Orbán napja május 25 -én van, s a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja őt.
Szegeden úgy tartják, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Egy történet szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve ugyan hova került. Amikor megtudta, bánta, hogy nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.
Szent Orbán különben 7 évig volt pápa, aztán a III. századi szokásoknak megfelelően vértanúhalált szenvedett. Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. Szobrok és néhány dűlő vagy hegyoldal is az ő nevét viseli (pl. Orbánhegy Budapesten).
Ha ezen a napon lehűl a levegő és a vizek befagynak, akkor a szőlőt igen súlyos kár éri. Mivel az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és ezen a napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Ha Orbán napján fagy van akkor ősszel a vincellérek nem szüretelnek- így a népi megfigyelés. Ha az időjárás a könyörgések ellenére rossz volt, a szegény szent megszégyenítése nem maradt el- ezzel is hatni próbáltak rá meg az időjárásra.
A termésre is próbáltak következtetni a nap időjárásából, mert " Ha Orbán napja szép akkor bő lesz az esztendő."
Azt is tarják, hogy "Ha Orbán nevet, a szőlő sír "meg "Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő."
A földművelő munkában a fagyosszentek elmúltát megvárták, és csak utána ültették el az uborkát, babot, paradicsomot, tehát a hideget nem tűrő növényeket.
Forrás:
http://www.panoramio.com/photo/4538162
http://bor-neked.hu/borlexikon/bor-es-kultura/bor-es-vallas/a-szolo-vedoszentjei-ii
