Augusztus 10. Lőrinc napja, a kalendáriumi regula szerint:
Lőrinc napja ha szép / Sok a gyümölcs és ép.
A naphoz kapcsolódó összes hiedelemben a lassan őszre forduló természet jelenik meg: a Drávaszögben úgy tartják, hogy ha ekkor szép az idő, hosszú lesz az ősz. Csíkban a füvet Lőrinc napján kezdték kaszálni, a szegedi nép szerint Lőrinc után a fa abban az esztendőben már nem fejlődik tovább. Ezen a napon kezdik szedni a krumplit, ekkor mászik odvába a kígyó - vagy mégsem?
Lőrinc belezavar a dinnyébe!
A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces, merthogy a névnapos belepisil. „Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz.” Az Ipoly menti falvakban az uborkára is vonatkoztatták a dinnyével kapcsolatos megfigyelést. Sőt, egyesek szerint Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni
El ne higgyük!!!
A zavar oka, hogy két Lőrinc nap is van!
Az elsőt augusztus 10-én, a másodikat szeptember 5-én ünneplik . Valószínűleg a dinnyére, a fa növekedésére vonatkozó bölcsességek, meg hogy már nem jó a patakokban fürdeni, a szeptemberi Lőrinc napra vonatkoztak.
Augusztus a dinnyeszezon!
Kár lenne lemondani a finom csemegéről, ekkorra érinek be a legédesebb görögdinnyék.
Miért görög?
Nem a görög népek miatt, hanem mert gördül, ha úgy hozza a sors meg mondjuk az asztal lejtése.
Honnan tudjuk, hogy jó az a dinnye?
- ha megkopogtatjuk, mélyen kongó hangot hallat
- a termést tartó kacs elszárad
- a talajjal érintkező része érett, sárga színt vesz fel
- héjszíne sötétebb, fényesebb tónusú.
Ki volt Lőrinc? Szent a rostélyon!
Szent Lőrinc a legendája szerint II. Sixtus pápa diakónusa volt. A pápa elfogatásakor Lőrincre bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között, közben azért azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő Lőrinc is mártíromságra jut, úgyhogy igyekezzen. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona!
Éppen annyira volt ez a tett népszerű, mintha ma tenne valaki hasonlóan egy adóbevallásban. Na, ma azért nem sütögetik meg az embert. Azért nem javaslom az ötletet kipróbálni, ki tudja?
Lőrinc ugyanis kegyetlen halált szenvedett: rostélyon sütötték meg, attribútuma is a boronára emlékeztető rostély.
Humorérzéke szerencsére sütögetés közben sem hagyta cserben: amikor már a roston jón ideje pirult a roston, így szólt hóhérához: „Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!" Jól bírta a meleget, szó se róla... Gondoljunk nehéz helyzetére, mikor az augusztusi 40 fokban süldögélünk.
A történetből adódik, hogy Lőrinc a tűzoltók, a tűzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) védőszentje, s égési sebek gyógyulásáért is fordultak hozzá. De a könyvtárosoké is valami miatt.
Az angol-szász néphagyomány az augusztusi meteorhullást, azaz a hullócsillagokat nevezi Szent Lőrinc könnyeinek. Őket nem érinti a dinnyés probléma.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://blog.needsupply.com/2013/05/12/for-the-love-of-watermelon/
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_lorinc
