Augusztus 20-a államalapító Szent István ünnepe. Magyarország  ekkor ünnepeli az államalapítást.

Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél,
De főkképpen nálunk ma, mint országunk oszlopa!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István, nézz mennyből le a szép magyar népedre!

Boldogságos Szűzanyánknak, mint magyarok Asszonyának
Föláldoztad Hazánkat, szentelted Koronánkat!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István, nézz mennyből le a szép magyar népedre!

 (Csángó népének)

Íme Nyisztor Ilona előadásában:

Augusztus huszadika államalapító királyunk ünnepe, ezt szerencsére mindenki tudja. De azt is, hogy mióta az?

 Szent László rendelte el. Mária Terézia  még ki is vette  az egyház ezt a napot a hivatalos egyházi ünnepek sorából.

Ki gondolná ezek után, hogy pont Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé augusztus huszadikát, mely azóta minden magyar ember számára az egyik legfontosabb ünnep. Pedig így volt, megvoltak  az okai persze.

Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére.

Népszokások azonban  alig-alig fűződnek a mai jeles naphoz.

Egyes vidékeken ekkor rendezték meg az aratási felvonulást ( NEM VÉLETLENÜL LETT AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE IS EZ A NAP). Galgamácsán néhány  leány vitte a kalászokból font koszorút, őket követte lovaskocsin a „ maradék”. A templomhoz vonultak, ahol imával adtak hálát, hogy az aratási munkákat sikeresen befejezték.

 Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is. A református közösségben a legszegényebb családnak nagy kenyeret sütöttek, amelyhez a lisztet házról házra gyűjtötték össze. Igen szép szokás!

IDŐJÓSLÁS:

István napkor a szép idő jó gyümölcstermést jelez. A Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák. Medvesalján, Péterfalván a málna szedésének ideje István napja.

Szent István király országa:

A moldvai magyar közösségekben a Szent István királyhoz fűződő kultusznak és emlékezetnek számtalan nyoma napjainkig fennmaradt. Moldvában több templom az ő tiszteletére volt felszentelve, s elsősorban a búcsúkban számtalan róla szóló régi vallásos ének hangzott el. A csángók Magyarországot Szent István király országának tartják. Az északi csángó Kickófalva templomát már a középkorban Szent István király oltalmába helyezték. A  székelyes csángó falvak közül Pusztina, Gajcsána és Szőlőhegy templomát emelték első szent királyunk tiszteletére.

Pusztina a Szent István templommal.

A legkeletibb Szent István templom Moldvában,  Pusztinában található, az én „ bakancslistámon” rajta volt. Mondhatnám, hogy teljesítve, de azóta is folyamatosan vágyom vissza Pusztinába.

Mint a többi Szent István után elnevezett moldvai katolikus templomot, az egyház a pusztinait is át akarta nevezni, de a falu ezt nem hagyta. Így a pusztinai templom oltárképén ma is Szent István király látható magyar öltözetben, amint a magyar koronát Mária felé nyújtva országát Boldogasszony oltalmába helyezi.

A Szent István templom.

Hol vagy István király? Téged magyar kíván
gyászos öltözetben, Teelőtted sírván.

Hol vagytok magyarok tündöklő csillaga?
Valahol es vagytok nemzetünk istápja.


Rólad emlékezünk, csordulnak könnyeink,
Búval harmatoznak szomorú mezeink.


Virágos kert vala régen Pannónia,
Kit Te, Szűz Mária híven öntöz vala.


S e kertnek kertésze István király vala,
árva magyaroknak választott ez napra.

Reménységünk Benned van és Máriában,
mi magyar nemzetünk nagy Pátrónájában! Amen.