2019.június 15. szombaton a Kiss Áron Magyar Játék Társaság kiállítótermében, a társaság meghívására gyűltek össze a tojásdíszítők, a Tojásdíszítők Egyesületének tagjai, s néhány Játék Társasági tag is csatlakozott hozzájuk.

Az előadóval együtt tizenkilencen voltunk jelen, az ország minden részéből érkeztek alkotók.

Sok új arcot is látva, az előadó bemutatkozást kért a tojásdíszítőktől és arra kérdésre választ: mi vezette őket a tojásdíszítés útjára? Hiszen a találkozó, az előadás a tojásdíszítés jövőjét kívánja szolgálni - de mi a jelen tojásdíszítőinek motivációja? A változatos vallomásokból kiderült, hogy a családi indítástól a szervezett népművészeti bemutatókig terjedt az indítás - amely a jelenlévők esetében intenzív belső mozgató erőket bontakoztatott ki: a nélkülözhetetlen kézügyességhez társult a hagyományos díszítmények ismerete és az alkotáshoz szükséges velejárója: az azok variálásában, fejlesztésében megnyilvánuló művészi alkotó képesség - és nem utolsó sorban e művészet - sokszor szenvedélyes - megszeretése.

Az egyéni bemutatkozások során egymásra csodálkoztak sokan, ötleteket meríthettek egymástól a tojásdíszítők. Bár legtöbben a tojásírás mesterei (azon belül is számos terület képviselői),  de a tojáskarcolók is szép számmal képviseltették magukat.

A képen: gömöri hímes tojás - a konferencián megcsodálhattuk Ujváry Mária alkotását.

Ezután Mosonyi Éva, a Tojásdíszítők Egyesületének alapító első, előző elnöke, jelenleg tagja bejelentette, hogy  befogadásra került  „ A tojásírás élő hagyománya Magyarországon" pályázat, melynek célja az, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező és sokak  által örökségként őrzött és szeretett tojásírás a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti listájára kerüljön. Ennek érdekében "A tojásírás élő hagyománya Magyarországon" anyagba kerültek azok az  alkotók és szervezetek,  intézmények, akik  és amelyek valamilyen módon segítik, támogatják a tojásírás hagyományának élőn tartását és fontosnak tartják annak megőrzését. 

Nagyon bízunk a pályázat kedvező elbírálásában.

A pályázat beadását előmozdító esemény volt a Tojásdíszítő Egyesültének 2015 tavaszán Pécsett, a Zsolnay Negyedben rendezett konferenciáját, amelyre Csonka Takács Eszter Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság Igazgatója. is meghívást kapott és első iránymutatást adott e kezdeményezés beindításához. 

A képen Dr. Györgyi Erzsébet előadást tart 

Ezután  Dr. Györgyi Erzsébet  néprajzkutató, (ny.) főmuzeológus, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke   előadást tartott „A tojásnak a népszokásokban és hiedelmekben - nem csak a húsvéti ünnepkörben - betöltött fontos szerepéről”.

 Venetia Newall, a téma világviszonylatban kimagasló kutatója, az angol Folklore Society volt elnöke "An Egg at Easter" = "A húsvéti tojás" (1971.) c. könyve alapján. A tojás - mint a születést, valaminek a létrejöttét legszemléletesebben érzékeltető természeti jelenség - a benne rejlő különleges elemi erőnek tulajdoníthatóan -  az egész emberiség körében a történelem folyamán a legkülönbözőbb hiedelmekben, mágikus praktikákban  fontos szerepe tölt be. A világméretű kitekintés után a tojásnak a hazai kultúrában betöltött szerepére irányult a téma: a halottkísérő tojásból a társadalmi kötelékeket, emberi kapcsolatokat megerősítő tojásra - amelynek díszítettsége is összefügg eredetileg óvó-védő mágikus jellegével, s amely szorosan kötődik a húsvéti ünnepkörhöz, sőt  egyházi megszentelésben is részesült.

A programban ezután következett volna a  Más népek tojásdíszítési művészetéről  szóló előadás,   de a sok érdemi hozzászólás eredményeképpen erre   most erre nem maradt idő. Viszont a résztvevők elhatározták, hogy ősszel, ezzel a témával is folytatják a szakmai napok sorát.

Az őszre  tervezett szakmai előadás-sorozatban helyet kap majd a  gömöri tájegység tojásművészete (Ujváry Mária előadása és gyakorlati bemutató), valamint a Kárpát-medence tájegységeinek tojásírási hagyományai, és még további téma is fölmerülhet dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató részéről .

Bereczné Lázár Nóra a művészet propagálásának és értékesítési lehetőségeinek kérdését is fölvetette - ami szintén a művészeti ág fennmaradásnak feltétele.

 Az előadások közben és után szakmai beszélgetések következtek, illetve egyéni konzultációra is lehetőség volt, ahogy a Kiss Áron Magyar Játék Társaság aktuális időszaki kiállításának - Játssz retro játékokkal!- és a játékok működését bemutató film - megtekintésére is.

A hiánypótló, inspiráló, feltöltő szakmai napot remélhetőleg még számos hasonló rendezvény követi majd, hiszen mindannyian úgy jöttünk el, hogy jó volt együtt lenni, egymástól tanulni, közös célokat fogalmazni meg.

 A rendezvény megszervezéséért köszönet illeti Mosonyi Évát, köszönjük Dr. Györgyi Erzsébet remek előadásait, s hogy emellett még a Kiss Áron Magyar Játék Társaság a rendezvény helyszínét is adta.

Ez az esemény ismételt bizonyítéka volt annak, hogy a tojásdíszítés régmúltban gyökerező hagyománya ma is él, közösségeket hoz létre, és összeköt.

Tánczos Erzsébet írása

Fotók: Bereczné Lázár Nóra

„Rings in Water” (Vízgyűrűk) címmel   2000 óta kétévente hirdet pályázatot  a Szlovákiai Népművészeti Központ az Úluv.

Kezdetben nyolc ország részvételével indult az Európai Kézművesek és Iparművészek Föderációjának kezdeményezése. Szlovákia vállalta a folytatást, s a most látható  nemzetközi formatervezési kiállítása  V4-ek  alkotóinak munkáit mutatja be. A Pozsonyi Népművészeti Központ által meghirdetett verseny célja az, hogy ösztönözze a népművészetben és a népi kézművességben gyökerező modern használati tárgyak megalkotását.  Ugyanakkor a  határontúli együttműködés és kreatív partnerség támogatására is cél, melyet  a hagyományos mesterségekre és népművészeti gyártásra koncentrálva a tervezők, művészek és kézművesek közti összhang megteremtésével érnek el.

A szlovák központnak Magyarországon a MOME és a Hagyományok Háza a partnere. S a Hagyományok Háza múzeuma a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, mely az impozáns vándorkiállítás  magyarországi színhelye. A kiállítás május 18-ig látható  Budapesten.

A néprajzosokból, művészettörténészekből és ismert formatervezőkből álló zsűri kézművesek, dizájnerek és művészeti iskolák alkotásait ítéli meg aszerint, hogy mennyire érzékeltetik az eredetet, a forrást, és mennyire képviselnek technikai és esztétikai minőséget.

 A pályázat célja a hagyományos kézművesség és népművészetből inspirálódó design  kialakításának elősegítése.

A  nemzetközi versenyre beérkezett legjobb alkotásokat vándorkiállítás hozta Pozsonyból Budapestre, tőlünk Varsóba, majd Brünnbe utazik.

Tíz évvel ezelőtt nyolc országgal indult az Európai Kézművesek és Iparművészek Föderációjának kezdeményezése, amelyet Szlovákia folytatott, s ez a most látható művészeti seregszemle a   V4-ek  alkotóinak munkáit mutatja be.

A versenyzők olyan  iparművészeti, tervezői és művészi kézműves alkotásokkal neveztek, melyeket  a helyi, regionális és nemzeti hagyományok ihlettek.  A legjobb alkotások  egy nemzetközi utazókiállításon vesznek részt, mely jelenleg Budapesten  a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában tekinthető meg  „Rings in Water” (Vízgyűrűk) címmel.

Mgr. Dana Kľučárová, az ÚĽUV vezérigazgatója megnyitójában köszönetet mondott Kelemen Lászlónak, a Hagyományok Háza főigazgatójának, hogy ilyen méltó helyet kapott a kiállítás.

Maria Tomová főkurátor  elmondta, hogy a kiállítás anyagának kiválasztása igen nehéz, összetett feladat volt, ugyanis  214 egyéni jelentkező 571 termékét zsűrizték.  

Szemléletbeli különbségekből is eredő heves szakmai viták övezték a zsűri munkáját, de Maria Tomová  hangsúlyozta, hogy a kiállítás anyagával sikerül bemutatni a részt vevő országok jellegzetességeit, valamint azt is, hogy  a hagyományostól a ma is használható tárgyakig hogyan lehet eljutni. A  bemutatásra került alkotások között van  többek között ruha, viselet-kiegészítő, étkészlet, lámpa, ajándéktárgy. A tárgyak „ ihletője”   a hagyományos kézművesség és népművészet, anyagukban  és elkészítésüket tekintve  is a helyi és nemzeti hagyományokra alapoztak az alkotók.

Magyarországról tizenhárom alkotó jelentkezett a nemzetközi megmérettetésre. A  nemzetközi zsűri többüket beválogatta a legjobb alkotásokból  létrehozott vándorkiállítás anyagába. A kiállító művészek közül  a hazánkat képviselő Mosonyi Éva tojásíró és Szente Krisztina fazekas  is díjazott lett.

Maria Tomová megnyitó beszédében mindket alkotó munkáját kiemelte és külön méltatta.

Az iparművészeti kiállításon a magyar alkotók mellett bemutatkoznak cseh, lengyel és szlovák kézművesek, designerek és művészeti képzőintézmények növendékei.

A kiállítás magyar kurátora,  a nemzetközi  zsűri  magyar tagja Illés Vanda művészettörténész, a  Hagyományok Háza munkatársa.

A díjazott munkákat itt megtekinthetik : http://www.uluv.sk/domain/flox/files/kruhy-na-vode/2018/vysledky-sutaze-2018.pdf

A képek forrása: http://www.uluv.sk/domain/flox/files/kruhy-na-vode/2018/vysledky-sutaze-2018.pdf

illetve  a 2., 3., 5., 6. kép Bereczné Lázár Nóra fényképe

Nevezik a borostyánt  repkénynek, barbanóknak, kerekrepkénynek is.

Ez a szép, örökzöld kúszónövény nemcsak dísznövényként, rézsűk, falak befuttatására, árnyékos helyeken talajtakarásra hasznos, hanem mind a népi, mind a hagyományos gyógyászatban alkalmazott gyógynövény.

 A borostyán törzse a talajon kúszik, elágazik, mindenre felkúszik-mászik. Az idősebb növény a magasban nem támaszkodó, szabad ágakat fejleszt, ezeken hozza virágait és terméseit. Örökzöld levelei szív alakúak.

A fiatal  borostyánlevelek fényes sötétzöldek, erezetük feltűnően világoszöld, fonákjukon fakó zöldek.

A borostyán  akkor virágzik, ha magasabb helyre felkapaszkodik, mert így elegendő napfényhez  jut. A borostyán  főleg ősszel virágzik,  szerény sárga virágait azonban gyakran még december végén is hozza. Ezeknek nincs illata, de bőséges nektárforrást biztosítanak a méhek számára még késő ősszel is.

Bogyós gyümölcsei a tél végén érnek. Ezek  az ember számára mérgezőek, de  a madaraknak táplálékot jelentenek  a zord téli időben. Az érett bogyók fekete vagy sötétbíbor színűek, borsószem nagyságúak, és néhány magot tartalmaznak.

A hagyományos népi gyógyászat

A borostyánlevél  gyógyerejét  Hippokrates,  is hirdette.   Bár ő nem tudott a gyógyító hatóanyagról, inkább az istenekben és lelkekben hitt,  akik a növényben élnek. Nekik tulajdonította a gyógyító erőt.

Dioskorides  katonaorvos Néró uralkodása alatt, majd ezer évvel később Hildegard von Bingen   is nagyra értékelték a borostyánlevél gyógyító hatását. Hildegard külsőleg ajánlotta, és ehhez  azt a magyarázatot adta, hogy a betegség az emberből a növénybe vándorol át. Leonardo da Vinci beszámolt arról, hogy vaddisznók megbetegedését borostyánlevél fogyasztásával kúrálták magukat.
A 16. században kezdték igazából alkalmazni a borostyánlevelet mint gyógyhatású szert a légutak gyulladása ellen, azonban csak a 19. században ment végbe az áttörés és lett a népi gyógyászati megfigyelések alapján természetes alapú gyógyszer köhögés ellen

A borostyán jótékony hatásainak felfedezését  a véletlennek, vagy inkább szemfüles megfigyelésnek  köszönhetjük. A 16. században egy orvosnak tűnt fel először, hogy egy bizonyos  dél-franciaországi  területen a gyermekek ritkán szenvednek köhögéstől, amit azzal hozott összefüggésbe, hogy ezek a gyerekek a tejet rendszerint borostyánfából készült bögréből itták. Bár a  megfigyelésben volt igazság,  mára bebizonyosodott, hogy a növény legfőbb hatóanyagai nem a fában, hanem a levelekben találhatók.

A hagyományos népi gyógyászatban a borostyánt a máj, lép és epehólyag rendellenességek valamint a köszvény ízületi gyulladás reuma és a vérhas kezelésére használják. Emésztést serkentő teakeverék összetevője, köhögéscsillapító szirup is készül belőle.

Külsőleg égési sebek, bőrkeményedés, gyulladások, idegfájdalmak, fekélyek, reumatikus panaszok és visszérgyulladás esetén használták, különféle gyógykenőcsökben ma is megtalálható

A borostyánt napjainkban leginkább a száraz köhögés természetes kezelésére, és krónikus gyulladásos légúti betegségek, hurutok gyógyítására használják.

A borostyán  szaponintartalmú , emiatt köptetó hatású,és oldja a hörgők görcsét.   A levél  kivonata hatásos gyulladáscsökkentő, segít asztma  vagy hörghurut esetén. Kivonata gombaölő, féreghajtó hatású. A népi gyógyászat mint borogatószert használja nyirokcsomó duzzanatokra, krónikus lábszárfekélyre, főzetét tetvesség és leégés esetén is alkalmazzák.

Borogatás elkészítése:

Ehhez friss levelekre lesz szükségünk. Pépesre  kell kevernünk  néhány felaprított friss borostyánlevelet és  dupla mennyiségű őrölt lenmagot egy kevés forró vízzel, majd a kapott masszát kenjük a fájó testrészre és befedjük.

Légúti megbetegedésekre

A borostyánlevél gyógyír a légúti megbetegedésekre is, hiszen a benne  hatóanyaga oldja a váladékot, és megkönnyíti annak felköhögését. Kisgyermekek esetében csínján kell bánni a borostyánlevélből készült teával, mivel a növényben levő  szaponin hányást, vagy hányingert okozhat.

Tea elkészítése:

Forrázzunk le egy kávéskanál szárított borostyánlevelet  egy csésze forró vízzel, majd hagyjuk állni, majd szűrjük le.

Borostyánnal mosni? Igeeeen!

A wikipédia szerint a „A szaponin szó kelta eredetű: sapo szappant jelent”. A borostyánban  levő  szaponin alkalmas a mosásra, ahogy a mosódió esetén is.   A borostyánnal való mosás odafigyelést igényel,  mert a növény amúgy is okozhat allergiát, ezt érdemes először letesztelni.

Kipróbáltam, és működik. A kimosott, enyhén szennyes ruhák tiszták lettek. Illata nem lett a mosott ruháknak a borostyántól, de nekem nem is hiányzott.

Hogyan mossunk borostyánnal?

 Gyűjtsünk nagy, zöld leveleket. Minél zöldebb, annál több benne a szaponin, tehát annál hatékonyabban mos.

Itt: https://fogdmegapenzt.blogspot.com/2018/10/edesem-ha-jossz-haza-szakits-mar-par.html

Három módszert is elolvashattok a borostyánnal való mosás változatairól.

Én egyet próbáltam, nekem az teljesen bevált: egy ócska zoknival 10 jókora borostyánlevelet  tömködtem, a zokni száját becsomóztam, majd a csomagot a dobba ejtettem a mosandó holmik közé. Ennyi. Környezetbarát, és működik – bár sáros  vagy pörköltszaftos holmikra kétlem, hogy ez elég lenne. A szakirodalom szerint a leveleket kétszer is fel lehet használni a mosáshoz, de én, borostyán nagyhatalom lévén, minden mosáshoz eddig újakat szedtem a kertből.

https://www.femcafe.hu/cikkek/egeszseg/nem-csak-a-keritesen-szep-egy-igazi-csodaszer-a-borostyan

https://napidoktor.hu/blog/borostyan-egy-nagyon-fontos-gyogynoveny/

https://fogdmegapenzt.blogspot.com/2018/10/edesem-ha-jossz-haza-szakits-mar-par.html

 http://www.botanikaland.hu/hedera/borostyan/

http://www.vous.hu/hir/20181114-borostyannal-mosni-kerdes-valasz-fogd-meg-a-penzt-blog

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaponinok

https://www.google.com/url?sa=i&source=images&cd=&ved=2ahUKEwjA6a7RhZbgAhWO16QKHb7WB5sQjhx6BAgBEAM&url=https%3A%2F%2Fgardenista.hu%2F2018%2F04%2F15%2Fborostyan-aldas-vagy-atok%2F&psig=AOvVaw3sOyATqZj5vknGf6CelLDC&ust=1548955805646119

https://www.123rf.com/photo_41122426_stock-vector-ivy-branch-vector-illustration-.html

http://fitoterapiakalauz.hu/borostyan-hedera-helix-a-tel-egyik-fontos-gyogynovenye/?fbclid=IwAR3u90_3BBypb53nHjb01wtyaiaMVD2cIaDiOEJOuCzBQ55BimZUNDMgigk

Tánczos Erzsébet

Balla Gemma Magyar Kézműves Remek-díjas nemezkészítő kiállításán az élet megnyilvánulásait láthatjuk. Ahogy a  cím is sugallja: életre kel a nemez, hiszen a  nemezelés ősi, hagyományos technikáját napjaink gondolataival ötvözi az alkotó. Így az ősi és a modern egyszerre, harmóniában van jelen.

Gemma kiállításokon mutatja be alkotásait,  művészetének színvonalát minősítései is bizonyítják, a kiállított alkotások mind népi iparművészeti zsűri számos, Páva védjegyes munkák, az ecoprint selyemsálakat  az Iparművészeti Lektorátus zsűrizte.

A kiállított kis fekete ruhán különféle cserélhető nemezbetétekkel, mellénnyel, táskával - a fejér megyei hímzésminta rajzolata köszön vissza. Visszaköszön a múlt, a szülői ház, a meghatározó gyermekkori emlékek.

A fehér selyem-nemez stólán felsejlik a komádi fehérhímzés mintája.

A Magyar Kézműves Remek díjas nagy kerek takarók térben és időben távolra mutat.  Ezek a kazak motívumok a kerek világot jelenítik meg a pozitív-negatív egységeként.

A két kicsi kerek nemezen házoromzat minta sötét-világos minták rajzolatában a megtalált, megteremtett egyensúly és harmónia jelenik meg. A körkompozíció a teljesség, a tökéletesség, a körforgás, ami Balla Gemma egész életére és munkásságára jellemző.

A motívumok is, a kompozíciók is ívesek, láthatóan a kerek forma közel áll hozzá.

Plüssmackótól (mely a Baba- és mackóversenyen nyertese lett) a selyemsálakig a kiállított tárgyakban közös a természetes anyag, a megfogalmazásban pedig a szépség,  derű és harmónia.

A megnyitón Bükkfalvyné Kocsis Beáta énekében gyönyörködhettünk, Orient Enikő textilművész nyitotta meg a tárlatot. Mivel a magyar kultúra napján nyílt a kiállítás, az ünnepségen közösen elénekeltük a Himnuszt.

A kiállítás Budapesten a  XVI. Havashalom u. 41-43. Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében: Hétfő 13,00-17,30, Szerda: 8,00-16,00 és Péntek 8,00-12,00  február 8-ig látogatható.

 Tárlatvezetéssel egybekötött zárórendezvény február 5-én hétfőn, 16,30-kor lesz, igen érdemes ott lenni, és az alkotóval megszemlélni a sok szépséget. talán a műhelytitkokból is elleshetünk valamit...

Beszélgetésem Balla gemmával itt olvasható: http://netfolk.blog.hu/2017/04/12/balla_gemma_nemezkeszito_elmeseli_szamara_mitol_kerek_a_vilag

Tánczos Erzsébet beszámolója

A Szentendrei Skanzenben idén 5. alkalommal került megrendezésre a Pedagógusok Éjszakája program. Ez az egyik legkedvesebb rendezvényem, ki nem hagynám. A páratlan környezet- az esti Skanzen hangulata, a minden évben más, de mindig izgalmas témák, minket kedves vendégként fogadó múzeumi munkatársak mind okai ennek. Az idén egy kérdés volt a rendezvény mottója, csalogatója: AZ AJTÓ NYITVA ÁLL?

Ez az ajtót természetesen átvitt értelemben vizsgáltuk: különböző módszerekkel arra kerestünk vendégek és előadók közösen  a válaszokat, hogy miféle okai lehetnek az egyéni és társadalmi bezáródásoknak és milyen módszerekkel segíthetjük elő, hogy gyerek és pedagógus ajtaja újra nyitva álljon, s nyitott szemmel és szívvel forduljanak egymás felé. Kellenek is ezek az új nézőpontok és módszerek, szükség van különféle megközelítésekre, hiszen pedagógusként mindannyian tapasztaljuk, hogy a reánk bízott gyermekeket sokszor nem érjük el a „régi, jól bevált” eszközeinkkel – bezáródnak előttünk, nem kíváncsiak, nem együttműködőek. S ha csak csóváljuk a fejünket, az nem segít. Csak nyitottan és fogékonyan lehet esélyünk arra, hogy meglegyen a közös nevező tanítványaink és miköztünk.

 Ennek a nyitottságnak a jegyében érkeztünk mi, pedagógusok a Skanzen hagyományos, várva várt őszi programjára. A skanzen vonattal Nyugat-Dunántúlra, a Vöcköndi lakóházhoz közelébe érkeztünk. A helyszínen, kinn a szabad levegőn az „Agressziókezelés munkavégzéssel” foglalkozáson vettünk részt. A múzeumpedagógusok ajtónyitó tudománya pszichoterápiás módszerként mutatkozott meg. Kukoricamorzsolás közben E. Tóbiás Sára pszichológus és  B. Tódor Enikő múzeumpedagógus segítségével megtapasztaltuk a tudatos önmegfigyelés pozitív hatásait. Ízelítőt kaptunk az erőszakmentes kommunikáció és konfliktuskezelés módszertanából.

A képen: ismerkedünk a "zsiráfnyelvvel"

Azóta be is szereztem az erőszakmentes kommunikáció egyik alapkönyvét, melynek címe: A szavak ablakok vagy falak. Igyekszem beletanulni a zsiráfnyelvbe, köszönöm E. Tóbiás Sárának, hogy ajtót nyitott nekem  erre a módszerre.

Pszicho-pedagógusokkal, szakértőkkel lélekbúvárkodtunk, de a gyakorlat, a mindennapi élet végig a fókuszban maradt. A bábszínházban a bábterápia módszerével ismerkedhettünk meg Kiss Ágnes szakértő és Bokonics-Kramlik Márta múzeumpedagógus    gyakorlati tapasztalatain keresztül.   

Példákon keresztül mutatkozott meg, hogy a bábok mögé bújva különféle problémák okát fedezhetjük fel, s általa megerősödhet a tanulók önértékelése, s így gyógyulhatnak is. Tanultunk sokat, és ki is próbáltuk a bábozást. Jó móka volt!

A jánossomorjai lakóházhoz már sötétben érkeztünk, ott Gonda Zita  a Trefort Gimnázium vezetőtanárával és Molnár József múzeumpedagógussal   társadalmi traumákról és azok  feldolgozási lehetőségeiről gondolkodtunk az általuk bemutatott példákból kiindulva. Annyira sok gondolat merült fel, s olyan felszabadító volt a beszélgetés, hogy  Kustánné Hegyi Füstös Ilona  múzeumpedagógus, a program szervezője felvetette: ez a téma a következő Pedagógusok éjszakáján újra előkerülhetne – bár én örülnék, ha erre  hamarabb is sor kerülhetne.

Ehhez a beszélgetéshez szervesen kapcsolódott Hunyadi Krisztina, Dr. Tolnai Kata szakértők workshopja. A témájuk a „kelj fel Jancsi”- képesség volt. Ezt a folyton megújuló és újrakezdő képességet rezilienciának nevezik.  Azokat a belső erőinket jelenti, melyek lehetővé teszik számunkra, hogy a kríziseket és nehézségeket leküzdjük, sőt: tanuljunk belőlük, és még erősebben is kerüljünk ki belőlük.  Megtudtuk: lelki állóképességünk fejlesztését és stabilizálását nem kell a véletlenre bízzuk, számos technika segíthet ebben. Gyakorlati példákkal s könyvajánlattal is elláttak minket.

Már öreg este volt, mire az utolsó workshop is véget ért, elment az utolsó busz is, az autósok „telekocsiként” segítették a többieket hazajutni – a beszélgetések még távozóban is folytatódtak.

Köszönet az inspiráló foglalkozásokért, a gondolatébresztő beszélgetésekért és a skanzenbeli kemencében sült finomságokért, a szíves vendéglátásért. Köszönöm, hogy az ajtó nyitva állt előttem, és érzem, hogy ez így is marad. A következő alkalommal is szeretnék belépni rajta.

Tánczos Erzsébet

Csillaghegyi Általános Iskola

Budapest

„A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni. „(Bruno Bettelheim)

Népmeséinket szeptember végén, Benedek Elek születése napján ünnepeljük. Ez egy új ünnep, de annál érdekesebb és izgalmasabb.

Fiatal ünnep ez, 2005 –ben fordult a Magyar Olvasástársaság fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása, a bennük élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.

A mag termékeny talajba hullott, s már 2005. szeptember 30-án meg is rendezték a népmese napját.

Mi a célja?

Az, hogy e napon országszerte a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, gyerekek és megkülönböztetett figyelemmel és érdeklődéssel forduljanak  a népmesék felé.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”

A honfoglalás idején már voltak varázsmeséink és tündérmeséink is. Például az égig érő fa motívuma  népmeséink legrégibb eleme. Így Diószegi Vilmos ezeket írja: „Ez az égig érő fa nem más, mint a samánhit világfája, a kanászlegény nagy tette pedig az egykori samánavató szertartás emléke, amikor is a samánjelöltnek a világfát jelképező, e célra elkészített, rovátkolt fára kellett felmásznia.”

Maga a mese szó akkoriban még nem azt jelentette, amit ma. Kezdetben inkább ’példázat’, ’talány’ volt a jelentése.  Ennek emléke, hogy a találós kérdést sok helyen még ma is találós mesének hívják. A 18. század végére kialakult a mai értelemben használt mese szó, amely aztán fokozatosan kiszorítja a mende-monda, monda elnevezést.

Napjainkban a gyermekek mulattatására, nevelésére szolgál, de hajdanában a mesék pont a felnőtteknek szóltak. És ez szószerint értendő, hiszen az írásbeliség csak a legutóbbi időkben lett meghatározó.

A mese jellemzője, hogy az önfeledt gyönyörködés örömét adja meg, elvezet a prózairodalom szeretetéhez, és eszköze a világ, a társadalom, az anyanyelv megismerésének.  De éppen ennyire fontos, hogy a mese igazságos világot mutat be: a jó elnyeri jutalmát, a küzdelem nem hiábavaló. Ez bizony fontos, hogy képzeletben a gyermek megküzd a sárkánnyal és legyőzi. Lelkében megharcol a gonosszal és le is győzi.

A magyar népmesekincs gazdag nemzetközi motívumokban, hiszen a történelmi múlt, a más néppel való kapcsolat lehetővé tette az ilyen meseelemek és mesetípusok beolvadását. A Magyar Néprajzi Lexikon ezt írja a meséről: „a szóbeli elbeszélő költészet legnagyobb műfajcsoportjának egyike”. Egy lényeges dolgot azonban kiemel: a népmese alapvetően szóbeli voltát.

A kukoricafosztás, tollfosztás, és más közösségi események idején, s a hosszú téli beszélgetések alkalmával csak azok mondtak mesét, akik azt a legszebben, az adott közösség igényeinek legmegfelelőbb módon tudják megszólaltatni.

Az ilyen mesélőket meg is  hívták a nagyobb jelentőségű összejövetelekre; megtisztelő hely, borból-kalácsból első megkínálás járt nekik. Esetleg a mesemondó anyagi juttatásban is részesült: mesélés után ugyanúgy megkapta a kosár szőlőjét, véka csöves kukoricát mint aki egész nap dolgozott.

 A mese valami nagyon szép dolog: mesés, meseszép, mesébe illő-  a szavak a csodaszép, a hihetetlen, a váratlan szavak szinonimái. A mesemondás-mesehallgatás egyik jellemzője, hogy a hallgató a mesét a mesemondóval együtt élvezi.

Ma a mese hatásmechanizmusát kutatják, tanulmányozzák. Elismert szakterület lett például a mesepszichológia, mesepedagógia, ma már lehet tudni, hogy mikor miféle mese hat  - ez jó akkor is, ha az emberek ösztönösen ezt már évezredek óta használják tanításra, gyógyításra.

Itt: Az óvodáskorú gyermekek gondolkodásmódjáról, a mesék rájuk gyakorolt hatásáról és az életkornak megfelelő olvasmányokról beszélt dr. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus

Meséljünk sokat!

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/150.html

http://www.nepmese.hu/index.php/irasok/lelektan/49-stiblerika-a-nespszicholja

http://veszprem.babamama.info/veszprem/mese-hatasa-a-gyermekekre-mesepszichologia-dr-kadar-annamaria/

A második világháború után Szent István ünnepét hmmm áthangolták. 1945-ben az országgyűlés megváltoztatta az ünnepnap jelentését, augusztus 20-a ekkor vált a hajdani aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. Az aratást befejező ünnepségek egy 1901-es miniszteri felhívásnak köszönhetően terjedtek el,  na ezt szedték elő újra. Hamarosan törölték is  Szent István ünnepét a kalendáriumból. Erre 1947-ben került sor. Úgy érveltek, ha május elsején ünnepelnek a munkások, ünnepelhessenek augusztus huszadikán a földmunkások is. Így augusztus 20-án az új kenyérre és az aratásra helyeződött a hangsúly.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s újra ünnepeljük Szent Istvánt. Az új kenyérről azonban ne feledkezzünk meg, hiszen a kenyér az életünk fontos része.

Ez abból is látszik, hogy a   magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír. A kenyér az egyházi szimbolikában is fontos szerepet kapott – tisztelete részint ezen alapszik.
A kenyérhez fűződő hiedelmek  és  mágikus eljárások még a huszadik században  is elevenen éltek. Isten áldása volt a neve; nem volt szabad rálépni, eldobni; ha leesett a földre, meg kellett csókolni, de legalább ráfújni.

A képen Limara kenyere:

Ezek kialakulásának oka, hogy a kenyér alapvető táplálék volt; mint ilyen lett a termékenység, a bőség szimbóluma, az agrármágia eszköze, áldozati étel. A magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír.  A tilalmak egy része a sütés időpontját szabályozza. Az országszerte általános pénteki (különösen nagypénteki) tilalmat még a közelmúltban is megtartották. Ebben komoly szerepe volt a tilalmak ellen vétők büntetésével kapcsolatos hiedelmeknek, hiszen a pénteki kenyér véres lesz, kővé válik, sír a kemencében. Emellett a pénteki, nagypénteki kenyeret felhasználhatónak vélték különböző mágikus célokra, például vízbe fúlt megkeresésére.

Tilalmas nap volt még a kedd is, valamint  Luca napja és Borbála napja.

A tilalmak de vonatkoznak magára a készítés műveletére (a  rontást,  szemverést megelőzendő a kovászolást nem láthatta idegen, nem volt szabad a tésztát megdicsérni, a kovászt  nem volt szabad kölcsönadni).

A sütés minden fázisához kapcsolódott valamilyen mágikus kísérőcselekmény, például dagasztás után cuppogtak a kenyérnek; kemencébe vetés után a sütő felemelte szoknyáját; a szakajtót felborították , hogy magasra nőjön a kenyér.

A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai. Főleg a szláv népeknél szokás kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget. Aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja a másik embert a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől.

Magyarországon a kenyér a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló és biztosító alapvető táplálék, általában valaminek a kezdetekor kap szerepet, amikor jellemző a jövőbeli célok mágikus biztosítása. Elterjedt népszokás az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét hivatott biztosítani.

Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot annak jeléül, hogy együtt osztoznak az élet javain és mindig legyen bőven mit enniük és ne hiányozzon házasságuk napjaiból az élet sója sem.

Sokféle betegség ( árpa, kinövés, seb) gyógyszereként ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása. A tűzvész elhárításában a kenyér és a sütőteknő; a  vihar elhárításában a szénvonó és a sütőlapát kapott fontos szerepet.Előjelek is fűződtek a kenyérhez: legáltalánosabb az a hit volt, hogy a sütés közben megrepedő kenyér egy családtag halálát jelenti. Hagyomány  Halottak napján, hogy a halottak hazalátogatnak és ezért sok helyen megterítenek nekik, kenyérrel, sóval és vízzel várják őket.

Kenyérsütés hagyományos módon:

és a hagyományokhoz ragaszkodva ma: 

 A házi kenyérsütésnek reneszánsza van, sokaknál ( nálam is  ott figyel a kovász a hűtőben. Etetgetem én is, az idő múlásával egyre erősebb s egyre szebb kenyereket sütök vele.)

Limara kovásza így figyel:

Amúgy a képen gluténmentes kovászt látunk. Őrület, nem igaz? Bővebben itt: http://www.limarapeksege.hu/2016/06/glutenmentes-kovasz.html

A házi kenyérsütés népszerűsége érthető, hiszen általa sok mindent megtapasztalhatunk, kevés munkával sikerélményhez jutunk. Fény derül arra is, hogy jó munkához idő kell, az igazi, kovásszal készült kenyér nem készül el három óra alatt.  Meg kell tervezni, hogy mikor fogunk neki, praktikus éjjel keleszteni, megadni neki a megfelelő időt.

Ma már sok oldalon, blogon olvashatóak remek receptek, praktikák. Egyik kedvencem Limara, de nagyon sokat tanultam például  Rupáner-Gallé Margótól is. Jó ez a modern technika, egyikőjüket sem láttam még életben soha ( azért remélem, hogy lesz olyan is ), mégis remek háziasszonyfortélyokat osztottak meg velem… és még ezrekkel. Egyik kedvenc kenyérreceptem meg is osztom veletek: http://www.limarapeksege.hu/2015/10/kovaszos-kenyer.html

vagy itt:

 http://csipetkiado.hu/2016/05/31/kovaszoskenyer/

A kenyérsütő gép sokat segít, de kicsivel, több munkával a sütőben igazi finom kenyeret süthetünk. Dagasztásra én be szoktam fogni a gépet, de van, aki esküszik a manuális gyömöszölésre,hogy jobb lesz az állaga, na meg remek stresszoldó a dagasztás.

A mindennapi kenyér a mai világban is alap. Persze modern életvitelünk következtében sok minden nem mehet úgy mint évszázadokkal ezelőtt. Manapság kicsit szitokszó lett a szénhidrát, de az élet bonyolult, és nem lehet minden szénhidrátot egy kalap alá venni. Sokan ódzkodnak a búzaliszttől, hogy az ma már nem egészséges, a mai búza már génmódosított, s ha már búzaliszt, akkor  a tönköly ami jó választás. Lehet.  Egyre többen gluténérzékenyek, nekik  szigorúan  csak gluténmentes gabonából készülhet a mindennapi kenyerük. Jó hír, hogy ha akarjuk, ezeket a kenyereket is elkészíthetjük magunk. Gluténmentes kovásszal, tehát csak elszántság kell meg gyakorlat, ami menet közben előáll. Én vagyok a bizonyíték, hogy a gyakorlat meghozza az eredményt, és legalább biztos nem tartalmaz a kenyerünk semmi olyan anyagot, amire nincs szükség.

A kenyér nem tartalmaz különleges dolgokat. A sok E felesleges, sőt, akár meg is betegíthet. Az ilyet inkább kerüljük el:

Hazánkban a  kenyér legfontosabb alapanyaga  hagyományosan a búza. A  rozs elsősorban a Nyugat- és Közép-Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a tiszántúli Nyírségben fontos. Árpából  régen a Székelyföldön készült kenyér, a kukoricából  kenyér is gyakori volt Erdély egész területén. És persze az erdélyi pityókás kenyér  is ott van – burgonyával dúsítva a lisztet isteni kenyérhez jutunk : Így készül az isteni pityókás kenyér:

http://receptekide.x3.hu/index.php/receptek/37-foetelek/104-pityokas-krumplis-kenyer

HOSSZÚ IDŐ, SOK MUNKA VOLT ...

A liszt előkészítése már a sütést megelőző nap estéjén elkezdődött. Először átszitálták az egész szükséges mennyiséget, majd teknőbe öntötték. Ezután került sor a kovászolásra. Ehhez a kevéske liszthez keverték hozzá a kovászt, letakarták, és több órán keresztül érlelték. Ezután hozzá adták a többi lisztet, sóval, vízzel összegyúrták vele, és kelni hagyták.

A félre tettek kovászból annyit, amennyi a következő sütéshez kellett. Nem olyan  régóta használhatunk bolti élesztőt, mely biztosítja a kenyér tökéletes kelését. A jó gazdasszonynak mindig volt kovásza, amit nem szívesen ad másnak, mert úgy tartották, hogy azzal a kenyér hasznát elveszti.

A dagasztás  volt az egyik legnehezebb női munka, amit még az is súlyosbít, hogy rendszerint éjszaka végezték, mert a kovász éjfélre kel meg. Ökölbe szorított keze fejükkel végezték vagy két óra hosszán át,. Akkor lett jó, amikor lyukak keletkeztek a tésztában, és könnyen elvált a teknő oldalától. Akkor teknő egyik végébe helyezték összehajtva. Letakarva az egész tészta együtt kelt tovább.

Utána neki is foghattak a kemence fűtésének. Mikor már kellőképpen áttüzesedett, akkor hozzákezdhettek a megkelt kenyértészta szakításához. Ehhez gyékényből vagy szalmából font kosarakat használtak. Ruhával ki kell bélelni, és annyi tésztát kell beletenni, hogy a kosarat kitöltse. A tészta még pihent, majd a sütőlapát segítségével megkezdték bevetését.

Az alföldi kemencékben a nagyméretű és mindig kerek alapú kenyerek általában három óra alatt sülnek meg

Egy hétre sütöttek kenyeret, és azt tartották: „rendes asszony szombaton süt, hétfőn mos” (Hódmezővásárhely). Így vasárnap mindig friss kenyeret tehettek az ünnepi asztalra. A kenyér megszegése a házigazda feladata, aki katolikus vidékeken az aljára keresztet rajzolt.

Kelt tésztából készült a kalács is, elsősorban ünnepre és más kiemelkedő alkalmakra. A legfinomabb lisztből, tejjel, cukorral, esetleg tojással gyúrják, és úgy kelesztik.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://alfahir.hu/keny%C3%A9rs%C3%BCt%C3%A9s_%C3%A9s_hozz%C3%A1_f%C5%B1z%C5%91d%C5%91_hiedelmek-20110820

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/86.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Keny%C3%A9r_%C3%A9s_s%C3%B3

 http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-290.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-290.html

A Mesterségek Ünnepe 2017-ben kiérdemelte az Európai Fesztivál Szövetségtől a Minősített Európai Fesztivál címet, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé.  Az EFFE (Europe for Festivals – Festivals for Europe) minősítés birtokosa lett, amelyet a legjobb európai fesztiválok érdemelnek ki. Ezt persze nekünk, akik ki nem hagynánk  nem újdonság. Sokan vagyunk, akik még a nyaralást is úgy tervezzük, hogy a fesztivál napjain jelen lehessünk. Szerencsére nagyon sokan vagyunk mi, elkötelezett látogatók.

Hagyomány már az is,hogy  a Budai Várban adják át augusztus 20-án a Népművészet Mestere díjat, életművük elismeréseként az alkotóknak  akik munkásságuk során kiemelkedő teljesítményt értek el a népművészet (népi kézművesség, a néptánc, a népzene, a népdal, a népmese, a hagyományőrzés) területén. Ugyanekkor adják át a Népművészet Ifjú Mestere állami díjat is.

2017-ben augusztus 17-20. között  rendezik meg a Budai Várban. Hagyomány ez, hiszen harmincegy éve volt az első Mesterségek Ünnepe. Akkor a Tóth Árpád sétányon is elfértek a mesterek és a látogatók, előbbiek úgy hetvenen ha lehettek. Ők voltak azok, akik megteremtették ennek a népművészeti fesztiválnak a különleges hangulatát, hiszen akkor is lehetett vásárolni, a legfontosabb  azonban az volt, hogy minden mester helyben is dolgozott, bemutatta be az alkotói folyamatokat, anyagokat, szerszámokat, technikákat.

A hangulat ma is  éppen olyan mint harmincegy éve, igaz sokkal több alkotó van jelen, mint a kezdetekkor – idén több mint 800 hazai és határon túli mester, és a látogatók számát tekintve évről évre dőlnek a rekordok.

Páll Etelka a székely festékesek mestere idén is eljött Gyergyószentmiklósról a Portéka Egyesület képviseletéban, és megmutatta legújabb alkotásait:

 Idén Mongólia a külföldi díszvendég, bepillanthatunk népművészetükbe, kultúrájukba.

 Mindezzel párhuzamosan a reformáció 500 éves évfordulójára országos kiállítás nyílt, és benézhetünk a nemzetközi kovácstalálkozóra is. Látható, érezhető, tapasztalható, hogy Magyarországon még van élő tudás, a mesterek által előállított termékre van is igény, a népművészet bizony él.

Központi téma

A 2016-os jubileumi év témája a játék volt, s ez megtermékenyítőleg hatott a legtöbb népművészeti egyesületre, hiszen idén majd mindenhol készültek gyerekeknek szóló eszközökkel, játéksarokkal, kreatív foglalkozásokkal.

Játékkészítés a Hagyományok Háza szervezésében

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjai  is rengeteg kreatív játékkal készültek:

Pest-Budai Kézműves és Népművészeti Egyesület  Az Év Műhelye címet kapta az idei Mesterségek Ünnepén:

A 2017-es év témája a hímzés, és ez igen időszerű volt már, mert bár a kalocsai és matyó hímzéseket már mindenki felismeri, igen sokaknál itt megáll a tudomány. Pedig a magyarság hímzéskultúrája roppant gazdag. Ezt a hímző sátorban, s több egyesület standján is megtapasztalhatjuk.

a sátor belülről:

Idén a reformáció 500. évében fokozott figyelmet kapnak a református templomok oltárterítői, a különleges úri hímzés. Ezek legszebb darabjait is megtekinthetjük a Budapest Történeti Múzeumban.

Protestáns fejfák - a kiállítás részeként a múzeum kertjében

A Reformáció 500 – Országos népművészeti kiállítás éppen a Mesterségek Ünnepén nyílt meg, s Mesterségek ünnepe karszalaggal ingyenes látogatható.

A Reformáció 500 – Országos népművészeti kiállítást megelőző pályázat célja az volt, hogy a népi kézművesek hozzájáruljanak az egyházi szertartások tárgyainak és kellékeinek megújításához, ezzel állítva méltó emléket a reformáció kulturális és történelmi örökségének. A határon innen és túlról beérkezett pályamunkák legjobbjaiból nyílt az országos kiállítás 2017. szeptember 3-ig látogatható.

 Tánczos Erzsébet beszámolója

Korunkban újra   érték a kézimunka.  Jópáran próbálnak bevételhez jutni a kézművességgel,  de sokkal többen saját és környezetük örömére szabadidejükben alkotnak.  Vannak amatőr fafaragók, bútorfestők, de  lényegesen több a hímző.  Közismert a szellemi és Kulturális Örökség Listára is felkerült matyó és kalocsai hímzés.  Ez nagy eredmény,   s hatása is igen jelentős, de a magyar mintakincs sokkal gazdagabb a hímzés és a többi népművészeti ág tekintetében is.

Tóth István: A magyar díszítés alapformái  című kötete segít abban, hogy az igen régi népi motívumokat megismerjük.  A könyv  1943- ben jelent meg először Kolozsváron,  átdolgozott kiadása jelent meg 2017-ben. Be kell valljam, hogy alig tudtam valamit a  szerzőről, aki festőművész, műkritikus grafikus, rajztanár volt egy személyben. „A magyar díszítés alapformái” című könyvének anyagát az erdélyi népi iparművészet - faragás, hímzés, szövés - gazdag formakincséből gyűjtötte, s jó pedagógushoz méltóan rendszerben és közérthetően, logikusan felépítve ( az egyszerűtől a bonyolult felé haladva )  adta közre.

Az 1920-as, 30-as, 40-es években  elsősorban a rajz­ta­nár­ok fog­lal­koz­tak a nép­mű­vé­szet tár­gyi em­lé­ke­i­nek meg­is­mer­te­té­sé­vel, így tett  Tóth Ist­ván is, aki 1925-től az 1948-ban be­kö­vet­ke­zett ál­la­mo­sí­tásig iskolában tanított. A könyv a népies formák ismertetésének kiváló iskolai segédkönyve lehet ma is, hiszen  áttekinthető, világos, látványos, alkotásra serkenti az olvasót.

Ezért lehet ábrázoló népművészetünk megismerésének, tanulmányozásának hasznos eszköze a XXI. században is.   Örömmel és haszonnal forgathatják a hímzők, üvegfestéstők, de segítség foltvarráshoz, dísztárgyak dekorálásához, hiszen képzőművészeti alkotások díszítéshez való ötletek inspirálója és tárháza is a mintakincs bemutatása mellett. Valóságos néprajzi iskola…

Tóth István korában a magyar népművészet megbecsülését és terjesztését lelkesen szorgalmazta a „Magyar Nép” című hetilap ebben partner is volt. A főszerkesztő, Gyallay Domokos arra biztatta erdélyi magyarságot, hogy otthon, szövés-fonás, művészi hímzések, varrások, faragás segítségével őrizzék meg népművészetüket. Tóth István pedig  a lap hasábjain képekkel mutatta be a magyar népművészet díszítő elemeit. Az ott bemutatott közleményekből gyűlt össze egy könyvnyi, s ezen alkotások adták Tóth István „A magyar díszítés alapformái” című munkája gerincét.

A könyv rendkívül gazdag tartalmával hiánypótló alkotás volt a maga korában, s ma is az. A könyvben szereplő minta-rajz alkotásokhoz   Tóth István rövid, lényegre törő  magyarázatokat fűzött.  A képek önmagukért beszélnek, a könyv felépítése is érthető és logikus. Az első egyszerű formákból kiindulva egyre gazdagabb mintákat nyújt, majd a bemutatott minták alkalmazási lehetőségeit tekinthetjük át. A magyar népművészet – faragás, hímzés, szövés – gazdag formakincsét tárja az „olvasó” elé. Mindezt teszi jól áttekinthetően, világos vonalvezetésű, pontos rajzok által. Megtalálhatóak benne a különféle magyar vidékek népi mesterségeinek díszítőművészetét képező jellegzetes vonásai. Azonban nemcsak a hímzés motívumai kerülnek terítékre. Megismerhetjük a pásztortárgyak, a mézeskalács a fatárgyak vagy éppen a faragott, festett bútorok, cserépmázas lapok díszítését vagy éppen a fejfák díszítőelemeit.

  Itt bele is olvashatunk a könyvbe:

A könyv először a virágok alapformáit taglalja:

rózsa, tulipán… a leggyakrabban előfordulókkal kezdi, de szerepel még kedvenc virágom, a búzavirág is. S kiderül az is, hogy hogyan különböztethető meg a búzavirág motívum a szegfűtől.

Az egyszerű formákból kiindulva épülnek fel az egyre gazdagabb díszítések. A magyarázatok velősek, tömörek, érthetőek. A cifraszűr, a kalotaszegi írásos díszítés képi világát is így ismerhetjük meg.  

A divatvilág gyakran merít ötleteket a népművészetből, melynek  egyes elemeit, motívumait úgy dolgozza fel, hogy mindez korunkban értelmezhető legyen. Tóth István „A magyar díszítés alapformái” című könyve a magyar népművészet, magyar népviselet hagyományainak megismerésében is segítséget nyújt a 21. században is, akár  saját tervezésű darabjainkon ( a szerző az olvasót a tervezés alapjaival is megismerteti), de a divat hagyományt újragondoló, ugyanakkor  a gyökerekhez ragaszkodó irányzatában  is felhasználhatóak a könyvében bemutatott motívumok.

Külön egység foglalkozik a tervezéssel.

Itt a szegélydíszítések, sarokdíszítések, vagy többek között a minták nagyítása is elsajátítható.  A könyv végén a „ Pár gondolat az ízlésről” rövidke fejezetben jó és rossz példát is láthatunk tervezésre, a szerző világosan levezeti, hogy az egyik miért követendő példa s a másik miért zaklatott és zavaros hatású.

A könyvet, mely az eredeti kiadvány átdolgozása, a kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület és a CSER Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft adta ki. A szerző igazi elismertségét e könyvének köszönhette még életében, s az új kiadásnak köszönhetően most újra megismerhetjük Tóth István munkásságát.

Tánczos Erzsébet

A kertünk dísze lehet ez a növény, melyet be is takaríthatunk gyógyhatásáért, sőt,  a környékbeli macskák is örvendeznek neki.

Ez a növény a másfél méter magasra is megnövő, lágyszárú, évelő  macskagyökér. Természetes élőhelye patakok és mocsarak vidéke, tehát vízigényes.  Tavasz és nyár határán virágzik. Rózsaszínes vagy fehér színű virágának édes az illata.

Magyar nevét onnan kapta, hogy igazi macskabódító, ugyanis  gyökerének  hááát büdös szagától a macska beindult állapotba kerül, és vadul hozzádörgöli magát a növényhez.  Merthogy ez a macskagyökér, elit nevén valerián.

Laza talajból még ki is ássa  a gyökeret. Bizonyítékként álljon itt néhány videó a macska és a macskagyökér kapcsolatáról :

Kell ez nekünk?

A beindulás nem véletlen, bizonyított, hogy a  növény gyógyhatású része macskapisi szagú gyökér. A benne található valerénsav nyugtató és altató, s a jó hír, hogy nem lehet hozzászokni.

 Ha hozzá akarunk jutni sem kell a büdös gyökérrel foglalkozni, hiszen gyógyszertárakban és gyógynövényboltokban  feldolgozott formában árusítják.

Hogyan termesszük?

Magról igen nehéz szaporítani, ezért célravezető  kertészetből begyűjteni. Ezután állítólag elég, ha hagyjuk, hogy elszórja magvait.

Az első évben még nem virágozik, csak a második évtől várható a virágzás.

 Ha a gyökérrel magunk akarunk foglalkozni, akkor  a minimum kétéves növényeket érdemes felhasználni. Ősszel szedik fel a gyökereit és alapos tisztítás után  szárítják meg. A  teljesen kiszáradt gyökereket ezután feldarabolják és papírzacskóban tárolják felhasználásig.

A népi gyógyászat már régen felfedezte, hogy a főzete jótékony hatással van az idegesség csillapítására, a szorongás, félelemérzet oldására , a kisebb görcsök oldására.

Kellemetlen ízű,  büdös, de hasznos

Gyökéréből készült tea elősegíti a pihenést és az elalvást is. Ehhez két evőkanálnyi szárított gyökérkére 3 deciliter forrásban lévő vizet kell önteni és ezt lefedve hűlni hagyni 6-8 órán át. Ennyi idő kell a megfelelő hatóanyagok kioldásához. Ezt követően a teát két részre osszuk szét: az egyiket reggel, a másikat este, lefekvés előtt igyuk meg. Kellemetlen, szaga van, de kapszula formában ez  az hmmm élmény már kihagyható.

Régtől ismert

 Az ókorban emésztést serkentőként, vizelethajtónak és mérgezések ellenszerének, fájdalomcsillapítóként használták.
A középkorban a skótok nem is tartották gyógyító hatásúnak az olyan  a főzetet, amelyikben nem volt macskagyökér.

Mire a növény a valerián nevet megkapta, a korai európai herbalisták már valóságos csodaszerként tartották számon, és mindent gyógyítónak nevezték.

 Az európai gyógynövényszakértők  emésztésserkentőként, a hisztéria és a menstruációs tünetek kezelésére ajánlották, de az epilepszia és az enyhe görcsök, valamint a hipochondria ellen is bevetették, szóval szinte mint a skótok…A  mai napig használatos népi gyógynövény az álmatlanság ellen, (hatásos, ha ideges kimerültség és szellemi túlterhelés a rossz alvás oka) Erre a  modern gyógyászatban is előszeretettel alkalmazzák,  a mai  orvos kezében igen értékes szer.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

https://en.wikipedia.org/wiki/Valerian_(herb)

http://www.vital.hu/themes/alter/macskagyoker.htm

http://gyorgytea.hu/gyorgyteak/gyogytea-keverekek/macskagyoker-teakeverek-altato-hatasu-tea

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/gyogynovenyek/cikkek/termeszetes_nyugtato_a_macskagyoker/20030825105422

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/macskagyoker_orvosi/29

https://www.interherb.hu/hu/macskagyoker/