A második világháború után Szent István ünnepét hmmm áthangolták. 1945-ben az országgyűlés megváltoztatta az ünnepnap jelentését, augusztus 20-a ekkor vált a hajdani aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. Az aratást befejező ünnepségek egy 1901-es miniszteri felhívásnak köszönhetően terjedtek el, na ezt szedték elő újra. Hamarosan törölték is Szent István ünnepét a kalendáriumból. Erre 1947-ben került sor. Úgy érveltek, ha május elsején ünnepelnek a munkások, ünnepelhessenek augusztus huszadikán a földmunkások is. Így augusztus 20-án az új kenyérre és az aratásra helyeződött a hangsúly.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s újra ünnepeljük Szent Istvánt. Az új kenyérről azonban ne feledkezzünk meg, hiszen a kenyér az életünk fontos része.
Ez abból is látszik, hogy a magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír. A kenyér az egyházi szimbolikában is fontos szerepet kapott – tisztelete részint ezen alapszik.
A kenyérhez fűződő hiedelmek és mágikus eljárások még a huszadik században is elevenen éltek. Isten áldása volt a neve; nem volt szabad rálépni, eldobni; ha leesett a földre, meg kellett csókolni, de legalább ráfújni.
A képen Limara kenyere: 
Ezek kialakulásának oka, hogy a kenyér alapvető táplálék volt; mint ilyen lett a termékenység, a bőség szimbóluma, az agrármágia eszköze, áldozati étel. A magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír. A tilalmak egy része a sütés időpontját szabályozza. Az országszerte általános pénteki (különösen nagypénteki) tilalmat még a közelmúltban is megtartották. Ebben komoly szerepe volt a tilalmak ellen vétők büntetésével kapcsolatos hiedelmeknek, hiszen a pénteki kenyér véres lesz, kővé válik, sír a kemencében. Emellett a pénteki, nagypénteki kenyeret felhasználhatónak vélték különböző mágikus célokra, például vízbe fúlt megkeresésére.
Tilalmas nap volt még a kedd is, valamint Luca napja és Borbála napja.
A tilalmak de vonatkoznak magára a készítés műveletére (a rontást, szemverést megelőzendő a kovászolást nem láthatta idegen, nem volt szabad a tésztát megdicsérni, a kovászt nem volt szabad kölcsönadni).
A sütés minden fázisához kapcsolódott valamilyen mágikus kísérőcselekmény, például dagasztás után cuppogtak a kenyérnek; kemencébe vetés után a sütő felemelte szoknyáját; a szakajtót felborították , hogy magasra nőjön a kenyér.
A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai. Főleg a szláv népeknél szokás kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget. Aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja a másik embert a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől.
Magyarországon a kenyér a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló és biztosító alapvető táplálék, általában valaminek a kezdetekor kap szerepet, amikor jellemző a jövőbeli célok mágikus biztosítása. Elterjedt népszokás az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét hivatott biztosítani.
Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot annak jeléül, hogy együtt osztoznak az élet javain és mindig legyen bőven mit enniük és ne hiányozzon házasságuk napjaiból az élet sója sem.
Sokféle betegség ( árpa, kinövés, seb) gyógyszereként ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása. A tűzvész elhárításában a kenyér és a sütőteknő; a vihar elhárításában a szénvonó és a sütőlapát kapott fontos szerepet.Előjelek is fűződtek a kenyérhez: legáltalánosabb az a hit volt, hogy a sütés közben megrepedő kenyér egy családtag halálát jelenti. Hagyomány Halottak napján, hogy a halottak hazalátogatnak és ezért sok helyen megterítenek nekik, kenyérrel, sóval és vízzel várják őket.
Kenyérsütés hagyományos módon:
és a hagyományokhoz ragaszkodva ma:
A házi kenyérsütésnek reneszánsza van, sokaknál ( nálam is ott figyel a kovász a hűtőben. Etetgetem én is, az idő múlásával egyre erősebb s egyre szebb kenyereket sütök vele.)
Limara kovásza így figyel: 
Amúgy a képen gluténmentes kovászt látunk. Őrület, nem igaz? Bővebben itt: http://www.limarapeksege.hu/2016/06/glutenmentes-kovasz.html
A házi kenyérsütés népszerűsége érthető, hiszen általa sok mindent megtapasztalhatunk, kevés munkával sikerélményhez jutunk. Fény derül arra is, hogy jó munkához idő kell, az igazi, kovásszal készült kenyér nem készül el három óra alatt. Meg kell tervezni, hogy mikor fogunk neki, praktikus éjjel keleszteni, megadni neki a megfelelő időt.
Ma már sok oldalon, blogon olvashatóak remek receptek, praktikák. Egyik kedvencem Limara, de nagyon sokat tanultam például Rupáner-Gallé Margótól is. Jó ez a modern technika, egyikőjüket sem láttam még életben soha ( azért remélem, hogy lesz olyan is ), mégis remek háziasszonyfortélyokat osztottak meg velem… és még ezrekkel. Egyik kedvenc kenyérreceptem meg is osztom veletek: http://www.limarapeksege.hu/2015/10/kovaszos-kenyer.html
vagy itt:
http://csipetkiado.hu/2016/05/31/kovaszoskenyer/
A kenyérsütő gép sokat segít, de kicsivel, több munkával a sütőben igazi finom kenyeret süthetünk. Dagasztásra én be szoktam fogni a gépet, de van, aki esküszik a manuális gyömöszölésre,hogy jobb lesz az állaga, na meg remek stresszoldó a dagasztás.
A mindennapi kenyér a mai világban is alap. Persze modern életvitelünk következtében sok minden nem mehet úgy mint évszázadokkal ezelőtt. Manapság kicsit szitokszó lett a szénhidrát, de az élet bonyolult, és nem lehet minden szénhidrátot egy kalap alá venni. Sokan ódzkodnak a búzaliszttől, hogy az ma már nem egészséges, a mai búza már génmódosított, s ha már búzaliszt, akkor a tönköly ami jó választás. Lehet. Egyre többen gluténérzékenyek, nekik szigorúan csak gluténmentes gabonából készülhet a mindennapi kenyerük. Jó hír, hogy ha akarjuk, ezeket a kenyereket is elkészíthetjük magunk. Gluténmentes kovásszal, tehát csak elszántság kell meg gyakorlat, ami menet közben előáll. Én vagyok a bizonyíték, hogy a gyakorlat meghozza az eredményt, és legalább biztos nem tartalmaz a kenyerünk semmi olyan anyagot, amire nincs szükség.
A kenyér nem tartalmaz különleges dolgokat. A sok E felesleges, sőt, akár meg is betegíthet. Az ilyet inkább kerüljük el: 
Hazánkban a kenyér legfontosabb alapanyaga hagyományosan a búza. A rozs elsősorban a Nyugat- és Közép-Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a tiszántúli Nyírségben fontos. Árpából régen a Székelyföldön készült kenyér, a kukoricából kenyér is gyakori volt Erdély egész területén. És persze az erdélyi pityókás kenyér is ott van – burgonyával dúsítva a lisztet isteni kenyérhez jutunk : Így készül az isteni pityókás kenyér:
http://receptekide.x3.hu/index.php/receptek/37-foetelek/104-pityokas-krumplis-kenyer
HOSSZÚ IDŐ, SOK MUNKA VOLT ...
A liszt előkészítése már a sütést megelőző nap estéjén elkezdődött. Először átszitálták az egész szükséges mennyiséget, majd teknőbe öntötték. Ezután került sor a kovászolásra. Ehhez a kevéske liszthez keverték hozzá a kovászt, letakarták, és több órán keresztül érlelték. Ezután hozzá adták a többi lisztet, sóval, vízzel összegyúrták vele, és kelni hagyták.
A félre tettek kovászból annyit, amennyi a következő sütéshez kellett. Nem olyan régóta használhatunk bolti élesztőt, mely biztosítja a kenyér tökéletes kelését. A jó gazdasszonynak mindig volt kovásza, amit nem szívesen ad másnak, mert úgy tartották, hogy azzal a kenyér hasznát elveszti.
A dagasztás volt az egyik legnehezebb női munka, amit még az is súlyosbít, hogy rendszerint éjszaka végezték, mert a kovász éjfélre kel meg. Ökölbe szorított keze fejükkel végezték vagy két óra hosszán át,. Akkor lett jó, amikor lyukak keletkeztek a tésztában, és könnyen elvált a teknő oldalától. Akkor teknő egyik végébe helyezték összehajtva. Letakarva az egész tészta együtt kelt tovább.
Utána neki is foghattak a kemence fűtésének. Mikor már kellőképpen áttüzesedett, akkor hozzákezdhettek a megkelt kenyértészta szakításához. Ehhez gyékényből vagy szalmából font kosarakat használtak. Ruhával ki kell bélelni, és annyi tésztát kell beletenni, hogy a kosarat kitöltse. A tészta még pihent, majd a sütőlapát segítségével megkezdték bevetését.
Az alföldi kemencékben a nagyméretű és mindig kerek alapú kenyerek általában három óra alatt sülnek meg
Egy hétre sütöttek kenyeret, és azt tartották: „rendes asszony szombaton süt, hétfőn mos” (Hódmezővásárhely). Így vasárnap mindig friss kenyeret tehettek az ünnepi asztalra. A kenyér megszegése a házigazda feladata, aki katolikus vidékeken az aljára keresztet rajzolt.
Kelt tésztából készült a kalács is, elsősorban ünnepre és más kiemelkedő alkalmakra. A legfinomabb lisztből, tejjel, cukorral, esetleg tojással gyúrják, és úgy kelesztik.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/86.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Keny%C3%A9r_%C3%A9s_s%C3%B3
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-290.html
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-290.html
