A Bábakalács Bábszínház hagyományokból építkező, korunknak szóló előadásai különleges élményt nyújtanak a kicsiknek és szüleiknek egyaránt. A karácsonyi időszakban főként a Nyiss kaput, Angyal! című betlehemes előadást láthatjuk a társulattól. Előadás után beszélgettem a társulat két tagjával: Szluka Judittal ( Sz J.) és Tóth Anitával (T.A.).
A képen egyik beszélgetőtársam, Szluka Judit.
- Mióta létezik a Bábakalács bábszínház?
Sz, J. - 1999-ben alakult meg az együttes, de előtte már dolgoztunk együtt. Mindannyian a kecskeméti Ciróka Bábszínház tagjai voltunk, onnan váltunk ki. A Ciróka igen jó iskola volt, neves mesterektől tanultunk úgy, hogy azonnal a gyakorlatban is alkalmazhattuk az ismereteket, komoly színészi feladatokat kaptunk. Miután elköltöztünk Kecskemétről Pest környékére, két cirókás társammal, Tóth Anitával és Fekete Anettával szabadúszók lettünk, s magán bábszínházat alapítottunk
- Honnan a név?
Sz, J.- Az első előadásunk a Jambóza bábcirkusz volt, melyet egyébként még mindig nagy örömmel játszunk. Abban minden szereplőnek szép beszélő növény neve van. Akkor fedeztük fel a bábakalácsot is, és, akkor jött az ötlet: legyen Bábakalács a társulatunk neve!
- Találó név.
Sz. J.- Szerintünk is, mert benne van a bábozás meg a vidámság is, varázslat és nőiség is, hiszen mi mind a hárman nők vagyunk, női szemszögből látjuk a világot. Az, hogy „ Játék a kenyere, báb a kalácsa!” azóta is a mottónk.
- A bábakalács egy szép mezei virág. Nincs ebből félreértés?
Sz. J.- Hegyvidéki gyógynövény, gyógyít, ahogy mi is azt tesszük a magunk módján. Néha van félreértés is, de nem a növény miatt. Nevünk alapján többször úgy hitték, hogy mézes bábosok vagyunk. Ebből jött az ötlet, hogy akár mézeskalács-sütödét is működtethetnénk. Faragott ütőfákkal, mézkóstolóval is készülünk, együtt gyúrjuk, szaggatjuk, sütjük az illatos süteményeket a gyerekekkel.
- Hány tagot számlál a Bábakalács?
T.A.- Hárman vagyunk, de ez nem ilyen egyszerű. A Nyiss kaput, Angyal! című előadásunk három szereplős, de csak ketten vagyunk az együttes tagjai. A harmadik szereplő énekes, a dalnak pedig kiemelt szerepe van ebben a műsorban. De van olyan műsorunk, ami egy személyes előadás. Az együttes harmadik tagja Fekete Anetta díszlettervező.
- A Nyiss kaput, Angyal! gyerekelőadás?
Sz. J:- Manapság a bábszínházi előadások főként gyerekeknek szólnak, de régen ez nem így volt. A karácsonyi előadásunkat kizárólag különböző betlehemes játékokból szerkesztettük meg. Ezek a játékokat annak idején főként felnőtteknek játszották. Ma mi annak örülünk, ha felnőtt és gyermek nézőinknek is élményt tudunk nyújtani. Az előadások megalkotásakor erre kifejezetten törekszünk. Egy jó előadás univerzális, mindenkire másképpen hat, de hat. A minap 90 óvodásnak báboztunk. Kicsit tartottunk tőle, hogy mi lesz, nem lesz a közelben felnőtt, aki esetleg segít menet közben értelmezni dolgokat, de igazán jól sikerült az előadás. Az ovisok akkor nevettek, mikor annak helye volt- pedig kicsikét vaskos népi humor jellemzi a betlehemes játékokat, nem is kifejezetten gyerekeknek szóló humor ez. Aztán pedig elcsöndesedve figyeltek, mikor komolyabb rész következett. Figyelni kell arra, hogy a kicsi gyerek is végig bírja nézni, és ezt örömmel tegye.
- Hogyan lehet ezt elérni?
T.A.: - Csak néhány dolgot említek: rövid, pörgős jeleneteknek kell lenniük a darabban, a dal, a hangszeres kíséret is segít ebben. Mivel a Nyiss kaput, Angyal! szövege nem kifejezetten gyerekek számára íródott, a játékmóddal, a képi világgal tudunk nekik segíteni, hogy megértsék, amit látnak. Le lehet kötni a mai gyerekeket is, különben meg életkori sajátosság, hogy hosszan nem tudnak egyetlen dologra figyelni.
- Milyen képességekkel kell bírnia egy sikeres bábművésznek?
Sz.J.- Egy bábművésznek tudnia kell mindazt, amit egy színésznek. A dolgot cifrázza, hogy a bábos jellemzően nem a saját testével adja elő a szerepet, hanem ehhez egy tárgyat használ. A bábművésznek gyakran egy előadáson több szerepet is el kell játszania,erre képesnek kell lennie.
-A színésznek eszköze a mimika.
Sz.J.- Igen, a bábnak nincsen mimikája, a bábosnak kell alkalmazkodnia az eszközéhez. Gesztusok helyett a báb mozgatásával ugyanaz kifejezhető.
- Az előadáson Önök élőben is megjelennek.
Sz.J.- Ez is szakmai kihívás. Ilyen esetekben alaposan ki kell dolgozni a báb és élő ember viszonyát. A bábművész képességei közé tartozik még a ritmusérzék, az improvizációs készség. Fontos, hogy ismerje a bábjáték különleges nyelvezetét. Nagy segítség, ha konyít a koreográfiához, a dramaturgiához, a rendezéshez. Segít, ha jó vizuális képzelő ereje van. Mivel a szabadúszók saját maguk menedzselik a társulatukat, így üzleti képességekkel is rendelkezniük kell. Ez persze az ember személyiségének egész más szelete, mint az alkotóművészi.
-Lehet versenyezni a képernyő népszerűségével?
Sz J.- Lehet, de még mennyire, hogy lehet! Az élő játék, ami előttünk, velünk történik, igazán különleges élményt ad. Többdimenziós, valódi, a szemük előtt születik meg, megkockáztatom: a képernyőnél sokkal erőteljesebben hat. Érzékelni kell persze, hogy az adott közönség mennyit bír.
- Hogyan lehet előadás közben a közönségre reagálni, amikor kötött a szöveg és a bábok mozgása?
Sz. J.- Például a tempóval. Érdekes, hogy ha zaklatottabb a közönség, nem biztos, hogy gyorsabban kell játszani. Van, hogy pont le kell lassítani, csendesedni, s ez visszahat a hallgatóságra. Időt kell hagyni a hallgatóságnak, hogy belekerüljön a történetbe. De ez nem szabály, lehet, hogy az ellenkezője a célravezető. Recept erre sincs, és mindig az adott helyzetet kell megoldani. Porondon a bolondom című némajátékos, bolondos előadásunkban még szöveg sincs, a játék intenzitásán múlik minden. Kicsiknek és nagyoknak is másként játsszuk az előadásokat.
- Ha létrejön egy előadás, akkor az onnantól végleges változat?
T.A.- Nem. Menet közben, „élesben” sok minden alakul még. Évek alatt folyamatosan csiszolódnak a műsoraink. Nagyon örülünk, hogy ezt megengedhetjük magunknak. A Nyiss kaput, Angyal! szövege például sokat rövidült, tömörebb lett az eltelt évek alatt. Így alakult ki a most látott előadás. Minden évben mikor újra kezdjük próbálni, kicsit változtatunk az előadáson.
-A Nyiss kaput, Angyal! kifejezetten intim hangulatú produkció.
Sz. J.- Érdekes, hogy ezt mondja. Amikor megalakultunk, nagyon különböztünk az akkoriban működő független bábszínházaktól, lehet ennek egyik oka, hogy ez egy tisztán női csapat, nem tudom. Megértettük, hogy nincs értelme hasonulni a többiekhez, azt adjuk, amit amúgy is tudunk: a saját személyiségünket. A Nyiss kaput, Angyal!például betlehemes játékokból épül fel, melyeket többségében férfiak adtak elő. Volt ugyan bölcsőcske játék is, amelyben a női szereplők voltak túlsúlyban, de az azért kevésbé volt elterjedt. Mi létrehoztunk egy olyan betlehemes előadást, ami a mi interpellációnkban is hiteles lehet, ez az egyik oka, hogy angyalokként szerepelünk benne. Úgy játsszuk az autentikus szövegekből összegyúrt műsort, hogy a hagyományt kicsit magunkra alakítottuk. Az előadásunk végén van az a rész, amelyben Heródest lefejezik. Eredetileg csupán ez volt bábjáték, a többit nem bábelőadásként adták elő.
- Nagyon virtuóz bábtechnikákat láthatunk az előadásban.
Sz. J.- Ebben a játékban az a virtuóz, hogy bár nagyon egyszerű bábokkal játszunk, de rengeteg szereplővel, amit csak ketten keltünk életre. Nem is nagyon látjuk, hogy mi történik a színpadon meg a nézőtéren, hiszen előttünk van egy fal apró csillagocskákkal, azokon át kukucskálva látunk valami keveset . A betlehem alján vájatok vannak. Azokban mozgatjuk a figurákat. Előre ki kellett találni, hogy milyen utat járhatnak be a bábok, ezen utólag már nem egyszerű változtatni. Ráadásul, mivel mi mozgatók nem tudunk játék közben helyet változtatni, a bábokat egymás kezéből vesszük át, miközben a hangjuk állandó marad, így mindig nagyon kell figyelni egymásra. Mivel a bábok többsége egyszerű botokból áll, meg kellett találni azokat a mozgatásformákat, amiktől mégis olyanok, mintha élnének. Praktikusak ezek az egyszerű bábok, nincs semmi, ami meghibásodjon rajtuk. Józsefet és Máriát viszont marionettbábokkal jelenítjük meg.
-Az közismerten igen bonyolult.
Sz. J.- Bonyolultak tűnik, de higgye el, ez a fajta marionett nem bonyolult. A bábtechnikát mindig annak alapján választjuk meg, hogy mit kíván meg a darab, hogyan lesz a legkifejezőbb. Józsefet és Máriát az angyalok felülről mozgatják és a marionett-technikából adódóan ezt a nézők is láthatják. Az sem baj, ha ez a nézőben nem tudatosul, ha úgy megy el az előadás végén, hogy azt kereknek érzi, az egy kicsit ettől is lehet.
- Nagyon szépek a bábok a díszlettel egyetemben.
T.A.:- A díszlet praktikus is a szépsége mellett. Tetejét leszedjük, oldalát behajtjuk, és már bele is fér egy személyautó csomagtartójába. Az ügyes kis szerkezet egyébként a tinnyei kétszintes betlehem művészi továbbgondolása, a végeredményt Grosschmid Erik bábtervezőnek köszönhetjük.
A képen az eredeti tinnyei betlehem látható:
-Általában saját maguk készítik a bábokat és a díszleteket?
Sz. J.- Nagyon sok bábunkat a társulatunk harmadik tagja, Fekete Anetta készíti, de a Nyiss kaput, Angyal! előadás bábjaiban a mi kettőnk keze munkája is benne van. A három napkeleti bölcs köpenyét én varrtam ki apró gyöngyökkel. Jellemzően azért készíttetjük a bábjainkat. Ha nem Anetta dolgozik rajtuk, akkor más bábtervezőt kérünk fel. Ekkor közösen tervezzük meg az előadás képi világát.
- Hogyan alakulnak ki az előadások?
T.A.- Mindig máshogy, a helyzet, az ihlet hozza, hogy hogyan. Az előadásaink is sokfélék, harsányan bohóckodni is szeretünk! Igen érdekes egyszemélyes játék A szomorú királykisasszony című előadásunk.
- Honnan jött az egyszemélyes előadás ötlete?
T.A.- Régóta szerettem volna papírszínházat, ami egy óriási lapozgatható képeskönyv mozgatható figurákkal. Ennek megfelelően választottam ki a mesét. Csak a tervezgetés úgy 3 hónapig tartott, s csak utána jött az előadás kidolgozása. Élő zenei kísérettel adom elő a mesét.
- Milyen más előadásaik vannak még?
Sz. J.-A Porondon a Bolondom beszéd nélküli zenés burleszk leginkább a némafilmek világát idézi meg és úgy szól életről-halálról, az élet más fontos kérdéseiről, hogy eközben a kicsik magukra ismernek a Bolond figurájában. A Grimm mesék verlliszóra című előadás a Jancsi és Juliska meg a Piroska és a farkas mesék szokatlan feldolgozása. Az előadás a családi bábszínházak hagyományát eleveníti fel. Ez az előadás legautentikusabban családi közegben tudna hatni a közönségre, például családi ünnepek alkalmával, születésnapokon, egyszerre harminc-negyven nézőnek. Kevés ilyen lehetőségünk van, így sajnos nem sokszor van alkalmunk bemutatni. Sajátos produkciónk a Bábakukucs, azaz „kandika színház. Ez egy vásári mutatvány, melyet szabadtéri rendezvényeken szoktuk bemutatni, akár télen is. Nagy örömünkre szerepeltünk már vele már a Mai Manó házbna is egy fotótörténeti kiállítás alkalmával, hiszen a mi Bábakukucsunk ihletője, a kandika láda, azaz a „Guckkasten” egy igazi optikai érdekesség volt a maga korában. A szomorú királykisasszonyról már szóltunk, és a karácsonyi előadásunkról is. Örülünk, hogy még mindig játsszuk a Jambóza bábcirkuszt, amely az első előadásunk volt. Új a repertoárunkban az Offreusz, a nagyerejű, mely Szent Kristóf kalandjait beszéli el. Ezek mellett működik a mézeskalács-sütödénk is.
A képen Offreusz, a nagyerejű látható.
- Hogyan fogjanak a szülők, nevelők a bábozáshoz?
Sz. J - A bábnak varázsereje van, s így közvetítő lehet a szülő és gyerek között. Tudja a gyerek, hogy nem önálló élőlény, hogy a szülő is ott van a háttérben, mégis önálló lényként kezeli. Ha a szeretetre méltó báb közvetíti a szülő akaratát, bármit el lehet érni a gyereknél. Ezzel a lehetőséggel persze felelősséggel szabad élni. A bábot gyerek is felhúzza olykor a kezére, de igazán azt szereti, ha a szülő, a nevelő kelti életre. ne a nevelési cél domináljon ilyenkor. Sok mókára, közös nevetésre, a nap átgondolására, a gyereket nyomasztó gondok megbeszélésére ad lehetőséget. Sokkal előbb megnyílik a kisgyerek a bábnak, mint a szülői kérdezősködésnek. Nagy kincs egy családban egy ilyen báb-barát, meg kell becsülni. Nem kell feltétlenül figyelni a helyes technikára, hangra, csak arra, hogy legyen szeretetre méltó, és tudjon a gyerekkel együtt nevetni. És ne neveljen örökké.
A másik a közös bábelőadás létrehozása. Amikor együtt játszunk a gyerekkel. Itt sem a tökéletességre kell törekedni, hanem az együtt töltött időre. Az a jó, ha a bábok, a díszletek közösen készülnek, a legegyszerűbb megoldásokkal, akár rögtönzött bábokkal, amik esetleg csak egy-két előadást bírnak ki. Majd legközelebb készülnek újak. Érdemes mindenféle technikát kipróbálni, nem kell ragaszkodni a megszokott kesztyűs játékhoz. Nagyon jó asztali-báb megoldások vannak, használhatunk terményeket, lehet készíteni papírszínházat, árnyszínházat, egyszerű felülről mozgatott figurákat, nem merem kimondani, hogy marionetteket. Egy ilyen közös alkotófolyamat során rengeteg mindent megtanul a gyerek. Nem baj, ha kilóg a feje a parván mögül, persze, hiszen látni szeretné, hogy a közönsége elég jól szórakozik-e. Ezért is szerencsés, ha nem elbújós bábjátékot játszunk, de persze erre nincsen szabály,vannak gyerekek, akiknek ez kifejezetten jót tesz. És persze nagyon élvezik azt a varázslatot, amikor valóban láthatatlan a mozgató. Játsszon akár szülő a gyerekeknek, akár gyerek a szülőnek, akár közösen valaki másnak, családi körben minden megengedett, csak jó legyen a móka, hiszen ez a legfontosabb. A karácsonyi együttlét erre nagyon jó alkalom, érdemes kipróbálni. Persze, ha egy pedagógus színpadképes, közönségképes előadást szeretne gyerekekkel létrehozni, akkor az egy másik helyzet.
-Van kedvenc előadásuk?
Sz. J.- Mindegyik a szívünk csücske, mindegyik más miatt az. Amit elmondtunk, abból látható, önkéntelenül is a hagyományból építkezünk, de közben kifejezetten izgatnak minket azok a határterületek, amiben meg lehet találni a közös nevezőt a bábos műfajjal. Alapvető, hogy soha nem másolunk. Helyette mindig továbbgondoljuk, és magunkra szabjuk az eredeti forrásokat.
-Mikor mondható késznek egy előadás?
T.A.- Általában a határidők szabják meg, hogy mikor kell kiállni a produkcióval, de az előadás folyamatosan változik, alakul. Nem mindig akkor kerül közönség elé, mikor szerintünk már kész. A közönséggel csiszolódik ki az előadás, olyan hogy teljesen kész előadás, talán nincs is. Olyan egy előadás, mint egy ház, folyton alakít rajta az ember.
- Milyen terveik vannak?
Sz .J.- Szeretnénk egy olyan előadást, ami főként időseknek szól, az előadás szereplői is idős hölgyek lennének, de nem szeretnénk semmiféle súlyos problémákat taglaló, mély mondanivalóval bíró drámát létrehozni, egyszerűen szórakoztatni szeretnénk. Sok éneket tervezünk bele, mivel nagyon szeretünk énekelni. Sok más elképzelésünk is van, meglátjuk, melyiket sikerül előbb megvalósítani. Szerencsére magunkon kívül senki más nem hajthat minket.
- A gyerekek szórakoztatására ma már rengeteg produkció alakult ki. Hogyan lehet érvényesülni ebben a versenyben?
Sz .J.- Nem könnyen, főleg, úgy, hogy a minőséghez mindenképpen ragaszkodunk. A díszleteink, bábjaink aprólékosan kidolgozottak és kis méterűek. Ennek megvan az a hátránya, hogy nem tudunk egyszerre 500 gyereket lekötni, mert a nézők fele nem látna semmit sem egy ilyen előadáson. Efféle felkéréseket vagy nem vállalunk el, vagy inkább kétszer, háromszor játsszuk el az előadást, de a minőség rovására semmi sem mehet. A szakmai szintből nézőink iránti tiszteletből sem engedünk.
Tánczos Erzsébet írása
December 24. - Ádám és Éva napja, más néven karácsony szombatja, vagy karácsony böjtje. 
Érdekes az egyes ételek jelentése: karácsonyi étkek a lencse, a hal, és valami mákos étel, ami sok helyen a mákos bobajka. ( Receptje például : ww.mindmegette.hu/makos-bobajka.recept, e bejegyzés alján megtalálható). Ez azért van így mert a mák és a lencse nem más, mint a pénz szimbolikus megidézése. Fogyasszuk bátran, hátha segít! A karácsonyi asztalon elengedhetetlen a sertéshús, mert a szaporaság jelképe és bőségvarázsló étel. 
A regös ének általában az alábbi részekből áll:
A MÁKOS BOBAJKA HAGYOMÁNYOS KARÁCSONY ESTI ÉDESSÉG:
Ősi bevált kedvenc a csipke, más néven hecsedli vagy gyepűrózsa teája:
Gyakori növény ez a fagyöngyfélékhez tartozó félélősködő. Sárga bogyói szépen díszítenek, s bár nem örökzöld mint a fagyöngy, gyakran kötik egy csokorba ezt a kétféle növényt.
Mivel közeledünk a
A téli napfordulat ünnepköre, mely András napjától farsang farkáig tart, jóval hosszabbra nyúlik , mint a nyári napforduló ünnepi időszaka. Azért, mert a természet télen pihen, s nyugalomban van az is, akit munkája a természethez köt. Ráérősen ünnepel, de figyelme már a következő évi termés és az állatszaporodás körül jár. Ennek érdekében próbálja megtenni ami hatalmában áll, s megnyerni a természet erőit. Csoda-e tehát, ha az egyház elfogadta a napfordulók pogány külsőségekkel való ünneplését , de azokat saját tartalommal és jelentéssel töltötte meg?
Karl von Tubeuf megállapítása nemcsak stílusos, de igaz is: „Ezen a növényen semmi se normális!” A fagyöngynek igen sok különc tulajdonsága van!
Terjesztésében a madarak szerepe elengedhetetlen. Az érett bogyókban egy-két zöld színű, mag érik meg. Ahhoz, hogy a magvak kicsírázzanak fontos, hogy a madarak elfogyasszák a bogyókat . A csőrüket az „ étkezés” végeztével a faághoz dörzsölik,. Így tudnak megszabadulni, ragacsos maradéktól- ezzel odaragasztják a magot a fa ágához, ahol az lehetőséget kap az életre.
Manapság több fagyöngyöt láthatunk a téli időszakban mint valaha. Miért van ez így?
Íme néhány legenda a fagyöngyről :
Az emberek már az ősidőkben is mágikus erőt tulajdonítottak az örökzöldeknek. Ez elég érthető, egyszerűen nem haltak meg minden évben. Úgy hitték, hogy az örökzöldek meg is tudnak védeni bennünket a téli napforduló idején kiszabaduló gonosz szellemektől.
Tény, hogy már 7 éve a fehér virágú változata Magyarországon is drognak számít. Azóta szabadon csak a lilás-rózsaszínes virágú termeszthető. De az igen.
Magja olyan kulináris örömök forrása, mint a mákos guba vagy a bejgli. A mákmag kedvelt élelmiszer. Jó minőségű olajtartalma miatt étolajat is nyernek belőle, mely az olívaolajjal egyenértékű élelmiszer. A mákszemekből kinyert halványsárga olaj sokoldalúan felhasználható. Segít megelőzni a csontritkulást is.
A mákmag ártalmatlan és egészséges élelmiszer, s bizony, már a görög és római birodalomban is élvezték jó ízét. Ők mézzel ízesítve fogyasztották. Jelentős mennyiségben csak a kelet-európai konyha használja. Nálunk régóta ismert növény. Elterjedtségét mutatja, hogy nyelvünkben számos szókép kapcsolódik a mákhoz: a bódító, mérgező italt, sőt átvitt értelemben minden "narkotikumot" mákonynak neveztek; a mákszem a kicsinyég mértéke, pernahajder embert "jó mákvirágnak " nevezzük LEGINKÁBB PEDIG:HA MÁKUNK VAN, AKKOR SZERENCSÉSEK VAGYUNK!
A narkotikumok a mák tejnedvében találhatóak, ebből sok fontos gyógyszer készül..Ám pont ez a tejnedv árnyékolja be a növény jóhírét. A beszáradt tejnedv ugyanis maga az ópium, ebből nyerik ki a morfint. Hogy a száraz mákgubóból is ki lehet nyerni a hatóanyagot, az Kabay János érdeme, ő dolgozott ki erre eljárást. A máktea talán a legrégebbi ópiát azaz "mákony" – már a neve is beszédes. A mákteától különben már az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában is bódultak, Kínában pedig legalább négyezer éve isznak a mákteát és szívják az ópiumot. A mákos tésztával sokkal jobban járnának! A máktea helyett javaslom a gyümölcsteákat, van is ilyen blogbejegyzésem. A népi gyógyászatban a „nehéz eset” csecsemőket „nyugtatták” a zöld terméstok teájával, hát elég elmerengőek is lettek tőle a kölkök egész életükre. Míg nekünk a mák a mákos tésztát juttatja eszünkbe, a többi országban az ópiumot és a morfiumot.
FONTOS: Sem saját ünnep előtti stresszünk, sem a főnök vagy a rigolyás rokon feszültségének kezelésére ( szerencsére) nem alkalmas a mákos beigli vagy a mákos guba ! Mire a mag beérik, a kábító hatású anyagok , hála az égnek, eltűnnek belőle:a darált és megsütött mák az eredeti koncentrációnak csupán 3%-át tartalmazza Ha a főnök testtömegének többszöröse mennyiségű beiglit meg is eszik – te jó ég, hogy fog kinézni utána - ki fog ennyi sütit keleszteni meg dagasztani? Stresszoldás beiglivel mégis lehetséges a kényeztető íz miatt, de óvakodjunk a túlzott kalória beviteltől. Az elhízás újabb stressz tényező!
Önmagában a mák elég száraz, ezért adjunk hozzá lazító anyagot. Hagyományosan reszelt almával, forró tejjel vagy tökkel vegyítik. Ettől puhábbá, krémessé válik. Számos étel készíthető belőle, például magyar különlegesség a beigli vagy a mákos guba, mákos tészta, rétes, fagylalt, palacsinta töltelék, tészta és számos más étel alkotóeleme.