Augusztus 24-e Bertalan  napja a betakarítás, a szüretkezdet, a szántás-vetés előkészítésének  kezdete. Bertalan napját őszkezdő napnak (az őszi szántás-vetés  kezdőnapja), a kánikulát végző napnak tartják. 

Bertalan a (szörnyű halála miatt) a szűcsök és csizmadiák,  a közelgő szüret miatt  pedig   a szőlőhegyek védőszentje.  „Bertalan a késével a szőlőfürtök lemetszésére, az újbor szűrésére készülődik” – tartották a régiek. 

Az e napi időből az őszi időjárásra jósoltak, mint ahogyan ezt egy 18. századi kalendáriumi rigmusa is bizonyítja:

Amint Szent Bertalan magát mutogatja, Az őszi idő is magát mind aszerint tartja.

A zivatar sok jeget és havat jelez előre. Ha ezen a napon esik az eső, jó káposztatermés lesz, mert Bertalan - a hagyomány szerint - a káposzta közé dobálja kezében hordott fejét.

Ez  utalás  Bertalan tragikus sorsára is:

Bertalant hite miatt  először elevenen megnyúzták, azután keresztre feszítették, végül pedig fejét vették.

  E borzalmas halál miatt Szent Bertalant a művészetben gyakran ábrázolták. A legismertebb Michelangelo Utolsó ítélete. Ezen bőrét kezében tartva szerepel, a lenyúzott bőrön a Michelangelo saját arcvonásai ismerhetők fel.

Bertalan a bőrtelen barát:

Bertalan vértanúságáról mesél egy  pécsi monda is, amely a városhoz tartozó  szőlők között emelkedő barokk Bertalan-kápolnához fűződik. Az itt  élő remeték a török elől a Mecsek erdőségeibe menekültek. Bertalan barát azonban  a kápolna kincseit egy közeli barlangba rejtette el, és nem menekült sehova sem -  gondolom, nem maradt már ideje felvenni a nyúlcipőt.

A törökök meg is jöttek, és követelték  tőle a kincseket.  Bertalan  a válogatott  kínzások ellenére sem árulta el, hol vannak a kincsek. 

A törökök addig sem a lelkére hatottak, de látván elszántságát elevenen megnyúzták, bőrét karjára vetették, és most már megengedték neki, hogy visszamenjen a kápolnához. Amikor azonban odaért, összeesett és meghalt. A törökök ezeknek láttára annyira megrémültek, hogy még a tájára sem mertek menni többé a kápolnának.

Bertalan és a kígyók:

A hiedelem szerint kígyócsípés esetén az ördögűző Bertalan segítségét is kell kérni.

A hagyomány szerint Bertalan ünnepén bújnak el  a kígyók. Megijednek Bertalan ördögűző hatalmától, félelmetes nevétől. Amelyik csúszómászó nem rejtőzik el, az már nem is tud elrejtőzni. "Öngyilkosságot"  választ,  mert földbe már  nem bújhat és télen a szabadban megfagyna.

Ezért  keresi halálát: kocsiútra, kerékvágásba kúszik, hogy ott pusztuljon el.

Bertalan és a vaj:

A monda szerint nevenapján Bertalan karjára vetett bőrével vándorolt. Egyik kertben dolgozó asszony észrevette és sajnálkozott rajta: ó te szegény ember!  Az asszony vajat hozott, hogy a szent sebeit bekenje, fájdalmait enyhítse. Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik.

A Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

A házivaj elkészítése nem ördöngösség:

 Házi tejből megoldható.  Emlékszem, kiskoromban micsoda bosszúság volt, mikor a vendégek számára készülő tejszínből  - annak saját akaratából - nem hab, de vaj lett. Direkt is létrehozhatjuk ezt a metamorfózist, ha sokáig és kitartóan ( manapság robotgéppel ) verjük és verjük és verjük a tejszínt.

Még jobb, ha  aludttej tetejéről  nyerjük le a tejfölt. Régen fából faragott formákba nyomkodták a friss vajat. Mikor kicsusszan  belőle a vaj, rajta marad a minta. Így már büszkén ki lehetne tenni az asztalra a Bertalan napi vajunkat!

Egyéb saját tejtermékek készítése:

ALUDTTEJ ÉS TEJFÖL.

Ha a friss tejet langyos  helyre tesszük, és állni hagyjuk pár  nap alatt aludttej lesz belőle. A tetején  keletkező zsíros réteget óvatosan leszedjük róla  így 2 dl tejfölt kapunk.

 TÚRÓ ÉS SAVÓ.

Az aludttejből túró készíthető. Ehhez lassan, óvatosan fel kell hevíteni, és a forráspont közelében tartani. Figyeljünk rá, hogy ne rotyogjon. Érdemes ÓVATOSAN darabokra vágni a savóban úszó fehérjét, és óvatosan megfordítani, hogy egyenletesen csapódjon ki, különben az alja megéghet. Folyamatosan figyelni kell forralás közben, míg a fehérje darabok  megkeményednek.
Ezután vagy félretesszük, megvárva, hogy szobahőmérsékletre hűljön, vagy rögtön átöntjük egy nagy szitán. Ha állni és hűlni hagyjuk, savanykásabb lesz a túró. Hagyni kell, hogy kicsöpögjön belőle a savó, mely  önmagában is fogyasztható.

 KÖRÖZÖTT

A tejfölt a túróval ízlés szerint összekeverve és megfűszerezve készíthetünk körözöttet. Jobb, mint bármely bolti alapanyagból és persze olcsóbb!

Bertalan napja Széken:

Széken minden évben a Bertalan nap, nagy ünnepi alkalomnak számít, mert megemlékeznek az 1717-es tatárpusztításról, melynek áldozatul esett Szék is.  A pusztítás színhelye a templom és környéke volt,  ahol a tatárok   rajtaütöttek az imádkozókon. A tatárok felgyújtották az egész várost és rengeteg embert legyilkoltak, 700 lakost elhurcoltak. 

Alig maradt 100 lakos életben. A Széket ekkor ért szerencsétlenségre addig még soha nem  volt példa, ezért a székiek megfogadták, hogy a tatárok Székre való betörésének napján mindig megemlékeznek a szörnyűségről. Azóta minden évben ezen a napon háromszori istentisztelettel valamint böjttel emlékeznek meg erről a napról. 

Manapság inkább ünnepi ebéddel  készülnek.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://sokszinuvidek.hu/index.php/otthon-keszult/648-Tejterm%C3%A9kek-k%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9se-h%C3%A1zilag

 http://www.konyhatunderleszek.hu/recept-3/vaj-vagy-margarin

http://www.agrarszektor.hu/tags/tej/?p=3

http://kepguru.hu/foto/82421/szolofurt

A Felföld legnagyobb néprajzi egysége a palócság.

Őrhalom ott fekszik Nógrád megyében, s a község öltözete a szomszédos Hugyag és Varbó viseletéhez hasonlóan alakult. Ez azt jelenti, hogy a három faluban azonos anyagú és szabású ruhában jártak, népviseletükben sok volt a hasonlóság annak is köszönhetően, hogy a három községgel sokáig közös temploma volt, s látták egymás öltözetét a hívek.

Őrhalmi viselet a Mesterségek Ünnepén

Az 1930-as évektől a falvak viseletében megindult a polgárosodás. Ez a férfi viseletben a két világháború között a kivetkőzéshez vezetett, a női öltözködés az 1950-es évekig őrizte a századfordulótól alakult, városi divathoz igazodó hosszú szoknyás őrhalmi viseletet.

Az őrhalmi viseletet az egyik legszebb palóc népviseletként tartják nyilván.

Ezt  erősíti az is, hogy a falu híres menyecskéjéről, Sipeki Bözsiről mintázta meg Horváth Endre grafikusművész az egykori magyar tízpengőst.  Sipeki Bözsi sarlóval és búzával, őrhalmi palóc viseletetben  szerepelt a bankón. A Gyöngyösbokréta hagyományőrző csoport megalakulását követően Sipeki Bözsi is járta az országot a csoporttal, több alkalommal szerepelt a Nemzeti és a Városi Színházban is. Sipeki Bözsi a prágai, a losonci és több helyi, országos hírű lap, és természetesen a Nógrádi Hírlap címoldalán is megjelent a jellegzetes őrhalmi főkötős népviseletben.

Az őrhalmi női népviselet egyik jellegzetes darabja a lábszárközépig, de sokszor bokáig érő brokátselyemből, bársonyból készült szoknya. A hosszú szoknyával megegyező anyagú blúzt vettek fel, idővel az ingváll vászonból készült, melynek kézelőjét hímzéssel díszítették.

Az ingre gyöngyös, rézcsipkés mellényt, pruszlikot vettek fel. A szoknyák elé felkötötték az otthon szőtt kötényt, a szakácskát, melybe nevüket is belehímezték.

Az őrhalmi viselet a női fejviseletben ragaszkodott leginkább paraszti jellegéhez: az asszonyok fül mellett csomózott, nagy rojtú selyem menyecskekendőt, az új asszonyok művirágos, selyemszalagos újmenyecske főkötőt viseltek.

A képen menyecskék láthatóak,a jobb oldali kettő újmenyecske főkötőben

Népviseletük további szépséges darabjai a gyöngyökkel hátul két széles szalaggal díszített „fékető”, illetve a nagyrojtú, fül mellett csomózott, selyemből készült menyecske kendő.

 A nagykendő Őrhalomban az asszonyok fül mellett csomózott, nagy rojtú, brokátselyemből készült nagykendőt viseltek. Ami megkülönbözteti más viseletek kendőitől, hogy kétszer akkora és nincs előre megkötve. Tehát minden egyes alkalommal, ünnepek, mise előtt elmentek a nők ahhoz az asszonyhoz, aki ki tudta kötni a kendőt. Nem sok ilyen ügyes kezű asszony volt a faluban, ezért sokszor hajnalban el kellett indulni hozzá, hogy mindenki sorra kerüljön.

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás.

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-297.html

Fél Edit: A Néprajzi Múzeum (Országos Magyar Történeti Múzeum Néprajzi Tára) új szerzeményei. 1. Az őrhalmi, sárpilisi, szakmári gyűjtőút (Népr.. Ért., 1938).

http://orhalom.hu/hagyomanyorzes4.html

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.271330632970065.42266.270490513054077&type=1

http://horvath-endre.hupont.hu/5/horvath-endre-elete

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.programturizmus.hu/tdestination-augusztus-20-balaton.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Jobb

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=5272

A gezemice – más néven a palackfű, istentáskája, csapka és pásztorerszény, békalencse, békatarsoly, büdös szaporafű, csapka, cigánysóska, élek-halok, Isten táskája, kanálka, kanállopó borsika, koldustarisznyácska, poczogófű, Szent György-virág, szívkésfű, véraltató fű.

 Legismertebb neve mégis a pásztortáska.

Táska formájú terméséről kapta nevét ez a gyógyító hatású növény. Gyakran találkozhatunk vele – gyakorlatilag mindenütt felüti a fejét, illetve a táskáit. Igénytelen növény, elegendő számára, ha süt a nap, és nem túl száraz a talaj.

Állítólag egész évben gyűjthető, mondjuk télen a gyógynövény boltokban javaslom a keresését, a hó alatt nem kapirgálnék érte. Mindent a maga idejében!

Játszhatunk is vele -  csörgő, kiszámoló gezemicéből:

A növény kis terméseit meghúzzuk a száron. Fontos, hogy csak annyira, hogy ne szakadjon le, de azért laza legyen. Ezután, ha száránál fogva megrázzuk, akkor csörgő hangot ad. Ez a csörgő.

Ha sorban letépkedjük a terméseket a szeret/ nem szeret klasszikus példa alapján bármit kiszámolhatunk. Javaslom az  ELMOSOGASSAK/ NE MOSOGASSAK EL verziót, a tapasztalazokat ne feledjétek megosztani velem!

FIGYELEM! Ragadozó növény!

A pásztortáska igen hasznos   a kellemetlenkedő bogarak, rovarok ellen. Nedves környezetben a magva viszkózus anyagot bocsát ki, EZÉRT  a rászálló, víz közelében élő rovarok hozzáragadnak és elpusztulnak. A szúnyog lárváival is ez történik, ezért alkalmas szúnyogirtásra. Ez az oka, hogy egyik neve : féregfű.

Gyógynövény a gezemice!

Az embereknek segítséget nyújt! Legismertebb vérzéscsillapító hatása, de akár a klimax tüneteit is képes csökkenteni.

Kiegészítő kezelésként alkalmazzák belső vérzés esetén. Túl erős menstruációs vérzés esetén napi két csésze pásztortáska-tea elfogyasztása ajánlott. Használják magas és alacsony vérnyomás normalizálására, tehát beállítja a vérnyomást.

Vérző sebeket moshatunk le pásztortáskával.

A növénynek gyulladáscsökkentő és vizelethajtó hatása is van, utóbbi a magas kálium-tartalom miatt.

 Így használjuk:

   Méhvérzés, menstruációs fájdalom, aranyér esetén:

Elhúzódó vérzés esetén orvosi kivizsgálás szükséges.

Hazánkban gyógyteaként ismerjük, melynek  elkészítési módja a többi gyógynövényteához hasonló.

Ehhez a 2 teáskanálnyi szárított vagy aprított pásztortáskát  javasolt leforrázni 1 pohárnyi vízzel, majd állni hagyni negyed óráig. Leszűrés után fogyasztható. Érdemes naponta kétszer-háromszor inni belőle.

A menstruációs ciklus ideje alatt napi 2 csészényi tea fogyasztása minden esetben csak jót tehet, ezért ajánlott.

    Pubertáskorban és klimax idején:

4 hetes  teakúra ajánlott  naponta frissen készítve.

Orrvérzés esetén: A növény teájába mártott tampont az orrlyukba helyezve csillapítja a vérzést.

Mit készíthetünk belőle? Meg is ehetjük!

Fiatalon az egész tőlevélrózsáját salátaként vagy főzelékként készíthetjük el, a magvai pedig mustárhoz hasonló ízűek, tehát szinte minden része ehető, Kínában a hirtelen sütött pásztortáska-levél is csemegének számít. A cigánysóska név is utal arra, hogy bizony ehető.

Zöldsalátába is keverhetjük a növény fiatal, friss hajtásait.

Ki ne fogyassza?

Várandósság és szoptatás ideje alatt mellőzzék a fogyasztását, JÁTSSZANAK VELE!

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://terebess.hu/tiszaorveny/vadon/pasztortaska.html

http://www.egeszsegkalauz.hu/egeszsegtar/mire-jo-a-pasztortaska-106313.html

http://www.kertvarazsmagazin.hu/index.php/gyogynovenyek/1294-a-pasztortaska-enyhiti-a-klimax-tueneteit

 http://czizella.lapunk.hu/?modul=galeria&a=88414&p=3

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztort%C3%A1ska

http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/pasztortaska

Augusztus 15. - Nagyboldogasszony napja Szűz Mária mennybevitelének az ünnepe.

Boldogasszony  hitünk jóval  a Jézus előtti időkből ered.

 Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. Hét Boldogasszony  ünnepet tart számon a néphagyomány, a hetes szám szakralitására kell odafigyelnünk!

Kölcsey Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének töltötte be a Himnusz szerepét a katolikusok számára.

Nyisztor Ilona előadásában - feledhetetlen:

Hallgassuk meg Lovász Irén előadásában. Előre szólok, hogy csodálatos:

 Legfőbb Boldogasszony  ünnepeink:

Boldogasszony  és a római katolikus hit Szűz Máriája a magyar nép lelkében összemosódott Földtiltó Boldogasszony  – Szeplőtelen fogantatás – december 8.

Gyertyaszentelő Boldogasszony  – Mária ekkor mutatta be Jézust a templomban – február 2. ( http://netfolk.blog.hu/2013/01/30/bujj_bujj_medve_vajon_kinez_-e_2-an)

Gyümölcsoltó Boldogasszony  – Mária méhében megfogan Jézus – március 25. ( http://netfolk.blog.hu/2013/03/22/marcius_25_gyumolcsolto_boldogasszony_napja )

E nap  a születésé, Sarlós Boldogasszony a beteljesülés, az érett termés ünnepe.

Sarlós Boldogasszony  –  a várandós Mária méhében megmozdul Jézus – július 2. http://netfolk.blog.hu/2013/06/28/sarlos_boldogasszony_504

 Nagyboldogasszony – Szűz Mária, mint királynő, Mária halála és mennybe menetele – augusztus 15.

Kisboldogasszony  – Szűz Mária születésének napja  – szeptember 8.

Olvasós Boldogasszony  – Rózsafüzér királynéja – október 7.

 Nagyboldogasszony az ősi magyar hagyományban:

A Boldogasszony a kereszténység előtt jóval korábban létező "mitológiai" alak,  de  a huszadik századra a Boldogasszony alakja a egybemosódott Szűz Máriával. A Mária-kultusz az egész magyar kultúrkörben megtalálható.

Nagyboldogasszony történeti háttere Magyarországon:

A CSÍKSOMLYÓI KEGYTEMPLOM SZOBRA

A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik. Nagyboldogasszony napját Szent István rendelkezésétől kezdve ünnepként tartják számon Magyarországon. Ez az ünnep egybeesik a Regnum Marianummal: azzal a nappal, amikor Szent István Magyarországot felajánlotta a „Szent Szűznek". Ez tehát Magyarország Patrónájának a napja is. Érdekes, hogy a török veszedelem idején a magyar katonák Szűz Mária képével voltak lelkesítve. A napba öltözött asszony egy félholdon tapos, mint a bűn és eretnekség legyőzője. A magyarok Magyarország győzedelmes védelmezőjét Szűz Máriát, míg a félholdban a török terjeszkedés jelvényével azonosították a kereszténység ellenségét.

Nagyboldogasszony a néphagyományban:

A huszadik század elején még az egész magyar nyelvterületen élt a „nagyboldogasszonyi virágszentelés", virágáldás szokása, amikor a népszokás szerint virágszentelést tartanak, és virágokból koporsót készítenek.  Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap: a moldvai csángó magyarok ezen a napon még mindig  virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy füstjével kezeljék a betegeket.

„A moldvai csángók évszázadok óta megőrizték a hitüket és magyarságukat Mária-kultuszban, és mindabban, ami fontos ahhoz, hogy az ember emelt fővel tudjon élni. ”

Petrás Mária

A Muravidéken   Nagyboldogasszony „dologtiltó nap": nem szabad sütni, mert a tűz kitörne a kemencéből. A Drávaszögben  ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és  bőven teremjen.

Egyes vidékeken az ünnep előestéjén a hívő asszonyok a temetőben gyülekeztek, egy frissen ásott üres sír körül, a dicsőséges olvasót imádkozták, majd epikus énekben mesélték el Mária mennybemenetelének a történetét, akinek testét Jézus nem hagyta elenyészni, hanem a testestül a mennybe emelte.

A nap időjárása termésjósló is: ha a „Nagyasszony" szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban.

Nagyboldogasszony ünnepe számos vidéken dologtiltó nap volt, az asszonyoknak ilyenkor tilos volt kemencében sütni, folyóban fürdeni, kendert áztatni. A szegény kapások úgy tartották, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, akkor sok jó bort ihatnak szüret után.

Tiltónap is ez a nap. A Muravidéken tartózkodnak a sütéstől, a kemencében való tüzeléstől, mert a tűz lángja kitör a kemencéből és körülnyaldossa a konyha falát. Azt ajánlják, nagyasszonykor ne mossunk kezet, lábat, mert nyomorultak maradunk.

E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg. A Mura-vidéken dologtiltó nap:sütésre, kemencében való tüzelésre alkalmatlan, mert a tűz kitörne a kemencéből. Egy nappal előbb vették ki a beáztatott kendert. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. Azt is tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen.

A két Boldogasszony közét leginkább az asszonyi munkában tartották fontosnak. A két Boldogasszony köze ( augusztus 15. és szeptember 8.) varázserejű időszaknak számít, ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni  a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik.

A hiedelem szerint az ebben az időszakban ültetett tyúk az összes tojását ki fogja költeni, ezért  ekkor  ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtötték, mert úgy vélték, hogy az igen sokáig eláll. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá.

A kétasszony nap közti időszakot általánosságban is szerencsés időszaknak tekintették. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.

Az ünnephez kapcsolódó úgynevezett „Mária-virrasztás" szokása azt a hitet tette hagyománnyá, amely szerint a napfelkeltében meg lehet látni ezen a napon a „Napba öltözött Boldogasszonyt". Gyönyörű nevet adtak a  a csíksomlyói kegyszobornak "Babba Mária, a napba öltözött Boldogasszony”.

A szegedi táj Mária-tiszteletére vall a régi találós kérdés is: Hol magasabb a föld az égnél? Ott, ahol Máriát eltemették.

Petrás Mária alkotása már szerepelt a bejegyzés elején, most hallgassuk énekét. Mindig megmelengeti a szívemet:

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Az első képen Petrás Mária alkotása látható.

http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2012/08/15/nagyboldogasszony-napja_2844.html

http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=406:hol-magasabb-a-foeld-az-egnel-nagyboldogasszony-uennepe&catid=49:kultura&Itemid=72

http://www.felvidek.ma/felvidek/egyeb/35182-augusztus-15-nagyboldogasszony-napja

http://www.nimrod-mohacs.hu/content/hagyom%C3%A1nyaink-08-augusztus

Augusztus 10. Lőrinc napja, a  kalendáriumi regula szerint:

Lőrinc napja ha szép / Sok a gyümölcs és ép.

A naphoz kapcsolódó összes hiedelemben a lassan őszre forduló természet jelenik meg: a Drávaszögben úgy tartják, hogy ha ekkor szép az idő, hosszú lesz az ősz. Csíkban a füvet Lőrinc napján kezdték kaszálni, a szegedi nép szerint Lőrinc után a fa abban az esztendőben már nem fejlődik tovább. Ezen a napon kezdik szedni a krumplit, ekkor mászik odvába a kígyó - vagy mégsem?

Lőrinc belezavar a dinnyébe!

A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces, merthogy a névnapos belepisil. „Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz.” Az Ipoly menti falvakban az uborkára is vonatkoztatták a dinnyével kapcsolatos megfigyelést.  Sőt, egyesek szerint Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni

El ne higgyük!!!

A zavar oka, hogy két Lőrinc nap is van!

Az elsőt augusztus 10-én, a másodikat szeptember 5-én ünneplik . Valószínűleg  a dinnyére, a fa növekedésére vonatkozó bölcsességek, meg hogy már nem jó a patakokban fürdeni,   a szeptemberi Lőrinc napra vonatkoztak.

Augusztus a dinnyeszezon!

Kár lenne lemondani a finom csemegéről, ekkorra érinek be a legédesebb görögdinnyék.

Miért görög?

Nem a görög népek miatt, hanem mert gördül, ha úgy hozza a sors meg mondjuk az asztal lejtése.

Honnan tudjuk, hogy jó az a dinnye?

• ha megkopogtatjuk, mélyen kongó hangot hallat
• a termést tartó kacs elszárad
• a talajjal érintkező része érett, sárga színt vesz fel
• héjszíne sötétebb, fényesebb tónusú.
  

Ki volt Lőrinc? Szent a rostélyon!

Szent Lőrinc a legendája szerint II. Sixtus pápa diakónusa volt. A pápa elfogatásakor  Lőrincre bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között, közben azért azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő Lőrinc is mártíromságra jut, úgyhogy igyekezzen. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona!

Éppen annyira volt ez a tett népszerű, mintha ma tenne valaki hasonlóan egy adóbevallásban. Na, ma azért nem sütögetik meg az embert. Azért nem javaslom az ötletet kipróbálni, ki tudja?

Lőrinc ugyanis kegyetlen halált szenvedett: rostélyon sütötték meg, attribútuma is a boronára emlékeztető rostély.

Humorérzéke szerencsére sütögetés közben sem hagyta cserben: amikor már a roston jón ideje pirult a roston, így szólt hóhérához: „Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!" Jól bírta a meleget, szó se róla... Gondoljunk nehéz helyzetére, mikor az augusztusi 40 fokban süldögélünk.

 A történetből adódik, hogy Lőrinc a tűzoltók, a tűzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) védőszentje, s égési sebek gyógyulásáért is fordultak hozzá. De a könyvtárosoké is valami miatt.

Az angol-szász néphagyomány az augusztusi meteorhullást, azaz a hullócsillagokat nevezi Szent Lőrinc könnyeinek. Őket nem érinti a dinnyés probléma.

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://blog.needsupply.com/2013/05/12/for-the-love-of-watermelon/

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_lorinc

 Maconka története:

Maconka ma nem külön település, Bátonyterenye része Nagybátony, Kisterenye, Szúpatak településekkel együtt. Különben a Mátra fő vonulatától északra, a Zagyva folyótól pár száz méterre egy  domboldalba települt kis község Maconka, jó palócok lakják!

Pünkösdölők - Néprajzi Múzeum Online Gyűjtemény

A világ közepe:

A kép forrása: palócföld, ahogyan én látom oldal

A Maconka név jelentése bizonytalan, a személynévről adott falunév és a faluról elnevezett személynév is elképzelhető. Tény, hogy a Maczonkai szó mint személynév, hamarabb felbukkan az írásos emlékek között. A néphagyomány így emlékezik: "Úgy hallottam az öregektől, hogy egy Maconka nevű úré volt a birtok erre, és annak a nevéről nevezték el aztán Maconkának."
Itt kezdte gyűjteni Bosnyák Sándor a palóc nép történeti mondáit, hitvilágát, majd kiadta azt a Maconkai aranyalma című könyvében. A környék lakói szerint: "Itt esett le a világ közepét kijelölő aranyalma."

"Maconka lakói egy reggelen arra ébredtek, hogy a falu közepén emberfej nagyságú, fényes aranyszínű, almaformájú gömböt találtak. Sokáig nézegették, vizsgálgatták ezt a csodát a falu elöljárói is. E váratlan és különös jelenségről azonnal értesítették a Maconkára a korábbi években letelepedett Marsó Pál csendőr őrnagyot és Rusznyák báró földesurat. A tanult és okos emberek megállapították, hogy az égből esett le és el is küldték Budapestre vizsgálat céljából. Az elöljárók és a falu népe csak abban értettek egyet, hogy az égből esett le. Az alma formájú aranyszínű fényes test nem lehet más, mondták, mint egy aranyalma. A falu közepére leesett aranyalma azt jelenti, hogy itt van a világ közepe. Ezzel a megállapítással a falu lakossága teljes mértékben egyetértett.
Elhatározták, hogy ahová az aranyalma leesett, arra a helyre egy szobrot építenek. El is készült az ember nagyságú kőből faragott szobor. Az aranyalma Szent János neve napján esett le, így az ő szobrát készítették el és szentelték meg 1913-ban. A szobor bal kezében tartotta az alma formájú tárgy másolatát, míg a jobb kezében a keresztet. A szobrot léckerítéssel vették körül és a teret, Szent Jánoska térnek nevezték el. (Ma a maconkai bútorüzlet előtti tér.) A szobor környékét gondosan ápolták, mindig friss virág volt a talapzatán és a kertjében. A II. világháborúban a szobrot gránát találat érte.
Így lett macsánkából Maconka és így lett Maconka a világ közepe."

 Idézet forrása: http://batonyterenye.jobbik.net/Uzenamult/Maconka-a-vilag-kozepe-2.html

A terület 1860-tól rohamos növekedésnek indult.: megépült a vasút és megnyitottak az első szénbányák. A bányamunka családok ezreit vonzotta a vidékre. 

Férfiak viseletben- Néprajzi Múzeum Online Gyűjtemény

Népi építkezés:

A falu jellegzetes palóc kontyos házai már csak elvétve bukkannak fel, mert a  népi építkezés emlékeit igen hamar eltüntették a bányaváros fejlődése miatt. A Mátra adottságai miatt jellemzően kőből építkeztek.

Női és férfi viselet:

Néprajzi Múzeum Online Gyűjtemény

 A környék viseletei  apró eltéréseket mutatnak. A régiesebb öltözetdarabokon a nemesi öltözet jellegzetességeit felfedezhetjük – ilyen  a férfiak zsinóros viselete, melyet bársonyruhára cseréltek.

A rendkívül híres a maconkai népviseletet Malonyai Dezső művészettörténész részletesen leírta a Magyar nép művészete című öt kötetes tanulmányában a XX. század elején.

Néprajzi Múzeum Online Gyűjtemény

 A nők  egészen a 20. század közepéig viselték öltözetüket. Ilyen a maconkai lánypárta, a mente és a lajbitos szoknya.

Néprajzi Múzeum Online Gyűjtemény

Legszembetűnőbb viseletdarab az újmenyecskék főkötője volt.

Az alsófőkötőre fehér gyolcskendő került, ami alátámasztotta a rakatot, az egymás fölé helyezett, húzott, díszített homlokpántok sorát.

A rakatot újabb főkötővel fogták le, és erre rögzítették a pártaszerű abroncsot, hátulra plusz még a szoknya aljáig lelógó szalagot, a nyújtóját rögzítették.

Ünnepi alkalmakra régebben a menyasszonyi koszorú részét képező tüllfátylat kötötték fel. Lényegesen egyszerűbb volt az asszonyokhoz illő alsófékető és kendő kombinációjából készült főkötő.  

Néprajzi Múzeum Online Gyűjtemény

. Malonyay maga  a maconkai viseletet a következőképpen írja le:

 „… Az ékesség java itt is a menyecskére kerül; ő van az élet virágjában, ő maga a termő élet, őt illeti az ékesség igazán! A leány öltözete is szép, de feje még hajadon, arra majd csak később kerül a palóc asszonyok legfőbb dísze: a csipkés fejkötő. Az öregasszony pedig igen egyszerűen ruházkodik, ruhája színe sötétkék, fején cifrázatlan kendő, és ha kivarrott is a rövid asszonyi ködmen, ha egy kis hímzéssel, bőr applikációval vidámul is rajta a bőr nagy barna mezeje, ez már szűcs munka, félig férfi viselet, mintha azt mutatná, hogy aki hordja lemondott a nőiességről…

A díszes maconkai fejkötő három részből áll. Kezdődik az »alákötő«-vel. Ez az alákötő széles szalagforma fehér vászon, három széle fodrosan színes pántlikával van beszegve. E fodros szalagocskák közé színes üveggyöngyöket fűznek. Ilyen alákötőt, ötöt köt fel a maconkai menyecske. Oly kép illeszti őket egymás felé, mint zsindelyt szokás, úgy, hogy az öt gyöngyös fodros szegés egymás mellé kerülvén az egész fejkötő alsó részét ez adja meg. Az alákötőre illeszkedik a »fejkötő«. Ez sapka formájú dísztelen tok, igazi rendeltetése az, hogy a nagy, tarka szalagból kötött bokrétát, a máslit tartsa, ami hátul üli meg a fejet. Mindezekre kerül végül a »csipke«, betetőzése az egésznek. A csipke maga széles, kemény szalagforma, aminek a széle keskeny, színes bodros szalagocskákkal van beszegve, a szalag közepe pedig aranyszálakkal áttörve. Díszítése legtöbbször hálós rajzú, és a tetején kicsi kokárdaszerű füle is van. Két szalag ereszkedik le, hosszan hátul, s ezeket a színes szalagokat járás közben eleresztik: libegjen, verdesse a riszáló csípőt, – olykor azonban, pl. tánc közben vállukra vetik föl. Csodálatos, ösztönszerű megérzés tette ezt divatossá, asszonyi sejtése annak, hogy ezek a laza szalagok ritmikusan követve a test mozgását, akár lefüggve, akár vállra vetve széppé, kecsessé teszik azt.

Van Maconkán olyan egyszerűsített fejkötő-forma is, amiről elmarad az állkötő meg a csipke, az egész csak a fejkötő tokjából áll, ami persze esetleg díszes, s erről lóg le a két szalag. Ezt »suta fejkötőnek« hívják. A maconkai menyecske egyéb ruházata már nem annyira jellemző, mint a fejkötő, s alig üt el a más palócsági asszonyviselettől Vállán drága tarka kendőt köt keresztbe, aminek két vége lelóg hátul; két karján bő buggyos fehér ingváll ér le könyökig, aminek széle megfodrozódik, s a szegése csipkés. A duzzadó szoknya fölött, elől, a kötény annyira szokásos, szinte elmaradhatatlan, hogy a kötény helye alá nem is kerül a szoknya drága szövetéből; azt a részt olcsóbb vászonból varrják, hogy megtakarítsák ezt a darabkát.

A leány viselete Maconkán alig különbözik a menyecske viseletétől. A hajadon fejéről két fonott varkocsba lóg le a haj, által fonva a széles, tarka selyemszalaggal. A köntös színe asszonyon, leányon csupa élet, ragyogás, a tarkázott piros, meg a fehér legtöbb benne; a kék, a viola, a fekete szín már az öregeké.”

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-22.html

http://mek.oszk.hu/01600/01671/html/index.html?00031.htm&00029.htm

http://public.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?as=41129&kr=A_114_%3D%22Maconka%22

http://public.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?is=5&kr=A_114_%3D%22Maconka%22&l=1

http://aranyvilag.hu/category/tombok/page/3/

Nyárutó hava- augusztus- a népi megfigyelés szerint rámutat a közelgő télre.

A gazda szerint:

Domonkos Ha Domonkos forró,
Kemény tél várható.
Domonkos napján ha esik,
A tél szárazsággal telik.

EZT IS MONDJÁK:

Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.

Augusztus 4. Domonkos napja, ez  a bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz más lesz a téli időjárás, mint a Domonkos napi.

Ki volt Domonkos?

Tárkony, tárkonyüröm, esztragon, tarragon - ez mind a sárkánynövény.

 Miért sárkány?

Őseink kígyómarás gyógyítására használták, ennyi a kapcsolat a sárkányokkal., egyes babonák szerint megvéd a kígyóktól és sárkányoktól. Mások szerint  a sárkánynövény név a leveleinek formájára utal, amely a kígyó nyelvéhez hasonlít.

Mi van benne?

Szára és levele értékes fűszer és illatszerek alapanyaga. Ázsia pusztáiról a népvándorlás során hozták be  őseink a Kárpát-medencébe. Erdélyben az egyik legismertebb és legkedveltebb fűszernövény. Régen  a magyar konyha közkedvelt fűszere volt. Napjainkban szerencsére reneszánszát éli. A tárkony egy jellegzetes ízű: kesernyés, csípős ízű, nagyon értékes fűszernövény.

A tárkony fajtái

Kétféle tárkonyt ismerünk, a francia vagy német tárkonyt és az orosz. A francia tárkony zamatosabb, mindenhol, nálunk is ezt termesztik.

Francia tárkony: levelei sötétebbek.. Íze zamatos és kellemes. Illóolaja az ánizsra hasonlít.

Orosz tárkony: levelei világosak, íze nem intenzív. Hazánkban a francia tárkony érhető el.

Milyen ételeket ízesíthetünk tárkonnyal?

Ilyen a  borsó, zöldbab, burgonya, leves, hal, vadételek, borjú, bárány, birka.

A savanyított ételek ízesítője a tárkonyecet, amely az ecetfajták közül az egyik legfinomabb és pikánsabb ízű.

Magunk is készíthetünk tárkonyecetet ilyen egyszerűen: egy marék friss tárkonyra annyi ecetet öntünk, hogy ellepje. 5 nap múlva leszűrjük. Finom illatos ecet kapunk, mely bármilyen étel ízesítésére alkalmas.

Milyen bajokra jó?

A tárkony jó vesetisztító és epehajtó fűszernövény, de ismert étvágygerjesztő hatása.

A népi gyógyászatban emésztést serkentőként használják.

A tárkony az alábbi bajok kezelésére jó:álmatlanság, fogfájás, gyomorrontás, étvágytalanság

Érdekesség

A szakemberek azt ajánlják, hogy uborka mellé ültessük, mivel segíti annak beporzását.

A tárkony kitűnően nevelhető cserépben, francia vagy német tárkonyt érdemes termeszteni.

A szárított tárkonyleveleket száraz, hűvös, fénytől védett helyen tároljuk!

Két egyszerű recept:

Tárkonyleves igen egyszerűen:

Egy csokor friss tárkonyt finomra vágunk,  majd világos rántásban megfuttatjuk. Felengedjük 8 dl hideg vízzel és 2 dl tejjel. Sóval, törött borssal, citromlével ízesítjük és átforraljuk.
Tejföllel elkeverve tojássárgájára, pirított zsemlekockával tálaljuk.

Csángó gulyás egyszerűen:

 Ez kell hozzá:
1 kg marhalábszár
20 dkg vöröshagyma apróra vágva
4 gerezd fokhagyma
1 evőkanál pirospaprika
2 kávéskanál köménymag
1 kilogramm gomba felszeletelve  és ugyanannyi savanyú káposzta
 fél liter száraz fehér bor
5 dl tejföl
só, bors, tárkony

Így készül:
Alapnak marhapörköltet készítünk.
Mikor a hús már majdnem puha, akkor adjuk hozzá a felszeletelt gombát és a savanyú káposztát.
 Még bő fél órát főzzük, azután adjuk hozzá a bort és a kihagyhatatlan a tárkonyt.
Egyet rottyantunk rajta, aztán tejföllel, puha kenyérrel kínáljuk.

Elkészítési idő:  2 óra

 Tánczos Erzsébet írása

http://www.origo.hu/tafelspicc/alapanyag/20130307-fuszerhatarozo-a-tarkony.html

http://www.fuszeraruhaz.hu/index.php?oldal=oldal&o=tarkony_jellemzoi_es_felhasznalasa&v=1

http://recept.hu/tarkony.html

http://soignez-vous.com/2007/10/04/l%E2%80%99estragon-artemisia-dracunculus

http://dooktor.pl/artykuly-medyczne/ziola_i_ziololecznictwo/bylica_estragon.html

A naphoz kapcsolódó népszokások:

Augusztus első napja a Muravidéken dologtiltó nap minden  szőlőtermelőnek,  mert úgy vélik, ha dolgoznak, akkor a szőlőszemek lehullanának a fürtökről.

Egy, a kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint: „Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz, lesz kukorica, de még akkor se esik, gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica” . Ilyenkor vetették a kerékrépát sok helyen.

Patkányűző napnak is tartják augusztus elsejét.  Ez  több módon is megtörténhet.

Az első, és ártalmatlan technika a következő:a  mise idején egy öregasszony  a faluban minden ajtóra felírja: „Dömötör püspök”. Eredményekről nem találtam adatokat.

A másik módja  kevéssé állatbarát, mondjuk én az elsőt népszerűsítem, mit árt az Dömötörnek, ha ajtókra firkantjuk a nevét...A másik szokás ( azért leírom)  egy patkány szemét kiszúrják aztán elengedik a szegény párát, ettől aztán állítólag a többi is elmenekül.  Még azt sem mondom, hogy hiszem, ha látom, ha muszáj, inkább elhiszem.

Állítólag az is hat,  ha ezen a napon megkerüljük a patkánylyukat kilencszer, kilenc Miatyánk elmondásával.

Miért Vasas Szent Péter?

Szent Péter képmása a Szent Koronán

Mert Szent Péter bilincsekből  ( vasból) való szabadulásának emlékünnepe, a nép nyelvén Vasas Szent Péter, Szent Péter vasaszakadása. A Szentírás szerint Heródes Agrippa 42-ben idősebbik Jakabot lefejeztette ( nemrég volt az ünnepe) , Pétert  meg a kor szokása szerint börtönbe záratta, s ott nehéz vasban, szigorú őrizet alatt tartatta. Hiába, mert a rákövetkező éjjelen megjelent a börtönben az Úr angyala, kinek érintésére leestek Péter súlyos láncai, s az apostol az alvó őrök között  gond nélkül  elslisszolhatott.

Szent Péter a kulcsok őrzője

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/vasas_szent_peter

http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0024/unnepikii0024.html