Gyógyteáját forrázással készítjük. Idegnyugtatásra, depresszióra naponta 2-3 csészével ihatnak belőle étkezések között. Egy csapott teáskanálnyi teafű elég 2,5 dl vízhez. Görcsös, ideges hányás esetén apránként elkortyolgatva kell egy csészével meginni belőle.

Megfázás, influenza esetén izzasztó: ágyban fekve, forrón kell ilyenkor inni.  A jó alvás érdekében, este, lefekvés előtt egy langyos csésze teát kortyoljunk el.

Külsőleg sebfertőtlenítésre, övsömörre, daganatokra, zúzódásra, reumatikus fájdalomra bedörzsölőként használjuk a teáját.

A citromfűből  készülő krémet ajakherpesz ellen használhatjuk.  Krémet vehetünk boltban, készíthetünk is. Én még nem próbáltam, de találtam egy jó receptet itt: http://viragvagyfuszer.blogspot.hu/2013/01/citromfu.html

Citromfüves balzsam herpeszre:

hozzávalók:

21 evőkanál (kb. 50 g) friss citromfűlevél

3 evőkanál búzacsíra olaj

115 ml olívaolaj

1 evőkanál méz

1 evőkanál méhviasz

5 csepp teafaolaj

Vágd apró csíkokra a citromfűleveleket. Tegyük egy serpenyőbe a citromfű egyharmadát a búzacsíra-, és olívaolajjal, és lassú hőmérsékleten kevergessük  10 percig, míg buborékolni nem kezd. Ekkor vedd le a tűzről és ezt az olajas keveréket egy muszlinkendőn szűrd át egy tálba. Igyekezz minél több olajat kipréselni belőle, hiszen most már abban van a lényeg.

A maradék citromfüvet felét ugyanígy melegítsed az imént leszűrt olajban. Majd szűrd le és ismételd meg az utolsó adag citromfűvel is. 

Szűrd át az olajat a muszlin kendőn. Langyosítsd meg az olajat egy serpenyőben és add hozzá a mézet és a méhviaszt. Addig kevergesd, amíg elolvad, majd vedd le a tűzről, és add hozzá  a teafaolajat is.

Öntsd sterilizált üvegbe, és hagy, hogy kihűljön. Kb.  percen belül megszilárdul. 

Ajakherpesz megjelenésekor kend be vele az érintett területet. Legfeljebb egy évig áll el.

Illóolajával  övsömört is gyógyíthatunk; egy teáskanálnyi olívaolajhoz adjunk 5 csepp illóolajat, és masszírozzuk be a kívánt bőrfelületet. Feszültségoldásra is kiváló.

 A  citrom illatára emlékeztető friss levelét  számos étel ízesítésére és díszítésére használják.

Szörpöt  könnyű készíteni belőle.

 Ehhez 2 liter víz kell, 2 maréknyi citromfű, 40g citromsav,  ízlés szerint méz  ( vagy más édesítő) ,  egy citrom

A citromfüvet egy napig áztatjuk citromkarikákkal együtt a vízben.
Másnap beletesszük a  mézet vagy cukrot, a citromsavat, és összeforraljuk.
 20 perc forralás után leszűrjük, üvegekbe rakjuk, majd kihűtjük. És ihatjuk is.

Íme egy kellemes tea receptinnen:

citromfüves-gyömbéres tearecept a nosaltyról:

Hozzávalók két adaghoz:

• 3 cm gyömbér 
• 1 teáskanál citromfű (néhány kisebb) 
• 2 db lime levél (kaffír) 
• 1 kk kardamom (5 szem) 
• 1 teáskanál galangal (3 kis szelet) 

Elkészítés:

1. A gyömbért megmossuk, kisebb darabokra vágjuk és az összes hozzávalóval feltesszük főni kb. 7 dl vízben. (Ha valaki szeretné megpucolni, akkor nagyon vékony rétegben hámozza!)
2. Addig forraljuk, amíg kellő erősségű nem lesz a tea. Kinek hogy ízlik.
3. Ha kicsit lehűlt mézzel vagy más édesítővel ízesíthetjük, esetleg magában fogyasztjuk. 

 Tánczos Erzsébet írása

forrás:

http://www.vitalzone.hu/citromfu.html

 https://hu.wikipedia.org/wiki/Citromf%C5%B1

http://www.mindmegette.hu/citromfu-az-illatos-stresszoldo-46669

http://azenkornyezetem.blogspot.hu/2014/05/a-citromfu-az-ev-gyogynovenye-2014-ben.html

http://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/citromfu-tea

https://www.drhauschkabolt.hu/help/h-31/aprilis-A-citromfu/

Ibolya, ibolya
virítsz már a réten,
gyönyörködsz este a
víg tücsökzenében.

Tücsökzene ringat
este elalvásra,
hajnalban megfürdesz
az ég harmatába`.

Napfény az ebéded,
szellők simogatnak:
így élsz vidáman,
hírnöke tavasznak.

Az ibolya, népies nevén: lila ibolya, violetta, vénuszvirág vagy bájos ibolya, az egyik kedvenc virágom. Szeretem szerény virágját, selymes illatát.  A  tavasz biztos jele, ha a szél ibolya illatot hoz.

Ez a virág a szerelem, az ártatlanság és a szerénység jelképe. Akinek ibolyát ajándékozunk, annak virágnyelven azt üzenjük: tiszta vonzalommal becsüllek.

 Több ibolyafaj is él hazánkban, köztük védett fajok is, úgyhogy figyeljünk, mit szedünk.

Az illatos ibolya a legelterjedtebb, fehér, vagy lila virágai egészen tavasz közepéig nyílnak.

IBOLYAHISTÓRIA:

Európában és Ázsiában őshonos, de Észak-Amerikában is elterjedt.  Virágából állítják elő a világ egyik legdrágább illóolaját, leveleiből pedig ibolyalevél-olaj készül.

A görög mitológiában a tavasz istennője, Persephoné lába nyomán keltek életre az aprócska ibolyavirágok, amelyek elterjedtek  az egész világon.

Az ókorban ibolyaesszenciaként, szerelmi bájitalok készítésére használták. Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában ibolyából készül szerelmi bájital. 

 Az illatos ibolya szára levéltelen, csak tőlevelei vannak, levelei szív alakúak, indákat fejleszt, virágai kék színűek, illatosak. Kertekben, bolygatottabb erdőkben és gyepekben is alaposan el tud szaporodni. Állítólag kiirthatatlan, én nem is próbálom korlátozni, örülök, hogy nő nálam.

Mi gyógyít? 

Az ibolyának számos pozitív élettani hatása van:

A légúti betegségek kezelésére, bélgyulladás enyhítésére egyaránt használják. A levelet és a virágot a népi gyógyászatban nyugtatóként is alkalmazzák.

A homeopátia a kéz ízületi reumatikus fájdalmára alkalmazza.

Az ibolya lázcsillapító hatása az aszpirinéhez igen hasonló.

 Indiában a mandulagyulladás hagyományos gyógyszere. 

 Nyálkaoldó hatásánál fogva légzőszervi megbetegedéseknél nyújt segítséget köptetőként. Enyhíti a köhögést, asztmát, szájüregi gyulladásokat és a hörghurutot.

Virága nyálkaoldó, idegnyugtató, vérnyomáscsökkentő hatású.

 Az ibolyaolaj az ibolyaszirup és ibolyatinktúra pedig főképp torok- és mandulagyulladásra ajánlott szerek.

A levelek még a méhcsípést is gyógyítják.

A- és C-vitaminban gazdag hatóanyagai miatt bőrnedvesítő és hidratáló arckrémek alapjául is szolgál.

Ibolyatea készítése

1 kávéskanál szárított virágot tegyen 1 csésze forrásban lévő vízbe, és 10 percig hagyja ázni. Napi adag: 3 csésze.

Külsőleg  a  repedezett bőrt  gyógyítja.

Az ibolyából készült tinktúra reumánál, köszvénynél, daganatnál és izombénulásnál külsőleg kitűnően bevált bedörzsölő szer.

Tinktúra:

 Tinktúrája a torokgyulladás, mandulagyulladás kipróbált házi szere.

Áztassunk 250 g alkoholban 10 g ibolyafüvet, 10 g kakukkfüvet, majd 2 hét állás után szűrjük át.

Naponta 30-40 cseppet javasolnak egy pohár vízben elkeverve.

A tinktúrához 5 g babérolajat adva a külsőleg használható bedörzsölő szert kapunk.

 Néhol olajjal töltött üvegbe ibolyát tesznek, 30 napon át napon hagyják; ezután megszűrik . Az eredményt fejfájás, láz esetén  bedörzsölésére használják.

EHETŐ VIRÁG:

Számos növény virága ehető, változatosan elkészíthető, főképpen édességként. Ilyen az illatos ibolya is.  A kandírozott ibolyavirág például Sissi kedvenc desszertje volt. Régi magyar szakácskönyvekben is szerepel ibolyaecet, ibolyazselé.

Fiatal levelei salátaként, levesekben, túróhoz is fogyaszthatók.

Legegyszerűbb az ibolyaillatú cukor

Ehhez a  frissen szedett ibolya virágait le kell szedni a szárukró. Egy pohárnyi virágot   dupla annyi kristálycukorral összekeverni, zárható üvegben magára lehet hagyni. Pár nap  múlva illatos lesz az üvegben a cukor.

Még egyszerűbb:

Ha megszárítjuk a virágokat, teába is keverhetjük őket.

Ibolyaszirup készítés

Hozzávalók:
100 g szárított virágot és 500 g cukrot keverjen el 300 g vízben.
100 g vízzel leforrázunk 50 g ibolyavirágot egy napi állás után leszűrjük, majd a szüredéket gyengén felmelegítjük és 150 g cukrot feloldunk benne. 1 evőkanálnyi használható fejfájás és lázas állapot csökkentésére.

GasztroMarcsi így készíti az ibolyaszörpöt

Hozzávalók:

1 liter víz

1 kg cukor

25 dkg ibolyavirág/liter

1 dkg citromsav/liter

2 db citrom/liter

Elkészítés

A vizet a cukorral szirupnak felfőzzük. Amikor hűlt egy kicsit, tehát már nem forró, de még meleg, akkor tesszük bele az ibolyavirágokat. Ízesítjük a karikára vágott citrommal és citromsavval, majd 4-5 napig állni hagyjuk. Nem kell hűvös helyen tartani, a konyha hőmérséklete tökéletesen megfelelő. Ezután többször átszűrjük, majd ismét felmelegítjük. Nem kell forralni, amikor 70-80 fokra melegedett a szörp, akkor vegyük le a tűzről, töltsük csírátlanított üvegekbe és máris tehetjük a kamra vagy a spájz polcára. (Nagyobb mennyiség esetén, literenként ½ gramm tartósítószert szükséges hozzáadni.)

A benne lévő szaponin rosszullétet, hányást is okozhat mértéktelen fogyasztás esetén.

Tánczos Erzsébet

Forrás és olvasnivaló:

http://egeszsegter.hu/cikk/589/az-ibolya-gyogyit-szepit-taplal.html

http://www.mindmegette.hu/ibolyadzsem.recept

https://hu.wikipedia.org/wiki/Illatos_ibolya
http://erdokostolo.blogspot.hu/2012/03/eheto-viragok-elsokent-az-ibolyarol.html

palocprovence.blogspot.com 

Ibolya tea, szörp, és zselé - Kertész leszek
selectfood.blogspot.com 

Ibolya minden mennyiségben - kerteszleszek

http://hobbikert.hu/magazin/eheto-virag-fotokon-az-ibolya-kandirozasa.html

http://amator-gasztronauta.blogspot.hu/2013/04/ibolyalekvar.html

http://www.gasztroangyal.hu/receptek/marcsi-expressz/ibolya-szorp/

http://mamkalekvar.blogspot.hu/2014/04/ibolya-es-ibolyaszorp.html

A tavaszi szünet utolsó napján vidámság, sok-sok gyerek töltötte meg a Nyitott Műhelyt - olyan  kiállításra jöttek,  mely az ő alkotásaikból jött létre.

A Hagyományok Háza Nyitott Műhelye  „ Zöld erdőben, zöld mezőben sétál egy madár” címmel rajzpályázatot hirdetett óvodások, iskolások számára. A lehetőséggel igen sokan éltek, a beérkezett pályaművek legjavából nyílt a kiállítás,  melynek megnyitójára  jöttek  gyermekek, a felkészítő pedagógusok és a hozzátartozók is. Sokan az ország távoli pontjáról érkeztek az eseményre, mely a tavaszi szünet utolsó napján került megrendezésre. A kiállítás megnyitó muzsikával kezdődött: Szabó Zoltán, és Nagy Veronika dunántúli dudazenét, és egy erdélyi történeti zenét játszottak.

Ezután Farka Réka, a rajzpályázat kitalálója köszöntötte a megjelenteket a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum-Nyitott Műhelyének Zöld erdőben, zöld mezőben sétál egy madár rajzpályázatának kiállítás megnyitóján.

„A pályázat kiírásakor nem tudtuk, hogy 566 pályamű fog beérkezni, szebbnél szebb alkotások, melyek közül még az 5 fő szakértői zsűri- Beszprémy Katalin-tárvezetőnk, Szalay József-A Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének elnöke, Illés Vanda-hímző, Tímák Ildikó-rajztanárnő, és jómagam, mint iparművész, nehezen tudunk majd nyerteseket választani.

A zsűri munkában

Mindig nehéz feladat, amikor gyermekalkotásokat kell értékelni, hiszen minden egyes alkotásban a gyerekek lelküket, személyiségüket rakják bele. Annak érdekében,hogy mindenkiben fenntartsuk ezt a töretetlen lelkesedést, ezért Tánczos Erzsébet kolléganőmmel elhatároztuk, (mivel mindketten édesanyák is vagyunk és fontosnak tartjuk a dicsérő szavakat) hogy mindenkihez eljuttatunk egy-egy dicsérő oklevelet is, függetlenül attól, hogy helyezést ért-e el, vagy sem, vagy kikerült-e a kiállításba a műve, vagy sem.”

Néhány szóval  vázolta az értékelési szempontjaikat  is. Elsődleges céljuk az volt, hogy magyar népművészeti mintakincsünket már óvodás, és kisiskolás gyerekek is megismerhessék, magukévá tegyék: „Mivel Herman Ottó szerint a néplélek nemcsak szóban, hanem tárgyiasan is megnyilatkozik, és Hunfalvy Pál is kifejtette már: "A nép szépérzéke - aesthetikája, tehát lelkének egy igen lényeges és nemes alkotórésze - nyilatkozik meg az ékítményben, úgy alakban, mint színben [...] átitatva lényeges tulajdonságaival, legyenek azok lelkületiek, alkatbeliek, szokásbeliek, a természeti viszonyokból, vagy a történelmi fejlődésből folyók, ezért gondolom, hogy a magyar mintakincs megismertetése is fontos nevelői feladat, és azért is, hogy majd később  felnőttként is tudjuk értékelni a népművészeti, vagy modernebb népi iparművészeti alkotásokat, megőrizzük, és ne hagyjuk elveszni nagyapáink, nagyanyáink által ránk hagyott kincset.” – mondta Farkas Réka

 Az  ő gyerekkorában a hon-és népismeret még nem volt tantárgy, nem tanultak néptáncolni sem. A népszokásokról, kalendáriumról nagymamájától hallott, és halvány emlékeim vannak arról, ahogy kezét fogva együtt nézték a falujukban a szüreti felvonulókat.

Kiemelte, hogy a  mai diákok számára előny, hogy a néprajzzal, néphagyománnyal, népművészettel, népzenével, néptánccal egyre több iskolában tudnak tantermi kereteken belül találkozni, megismerkedni.

 Kiemelte a felkészítő tanárok rengeteg munkáját, hiszen ha ők nem kutatják fel az interneten a pályázatot (  http://www.hagyomanyokhaza.hu/page/12289/ ), és nem találnak az amúgy is zsúfolt órarendben kis időt, alkalmat, arra, hogy külön erre az eseményre készülve a gyerekeket alkotásra biztassák, nem érkezett volna be ennyi mű.

A közös munka, csoportmunka, az amit másodlagosan fontosnak tartottak a pályázatnál. „Talán ez a pont volt a kiírásban az, ami a legtöbb fejtörést okozott pedagógusoknak, nevelőknek, és majd nekünk értékelőknek, hiszen a csoportmunka nem minden beküldött pályamű esetén volt megfigyelhető. Nehéz dolog is, hogy egy kisebb méretű papírra is szülessen egy szép alkotás, és azért is, mert az alkotó munka legtöbbször magányos folyamat”. De szerencsére voltak jó példák a csoportmunkára is.

A harmadik szempont a kreativitás, ami megnyilvánulhatott a motívumok feldolgozásában, vagy egy történet kialakításában.

 Minden kategóriában az első helyezettek ingyenes komplex múzeumpedagógiai foglalkozást nyertek, a diákcsoportok májusban látogatnak majd el a Magyar Népi iparművészeti múzeumba és a Nyitott Műhelybe, ahol különböző kézműves foglalkozásokon, játékos tárlatvezetésen vesznek majd részt. A  díjazásnál arra törekedtek, hogy ha szerényebben is, de több csoportot részesítsenek tárgyjutalomban, és a díjakat úgy választották, hogy azt a csoportok közösen, és hasznosan használhassák a jövőben.

Az összes pályamű a N.A.P Népművészeti Alkotó Pont facebook oldalon hamarosan megtekinthetővé válik a büszke alkotók és  az  érdeklődők számára. Addig is , a díjazott alkotások itt is megtekinthetőek: http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/12371/

Minden pályázó csoport oklevelet kap munkája jutalmául, melyet, ha a díjátadón nem tudtak megjelenni, postán kapnak majd meg.

A tervek szerint jövőre újra megismétlik ezt az alkotói pályázatot.

A díjak átadása után mézeskalácsot süthettek, díszíthettek a gyerekek, illetve játékos tárlatvezetésen vettek részt.

A legjobb munkákat  bemutató kiállítás  április 30 -ig tekinthető meg a Nyitott Műhelyben ( Fő utca 6. )

A legfelső képen „A szegény vándorlegény” című díjnyertes kép látható, mely a 8 éves  Hajzer-Török Alex alkotása, ő az Igazgyöngy AMI tanulója. Gratulálunk.

Tánczos Erzsébet beszámolója

  Ildikó napja időjárás mutató nap. Azt  tapasztalták az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart.

Ha Ildikó napján fagy, 40 napig  el nem hagy - s akkor a fagy  nagy baj , mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.

Ha Ildikó napján fagy, 40 napig lehet fagy.

Amilyen az idő ezen a napon olyan lesz a következő negyvenen is- február 10-e ugyanis a 40 vértanú napja.

Ez a 40 érdekes, láthatjuk, az emberek  a tennivalókat  negyvennapos ciklusokban számolták. A népi parasztkalendárium negyvenes napjai az időjárás meghatározásban fontos szerepet játszó napok, melyeket követő negyven nap időjárásáról adtak felvilágosítást. Ilyenek például: vízkereszt (január 6.), Pál fordulása (január 25.), gyertyaszentelő (február 2.), a negyven vértanú (március 10.), József (március 19.), Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.), Medárd (június 8.).

Ki a 40 vertanú?

 Ők a  régen élt legendás  Negyven Szentek.

A történetük a következő:

 A pogány Licinius  Constantinus császár idejében élt és uralkodott.  Eleinte türelmet tanúsított a keresztények iránt - a  keresztény vallást különben először először pont a hadseregben ismerték el.Constantinus császárral azonban összekülönbözött, szakításuk után üldözni kezdte a keresztényeket "a régi istenek nevében" . Megfosztotta a katonákat tiszti rangjuktól, ha nem áldoztak az isteneknek.  Azt is elrendelte, hogy minden kereszténynek meg kell tagadnia hitét, s ha nem teszi, kivégzik.

Állta is a szavát...

 A hirdetmény felolvasásakor lépett elő negyven keresztény katona, s mindegyikük kereszténynek vallotta magát.

Ez nem volt jó pont. S főleg olaj volt a tűzre, hogy  sem a kitüntetések, előléptetések ígérete, sem a fenyegetések nem tántorították el őket hitüktől. 

Amikor  felmerült  a halálbüntetés, azt válaszolták: „Hatalmad van a testünkön, amelyet megtanultunk megvetni; a lelkünk azonban nincs alávetve semmiféle kívülről jövő erőszaknak”. Egy hétre fogságba vetették őket, s mert ez sem változtatta meg álláspontjukat, a helytartó szokatlanul kegyetlen halálnemet eszelt ki a katonák számára:  egy  hideg éjszakán meztelenül kitették őket az egy befagyott tóra. Egy ott található fürdőházban meleg fürdőt készíttetett azoknak, akik hajlandóak a hittagadásra. Az elítéltek bátran vállalták a halált. Egyikük megingott, és befutott a meleg fürdőházba - de ott azonnal meghalt.

Helyét a kivégzőosztag egyik katonája önként  vette át. Ez úgy történt, hogy   látomása volt, mely szerint  égi sereg szállt le, hogy a  megfagyók között  győzelmi koszorúkat osszon ki.  Ennek hatására az őr ledobta ruháit, és „keresztény vagyok” kiáltással bajtársaihoz futott a jégre, hogy betöltse a gyengének mutatkozott katona helyét.

 A hagyomány szerint így imádkozott a negyven vértanú: negyvenen szállottunk e küzdőtérre, negyvenen érjük el az örök élet koronáját. Tiszteletreméltó szám, amelyet te Urunk negyven napi böjtöddel megszenteltél. Illés negyven napi böjttel kereste az Urat és elnyerte látomását.

Haláluk után testüket máglyán elégették, hamvaikat a vidék folyóiba szórták. Azonban ennek ellenére maradtak fönn ereklyéik.

Történetüket számos módon megörökítetteék, például a  pozsonyi jezsuita játékszínen előadták (1629) a Negyven Vértanú történetét.

Sokac történet

A   mohácsi sokacok   úgy  emlékezete szerint egy asszony szőtt a 40-es nap  előestéjén. Bár figyelmeztették, hogy ne dolgozzon, mert másnap a negyven vértanú ünnepére virradnak, nem vette fontolóra a tanácsot. Rátartian így válaszolt: : mit bánom én őket, csak szenvedjenek, én azért befejezem a munkámat.  Két hét múlva azonban  hirtelen meghalt.

Ez a történet is bemutatja, hogy a téli szövést-fonást  Ildikó napjáig be kellett fejezni, mert  ekkorra eljött a tavaszi munka ideje.

A mond arra is rávilágít, hogy a téli szövést-fonást  e  napig be kellett fejezni, mert  ekkorra eljött a tavaszi munka ideje.   Ha már nem jön a negyven napos fagy, lassan elkezdhetjük kiültetni a tavaszi virágainkat

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/58/Viola_odorata_Garden_060402Aw.jpg/260px-Viola_odorata_Garden_060402Aw.jpg

http://kerjtanacsot.blog.hu/2013/03/10/a_40_vertanu_napja_van_ilyen_lesz_az_ido_40_napig

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/negyven_vertanu

Azt tartják az öregek Magyarország egyes vidékein, hogy a Franciska napi időjárás meghatározza az egész hónap időjárását.  Amilyen idő van ezen a napon, olyan idő várható hónap végéig.

Római Szent Franciska:

A kis Francit előkelő római családba hozta a gólya 1384-ben.  Korán, a maga örömére  tanult olvasni meg; kedvencei a szentek élete és Dante Isteni színjátéka volt - nem átlagos olvasmányok egy kislánynak.

 A városrész, amelyben Franciska gyermekkorát töltötte, a kódexmásolók negyede volt, így a leány nagyon korán, már hatévesen megtanult olvasni. Kedvenc olvasmányai közé tartozott a zsolozsmáskönyv s a szentek élete, ezért nemsokára már élethivatásnak érezte a vértanúk vagy szüzek példájának követését.

Legmerészebb tervei között szerepelt, hogy szűz vértanú legyen, ennél szerencséjére többet adott neki az élet, bár nehézségei bőven voltak. 

 11 évesen engedélyt kapott arra, hogy próbaidőre gyakorolja a vezeklés néhány formáját.  Az önsanyargatásnak azonban külső jelei is lettek. A szülei nem örültek ennek, ezért édesapja tizenhárom évesen férjhez  adta Lorenzo de Ponzianihoz az eleinte igencsak tiltakozó kislányt

Negyven évi házassága  szerettteli és harmonikus volt, s Franciska a  keresztény feleség és édesanya  mintája  lett. Házasságukból hat gyermek született, közülük hárman csecsemőkorban, ketten hatévesen meghaltak, egy élte túl szüleit.

Egyik nap sógornője, Vanozza rajtakapta Franciskát azon, ahogy keservesen zokog. A fiatalasszony bevallotta, hogy szíve legszebb vágya volt, hogy apáca lehessen, de reményei meghiúsultak, mire Vanozza is elárulta, hogy szintén Istennek akarta szentelni életét. A két fiatalasszony így gyorsan barátságot kötött, s úgy döntöttek, hogy közös szabályok szerint tökéletes életre törekszenek.

Egyszerű ruhákban jártak, látogatták a római szegényeket, s ezt egyikük férje sem ellenezte.

 Férje egy háborúban súlyosan megsérült; Franciska kitartó ápolásának köszönhetően épült fel. Néhány év múlva ellenséges csapatok törtek be házukba, egyetlen élve maradt fiát túszként elrabolták, a család házát felgyújtották, és amit  mozdítani lehetett, azt elvitték. Férje egy  újabb háborúból  újabb sebesülésekkel tért vissza.

Franciska a kifosztott ház épen maradt részében kórházat rendezett be, és a sebesültek és betegek ápolásával foglalkozott.

A  hasonló  lelkületű asszonyokat és özvegyeket társulatba gyűjtötte,  megalapította a bencés harmadrendet, az obláták társulatát. A tagok Szent Benedek szabályai szerint, de fogadalomtétel nélkül éltek, s karitatív szolgálatokat végeztek. Franciska kolostort is alapított nekik.

Férjét haláláig ápolta, s csak  özvegyként  lépett be az általa alapított kolostorba, ott halt meg .  1440 március 9-én. Halála előtt utolsó szavai ezek voltak: „Nyitva áll az ég! Az angyalok szállnak alá, s a főangyal, aki bevégezte művét, előttem áll, és hív, hogy kövessem őt!”

 Tánczos Erzsébet

http://ujhajtas.net.ua/new/index.php?option=com_content&view=article&id=106:romai-szent-franciska&catid=10:2011-2-szam-xvi-evfolyam

http://hivatastisztazas.blogspot.hu/2013/03/szent-franciska-turelme-es-szeretete.ht

 http://www.adorans.hu/node/2807

A szabadságharcnak számos női amazonja volt, tették a dolgukat, meg még sokkal többet is

annál. Sokszor nehéz különválasztani a legendát a tényektől, de nem baj, örüljünk annak, ami a

rendelkezésünkre áll. A történetek valóságalapját ugyan ma már nem nagyon lehet kibogozni,

de ettől függetlenül számot tarthatnak az érdeklődésünkre.

Ilyen különleges sorsú nő volt Sorsich Júlia is, a kémnő. Bátor cselekedetéről egy helyi lap így írt: a

„Szolnokon lévő német haderő kikémlelésére szülővárosa iránti szeretet vezette, mert azon hír volt

elterjedve, hogy Szolnok, ha bevétele nem sikerülend, fel fog perzseltetni. De az átmenetel nagyon nyaktörő

munka volt, mert Szanda felé sehol sem lehetett átmenni, a csónakok mind be voltak lakatolva, s a

Tiszaparton mindenütt őrök valának felállítva. Fokorúnál próbált tehát átmenni. Kérésére a fokorúi

tiszttartó egy nagy sütőteknőt és lapátot vitetett le a kocsisa által, de egy őr észrevette, s az

úgynevezett platzról 3 német katona kocsin utánament, s ezek folytonos lövöldözése közt

jutott a túlsó partra. A Tisza itt igen keskeny lévén, midőn a teknőből a túlsó partra lépett, egy

golyó lábán találta, de nem veszélyesen. Törökszentmiklóson Vécseynek azonnal jelentést

tett, aki futár által a Szolnokon létező német haderő mibenállásáról Damjanichot értesítette”.

A közismert tény, hogy az osztrákok, ahogy befészkelték magukat a nehezen védhető városba,

1849 februárjában komoly erődítési munkálatokba fogtak a Tisza felőli oldalon. Hiába, a  

magyarok szépen hátulról besétáltak a városba.

Ez úgy  történhetett meg, hogy a honvédseregnek mindenről tudomása volt, amit az osztrákok a

városban csináltak.

Jókai persze szokás szerint erről is tud valamit, persze szép színeset:egy titokzatos nő,

Sorsich, vagy más néven Schauersütz Júlia történetét, aki a Tiszán mosóteknőben átevezve

vitte a híreket a honvédseregnek a túlparti állapotokról.  Júlia, Sauerschütz József szolnoki

könyvkötőmester lánya pár évvel a forradalom előtt otthonról megszökve Kossuth Lajos édesanyjánál szolgált,

ezt is felrótták neki később az osztrákok. Júlia kalandos vízi  túrája közben tüzet nyitott rá egy osztrák

járőr, s meg is sebezte, amikor kilépett a partra.

A forradalom utáni életéről keveset, de érdekeset tudunk. Kapcsolatba került a kor jelentős költőjével,

a forradalom népies krónikájának, az Arany Trombitának a szerzőjével, Sárosi Gyulával, aki a  

szabadságharcról szóló verses krónika írója, ezért  a fegyverletétel után bujdosásra

kényszerült. Gyöngyösre  nem egyedül érkezett , hanem Sorsich Júliával, aki bátyja irataival

látta el. Sárosi Gyula így Sorsich Albert német és olasz nyelvmesterként viszonylagos

nyugalomban élt „a Mátra kapujában”. Lelki jellegű is lehetett ez a rejtegetés, mert

egymásnak társai let ek. Ez a  kapcsolat ismertséget hozott a számára,és aztán bajt is csőstül.

A hatóság két év múlva a nyomára akadt, s egy kora reggelen csendőrök keresték lakásán.

Sorsich Júlia  lélekjelenléte a régi volt: az ablakon bujtatta ki Sárosit az udvarra, s a költőnek

sikerült elmenekülnie.  Közben  az asszony elégette a veszélyes kéziratokat, s csak  miután

mindezt elrendezte, engedte be a dörömbölő csendőröket, akik magukkal vitték Júliát.

1853-ban bebörtönözték, egy névsorban szerepelt a bebörtönzött Madách Imrével.

Egy év múlva szabadult a fogságból, de pályája ekkor már elvált Sárosi Gyuláétól.

Személyleírását szabaduló leveléből ismerjük: „Szolnoki születésű, s oda való illetőségű 25

éves kath. vallású, magyarul beszél csak, középtermetű, haja gesztenyeszínű, szemei barnák,

arcza kerekded, himlőhelyes.”

1858-ban Pesten férjhez ment Krimvald Antalhoz ekkor még mindig megfigyelés alatt állt.

Azért,hogy minél messzebb kerüljenek az osztrák rendőrség figyelő tekintetétől, Romániába,

az Al-Dunához költöztek, ahol vendéglőt nyitottak.  A férj azonban megbetegedett, meg is

halt, ezután  Júlia elrománosodott magyarok gyermekeinek magyar nyelvre tanításból tartotta

fenn magát. Az utolsó híradás negyven évvel a forradalom utánról szól . 1890-ben járt még Szolnokon, s

az  idős asszony így emlékezett vissza ifjúságára, a régi időkre, miszerint:

„Hej uram! sokat szenvedtem én a hazáért, de amit tettem, nem jutalomért, hanem

hazaszeretetből tettem és azért, hogy már öreg vagyok, ha még egyszer valaha csata lesz

Szolnoknál, írja meg nekem az úr, hogy hazajöhessek, akkor még teszek egy bravúrt!”

Tánczos Erzsébet

Forrás: Szilágyi Rita: Nők a szabadságharcban, Duna International Kft., 2012

http://selyemgubanc.blogspot.hu/2015/03/sorsich-julia-izig-verig-kemno-egy.html

http://www.kosakaroly.hu/irasok/sorsich/sorsich.html

http://www.vfmk.hu/hu/node/15914

Lebstück Mária legendás nő:  főhadnagyi rangig vitte a szabadságharc honvédseregében.

Regényes élete Jókai Mórt novella, Huszka Jenőt és Szilágyi Lászlót operett írására ihlette.

Zágrábban született. Horvát apja, egy jómódú kereskedő a legjobb nevelést akarta biztosítani számára, így

13 éves korától Bécsben élő nagybátyjánál nevelkedett, iskoláit is ott végezte.

A kezdetek:

Állítólag császári ezredes nagybácsi, bizonyos báró Simonich Boldizsár életvitele gyakorolt jelentős

hatást a fiatal lányra. Akár így is lehetett. Mária az  1848-as bécsi forradalom kitörésekor férfiruhát

vásárolt magának,  levágatta a haját, és Lebstück Károly néven csatlakozott  az egyetemi légióhoz.

A jogászokkal együtt küzdött a márciusi és októberi bécsi forradalom idején. Károly, azaz „ Karl” állítólag

jól tudott bánni a fegyverekkel.    A bécsi forradalom leverésekor időlegesen „ visszavedlett” nővé, így

tudott elmenekülni.

Magyarországra szökött. Ez sem volt könnyű dolog a háborús viszonyok miatt: egyszer egy felrobbantott híd

miatt kellett vesztegelnie, máskor jeges folyóba pottyant.

Végül csak megérkezett Magyarországra. Először Győrbe ment, ahol nővére, s annak jómódú mészáros férje

élt.   Nem maradt sokáig veszteg, bekerült a német légióba, majd a tiroli vadászokhoz pártolt. ( A

légiósokkal összeveszett, gyávának tartotta őket.)   

1848 decemberétől a magyar szabadságért harcolt – egy olyan országért, népért, melyhez előtte nem sok

köze volt, hiszen Horvátországnak igen laza kapcsolata volt a magyarokkal, és az sem baráti.

Gondoljunk  csak arra, hogy Jellasics horvát bán náluk ma is legendás hős.

Családi viszonyokat tekintve pedig a nagybátyja altábornagyként éppen a császári csapatokat vezette

ekkoriban a magyarok ellen. Szerencsére nem találkoztak…

Mária számos csatában részt vett. Buda visszaszerzésekor már főhadnagyi rangban harcolt, mert a

kápolnai csatában megsebesült és hősies helytállását előléptetéssel jutalmazták.  Fanatikusan

küzdött, egyre másra léptették elő, így jutotta főhadnagyi rangig.  A kápolnai csatában ő

gyalogosan volt, s három osztrák lovaskatonával találta magát szemben. Fedezékbe menekült,

ahol kettőt közülük lelőtt, egy meglépett. Ezek után maga Dembinszky, aki látta hősiességét,

léptette elő. Új lehetett ám Mária /Károlynak, hogy férfiként „emberszámba” vették, egy

nőnek az akkor ne volt jussa.

Egyik sebesülése alkalmával azonban normális orvosi ellátásban volt része, na, ekkor derült ki  

a törzsorvos számára az igazság: „ Az ezer szentségit! Hiszen a mi Károlyunk tulajdonképpen

leány” – lepődött meg a doktor.

Máris 1849 májusában, Buda ostrománál ismerkedett meg későbbi férjével, Jónák József tüzér

őrnaggyal.  A  győzelmi bálon Mária női ruhában táncolt… A hadügyminiszter megdöbbent:

a szabadságért jelentkező főhadnagyot pirongatta, mire az elpityeredve jelentette ki, hogy  

férjhez akar menni. Rövid jegyességüket gyors házasság követte a fronton, mert szabadág az

mégsem járt. A nászlakoma alatt rájuk tört az ellenség, menekültek, ahogy tudtak, de Mária

magával menekített egy egész túrós rétest a ló nyergéhez kötve.  Igen gyorsan jött a

gyermekáldás.

Lebstück Máriát a szabadságharc leverése után az elfogott honvédtisztekkel együtt az aradi

várban tartották fogva, itt született meg a kisfia, Jónák Pál. A baba valószínűleg koraszülött

volt --- gondoljunk bele, Máriáé sem volt éppen nyugodt terhesség. Jónák József , az apa a

keresztelésén láthatta utoljára a gyermeket, a császári bíróság 16 évi, vasban eltöltendő

fogságra ítélte, ezt a raboskodást nemigen lehet túlélni. Ő sem volt kivétel.

Mária rokonai minden követ megmozgattak, hogy kiszabadítsák a fogságból, és hat hónap

után el is érték ezt.  Máriát azonban kiutasították Magyarországról. Horvátországban

telepedett le gyermekével, ahol nagyon sok bántást kellett elszenvednie, mert a magyarok

oldalán harcolt. Állítólag maga Jellasics fékezte meg a dühöngő horvátokat. Úgyhogy amint

lehetett, Győrbe, a nővéréhez költözött. Ott találkozott régi ismerősével, Pasche Gyula

festővel, akivel hadnagyként szolgált a tiroli vadászoknál. Pasche Gyula hamarosan feleségül

vette egykori feljebbvalóját. Másfél évtizeddel később a megözvegyült Mária rendkívül nagy

szegénységben élt, mosónőként dolgozott Budán.

Mikor már úgy megromlott az egészsége, hogy nem bírta munkájával eltartani magát, fiához költözött

Újpestre. Ő gondoskodott  édesanyjáról annak utolsó éveiben.

Lebstück Mária főhadnagy egyenruhában

Máriának megmaradt az egyenruhája, azt néhanapján felvette, s az öreg honvédekkel minden évben elment

Budára  az elesettek sírjához, s Aradra a vértanúk emlékművéhez.  1891-ben  ’48-as kiállítást rendeztek, ahol

a Kossuth – szobában  Mária őrködött. Akkor került be a köztudatba, hogy van egy honvédruhás néni…. Jókai,

aki már régóta tudott Lebstück Máriáról, ekkor megírta  „A női honvédhadnagy” című cikkét, s

próbálta  a közvélemény jóindulatát megnyerni  a beteg és nyomorgó Mária számára. Sajnos

nem sokkal a cikk megjelenése után Mária elhunyt. 62 éves volt.

Az újpesti Megyeri úti temetőben van a sírja, a ’48-as emlékezések egyik fontos helyszíne.

Nevét Újpesten utca viseli, 1935-ben emléktáblát helyeztek el volt lakóhelyének, a mai Csokonai utca 4-nek a falán.

Szó volt róla, hogy szobrot is kap, de ez mindeddig nem valósult

A Mária főhadnagy című operett, és a belőle  forgatott film állít Lebstück Máriának  emléket

– nyilván a műfaj szabályainak megfelelően sziruposat, de legalább emlékezeteset.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=29884

http://feherkendo.blogspot.hu/2014/12/lebstuck-maria.html

Szilágyi Rita:Nők a szabadságharcban  Duna International Könyvkiadó Kft. 2012 

http://selyemgubanc.blogspot.hu/2015/03/lebstuck-maria-fohadnagy.html

http://mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum/912-lebstueck-maria-a-magyar-szabadsagharc-ferfi-neven-harcolo-huszarfohadnagya-120-eve-1892-majus-30-an-halt-meg

Régen Kázmér napján kezdték meg a tavaszi készülődést. A hagyomány szerint ekkor lehet sikerrel elűzni a patkányokat. Ez az állat sok kárt tesz, ha bekerül a házba: szétrág mindent, de a ház körül a jószágokat is megharapja.
Elűzésükkel vette kezdetét a tavaszi tisztulás: a ház és tájéka rendbetétele.

Ennek céljából a gazdasszony éjnek idején éppen háromszor körülszaladta a házat. De úgy, hogy a kezében tartott egyéves mogyorófa vesszővel verte a ház falát. Az akció csak akkor lehet sikeres, ha éppen újholdra esik ez a nap, szóval nem könnyű elérni, hogy elszeleljenek a patkányok.

Szerepük volt ebben a gyerekeknek, meg a versenyszellemnek. Ugyanis versenyeztek azon, hogy estére ki tud több dögöt felmutatni. A győztesnek jutalom is járt : ő gyújthatta meg a szemétből rakott nagy máglyát..

Kázmér napján engedték ki a méhészek kaptáraikból a méheket.

IDŐJÓSLÁS: Március első hete ha esős, havas volt, az aratást egy héttel később kell kezdeni – tartották.

Meg lehet kezdeni a fokhagyma ültetését.

Forrás:

http://hobbikert.hu/kalendarium/marcius/marcius-4.html

http://istentenyeren1.blogspot.hu/2011/03/marcius-4-patkanyuzo-nap.html

https://healthpsych.psy.vanderbilt.edu/2009/Garlic.htm

Tánczos Erzsébet

http://www.nlcafe.hu/ezoteria/20140303/marciusi-nepszokasok/

"Tamás, aki jobb ember, mint három más" - mondja a régi-régi mondóka.

Mit is jelent ez?

Időjóslást: ekkor már  kifelé megyünk a télből , szemben az "-ember" végződésű hónapokkall, melyek a szeptember, november, december.

 Hazánkban a március gyakran  a télutó és a tavaszelő küzdelmében zajlik, Tamás  mégis hozza a tavaszt, vagy legalább annak ígéretét.

Sok más nap mellett, ez a nap is szerelemjósló. Ha a lány azt akarja tudni, merről jön a vőlegénye, akkor Szent Tamás napjának éjjelén zörgesse meg a kaput. Aztán amerről erősebb kutyaugatás hallatszik, onnan várhatja a jövendőbelijét.

 1274. március 7-én hunyt el fenti képen látható Aquinói Szent Tamás domonkos szerzetes, a középkori skolasztikus filozófia egyik legnagyobb képviselője.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Aquin%C3%B3i_Szent_Tam%C3%A1s

http://m.idojaras.origo.hu/index.php?m=zoldhir&id=20050301marcius

Tánczos Erzsébet

A  Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeum „Nyiss ajtót a Barkóságra!” című programja egy újabb állomás a 2012-ben alakult Művésztanya életében.

A 2016. február 20-ai rendezvényen megismerhettük a Művésztanya működését és eredményeit a kezdetektől a mai napig, s a jövőbeli terveiket.

A rendezvény céljai között szerepelt, hogy segítsen széles körben megismertetni azt a magyar vidéket, ahol  a barkók és leszármazottaik élnek, s hogy megmutassák a világnak, hogy micsoda barkó kézműves értékek vannak, s hogy ezek milyen szépen illeszkednek a XXI. századi életünkbe.

 Valóban, kik is a barkók? Ahol a történelmi Borsod, Nógrád, Heves és Gömör vármegye összeér, azt a területet nevezték Barkóságnak vagy Barkóföldnek, s a barkók az ott fekvő mintegy ötven falu népe. A városoktól távol eső fekvő barkó falvak egészen a XX. századig megőrizték népi kultúrájukat. A vidék központja Ózd, ahol a 150 évig virágzó kohászat megszűnt, hiszen a múlt század végén a vasgyár bezárt, munkalehetőség nemigen van, s ez számos máig élő problémát generált.

A kohászat megszűnése óta felnőtt egy újabb nemzedék, olyan fiatalok is, akik nem a csodára várnak jobbá akarják tenni a világot s saját környezetüket is.

- Ezek megvalósítására hoztuk létre a Művésztanyát 2012-ben – avat be Pálmai Ilka, a Királdon működő Művésztanya egyik megálmodója és motorja, a rendezvény levezetője. – A Művésztanya célja az, hogy utat mutasson, lehetőséget tárjon a fiatalok elé.

A Hagyományok Háza fantáziát látott a kezdeményezésben, Budapestről érkeztek a mesterek. A tanfolyamon az ország neves szakemberei: Ament Éva a bútorfestés, Pintér Piroska a szövés mestere, Illés Vanda a 2013 évi Junior Príma Díjas hímző, és Lukovszky Ilona bőrműves oktattak Beszprémy Katalin mellett. A mesterek és az „inasok” között szakmai és emberi kapcsolat alakult ki. Tevékenységükkel bebizonyították, hogy a népi hagyomány nem az öregek dolga, a hagyományainkat meg lehet, és érdemes megélni!

A Művésztanya csapata

Beke Márton, az EMMI Közösségi Művelődés és Művészeti Főosztályának főosztályvezető-helyettese kiemelte : fontos, hogy a Művésztanya működő közösség, hogy tagjai osztoznak egymás örömében és bánatában.

A rendezvény hallgatósága

Pálmai Ilka beszédében hangsúlyozta: a Hagyományok Háza mestereivel való közös munka óriási lehetőséget jelent: a barkóság újra felfedezése, a teljes projekt egészen új lehetőséget ad az itt élő fiataloknak, kultúraőrzőknek.

A  népi mesterséget oktató programjukban öt népi mesterség - hímzés, szövés, viseletvarrás, bútorfestés és új elemként bőrművesség - közül választhattak az érdeklődők. A jelentkezőkből igazi csapat kovácsolódott. Mindannyian hittel, bizalommal, rendkívüli nyitottsággal, tudásuk legjavának megmutatásával vettek részt a képzésen. Az inasok egy-egy népi mesterséggel ismerkedtek meg, egy mesternél öt inas tanult.

- Tevékenységünk bizonyítja, hogy együttműködve, az álmaink mellett kitartva csodákra vagyunk képesek – mondta Pálmai Ilka.

Beszprémy Katalin ” A népművészet megújítása, átörökítése” címmel tartotta meg prezentációját, melyben elmondta: a Művésztanyán az oktatás hétvégente, péntek délutántól vasárnapig tartott. Nappal tanítottak, esténként pedig gyűjteni jártak a mesterek. Barkó motívumokat kerestek – eredeti, helyben fellelhető motívumokból akartak dolgozni.

-A hímzés, viselet terén nagyon kevés adat állt a rendelkezésünkre – avat be Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Tárának vezetője. - A Néprajzi Múzeumban összesen hét barkó textil van. Mivel a barkóság viszonylag hamar polgárosodott, több emberöltőn át nem is számított értéknek a paraszti viselet, kézimunka, eszközök. Ezért nem különösebben vigyáztak rá, nem őrizték, így aztán alig maradtak meg a darabok. Azért mentünk gyűjteni Királdon s a környező barkó falvakban élő idős asszonyokhoz, hogy megkeressük és összegyűjtsük, ami még fellelhető barkó érték – tudtuk meg Beszprémy Katalintól. - Találtunk régi fényképeket – a korabeli viselet ezeken jól látszik, s kézimunkákra is akadtunk.

 A Művésztanyában folyó munka elismerését jelenti, hogy Molnár-Madarász Melinda –Meyke barkó ruhát tervezett a csapat számára.

A „Fölszállott a páva” egyik középdöntőjében Sebestyén Márta a Meyke által tervezett barkó ruhában jelent meg. A helyiek számára ez igen nagy büszkeséget jelentett, hiszen azt a barkó ruhát az egész ország láthatta.

Ezeket a ruhákat, s a kiállításon látható sok-sok alkotást is megszemléltük az előadás után.

Mivel a mesterek a technikai tudás átadása mellett nagyon fontosnak tartották és tartják a szemlélet átadását is, az inasok megismerhették az egész folyamatot az anyag gyűjtésétől a kézimunka elkészítéséig. Tervezést is tanultak. Így sokkal komplexebb tudást kaptak, mintha bedolgozók lennének, és megadott mintákat hímeznének ki

Az eredeti színösszeállításon is változtatottak, visszafogottabb, lágyabb színvilágot használnak. Jellegzetes barkó motívum a barkó rózsa, de ennek is több technikával készült és számos variációja van.

Beszprémy Katalin több példán keresztül mutatta be, az eredeti és az abból született Művésztanya terméket.

Pintér Piroska a barkó szőtteseket mutatta be: eredetieket, s a Művésztanya modern termékeit is. Szövők, hímzők, bőrművesek, bútorfestők egymást inspirálva dolgoznak. Közös a motívumkincs és a színskála, amivel dolgoznak.

Kiemelte: tanítványi legelőször a szövőszékek összeállítását tanulták meg, fontosnak tartja, hogy önállóan is képesek legyenek szőni, de természetesen továbbra is rajta tartja szemét tanítványain. Megtudtuk, hogy a szövésben vannak barkó jellegzetességek, ilyen a kenderes: az anyagba mintaként kenderszálakat szőnek. Ez a visszafogott, sávos minta igen modernnek hat.

- Ebből nagyon sok mindent készítünk, hímzéssel is díszíthető, de a nélkül is igen szép – mondta Pintér Piroska. Rongyszőnyeg mintája alapján is szőnek: az eredeti színeit kicsit tompítják, de a mintát meghagyják. Ebből a szőttesből például tányéralátét, táska készül.

-Nekünk, bútorfestőknek különleges a helyzetünk. Egyrészt fantasztikus forrást jelentenek a szentsimoni templom kazettáinak motívumai. A hatalmas, színes fatáblák igen gazdag „alapanyagot” jelentenek a bútorfestők számára. Mi ebből merítettünk és merítünk, merítünk – mondta Ament Éva, a „Bútorfestők Barkóföldön” című előadásában. – Ez részben kényszerből született: nem találtunk kifejezetten barkó bútort. Szentsimon viszont adta magát. Mivel az összes csapat egy légtérben dolgozott, inspiráltuk egymást a tanfolyam alatt. Mi, bútorfestők azon igyekszünk, hogy munkáink kapcsolódjanak a többi mesterség alkotásai közé Hiszen a szövés és a hímzés például olyan szépen összeillik. Mi kitaláltuk, hogy fából készítünk gombokat. A bútorfestők ugyanis nem csupán monumentális darabokat készítenek. Fára festenek, de készülnek fülbevalók, medálok, hajcsatok, de készül levéltartó, tükör sok-sok gomb. Közös bennük a mintakincs.

Néhány portéka:

Mester és tanítványa megbeszélés közben:

Lukovszky Ilona a bőrművességet oktatta, tanítványai éppen a rendezvényen vehették át bizonyítványukat. A mester hangsúlyozta: sok technikát kipróbáltak a tanfolyam alatt, sokat tanultak, de még sok közös munka áll előttük.

Bőrmívesek alkotásai:

A Művésztanya a tagjai számára több mint szabadidős tevékenység. Sokak számára a kenyérkeresetet jelenthet, most a termékek értékesítését dolgozzák ki. Egyre több zsűrizett termékük mutatja, hogy a mesterségeket igen magas szinten sajátítják el az inasok. A mesterségbeli tudás az alap, ami nélkül nehéz lenne előre lépni. Mégis, emellett nagyon fontos az az összetartozás – kimondom: az a szeretet, amely a Művésztanya közösségét  jellemzi.

Kocsik Bertalan kissikátori hagyományőrző elmondta: a barkók a palócok szegény, múltjára, hagyományaira nem büszke csoportja volt régen. Ma viszont, a Művésztanya működésének köszönhetően a helyi fiatalok büszkén vallják magukat barkónak.

Kocsik Bertalan a hagyományőrző kissikátori hölgykoszorúban:

Van már webáruházuk, elnyerték a Bükki Nemzeti Park védjegyét is. 2014-ben és 2015-ben is ott lehettek a Budai Várban megrendezett Mesterségek Ünnepén mint a Hagyományok Háza mintaprojektje..

Igen, a Művésztanya mintaprojekt: hasonló módszerrel az ország egy másik részén is meghirdetik a kurzust. A kiválasztásnál fontos volt, hogy működő helyi közösség  legyen, mely eltökélt és összetartó. A mestereknek segítség a kidolgozott és sikeres módszertan, de természetesen a gyűjtés, tervezés, termékkialakítás munkáját a helyi viszonyaikra alkalmazva kell majd újra megalkotniuk.

Egészen biztos, hogy az új csapat is alapos mesterségbeli tudásra tesz majd szert. Minden esély megvan rá, hogy a mesterségek képviselői összedolgozzanak és  munkájuk eredményeként gyümölcsözően alkossanak együtt.

Mégis, “ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” Kívánom nekik is.

Tánczos Erzsébet