Ágota  nemes szűz  - és keresztény leány-   a keresztényüldözések idején élt. A bajok akkor kezdődtek, mikor  a helytartó   el  akarta csábítani, és hogy tagadja meg Jézust, áldozatot mutasson be a pogány isteneknek. Ágota persze mindennek  ellenállt. A helytartó- a hasonló történeteknek megfelelően megkínoztatta, börtönbe vetette, s a lány ott meg is halt. Mielõtt eltemették volna, 101 angyal jelent meg a helyszínen.

Szent Ágota  tisztelete hamar  elterjedt az egész keresztény világban. Tűzesetek, természeti katasztrófák ellen hívták segítségül. Tisztelete a középkorban Magyarországon is elterjedt, de az 1600-as évek során lassan Szent Flórián lett a tűzvédelem felelőse,Ágota pedig  megmaradt az orvosok, s a betegek segítőjének.

Tiszteletének kezdete halála után egy évvel bontakozott ki, mikor is  szülővárosa, Katánia, csodásan megmenekült az Etna kitörésétől: a vértanú sírjáról elhozott fátyollal  vonult a nép a   lávafolyam elé,  mely február 5- én  megállt,  és így az Etna nem pusztította el a várost.

Hiedelmek Ágota napján:

Az Ágota-napi kenyérből egy kicsikét ha  a vízre tesznek, megmutatja, hogy hol van a vízbe fulladt személy, így aztán ki tudják  halászni a holttestet.
E nap állítólag  alkalmas a házi férgek eltávolítására, ezért körülsöprik a házat és az ólakat.

Ágota napi időjóslás:

A nap időjárási megfigyelését rigmusba foglalta a népi hiedelem: "Ha Ágota szorítja, Dorottya majd tágítja” (tudniillik a telet, a hideget). Ha mégsem, akkor „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”; vagy „Ha Dorottya locsog, Julianna kopog.”--  VALAMELYIK BIZTOS BEVÁLIK.

Ágota napján sokfelé szenteltek kenyeret,  a szlovákok még a háztető alá is tettek belőle, hogy megússzák a tűzvészt.

A néphit szerint gonoszűző hagyománya van e napnak. Szent Ágota napjáról a magyar néphit azt tartotta, hogy ekkor alkalmas a leginkább az idő a gonosz szellemek és a kártevők elűzésére. Ezért a házak minden szobáját és az összes gazdasági épületet is tisztára söpörték. Azt tartották, hogy ilyenkor a szeméttel együtt a kártevőket is kidobják az épületekből.  Ezért körülsöpörték a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat.

Tánczos Erzsébet

  Forrás:

http://lapszemle.hu/owns/nepi_kalendarium.php

http://www.nlcafe.hu/ezoteria/20110203/tel_vegi_jeles_napok__51_hagyomany_nemcsak_boszorkanyoknak/

http://www.minalunk.hu/kisber/hirek/10053/544/Medve__pacsirta__Balint_nap__Agota__jegtoro_Matyas___es_a_tobbiek_-_Mit_hoznak_iden_a_februari_jeles_napok_

http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-agota-liturgikus-unnepe

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

Boldogasszony  hitünk jóval  a Jézus előtti időkből ered.

Boldogasszony a magyar ősvallás nőistensége,  a termékenység, az  anyaság, az életerő szimbóluma, a teremtés és a lét misztériumának hordozója, szülést segítő, életadó istenanya, anyatermészet megjelenítője. Lehet, hogy az  ősi istennőt talán Babbának vagy Bábának hívták, miként máig fennmaradt a csángóknál a Babba Mária elnevezésben.  A hitvilágunkban szereplő Boldogasszony - Babba - fogalma közel állt a katolikus Szűz Mária fogalmához - Szent István azért tudta az országát Szűz Máriának felajánlani és ezt a felajánlást a magyarokkal elfogadtatni. A Boldogasszony alakja szépen a egybemosódott Szűz Máriával. A Mária-kultusz az egész magyar kultúrkörben megtalálható.

 Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. Hét Boldogasszony  ünnepet tart számon a néphagyomány, a hetes szám szakralitására kell odafigyelnünk!

 Kölcsey Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének töltötte be a Himnusz szerepét a katolikusok számára. Örömmel látom, hogy e-tankönyvben is szerepel: http://www.mozaweb.hu/Lecke-mozaWeb-Himnusz-A_boldogasszony_anyank-100189

A Csíksomlyói Búcsúban:

A szöveg:

Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk :
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Ó Atya Istennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Kegyes szemeiddel tekints meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Sírnak és zokognak árváknak szívei,
Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Vedd el országodról, ezt a sok ínséget,
Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Irtsd ki, édes Anyánk, az eretnekséget,
Magyar nemzetedből a hitetlenséget.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Hogy mint Isten Anyját régen tiszteltenek,
Úgy minden magyarok most is dicsérjenek.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,
Szent László király is minket reád bízott.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Sokat Fiad ellen, megvalljuk, vétettünk,
De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Jézus Fiad előtt hajts térdet érettünk,
Mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Dicséret, dicsőség legyen az Atyának,
A te szent Fiadnak s Szentlélek mátkádnak.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

 Legfőbb Boldogasszony  ünnepeink:

Gyertyaszentelő Boldogasszony  – Mária ekkor mutatta be Jézust a templomban – február 2. ( http://netfolk.blog.hu/2013/01/30/bujj_bujj_medve_vajon_kinez_-e_2-an)

Gyümölcsoltó Boldogasszony  – Mária méhében megfogan Jézus – március 25. ( http://netfolk.blog.hu/2013/03/22/marcius_25_gyumolcsolto_boldogasszony_napja )

E nap  a születésé, Sarlós Boldogasszony a beteljesülés, az érett termés ünnepe.

Sarlós Boldogasszony  –  a várandós Mária méhében megmozdul Jézus – július 2. http://netfolk.blog.hu/2013/06/28/sarlos_boldogasszony_504

 Nagyboldogasszony – Szűz Mária, mint királynő, Mária halála és mennybe menetele – augusztus 15. http://netfolk.blog.hu/2013/08/06/nagyboldogasszony_napjara_hol_magasabb_a_fold_az_egnel#more5447762

Kisboldogasszony  – Szűz Mária születésének napja  – szeptember 8.  http://netfolk.blog.hu/2012/09/08/kisasszony_napja-_szeptember_nyolcadika

Olvasós Boldogasszony  – Rózsafüzér királynéja – október 7. http://netfolk.blog.hu/2013/10/07/oktober_8_szuz_maria_magyarok_nagyasszonya_magyarorszag_fopatronaja_-

Földtiltó Boldogasszony  – Szeplőtelen fogantatás – december 8. http://netfolk.blog.hu/2014/12/06/december_599

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Egy XV. századi dokumentum szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén királyaink szokása volt  a szentmisén megjelent főpapok és országnagyok között gyertyát  osztani.

 A  magyar középkorban ezen az ünnepnapon először a tüzet áldották meg, aztán  a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat.

A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya  születésétől haláláig elkísérte az embert. Gyertya világított  az újszülött mellett ; amikor a fiatal anya először ment  újra a templomba gyertyát vitt a kezében. A súlyos beteg mellett is gyertyafénynél virrasztottak. A szentelt gyertyát  kiemelt helyen tartották.

Beszélgetésem a gyertyakészítővel itt olvasható:

http://netfolk.blog.hu/2013/01/30/eg_a_gyertya_eg_776

E naphoz időjárás- és termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak.

Közismert hiedelem szerint, ha gyertyaszentelőkor jó idő van, a medve a napsütésben meglátja az árnyékát, és megijedvén visszabújik barlangjába, elnyúlik a tél; de ha nem, korai tavaszra számíthatunk.

A legismertebb néphagyomány így szól: e napon a medve előjön a barlangjából, de ha  meglátja az árnyékát a napsütés miatt, akkor  visszacammog még  aludni, mert  hosszú lesz még a tél.  Ellenben, borús  időben nincs árnyék, a medve sem ijed meg önnön árnyékától és künn marad. Merthogy már nyakunkon a tavasz. Na, a néphagyomány szerint ilyen időjós a medve.

Weöres Sándor így ír erről a kérdésről:

A medve töprengése

.Jön a tavasz, megy a tél,
Barna medve üldögél:
- Kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,
Ha bebújok, hortyogok:
Ha kibújok, jó eszem,
Ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málnak, odu-méz?
Ez a kérdés de nehéz!

 A hiedelem  Erdélyből származik, meg Jókai Mórhoz is köthető, akinek Az új földesúr című regényében először jelent meg az időjós medve alakja:

„Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett.

Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy mármost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! - Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a medvének mindig igaza van.”

Nagy Lajos: Képtelen természetrajz című művében így magyarázza a medve, az árnyéka meg a tavasz közötti kapcsolatot:

"A medve utálja a telet, ebben e tanulmány jó ízlésű írójához hasonlít. Az egész telet átalussza barlangjában, s ezáltal a szénkérdést s a spanyolnátha kérdését a lehető legpraktikusabban oldja meg, tehát nem is olyan ostoba állat, mint amilyennek kinéz. Gyertyaszentelőkor előjön a barlangból és szétnéz; ha szép idő van, a néphit szerint visszabújik a barlangjába, mert arról megtudja, hogy még sokáig tart a tél, ha pedig csúnya idő van, akkor künn marad, mert tudja, hogy nemsokára kitavaszodik. Így hiszi ezt a nép. A medve azonban sokkal ravaszabb, mint a nép és az ő hite, ha szép idő van, kinn marad, azért, mert szép idő van, ha pedig csúnya idő van, akkor visszamegy a barlangjába, azért, mert juj, de csúnya idő van odakinn. Ez a lehető legkörmönfontabb gondolkodás, amit a medve még azáltal is komplikál, hogy nem pont gyertyaszentelőkor bújik elő, hanem csak úgy gyertyaszentelő tájban, egy kicsit korábban, vagy egy kicsit későbben, csak azért, hogy a néphit egyáltalában ne tudjon rajta eligazodni."

Nem tudom mit is kívánjak, lássuk a medvét vagy ne lássuk?

Állítólag ez a babona a naptárrendszer félreértéséből született , mert  a medvének legalább is  éjjel kellene megnéznie az árnyékát, hogy  telihold van-e, vagy sem.  Ha ugyanis telihold van, messze  még a húsvét; ha  nem látható a hold,  hamarosan  itt a húsvét, mivel a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap húsvét vasárnapja.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

Magyar néprajzi lexikon

GUZSALYAS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

http://www.csaladolo.abbcenter.com/?id=3815&cim=1

http://mta.hu/x_osztaly_hirei/februar-2-medve-monda-129223/

http://erdely.ma/nephagyomany.php?id=109804

http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_02/jelesnapok.html

http://www.tarrdaniel.com/documents/Vallasfilozofia/husvet.html

http://www.felsofokon.hu/jeles-unnepek-zold-napok/2012/01/24/februar-2-medve-monda

 A kiállításnak címet adó idézet („S a lelkem sző, mint osztováta”) Jékely Zoltán: Ó, osztováta, osztováta… című szépséges verséből való. Mi köze azonban a  versnek a Székely festékesek címmel is bemutatkozó kiállításhoz?

A szövőszék neve szüőfa, szövőfa, szátva, szátyva, eszváta, esztováta a különböző vidékeken. Erdélyben és a Tiszántúlon pedig osztováta.

Páll Etelka munka közben

 A Páll Etelka nevével fémjelzett kiállítás alapját az 1928-ben Viski Károly által közzé tett 16 festékes újraszövése, újraalkotása képezi. Ezeket a csodálatos textíliákat láthatjuk most  a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban

A székely festékeseket alkotó három hölgy: Páll Etelka, Portik Erzsébet Benedek Katalin három generációt képvisel. Az, hogy ők együtt készítették el a szőnyegeket, a generációk közötti harmonikus együttműködés példája.  A kiállításra  egységesen 160x200-as méretű szőnyegeket készítettek három különböző szövőszéken.

A kiállítás egy valóságos időutazás, mert eredeti a technika,s a természetes alapanyagokat: a gyapjút és a festőnövényeket felhasználva a festést is az autentikus módszerekkel végzik. 

 A Hagyományok Háza szövő mesterkurzusát is  Páll Etelka Székely festékesek című kiállítása ihlette.

A székely festékesek  így hidat alkotnak  múlt és  jövő között, példázzák azt, hogy az értékek megőrzésének milyen hatalmas jelentősége van. Azt is bizonyítják, hogy az egyes technikák újratanításával a szinte feledésbe merült régi kincsekbe újra élet lehelhető.   Hagyomány, megőrzés, újraalkotás, művészi ábrázolás, természetesség együtt és harmóniában van jelen egy ma szőtt székely festékesben, azaz szőnyegben.

Mi az, hogy festékes?

A festékes, más néven „burjános”, „rakottas”, aggatott vagy székely szőnyeg. Hajdanában a  festékes szőttesek száma megmutatta a ház gazdagságát, ezért aki csak megengedhette magának, annak volt.   Viski Károly ezt írja: " Festékest csak akkor szőnek, ha telik rá, s ha már készen van annyi harisnyaposztó, amennyi a megfelelő ruhafélékre szükséges.”  A lányok hozományában is kellett, hogy legyen egy-két darab festékes szőnyeg.  A régi székely festékes leggyakoribb mérete úgy  160x200 cm. Azonban csak 80-90 centiméter széleset tudtak szövőszékeiken szőni. A festékest ezért két szimmetrikus részből szőtték, amelyeket összevarrtak.  A szőttes mindkét oldala, teljesen egyező.

A festékes név arra utal, hogy régen az elkészítéséhez szánt fonalat is az asszonyok maguk festették. Ehhez burjánokat használtak – ez a  növényi festékanyagok összefoglaló neve.  

Burján a hagymahéj, a diófa levele, burka, a vadalmafa és az orgona levele, vagy például a kökénybogyó.

 Az alapanyagként használt fonal eredetileg  gyapjú volt, a mai kor emberének igényeivel lépést tartva előtérbe kerül a műszál, vagy a kevert fonal, mivel az abból készült szőttest könnyebb kezelni, mosni, szárítani.

Páll Etelka és alkotótársai a festékesek szövéséhez kizárólag gyapjúfonalat használnak, melyet burjánnal festenek meg.    A technika mellett tehát a természetes alapanyagok használata s a  festőnövényekkel való festés is az  eredeti módszer szerint való.

Festőnövények s a velük megfestett gyapjú

 A kiállításon olyan világosan  tárul elénk, hogy melyik növény milyen színt ad, hogy az ember jó párat megtanul, miközben lenyűgözve nézi a hagyományok és a szövés iránti alázat csodálatos példáit.

 .

Festőnövények s a velük megfestett gyapjú

A megfestett gyapjú

 A hagyományos színek közé tartozik például a tubáksárga, a nyersfehér, a posztóbors és a kék. A színeket mindig gondosan válogatják össze az alkotók.

 A székely festékest - mivel vékony és laza szövésű, így a padlón használva hamar tönkre ment volna - földre sohasem tették. Inkább ágyra, asztalra terítették, esetleg falvédőként szolgált. Dísztettsége miatt  a lakóház ékessége volt, adományként pedig a templomokba is bekerültek, ahol a papi széken, szószéken, az oltár lépcsőjén kapott méltó helyet.

 Használtabb állapotban pokróc, lópokróc lett belőle, végül lábtörlő. Megkímélve, megfelelően használva 200 évig is gyönyörködhetünk benne.

A díszítés nagyvonalú, geometrikus mintájú. Legegyszerűbb díszítő eleme a csík és a kocka. Ezek kombinációjával készülnek az összetettebb motívumok. Ezek a minták a kiállított kirakójátékokon is láthatóak:

Igazi felüdülés  rácsodálkozni a szövőszékre, ahol készültek a szőnyegek, a növényekre, melyekkel a gyapjút festették évszázadokon át, s amelyeket Páll Etelka ismer és alkalmaz. A kiállítás, mely a  gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum vándorkiállítása a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban (1011 Budapest, Fő utca 6.) március 22 – ig látható.

Ament Éva népi iparművész bútorfestő és Páll Etelka textilművész a kiállítás megnyitóján

 Páll Etelkával készült beszélgetésem itt olvasható:

http://netfolk.blog.hu/2012/10/04/ertekorzo_pall_etelka_a_szekely_festekesek_mestere

A kiállítás, mely a  gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum vándorkiállítása a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban (1011 Budapest, Fő utca 6.) március 22 – ig látható.

Tánczos Erzsébet

Ki volt Szent Ágnes?

Ágnes, keresztény szűz mártír a legrégebbi időktől tisztelt szentek egyike. Az írások már a IV. sz. utolsó harmadában említik őt, de  kiléte ma már földeríthetetlen. Annyi más mártír szűzével rokon, ponyva ízű legendája szerint 13 éves volt mindössze, amikor a  keresztényüldözések idején kivégezték.  Egy előkelő ifjú ostromolta szerelmével, de ő ellenállt,  arra hivatkozva,hogy  mennyei vőlegénye  már eljegyezte őt. Az reménybeli após ekkor  felszólította Ágnest, hogy áldozzon a különféle  isteneknek, ezt a keresztény Ágnes  megtagadta. Ekkor meztelenre vetkőztették, úgy vitték fényes nappal a bordélyba. Egy  csoda folytán hirtelen megnövő haja eltakarta személyét   kíváncsiak szeme elől; a bordélyházban ráadásul egy angyal még fénybe is öltöztette. Egykori ostromlóját viszont, aki   nem mondott le róla,  egy démon halálra sújtotta. Ez még nehezítette Ágnes helyzetét, mert mint boszorkányt meg akarták égetni, ám a  máglya lángjai a hóhérokat  égették meg. Végül lefejezték, a hagyomány szerint  január 21-én temették el Rómában, azóta is ez a nap az ünnepe.

Ágnes napja varázslatos nap a néphagyományban:

Ágnes napja varázslónap: kivezetik az istállóból a lovat, összeszedik a patájából kihulló trágyadarabokat, a tyúkok fészkébe teszik, hogy sokat tojjanak, majd később elkotoljanak, és jó kotlók legyenek.

Időjárásjósló nap, a megfigyelés szerint "ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince".  Más megfigyelések szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben.

Bácskában a verőfényes időt ezen a napon a jó termés jelének tartják, de ha zimankós az idő, rossz lesz a termés.

E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket.

A várandós asszonyok sós vízben mosdottak ezen a napon, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.
Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://hunhir.info/index.php?pid=szokas&id=0008

http://www.vajma.info/cikk/magazin/7212/Nepi-kalendarium-Agnes--a-varazslo.html

http://www.borokas.hu/kiskal.htm

A csúfolók hagyománya hosszú évszázadokra nyúlik vissza . Az egész országban ismerik ezt a műfajt. A legtöbbet Erdélyből és az Alföldről gyűjtöttek belőlük, bár máshol is bőven kellett legyenek, csak nem gyűjtötték össze.

Tartalmuk szerinti csoportosításuk csaknem lehetetlen, különösen akkor, ha még a paródiákat is ide soroljuk. A leggyakoribb formájuk az, amikor a lányok a legényt, illetve megfordítva kiénekelik, vélt vagy meglevő tulajdonságaikat elősorolják.

Fiúk és leánykák csúfolódója:

- Minek az a pörgős szoknya,ha a kislány tipe-topa!

- Minek az a pörge kalap,ha a legény csak egy arasz!

- Ez a leány szép lány vóna,ha a nyaka tiszta vóna!

-Házasodjon meg az úr,mert az úr már vén kandúr!

A képen a gyerekek nem csúfolódnak, de igen szépek...

 

Lányok és legények csúfolódója:

A lányok így csúfolódtak:

A pusztai, a pusztai legényeknek

Nincsen pénzük, nincsen pénzük szegényeknek:

Bankóért nyúl a zsebébe,

Tökmag akad a kezébe.

A legények sem maradnak adósok, és bőven kifigurázzák a lányokat, különösen azokat, akiket a legények után igen evett a penész:

A szentgyörgyi lányok tyukot ültettek;

Egy tyuk alá harminchat tojást tettek.

Harminchat tojásból csak egy kakas lett.

Szép szentgyörgyi lányok, mi lesz veletek?

 

Nevekhez  kapcsolódnak a legismertebb csúfolódók:

Balázs - megcsípett a darázs

Jucika -:- karmoljon meg a cica

Zsuzsika - megszólalt a muzsika

Zsuzsika - neked szól a muzsika

Gézuska - mit hozott a Jézuska

Ákos - mákos

András, zörög a padlás.
Leesett a kóbász, megötték a macskák.

Aladár,
Kilenc kutya, hat agár.

Aladár-baladár,
Neked tojik a madár!

Anna,
Csípjen meg a hangya!

Anna,
Kiborult a kanna!

Anna,
A feje kanna!

Ádám, Éva,
Két szem szilva!

Ádám, Éva,
két szem szilva,
Ábrahám!

Ádám,
Hol a ládám?

Ágnes, mágnes!

Ákos, mákos!

Balázs,
Csípjen meg a darázs!

Béla,
Vigyen el a héja!

Béla-héja, vastaréja!

Béla,
Vörös, mint a cékla!

Boris, Bori, Borbála,
Vizet visz a csordára.

Böske,
libaseggit kösd be!

Böske,
Háromlábú szöcske!

Dénes,
Kisült már a béles!

Dezső,
Csepereg az eső!

Dezső,
Mozog a háztető!

Elek,
Sose lesz meleg!

Elemér,
Csípjen meg a kisegér!

Erzsem-berzsem, borstörő,
Macska farkát tekerő.

Eszter,
Haja kender!

Eta-beta, cigaretta,
Beleesett a moslékba!

Giza,
Szecskás a búza.

Guszti,
fáj a fogam, húzd ki!

Gyula,
miért vagy olyan mulya?

Gyurka,
kell egy darab hurka?

Gyurkó,
kell murkó?

Ignác,
engem többet nem látsz!

Ildikó,
rúgjon meg a kiscsikó!

Jankó,
pipadohányzacskó!

János,
füstölög a város!

János bácsi,
csi-csi-csi.
Mondja meg,
Hogy mi csípi.

Jóska,
levelet hozott a posta!

Jóska,
bebújt a tyúkólba!
Megfogott egy kislibát,
kitekerte a nyakát.
Juliska,
jó a tejes puliszka?

Katica,
karmoljon meg a cica!

Lackó,
pipadohányzacskó!

Lajos,
az élet bajos!

Lenke, ügyetlenke!

Máris,
hol a bugyelláris?

Miki,
Jól nézünk mi ki!

Vak Pali, vak Pali,
Vak, vak, vak,
Neki ment az ablaknak.
Péter,
szalad a nagy késsel!

Rebeka,
dróton jár a dereka!

Rebeka,
dróton jár a dereka!
Aki aztat meglátja,
Tátva marad a szája! Ááá!

Sándor,
kenyírhajír táncol,
Szalonnáír pityereg,
Cigányjányír kesereg.

Sándor,
Gatyába táncol!

Sinyi-Sanyi sapka,
Mit eszik a macska?
Egeret, bogarat,
Mindenféle madarat!

Vince,
Hol a boros pince?

Vince,
teli van a pince!

Zoltán,
Lovagol a bolhán!

Zoltán, Zoltán,
Nem fázol tán?

Árulkodó Júdás,
Kell egy hímes tojás?

Árulkodó Júdás,
Kell egy seggberúgás?

Örzse, Börzse, kötött rőzse, bebújott a
kemencébe.
Kiégett a szoknya széle, nem mehet a
mennyegzőbe.

Jóska, Jóska, köll-e neked sóska?
Hallod, rózsám, Katika, kell-e doktor
patika?
Ha kell doktor patika, gyere csak a
karomba!

Sanyi, Sanyi sapka, mit eszik a macska?
Egeret, bogarat, mindenféle szamarat.

Ágnes, szeme mint a mágnes.

Vince, telik-e a pince?
Telik bizony békával, edd meg Vince kanállal.
Eszter, peszter, lóg a pendely.

Pisti, sütőajtót nyisd ki!
Ha kinyitottad bújj bele, onnan nézzél kifele!

Ilona-bilona, bakkecske, háromlábú
menyecske.

Zoli, Zoli, Zoltán, tököt visz a hátán.
Ha nem bírja, leteszi, földhöz vágja, megeszi.

Anna, tele van a kanna.

Jancsi, bent a macska hajtsd ki! 

Magda, olyan mint a labda.

Gyuri, Gyuri Gyurka, málékásás hurka.

Feri, Feri, fecseri, macska farkát tekeri.

 

 

A férfiak, asszonyok kicsúfolása sokszor  igen  huncut vonásokat is tartalmaz, ami még csak kedveltebbé tette őket -kedveltek még ma is:

Kukorica édes málé,

Majd menyasszony leszek már én

Ma menyasszony, holnap asszony,

Holnapután komámasszony.

 

Kukorica lisztes málé.

Öreg legény vagyok már én,

Csak az az egy reménysége

Fiatal a feleségem.

 

A vénlányok, az asszonyok mindig, a gúnyolódás céltáblái, így hát természetes, hogy a népdalok közül se maradnak ki:

Párta, párta, fene ette párta,

Hogy a ménkü régen meg nem rágta!

Elszaggattam tizenhárom pártát,

Fene látta a gatyának a szárát.

 

Kiment a ház az ablakon,
Benne maradt a vénasszony.
Zsupot kötött a hátára,
Úgy ballagott a vásárba...

 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/32499/gyermekdalok/kiment-a-haz-az-ablakon-zeneszoveg.html

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/136.html

http://www.beszed.hu/csufolok

http://kompetencia-oviban.blogspot.hu/2011/02/farsangi-lakodalmas.html

http://mek.oszk.hu/02900/02902/02902.htm

http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ovodai_neveles/dokumentumok/nephagyomany.pdf

http://adattar.vmmi.org/fejezetek/510/10_csufolok_es_jatekserkentok.pdf

http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index2016.html

http://szitakoto.blog.hu/2011/06/17/kepzelni_lehet_varazsige_jatek_jamborne_balog_tunde#comment-form

Punykó Mária, P. - Hutterer Éva: Egyedem, begyedem tengertánc
Kárpátaljai gyermekmondókák

A hagyomány szerint vízkereszt napján, január 6-án, Konc király legyőzi Cibere vajdát, és elkezdődik a húshagyó keddig tartó farsang.

Hosszú vagy rövid a farsang?

Az attól függ - nem tőlünk, hanem  a Holdtól...

 A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, amelyet lakomák, bálok, mulatságok jellemeznek.  A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

Bár nem  vallási ünnep, a katolikus egyház irtotta is, ha tudta volna, néphagyományokban igen gazdag a farsangi időszak. A  pogánykori farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században erkölcstelennek találták és tiltották. A farsang csúcspontja „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami télbúcsúztató is. Ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

A farsang párbaja Koncz király és Cibere vajda küzdelme. Cibere vajda neve egy böjti ételt, a ciberét jelenti, s magát a böjtöt jelképezi. A cibere a  múlt század elejéig az egész magyar nyelvterületen, de nem azonos néven ismert, ételek savanyítására használt készítmény (lé, de egyúttal annak üledéke is).

Ez a cibere lehet gyümölcsből  vagy  akár ecettel főzött leves is, az a fontos, hogy nincs benne hús. Alföld déli részén a meggyből főzöttet hívják ciberének.

Mi az a cibere?

A cibere név a Dunától keletre volt jellemző. A Dunántúlon használt neve: keszőce  Észak-Magyarországon s a Felvidéken  kiszi  a neve. Mindegyik név ugyanazt a  savanyításra használt lé-, illetve levestípus. Fő jelentése az erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a  korpa, amit  nagy cserép- vagy faedényben forró vízzel  bővel leöntötték.  Ez pár nap alatt savanyúvá erjedt. Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel. Ezzel öntötték fel  a levest.

Ki Koncz?

A zsíros oldalt Koncz királytestesíti meg, ínycsiklandozó húsok képében – ő a népszerűbb, persze!

Micsoda Cibere vajda és Konc király harca?

A 16. századtól a legutóbbi időkig fennmaradt a Cibere és Konc, vagyis a böjti és a húsételeket megszemélyesítő alakok küzdelme. Ekkortól emlegetik a maskara szót, amely az olasz mascherából ered.

Ez a dramatikus népszokás a böjt és a farsang jelképes párviadalát mutatja be. Erdélyben szalmabábokkal is eljátszották ezt a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros falatokat.  Egész Európában ismert legenda, hogy Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor is birokra kel egymással. Vízkeresztkor Konc kerül ki győztesen, hiszen ekkor kezdődik a farsang, ez a finom falatok ideje!  A zsíros, laktató ételeket persze azért ettek, mert finomak  de mágikus oka is volt a lakomáknak: ilyen kellemes módon az  egész évben tartó bő termést igyekeztek biztosítani.  Biztosítsuk mi is, aztán böjtben visszatér karcsú formánk – ha betartjuk…

Húshagyókedden  viszont Cibere vajda győz, vagyis kezdetét veszi a böjt. Csíkrákoson  hamvazószerda reggelén  kiküldték az öregek a gyerekeket a falu melletti, dombra, hogy összeszedjék a késeket, villákat. Mezőkövesden a karddarabokat kellett keresniük, amelyeket  küzdelmében Cibere és Konc elhullatott. A Felvidéken a böjt befejezése Kiszileves és Sódor viadala, és természetesen ekkor Sódar kerül ki a játékból vesztesen.

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.ng.hu/Civilizacio/2014/01/itt_a_farsang

 ttp://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-532.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hamvaz%C3%B3szerda

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014_01_05_archive.html

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/hamvazoszerda__a_nagybojti_ido_kezdete

http://mno.hu/csaladhalo/hamvazoszerda-nagybojt-a-lelki-elcsendesedes-jon-1053898

http://lexikon.katolikus.hu/H/hamvaz%C3%B3szerda.html

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968).

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

Frissen sül a farsangi fánk,

kívül piros, belül foszlik,

míg a vendég el nem oszlik.

S aki panasszal van bajba,

menjen a sóhivatalba !

József Attila: Étkek áradata- részlet

NÉMI FÁNKTÖRTÉNELEM:

A fánkra is igaz, hogy már az ókori rómaiak és görögök is ettek fánkszerűséget:  hosszúkás alakja volt, és sütés után mézzel vagy ( brrr!) halszósszal kenegették meg- ízlések és pofonok.
A középkorban az arab szakácsok már élesztős tésztát sütöttek olajban, de még ekkor sem tettek bele cukrot, ám sütés után  édes szirupba pottyantották, hogy azzal megszívja magát.
A fánk az 1400-as évek óta  népszerű Európában.  Ekkor a  a nyers fánktésztát sós töltetlékkel ( gomba, hús és hasonlók) töltötték, és töltötten  sütötték. A fánktészta eredetileg teljesen megegyezett a kalácstésztával,  idővel aszalt gyümölcsökkel tökéletesítették, majd olajban sütöttek ki a hollandok .
( Amerikába is  a holland telepesek vitték, és csak az 1800-as évek közepén vált lyukassá , ami  az amerikai módi.)
Egy  legenda szerint 1847. június 22-én egy amerikai hajó hatalmas viharba került, és kormánykerék egy küllője átszúrta a nyers fánktésztát, amit később így sütöttek ki kicsire nem adunk alapon. Látták, hogy a lyukas fánk jó, és azóta így eszik.... Imádom az ilyen mesés gasztrolegendákat!)

A fánk európai berobbanásáról több "hiteles" legenda is él a köztudatban.

Az egyik  legismertebb szerint Marie Antoinette királyné egy karneváli éjszakán ismerte meg a csemegét. A királyné  egy udvari farsangi álarcosbálról megszökött, álöltözetében elvegyült a bálozó tömegben. Eközben megéhezett, s így egy  utcai árustól  vásárolt egy fánkot,  s az igen ízlett neki. Ezért  a kíséretében tartózkodó lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosárnyi fánkot. A karnevál elmúltával a fánksütő mestert  a palotába rendeltette, s elmeséltette a fánk receptjét. Ettől kezdve vált a királyi lakomák kedvenc finomságává. 

Egy másik hangulatos   történet szerint  egy  Krapfen nevű pék temperamentumos nejének,  bizonyos Cecíliának köszönheti létét, aki  haragjában egyszer   élete párját vette célba egy  adag tésztával,  de az  a tűzhelyen forrósodó zsiradékban kötött ki... s elkezdte  páratlan karrierjét a FÁNK!!!

Attól fogva hosszú sorokban várakoztak a vevők, hogy kisüljenek a fánkok, amelyek illatát még a császári udvarban is szimatolták.   1815-ben aztán  a napóleoni háborúk végét jelentő Bécsi Kongresszus és békekötés alkalmával, az európai koronás fők a város vendégeiként hónapokig tanácskoztak, Krapfen pék udvari szállítóvá lépett elő, és a farsang  idején 2 millió darab  szalagos fánkkal  szolgálta  a tárgyalás sikerét.

Magyarországon a fánk a XIX. században terjedt el, és egyre több helyen lett szokássá, hogy vízkereszttől - hamvazószerdáig tartó farsangkor az asztalra kerüljön ez a nyalánkság.

A farsangi szokáshagyományokhoz tartozó farsangi fánk csábítóan finom édesség, élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklekvárral tesszük tökéletessé. 

A csomborblog egy menüsort mutat be 1931-ből, ebben szerepel a farsangi fánk is ( http://csombor.blog.hu/2010/11/26/irodalom_es_etel_menusor_1931_bol)

80-90 dkg zsírt melegítünk egy lábasban, ebbe tesszük a megkelt tésztát: „egyenkint belerakjuk, úgy, hogy a felső száradt része legyen lefelé, a berakásnál a fánkokat a hüvelyk- és mutatóujjal a közepén alig észrevehetően kissé benyomva. Ne rakjunk egyszerre sokat bele és fedővel takarjuk be. Ha pirosra sült, a villával a másik oldalára billentjük a fánkokat, és ha pirosra sültek, szitára vagy rostélyra szedjük, vaníliás cukorral hintjük, és külön barackízt adva hozzá, melegen feladjuk. Ezen tömegből 20-25 db fánkot kapunk. […] Ha kedveljük, reszelhetünk a tésztába citromhéjat is. Ha a fánkokat a másik oldalra billentettük, azután már nem szabad befödni a lábast.” (Podruzsik Béla)

 A legismertebb farsangi fánk bizony a  szalagos, nevét a barna fánkon körbefutó, a fánk tökéletességét bizonyító fehér csíkról kapja.  A farsangi szalagos fánk általában vizespohár nagyságú, aranybarna színű, gömbölyded. Közkedvelt még a csöröge, vagy forgácsfánk, és a rózsafánk.

Érdekes:

A Tiszántúlon  hígra készítik a tésztát, nem is hagyják megkelni, hanem merőkanállal körkörösen belecsurgatják a  forró olajba – különös alakzatok  formálódnak belőle, amelyekből  a hozzáértők  még jósolni is tudnak, hiszen meglátják a jövőt  benne.

Farsangi fánk

A farsang jellegzetes  ételét a Szerémségben azért sütötték , hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. Az eredeti szalagos farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, a forgácsfánk (csöröge) cseh fánk mind-mind a farsangi asztalok kedvelt csemegéje ma is.

Íme egy klasszikus recept, egyetlen " hibája", hogy sok tojás , illetve tojássárgája kell hozzá. A recept forrása: http://www.lajosmari.hu/recept/365/farsangi-fank--klasszikus-recept

Farsangi fánk klasszikus receptje
Hozzávalók kb. 20 darabhoz:

Tennivalók:

1. A tejet meglangyosítjuk, 1 dl-ben elkeverjük az élesztőt és 1 kk. porcukrot. A lisztet tálba szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük az élesztős tejet, a szélekről egy kevés lisztet keverünk hozzá, aztán konyharuhával letakarjuk, és hagyjuk a kétszeresére nőni, azaz kovászt készítünk (15 perc).

2. A maradék 1,5 dl langyos tejben elkeverjük a maradék 50 g porcukrot, 1 csipet sót és a tojássárgákat, majd a liszthez adjuk, és fakanállal összedolgozzuk. 2-3 részletben beledagasztjuk a vajat/margarint, végül a rumot (egészen lágy tésztát kapunk!), letakarjuk, és meleg helyen a kétszeresére kelesztjük (30 perc).

3. Lisztezett munkalapon átgyúrjuk a tésztát, lisztes tenyérrel ellapogatjuk-kihuzigáljuk, és 6-8 cm átmérőjű, lisztbe mártogatott pogácsaszaggatóval (vagy pohárral) kiszúrjuk (a leeső részeket liszt nélkül összegyúrjuk, újraszaggatjuk). A korongokat 5 cm távolságra, lisztezett tálcára vagy deszkára rakosgatjuk, tetejüket vékonyan megkenjük olajjal (hogy meg ne kérgesedjenek), majd előbb folpackkal, aztán konyharuhával lazán letakarjuk, és ismét a kétszeresére kelesztjük.

4. Egy közepes méretű (25-28 cm átmérőjű) lábasba 2-3 ujjnyi olajat öntünk, felmelegítjük – ne legyen füstölgő-forró, mert túl hamar megpirul benne a fánk külseje, de félő, hogy a közepe félig nyers marad!

5. Hüvelykujjal benyomjuk a tésztakorongok közepét, és azzal a felükkel tesszük az olajba, ami felül volt, s egyszerre nem túl sokat! Lefedjük a lábast, ugyanis ettől lesznek „szalagosak”, s  néhány  percig sütjük a fánkokat, majd  megfordítjuk és fedő nélkül aranybarnára sütjük őket. Felitatjuk róluk a felesleges olajat, tálra rendezzük,  és forrón tálaljuk. Sárgabaracklekvárt kínálunk mellé.

Bevált tippek:

Az összegyúrt tészta inkább híg legyen, mint kemény.
Az olaj hőmérsékletet az olajba tett fakanállal ellenőrizhetjük, ha buborék képződik a nyél körül, elég meleg. Érdemes próbasütést végezni.

Szalagos fánk receptje - kevesebb tojással

 fél  kg liszt

2,5dl tej

 2,5 dkg élesztő

 5 dkg olvasztott vaj

 2 tojás

 5 dkg cukor

 0,25 dl rum  

 csipet só

olaj a sütéshez

porcukor a tetejére

sárgabaracklekvár  a tetejére

Elkészítés : ugyanaz, mint az előzőnél.

Így is lehet: Horváth Ilona " módra" ez kell hozzá:

Hozzávalók:

500 g finomliszt,

20 g élesztő,

50 g porcukor,

50 g vaj,

2 tojássárgája,

fél deci rum,

késhegynyi só,

 fél liter tej,

a sütéshez olaj kell,

a tálaláshoz sárgabarack lekvár dukál.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://staub-site.honlapepito.hu/tarhely/staub-site/dokumentumok/letoltesek/szakacskonyvek/horvath_ilona_szakacskonyv.pdf

http://www.lajosmari.hu/recept/365/farsangi-fank--klasszikus-recept

http://aprosef.hu/szalagos_fank

http://www.mindmegette.hu/farsangi-szalagos-fank-ditti-modra.recept

http://www.nosalty.hu/ajanlo/15-dolog-amire-ugyelj-fankkesziteskor

A  vízkereszt napjától hamvazószerdáig terjedő, váltakozó hosszúságú időszak a farsang.  Már a középkorban a vigasság s a  lakodalom ideje volt. A vízkeresztet követő első hétfőnek regelő hétfő volt a  neve.  A lakomák kezdőpontja, de a név utal a bevonzani vágyott szerencsés évkezdésre, a termékenységet, a boldogságot biztosító szerencsekívánatokra is. Szkhárosi Horvát András így foglalta össze ennek lényegét:

A Szíriában kialakult sajátos szerzetesi életforma a helyhezkötöttséget és az éberséget a végletekig fokozta. Az oszlopos szerzetesek életmódjukkal megdöbbentik az utókort: az oszlopos  remete nem elvonult a világtól valami barlangba, hanem oszlop tetején „ élte világát”.

A kortársak többsége is idegenkedett ettől az életformától,  az ő védelmükre mondta Oszlopos Szent Simeon kortársa, Theodorétosz pápa: „meggyőződésem, hogy ez az oszlopon állás nem Isten szándéka nélkül történt. Azért intem a gáncsoskodókat, hogy zabolázzák meg nyelvüket és ne fecsegjenek vakmerően. Gondolják meg, hogy Isten már többször cselekedett így, hogy a lanyhábbakon segítsen.”

Az önsanyargatás világrekordere egy oszlopszent volt: Oszlopos Szent Simon volt, aki  az 5. században élt, és közel 70 éves koráig gyötörte magát Isten és a maga dicsőségére.

Hogyan éltek az oszlopon?

Egy jó magas kőoszlop tetejére feltettek egy nagy kőlapot, melyet korláttal vettek körül nyilvánvaló okokból. A remete tetején lakott. Élelmezéséről létra segítségével gondoskodtak a tanítványai.  

Az oszlopbajnok Simeont a kortársai ,,a földkerekség legnagyobb csodájaként'' tartották számon.

Ki volt Simeon?

Bár Simeon szülei  tehetős emberek voltak,  a gyermek mégsem kapott  megfelelő képzést. Ifjúságát a mezőn juhokat legeltetve töltötte. Gyermekkorában pásztorként edződött a későbbi remete élethez. Simeon egy napon a templomban meghallotta az Úr szavát, és ez  alapjaiban változtatta meg az életét.

Mi volt ez a szózat?

A Hegyi beszéd szavait hallotta.  Rögtön elmagyaráztatta magának a szerzetesi élet alapjait a korabeli szokás és elgondolás szerint. Kemény élet volt ez az aszkéta élet.  Kifejezetten természetellenesnek tűnik számunkra, bár bizonyára a hit lelkesítette őket.

Simeon két év szerzetesség után belépett egy szíriai kolostorba. Itt az aszkézis még az előzőleg megszokottnál is szigorúbb volt. Tíz évig élt közöttük, aztán olyan kimagasló eredményeket ért el az aszkézis területein, hogy Simeon kiváltotta szerzetestársai ellenszenvét, irigységét, nemtetszését. El is bocsátották. Az egyház sohasem nézte jó szemmel a megszállottságnak eme szélsőséges formáit.

Íme  utolsó tette, amely miatt távoznia kellett: Simeon egy durva kötelet olyan szorosan csavart csupasz teste köré, hogy mélyen bevágott a húsába.  Mivel a ruháján átszivárgó vér elárulta Simeont, erőszakkal eltávolították róla a kötelet. Ezért kiutasították a kolostorból, de öt nappalkésőbb zsoltárokat énekelve találtak rá a kolostor közelében egy kiszáradt ciszternában. – mármint a félholt Simeon bírt még énekelni is.

Ezután Simeon  egy faluba indult, ahol aztán az oszlopa állt. Remeteként akart itt élni  „ magánzó” lett . Közben haláláig megtartotta a húsvét előtti 40 napos böjtöt, sőt még meg is nehezítette ezt a gyakorlatot.

Három évet kunyhóban töltött, s ezalatt számos tanítvány gyűlt köréje.  Ezután felment a közeli hegyre, ahol  egy ajándékba kapott földdarabot bekerített, önmagát  meg lánccal egy súlyos kőhöz kovácsoltatta. Később ugyan eltávolíttatta a láncot, de ott  élt a szabad ég alatt.

ÚJABB NEHEZÍTÉS – AZ OSZLOP

Az kezdetben alacsony volt, de egyre magasabb és magasabb oszlopokra cserélte.  A végső „megoldás” úgy 20 méter magas lehetett. Azon húsz évet töltött állva. Összesen mintegy negyven évet tölthetett az oszlopokon.

A magasból józan és bölcs szavakat intézett a lent állókhoz, tanított, tanácsokat adott, peres ügyekben segített; reggel és este hosszan imádkozott, karjait az ég felé tárva. Pogányok tömegeit térítette meg, sokaknak csodás gyógyulást adott. Halála után az oszlop körül hatalmas templomot építettek.

Érdekes, hogy ennek az aszkétának a temetése kijáró pompával zajlott- ő aligha ilyet kért volna magának. Halála után híres oszlopánál temették el, de földi maradványait a bizánciak a mai Antalyába szállították. Élete helyszínén csakhamar zarándokhely létesült, amelynek romjai még ma is láthatók, mint azt az alábbi képek bizonyítják:

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/oszlopos_szent_simeon

http://termeszetbaratikor.network.hu/blog/termeszet-barati-kor-blogja/oszlopos-szent-simeon

http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2005.10.30/1201.html

http://www.magyaralmas.hu/napok/oszlopossimeon

http://viragutazo.blogspot.hu/2013/01/irgalmas-borbelya-az-ember-maganak.html

http://www.hotdog.hu/lelkikenyer/napi-gondolatok-1/2008-januar-5-szombat-oszlopos-szent-simeon-szerzetes

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/hitelet/15812-januar-5-oszlopos-szent-simeon-szerzetes