„S ím király leánya Hedvig ott ült 
Ifjusága hajnalköntösében, 
S rózsafelhők arci, szép hajának 
Gyenge fodra barna köd valának, 
S minden, ami kellem és gyönyör van, 
Harcban állott termetén, vonásin; 
S a szemérem diadalma rajtok 
Mint királyné ünnepelt szelíden.”

(Részlet Vörösmarty Mihály Hedvig c. költeményéből)

Nagy Lajos király második házasságából született  Hedvig nevű leánya két és fél évtizednyi élete nem volt éppen gondtalan vagy eseményektől mentes. Hedvig – a lengyeleknél Jadwiga  a magyarok, lengyelek, litvánok „ közös”, kedves szentje – mivel rövidke élete során ennyi néppel hozta össze a sors.

Emléknapja  július 18.

 Hedvig négyéves koráig a magyar királyi udvarban nevelkedett, aztán az óvodás korú királylányt eljegyezték  a nyolc éves Habsburg Vilmossal,  úgyhogy Hedvig  rövid úton Bécsbe. De nem végleg, mert két év múlva hazahozták  Budára.

Mivel Hedvig apja, lengyel király is volt, trónjait előrelátóan idősebbik leányára kívánta hagyni. Nagy Lajos halála után azonban a lengyelek nem járultak hozzá terveihez. A lengyel főurak a kisebbik Anjou hercegnőnek, Hedvignek ajánlották fel a trónt, aki 1384-ben át is költözött a krakkói udvarba.

Az akkor még  tíz esztendős kis Hedviget Krakkóban, 1384-ben. A lengyel urak jegyesét, Habsburg Vilmost is alkalmatlannak ítélték a trónra,  helyette a Hedvignél 28 évvel idősebb Jagellóval kívánták megházasítani királynőjüket. Hedvig beleegyezett a házasságba.

Így lett Hedvig a litván nép keresztény hitre térítésének apostola.

A királynő ifjú kora miatt az uralkodói jogkörök döntő részben a II. Ulászló néven trónra emelt Jagellóra szálltak, – aki igen sokáig, 1434-ig ült a lengyel trónon –, Hedvig mégis részt vállalt Lengyelország kormányzásában. A királynő tevékenysége azonban sokkal jelentősebb volt a kereszténység terjesztése, a művelődés támogatása és a szegényekről való gondoskodás terén.

A királynő már életében rendkívül népszerű volt a lengyelek körében, amit legendái is mutatnak.

Hedvig gyakran élelmet csempészett ki a palotából a szegények számára. Egy éjjel a férje a várból kivezető titkos folyosó végén várt rá,  és kérdőre vonta, hogy mit művel, ám a kötényébe rejtett élelem egy csokor rózsává változott, így a királynő végül elkerülte a büntetést – pont mint Szent Erzsébet esetében.

Legismertebb legendájában templomépítés során Hedvig megpillantott egy munkást, aki családja nyomorúsága miatt szomorkodott. A királynő neki ajándékozta drágakővel kirakott cipőjét, a munkás pedig csodálkozva vette észre, hogy távozása után az egyik kőszikla megőrizte az asszony lábnyomát, ami mai napig látható a templom padlózatán.

A királynő 25 éves korában világra hozta első, egyetlen gyermekét, Jagelló Erzsébet Bonifáciát. A  gyermekágyi láz azonban mindkettőjükkel végzett.

A lengyelek biztosra vették, hogy  Hedvig szentté avatási eljárása hamarosan kezdetét veszi. Erre azonban 600 évet kellett várni. Hedviget II. János Pál pápa avatta szentté e szavakkal: „Sokat vártál, Hedvig, erre az ünnepi napra. Majdnem hatszáz év múlt el halálod óta, mely fiatalon ért. Az egész nemzet szeretete övezett téged, aki a jagellói idők kezdetén állsz, te, az uralkodóház alapítója; te, a Jagelló Egyetem megújítója. Sokat vártál szentté avatásod napjára, arra a napra, amelyen az egyház ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy az ő hagyományos méretében szent patrónája vagy Lengyelországnak, annak a Lengyelországnak, mely közreműködésed által Litvániával és Ruténfölddel egyesült; Magyarországon kívül e három nemzet köztársaságának is védőszentje vagy. [...] Ez a nap legyen az örvendezés napja, és ne csak számunkra, akik ma élünk, hanem mindazok számára is, akik ezen a földön ezt nem érhették meg. Legyen ez a nap a szentekkel való közösségünk nagy napja! Gaude, mater Polonia!”
               (Részlet II. János Pál pápa a szentté avatáson mondott beszédéből)

Tánczos Erzsébet

Első kép: Proksza Gyöngyi: Szent Hedvig

Forrás:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1399_julius_17_szent_hedvig_lengyel_kiralyno_halala/

http://www.codteainfo.hu/jeles/jakab_jul/hedvig5.jpg

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/arpadhazi_szent_hedvig

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hedvig_lengyel_kir%C3%A1lyn%C5%91

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hedvig_lengyel_kir%C3%A1lyn%C5%91

http://www.katolikus.hu/szentek/0718.html

http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-hedvig-kiralyno-emleknapja

            Régre nyúló  kezdetek:

A máriatövis népies nevei  - Boldogasszony teje, Boldogasszony káposztája, máriabogáncs, pápafű, Szűz Mária teje, Szűz Mária tövise, tarkabogáncs, őszbogáncs, szamárkóró-  egy szép legendára utal.   A történet szerint a levelek fehér  erezete  akkor keletkezett, amikor  Szűz Mária teje ráfröccsent a növényre.  Minden bizonnyal ennek   köszönhetően alkalmazták a tejelválasztás  serkentésére.

Egy szép dal a megfelelő hangulathoz:

A növény minden része ehető, emésztést serkentő, gyógyításra a levelét és az érett termést használják. Levelét szárított formában, magját kipréselve használják.

A máriatövist már a középkorban is sikerrel használták  epe- és májpanaszok kezelésére, például  Melius Péter Herbáriumában (1578) Boldogasszony tövise néven elsősorban étvágygerjesztő, hasfájást enyhítő, görcsoldó szerként szerepelt.   DE hatásosságáról még régebben  már Dioszkoridész és Plinius is említést tett műveiben.  Úgy erősíti és javítja a máj működését, hogy megakadályozza az ott termelődő és a méregtelenítéshez nélkülözhetetlen aminosav-származék, a glutation kiürülését.

Virág és gyógynövény:

Nem csak bíborlilás virágával díszíti kertünknek, hanem márványozott fehér pettyes leveleivel is. Fűszer és gyógynövény ágyásba, de akár vadvirágos kerti részbe is ültethetjük, ezt a liláskék édeskés illatot árasztó növényt.

A kertben?

A máriatövist  magról  is kerülhet a  kertünkbe. Szerény növény, leginkább a gyengébb talajon érzi jól magát, a „ túl jó dolgában”  inkább a leveleket  növeszti és virágzat lesz kisebb.

A máriatövis  a  mi téli hideg időjárásunkat nem tudja a szabadban átvészelni, de ősszel a növény elszórja a magvait, így a kertünkben minden évben lesz máriatövis. A magokat áprilisban és májusban szokták cserépbe vetni,  a palántákat május végétől kiültethetni a szabadba. A magokat és a leveleket július végétől már  lehet szüretelni..

Mi van benne?

A leveles hajtást a népi gyógyászat már jó ideje alkalmazza máj-és epepanaszok enyhítésére, ez azonban nem tartalmazza a „ bűvös”  szilimarint.  Azt a máriatövis terméséből nyerik ki.

A  máriatövismag a májtisztítás  leghatásosabb gyógynövénye,   mert     serkenti a májsejtek regenerációját. A termésből készült homeopátiás szerek a máj-és epebetegségeken kívül aranyér-, visszérbántalmak és reumatikus panaszok kezelésére is alkalmasak.

A máriatövis termése legnagyobb  főleg  olajat  meg fehérjét tartalmaz, de  az összefoglaló néven szilimarinnak nevezett vegyületkeverék igazi gyógyír. 

Az emberek méregtelenítő és májvédő funcióját ismerik. Mivel a máj- és epebetegségek legfontosabb gyógynövénye, ezért a májvédő gyógyszerek legfontosabb alapanyagát jelenti. A növény fő hatóanyaga a szilimarin, ami tulajdonképpen egy gyűjtőnév, több hasonló szerkezetű anyag elegye.

Hogyan hat? Máriatövis jótékony hatásai

A máriatövist a hozzáértők  társítják például gyermekláncfűvel, fecskefűvel, articsókával...

Levelét és termését  régen tejszaporítóként, köhögés, depresszió, emésztési zavarok, lép-, epehólyag és májbántalmak ellen adták.

A termésből készült homeopátiás szerek a máj-és epebetegségeken túl aranyér-, visszérbántalmak és reumatikus panaszok kezelésére alkalmasak.

Olaja a méregtelenítő folyamatokat támogatja.

  Egyszerűen szólva:  a megszabadít mindenféle lerakódott méregtől.

 8-12 hétig  kúraszerűen használva ajánlott szedni.

A népi gyógyászat millió nyűgre alkalmazza:

heveny májgyulladás

idült májgyulladás

májzsugorodással járó betegségek kezelésére

alkoholfogyasztás

vegyszerek és gyógyszerek okozta májkárosodás esetén

zsírmáj kezelésére

stimulálja az epe és epesavak termelését a májban

fokozza a májsejtekben a ribonukleinsav-, illetve fehérjeszintézist

a különböző böjtkúráknál megkönnyíti a méregtelenítést

segíti a gyógyszermaradványok ( gyakorlatilag ezek is mérgek)  kiürítését a szervezetből

általános májtisztítás vagy méregtelenítés alkalmával.

Máriatövis termés tea  házilag:

1 teáskanálnyit (lehetőleg őrölve) leforrázunk 2 dl vízzel. Negyedóra múlva megszűrjük. Napi három-négy alkalommal étkezések előtt fogyasztunk egy-egy csészét.

A Theiss házaspár máj- és epeteája a következőkből áll: gyermekláncfű-gyökér és növény (35 g), máriatövismag (15 g), málnalevél (15 g), ezerjófű (10 g), cickafarkvirág (10 g) útilapuvirág (5 g), angelikagyökér (5 g), boldolevél (5 g). A keverékből naponta legfeljebb 3-4 csészével szabad inni, nehogy túladagoljuk. Fontos az is, hogy a teát mindig étkezések előtt igyuk, mert így a keserű anyagok az üres gyomorra hatnak.

Tánczos Erzsébet

http://evgyogynovenye.hu/mariatovis.html

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/gyogynovenyek/cikkek/eljen_a_mariatovis/20130625091953

http://news.kertvarazsmagazin.hu/index.php/gyogynoeveny-abc/1274-a-mariatoevis-gyogynoeveny-termesztese

http://nepgyogyaszat.com/nepgyogyaszat-gyogyirei/mariatovis.html

http://tgy-magazin.hu/betegsegek-a-tol-z-ig/majbetegsegek

https://pt.wikipedia.org/wiki/Ficheiro:Thistle_April_2010-2.jpg

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1riat%C3%B6vis

http://www.egeszsegtukor.hu/gyogynoveny-lexikon/mariatovis.html

https://www.facebook.com/Milk-Thistle-M%C3%A1riat%C3%B6vis-232098870195340/

http://www.life.hu/ez-zsir/20130704-mariatovis-az-ev-gyogynovenye.html

https://www.amoils.com/health-blog/if-you-are-worried-about-the-state-of-your-liver-could-milk-thistle-help-you/

http://www.valloagnes.hu/content/view/page:Mariatovis-Silybum-marianum/p:123-132-133

Ajakról:

Ajak a Tiszántúlon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén helyezkedik el. 2013 óta város.

Ajak címere:

Ajak története

Ajak az egyik legrégibb szabolcsi település, 1270- ból maradt ránk az első írásos említés. Ez úgy néz ki, hogy  Ayac, ami az Ajak családnévből származik. 

Ajakon telepedett le a kunok egy része,  ők   szépen lassan  beolvadtak a magyarságba. A török  időkben  gyakorlatilag  elnéptelenedett,  századokkal később szlovákokat, majd magyarokat telepítettek be, akik a falu egy-egy  elkülönülő  részét lakták be.

A bajoknak a török időkkel nem szakadt vége: a múlt  kétszer is tizedelte kolerajárvány az ajakiakat.

A híres viselet:

Az ajaki paraszt  pompakedvelő volt.  Főként   maga és családja ruháira költötte  szabadon felhasználható jövedelmét. Így alakult ki Ajak  híres, színes népviselete.

  Születéstől halálig  szigorú szabályok határozták meg az öltözködést, mely a gyermek 4 éves koráig nemtől független volt. Ezután  nemenként és korosztályonként  alakult;  idősebb korban  egyre sötétebb lett. Ötven év felett már csak feketében jártak.

Az ajaki  népviseletet   kizárólag  a  falun  belül hordták. Ha elutaztak valahová, akkor azt az idegenes ruhában tették. Férfiaknál ez  zakóból és pantallóból álló városi polgári ruhában történt.

 A  szövésnek is híre van : a retkes, rózsás, szegfűs. csillagos és dült rózsás minták voltak az elterjedtek, a fehér vászonkendőbe piros, zöld és kék színű mintákat szőttek. A faluban az ünnepi kendőt (ami a kakasos és kelyhes minta váltakozva)  csak kevesen tudták elkészíteni.

A vasárnapi istentiszteleten mindenki részt vett. A  háziasszonyok és a kisgyermekek kora reggel, a fiatalok és a férfiak 10 óra körül indultak  csoportosan a templomba.

 Ajaki fiatalasszony fejkendőben, menyecskecsüngővel :

Igaz, az ajaki viselet nem egységes. Az anyag, a szín, a szabás, a varrás, a díszítés sem az,  ennek okát abban látják a hozzáértők, hogy  a régit módit  elhagyták,  az újat  már a nagylányok hozták divatba. Kezdetben ezek a ruhák még furcsáknak, de idővel megszokják.

Az ajakias viseletről a gyermek megszületésétől fogva lehet beszélni.

A gyermekeket  kicsi korukban hosszú ingbe és kantusba öltöztették . Utóbbi kétszeres, a derekánál van összevarrva. 4 éves korig ugyanezek a ruhadarabok voltak jellemzőek. A  kisfiúk öltözete 4 éves korig megegyezik a lányok viseletével. A fiúgyermek  csupán a hajviseletben különböznek,  egy éves korig nem vágják le a haját, mert azt hiszik, hogy a szeme gyenge lesz. Amikor megnyírják, zsírral megkenik, hogy szép legyen, elválasztás nélkül a szemétől kétfelé csapják.

Az  nagyobb  lányoknál  kétrészes a ruha. Rékli vagy ujjas hozzá megfelelő mintázatú szoknyával. A szoknyák alatt 3-4 alsószoknya, a szoknya felett színben hozzá illó kötő. A nyakat mirzlivel és gyöngysorral díszítették.

Ajaki lány ünneplő viseletben

Az  nagyobb  lányoknál  kétrészes a ruha. Rékli vagy ujjas hozzá megfelelő mintázatú szoknyával. A szoknyák alatt 3-4 alsószoknya, a szoknya felett színben hozzá illó kötő.

 A  XIX.  század végén a  kékfestő surcot azaz  kötényt felváltotta a bő kerekkötő kötény. Télen a nők is  bárányfürtös gubában mentek a templomba, munkában ujjatlan  ködmönt viseltek.  A nyakat mirzlivel és gyöngysorral díszítették. Jellegzetes darabja volt az ajaki ez a  szorosan a nyakra simuló fodros, csipkés gallér.

Sajátos ruhaviselési szokás alakult ki a faluban: a nők a hónap négy vasárnapján más-más színű, egyedi szabású ruhát hordtak. Ez alól csak május és október hónapok voltak a kivételek (vallási okokból). Ez a szokás sokáig fennmaradt. Az elsőn fehér selymet, a másodikon a fehér alapú rózsás kasmírt, a harmadikon piros és a negyediken zöld kasmírt. Az első vasárnap öltözete volt a menyasszonyi ruha is koszorúval kiegészítve.

HAJ, HAJ...

A lányok  egy ágba és koszorúba fonták a hajukat, az asszonyok két ágra vették és kontyfésűre tekerték, gyolcs fékötővel kötötték be. A fiatalabbaknál erről két keskeny, hímzett pántocska lógott le a mellre, ezt nevezték menyecskecsüngőnek. A főkötőre kötötték  a fejkendőt.

FÉRFIMÓDI:

A férfi viselet az ajaki viselet legismeretlenebb része. Ha egy-egy ajaki férfi kimozdul a községből, az ajakias ruhát otthon hagyja.

Az idegenes ruha, ez a zakóból és pantallóból álló városi polgári ruha, amiben a falut el lehet hagyni, munkaruhaként került  a faluba. A régit, mint ahogy a nők is el-elhagyják, egy-egy újítást meg már megszoknak, be is fogadnak.

A férfiak gallértalan vászoningben  jártak, később galléros, mellrészen díszes  ing és nadrág  jött divatba. 

 A zsinórozással való díszítés a századforduló körül lett szokássá, ezt  nevezték Rákóczi-viseletnek. Télen fekete gubát terítettek magukra, fejükre alacsony tetejű, keskeny, szegett karimájú fekete kalapot tettek.

Napjainkban már csak az idősebb asszonyok hordják az ajaki népviseletet. Ma a hagyományőrzésről a községi óvoda, iskola illetve citera- és néptánccsoportok gondoskodnak.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://parasztviseletek.hu/index.php?route=product/product&product_id=74

 http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jame_04_05/?pg=140&layout=s

http://epa.oszk.hu/01600/01614/00004/pdf/nyjame_04-05_1961_141-191.pdf

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-101.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajak_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

http://www.ajak.hu/index.php/hu/

http://www.ajak.hu/index.php/hu/turizmus/latnivalok/hagyomanyorzes

 A kékfestő festőmesterség a flamandoknak köszönhető, a jó  öreg  Európában legalábbis. Ők  a 8. századtól folytatták a mesterséget. A legkorábbi festőcéh azonban Bécsben jött létre  1208-ban.
Magyarországon először 1608-ban  jött létre kékfestőcéh.

A kékfestő kifejezésről  1770- ből van adatunk először.  Mivel a  kék-fehér színű mintázás a keleti porcelánok  jellegzetessége,  németül Porzellandrucknak nevezik.

Kékfestő sátor a vásárban. Véménd, Baranya m.
Szerencsés János, Domonkos Ottó könyvéből  http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/262.html

 
Az 1700- as évek  közepén a kékfestéshez a kék színt a festőcsüllenggel érték el. Az indigó csak később   vált elterjedtté. A  „ klasszikus” kékfestés a 18. század végétől meghonosodó dúcnyomást és az indigóval történő textilfestést jelenti.

Kékfestő nyomódúc

Az indigó, amely mint a neve is  elárulja,  Indiából származik. A kékfestő kelme jelentős szerepet játszott mind a népviseletben, mind a lakástextilek körében. A textíliafestés a 18. században  élte virágkorát. Több néven is működött: gyapjú-, kék-, kelme-, pamut-, posztó-. selyem-, szalag-, vászonfestő.

A kékfestő  jelentősége  kiemelkedő volt  a magyar népviseletben és a lakástextíliák körében, de ma is népszerű, napjainkban is több kisvállalkozó foglalkozik ilyen termékek előállításával.
A 20. században aztán  színre lépett a szintetikus indigó, a bizonyos  indatrén és  kialakult a  gépesített dúcnyomás-  ezek ma is jelen vannak a kékfestő műhelyekben.

Kékfestő nyomódúc. Faragás és szögbeverés (Dunántúl) Bp. Néprajzi Múzeum

Régre visszanyúlva:

A kékfestés   jellemzője, hogy  a minta kék alapon fehér színben látható. A kékfestés első sorban magát a műveletet jelenti,  de  a kékfestő kifejezés  a  kék színű, fehér mintázattal díszített –pamutszövetet  neve.  Kékfestő azonban maga   a  foglalkozás is,  a mesterséget és magát a műhelyt is jelenti a szó.

Történet

A kékfestő az ősi mesterségek közé tartozik. Indiából, Kínából és Egyiptomból számos lelet  tanúsítja, hogy már több ezer évvel ezelőtt is ismert eljárásokról van szó. A kékfestés Indiából  ered. Könnyen lehet, hogy  ott készült árukat onnan szállították egyrészt karavánok Egyiptomon, Észak-Afrikán át, másrészt tengeri úton közvetlenül Dél-Európába.  Az is lehet, hogy  Törökországból, Kis-Ázsián át került Európába  a mesterség.

Ami biztos az az, hogy a 17. századi francia udvarban az indiai eredetű nyomott mintás kelmék rendkívül divatosaknak számítottak és nagyon népszerűek voltak, s az ilyen mintázatú kelmék francia neve: indienne.  Idővel  a francia mesterek is megkezdték az ilyen mintázatú kelmék gyártását és az eljárást  a Franciaországból  menekülni kényszerült  hugenották  ismertették meg  Nyugat-Európával. A 17. század végén már jelentős műhelyek működtek Dél- és Nyugat-Európában

A perrotine nyomógépen alkalmazott nyomódúc (Pápai Kékfestő Múzeum)

Magyarországon ugyan  már a 15. században is működtek festőműhelyek,  a 17. században  lett népszerű a kékfestés.

A 18. században már szinte minden városban működtek festőműhelyek,  a kereslet a nyomott mintás kelmék iránt igen nagy volt. Többen ezek közül a mesterek közül igyekeztek az újabb eljárásokat is elsajátítani és felhasználni.

 A kézi nyomást  a 19. század közepén a francia Perrot által  feltalált nyomógép, a perrotine  lett népszerű.  Közben  csökkent a hagyományos viseletek iránti igény is. A világháborúk utáni  nyersanyaghiány és  a  városiasodás tovább csökkentette  a műhelyek számát, de még ma is népszerű és élő hagyományunk.

A kékfestő eljárás

A kékfestés  az  úgynevezett gátlónyomás technológiáján alapul. Ennek lényege,  hogy a szövetre a mintának megfelelően egy gátlószert nyomnak. Ez aztán   elszigeteli a szövettől,  a festék  csak a kezeletlen  részeket fogja be. A kékfestés munkafázisai:

• mintázás fedőanyaggal,
• színezés
  

 Hagyományosan így történt:

A  szövetet  először is  forró szódás vízben kimosták. Amit fehéren akartak hagyni,  azt méhviasszal vonták be, majd a szövetet a festékkel teli kádba mártva kékre színezték.   Az így kezelt kelmét  indigós leves vaskádba merítették.   Ezt max. 63 °C-ig melegített fürdőben  lehetséges, mert különben a viaszbevonat e leolvad.  Minél többször ismételték meg  a festőlében fürdőzést,  annál  intenzívebb  kék színt kaptak. A méhviaszt fa dúcokkal végezték. A fából faragott dúcokat később kiszorították a  rézszegekkel és -huzalokkal kivert formák.

Kezdetben növényi festékekkel színeztek, nem is volt más. Az indigót  az Indiában honos Indigofera tinctoria nevű növényből nyertek. Európában a csüllenggel érték el a kék színt. A 16. századtól  elérhetővéávált az indigó Európában is.

Idővel  a méhviasz szerepét  úgynevezett gátlószer vette át, érdekes, ezt a magyar kékfestők papnak neveznek, s a mixtúra  összetétele titkos volt. A nyomódúcot a  kiemelkedő részein bevonták a fedőanyaggal és kézzel nyomták rá a kelmére.

Száradás után kénsavas-sósavas fürdőben lemaratták a fedőanyagot,  ekkor  előtűnt az eredeti fehér szín mint minta.

Ezután mángorlással simították az anyagot.

A mai magyar helyzet

Manapság ritka a kisüzemi kékfestés, de tovább él mint népművészeti tevékenység .  A  bácsalmási Skorutyák család,az 1906-ban alapított, ma Tóth Ildikó és Gerencsér Zsolt által működtetett Győri Kékfestő Műhely,a dunaföldvári Gál Gyula,a nagynyárádi Sárdi János és Auth Andor,a szentendrei ifj. Kovács Miklós és a tiszakécskei id. Kovács Miklós, a szombathelyi Szakács, a bácsalmási Skorutyák János Kékfestő Műhely és a Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum,amelyek egyúttal bemutatóhelyek is -  őrzik a kékfestő örökséget..

Ezek a kékfestő műhelyek főként a  hagyományos mintáikon  alapuló,  a tájegységükhöz igazodó népművészeti elemeket bemutató kékfestő mintákkal  dolgoznak .

Bódy Irén textilművész, akadémikus, akinek állandó kiállítása van a pápai Kékfestő Múzeumban mutatja, milyen magas a mérce a kékfestő területén is.

A pápai Kékfestő Múzeum  mellett a  szentendrei skanzenben  egy  Nagykőrösről áttelepített műhely várja a látogatókat.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9kfest%C3%A9s

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/03/109.html
http://www.hotdog.hu/hagyomanyok/diszito-muveszet/kekfesto-mesterseg

 http://szellemikulturalisorokseg.hu/index0.php?name=0_magyarorszagi_kekfestes_hagyomanya

http://www.demokrata.hu/cikk/kekfesto-0

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/262.html  

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-neprajzi-lexikon/ch14.html

 http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-10.html

 http://avidekitthon.blogspot.hu/2012/03/ez-egy-kek-szinu-vilag.html

http://eletszepitok.hu/sardi-janos-kekfesto-nepi-iparmuvesz/

http://icurongyoszsakja.blogspot.hu/2014/02/februari-kedvenc-kekfesto.html

 Az első kép: Kékfestők munka közben. A legények szállásának cégére, 1862, Sopron, Liszt Ferenc Múzeum
Szerencsés János. Domonkos Ottó készülő könyvéből innen: http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/262.html  

A Hagyományok Háza Nyitott Műhelyében jönnek – mennek, nézelődnek a látogatók, érdeklődők.

Fehér Anna eközben békésen fűz és fűz, közben válaszol a kérdésekre, tanácsot ad annak, aki kéri.

- Most javítok egy láncot, közben belefér, hogy kicsit másfelé is figyeljek – mondja, mikor látja csodálkozó tekintetemet.

Ezen felbátorodva megkérdezem, hogy mióta foglalkozik gyöngyfűzéssel.

- Tuzséron a rajztanárok nyári táborában szerettem bele a gyöngyözésbe. Ajándékba kaptam ugyanis egy apró gyöngyszalagot, s attól fogva fűzöm s gyűjtöm a gyöngyöket. A gyes idején tudtam időt szánni, hogy belefeledkezzek a gyöngyözés rejtelmeibe. Nagyon praktikus tevékenység ez, mert hamar sikerélményhez jut az alkotó.   Kezdő szinten nem igényel különösebb anyagi befektetést, a munkát gyakorlatilag bármikor félbe lehet szakítani ( ha muszáj), s újra belefogni. Nem helyigényes, és még sorolhatnám a praktikumokat a létrehozott szépség és az alkotás öröme mellett. Tehát kisgyerekes anyukaként ideális volt a számomra, aztán alaposan beleástam magam a gyöngyfűzés rejtelmeibe.

- Családjából hozta a kézművesség szeretetét?

-Apai nagyanyám testvére Tüdős Klára volt a leghíresebb rokon a családban, de hogy az én tevékenységemben mennyi a minta s mennyi a gének szerepe, azt nem tudnám megmondani.

-  Kiérdemelte a Népművészet Ifjú Mestere állami kitüntetést, és Király Zsiga-díjas gyöngyfűző. Úgy jutott el erre a kimagasló szakmai szintre, hogy önmagát fejlesztette?

- Eleinte igen. A gyöngyfűzést önképzéssel, akár az otthonunkból is el lehet sajátítani, hiszen manapság elég egy kattintás, és remek letölthető anyagok és más csodák várják a gyöngyösöket. Régebben ez a lehetőség nem volt, nézegettem az albumokat jártam a múzeumokat, s a magam módján, ahogy tudtam, újraalkottam a kiválasztott darabokat. 1983-ban lettem a Népművészet Ifjú Mestere, Borbély Joli néni tanácsait megfogadva a régiesebb stílus felkutatásán és népszerűsítésén fáradoztam, s teszem ezt ma is. A sárközi gyöngy nyakláncok szépsége, mívessége hamar megfogott.  A technikai kihívásokat kezdetben a magam észjárása szerint oldottam meg, nem követtem meghatározott szabályokat. Aztán eljött az a pont, hogy szükségét éreztem, hogy elmenjek tanulni és gyűjteni is. Így kerültem a Sárközbe, ahol Decsen Berekai Éva néni tanított, Éva néni lányától is tanultam. Sárközi kalauzom Nagy Zoltánné, Zsuzsika volt Decsről.

 Az ekkor készült darabok meg is tekinthetőek az Ócsai Ágasházban.

- Miket állítottak ott ki Öntől?

- A Berekai Éva nénitől beszerzett gyűjteményem, illetve az általam újrafűzött sárközi darabok is megtekinthetőek Ócsán. Az Ágasház szobájában 2005 óta látható a Népi ékszerek és gyöngyök című kiállítás, ahol láthatunk a Dunántúli és Kalotaszegi népviselet részeként viselt gyöngyöket, gallérokat, gyönggyel hímzett ruhadarabokat. Ezek egyrészt az én munkáim, másrészt gyűjteményem darabjai. 

kalotaszegi ihletés

- A Sárköz megmaradt érdeklődése fókuszában?

- Sárköz meghatározó élmény a számomra. Büszke vagyok rá, hogy a sárközi cakkos gyöngy, a lakócsai gyöngy újrafelfedezése hozzám fűződik.

Lakócsai gyöngysor

De ennyi nem volt nekem elég, akkor is, most is, mindig még többet akarok tudni a gyöngyfűzésről. A magyarországi teljes gyöngyös örökség felkutatása, megismerése és népszerűsítése érdekel.  Sárköz mellett többször jártam Erdélyben is tanulmányi és gyűjtőúton.  Szerencsémnek tartom, hogy tanulhattam Schmidt Károlyné Judit nénitől Váralján és Buba Kati nénitől a kalotaszegi Vistán. A népi ékszerek variációit kutatva Sárközben és Erdélyben találtam meg azokat a hagyományokat, melyekből  a mai napig építkezem. Erdélyben felvarrják a gyöngyöket a ruhadarabokra. Engem foglalkoztat, hogy mit lehet ebből átmenteni a XXI . században. A hagyomány modernizált változata például a kötőbe való bojtok átdolgozott változata. A forma megmaradt, de a funkciót megváltoztattam: nyaklánc lett belőle. A kalotaszegi kötények jellegzetes madárka motívuma adta az ötletet a gyöngyökkel hímezett madárkáimhoz.

- Megmaradt a magyar hagyományoknál.

- Még ez sem igaz teljesen. Például Amerikában jártam szakmai konferencián, ahol az indián gyöngymunkák igen nagy hatást tettek rám.

- Mit adott az amerikai konferencia?

- Megláttam, hogy ők mennyire bátran élnek eleik hagyományaival.  Megerősített abban, hogy fontos megkeresni, hogy miként illeszthető be az adott dolog a korunkba, életünkbe.  Az amerikai utam idején már tanítottam gyöngyfűzést a nagykállói Téka táborokban, ahol sok pesti is megfordult, és szerették volna, hogy ne csak nyáron tanítsam nekik a gyöngyfűzést és a rám jellemző szemléletet. 

Illatos ékszer

Így alakult meg a Gyöngystúdió, a Magyar Gyöngytársaság, mely 1994-ben Magyar Gyöngy Egyesületté alakult, melynek én voltam az elnöke.

-  Ki lehet az egyesület tagja?

- Bárki, aki szeretne többet tudni a gyöngyökről, a gyöngyfűzés hagyományairól, fortélyairól, anyagairól. Az egyetlen olyan hazai szervezet, mely kizárólag a gyöngyöt használja alapanyagként népművészeti viseletkiegészítők és modern ékszerek készítéséhez is.

- Miből áll az egyesület tevékenysége?

- Szakmailag összefog, miközben inspiráljuk egymást. Vetítéseket, előadásokat kezdtünk tartani.  Az, hogy egyesületként lettünk bejegyezve lehetővé tette, hogy pályázatokon induljunk.  Táborokat tartottunk, kiállításokat szerveztünk például a Sárközbe. Remek programok voltak. A Reneszánsz Évben 12 helyszínre jutott el Gyöngyök reneszánsza című kiállításunk anyaga.  Az egyesület ma is aktív. Az elnökséget átadtam, de a kéthetente tartott összejöveteleken igyekszem ott lenni.

-  Az Ön alkotásai között sem csak újrafűzött hagyományos ékszerek vannak.

-   Igen, ez így van.  Portékáimat korunk viseleteihez tervezem, hagyományos és modern stílusban is dolgozom. Örömmel készítem néptáncegyüttesek ékszereit a megfelelő tájegység hagyományai szerint.  Ösztönösen törekszem az egyediségre, mindig is érdekeltek az újszerű megoldások.  Egy példa: az a tarka színvilág, ami a hagyományos sárközi nyakékek jellemzője, és népviseletük harmonikus kiegészítője, a mai viseletünkhöz nem igazán passzol.  Ezért készítek olyan ékszereket is, melyek teljes egészében a hagyományos módon készülnek, de színeiken radikálisan változtattam. Ilyen például a fekete- fehér színösszeállítású sárközi nyaksi. 

Menyasszonyi nyaksi

A magyar hagyományok adják számomra a kiinduló pontot, az alapot, igyekszem kiaknázni azt, ami megkülönböztet minket másoktól. Törekszem mai életünkbe vonni azt, amit lehet.

Nyaksi ... és ez is

ő elvitte Dániába:

- Melyek a legkedveltebb portékái?

- Erre legfeljebb kategóriákat tudnék mondani, ugyanis nem szériában gyártom a termékeimet.  A kihívásokat szeretem, nem könnyen viselem a monoton másolást, úgyhogy kerülöm is.  Népszerűek a fülbevalók, medálok, a nyakláncoknak is. Vannak bizonyos specialitásaim, ilyen például a lázsiás.

-  Ez mit takar?

- Egyfajta hagyományos női nyakék, melyen ezüstpénz, gyakran a forgalomból már kivont pénzérmék csüngenek. Hazánkban  a bajai ötvösök készítették. Legtovább és legdíszesebben a délszláv népviseletekben volt jelen ez az ékszer.  Ott még a huszadik században is készült lázsiás.  A csipkézett, vésett ezüstlemezt gyakran színes kövekkel ékesítették.   Akár több sort is fölvettek egyszerre, ha volt.  Ilyen lázsiásokat készítek én is, ez is egy különlegességem.

- Vannak Önnél egészen modern portékák is.

- Szerintem egy lázsiás is modern, ha a használhatóságot, hordhatóságot értjük alatta. De valóban más jellegűek a békácska figuráim. A mézeskalács szívek alapján készülő gyöngyös szív medáljaim ( 12 -féle a 12 hónapnak megfelelően) is új funkciót kaptak.

- Milyen alapanyaggal dolgozik?

- Mivel ékszereimben ötvözöm a régi és új stílusokat, a különféle gyöngyökkel dolgozom, de alapvetően színtartó cseh üveggyöngyöt használok. Gisztl Anna divatbemutatóihoz évekig terveztem ékszereket.

- Az előbb üdvözölte Önt egy volt tanítványa. Melyik korosztályt tanítja?

- Legszívesebben felnőttekkel foglalkozom, de gyermekfoglalkozásokat is tartok. például itt, a Nyitott Műhelyben is.

- Hogyan tanít?

- Csoportjaimban személyre szabottan vezetem a tanítványaimat, gyakorlatilag egyénre szabottan dolgozom mindenkivel.

- Hol találkozhatunk Önnel?

- Haladok a korral. Első lépésként létrehoztam a facebookon a Virtuális Gyöngymúzeum oldalt, és a Gyöngyimádók Társaságát – itt az érdeklődők feltehetik alkotásaikat, tanácsokat kérhetnek, ötleteket gyűjthetnek.

Hímzett nemez fülbevalók

A nagyobb országos rendezvényeken rendre jelen vagyok a portékáimmal. Budapesten a Nyitott Műhelyben rendszeresen alkotok, a Paloma Művészudvarban is megtalálnak a gyöngyök kedvelői.

- Mik a tervei, álmai?

- Szeretnék egy gyöngymúzeumot, vagy ha ez túl nagy álom, legalább  állandó gyöngyszemgyűjteményt, mivel az üveg mint anyag is vonzó és inspiráló.

gyöngyös békák

 Tánczos Erzsébet írása

Az első kép forrása: http://www.dunatiszakozi.hu/feheranna.html

A Szentendrei Skanzen   idei Pünkösdi Örökség Fesztiválján a  szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő magyar és egy lettországi vendégközösség tárta hagyományait a látogatók elé. Mindet végigjártuk, el is fáradtunk, de elhatároztuk:  jövőre is itt a helyünk!

Pünkösdi néphagyományok felelevenítése

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum pünkösdi fesztiválja különleges, mert egyfelől a bőséges pünkösdi hagyományokról szól.

Pünkösd  a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, melyhez régen számos szokás kapcsolódott. Ezek egyike a pünkösdi királyné-járást.

 Idén a Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület „ leányai” jártak a Kisalföld tájegységben házról házra. 

A hagyomány szerint a nagyobb lányok a legkisebbet közrefogva, fátyollal letakarva kísérik házról-házra, s énekelnek és jókívánságokkal, termékenységvarázsló mondókákkal örvendeztetik meg a „háziakat”.

Ekkora legyen a kendtek kendere:

A legismertebb ünnepi szokás a pünkösdi királyválasztás, mely a középkorig nyúlik vissza, de  még ma is megmozgatja az ifjakat és idősebbeket, ha van rá módjuk..

 Anno az ügyességi próbák teljesítésével választották a győztest ( lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás), aki egy évig minden lakodalomba, mulatságra meghívást kapott,  a kocsmában ingyen ihatott, a lovát, marháját pedig társai őrizték.

A mai pünkösdi királyválasztás ügyességi próbáin bárki beállhatott a vetélkedésbe, ahol kiderült, hogy ki az idei pünkösdi király. A győztes a régi privilégiumokkal ugyan nem élhet, de a dicsőség bizonyára kárpótlást jelent.

 A Skanzen Szent Anna kápolnájában a mendei templomdíszítés pünkösdi hagyományát  láthattuk meg: sehol máshol nem szokás nyárfákat állítani padsorok közé, amelyekre szalagokat, kézzel hímzett és horgolt kendőkből pillangókat helyezni.

 A gyerekek papírból ki is próbálhatták a pillangókészítést.

Ez a szokás egyszerre pünkösdi és a szellemi kulturális örökség jegyzékein szereplő.

 Örökséget őrző közösségekkel lehet együtt ünnepelni

A Pünkösdi - Örökség fesztiválon a nemzeti szellemi kulturális örökség-listára felkerült (évről évre bővülő)  magyar közösségek szinte mindegyike  egy időben egy helyen mutatja meg magát.

Idén feldíszített Örökség -fa tette még megfoghatóbbá értékeinket:

A kézműves bemutatók és foglalkozások, ételkóstolás, táncos-zenés színpadi produkciók, viseletbemutató és ruhapróba, tánctanítás, pünkösdi felvonulás és közös körtánc is hagyományosan a program része.

 Ez persze kicsit „ mesterséges”, hiszen saját örömére senki sem bújna busó öltözetbe ilyentájt, a karácsonyi csobánolás sincs szokásban májusban.   Ugyanakkor élvezetes, szórakoztató  a rendezvény -  sokat tanul  egy ilyen intenzív napon az ember.

Idén a külföldi vendégek Lettországból  érkeztek: a szellemi kulturális örökség UNESCO listáján szereplő örökség, a  lettek  suiti kultúráját kézműves bemutató, lett ízek kóstolója, viseletbemutató segítségével ismerhettük meg.

A listán idén új elem a „ Magyarországi kékfestés hagyománya” , melyet a  nagykőrösi kékfestőműhelyben ismerhettünk meg, nyomódúc-készítést és  mintázást is tanulhattunk.

A ceglédi Kossuth-kultuszt   hajdani iskola épületében ismerhettük meg. Itt a gyerekeknek szóló foglalkoztatók mellett a  nagyobbak Quiz kérdésekre válaszolhattak. Ez nem volt könnyű, de jelentem:  „ átmentem”.

Matricáért színeztek - melyet minden " állomáson " lehetett gyűjteni. Végül hajlítható ceruzát kaptak a kitartóak.

 A mohácsi busók a téli hidegre szabott öltözetükben  a májusi napsütésben sem lankadtak,bemutatták: legények a talpukon, a nyári melegben is vidáman barátkoztak a gyerekekkel és ijesztgették a fiatal hölgyeket.   A  rájuk  jellemző mókázás mellett sokac táncbemutatón és tánctanításon,  maszkfaragás-bemutatón, busóruha-próbán vehettünk részt.  Sőt, a sokacbabfőzés tudományáról is kiokosodhattunk.

Így készül:

A mohai tikverőzők farsangi bohócálarcát örömmel készítették el a gyerekek,  a bohócjelmezbe  bele is bújhattak.

A borsodnádasdi molnárkalácssütő asszonyoknál megkóstoltuk  a  híres ünnepi ostyát, és megcsodáltuk a sütővasakat, amik között nincs két egyforma.

A mezőtúri és magyarszombatfai fazekasokkal együtt „ mesterkedhettünk”:

A karcagiaknál szabadtűzön rotyogott a híres birkapörkölt:

Nem hagytuk ki az utánozhatatlan zamatú szatmári szilvalekvárral készült csemegéket sem.

A  kalocsai asszonyok pingálásra oktatták az érdeklődőket.

A matyók bemutatták hímzésüket:

...  színpompás viseletüket,   melybe  bárki belebújhatott:

Az UNESCO-egyezmény a Szellemi Kulturális Örökség védelmére jött létre, hogy meg­őriz­ze a kö­zös­sé­gi kul­tu­rá­lis gya­kor­la­to­kat, az élő ha­gyo­má­nyo­kat. A 2009 óta mű­kö­dő Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság, melynek helyszíne a Szentendrei Skanzen, en­nek a ha­zai meg­va­ló­sí­tá­sát lát­ja el. Felmérik az örök­sé­get és össze­fog­ják azo­kat a kö­zös­sé­ge­ket, ame­lyek a mai na­pig meg­élik ha­gyo­má­nya­i­kat.
A kö­zös­sé­gek ma­guk je­lent­kez­het­nek és örök­sé­gük fel­ke­rül­het a szel­le­mi kul­tu­rá­lis örök­ség nem­ze­ti jegy­zé­ké­re. A nemzeti jegyzék itt tekinthető meg: http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=f24_nemzeti_jegyzek_elemei

Az or­szá­gok ál­tal össze­ál­lí­tott „nemzeti listáról” kerülhetnek fel az elemek az UNESCO rep­re­zen­ta­tív lis­tá­já­ra.  Magyarország nem­ze­ti jegyzékéről eddig a mo­há­csi bu­só­já­rás, a ma­tyó nép­mű­vé­szet és a soly­má­szat ke­rült fel a nem­zet­kö­zi lis­tá­ra.

Ezek a kö­zös­sé­gek idén pünkösdkor újra élettel töl­tötték  meg a skan­zen szépséges por­tá­it.

Tánczos Erzsébet beszámolója

A májusi fagyosszentek alatt első sorban  Pongrác,Szervác és  Bonifác,   közéjük  sorolható még Orbán (május 25.), sőt az  Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia-naptól (május 15.) is fagyot várt. "Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász!" -  utal erre a mondás, s erre a napra hideg szelet és esőt jósol a népi megfigyelés.

A májusi fagy igen gyakran egy esztendő termését tehette tönkre, akár országos csapás is lehetett, így érthető, hogy a földműveléssel foglalkozók külön figyelemmel fordultak a jelenség felé. A kalendáriumok bölcsei ezért az alábbi tanácsot adták a gazdáknak: "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!"

A képen elfagyott cseresznye  látható.

Bár lehűlés máskor is előfordul, a zsenge növényzet ilyenkor sínyli meg legjobban a fagyot.

A várható májusi fagyok miatt a kényesebb növények palántáit csak a fagyosszentek után ültették ki a szabadba.

Zsófia napján a  medgyesi szlovákoknál, vetik a kendert és a lent.

Szent Zsófia és három leánya legendája
 május 15- hez kapcsolódik

Zsófiának még a neve is – amely bölcsességet jelent – gyanakvásra ad okot, akárcsak lányaié: Fides azaz Hit , Spes magyarul Remény , Charitas azaz Szeretet. Vagyis a Bölcsesség leánya a Hit, a Remény, és a Szeretet.   Történetük a középkori folklór talajából sarjadzott, az évszázadok során azonban  egyre kerekebbé vált. Alakjuk, nevük révén szimbolikussá lett, és a hittudomány pártfogóiként tisztelték őket. A legenda sosem konkrét történet, hanem a tanító történet.

Szent Zsófia  nevéhez méltó bölcsességgel  nevelte a lányokat.  Rómában telepedtek le, ahol a keresztény  Zsófia intenzív térítő tevékenységet folytatott.

 Ez éppen Publius Aelius   Hadrianus uralkodása idejében történt, aki a keresztényekkel nem bánt kesztyűs kézzel.  A népek fel is jelentették Zsófiát és lányait kereszténységük miatt, a császárt azonban szépségük megbabonázta, s úgymond leányaivá akarta őket fogadni. Ők azonban nem éltek a lehetőséggel.  A lányokat válogatott kínzásoknak vetették alá, melyeket túléltek. Végül lefejezték őket, majd édesanyjukat is.

 A legenda erkölcsi tanulsága, hogy   miután négyüket legyilkoltatta, Hadrianus teljesen  elerőtlenedett, és belátta ,hogy igazságtalanságot követett el.

Boldog névnapot Zsófia!

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cseresznye

 http://mandarchiv.hu/cikk/464/Szent_Zsofia_egy_kozepkori_oltarkepen

http://www.kavas.hu/esemeny/kultura/479-majus-15-zsofia-szonja-napja.html

https://christianorthodox.wordpress.com/2009/09/20/martyr-sophia-and-her-three-daughters/

https://pemptousia.com/2013/09/saint-sophia-and-her-3-martyr-daughters-faith-hope-and-love-17-september/

 Kossuth Lajos táborában
Két szál majoránna
Egy szép barna magyar huszár
Sej, lovát karélyozza. 

A majoránna, majoranna, pecsenyevirág a Földközi-tenger környékéről származó finoman kesernyés, kissé kámforos, erős aromájú füszer. A legrégibb és a legismertebb hazai fűszernövény (hazánkban a XVI. századtól termesztik) , a magyar konyha kedvelt fűszere. Kellemes illata és íze miatt az élelmiszeriparban és az illatszeriparban is széles körben alkalmazzák.

Egyéves növény, a magját tavasszal állandó helyére lehet elvetni, vagy az előnevelt palántákat kell a fagyok elmúltával kiültetni napos, meleg, védett helyre. A kapáláson kívül más ápolást nem kíván, vegyi növényvédelemre nem szorul.

Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke, de ma már nagyüzemi módon és kiskertekben egyaránt termesztik.

A virágzó hajtásait egy nyáron kétszer-háromszor vágják és a lombját frissen használják (olykor még a tüzet is megszórják vele!), illetve megszárítják és tárolják. A kiskertben termelt és gondosan szárított majoranna sokkalta ízesebb, mint a boltból vásárolt.

 Levele és virágzata a fűszer. A jól kezelt majoránna szürkészöld, egyenletesen morzsolt, erősen aromás, kellemes illatú, kissé hűtő, kesernyés ízű. Illóolajat, keserű anyagot, csersavat tartalmaz.

 Gasztro majoranna:

krumpli- és gombaleves, főzelékek , mártások, húsételek, köztük szárnyas és vadhúsok, továbbá húskészítmények, sőt, borok ízesítésére. Kacsa, bárány, birka, ürü, továbbá grillételek, májas és véres töltelékek elkészítésénél  gyakorlatilag nélkülözhetetlen.

Gyógynövény:

Étvágygerjesztő, gyomorerősítő, nyugtató hatású fűszer, ezért gyógyteák  gyakori alkotórésze. Ezeken kívül főzetét fejfájás, köhögés, légzési zavarok enyhítésére használják, olajával a reumás testrészeket kezelik.

teája enyhíti a gyomorgörcsöt, az emésztést könnyíti, de akkor is érdemes ehhez a növényhez fordulni, ha a migrénedet akarod enyhíteni, de nem tudsz vagy nem akarsz gyógyszert bevenni.

A majorannából készült tea a köhögést enyhíti, a letapadt váladékot felszabadítja, kakukkfűvel párosítva igazi nagyágyú.

A majoranna-tea esetén is a szokásos eljárást kell követned:

egy teáskanál szárított fűszerre önts egy bögrényi (2 dl) forrásban lévő vizet, takard le, majd a nem túl jó ízű löttyöt idd meg nagyjából 5 perc múlva. A hatás akkor az igazi, ha kibírod, hogy apró kortyonként idd meg a folyadékot. ha súlyosabb köhögésed, esetleg hörghurutod van, a majorannához ugyanannyi kakukkfüvet is keverj. Ilyenkor célszerű nagyobb adag, 2,5 dl vizet önteni a keverékre.

Magas vérnyomás ellen is nagyszerű megoldás, Maria Treben híres gutaütés elleni keverékének is fontos alkotóeleme  - előre láthatóan stresszes napon vigyünk magunkkal egy termosszal. Már az illata is kiragad a napi valóságból.

Vvirágos leveles szára kétszer vágható, az első virágok nyílásakor -  tehát egy évben dupla mámor, nem igaz?

Éljünk vele!

 Tánczos Erzsébet

Forrás: www.medical-enc

http://www.fruitonline.hu/hu/product/show/g/2/s/159/p/167

http://pantrygardenherbs.com/shop-for-organic-herbs/oregano-varieties/marjoram-sweet/

https://de.wikipedia.org/wiki/Majoran

https://hu.wikipedia.org/wiki/Major%C3%A1nna

Imádom az olyan ételeket, amelyeknek gyakorlatilag „nincs” receptje:  pár hozzávaló elég hozzá, az sem tartalmaz idegen szavakat, olcsó, és némi gyakorlattal könnyen elkészíthető. Meg persze finom. Népi ételeink javarésze ebbe a kategóriába tartozik. Ilyen  a méltán nagy kedvenc, a palóc krumplilaska, melyet  újabban palóc palacsintának,  palóc burrito- nak is neveznek – de mi maradjunk csal a laskánál, ne faxnizzunk.

Bodor Pálné Bozsik Lidia és  kazári  segítői a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban  igen sokat sütöttek belőle, s pukkadásig ettük  édesen és sósan is...

Mi kell hozzá?

1 kg főtt krumpli

60 dkg liszt

 csipet só

 A krumpliból érdemes  hasonló méretű példányokat kiválasztani, hogy mindegyik egyszerre legyen puha. Ha nem egyformák, akkor a kisebb  hamarabb megpuhul, míg a másik még kemény. A sárga héjú a legjobb erre. A krumplit meghámozta, megfőzte Lidia, majd leszűrte. Ezután  krumplinyomón átnyomta, majd meg kellett várni, hogy langyosra hűljön. Azután összegyúrta a liszttel és a sóval.

A rúdból helyes darabokat metélt le, ezeket  vékonyra nyújtotta úgy, hogy  nagyjából 15 cm sugarú kör legyen belőle. Ehhez fontos, hogy  mindig legyen alatta annyi liszt, hogy ne ragadjon le.

Készül a laska, ilyennek kell lennie nyújtás után, mutatja Bozsik Lidia:

Megtudtam, hogy a sparhelt platniján a legjobb sütni. Ennek hiányában   palacsintasütőben vagy wokban mindkét oldalát megsütjük és olvasztott zsírral megkenjük.   Utóbbi állítólag nem adja vissza teljesen azt az íz élményt, mint amit a sparhelt, de  higgyétek el, így is isteni finom. Többször kipróbáltam, sosem marad belőle, egy nagyobb családnak lehetetlen  túl sokat sütni belőle.

Lekvárral vagy túróval, tejföllel ízesíthetjük, kipróbáltuk káposztásan is, de finom „ meztelenül” azaz magában is.

Létezik különleges mákos  változata is, amikor a kisült laskát forró vízben egy pillanatra megmártják, majd tányéron megszórják cukros darált mákkal. Ezeket egymás tetejére rakosgatják, így alul-felül mákosak lesznek.

Kazári előadóink hoztak magukkal egy füzetkét, Kazári Ízek a címe, melyet online is megtaláltam , íme: http://kazar.hu/files/download/egyeb_kiadvanyok/kazari_izek_2008_pdf.pdf

A kazári laskafesztivál egyre népszerűbb, az alábbi video betekintést nyújt a hangulatába.

https://www.youtube.com/watch?v=a9sodTyZRA4  Minden év utolsó májusi szombatján tartják nagy-nagy sikerrel.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Képekért (  a sajátok felhasználása mellett ) ide látogattam: http://www.orszagalbum.hu/keszul-a-jo-krumplilaska-kazaron-_p_28027

http://www.nosalty.hu/recept/kazari-laska