Nagyboldogasszony napjára: Hol magasabb a föld az égnél?

2013. augusztus 06. - netfolk

Augusztus 15. - Nagyboldogasszony napja Szűz Mária mennybevitelének az ünnepe.

Boldogasszony hitünk jóval a Jézus előtti időkből ered.

Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. Hét Boldogasszony ünnepet tart számon a néphagyomány, a hetes szám szakralitására kell odafigyelnünk!

Kölcsey Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének töltötte be a Himnusz szerepét a katolikusok számára.

Nyisztor Ilona előadásában - feledhetetlen:

Hallgassuk meg Lovász Irén előadásában. Előre szólok, hogy csodálatos:

Legfőbb Boldogasszony ünnepeink:

Boldogasszony és a római katolikus hit Szűz Máriája a magyar nép lelkében összemosódott Földtiltó Boldogasszony – Szeplőtelen fogantatás – december 8.

Gyertyaszentelő Boldogasszony – Mária ekkor mutatta be Jézust a templomban – február 2. ( http://netfolk.blog.hu/2013/01/30/bujj_bujj_medve_vajon_kinez_-e_2-an)

Gyümölcsoltó Boldogasszony – Mária méhében megfogan Jézus – március 25. ( http://netfolk.blog.hu/2013/03/22/marcius_25_gyumolcsolto_boldogasszony_napja )

E nap a születésé, Sarlós Boldogasszony a beteljesülés, az érett termés ünnepe.

Sarlós Boldogasszony – a várandós Mária méhében megmozdul Jézus – július 2. http://netfolk.blog.hu/2013/06/28/sarlos_boldogasszony_504

Nagyboldogasszony – Szűz Mária, mint királynő, Mária halála és mennybe menetele – augusztus 15.

Kisboldogasszony – Szűz Mária születésének napja – szeptember 8.

Olvasós Boldogasszony – Rózsafüzér királynéja – október 7.

Nagyboldogasszony az ősi magyar hagyományban:

A Boldogasszony a kereszténység előtt jóval korábban létező "mitológiai" alak, de a huszadik századra a Boldogasszony alakja a egybemosódott Szűz Máriával. A Mária-kultusz az egész magyar kultúrkörben megtalálható.

Nagyboldogasszony történeti háttere Magyarországon:

Csíksomlyó_kegytemplom_9.jpg

A CSÍKSOMLYÓI KEGYTEMPLOM SZOBRA

A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik. Nagyboldogasszony napját Szent István rendelkezésétől kezdve ünnepként tartják számon Magyarországon. Ez az ünnep egybeesik a Regnum Marianummal: azzal a nappal, amikor Szent István Magyarországot felajánlotta a „Szent Szűznek". Ez tehát Magyarország Patrónájának a napja is. Érdekes, hogy a török veszedelem idején a magyar katonák Szűz Mária képével voltak lelkesítve. A napba öltözött asszony egy félholdon tapos, mint a bűn és eretnekség legyőzője. A magyarok Magyarország győzedelmes védelmezőjét Szűz Máriát, míg a félholdban a török terjeszkedés jelvényével azonosították a kereszténység ellenségét.

Nagyboldogasszony a néphagyományban:

A huszadik század elején még az egész magyar nyelvterületen élt a „nagyboldogasszonyi virágszentelés", virágáldás szokása, amikor a népszokás szerint virágszentelést tartanak, és virágokból koporsót készítenek. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap: a moldvai csángó magyarok ezen a napon még mindig virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy füstjével kezeljék a betegeket.

„A moldvai csángók évszázadok óta megőrizték a hitüket és magyarságukat Mária-kultuszban, és mindabban, ami fontos ahhoz, hogy az ember emelt fővel tudjon élni. ”

Petrás Mária

A Muravidéken Nagyboldogasszony „dologtiltó nap": nem szabad sütni, mert a tűz kitörne a kemencéből. A Drávaszögben ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és bőven teremjen.

Egyes vidékeken az ünnep előestéjén a hívő asszonyok a temetőben gyülekeztek, egy frissen ásott üres sír körül, a dicsőséges olvasót imádkozták, majd epikus énekben mesélték el Mária mennybemenetelének a történetét, akinek testét Jézus nem hagyta elenyészni, hanem a testestül a mennybe emelte.

A nap időjárása termésjósló is: ha a „Nagyasszony" szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban.

Nagyboldogasszony ünnepe számos vidéken dologtiltó nap volt, az asszonyoknak ilyenkor tilos volt kemencében sütni, folyóban fürdeni, kendert áztatni. A szegény kapások úgy tartották, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, akkor sok jó bort ihatnak szüret után.

Tiltónap is ez a nap. A Muravidéken tartózkodnak a sütéstől, a kemencében való tüzeléstől, mert a tűz lángja kitör a kemencéből és körülnyaldossa a konyha falát. Azt ajánlják, nagyasszonykor ne mossunk kezet, lábat, mert nyomorultak maradunk.

E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg. A Mura-vidéken dologtiltó nap:sütésre, kemencében való tüzelésre alkalmatlan, mert a tűz kitörne a kemencéből. Egy nappal előbb vették ki a beáztatott kendert. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. Azt is tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen.

A két Boldogasszony közét leginkább az asszonyi munkában tartották fontosnak. A két Boldogasszony köze ( augusztus 15. és szeptember 8.) varázserejű időszaknak számít, ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik.

A hiedelem szerint az ebben az időszakban ültetett tyúk az összes tojását ki fogja költeni, ezért ekkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtötték, mert úgy vélték, hogy az igen sokáig eláll. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá.

A kétasszony nap közti időszakot általánosságban is szerencsés időszaknak tekintették. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.

Az ünnephez kapcsolódó úgynevezett „Mária-virrasztás" szokása azt a hitet tette hagyománnyá, amely szerint a napfelkeltében meg lehet látni ezen a napon a „Napba öltözött Boldogasszonyt". Gyönyörű nevet adtak a a csíksomlyói kegyszobornak "Babba Mária, a napba öltözött Boldogasszony”.