A Felföld legnagyobb néprajzi egysége a palócság.
Őrhalom ott fekszik Nógrád megyében, s a község öltözete a szomszédos Hugyag és Varbó viseletéhez hasonlóan alakult. Ez azt jelenti, hogy a három faluban azonos anyagú és szabású ruhában jártak, népviseletükben sok volt a hasonlóság annak is köszönhetően, hogy a három községgel sokáig közös temploma volt, s látták egymás öltözetét a hívek.
Őrhalmi viselet a Mesterségek Ünnepén
Az 1930-as évektől a falvak viseletében megindult a polgárosodás. Ez a férfi viseletben a két világháború között a kivetkőzéshez vezetett, a női öltözködés az 1950-es évekig őrizte a századfordulótól alakult, városi divathoz igazodó hosszú szoknyás őrhalmi viseletet.
Az őrhalmi viseletet az egyik legszebb palóc népviseletként tartják nyilván.
Ezt erősíti az is, hogy a falu híres menyecskéjéről, Sipeki Bözsiről mintázta meg Horváth Endre grafikusművész az egykori magyar tízpengőst. Sipeki Bözsi sarlóval és búzával, őrhalmi palóc viseletetben szerepelt a bankón. A Gyöngyösbokréta hagyományőrző csoport megalakulását követően Sipeki Bözsi is járta az országot a csoporttal, több alkalommal szerepelt a Nemzeti és a Városi Színházban is. Sipeki Bözsi a prágai, a losonci és több helyi, országos hírű lap, és természetesen a Nógrádi Hírlap címoldalán is megjelent a jellegzetes őrhalmi főkötős népviseletben.
Az őrhalmi női népviselet egyik jellegzetes darabja a lábszárközépig, de sokszor bokáig érő brokátselyemből, bársonyból készült szoknya. A hosszú szoknyával megegyező anyagú blúzt vettek fel, idővel az ingváll vászonból készült, melynek kézelőjét hímzéssel díszítették.
Az ingre gyöngyös, rézcsipkés mellényt, pruszlikot vettek fel. A szoknyák elé felkötötték az otthon szőtt kötényt, a szakácskát, melybe nevüket is belehímezték.
Az őrhalmi viselet a női fejviseletben ragaszkodott leginkább paraszti jellegéhez: az asszonyok fül mellett csomózott, nagy rojtú selyem menyecskekendőt, az új asszonyok művirágos, selyemszalagos újmenyecske főkötőt viseltek.
A képen menyecskék láthatóak,a jobb oldali kettő újmenyecske főkötőben
Népviseletük további szépséges darabjai a gyöngyökkel hátul két széles szalaggal díszített „fékető”, illetve a nagyrojtú, fül mellett csomózott, selyemből készült menyecske kendő.
A nagykendő Őrhalomban az asszonyok fül mellett csomózott, nagy rojtú, brokátselyemből készült nagykendőt viseltek. Ami megkülönbözteti más viseletek kendőitől, hogy kétszer akkora és nincs előre megkötve. Tehát minden egyes alkalommal, ünnepek, mise előtt elmentek a nők ahhoz az asszonyhoz, aki ki tudta kötni a kendőt. Nem sok ilyen ügyes kezű asszony volt a faluban, ezért sokszor hajnalban el kellett indulni hozzá, hogy mindenki sorra kerüljön.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás.
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-297.html
Fél Edit: A Néprajzi Múzeum (Országos Magyar Történeti Múzeum Néprajzi Tára) új szerzeményei. 1. Az őrhalmi, sárpilisi, szakmári gyűjtőút (Népr.. Ért., 1938).
http://orhalom.hu/hagyomanyorzes4.html
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.271330632970065.42266.270490513054077&type=1
http://horvath-endre.hupont.hu/5/horvath-endre-elete
