"Az ünnep azé, aki várja." (Szabó T. Anna)
Az advent szó latin eredetű, a megérkezést jelentő adventus szóból ered.
Az ünnepet megelőző várakozás, felkészülés időszaka.
MIKOR KEZDŐDIK AZ ADVENT?
Az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hét ez az időszak. Kezdete november 30-a vagy a hozzá legközelebbi vasárnap. Karácsonyig tart.
MIÓTA LÉTEZIK AZ ADVENTI IDŐSZAK?
Az 5. század óta tartják. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el, a kezdetektől összetartozik a két fogalom: karácsony és advent, a felkészülés és az ünneplés. Eleinte négy, később öt hétnyi időszak volt. VII. Gergely pápa rendelte el a négy vasárnapból álló időszakot.
Az adventi időszakban lakodalmat, zajos mulatságot nem tartottak - akárcsak nagyböjtben. 1611-ben a nagyszombati zsinat meg is tiltotta advent első vasárnapjától vízkeresztig az esküvők, zajos mulatságok tartását. A korábban kialakult nagyböjthöz hasonló bűnbánati és készületi időszak volt az advent, de nem olyan szigorú, mint a nagyböjt. Az adventi böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.
Az advent az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka, az ünnepei előkészület lelki jellegére helyezte a hangsúlyt a kor, melyben az advent szokása kialakult. Szent idő: a várakozás és a reménykedés ideje. Magyarországon a Messiást váró hangulat alapja a hajnali roráte volt . Magyar hagyomány ugyanis a roráte, melyet angyali vagy aranyos misének is nevezték.
MILYEN ŐSI SZOKÁSOK KAPCSOLÓDNAK EHHEZ AZ IDŐSZAKHOZ?
Mint minden ünnephez, az adventhez is kapcsolódtak kereszténység előtti varázslatok, főként a szerelmi varázslásokat kell megemlíteni. Egy példa: ha egy eladó sorban levő leány hajnalban, a mise előtt három pici darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején számíthatott arra, hogy bekötik a fejét ( a kötéllel együtt?).
Milyen gyakran kellett vajon új harangkötelet venni? Roráte előtt jártak a boszorkányok, ezért ólat, istállót be kellett zárni még a harangozás előtt.
Advent időszakához kapcsolódóan sok szép népi szokást ismerünk. Ilyen a Szállást keres a Szentcsalád vagy szentcsalád járás azaz szentcsaládkilenced. Ez a szertartás a karácsonyi ünnep előtt kilenc napon át ismétlődik .A szálláskereső szent család tiszteletére kilenc család összeáll, hogy december 15-től karácsony estéig naponta felváltva a szent családot ábrázoló képnek szállást adjanak, s imádkoznak. A szokás Szlovéniában is él: a család ott is ünnepélyesen várja Mária szobrát. Más helyeken az ikon házról házra jár. Fogadására a család kimeszeli, kitakarítja a házat, előző napon böjtöt tart.
MIÓTA KÖTÜNK ADVENTI KOSZORÚT?
A koszorúkötés igen régi szokás. Már a régi görögök is, mondhatjuk, hiszen Zeuszt tölgylombbal, Apollónt babérkoszorúval, Démétert búzakalászokkal, Dionüszoszt természetesen szőlőkoszorúval ékesítették az antik világban, de már az óegyiptomiaknál is az istenek szenteltség jelképe volt a koszorú.
A magyar néphagyományban Szent Iván napján virágokból kötöttek koszorút. Az aratás végeztével az aratókoszórúval köszönték meg a munkások, ha a gazda jól tartotta őket. A szüret végeztével szőlőből készült el a koszorú.
Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Láthatjuk, elég friss ez a hagyomány, és bizonyítja, hogy születnek új jó szokások! A leleményes hamburgi lelkész egy gigantikus fenyőkoszorút függesztett a plafonra. 24 gyertyát tett rá, ezzel utalt az ünnep valamennyi napjára.
Így nézhetett ki az "ötletgazda" Wichern evangélikus lelkész adventi koszorúja: vasárnapokra fehér, hétköznapokra piros gyertyák jutottak:
Mit jelentenek a koszorún a gyertyák?
A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).
Az adventi koszorút kezdetben német protestánsok készítették, majd Ausztriában a katolikus lakosság körében is is népszerűvé vált. Magyarországon is osztrák közreműködéssel került annyi más dologhoz hasonlóan. Hazánkban a rendszerváltás utáni években alakult ki az adventi koszorú hagyománya.
A kezdetekhez viszonyítva át is alakult, az ünnepi asztal ékessége lett, s a gyertyák száma négyre, az adventi vasárnapok számára csökkent. Eredetileg három lila és egy rózsaszín gyertya alkotja, de ma már számtalan stílusban készülnek adventi koszorúk.
Az ünnep nélkülözhetetlen szimbóluma lett, rengeteg változata létezik.
MIÓTA KÉSZÜLNEK ADVENTI NAPTÁRAK?
A fenti képen látható naptár igazi unikum, adventi szekrényke - Ament Éva népi iparművész bútorfestő alkotása.
Manapság közismertek az adventi naptárak, minden gyereknek " JÁR" egy. Nem volt ez mindig így, ez egy kifejezetten új szokás.
Honnan ered?
1851-ben egy kreatív édesanya, Lang asszony „találta fel“ az adventi naptárt. A kisfia ugyanis folyton azt kérdezgette , mikor lesz már végre karácsony. Az anya, hogy lecsillapítsa a kisfiút, kis dobozkákat készített számára, melyek mindegyikébe egy apró finomságot rejtett el. Minden nap egyet lehetett kibontani, megenni, s lehetett várni a másnapot.
Gyufás skatulyákból is készülhet
Egy kis lélekmelengető bölcsesség:
(részlet)
Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk. Persze, erről a várakozásról és erről a vágyódásról csak dadogva tudunk beszélni. Annál is inkább, mivel Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden egyéb súlyát és megosztottságát. És mégis, túl idő és tér vastörvényén, melynek – megszületvén Betlehemben – maga a teremtő Isten is készséggel és véghetetlen önátadással vetette alá magát. Ádvent idején mi arra várakozunk és az után vágyhatunk: ami megtörtént, és akit kétezer esztendeje jól-rosszul a kezünk között tartunk. Vágyódunk utána és várakozunk rá, azzal, hogy Isten beleszületett az időbe, módunkban áll kiemelkedni az időből.Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valójában mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosabban úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.
Tánczos Erzsébet
http://www.katolikus.hu/szentek2/SZENTEK/00000003.HTM
http://lexikon.katolikus.hu/S/szentcsal%C3%A1d-j%C3%A1r%C3%A1s.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Advent
