A Mesterségek Ünnepe 2017-ben kiérdemelte az Európai Fesztivál Szövetségtől a Minősített Európai Fesztivál címet, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé. Az EFFE (Europe for Festivals – Festivals for Europe) minősítés birtokosa lett, amelyet a legjobb európai fesztiválok érdemelnek ki. Ezt persze nekünk, akik ki nem hagynánk nem újdonság. Sokan vagyunk, akik még a nyaralást is úgy tervezzük, hogy a fesztivál napjain jelen lehessünk. Szerencsére nagyon sokan vagyunk mi, elkötelezett látogatók.
Hagyomány már az is,hogy a Budai Várban adják át augusztus 20-án a Népművészet Mestere díjat, életművük elismeréseként az alkotóknak akik munkásságuk során kiemelkedő teljesítményt értek el a népművészet (népi kézművesség, a néptánc, a népzene, a népdal, a népmese, a hagyományőrzés) területén. Ugyanekkor adják át a Népművészet Ifjú Mestere állami díjat is.
2017-ben augusztus 17-20. között rendezik meg a Budai Várban. Hagyomány ez, hiszen harmincegy éve volt az első Mesterségek Ünnepe. Akkor a Tóth Árpád sétányon is elfértek a mesterek és a látogatók, előbbiek úgy hetvenen ha lehettek. Ők voltak azok, akik megteremtették ennek a népművészeti fesztiválnak a különleges hangulatát, hiszen akkor is lehetett vásárolni, a legfontosabb azonban az volt, hogy minden mester helyben is dolgozott, bemutatta be az alkotói folyamatokat, anyagokat, szerszámokat, technikákat.
A hangulat ma is éppen olyan mint harmincegy éve, igaz sokkal több alkotó van jelen, mint a kezdetekkor – idén több mint 800 hazai és határon túli mester, és a látogatók számát tekintve évről évre dőlnek a rekordok.
Páll Etelka a székely festékesek mestere idén is eljött Gyergyószentmiklósról a Portéka Egyesület képviseletéban, és megmutatta legújabb alkotásait:
Idén Mongólia a külföldi díszvendég, bepillanthatunk népművészetükbe, kultúrájukba.
Mindezzel párhuzamosan a reformáció 500 éves évfordulójára országos kiállítás nyílt, és benézhetünk a nemzetközi kovácstalálkozóra is. Látható, érezhető, tapasztalható, hogy Magyarországon még van élő tudás, a mesterek által előállított termékre van is igény, a népművészet bizony él.
Központi téma
A 2016-os jubileumi év témája a játék volt, s ez megtermékenyítőleg hatott a legtöbb népművészeti egyesületre, hiszen idén majd mindenhol készültek gyerekeknek szóló eszközökkel, játéksarokkal, kreatív foglalkozásokkal.
Játékkészítés a Hagyományok Háza szervezésében
A Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjai is rengeteg kreatív játékkal készültek:
Pest-Budai Kézműves és Népművészeti Egyesület Az Év Műhelye címet kapta az idei Mesterségek Ünnepén:
A 2017-es év témája a hímzés, és ez igen időszerű volt már, mert bár a kalocsai és matyó hímzéseket már mindenki felismeri, igen sokaknál itt megáll a tudomány. Pedig a magyarság hímzéskultúrája roppant gazdag. Ezt a hímző sátorban, s több egyesület standján is megtapasztalhatjuk.
a sátor belülről:
Idén a reformáció 500. évében fokozott figyelmet kapnak a református templomok oltárterítői, a különleges úri hímzés. Ezek legszebb darabjait is megtekinthetjük a Budapest Történeti Múzeumban.
Protestáns fejfák - a kiállítás részeként a múzeum kertjében
A Reformáció 500 – Országos népművészeti kiállítás éppen a Mesterségek Ünnepén nyílt meg, s Mesterségek ünnepe karszalaggal ingyenes látogatható.
A Reformáció 500 – Országos népművészeti kiállítást megelőző pályázat célja az volt, hogy a népi kézművesek hozzájáruljanak az egyházi szertartások tárgyainak és kellékeinek megújításához, ezzel állítva méltó emléket a reformáció kulturális és történelmi örökségének. A határon innen és túlról beérkezett pályamunkák legjobbjaiból nyílt az országos kiállítás 2017. szeptember 3-ig látogatható.
Tánczos Erzsébet beszámolója
