A tavaszi szünet utolsó napján vidámság, sok-sok gyerek töltötte meg a Nyitott Műhelyt - olyan  kiállításra jöttek,  mely az ő alkotásaikból jött létre.

A Hagyományok Háza Nyitott Műhelye  „ Zöld erdőben, zöld mezőben sétál egy madár” címmel rajzpályázatot hirdetett óvodások, iskolások számára. A lehetőséggel igen sokan éltek, a beérkezett pályaművek legjavából nyílt a kiállítás,  melynek megnyitójára  jöttek  gyermekek, a felkészítő pedagógusok és a hozzátartozók is. Sokan az ország távoli pontjáról érkeztek az eseményre, mely a tavaszi szünet utolsó napján került megrendezésre. A kiállítás megnyitó muzsikával kezdődött: Szabó Zoltán, és Nagy Veronika dunántúli dudazenét, és egy erdélyi történeti zenét játszottak.

Ezután Farka Réka, a rajzpályázat kitalálója köszöntötte a megjelenteket a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum-Nyitott Műhelyének Zöld erdőben, zöld mezőben sétál egy madár rajzpályázatának kiállítás megnyitóján.

„A pályázat kiírásakor nem tudtuk, hogy 566 pályamű fog beérkezni, szebbnél szebb alkotások, melyek közül még az 5 fő szakértői zsűri- Beszprémy Katalin-tárvezetőnk, Szalay József-A Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének elnöke, Illés Vanda-hímző, Tímák Ildikó-rajztanárnő, és jómagam, mint iparművész, nehezen tudunk majd nyerteseket választani.

A zsűri munkában

Mindig nehéz feladat, amikor gyermekalkotásokat kell értékelni, hiszen minden egyes alkotásban a gyerekek lelküket, személyiségüket rakják bele. Annak érdekében,hogy mindenkiben fenntartsuk ezt a töretetlen lelkesedést, ezért Tánczos Erzsébet kolléganőmmel elhatároztuk, (mivel mindketten édesanyák is vagyunk és fontosnak tartjuk a dicsérő szavakat) hogy mindenkihez eljuttatunk egy-egy dicsérő oklevelet is, függetlenül attól, hogy helyezést ért-e el, vagy sem, vagy kikerült-e a kiállításba a műve, vagy sem.”

Néhány szóval  vázolta az értékelési szempontjaikat  is. Elsődleges céljuk az volt, hogy magyar népművészeti mintakincsünket már óvodás, és kisiskolás gyerekek is megismerhessék, magukévá tegyék: „Mivel Herman Ottó szerint a néplélek nemcsak szóban, hanem tárgyiasan is megnyilatkozik, és Hunfalvy Pál is kifejtette már: "A nép szépérzéke - aesthetikája, tehát lelkének egy igen lényeges és nemes alkotórésze - nyilatkozik meg az ékítményben, úgy alakban, mint színben [...] átitatva lényeges tulajdonságaival, legyenek azok lelkületiek, alkatbeliek, szokásbeliek, a természeti viszonyokból, vagy a történelmi fejlődésből folyók, ezért gondolom, hogy a magyar mintakincs megismertetése is fontos nevelői feladat, és azért is, hogy majd később  felnőttként is tudjuk értékelni a népművészeti, vagy modernebb népi iparművészeti alkotásokat, megőrizzük, és ne hagyjuk elveszni nagyapáink, nagyanyáink által ránk hagyott kincset.” – mondta Farkas Réka

 Az  ő gyerekkorában a hon-és népismeret még nem volt tantárgy, nem tanultak néptáncolni sem. A népszokásokról, kalendáriumról nagymamájától hallott, és halvány emlékeim vannak arról, ahogy kezét fogva együtt nézték a falujukban a szüreti felvonulókat.

Kiemelte, hogy a  mai diákok számára előny, hogy a néprajzzal, néphagyománnyal, népművészettel, népzenével, néptánccal egyre több iskolában tudnak tantermi kereteken belül találkozni, megismerkedni.

 Kiemelte a felkészítő tanárok rengeteg munkáját, hiszen ha ők nem kutatják fel az interneten a pályázatot (  http://www.hagyomanyokhaza.hu/page/12289/ ), és nem találnak az amúgy is zsúfolt órarendben kis időt, alkalmat, arra, hogy külön erre az eseményre készülve a gyerekeket alkotásra biztassák, nem érkezett volna be ennyi mű.

A közös munka, csoportmunka, az amit másodlagosan fontosnak tartottak a pályázatnál. „Talán ez a pont volt a kiírásban az, ami a legtöbb fejtörést okozott pedagógusoknak, nevelőknek, és majd nekünk értékelőknek, hiszen a csoportmunka nem minden beküldött pályamű esetén volt megfigyelhető. Nehéz dolog is, hogy egy kisebb méretű papírra is szülessen egy szép alkotás, és azért is, mert az alkotó munka legtöbbször magányos folyamat”. De szerencsére voltak jó példák a csoportmunkára is.

A harmadik szempont a kreativitás, ami megnyilvánulhatott a motívumok feldolgozásában, vagy egy történet kialakításában.

 Minden kategóriában az első helyezettek ingyenes komplex múzeumpedagógiai foglalkozást nyertek, a diákcsoportok májusban látogatnak majd el a Magyar Népi iparművészeti múzeumba és a Nyitott Műhelybe, ahol különböző kézműves foglalkozásokon, játékos tárlatvezetésen vesznek majd részt. A  díjazásnál arra törekedtek, hogy ha szerényebben is, de több csoportot részesítsenek tárgyjutalomban, és a díjakat úgy választották, hogy azt a csoportok közösen, és hasznosan használhassák a jövőben.

Az összes pályamű a N.A.P Népművészeti Alkotó Pont facebook oldalon hamarosan megtekinthetővé válik a büszke alkotók és  az  érdeklődők számára. Addig is , a díjazott alkotások itt is megtekinthetőek: http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/12371/

Minden pályázó csoport oklevelet kap munkája jutalmául, melyet, ha a díjátadón nem tudtak megjelenni, postán kapnak majd meg.

A tervek szerint jövőre újra megismétlik ezt az alkotói pályázatot.

A díjak átadása után mézeskalácsot süthettek, díszíthettek a gyerekek, illetve játékos tárlatvezetésen vettek részt.

A legjobb munkákat  bemutató kiállítás  április 30 -ig tekinthető meg a Nyitott Műhelyben ( Fő utca 6. )

A legfelső képen „A szegény vándorlegény” című díjnyertes kép látható, mely a 8 éves  Hajzer-Török Alex alkotása, ő az Igazgyöngy AMI tanulója. Gratulálunk.

Tánczos Erzsébet beszámolója