Novembert Szent András havának nevezik a népi kalendáriumban ( Enyészet hava is, persze, de az olyan lehangoló, nem?)
András " bezárja a hegedűtokot", véget vet a kisfarsangi mulatozásnak. Ugyanakkor András napja a disznóvágások kezdete, s a házassági varázslások ideje is!
Szent András életéről roppant keveset tudunk. Biztosnak látszik, hogy Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait a hagyomány szerint nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek azt a vasúti átjáróknál látható formát.
ANDRÁS - NAPI SZOKÁSOK:
Szent András népszerűsége a néphagyományban névünnepének naptári helyéből származik.
András nap ugyanis az adventi időszaknak, illetőleg az egyházi évnek kezdete. A téli napfordulat közelébe esik, emiatt igazán alkalmas mindenféle bűbájosságra, leginkább pedig az eladó leányok szerelmi praktikáira. ( És a legények, hol itt az esélyegyenlőség?)
András naphoz legalább annyi néphagyomány kötődik, mint a Katalinhoz.
Andrást termőnapként is emlegetik - van összefüggés a házassági varázslatokkal. Ezen a napon ültették a fákat, párosították a disznókat...
András napján ( amint Katalin napján is) házasságjóslással foglalkozott minden érintett személy. András és Katalin élettörténetében ugyan bajos olyat találni, ami a házassággal kapcsolatos. Alexandriai Szent Katalin szűzi élete és vértanúsága nem kecsegtet olyasmivel, ami a házasságra áhítozókat reménnyel tölthetné el.
Feltételezhetjük, hogy András és Katalin neve úgy került a házasság és szerelemvarázslatok közé, hogy ünnepük olyan pogány istenség emléknapjára esett, akinek bőven volt köze a szerelmi ügyekhez. (Így járt például az évet záró Szilveszter, Antal január 17-én, Bálint pedig február 14-én. Szent Iván ünnepe ( már az időpont miatt is) az ősi napfordulati szokások gyűjteménye lett.
A téli napforduló csakúgy mint a nyári, ősidők óta jóslások kedvező ideje. Ezért aztán "andrásoltak" dédanyáink, míg férjhez nem mentek. Én ezeket kihagytam, pedig némelyik igen jó móka lehet. Kár, hogy a legtöbb csak akkor érvényes, ha nem neveti el magát az ember lánya. A varázslás komoly dolog ugyanis.
Az alábbi szokást a fiúk is, lányok is előszeretettel próbálták ki, mivel az ifjakat is foglalkoztatta, hogy ki lesz a jövendőbelijük. 13 cédulára leány/ fiú neveket írtak, s Luca-napig egyet-egyet kivettek belőle. A megmaradt cetli tartalmazta a leendő házastárs nevét. ( Gondolom nem volt érvényes 13 lapra ugyanazt a keresztnevet vésni.)
Íme néhány András – napi varázslat, szokás, hiedelem:
Az alábbi szokást a fiúk is, lányok is előszeretettel próbálták ki, mivel az ifjakat is foglalkoztatta, hogy ki lesz a jövendőbelijük. 13 cédulára leány/ fiú neveket írtak, s Luca-napig egyet-egyet kivettek belőle. A megmaradt cetli tartalmazta a leendő házastárs nevét. ( Gondolom nem volt érvényes 13 lapra ugyanazt a keresztnevet vésni.)
A kedvencem:
András éjszakáján az eladó lánynak meg kell rugdosni a malacól ajtaját. Ahányat röffent erre a disznó, a leány annyi év múlva ment férjhez.
Ez lehetett a kíváncsi a legények kedvence:
András estéjén a leány kilenc galuskát főzött, betálalta az asztalra, kést, villát tett mellé. Aztán meztelenül kilencszer körülfutotta a házat úgy, hogy minden kör után benézett az ablakon. A kilencedik kör után ott látta leendő urát, amint vacsorázik.
A többi sem akármi:
András estéjén a leányok kendermagot szórtak, és közben ezt mondták: " András, neked kendermagot vetek... András, neked 'kendermagot vetek ... Mondd meg nekem kihez megyek?" Ezek után megálmodta az illető, hogyan fogják hívni a jövendőbelijét.
Néhol a lányok kendermagot szórtak szét a szoba közepén ( Na, eladó lányok, aztán elő a porszívóval!), és azt mondták: "András, neked kendermagot vetek. Adja Isten, hogy megtudjam, kivel nyűvöm fel?"Ezután a magot egy férfigatyával elboronálták, s ha közben nem nevettek, akkor éjjel álmukban kendert nyűttek, és leendő férjüket megláthatták. (Kölcse)
Másutt a kendermagvetés alkonyatkor történt. Több leány is összejött s , amikor besötétedett, kezükbe vették a kendermagot, kimentek az udvaron lévő favágó tőkéhez. Itt mindenki elszórta a kendermagot, miközben mondta: 'András, András, kendert vetek. Adja Isten, hogy megtudjam kivel nyüvöm fel.' Amikor elszórták a magot, kezükbe vettek egy szennyes (!) férfi gatyát, s azzal beboronálták. Ha többen voltak a lányok, mindenkinek kellett fogni a gatyát. Ha magvetés és boronálás ideje alatt nem kacagtak( biztos nem bírnám ki nevetés nélkül, s többet nem is hívnának engem), éjjel álmukban a komoly leányok meglátták jövendőbelijüket.
Néhol a lányok sóba tettek néhány vöröshagymát. Minden hagymának férfinevet adtak, s megjelölték, melyik hagyma melyik nevű. Olyan nevű lett a leány vőlegénye, amilyen a legkorábban nedvet eresztő hagyma neve volt. András napját, ha megböjtölte a leány, reggel, délben és este csupán egy-egy szem búzát evett egy pohár vízzel leöblítve, álmában megjelent majdani férje.
András napján csaknem mindenütt böjtöltek a lányok, hogy megtudják, ki lesz a férjük. Rigmust is mondtak: Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.
Zsobokon e zen a napon a lányok sok almát ettek. Ha közben olyant találtak, amiben kilenc mag volt, gondosan papírba göngyölték, este a fejük alá tették, hogy megálmodják, ki lesz a férjük.
A felsőmocsoládi lányok kartonpapírból csillagot vágtak ki, melynek sarkaira férfineveket írtak. Este lefekvéskor 77-szer megforgatták párnájukat. A forgatás alatt tilos volt nevetni ( na, már megint ez a komolyság, de nehéz is lehetett). Majd a csillag egyik ágát behunyt szemmel behajtották. Másnap megnézték, milyen név szerepelt alatta, s olyan nevű lesz a férje.
Másutt az eladó sorban lévő lány sok-sok legény nevét felírta cédulákra, éjjel a feje alá tette. Ébredés után találomra kihúzott egy cédulát, az lett a férje, akinek a nevét olvasta.
András napján 7-féle fűből teát főzött a kíváncsi lány ( Sajnos a receptet nem találtam sehol, aki tudja, ossza meg velem). A teát az ágya alá tette hűlni, de közben hétszer megforgatta. Amikor kihűlt, megitta, akivel álmodott, az lett a férje.
Tökölön a leányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét, s közben kötényüket a lehulló szalma alá tartották. Úgy vélték, ha közben búzaszál is esett a köténybe, akkor gazdalegényt-, ha rozs-szál, akkor zsellérlegényt kap férjnek.
Ugyanott más is volt szokásban: a lányok rossz kanálban ólmot olvasztottak és egy régi kulcs fülén át a vízbe öntötték. A vízben meghűlt ólom, különféle figurákat mutatott, amiből leendő férjük mesterségére következtettek.
Sok hasonló van még, ez csak egy válogatás.
A farkashoz elűzését is praktikákkal igyekeztek hatásossá tenni:
András napján farkas ellen fokhagymát kentek az ajtókra, kapukra és homlokukra.
A házban lévő összes ollót, és eltették. Úgy hitték, hogy a farkas ekkor nem viszi el a juhokat, mert ezzel a technikával a farkas száját is összezárják.
Görög katolikus falvakban az András nevűeket úgy köszöntik, hogy ablakukra egy marék búzát szórnak. Ezt nevezik andráshányásnak.
A Maros-parti öregek kimentek a víz partjára, vágtak egy fűzvesszőt és leszúrták a földbe. Leültek és megvárták a napkeltét. Ha úgy találták, hogy a víz feljebb áztatta a vesszőket, mint amikor leszúrták, akkor tavaszra áradást, árvizet vártak.
Disznóölő András:
A disznóvágások ideje is ekkor kezdődik, s karácsonyra már elkészül a füstölt hús. Már általában elég hideg van a "disznóságok" eltartásához. Sokfelé disznóölő Szent András néven emlegetik ezt a napot. Megkezdődtek a disznótoros összejövetelek. A Kiskunságban a disznótor estéjén kántáló gyerekeket fogadtak a háziak az asztal körül. A kisfiúk a disznó nevében elmondták annak életútját, cserében kis útravalót kaptak. Hasonló szokás, a nyársdugás Somogyban dívott. A legények, gyerekekegy nyársat készítettek (általában kökény- vagy akácfaágból), vacsora idején a gazda ajtajához dobták. A nyársvers kóstolót kért a „messziről jött vándorok számára”. Ha nem adták, még egy nyársat dobtak az ajtónak, ezen már durvább, csúfolóbb rigmusok voltak. A nyársat disznóölési finomságokkal pakolták meg, a hurkán, kolbászon kívül egy zacskóba töpörtyűt, kenyeret, nagy fej vöröshagymát, savanyú uborkát is tettek rá. A nyársdugók észrevétlenül vitték el az ajtó elé kitett nyársat. Ha a gazdának sikerült meglesni a nyársdugókat, „megfogták a legényeket, és bevitték vacsorázni házukba.”
Advent kezdete:
Az András körüli napokra esik Advent első vasárnapja, a karácsonyi négyhetes előkészület kezdőnapja. Ilyenkor tilos volt a zajos mulatság, a tánc, a lakodalom. A katolikus egyházban a hajnali misék, a roráték ideje. Advent időszaka az ünnepre való testi és lelki felkészülés ideje volt - a helyén volt a világ. Advent négy hete alatt készültek fel a betlehemesek. Ekkor jártak az ostyahordó gyerekek: kántortanító az iskolás gyerekekkel küldött megfelelő számú ostyát minden család számára, amelynek fejében azok babot, lencsét, lisztet, kolbászt küldtek neki. Így adakoztak a vékony pénzű tanítónak abból a kevésből amijük volt.
Advent első vasárnapjával új egyházi év kezdődik.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/172.html#178
http://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1s-nap
http://octo.blog.hu/2010/11/01/szent_andras_hava_november_1
http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/12/a-disznooles-es-disznotor-szegedi.html
http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2013/01/29/a-nyarsdugas-kopp-aztan-hopp_4827.html
GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat
Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó
