Gyimesbükkön (Csík vármegye) a fiúgyerekek óesztendő délután indulnak el, 2-6 fős csoportokban harsogtatni. Általában 10-18 éves korukig járnak harsogtatni. Az egyik szereplő  maga a"pap", ő a ház előtt mondja el a történetet Szent Szilveszterről. Ezután minden jót kíván a ház lakóinak. A házban benn már együtt éneklik el a "Jó estét, jó estét kedves házigazdánk..." kezdetű dalt. A harsogtatás további szereplőinek fontos eszköze az ostor, amelyet kenderszöszből, 8-10-12-es fonattal készítenek.

A moldvai hejgetés vagy urálás az  ifjak óévbúcsúztató, köszöntő, bőségvarázsló, adománykérő szokása. Fő célja a gabona, a kenyér tehát a termékenység mágikus, rituális biztosítása az elkövetkezendő esztendőre.

Lujzikalagoron (Bákó megye) a hejgető legények ostorpattogtatással, kürtöléssel, csengettyűszóval, nagy zenebonával mennek.

Urálás Klézsén:

Egy hosszabb az elvakultabbaknak:

A HEJGETÉS DRAMATURGIÁJA EZ:

1.

Először a búza élettörténetét adja elő a hejgető  vagy uráló, a kettő ugyanazt jelenti. Ez  a történet  mag elvetésétől kezdődően  a kisarjadzáson, aratáson, kicséplésen, megőrlésen át egészen a belőle történő kenyérsütésig tart.

2 .

Ezután jókívánságokat mondanak a ház népének. A szokás célja a gabona, a kenyér,  magarán a termékenység biztosítása volt az elkövetkezendő esztendőre. A hejgető a szöveget mondja és a bikát szólaltatja meg.

 Mi ez a bika?

Ez a  bika – ki hinné- egy  köcsögdudaféle hangszer. Dézsából készül, száját vékony báránybőrrellekötik, közepére egy lyukat fúrnak, s azon át vezetnek ki egy lószőrköteget. A hangszert a lába között tartja a hejtegető, és megnedvesített kezét huzogatja a lószőrön.A hangszer ettől  dörmögő, a bika bőgéséhez hasonló hangot ad. A hejgető csoporthoz tartozhatnak alakoskodók is. Ilyen a medve, cigány (a medve gazdája), vőlegény, menyasszony, ostorosok, továbbá furulyás, dobos zenészek.   „A "bika" a magyarországi köcsög dudával rokon hangszer.  Egy fahordóra dobszerűen kecskebőrt erősítenek, amely közepébe lófarkat kötnek és azt folyamatosan nedves kézzel húzogatják, így az állandó bőgő-brummogó hangot ad.”  (Megjelent: "Fújják és táncolnak utána").

Lujzikalagoron (Moldva) a hejgető legények ostorpattogtatással, csengettyűszóval, nagy zenebonával vonulnak. Mikor egy lányos házhoz elérkeznek, megkérdezik:"Szabad-e, gazda, urálni dobval, csengettyűkvel, s bikával?"  Az  uráló  az udvarban elkezdi  a köszöntő szövegét mondani.
A refréneknél az uráló megrázza a csengettyűit, s a többieket is zajkeltésre biztatja. Mire azok is nagy lármát csapnak és nagyokat kurjongatnak. Ezt követően a búza élettörténetét mondja el az uráló a mag elvetésétől a belőle történő kenyérsütésig, majd jókívánságokat mondanak a ház népének. Az urálás közben a medve  ijesztgeti a  a lányokat meg a menyecskéket, gyermekeket.

Az uráló  így kezdi a köszöntőt:

HEJGETÖ Jó estét, jó estét kívánunk a házigazdának és a házigazda asszonyának!

Már eljöttünk ebbe az új esztendőbe és kapjik magikat jó egészségbe, csendességbe, békességbe és az Úr Jézus nevibe.

Biztassátokjó legények!

MIND Hej!

HEJGETÖ Az úrgazda azt parancsolta az úrgazdánénak hetfő regvel, mikor felkele,

víg Váradra el kell menni keresni szolgát, és el kell indulni szántani

és hetfő regvel mikor felkele megmosdana, megtörölközne aranykendezővel és letérbölt, megimádta az hamar Jézust,

hogy megérte hetfő regvelt.

Biztassátokjó legények!

MIND Hej!

HEJGETÖ És hetfő regvel mikor felkele,

akkor az úrgazda bemene a grádzsba, kioldozza nagy szép fekete lovat, feltette a nyerget a hátára.

Serje mint a tűz, fekete mint az üst.

És felszöke a ló hátára, megcsapkodta a ló hátát, betalál, be víg Várad felé.

Mikor hazaére, megvéve tizenkét kiló vasat, és mikor hazafelé indula, mint a gondolat napszentület felé akkor kovácsmester kiszökött egy nagy szerencsénkbe.

Gyere ide uram!

Én vagyok magadnak a mestere, csináljunk ekéket,

nagyobbakat, kisebbeket, s potriviltabbakat. Biztassátokj ó legények!

MIND Hej!

HEJGETÖ És mikor hetfő regvel felkele,

akkor az úrgazda azt parancsolta az úrgazdánénak:

Hamar uram!

Kell keresni szolgákat, el kell indulni szántani.

És keresének szolgákat. Felrakodának tizenkét szeker búzát. Indulnának a mező felé és mikor odaérnének, letérbölnének,

megcsókolták a fóldet, megimádták hamar Krisztust, hogy megérték azt a napot,

hogy szántsák meg azt a nagy szép mezőt, hogy vessék be azt a nagy szép búzát

és nekifogának vetni, hosszába, keresztülibe is vetnek egy nagy feteke barozdát. Biztassátokjó legények!

MIND Hej!

HEJGETŐ És béveték a búzát,

az úrgazda azt parancsolta az úrgazdánénak,

ha már az a búza meg kell termedjék egy hónapra s egy félre, ha nem termett meg egy hónapra s egy félre,

megtermett két hónapra s egy félre,

s akkor az úrgazda azt parancsolta a szolgáknak,

hogy már hetfő regvel meg kell járja azt a nagy szép búzát, és akkor azt mondta a szolgának,

hogy hozza ki azt a nagy szép sárkány lovat. Feteke mint az üst, serje mint a tűz.

feltette a nyerget a hátára, megcsapkodta a ló hátát, s mező felé beindula.

A mező messzünét zöldlött, közeliből sáriglott, bémennek a közepibe.

Leszakaszta három csokrécskat és bétette a zsebibe. Mikor hazafelé indula mint a gondolat,

mikor odaére, felteve az asztalra,

hamar a ház megvilágosodott,

hamar úgy megimádta az Isten is azt a nagy szép mezőt, olyan szép volt a búza.

Biztassátokjó legények!

MIND Hej!

HEJGETŐ Akkor az úrgazda azt parancsolta az úrgazdánénak, hetfő regvel be kell menjen Végváradra.

Felkele, elindula Végváradra, odaére,

megvéve a tizenkét kiló vasat, mikor hazaére, csinánák a sarlókat.

És akkor az úrgazda azt parancsolta az úrgazdánénak,

Hamar uram, hetfő regvel kell keresni szolgákat. Hamar megyünk aratni.

Hetfő regvel felrakom én a tizenkét szekerbe, beindulnának a mező felé, és mikor odaérének, letérbölének és keresztet vetnek napkelet felé, és megimádták hamar Jézust,

hogy megáldotta azt a nagy szép búzát, és néki fognak aratni,

jobb kezükvel arattak, bal kezével markolva fogja, és markokból felekbe, felekből osztogokba,63 osztogokból dzsireádákba,

dzsireádákból a lába alá tevék és kiverék. Markikval megszereIik, filivel zsákokba merik, és betakarínak tizenkét szekervel.

Hazaindulának napszentület felé,

mikor érének haza,

kovácsmester kiszökött egy nagy búzalisztes kalappal.

Hamar uram gyere ide hozzám, csinálja szép tiszta búzalisztet. Hamar érkezik az újesztendő, hamár uratok és mikor haza érének, felteve a vizet, megmelegíte, meggyúrá,

és csinála egy akkora kalácst,

mint a malomnak a legnagyobb kerekje, és bévet egy darabot oda.

Egy darabot onnan kivéve, megy haza. Feltette az első szegre, nem talált, feltette a hetedikbe, letörött,

feltette a harmadikba, letörött.

És elveve az úrgazda, felteve az asztalra, azt mondta az úrgazdánénak,

hamar uram, vedd el a kést, vágd el egybe, adj az uratoknak is,

hamar nekünk is.

És a jövő esztendőbe, mikor eljöjjünk, kapjuk magikat csendességbe, békességbe, hamar Úr Jézus nevibe,

és végig áldják házat,

s az disznó füstölt lábát.

Isten adja az úrgazdának, az úrgazdánénak, a már minden családjának,

egészséget Jézuskának, dícsértessékjó neve. Biztassátokjó legények!

MIND Hej!

  HEJGETŐ: Úr Jézus nevében Isten tartsa meg a házigazdánkat, és a házigazda asszonyát.

A Hej! kiáltások közben a hejgető megrázza a csengettyűit. A többiek nagy lármát csapnak ostoraikkal, a bikával, a harangocskákkal, furulyával, dobbal.

Lujzikalagor (Moldva), 1993. Gyűjtötte: Karácsony Molnár Erika 

Lakatos Demeter ide kapcsolódó verse a

Csángú hejgetés

Det¹ óra tizenkettőt üt,
Azért kapunk új esztendőt.
Új esztendő színbe² várja,
Vénnek az életét most szánja,
Vajon órára szegezi,
S éjfélkor elviszi?
Egy új esztendű, mint egy virág,
Örül neki az egísz világ.
Egy új esztendőbe most vagyunk,
Maguknak sok jót kívánunk.
Legényeknek, leányaknak, bácsuknak³,
Nípnek⁴, kölyöknek urálunk⁵,
Senkit nem felejtünk el,
Azt tudjuk, hogy úgy is kell.
Ki szereti, hozzan bort,
Igyék, s oszt rugja a port,
Leánynak egy szíp legényt,
Legénynek leányt megint,
Betegnek egíszséget,
Mindenkinek békességet,
Új esztendő magának,
Jó szerencse házának,
Szültüljetek⁶ legínyek,
Örüljetek jó kedvnek,
A háznak s a gazdának
    Sok esztendőt kívánunk!
Szaporodjanak, mint a filesek⁷,
Kereztelésre én is ott leszek,,
Mük az ablakból nem menünk,
Meddig perecet nem kapunk,
Azirt jöttünk hejgetni,
Mi egy kis pénzt nyerni,
Dorsa⁸ szegínyek vagyunk,
Ennivalót nem kapunk,
Félbemaradt az utunk,
Az ablak alatt meghalunk,
Ma nem érdemes meghalni,
Van kedvünk még táncalni,
Nektek hiu⁹ most tele puival¹⁰,
Váltsátok a régit újval,
Font kalácsok az asztalon,
Bor kacag a korsóban,
Szép babák a tűzhelyen,
Házba magánál nagy rend,
Hejgetést nem bánunk,
    Sok esztendőt kívánunk!
Soknak kívánunk sok esztendőt,
Jamboron a hóba ledült,
Minden háznál tisztelték,
Azt hiszem, hogy megigézték
Krapasztaltan¹¹ kicsit látok,
Házba is látok most fákat,
Nem jöttünk mük kopogtatni,
Eljöttünk csak hejgetni,
Kivánunk sok egészséget,
Házba soha betegséget,
Az Isten adjon, el ne hordjon,
Más időre det eljövünk,
Jobbnál jobban megkapjuk,
Teknőcskébe egy buba,
Ne férjen a zsákba búza,
Pincébe sok pujocska,
Egy kívánság, nem pogocsa¹².
Innen menünk, megfázunk,
    Sok esztendőt kívánunk!

1. amikor
2. kebelébe (vö. roman san)
3. itt apa, családfő
4. fehérnép
5. kíván (vö. roman ura)
6. furulyáljátok
7. nyulak
8. nagyon
9. padlás
10. kukoricával
11. holtan (vü. román a crapa)
12. tréfa

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/szilveszteri-es-ujevi-nepszokasok/harsogtatas-hejgetes

http://civilkorzo.ro/hu/pd/hagymakalendarium-2012-re.html

http://kapanyel.blog.hu/2012/12/31/szokasok_hiedelmek_szilveszter_es_ujev_napjan

http://www.baratsag.com/text/journal/new_year/

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Pozsony  Ferenc: Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda, 1997. Pro-Print Kiadó

A népi kalendáriumban szilveszter és az új év első napja  szinte összenőtt, ezért a két nap szokásai, hiedelmei  szinte azonosak. Úgy tarják, hogy e két napnak kulcsszerepe van abban, milyen lesz a következő év - jósolni is lehet a napból. A szokások és hiedelmek célja az hogy, biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét. A szokások, babonák a családdal, a gazdasággal, a háztartással voltak összefüggésben .

A szilveszteri szokásokban kiemelkedően fontos szerepe van a zajkeltésnek, melynek elnevezései például a  kongózás, csergetés, pergőzés, nyájfordítás. 

A képen gulyafordítást végzők láthatóak.

A  pásztorfiúk  igen nagy zajjal  kergették el az óesztendőt,  a dudás az Ó szép Jézus kezdetű  nótára  zendített. Ezalatt a többiek   különféle zajkeltő eszközökkel szaladgáltak, s ezért ráadásul  a háziaktól pénzt vagy kalácsot kaptak.

A zajcsapáshoz tartozott a gulyafordítás ( micsoda príma név!)  is.

Ennek az volt a célja, hogy az állatok felriadjanak álmukból, s a másik oldalukra forduljanak. Miért volt ez kívánatos? Hát azért, mert így biztosították az állatok egészségét és  termékenységét a következő esztendőre.  Néhol azért engedélyt kértek az ifjak a gazdától, mielőtt nekifogtak a zajkeltésnek: "Megfordíthatjuk a Szent Péter csordáját?" Kongattak, énekeltek közben. A ceremónia végeztével ilyen s hasonló tréfás versekkel kérték az adományt:

Bemennék én tihozzátok, Ha van erős pálinkátok,

De ha nincsen pálinkátok, Be sem megyek tihozzátok...

 Hajdúszoboszlón a szilveszteri zajcsapáshoz  egy történetet  is  kapcsolnak. A hagyomány  szerint   a törökök 1660. december 31-i támadása alkalmával az asszonyok összeverték a tepsiket, meghúzták a harangokat, és a nagy zajjal  kikergették  a törököket. 

Másik magyarázat is van: a hajdúk török martalócokat üldöztek, és visszatérve köd ereszkedett rájuk, hogy hazataláljanak, az otthon lévők segítségül nagy zajt csaptak .Ennek
az emlékére tartják néhol még ma is a zajos összejövetelt.  Estefelé minden pásztor a piacra ment, ahol kolomppal, dudával, " ereszd el a hajamat"  jellegű zajcsapásba kezdett.

A szilveszteri zajongás célja egyértelműen a gonosz elűzése. Ez Erdély falvaiban is szokás volt. Ott  az  éjféli harangszókor a fiúk  teljes gőzzel, minden lehetséges zajkeltő eszközzel  lármáztak.  Tréfás kedvükben kicserélték az utcakapukat, a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek, hogy azzal jelezzék az eladó lány van a házban.

A kalotaszegi Magyarlónán, amikor éjfélkor megkondult a harang, tüzes kerekeket  gurigattak le a hegyről "Boldog újévet!" kurjantások közben. Ezzel jelezték, hogy: "Tüzes kereken jött be az újév!"

Tánczos Erzsébet

FORRÁS:

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/karacsony/szilveszteri-es-ujevi-nepszokasok

http://kapanyel.blog.hu/2012/12/31/szokasok_hiedelmek_szilveszter_es_ujev_napjan

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

 GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Pozsony  Ferenc: Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda, 1997. Pro-Print Kiadó

A karácsonyi ünnepkör szokása a karácsonyi köszöntés, más elnevezéssel angyali vigasság, kántálás, kóringyálás, mendikálás, pásztlizás.

Számos, a  tanítók, kántorok által írt vers és ének  színesítette a karácsonyi köszöntők sorát.

A köszöntő emberek - férfiak - karácsonyi énekeket énekelve járnak házról házra

 Engedélyt kértek tevékenységük lefolytatására, melyet rendre meg is kaptak. Aztán  az ablak alatt vagy bent a házban énekelnek néhány  éneket, köztük a dramatikus karácsonyi szokások ( betlehemezés, szálláskeresés ) betétdalait is.

 Ezért adományokat kaptak, melyeket megköszöntek és elbúcsúztak. 

Életkor szerint jártak köszönteni: elsőként a gyermekek indultak, vacsora után a fiatalok, este 9 óra után a  házasemberek. A pásztorok külön csoportban jártak,igen  nagy lármát csaptak: ostort pattogtattak, dudáltak, kolompoltak, kürtöltek.

A fiúk  csörgős botokat vittek magukkal, azzal keltettek zajt. Az adomány ennivalót jelentett: a gyermekek tarisznyájukban elvitték (dió, alma, mogyoró), a felnőtteket megvendégelték a háznál.

A Zobor-vidéken parázsolni, szerencsézni jártak, a következő köszöntőt mondva: „Hogy mulathassunk Krisztus Urunk születése napján, több jóval, kevesebb búval, adjon Isten gazdának bort, búzát bőven, gazdasszonynak tyúkot, ludat bőven, országunkba csendes békességet, ha meghalunk, léleküdvösséget, legényeknek, lányoknak egy-egy szép mátkát, gyerekeknek egy-egy marok vesszőt.”

A karácsonyi ünnepkörben ősi hagyományok találkoznak, illetve ötvöződnek eggyé. A téli napforduló minden archaikus népnek mágikus jelentőségű nap volt.

Bálint Sándor erről így ír: „Ádám és Éva, esetleg az őket idéző nap és hold szimbólumával, továbbá az élet paradicsomi termő fájával a házasság, emberség gyümölcsöző jelképeként, oltalmaként megjelenik népművészetünkben is. Legérettebb formában Kalotaszeg házainak homlokzatán, de szakrális eredetű üvegképeken, cseréptányérokon, pásztorfaragásokon, felvidéki bírópálcán, csallóközi halotti terítőn, szegedi mézesbábformán is. Jelentésével, előzményeivel és összefüggéseivel sokszor már nincsenek is tisztában, amikor csupán az életfát vésik ládákra, kiskapukra, kapubálványokra, mángorlókra…”

Ádám-Éva, Mézeskalács-ütőfa viaszlenyomata

A középkorban a karácsonyi ünnepkör egyik központi ceremóniája a  paradicsomjáték volt,  a karácsony ünnepéhez kapcsolódó misztériumjátékok egyike.

 A paradicsomjáték elmaradhatatlan kelléke volt a karácsonyfa  elődje, az életfa. Jelentéssel bírtak a rajta látható díszítmények, melyek  a mai „karácsonyfadíszek”  ősei. Ilyen a kultikus értelmű angyalhaj, a mézesbáb, a csillag és az ilyen-olyan gyümölcsök. 

A karácsonyfadíszek jelentése:

A fa tetejére csúcsdísz kerül, ami Jézust jelenti.

 A girlandok kígyót szimbolizálják, a bűnbeesést és az egész emberi sors elindítóját.

Az angyalhaj és a szalma a Kisjézus jászolát szimbolizálja.

A dió és az alma a tudást és a bölcsességet jelenti. Az alma, amellett, hogy a bűnbeesés jelképe, a Tudás fájáról származik. A dió pedig a bölcsességet és a tudást  jelenti  a fán.

A mézeskalács díszek,  ha ember figurájúról van szó, akkor az a porból lett és tűzpróbán átesett embert jelképezik.

 A gyertyák jelentése a szentháromság, a test (viasz), szellem (láng) és a kanóc (lélek) hármassága. Jelképezi Jézus születését, azaz a fény eljövetelét.

Témája:

a  teremtés, bűnbeesés, Jézus születése, mely még a  20. sz. közepén a  székelyek, az erdélyi reformátusok  és az anyaországban élő németek körében élő hagyomány volt. Németországban napjainkig fennmaradt mint népi misztériumjáték. A hazai német paradicsomjátékok egy része Hans Sachs reneszánsz szövegéből került a hagyományba. A századforduló körül bányászcsoportok németül, magyarul és szlovákul adtak elő paradicsomjátékot, magyar volt  a felsőbányai paradicsomjáték, más néven Ádám–Éva játék volt.

 A középkori misztériumjátékoknak kedvelt jelenete volt, gyakran a játék a paradicsomjáték jelenetével kezdődött, s a passióval, vagy  a feltámadással ért véget, bemutatva így a megváltás egész történetét. Egyik főszereplője a többnyire leányarcú, kígyóbőrbe öltöztetett ( női)ördög volt.

  Az első paradicsomjáték, amely fennmaradt a 17. századból való.Első részében Ádám a bűnét siratja, a másodikban angyal vigasztalja a Megváltó eljövetelével, a harmadikban Ádám megköszöni az angyalnak az örvendetes hírt és vigasságra szólítja a mindenséget. 

Egy " forgatókönyv" :

A kórus a világ teremtéséről, az Úr hatnapi munkájáról és Ádámnak a Paradicsomba tételéről énekel. Az Úr már az elején lócán - trónon! -  üldögél.

Mellette a tudás fája, az ágán almával. Előtte Ádám térdel, fejét Teremtője ölébe hajtja. Mozdulatlan, hiszen először még nem is  él.

Az ének végén az Úr Ádámot szólítja, mire az föláll, leveti barna agyagszínű köntösét. Alatta fehér ing, ártatlanságának jelképe. Szétnéz, és a teremtett dolgokban gyönyörködik. Az Úr lelkére köti, hogyan éljen. A kórus ismét énekel. Az Úr most Évát teremti meg. Előszólítja a fa mögül. Ádám örömében az Úr jóságáról beszél neki, de szól tilalmáról is. Ezután az ördög sikerrel kísérti meg őket, tehát esznek a tiltott fa gyümölcséből. Ádám szégyenkezni és Évával együtt félni kezd. Az Úr hívása elől elrejtőznek, de az ördög láncra verve a Teremtő elé vonszolja és vádolja, majd pedig Gábor arkangyal kiűzi őket a Paradicsomból. Az első emberpárban most feltámad a bűnbánat, mire az angyal a Megváltó születését ígéri meg nekik. Közben Dávid felmegy az égbe, ahol „vita” kerekedik, hogy érdemes-e a gonosztól megszabadítani a megromlott emberiséget.  Megoldásként az Atya elküldi fiát a földre, hogy kereszthalálával váltsa meg a gonosz hatalmától az embereket. Ezután Máriára  ember alakjában megszüli Jézust, a Megváltót.

A liturgikus misztériumjáték a protestáns iskoladrámában élt tovább. Az előadásokat  az ünnep vigíliáján  tartották.
Az idők múlásával a paradicsomjáték már nem dramatizált változatban őrződött meg, csupán szövegének egy-egy töredékét mondták el ünnep közeledtekor. Egy háromszéki református változatban: „Feltekinték magas mennybe, / S nyitva látom mennyország ajtóját: / Azon felül egy bölcsőcske, / Amellett egy rend székecske. / Abban van a világ Úr Jézusa, / Ott ringézi asszonyunk, Szűz Mária, / Jobb keziben arany alma, / Bal keziben arany vessző. / Fel-felhajtja, megzúdítja, / Leültiben kikapkodja. / Szántassuk fel cintorony elejit / S vetessük be bűnös Ádám-maggal, / S boronáltassuk szép anyai szókkal…”
Talán a – töredékességében is – legszebb, legragyogóbb paradicsomjáték-változat az Istensegíts katolikus székely gyerekeinek ajkáról lejegyzett, alkonyatkor, vagyis „napszentültekor” elmondott, sok ősi képzetet megőrző ének: „Paradicsom mezeibe / Aranyszőnyeg leterítve. / Azon vagyon rengő bőcsű, / Abban fekszik Úr Jézuska: / Jobb kezibe arany vessző, / Bal kezibe arany alma. / Megzúdítá a vesszejét: / Zúg az erdő, zeng a mező. / Én nem láttam szebb termőfát, / Mint Úr Jézus keresztfáját, / Mert az vérrel virágozik, / Szentlélekkel gyümölcsözik.”

Íme egy paradicsomjáték - 3 részben látható:

Tánczos Erzsébet

Forrás.

http://lexikon.katolikus.hu/P/paradicsomj%C3%A1t%C3%A9k.html

http://mno.hu/migr_1834/az-eletfa-a-kereszt-es-a-paradicsomjatek-742428

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-36.html

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/nevnapok-es-nepszokasok-2/adam-eva-napja-december-24

Az ostyahordás  középkori eredetű felvidéki népszokás, mely igen sokáig fennmaradt. December 23-án vagy néhány nappal előtte a tanító, kántortanító az iskolás gyermekekkel ( néhol a ministráns fiúk mehettek csak) minden családnak megfelelő számú ostyát küldött.

A menet élén járó fiú mondta el a beköszöntő strófát, mely így hangzott:
„Amikor az Úr Jézus világra született, először mi hozzánk hasonló gyermek lett, mint mennyei mester tanított sok jóra, itt az ostya színében testét nekünk adta. Hogy Jézus született, ilyen ajándékokat hordtak a pásztorok: sajtot, báránykát. Mi is abból a célból hoztuk a hófehér  ostyákat.”

Fehér asztalkendővel bekötött tányéron, családok és színek szerint szétválogatva vitték a házakhoz, elmondták a köszöntőjüket, énekeltek, majd szétosztották az ostyát.

Minden família annyit kapott, ahányan ott éltek, plusz még hármat – egyet a karácsonyfára, egy másikat, hogy szögezzék föl a mestergerendára figyelmeztetésül – maradjon velük egész esztendőben karácsony békessége –, s a harmadikat pótlásul az esetleg összetört ostyák helyett. Cserébe a tanítónak lisztet, babot, tojást, kolbászt, hurkát miegymást  küldtek, az ostyát vivő gyermekek pedig pénzt, almát, aszalt gyümölcsöt kaptak. Tehát adománygyűjtő szokás volt a lelki tartalmak mellett.

Szerény fizetés-kiegészítése volt ez kántornénak, s a kántornak.

A borsodi palócoknál az ostyát a kántor abból a magból sütötte, amely az őszi vetéskor kimaradt, és erre a célra a gazdák elküldötték neki.

Ostyasütők

A  legénykék még éjfél előtt  elvitték a házakhoz a fehér, piros és sárga színű ostyát, amire zöld levélkét vagy zöld ágacskát helyeztek.   Verset is mondtak, amely az ostyák színének jelentőségét magyarázta.  A szobában az ostyát az asztalra terített szalvétára tették, majd elénekelték  például az „Én nagy vigasságot, s örömet hirdetek…” kezdetű éneket. 

Pereszlényben az ostyahordók az alábbi köszöntővel vitték az ostyát:

Cserébe a ház asszonya tojással, dióval, aszalt gyümölccsel ajándékozta meg a gyermekeket.

 Nézzünk egy filmet a szokásról:

 MI EZ AZ OSTYA?

Molnárkalács-sütővas mintája - Néprajzi lexikon

Nem az Eucharisztia bemutatására szolgál. Az ostya mérete  különbözik  a Szentmisében bemutatott ostyákétól. Nagyobb.  A  koraközépkorban a mainál  nagyobb ostyákkal miséztek. Később ezeket a régi ostyasütő vasakat már csak a karácsonyi ostyasütésre kezdték el használni.  Ez is bizonyítja, hogy az ostyahordás  középkori hagyomány.

Az ostya a megszentelt kenyeret jelentette, amelyet a mise alatt azok vettek magukhoz, akik nem áldoztak. Ebből alakult ki az a szokás, hogy a pap karácsony böjtjén híveinek látogatása során a megszentelt  ostyát  vitt  a házakhoz, s ezért pénzt, ajándékot kapott.

 Az ostya egy átmérőjű kerek lapocska (felvidéki nevén oplátky, oplatek), amelyen a sütővasak különböző mintázata alapján a betlehemi csillag és a szenteste bibliai eseményei idéződnek fel.

Molnárkalács-sütővas mintája - Néprajzi lexikon

Az ostya színei:

Tésztáját ostyasütővasakkal tiszta búzából sütötték, s  kellett bele egy kis cukor. Attól sárgás színt kapott. Direkt színezték is.

A színek: fehér, zöldágas fehér, piros, kék, sárga.

 A lila, az Krisztus szenvedésére emlékeztetett, ha piros, akkor Krisztus vérére, s ha fehéren hagyják, akkor pedig Szűz Mária tisztaságára.

Az ostyahordás az egyházi iskolák  térhódításakor  vált a tanító feladatává. Ez az ostya fontos része a karácsonyi vacsorának és a  karácsonyböjti ebédnek. Sok helyen ugyanis  mézes ostyával kezdődött az étkezés. Egy-egy darabot a család minden tagja a  karácsonyi morzsához is tett belőle.  Még  az állatoknak is sütöttek ostyát,  abba petrezselyemlevelet is tettek.

Az ostya jelentősége:

Az ostyából az ünnepi vacsora előtt a család minden egyes tagja kapott egyet, s még az étkezés előtt  a népszokás szerint egymástól bocsánatot kértek az  egymás ellen  elkövetett vétkeikért. A megbocsátás jele, hogy akitől bocsánatot kértek, az egy darabkát letör a bocsánatkérő ostyájából. A sort az apa  kezdte meg mint a család feje, őt  a felesége követte meg, majd viszont. A  legkisebb gyerekek sem maradtak ki, s  még  az apa és az anya is bocsánatot kért gyermekeiktől, nem csak a gyermekek szüleiktől, nagyszüleiktől. Micsoda szép szokás! 
 

  Végezetül egy ostyahordás Nógrádmegyerből a ZTI honlapjáról: http://db.zti.hu/24ora/mp3/01382a.mp3

Tánczos Erzsébet

Forrás:

Köszönet sok fontos információért Jusztin Péternek.

http://www.sokszinuvidek.hu/index.php/eletmod/109-emlekeiben-el-a-betlehemjaras

http://public.neprajz.hu/neprajz.01.03.php?as=34155&kr=A_23_%3D%22Ostyas%C3%BCt%C5%91%22

http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/182.html

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/karacsonyi-nepszokasok/karacsonyi-nepszokasok-szentcsaladjaras-ostyahordas

http://magyarkurir.hu/hirek/az-ostyahordas-ostyatoeres-hagyomanyarol

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-242.html

Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938)

Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968).

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://index.hu/tudomany/tortenelem/tnapf81220/

http://www.nlcafe.hu/ezoteria/20120621/nyari-napfordulo/

http://www.met.hu/ismeret-tar/naphold/

http://mek.niif.hu/04700/04798/html/katona_folklor0015.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1733.html

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/teli_napfordulo_a_csillagaszati_tel_kezdete

A regölés a kereszténység előtti időkbe nyúló magyar népszokás, termékenységvarázsló rítus, amely eredetileg a téli napfordulóhoz kapcsolódhatott, de a kereszténység hatására karácsony másodnapjához, Szent István vértanú ünnepéhez, s aztán magának Szent István királynak a napjához is kötődő néphagyománnyá alakult. A középkorban széles körben ismert szokás volt, a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfőnek nevezték.

Heltai Gáspár a XVI. században a regélő hétről ír, ekkor mértéktelenül ettek s ittak, ezért Heltai az ördög ünnepének nevezte.

A regölési szokásunk egyike a téli napforduló korai rítusainak.

Íme a tiszapalkonyai néptánc tagozat regölése:

István napjától, december 26-tói újévig jártak a regősök házról házra, köszöntve a házak gazdáit, bőséget kívánva nekik. A kereplőkkel, dudákkal, dobokkal zajongva köszöntőket is mondtak, kívánva egymásnak bőséget, boldogságot. A varázserejű  mondói eredetileg nem  átlagos köszöntők voltak, hanem táltosok, akiknek hatalmukban állt a szavakkal kifejezett jókívánságok valósággá varázslása.

 Ez a helyenként máig megtartott népszokás az egyik legértékesebb hagyományunk.

"A regölés a télközépi szerencsekívánó köszöntés Kelet-Európában - mindenütt ismert szokásának magyar változata" írja Dömötör Tekla a népszokásról. – „A kifordított báránybőr bundát viselő legények láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz mentek, ahol eladó leány volt, és elénekelték varázséneküket.
Először a házhoz való megérkezéskor a regösök a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket a „hej regő rejtem” refrénű termékenységvarázsló éneket, majd köszöntőt mondtak, meséltek a csodaszarvasról legenda valamely változatáról, elmondták, hogy milyen messziről jöttek, és, hogy ők István király szolgái, majd a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak és végül egy leányt varázsoltak el, azaz regöltek össze egy legénnyel.

A Ghymes így regöl minket el:

HONNAN ERED?

 Az egyik  elmélet szerint  a regős, rege hangutánzó  szavakként keletkeztek, és a rekeg szó rokonságába tartoznak, melyek a regösök hangoskodására, zajongására, nyers előadásmódjára utalhattak. Másik álláspont szerint a "reg" szó hevületet jelent ett, s - a táltos extázisára, rejtekezéséré utaló ki fejezés.

A zajütés és a "regö rejtem"-féle szavak ritmikus ismétlése utal a szokásnak a téli napfordulat ősi ünnepével való kapcsolatára.

. Olyan vélemény is van,  mely szerint a regös a magyar sámánt jelölő egyik kifejezés lett volna.

Legtovább a népszokás a múlt században a Dunántúlon és a Székelyföldön még élt, Udvarhelyszék egyes falvaiban még ismerték, gyakorolták. A dunántúli regösök, gyermekek, legények  minimum négy fős csoportokban nagy zajt csapva járták a falut, rázták a láncos botjaikat. Hangszereik voltak még  a köcsögduda, furulya, a regőssíp. Míg az udvarhelyszékiek a fiatal házasokat köszöntötték, a dunántúli regösök a lányos házakat látogatták.

MIKOR VAN AZ IDEJE?

 István napjától, december 26-tói újévig jártak a regősök.

A REGŐSÉNEK SZERKEZETE:

A legfontosabb része a termékenységvarázslás, amellyel a gazdának és háznépének bőséget, jó termést, termékenységet kívánnak. Ezt az énekben egy párosító rész követi. Ebben összeregölnek egy legényt és egy leányt.

Az Erdélyben és a Dunántúlon fennmaradt szokás fő részei:
- bevezető
- szarvas-ének (téli égbolt csillagképe)
- gazda-ének (bőséget varázsol a gazdának)
- összeregölés (leányt, legényt név szerint összeénekelve)
- záradék (adományra felhívás vagy elvonulás)


A varázsigének tartott mondatot  a kutatók úgy értelmezik, hogy annak jelentése eredetileg: "varázzsal varázsolom" vagy "révüléssel révülök", "révüléssel rejtezem"lehetett. Az átszellemült, extázisba esett táltos énekelhette a varázsigét.

A regősök  bevezetőjükben megnyugtatták a családot, hogy nem rablók, hanem Szent István szolgái. A csodaszarvasról, tiszta forrásról, pázsitról daloltak, majd termékenységet varázsló jókívánságokat mondtak a gazdának és háza népének. Ahol eladó lány volt, ott legénnyel regölték össze. Búcsúzóul az ismert refrént énekelték: hej regő rejtem.\" .

A  csodaszarvas:

A szarvas a bőség, a termékenység jelképe. Az évenként lehullatott és újranövesztett agancsa révén az örök megújulás, újjászületés szimbóluma.
A téli napforduló égboltjának jelképe ugyanis a csodaszarvas, mely szarvai közt a Nap, majd az azt helyettesítő gyertyák a megújuló, újjászülető fényt jelképezik, egyben a hosszú életet, a halhatatlanságot szimbolizálják.

A regösénekek csillaggyertyás agancsú csodaszarvasa keresztény vonatkozásban a karácsonykor megszülető Krisztussal azonosul. A felhőből alászálló szarvas tehát égi követté válik - Krisztust jelképezi. A mitikus csodaszarvas a magyarságnak új hazát mutatott, a csodafiú szarvas, vagyis Jézus Krisztus az égi hazát nyitotta meg.

A csodaszarvas a téli napforduló égboltjának jelképe, hiszen szarvai közt a Nap, majd az azt helyettesítő gyertyák a megújuló, újjászülető fényt jelképezik, s a hosszú életet, a halhatatlanságot, az élet újjászületését szimbolizálják. A regösénekek pogány, csillaggyertyás agancsú csodaszarvasa a kereszténységben Krisztus szimbóluma. A felhőből alászálló szarvas Krisztust jelképezi. A csodafiú szarvas – maga Jézus Krisztus az égi hazát nyitotta meg István királynak.

 A regösök, akik között egy szarvasálarcos agancsai hegyein égő gyertyákat viselt, ma is karácsony és újév éjszakáján járnak a magyar falvakban. Újév és karácsony, vagyis a téli napforduló ünnepe, őseinknél a Napisten újjászületése ünnepe, a régi naptárak szerint még egy napra esett.

Míg a gyertyákat természetesen gyújtani és oltani kellett, de regösénekeink szerint a Csodaszarvas ezer ága-bogán a gyertyák, azaz a csillagok: „gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak”, miként az Égen

Csodafia szarvasnak ezer ága-boga,

Ezer ága-bogán ezer égő gyertya,

Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.

 Látható, hogy a régi pogánykori szokások miként simultak a keresztény képzetkörbe.

A hej regő rejtem refrénű termékenységvarázsló ének:
Szerencsés jó estét adjon Isten! Regösök vagyunk.
Amoda is keletkezik egy sebes patak,
Legeltetem juhaimat, csodaszarvas.
Csodaféle szarvasnak
Ezer ága-boga,
Ezer ága-bogán
Ezer misegyertya
Gyulladván gyulladjék.
Oltatván aludjék.
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Itt is mondanának
Egy szép leányt,
Kinek neve volna,
Német Franciska volna,
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Amoda is mondanának
Egy szép legényt,
Kinek neve volna:
Varga Mihály volna,
Ej, regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Regöljük a gazdát,
Vele az asszonyát;
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Sarokban a zacskó,
Tele van százassal;
Fele a gazdáé,
Fele a regösöké,
Ej, regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Cserfa a köntösünk, zöldfa a bocskorunk.
Tovább is kell menni, dohányt is kell venni; jó éjszakát!


Egyházasfalun így szól:

\"Eljöttünk eljöttünk Szent István szolgái,
Régi szokás szerint szabad megtartani.
Hej regö rejtëm, regö regö regö rejtëm.
Amoda át folyik egy sebës folyóvíz
aztat körül follja zöd selyem pázsitja
zöd selyem pázsitján csodatevő szarvas
csodatevő szarvasnak ezer ága boga
ezer ága bogán ezër mise gyertya
gyulladva gyulladjék ótadva aludjék.
Hej regö rejtëm, regö regö regö rejtëm.
Ide is mondanának egy szép legényt
Kicsoda volna szép legény Varga Jóska szép legény.
Amoda át is mondanának egy szép leányt
Kicsoda volna szép leány Német Rózsi szép leány
hej regö rejtëm, regö, regö, regö rejtëm.
Regüllük a gazdát vele az asszonyát
hej regö rejtëm, regö regö regö rejtëm.
Szegen lóg egy zacskó telë van százassal
felë a gazdáé, felë a regüsöké,
hej regö rejtëm, regö, regö regö rejtëm.\"

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-883.html

Balogh Júlia: Szent Mihály havától Kisasszony haváig

http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/a-regoles-szokasa-es-a-csodaszarvas

Barna Gábor: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Bp. 1979. Akadémia

http://andromeda.mindenkilapja.hu/html/25537231/render/a-csodaszarvas

Guzsalyas Népművészeti és Kézműves Folyóirat

https://www.google.hu/search?q=csodaszarvas+gyertya&client=firefox-a&hs=kWx&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=yWOwUtCoMcPVswafzIHADw&ved=0CAcQ_AUoAQ&biw=1280&bih=885#q=csodaszarvas+reg%C5%91&rls=org.mozilla:hu:official&tbm=isch&facrc=_&imgdii=WqmfroU7_4i-tM%3A%3B4iuEm1gE7GrT3M%3BWqmfroU7_4i-tM%3A&imgrc=WqmfroU7_4i-tM%3A%3B76-TTtk0P-mbPM%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.nandor-net.de%252Fpaloc%252Fregoesenek%252FImage29.gif%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.nandor-net.de%252Fpaloc%252Fregoesenek%252Fregoesenek.htm%3B480%3B665

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/muzeum/acta97/html/hu/muzeum/szocs.htm

A karácsonyi énekes, esetleg verses köszöntőt leggyakrabban kántálásnak nevezik, de néhol kóringyálás, pászlizás, mendikálás, angyali vigasság ugyanannak a szokásnak a neve. Karácsony vigíliáján vagy akár az egész adventi időszakban házról házra járva énekeltek a kántálók, de az énekekhez gyakran kapcsolódtak köszöntők, jókívánságok, rigmusok, az ünnephez kapcsolódó prózai szövegek is.

A kisebbek verse az alábbi:

Én kicsike vagyok,
A fogaim nagyok,
Megtöröm a diót,
Csak sokat adjatok!

A karácsonyi kántáló énekek legrégebbike talán a "Csordapásztorok..." kezdetű,  mely már egy 1651-es egyházi énekgyűjteményben is szerepelt,  bár ugyanabban a gyűjteményben  helyet kapott a "Mennyből jövök tihozzátok..." és a "Betlehem, Betlehem a te határidban..." kezdetű  dal is, úgyhogy az elsőség nem eldöntött.

   Később népszerűek  lettek s mai is azok a "Mennyből az angyal..." és a "Pásztorok keljünk fel"  kezdetű karácsonyi énekek.

Hangolódjunk a Dűvővel:

AZ ESEMÉNY:

Egy falun belül is eltérhetett a kántálók „ műsora”. Az engedélykérés után az ablak alatt vagy a házban adtak elő egy vagy több éneket, vagy mondták el köszöntőjüket. Ezután valamilyen ajándékot kaptak, melyet megköszönve mentek tovább.

A háziak szénát szórtak az ablak alá, hogy a gyerekek azon kántáljanak. Ezt a szénát azután a tyúkólba vitték, hogy a tyúkok jobban tojjanak A kántálásért a gyerekek diót, almát, bélest, perecet, madár alakú kalácsot kaptak Később  pénzt is adtak nekik.

Különböző korcsoportok jártak kántálni: délben  a gyerekek, délután a fiatalok és késő este a házas emberek jártak. A magyar nyelvterület egyes vidékein: a Mezőség, Székelyföld, Moldva falvaiban még ma is élő szokás.

Erdélyben és a bukovinai székelyek között is kedvelt karácsonyi kántáló ének a „Paradicsom közepibe...” kezdetű.

Számomra ez a legszebb karácsonyi ének, s főleg Szvorák Katival:

PARADICSOM KÖZEPIBE

Paradicsom közepibe
Aranyszőnyeg leterítve.

Azon van egy rengő bölcső
Abban fekszik az Úr Jézus.

Az Úr Jézus Isten fia,
Jobb kezében aranyalma.

Bal kezében aranyvessző
Fel-felkapja, megzúdítja.

Zúg az erdő, cseng a mező,
A madarak fityerelnek.

Az angyalok énekelnek,
A magyarok ünnepelnek.

Még népszokások:

Karácsonyi népszokások 2.: betlehemezés http://netfolk.blog.hu/2013/12/16/betlehemezes_220

Karácsonyi népszokások 3.: a mendikálás      http://netfolk.blog.hu/2013/12/15/karacsonyi_nepszokasok_3_a_mendikalas

http://netfolk.blog.hu/2013/12/12/betlehemezes_elo_hagyomanyunk_581

Karácsonyi népszokások: 1. Szentcsaládjárás   http://netfolk.blog.hu/2013/12/13/a_5873

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/karacsonyi-nepszokasok/karacsonyi-kantalas

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-41.html

http://folkradio.hu/hir/771

http://www.megaport.hu/portal/review.php?sid=28770

"Elindulni, mendikálni olyan szívek kellenek, örömkönnyet eltörülni, forró bejglinek örülni, fölkeltsék a szenteket...". "Nálunk Mátyusföldön, Felvidéken mendikálni jártak a gyerek, amikor Szentestén énekeltek az ablak alatt - innen ered a lemez címe is" - meséli Szarka Tamás, a Ghymes zenekarból.

A karácsonyi, többnyire énekes, esetleg verses köszöntőknek sokféle neve van, de az eltérő megnevezések ellenére majdnem mindenhol azt jelenti, hogy a falusi csoportok karácsonyi énekeket énekelve járták végig a falut, hogy jókívánságokat mondjanak.

Bekopogtattak a házakhoz és engedélyt kértek a köszöntésre. Ezután az ablak alatt vagy a házban énekeltek. Cserébe ajándékot kaptak, melyet megköszönve mentek tovább.

A palócság körében, főleg Északnyugat-Magyarországon és az Ipoly-mentén a karácsonyi köszöntőket mendikálásnak nevezik.

Honnan ered? Mit jelent?

A néprajzi szakirodalom kétféle eredetet feltételez a mendiklás szónak. Az egyik elmélet szláv eredetűnek tartja, a másik szerint a latin mendicus ’kéregető’, ’kolduló’ szóból eredhet.

Érdekes karácsonyi szokás ez a mendikálás, a neve az adománygyűjtő jellegére utal. Korábban sok jeles napi, ünnepi szokást az iskola, a tanító terjesztett, mint például a mendikálás, rekordálás gyakorlatát. Ezek az egyházi iskolák, intézmények és tanítók számára gyakorolt adománykérő, köszöntő szokások voltak.  

A középkorban az iskola számára adományokat gyűjtöttek ugyanis a diákok. Később  ők nagy szerepet játszottak a balázsolás meg a Gergely-járás elterjesztésében, s a még későbbi  éneklő s adománykérő utódaik a mendikánsok. A református kollégiumok kisdiákjait, a legátus kísérőjét nevezték mendikánsnak. Ő házról házra járva mondott ünnepi köszöntőt.

. Kisebb-nagyobb csoportokba verődve elsősorban a gyerekek jártak mendikálni: bekéredzkedtek a házakhoz és csekélyke ajándék fejében karácsonyi énekeket énekeltek.

Később a paraszti hagyományban ünnepköszöntő szokássá vált a mendikálás. A köszöntő mendikánsok még nem olyan régen is járták a falvakat.

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/karacsonyi-nepszokasok/karacsonyi-kantalas

http://www.blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=109923&n=lambert

A szentcsaládjárás a 20. század elejéről származó katolikus szokás: a hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be.  Szentcsaládjárás karácsony előtt kilenc nappal, tehát december 15-én  kezdődik. Kilenc napon át kilenc  szinte szomszédos család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. Az utcán a "Szállást keres a Szent Család..." kezdetű énekkel vonulnak, melynek íme egy szövegváltozata:

Szállást keres a szent család,
de senki sincs, ki helyet ád,
nincsen, aki befogadja
ki égnek s földnek az ura.

Az idő is későre jár,
a madár is fészkére száll.
Csak a Szent Szűz jár hiába
Betlehemnek városába.

Legalább ti jó emberek,
fogadjátok e kisdedet!
Házatokba boldogság száll,
Ha betér az égi Király.

Ne sírj tovább Szűz Mária
ne menjetek ma máshova!
Szállásunkat mi megosztjuk,
kis Jézuskát befogadjuk.

Adjon Isten jó éjszakát.
Küldje hozzánk őrangyalát.
Terjessze ránk szent áldását.
Köszöntsük a Szűz Máriát!

Köszöntsük a Szűz Máriát,
Vele együtt az ő szent fiát!
Jézus, Mária szent neve,
Legyen nekünk örömünkre!

Íme, feltünt a fényes nap,
Fölkel-e még nekünk holnap?
Míg számadásom nem egész,
Nem vagyok még az útra kész.

Szentcsaládjárás adventi gyakorlat, amely a közös családi imára és a családok közös imájára ad lehetőséget.
A házakban  az előre feldíszített oltárra helyezik a szobrot vagy képet. Egyes falvakban a lucabúzához hasonlóan sarjaztatott búzával rakják körül a szálláskereső képet. A családok  együtt imádkoznak, énekelnek.

Íme  színpadi jelenetben a  Bagi Muharay Együttes Szent Család járás koreográfiája :

Íme egy felvétel az eseményről:

A szokás nem nagyon régi, csupán a 20. sz. elején született. Lehetséges, hogy a szálláskeresést a felnőtt hívek igénye  hívta életre  a  már elprofanizálódott,  gyermek ünneppé vált  betlehemezés helyett. Igazi családi készülődés az ünnepre, az bizonyos.

A képet vagy szobrot, melynek szállást keresnek a rendező énekesasszony vagy maga hinti meg szenteltvízzel, vagy a pap áldja meg. A soros családban  házioltár égő mécsessel vagy gyertyával várja, ahol  mind a kilenc család összegyűlik, amikor esti Úrangyalára harangoznak. Amikor a szentkép az új családhoz megérkezik, letérdelnek, s imádságokat mondanak. A képet a házioltárra helyezik, meggyújtják előtte a mécsest, amely  végig ott ég, amíg a képet másik családhoz nem viszik. A szentkép előtt ájtatosságot is szoktak végezni, majd felajánlják az egész családot a Szent Család oltalmába.

A házbeliek napközben is föl-fölkeresik a képet, hogy rövid fohászkodással üdvözöljék. Ilyenkor  egy-egy szegény családot meg is szoktak ajándékozni, mintha a Szent Családnak adnák. A kilencnapos ájtatosság után a kép vagy a templomba, vagy valami jámbor lélekhez kerül, aki jövő adventig vigyáz rá. -

A helyi változatok közül figyelemre méltó Tordas szlovákból magyarosodott falué: a Szt Család képét megszenteltetik, a 9 fölkeresendő család tagjai gyónással és áldozással készülnek a fogadtatásra. -

   Van, ahol legények hordozzák a Szt Család képét. Ez a férfiak ősi liturgikus elsőbbségének fejleménye, még ebben a jellegzetesen asszonyi szokásban is. 

Íme egy teljes szöveg:

Beköszöntő ének
(Dallam: "Ébredj ember...")

Szállást keres a Szent Család.
De senki sincs, ki helyet ád.
Nincsen, aki befogadja
Őt, ki égnek s földnek ura.

Az idő már későre jár,
A madár is fészkére száll.
Csak a Szent Szűz jár hiába"
Betlehemnek városába.

Legalább ti, jó emberek,
Fogadjátok a Kisdedet.
Házatokra boldogság száll,
Ha betér az égi Király.

(A házbeliek éneklik:)

Ne sírj tovább, Szűz Mária,
Ne menjetek ma máshova!
Szállásunkat mi megosztjuk,
Kis Jézuskát befogadjuk.

ELŐIMÁDKOZÓ (A családhoz):

Elhoztam hozzátok a Szent Család képét: A Szűzanyát méhének áldott gyümölcsével az Őr Jézussal és a Szűzanya jegyesét, Szent Józsefet. Áldásuk tér be a házba. Remélem, szívesen adtok nekik szállást.

HÁZBELIEK NEVÉBEN:

Üdvözlégy, Mária!
"Honnan van az, hogy az én Uramnak Anyja jön hozzám?"
Ó, de boldog vagyok, hogy a Szent Családot hajlékomban tisztelhetem és Nekik szállást adhatok!

(A képet mindketten megcsókolják.)

ELŐIMÁDKOZÓ (elmondja a felajánló imát):

Ó, Jézus, Mária, József!
Ó, Szent Család! Mély alázattal leborulunk előtted. Méltatlan voltunk teljes tudatában édes midnyájunkat kegyes oltalmadba helyezzük. Töredelmes szível megkérlelünk mind a saját, mind a mások bűneiért. Ó, Szent Család! Légy a mi örökös pártfogónk. Védj meg minket a bűntől és minden bajtól, hogy békességben és nyugalommal szolgáljunk Istennek.

Szentséges szűz és Isten Anyja, Mária, Jézus Krisztus értünk ontott vérére kérünk és könyörgünk hozzád, ó, jóságos Anyánk, fogadj minket híveid sorába és örökös szolgádnak. Állj mellettünk minden cselekedetünkben és szerezz kegyelmet, hogy gondolattal, szóval és tettel mindig úgy viselkedjünk, hogy sohase bántsuk meg se Szívedet, se szentséges Fiad Szívét. Emlékezzél meg rólunk és el ne hagyj halálunk óráján. Ámen.

Ó, Szent József, a Szent Család Isten választotta, hű gondviselője! Neked jutott az a szerencse, hogy a világ Megváltóját, Jézus Krisztust karodon hordoztad, szívedhez szorítottad és mint nevelő, gyermekedet arcod verejtékében tápláltad. Sok búbánatot és bajt szenvedtél Érte és Szűz Máriáért, de atyai szíved az öröm óráiban, a búbánat napjaiban is mindig megnyugodott Isten szent akaratában. Ó, Szent József, kérd az Istent, adja meg nekünk, hogy követhessük istenes életedet! Nyugodjunk meg Isten szent akaratában, és bajban, betegségben és szükségben soha el ne felejtsük, hogy akit Isten szeret, megfenyíti, és hogy bűneink miatt sokkal súlyosabb büntetést érdemlettünk. Ó, Szent József, légy velünk halálunk óráján. Ámen.

Édes Jézus! Gyermeki alázattal kérünk, hogy szereteted erejével, mely a menny legmagasabb trónjáról a betlehemi istállóba vonzott, a mi szívünket is vond magadhoz, hogy Veled a legbensőbben egyesülhessünk.
Engedd, hogy szegénységedben legalább úgy vegyünk részt, hogy semmihez se kössük lelkünket: legyünk lélekben szegények, szeressük a szegényeket, akiknek helyzetét Te születéseddel és életeddel megszentelted, és azt tekintsük a legfőbb és egyetlen kincsnek, ha Tégedet bírunk! Ó, jóságos Jézus, jöjjön el a Te országod! Ámen.

(Templomban csak innen kezdve mondjuk:)

ELŐIMÁDKOZÓ:

Isten, figyelmezz segítségemre.

MIND:

Uram, siess segedelmemre.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

E: Gyermeki hódolattal köszöntelek, Isten legkedvesebb Családja, minden keresztény család legszebb példaképe!

M. Jézus, Mária, József!

E: Téged szemelt ki öröktől a Szentháromság, hogy az isteni szándékok gyöngyének és koronájának, a teremtés fejének és királyának, a bűnbeesett emberiség Megváltójának otthona légy!

M: Jézus, Mária, József!

E: Benned ringott Üdvösségünk bölcsője, kelt fel szabadulásunk Napja s nevelkedett az Isten Fia.

M: Jézus, Mária, József!

E. Benned virágzott a szüzesség legtisztább lilioma, illatozott az alázat és engedelmesség erénye.

M: Jézus, Mária, József!

E: Legfőbb törvényed a szeretet, minden erény alapja és foglalta s a családi élet legerősebb köteléke.

M: Jézus, Mária, József!

E: Az atyai tekintély a fegyelmed, az anyai szeretet az erőd, Gyermeked a legnagyobb kincsed.

M: Jézus, Mária, József!

E: A munkás élet krisztusi értékelésének és a földi élet Istenre-irányításának eszményképe.

M: Jézus, Mária, József!

E: A szenvedésben és megpróbáltatásban is állhatatos Szent Család.

M: Jézus, Mária, József!

E: Isten iránt való szeretetből és bűneinkért való engesztelésből minden áldozatra kész Szent Család.

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, vedd oltalmadba a keresztény családokat, s ápold bennük a családi élet erényeit:

M: Jézus, Mária, József!

E:Ó, Szent Család, segíts minden megpróbáltatásban bíznunk az isteni Gondviselésben.

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, taníts meg Isten akaratában megnyugodva szenvednünk.

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, neveld a keresztény házastársak hűségét, szeretetét és áldozatos lelkületét.

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, termékenyítsd meg a szülők szeretetét, önts életkedvet a keresztény otthonokba és sugározd beléjük az Isten akaratát teljesítő lélek örömét.

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, védd meg az ifjúságot az istentelenség és erkölcstelenség romboló szellemétől!

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, vigasztald meg az özvegyeket, gyámolítsd az árvákat!

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, építsd újra a szétdúlt magyar otthonokat.

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, gyűjtsd egybe családunk szétszóródott tagjait!

M: Jézus, Mária, József!

E: Ó, Szent Család, vezéreld haza fogságban sínylődő szeretteinket!

M: Jézus, Mária, József!

Ének

(Dallam. Áldozzunk hív keresztények..)

Köszöntjük a Szent Családot,
Mert megáldja a világot,
Szent Család, légy örömünk,
Jóban-bajban légy velünk.

Áldd meg minden ügyeinket
Békében óvd nemzetünket
Szent Család légy örömünk...

Családoknak ékessége
Áldj meg minket s hozzánk térj be:
Szent Család légy örömünk...

Jézus, Mária, Szent József,
Szent hitünkben tartsatok meg:
Szent Család légy örömünk...

Halálunknak szent óráján,
Hogy ne ártson majd a sátán,
Szent Család légy örömünk...

E: Üdvözlégy, Szent József, a Szent Család feje és őre, az Isten Anyjának szűzi jegyese, Jézus Krisztus nevelőatyja.

M: Vedd oltalmadba és hathatós pártfogásodban
a keresztény családok alapját,
az atyai tekintélyt,
s adj példás férfiakat,
katolikus szellemtől áthatott férjeket és apákat családjainknak!

E: Szent József, a Szent Család gondviselője és a kötelességteljesítés eszményképe!

M: Neveld családunkban a munka-szeretetet,
és esd ki számunkra minden napra
a becsületes munkával megszerzett kenyeret!

E: Szent József, Te annyi aggodalommal szolgáltad szeplőtelen Jegyesedet, a Boldogságos Szűzet, s védted isteni Neveltedet, Jézust, az Isten Fiát!

M: Oltalmazd családunkat minden viszontagságban,
óvd meg minden veszedelemtől,
minden testi és lelki bajtól!

E: Szent József, a betegek vigasztalója és orvosa!

M: Taníts keresztény türelemre, a betegségben,
s fordítsd üdvösségünkre szenvedéseinket.

E: Szent József, a szegénység kedvelője!

M: Ne engedj zúgolódnunk a nélkülözésben,
s őrizd meg lelkünk békéjét
a megpróbáltatás napjaiban.

E: Szent József, a haldoklók pártfogója!

M: Légy mellettünk életünk utolsó óráján,
segíts küzdenünk a gonosz lélek kísértései ellen,
s vezérelj az örök életre!

E: Szent József, neked annyi bánatot okozott az emberek részvétlensége, amikor Betlehemben szállást kerestél Jegyesednek és a testet öltött Istenfiának.

M: Fogadd szívünket Szent Családodnak szállásul,
éljen bennünk a Szent Család szelleme:
a Te tisztaságod,
bensőséges áhítattal tiszteljük Szűz Máriát,
és kövesük Jézust, a világ üdvözítőjét!

Ének

Áldunk, Isten jó szolgája,
Szent családnak hű sáfárja,
Kire Isten megváltásunk titkát bízta,
Mert a lelked igaz volt és szíved tiszta.

Őre voltál Máriának,
Tanúja szűz liljomának,
Kit kertedbe Isten plántált vigyázatra,
Hogy fakasszon drága bimbót áldozatja.

Betlehemnek jászolánál
A Kisdedre ráhajoltál,
Megmutattad pásztoroknak, királyoknak,
Kit fiaik mindörökké hinni fognak.

Bosszújától Heródesnek
Isten Fiát védelmezted,
Bújdosásban lelked retteg, tested fárad,
Hogy megtartsd őt a megváltó keresztfának.

Kit angyalok hűn szolgálnak,
Intésére készen állnak,
Isten Fia tenéked lett engedelmes,
Alázattal szavaidra ő figyelmez.

Két kezed munkája árán
Növekedett a Szent Bárány,
Műhelyedet verejtékkel megszentelte,
Ott készült a keresztfára áldott lelke.

S a keresztfán kit megváltottál,
Sok baj őrli e világot:
Ó, Szent József, Szent Családnak hű sáfárja,
Legyen gondod Jézusod szent Egyházára!

(Szent Vagy, Uram! 213sz.)

E: Üdvözlégy, Mária, Szent József szeplőtelen jegyese, Jézus Krisztus édesanyja!

M: Téged választott ki az Úr,
hogy anyja légy a világ Megváltójának,
s anyai szeretetedbe vedd Krisztus minden követőjét,
ápold bennünk a hitet
s térítsd meg a hitetleneket,
növeld bennünk az erényt
s térítsd meg a bűnösöket, erősíts a kísértésekben
és védelmezz a szenvedésekben!

E: Üdvözlégy, Mária, malaszttal teljes!

M: Üdvözlégy, Isten kegyelmének minden bűntől,
még az eredeti bűntől is
érintetlen gyermeke,
Isten szeplőtelen képmása,
a megváltásban Jézusnak társa
és a megváltás kegyelmeinek
mennyei kincstárnoka.
Esd ki nekünk Jézus kegyelmét,
védj a bűntől
s gyarapítsd bennünk a Szentlélek ajándékait.

E: Üdvözlégy Mária, az Úr teveled.

M: Ó, Szentháromság temploma,
Jézus Krisztus áldott édesanyja,
járj közben érettünk,
hogy a mi lelkünkben is lakást vegyen
az Atya, Fiú és Szentlélek,
soha ki ne űzze a bűn
Isten szent Fölségét lelkünkből
s el ne torzíthassa bennünk
Isten képmását.

E: Üdvözlégy, Mária, áldott vagy te az asszonyok között!

M: Boldognak hirdet Téged
minden nemzedék
legszentebb asszony,
a női nem dicsősége,
a szüzek, hitvesek és édesanyák
örök példaképe és erőssége.

E: Üdvözlégy, Mária, áldott a Te méhednek gyümölcse: Jézus!

M: Nincs Szívednek nagyobb vágya,
mint hogy minden szív Jézust szeresse,
minden ember Jézust kövesse,
s minden lélekben,
családban,
közösségben
és nemzetben,
hivatásban és állásban,
korban és nemzedékben
Jézus győzedelmeskedjék,
Jézus uralkodjék
és Jézus parancsoljon.

E: Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja!

M: Úrnőnknek,
Boldogasszonyunknak
és Anyánknak vallunk,
legnagyobb dicsőségünk és vigaszunk,
hogy szolgáid,
tisztelőid
és gyermekeid lehetünk.
Oltalmad alá folyamodunk, Istennek szent Anyja,
ne vesd meg könyörgésünket szükségünk idején,
hanem oltalmazz minket minden veszedelemtől,
mindenkoron dicsőséges és áldott Szűz,
mi Asszonyunk,
mi közbenjárónk,
mi szószólónk.
Engeszteld meg nekünk Fiadat,
ajánl minket Fiadnak,
mutass be minket szent Fiadnak.

E: Imádkozzál érettünk, bűnösökért, most!

M: Ne vess meg bűneink miatt:
eszközöld ki nekünk a megtérés kegyelmét, hogy igaz lélekkel szegődjünk Isten szolgálatára, s teljes szívvel szeressük Istent és Istenért minden felebarátunkat, barátunkat és ellenségünket!

E: Imádkozzál érettünk halálunk óráján!

M: Vezess isteni Fiad színe elé, s mutass be minket mint pártfogoltjaidat, és gyermekeidet. Amen.

Ének

Szűz Mária ádventi antifónája

Üdvözítőnk Édesanyja,
Mennyeknek megnyílt kapuja
Tengerjárók szép csillaga,
Boldogságos Szűz Mária!

Légy segítség hű népednek,
Az elesett bűnösöknek,
Ki szülője Istenednek,
Anyja lettél Teremtődnek.

Mert angyali köszöntésre
Rádszállott az Úr Szentlelke.
Ekkor lett az örök Ige
Szűz méhednek szűz gyümölcse.

Azért, Édes Istenanyja,
Légy bűnösök szószólója,
Botló lábunk támasztója,
Üdvösségünk nyílt kapuja.

Adjunk hálát az Istennek,
Atya, Fiú, Szentléleknek,
Három személy Felségének,
Egy mivoltú Istenségnek.

TEMPLOMBAN:

(A pap kiveszi a szentségházból az Oltáriszentséget.)
E: Üdvözlégy, örökké áldott légy, legméltóságosabb Oltáriszentség!

M: Isten és ember,
Krisztus Jézus,
minden áldás élő kútfeje,
a menny és föld Ura, Istene!
Mint az angyalok odafenn az egekben,
úgy imádlak az Oltáriszentségben.
Én is méltatlan teremtményed,
leborulva imádom szent Fölségedet,
és teljes szívemből hálát adok Neked,
hogy te,
mennyei Fölség,
lelkünk eledelére
önmagadat adtad az Oltáriszentségben.
Kérlek, Uram,
ne vegyelek soha ítéletemre,
hanem az üdvösség e szentsége
nekem is váljék üdvömre.

E: Uram, Jézus, akit oly részvétlenség fogadott Dávid városában, Betlehemben.

M: Fogadd el szívemet,
s végy benne szállást.
Növeld bennem a hitet szentségi jelenléted iránt,
hogy a kenyér és bor színében
imádhassalak,
áldhassalak
és szerethesselek,
mint Uramat és Istenemet!

E: Uram, Jézus, te a Szent Család szemefénye és legféltettebb kincse, Szent József és Szűz Mária áhítatának és gondviselő szolgálatának központja!

M: Légy királya a mi családunknak is,
szállj meg nálunk,
szenteld meg otthonunkat,
hozz közénk szeretetet és egyetértést,
béketűrést és fegyelmet,
boldogságot
és áldozatra kész szellemet.

E: Uram, Jézus, ki Betlehemben szegényes istállóban születni nem átallottál.

M: Taníts meg,
miként kell a mennyeieket
a földiek elé helyeznünk,
miden viszontagságban
Isten szándékát keresnünk
s mindenkor
Isten akaratában megnyugodjunk.

E: Uram, Jézus, ki Názáretben a világ szeme elől 30 esztendeig elrejtve éltél.

M: Te vagya mi családunknak is rejtett kincse:
szegénységünkben gazdagságunk,
szenvedéseinkben erősségünk,
betegségeinkben orvosunk,
bánatunkban vigaszunk,
küzdelmeinkben pajzsunk,
megaláztatásunkban dicsőségünk,
elszakítottságunkban kötelékünk,
földi és örök életünkben üdvösségünk!

TEMPLOMBAN

Szent vagy, Uram...
Áldás.

(Ha időnk engedi, mondjuk el a Jézus Neve, vagy Szűz Mária lorettói, vagy Szent József litániáját.)

A litánia után elimádkozunk egy Miatyánkot, Üdvözlégyet és Dicsőséget a Szent Családot befogadó ház élő és elhunyt tagjaiért.

Estéli ének

Adjon Isten jó éjszakát,
Küldje hozzánk őrangyalát,
Terjessze ránk szent áldását.
Köszöntsük a Szűz Máriát.

Köszöntsük a Szűz Máriát,
Vele együtt ő szent Fiát.
Jézus, Mária szent neve
Legyen nekünk örömünkre.

Íme, eltűnt a fényes nap.
Felkel-e még nekünk holnap?
Míg számadásom nem egész,
Nem vagyok még az útra kész.

Íme, sötétben maradok.
Jöjjetek, élő csillagok,
Ragyogjatok, élő tüzek,
Dicsőült mennyei szentek.

Te is, őrző, szent angyalom,
Dalold tovább csöndes dalom,
Míg a testem nyugasztalom,
Légy mellettem oltalmazóm.

Búcsúzó ima

ELŐIMÁDKOZÓ:
Elbúcsúzunk tőled, Szentcsalád! Fáj, hogy nem tudtunk úgy megtisztelni, mint ahogy szerettünk volna.
Szívünk templomából azonban már többé el nem bocsátunk. Maradj nálunk egész életünkben.
Búcsúzásul add meg nekünk azt a kegyelmet, hogy tiszteleted kösse össze a keresztény családokat: a férjek feleségükben, ő, Szűz Mária, téged tiszteljenek: a feleségek férjükben Szent Józsefet szeressék, becsüljék. Legyen szent és sérthetetlen a házasság szentsége. A keresztény családok Istenáldásának tekintsék a gyermeket: féltő gonddal, legdrágább kincsükként, isteni félelemben neveljék őket. A gyermekek szüleikben Isten helyettesét tiszteljék és szeressék, nekik mindenben engedelmeskedjenek!

Jézus, Mária, József! Nektek ajánljuk szívünket és lelkünket! Jézus, Mária, József! Álljatok mellettünk halálunk óráján! Jézus, Mária, József! Veletek nyugodjunk békében. Ámen.

Búcsúzó ének

(Dallam: Mennyből az angyal...)

Ó Jézus,Jézus, ó kegyes Jézus
légy velünk,
Könyörgünk Néked, szent békességed
add nekünk.

Ha a bűn éget, ha ver az élet,
vihara
Csillagunk éjben, segíts a vészben,
Mária.

Mária őre, hű kísérője,.
Szent József,
A beteg ágynál és a végórán
védelmezz.

Ha erőnk nincsen, példátok intsen,Szentcsalád!
Ha szívünk tiszta, megnyílik majd a
mennyország.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.adorans.hu/node/2694

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Zalavar/pages/016_az_unneplo_falu.htm

http://www.kecskemet.imami.hu/jo-tudni/karacsonyi-keszulodes/advent-tortenete

Takács Lajos: A Szt Család hordozásához való ájtatosság. Eger, 1943. - Bálint 1989:47.