A királynéasszony káposztája ismertebb nevén a közönséges apróbojtorján, ugyanez a növény a patika apróbojtorján, hattyúfű, körömfű, de a koldustetű és az agrárnyom is.
Az apróbojtorján sok helyen fellelhető gyógynövényünk. Évelő, a rózsafélék családjába tartozik. Észak- és Közép-Európában sokfelé előfordul. Cserjés-füves helyeken, erdőszéleken, árokpartokon gyakran virít .
Lehet 30 cm-es, de 120 cm magasra is megnőhet. Ékessége sárga virágzata, mely kecses 20-30 cm hosszú füzér.
A hatóanyagot a növény szárított virágos, föld feletti része szolgáltatja. A "szaporodását" úgy oldja meg, hogy érett „tépőzáras”, termései horgas sörtékkel az állatok szőrébe ragadnak vagy ruhánkba, hajunkra tapadnak, így veti el magját. Akik gyerekként sok időt töltöttek a szabadban emlékeznek ezekre a magokra, mert általában ráragadtak a ruhájukra vagy a lányok hajába ragadt a fiúk ismerkedési praktikájának eredményeképpen.
Az apróbojtorján gyógynövény Az apróbojtorjánt a népi gyógyászatban régóta sikerrel használták, használják. Már a régi egyiptomiak is sikerrel használták. Elsősorban epe- és májbántalmakra, epekő-és epehólyaggyulladás gyógyítására kiváló. Összehúzó hatását kihasználva belső vérzések, bőrbetegségek és hasmenések gyógyírja volt. A kínai népgyógyászat féregűzőszerként is számon tartja.
Kutatások mára bebizonyították, hogy sárga virágja vérnyomáscsökkentő, gyulladáscsökkentő és antioxidáns.
A virág kivonatát samponok, hajszeszek készítésére is, torok- és szájöblögetőszerekben is alkalmazzák. A Bojtorján hatása a hajra és a fejbőrre
A bojtorjángyökér kivonatát a fejbőr korpásodásának és zsírosodásának meggátolására, illetve hajhullás csökkentésére használják. A kellemetlen tünetek enyhítésére bojtorjángyökér kivonatot tartalmazó sampon, hajbalzsam, hajszesz alkalmazható, s meg is szüntethetőek a fejbőrt és hajat érintő panaszok.
Festőnövényként is, a timsóval pácolt gyapjút sárgára, a krómmal pácoltat mustárszínűre színezi.
Mit gyűjtsünk és mikor, miképp?
A apróbojtorján erdők szélén, réteken, tisztásokon, valamint bokros élőhelyeken is megterem. Júniustól augusztusig virágzik, logikusan ekkor gyűjthető a virágja. Gyűjtésnél minél kevesebb szárrészt szedjünk le, s a szárról igyekezzünk lefosztani a leveleket. A begyűjtött virágot vékony rétegben árnyékos helyen szárítsuk.
De szerintem, ha kúraszerűen isszuk ( mint én), nem könnyű annyit gyűjteni, amennyi szükséges, úgyhogy a bolti tea is igen jó.
Teája kellemes ízű. Teakészítéshez egy teáskanálnyi mennyiség szárított növényt főzzünk forró vízben, vagy forrázzuk le két deciliter vízzel. Szűrjük le, naponta két-három alkalommal javasolják fogyasztását.
Jó tudni, hogy a növény cserzőanyag-tartalma magas, folyamatos használata székrekedést eredményez. Bőrbetegségek kezelésére is eredményesen használják, ekkor a fürdővízhez adják a főzetet.
Gyógytulajdonságai: összehúzó, epeműködést szabályzó és epehajtó, étvágyjavító, vizelethajtó, antibiotikus hatású és gyulladásgátló.
Gyógyászati felhasználásai: Fertőző hasmenésnél is igen hatékony, mivel helyileg úgy hat, mint az antibiotikum. Mérsékli a gyulladást és a kórokozókra is hat.
Emésztőszervi problémákra különösen jó, fokozza az epe működését, és a májméregtelenítő tevékenységét. Ha besűrűsödik az epeváladék, egyéb keserű gyógynövényekkel és borsmentával keverve teája eléri, hogy hígabb epe termelődjék a májban, ezáltal az epesavak nem tudnak kicsapódni, így nem képződik újabb epekő.
Vesehomok és vesekő megelőzésére egy csészével javasolt inni reggel éhgyomorra.
Énekesek, tanítók, színészek gyógynövényének is nevezik, mivel toroköblögetéssel segít a hangszálak gyulladásánál is. Az egyik legjobb gargarizáló szer a szájüregben előforduló sebek megszüntetésére. A száj- és toroknyálkahártya gyulladásait gyógyítja szájvíz formájában.
Nehezen gyógyuló sebek kezelésére, enyhe felületi bőrgyulladásoknál borogatásként, és makacs reumás betegségeknél fürdőkúrában is kiválóan alkalmas, mint kiegészítő kezelés.
Alkalmazzák a bőr enyhe felületi gyulladásaira, kelésekre.
Lábszárfekélyek és aranyéri bántalmaknál is segít, mivel nemcsak összehúzó és fertőtlenítő hatása van, hanem elősegíti a seb behegedését is.
Kamaszoknál segíti a pattanások gyógyulását, a hatásosságát növelni lehet libapimpófűvel vagy cickafarkfűvel vegyítve.
A apróbojtorján szárított leveleit fogyasztó teák készítésére is használják teakeverékben, állítólag vértisztító hatása is van.
LELKI BAJOK ENYHÍTŐJE: A következő lelki jelenségek esetén ajánlott az apróbojtorján rendszeres fogyasztása:
- Ha az ember nyugtalan - Ha a világ kellemetlen és ellenséges helynek tűnik. - Ha a sok a konfliktus - Ha drogfogyasztás vagy alkoholizmus felé csúszhat az ember, hogy a pszichés terheket elviselje.
Forrasztófű, nadálygyökér, madárgyökér, feketegyökér, csontgyógyír, sebgyógyír, falgyökér fekete nadálytő: ugyanaz a szerényen szép vadvirág, mely mintha titkolni akarná, hogy a növényvilág egyik elismert doktora. Ez a nagy múltra tekint visszatekintő gyógynövény megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében. Egy rakás csodás kép látható a növényről itt: http://terep-jaro.blogspot.hu/2014/09/a-fekete-nadalyto-ami-szines-egy.html
A növény dús, erőteljes, évelő szőrös szárakkal és levelekkel tárul elénk. Szépséges virága jellegzetes lilás-piros.. Tápanyag, talajnedvesség, fény tekintetében nagyon igényes. Vadon, folyóvizek partján árkokban és nedves réteken terem.
Angol neve comfrey, mely a latin „confirmá”-ból (megerősíteni) származik. Ebből kitűnik, hogy a fekete nadálytő a csontokkal, illetve a csontrendszerrel összefüggő betegségekre javasolt gyógynövény.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendő alternatív gyógyászatban igen előkelő helyet foglalnak el a fekete nadálytő kivonatának felhasználásával készült – elsősorban a mozgássérüléshez, ízületi és reumatikus elváltozásokhoz, betegségekhez társuló fájdalmak enyhítésére, a csonttörés utáni gyógyulási folyamat „felgyorsítására”, a túlterhelt izmok regenerálására használt – gyógytermékek.
Mire mindenre jó?
Gyulladásgátló, csontregeneráló, sebek gyógyulását elősegíti ez a növény. Csonttörések utáni kezelésre is kiváló, ezért nevezik forrasztófűnek is: a benne lévő anyagoktól szebben és gyorsabban forrnak össze a csontok. A növényben levő bizonyos allantoin nevű anyag segíti a csontok és csontszövetek regenerálódását. Hám és sejtképző hatásánál fogva serkenti a seb gyógyulását. A növény főzetével mosogassuk a kezelendő felületet, illetve áztassuk benne.
Különféle sebeknél, zúzódásoknál, húzódásoknál, gyulladásnál, használható eredményesen.
Felfekvések, aranyér elleni krémek alapanyaga.
A bőrgyógyászatban furunkulusok, visszérgyulladás esetén használják.
A népi gyógyászatbancsodatevő fűként emlegetett gyomnövényt egyébként nem csak borogatásra, külső kezelésekre használták. Elődeink, leveleinek konyhai feldolgozásával – úgy készítettek el, mint a spenótot.
DE!!! Belsőleg se főzeléknek, se gyógyszernek ne használja senki, mert ma már tudjuk, hogy rákkeltő hatású anyagot tartalmaz, ráadásul gátolhatja a szervezetben a vas és a B12-vitamin felszívódását. Szerencsére ezek az anyagok a bőrön keresztül egyáltalán nem szívódnak fel.
A fekete nadálytőnek a levele, de főképpen a gyökere tartalmaz gyógyító anyagokat.
A levele nyáron gyűjthető, levelének forrázata – fürdővízbe, arclemosóba téve – bőrlágyító hatású.
GYŰJTÉSE: Ágas-bogas gyökérzetét tavasszal gyűjtik, virágzás előtt. Később csak azoknak a növényeknek a gyökere használgató fel, amelyek virágos szárat még nem hajtottak.
A gyökereket külsőlegesen frissen és szárítva is használják.
A begyűjtött és megtisztított, szárításra váró gyökeret azonnal lereszelik, és lereszelten szárítják, mert különben kőkeménnyé válik. Jól levegőző helyen kiterítve szárítják, hogy minél rövidebb idő alatt megszáradjoon, mert a gyökér csak úgy őrzi meg belső fehéres színét.
A főzet elkészítéséhez kell egy csésze fekete nadálytő, melyet tegyük 2 liter vízbe és főzzük negyedórán keresztül. Ugyanennyi ideig hagyjuk állni, majd szűrjük le. Amikor a főzet már nem forró, akkor alkalmazzuk a felületen.
Törések, ütések nyoma, ficam, rándulás, zúzódás gyógyítója ez a fekete nadálytő lisztjéből készült péppel való borogatás
Ebben az esetben a fekete nadálytő lisztet egy kis tálkába kell tenni, forró vízzel és egy pár csepp olajjal péppé keverni. Ezt kell rákenni a kezelendő felületre, majd puha ruhával letakarva pár órát hagyjuk hatni. A pép könnyen leszedhető, utána a bőrt kenjük be fekete nadálytő kenőccsel.
Mire jó még a fekete nadálytő? Hatékony fájdalomcsillapító, így a fejfájás is kezelhető vele: a fájó, lüktető részt be kell dörzsölni.
„A földből termő búza: ÉLET Ezzel a szóval illetik, Mert ez a magja a kenyérnek. Ez is adomány. Isten adja Mint szorgalmunk gyümölcseit. Boldog, ki hálával fogadja.”
Dr. Bácsi Sándor: Az élet Kenyere (részlet)
A búzamag elvetésétől a búza learatásán át a kenyér morzsájáig minden mozzanat kiemelten fontos, meghatározott szokások, melyeknek betartásával a jó termést próbálták bebiztosítani. A magyar néphagyomány termékenység-varázslásai közé tartozik a Luca-napi búzacsíráztatás, azaz a lucabúza, amelyből a jövő évi búzára is következtettek.
A vetés nagy szakértelmet kívánó férfimunka volt, szertartásosan történt. A gazda megszentelte a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt. Gondosan vigyázott arra, hogy asszonnyal ne találkozzék, mert akkor nem kísérné szerencse munkáját. Egyes vidékeinken Máté hetében vetették a búzát meghatározott módon, hiszen a majdan kikelő búza az isteni gondviselés eredménye.
A zsendülő búzát tavasszal szentelik ilyenkor „MÁRK JŐ ZÖLD RÚZÁVAL"
Márk „elvész a búzában", április 25-ei névünnepét a „búzaszentelés" teszi ismertté.
Ezen a határjáró körmeneten a pap a hívekkel kivonul a földekre, és megáldja a zöld vetést.
A búzának, amit a pap a négy égtáj felé hintett szenteltvízzel szentelt be jelképesen mint minden szentelménynek, varázserőt tulajdonítottak.
Betegségek ellen ember, állat eledelébe keverték, s hogy jó termés legyen, a szántóföld négy sarkába elásták.. Márk napján még kalácsot is vittek a határba, hogy a vetéssel már a majdan belőle készülő kenyeret is megszenteljék. A dec.27- ei János napi „kalácsszentelés" a húsvéti kalácsszenteléssel mutat párhuzamot.
A búza meghal aratáskor, de kenyér nem lenne a búza halála nélkül. A földművelő természeti népek vallásában a kultuszok elsősorban a termékenységhez kötődtek, s különösen az aratás, a termés betakarítása adott alkalmat az ünneplésre.
Az aratást nem Péter-Pálkor kezdték a magyarok, hanem Sarlós Boldogasszony másnapján.
A Sarlós Boldogasszony idején szedett fűszernövények és gabonafélék mind szentnek számítottak, varázserőt tulajdonítottak nekik.
Sarlós Boldogasszony napján azonban csak jelképesen dolgoztak, de ekkor a szerszámokat megáldatták a búzából koszorúnak, szentelménynek, szobadísznek szedtek. Az aratást az ünnep másnapján áhítattal kezdték: a búza elé térdepeltek és imát mondtak. A munkát a föld keleti sarkában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták.
Aratás sarlóval:
Sarlóval a nők arattak, a férfiak kötözték a kévét.
Szűzanya arat; fiára hagyja,hogy gyűjtsön, és a búzát a konkolytól elválassza – tartották.
A Gabonaanya ( Banya,Öregasszony, Öreg Rozsasszony) az utolsó learatott kévében rejtezik a hagyomány szerint.
Régi aratószokás, hogyha idegen látogatta meg az aratókat, akkor őt szalmakötéllel megkötözték, és csak ajándék ellenében engedték szabadon.
MAGUNK KENYERE:
Manapság szinte mozgalom lett a házi kenyérsütés, én is próbálkozom, és bizony érdemes. Remek receptek, közösségek segítenek online is, hadd linkeljem ide egyik kedves receptemet:
http://www.limarapeksege.hu/2015/10/kovaszos-kenyer.html Ez kovásszal készült, de aki próbálta tudja, hogy a kovásztól nem kell megijedni, szinte semmi teendő nincs vele, viszont csodás ízt és állagot biztosít a betevő kenyerünknek. Ráadásul kezünk alkotása, tudjuk mi van benne... szerintem megéri a fáradságot.
A néphagyomány a kenyeret gyógyszerként, egyfajta „elsősegélyként” is ajánlja. A friss kenyérbelet fel lehet használni vágások és kisebbek vérzésének elállításakor. Kevés vízben rövid ideig felforralva enyhülést hoz gyulladt kelések (meleg borogatás) és kötőhártya-gyulladás (hideg borogatás) esetén.
Búza a szimbólum: A búza a Himnuszban „ért kalász” a magyarságra áradó isteni áldás. Petőfinél a magyar táj jellegzetessége az „Arany kalásszal ékes rónaság” (Hazámban). A széthulló gabonakévét Tompa Mihály az emigráció jelképévé tette: „…pusztulunk, veszünk, / Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!” (A gólyához).
Jézus arca a búzaszemen - csodás, olvassátok el:
Akkoriba, hogy aratásba én is kihajtottam a libákat, akkor édesapám azt mondja: -No, nézd csak meg, kisjányom - a búzakalászt vette, és a búzaszemet megmutatta -, az Úrjézusnak az arca rajta van a búzaszemen, minden búzaszemen, de tudod-e, hogy mér? Mondom: - Azt nem tudom. - Hát az azér van rajta, mer mikor a Szent Család menekült, akkor az Isten olyan csodát tett, hogy a szántóvető ember akkor vette el a búzáját. Odaért a Szent Család, de mán látta Szent József, hogy mán a Heródes katonái, porzott a főd, ahogy mán gyüttek. má közel vótak, hogy gyorsan mondja a szántóvető embernek, hogy: „Jaj, bújtasson el bennünköt valahova!" „Hova bújtassalak, megszomorodott asszony? Hát látod, erre, aszongya, sehol egy fa, sehol egy bukor, nem tudlak hova elbújtatni!" „Nem bánom én, csak a kis Jézust, mer gyünnek a katonák, a kis Jézust megölik!" Akkor a szántóvető, amibe vitte a takarmányt, a pónnyusát (zsák) rátette a kis Jézusra. Ugye akkorra odaértek.. Odaértek a katonák., mondják az embernek: „No, te gazda, mőre ment az asszony meg az ember, akivel beszéltet?" „Hát, azt mondja, én azt nem láttam, hogy mőre mentek." „Nem láttad? Hát beszéltél vetek!" „Hát az úristenre esküszöm, hogy ténleg beszéltem vetek, de akkor, mikor ezt a hold búzát elvettem!" „Te szerencsétlen, mondja a katona, inkább aratnád le a búzádat, már meg van érve, a kalászokat lengeti a szél, te meg most is össze-vissza hazudol! Hát már más rég learatta a búzáját!" Erre megfordul a gazda: majdnem tátva maradt a szája - háttal vót a búzájáhó -, amikor megfordult, amit akkor vetett el búzát, az Isten olyan csodát tett, hogy a búza nagyra nyőtt, nagy kalászokat lengette a szél, hogy a Szent Család elbújhasson benne. És akkor a katonák aszondták „Menjünk innen, ennek az embernek semmi esze nincsen! Hiányzik egy kereke." A katonák elmentek, a Szent Család eléjött, és azóta az úrjézus mindig kötődik a búzáhó, mer azér ott mentette meg az úristen az életit. Hát ezt így beszélték a régiek, így mondták.
Forrás: Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó Budapest – 2004
A búza a fajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.
Egy kis búza - történelem
A legrégibb termesztett növények közé tartozik a búza, történelmi ismereteink alapján, nem kevesebb mint 17 000 évvel ezelőttre tehető a búza termesztés szórványos megjelenése, de Kisázsián és a Balkánon keresztül még a neolitikum során eljutott Európába.
A búzamag a termékenység szimbóluma. Mivel a magvak a növény pusztulásakor széthullanak, majd új élet sarjad belőlük, az élet és halál egybefonódását, a halál utáni újjászületést is jelzik. Már az ősi földművelő kultúrákban termékenységi varázslások, házassági áldozatok, a temetési szertartások fontos jelképe volt a búza útja. Ezért az anyaistennők s a meghaló és feltámadó istenek jelképe a gabonamag, a gabonakalász.
Mezopotámiában az égi istenek ajándékának tekintették. A mai Közel-Keleten úgy tízezer évvel ezelőtt az első búzatáblák teremtették meg a mai civilizáció alapjait, és a kutatók sokáig úgy vélték, hogy az első nemesítési kísérletek után nagyon hamar sikerült a vadon termő növényt emberi fogyasztásra különösen alkalmassá tenni.
A régészeti kutatások Egyiptom legrégibb emlékei között említik a búzát. Amíg nem ismerték a pénzt a cserekereskedelemben minden árát búzában számították ki.
Egyiptomban Ozirisz újjászületését szarkofágba ültetett csírázó gabonamagvak szimbolizálták. Ő volt a gabonaisten. Nevének jelentése ’termés’ vagy ’aratás’; a gabona megszemélyesítőjének is tartották , Ízisz pedig a gabona istennője. Aratás idején, amikor az aratók levágták az első szárakat, letették a földre, és jajgatva kiáltoztak Íziszhez. A sarló alatt halálát lelt gabonaszellem siratása ez, Ozirisz haláláé.
A görögöknél Démétér, a föld termékenységét biztosító istennő kultikus megszólításai közé tartozott a „terméshozó” és a „gabona” szó.
A Bibliában Káin áldozati ajándéka.
A fáraó álmát megfejtő József történetében a bőség és ínség ellentétpárját fejezi ki a dús és a száraz kalász.
Az Újszövetségben Jézus példázata az elvetett, elpusztuló gabonamag, amely majd új, termékeny életre kel, Isten országa. A búza és a konkoly példázatában a gabonamag azokat a hívő lelkeket jelenti, akik az Utolsó ítéletkor kiválasztatnak. Pál apostol a feltámadást példázza vele.
Az Ószövetségben az ember cselekedeteinek következményeire utal: „aki gazságot vet, az nyomort arat”.
A konkoly és a jó vetőmag parabolája Isten türelmét mutatja, aki megvárja a termés beérését, s csak utána választja szét a magokat.
A középkortól a kalász az eucharisztia jelképe az utolsó vacsora kenyerére utal.
Mária-szimbólumként a középkori Mária-kultusz idején terjedt el, a Szűzanyát magok nélkül termést hozó búzamezőnek tekintették.
Kapcsolata a magyarokkal
A magyarság honfoglalását követően sírok régészeti leletei alapján, bizonyítottan használták a honfoglalók a búzát.
Magyarországon az évszázados múltra visszatekintő magyar búzafajtákat, köztük a legnevesebbet, a „tiszavidéki” búzát, az 1863. évi szörnyű aszály elpusztította és helyére lengyelországi búzafajták kerültek. A katasztrófának is köszönhetően az 1870-es években elkezdődött a mai napig tartó nagyobb hozamú magyar fajták nemesítése.
Búza – a „magok királya” (Triticum genus)
A gabonamagvak között a búza a számunkra a legalapvetőbb. Kedvező genetikai adottságai a föld legfejlődőképesebb kultúrnövényévé tették. Előnyös süthetősége miatt mindenhol elsősorban kenyérgabonának tekintik. A legrégibb termesztett növények egyike.
Az 1870-es években elkezdődött a nagyobb hozamú magyar fajták kísérleti nemesítése , mely kiváló minőségű, világhírű búzákat hozott létre. Ezek a bánkúti búzák .
Őseink gabonáját 1995 óta a Nógrád megyei szarvasgedei biohistóriai telepen megpróbálják "visszahozni".
Bánat ellen jó a levendula, ez így igaz, s be is bizonyosodik mindjárt! Ehhez először is hallgassunk zenét:
Illatos, szép, hasznos és szinte igénytelen a növényünk levendula. Ez a mediterrán eredetű növény sokoldalúan felhasználható, s a kertek, balkonok egész nyáron illatozó dísze lehet.
Megszárítva ízléses dekorációt készíthetünk belőle, mint a mellékelt film is mutatja:
Dél-Európában fűszernövény, halételeket, ürühúst ízesítenek vele. Manapság hazánkban is népszerű fűszernövény: fűszerkeverékhez, süteményekhez fagylaltokhoz is adhatunk egy kevés levendulát.
A Provence fűszerkeverék elengedhetetlen része:
Hozzávalók: 3 teáskanál kakukkfű, 1 teáskanál citromfű, 2 teáskanál rozmaring, 2 teáskanál zsálya, 3 teáskanál oregánó, 2 teáskanál levendula, 2 teáskanál borsikafű, 1 teáskanál édeskömény Elkészítése: Keverje össze a szárított összetevőket. Jól zárható sötét üvegben, vagy tartályban tárolja! A Provence levendulás gyógynövénykeverék jól megy a hal-, hús-, zöldség ételekhez is.
Van, aki nem szereti csemegékben, mert úgy érzi, hogy szappaníze van. Ez nem véletlen, hiszen a levendula nevét a lavare = mosni latin szóból nyerte, utalva rá, hogy a növényt mosáshoz ősidők óta használták. Az ókori görögök és rómaiak tisztító tulajdonságáért és illatáért kedvelték a levendulát. Az ókori görög, római leletek arról tanúskodnak, hogy az akkori fürdőkben gyakran mártóztak meg levendulában.
Már a 13. századból vannak feljegyzések, melyek megemlítik, hogy akinek a kesztyűje bőven és nagy mennyiségben szívott magába levendulaolajból, azoknak a szervezete sokkal ellenállóbb volt a pestissel szemben. Egyiptomban balzsamozáshoz használták, Angliában a pestisjárvány idején a csuklóra kötözve viselték.
„Az embernek semmit sem használ, ha eszi, de erős illata van” – írja Szent Hildegard német apátnő, a növényt először ő nevezte Lavendulának (Physica [Liber semplicis medicinae]).
E növény a Földközi-tenger nyugati mellékéről származik, ott vadon nő. Hazánkban éppen vadon nem terem, de a kolostori kertek és a lovagkori növénykultusz ideje óta sokfelé termesztik. A levendula (Lavandula angustifolia) nálunk már télálló növény.
A magyar levendulatermesztésben később, a két világháború között Bittera Gyula tihanyi levendulásával szerzett elévülhetetlen érdemeket. Munkásságával bizonyította, hogy a hazai klímának megfelelő fajtákkal a külföldivel is versenyképes levendulaolajat képes termelni.
A tihanyi levendulás kora nyári lélekemelő élet - és illatérzés, a tihanyi öreglevendulás bokrai 80 esztendősek.
A levendula levelei hegyesek, a levél fonákján molyhosak. Virágzata 3-5 cm hosszú, vékony füzér.
film:
A növény homokon is megél, de a kötött talajban burjánzik. Szaporítása történhet magról (késő ősszel), a palántákat pedig tavasszal lehet kiültetni, de tőosztással is szaporítható, utóbbi esetben a tövek szétosztásánál figyelni kell arra, hogy minden tőnek erős gyökérzete legyen.
Virágait a teljes kinyílás előtt érdemes levágni, és csomókba kötve szárítani, s évente cserélni, mert egy év alatt erejét veszti.
Bár a középkorban ételízesítésre, fűszerként alig használták ( ahogy Szent Hildegard német apátnő, is írta ) – éppen ezért a levendula nyomára a régi szakácskönyvekben nem szerepel, Dél-Európában később fűszerként is elterjedt. Ma is használják halételek, szószok, ürühús ízesítésére. Manapság a kifinomult ízlés egyik újra felfedezett klasszikus növénye: fűszerkeverékhez, fagylaltokhoz, süteményekhez kevernek belőle.
Kedveli a mediterrán éghajlatot, a világ számos területén előfordul sok eltérő változatban Magyarországon is kedvelt kerti dísznövényként. Ősi tapasztalat, hogy más növény - általában rózsa - mellé ültetve elűzi a levéltetveket, élősködőket, , ezért biokertészetekben igen népszerű.
A levendula fertőtleníti száj sebeit, a gyulladt fogínyt, csökkenti a kellemetlen szájszagot. A fog fájását enyhíti, ha a levendula illóolajával bedörzsöljük.
Fokozza az étvágyat, erősíti a gyomrot, annak emésztő energiáját, szünteti a gyomorrontást, émelygést, hányingert, puffadást, ha borban főzve, áztatva fogyasztjuk, vagy épp forrázat formájában. Megtisztít az emésztetlen, lerakódott mérgektől.
Az epetermelést fokozza, az epét hajtja, fiatalítja, fokozza annak zsíroldó emésztő hatását.
Az idegrendszert nyugtatja – a vizsgára készülő diákok fejüket bedörzsölték vele, de
Az izmok feszültségét oldja.
A bőr számos megbetegedéseinél a levendula forrázatával, tinktúrájával érdemes bedörzsölni, vagy borogatni az adott területet, vagy fürdőt készíteni vele.
A levendula gyógyhatása, felhasználása
Az ókori görögök és rómaiak tisztító tulajdonságáért és illatáért kedvelték a levendulát.
Használták testre kenve, fürdővizet illatosítottak vele, szappant készítettek belőle, de akár száraz virágát a földre szórva is illatosítottak vele. A néphit szerint a levendula távol tartja az ártó, rontó erőket, szellemeket erős illatával.
Levendulás szappan házilag:
Sampont így készíthetünk :
Virága csokorba kötve vagy virágpárnát készítve szép és hasznos. A levendulának aromás, fűszeres illata van. Virágját vagy leveleit megdörzsölve kezünkön hosszú ideig illatozik. Harmóniát teremt az emberben, látvány és illat együtt bűvöl el mindenkit, frissít, regenerál, felüdít és nyugtat egyszerre.
Lakásunkat, ha kellemes levendula illat lengi, a mi örömünkre és a molyok, tetvek, szúnyogok és rovarok szomorúságára, mert azokat elűzi.
A gyógyhatású levendula:
Javítja az életfolyamatokat, fokozza a testi és lelki frissességet.
Antibakteriális, fertőtlenítő, gyulladást csökkentő hatása van.
Feszültségoldó, idegerősítő, nyugtató hatású. Enyhíti a fejfájást, a depresszív kedélyállapotot, segíti az elalvást.
Meghűléskor inhalálással tisztítja a légutakat, csökkenti a fertőzéseket. Asztmások ne használják így!
A pattanásos, gyulladásos bőrt bekenve nyugtatja. Érvényes pikkelysömörre és ekcémára is. Enyhíti a napozás okozta leégést.
Masszírozások alkalmával a fáradtságot, izomfájdalmakat, a reumás fájdalmakat csökkenti. Gyulladásos izomfájdalmakat enyhíti.
Az immunrendszert erősíti,
Relaxál, regenerál.
Hatékony zsíros hajra és korpás fejbőrre is.
Fürdővízbe cseppentve és kicsi tejet hozzáadva segít, hogy bársonyos legyen bőrünk.
Oldja a szélgörcsöket, fertőtleníti a beleket.
Rovarcsípéseket csillapítja, segíti a horzsolások és kisebb sebek gyógyulását.
Párnánkra cseppentve, vagy párnahuzatunkba szárított levendulát téve segíti alvásunkat.
Segít pszichés és idegi panaszok (alvászavar, idegesség, fejfájás, migrén)
Szív és érrendszerhez kapcsolódó panaszok (alacsony vérnyomás) enyhítésében.
A bőrápolásban is kiváló.
Izmok és ízületek gyulladásának csökkentésére.
Teája kiváló nyugtató, szélhajtó.
Levendula gyógytea készítése:
Közvetlen fogyasztásra készíthető forrázattal is és rövid ideig tartó főzettel is. Célszerű az edényt fedni, hogy az illóolaj ne távozzon el.
A gyógytea enyhe idegnyugtató hatású, fejfájást és fájdalmat csillapító, görcsoldó, segíti az emésztést, csökkenti az ideg alapú gyomor- és bélbántalmakat, a stressz okozta magas vérnyomást, az alvászavarokat.
A teához úgy 4 teáskanál szárított virágot leforrázunk, 10 percig állni hagyjuk.
Levendula fürdő virágból készítve:
A nyugtató hatása az, amit kihasználunk, de a levendula serkenti a vérkeringést, és segíti a bőrpanaszok enyhítését.
Így készül a levendulás fürdő: 10 dekagramm levendulavirágot forrázzunk le 2 liter vízzel, hagyjuk állni, majd szűrjük le. A kapott főzetet vegyítsük a fürdővízhez.
Levendula fürdő levendulaolajból így készül: 1 teáskanál levendulaolajat összekeverünk 2 tojás sárgával, egy pohár tejszínnel vagy tejjel, 2 evőkanál mézzel, majd a fürdővízhez adjuk. Jó félóra alatt jut az illóolaj a bőrön át a szervezetbe. Ez a fürdő alkalmas menstruációs panaszok enyhítésére, migrén kezelésre.
Levendulaüdítők
Szirupot így készíthetünk:
A levendula virágját (10 szálról lecsupaszítva) forrázzuk le cukorsziruppal és hagyjuk állni egy órát. Ezután szűrjük le és ízlés szerinti frissen csavart citromlével savanyítsuk. Tapasztalatunk szerint a cukorsziruphoz elegendő az 5dkg/l cukormennyiség. Megbolondíthatjuk a menta ízével: friss menta leveleit forrázzuk le, és hagyjuk állni, míg ázik a levendula. Amikor a cukorszirupos levendulát felhígítjuk, akkor összeönthetjük ezeket. Szénsavas és szénsavmentes ásványvízzel is nagyon finom. A kancsóba áztassunk levendulaszárat, levendulavirágot, mentaleveleket.
Eperrel is remekül harmonizál: Eper lekvár levendulával: 1 kg eper, 70 ml citromlé, 1 teáskanál friss levendula, 500 g cukor, 50 gr porcukor. Elkészítése: A tisztított epret forraljuk a cukorral és a citromlével fedő nélkül. A porcukrot a levendulával, egy turmixgéppel összedolgozzuk és keverés közben a lekvárhoz adjuk.
ÉS VAN ÁM A LEVENDULÁS SAJT! EGYSZER KÓSTOLTAM, FÜGGŐ LETTEM... AKI KÉPES RÁ EL IS TUDJA KÉSZÍTENI. ÉN IS FOGOK, ISTEN BIZONY :)
Könnyű és finom a levendula ecet:
Hozzávalók: 6 db friss kivirult levendula, 50 ml ecet, 200 ml forralt víz, 1 teáskanál cukor, egy teáskanál só. Elkészítése: Töltse egy üvegbe a hozzávalókat, majd 4 hétig hagyja állni. Ezután szűrje le finom szűrőn. Jól megy salátákhoz, csak néhány cseppet használjunk alkalmanként.
A hozzávalókat gyorsan összegyúrjuk, majd egy órán át hűtőben pihentetjük.
Lisztezett munkafelületen kétfelé osztjuk a tésztát, és két hengert formázunk. Éles késsel vagy cérna segítségével felszeleteljük a tésztahengereket úgy, hogy egyenként fél cm vastagságú korongokat kapjunk.
Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk a kekszeket és 180 fokra melegített sütőben 8-10 perc alatt megsütjük.
Hodász községre utaztam a minap. Készültem, olvastam, vártam már az utazást. Mégis meglepő, megható élményben volt részem.
Nem tudtam ugyanis, hogy 47 évvel ezelőtt a Hodászon alakult az első cigány nemzetiségi óvoda Magyarországon. A hajdani óvodában ma kiállítás mutatja be a „ Madzagóvoda” történetét, és Rézműves Mihályné Lina óvodaalapító regénybe kívánkozón élettörténetét.
Elmentem megnézni a kiállítást, mely olyan nagy hatást gyakorolt rám, hogy másnap újra ellátogattam az óvodába – ezúttal társasággal, Rézműves Mihályné Lina és lánya Rézműves Melinda valamint számos hajdani óvodás is elkísért és mesélt nekem.
Lina és egy hajdani óvodása, Georgina a kiállítást nézi
Lina gondolatai nyitják a kiállítást: "Legelőször is Isten kívánja meg tőlünk a gyermekek szeretetét. Igaz, nem kőtáblára írva adta elénk, de a szívünkbe véste.”
S valóban, az óvoda falai szinte sugározzák a szeretetet. Pedig az intézmény, mely 2009-ig működött, a kezdetekkor még csak nem is állt.
De miért is álmodta meg, s hívta életre Rézműves Mihályné Lina az ország első nemzetiségi óvodáját? Az iskolába kerülő cigánygyerekek nem tudtak magyarul, a tanítók meg cigányul nem tudtak. Hogy is lehetett volna így eredményes az oktatásuk? Lina a saját bőrén tapasztalta a hátrányokat, de szelíd kitartással változtatott a saját sorsán, s aztán vagy háromgenerációnyi gyermekén. Ő maga így vallott erről:
„Tízéves koromig csak cigányul tudtam beszélni, a szüleim nem sokat törődtek az iskoláztatásommal, nem írattak be az iskolába… Elszöktem az iskolába. Amikor beállítottam az osztályba, Tóthné, a tanító néni csodálkozott a legjobban, amikor megpillantotta a fekete szemem és a fekete hajam.
– Hát te ki vagy? Miért jöttél?
– Iskolába szeretnék járni…”
„… Elvégeztem a hetedik osztályt, amikor engem is utolért a cigányok törvénye, ugyanis apám férjhez adott. Ez volt a régi szokás. Megszültem az első gyermekemet, és a fiam már egyéves volt, amikor megbeszéltem anyósommal, hogy vigyázzon rá, míg én esténként iskolába járok. Így egy héten kétszer jártam esti iskolába, és elvégeztem a nyolcadik osztályt.”
A kiállítás egyik tablójáról készült fénykép. Bal oldalon Lina már fiatalasszony, mögötte szeretett anyósa tartja első unokáját, Lina mellett férje Rézműves Mihály ül, aki mindenben támogatta és szerető társa volt.
1968- ra már állami szinten is nyilvánvalóvá vált, hogy a gyerekeknek szükségük van az óvodai nevelésre. Igen ám, de a szülők megijedtek, hogy el akarják venni a gyermekeiket. Linát elfogadták gondozónak, benne megbíztak, hozzá elengedték a gyerekeket.
Lina karókkal és zsineggel fogott neki az óvodaalapításnak. Leverte a karókat és kihúzta a zsineget, elkerítette a játszóteret, ahonnan az ovisok nem mehettek ki, a kívülálló kíváncsiskodók meg nem jöhettek be.
Ekkor jött létre a Madzagóvoda.
Első napon öt gyermekkel foglalkozott, másnap már húsz gyermek várta. Vitt nekik almát és törölközőt, mert az alapvető viselkedési szabályokra is ő tanította meg a kicsiket. Segített önállóan mosakodni, közben magyarázott nekik, hogy előbb jól megmosod a kezedet és az arcodat és aztán lehet megenni az almát.
Mindig vitt valamit a foglalkozásokra, a szülők is látták, hogy szívvel-lélekkel foglalkozik a gyerekekkel.
1969-ben elkezdték építeni az óvodát... „Sok látogatónk jött a megyétől és a járástól, és azt kérdezték, hogyan boldogulok a gyerekekkel? Azt válaszoltam, hogy szeretem őket és nagyon okosak, lehet velük bánni, csak legyen, aki törődik velük. Ekkor nem fizettek nekem ezért, csak azt szerettem volna megmutatni, hogy érdemes óvodát építeni nekünk.”
Az óvodát társadalmi munkában építették, de ekkor még nem kaptak étkezést a gyermekek. Lina vitte a lisztet, krumplit, meg amire szükség volt, hogy jóllakassa a gyerekeket. A gyermekrajz Linát ábrázolja, ahogy a bicikli kormányára akasztva hozza az ételt, meg ahogy almát oszt.
Lina nyolc évig dolgozott mint dajka, tolmács, mosogató, takarító, vízhordó és fűtő. Később az ebédet a két kilométerre eső magyar óvodából hordta kis szekérrel. Ha valami miatt nem tudott dolgozni, akkor másnap a gyerekek sem mentek óvodába, így éveken át nem volt egyetlen szabadnapja sem.
A kiállítás egyik tablójáról készült fénykép
Lina közben nem adta fel az álmát, hogy továbbtanulhasson. 1977-ben szánta el magát. „Írtam az oktatási miniszternek egy kérelmet, hogy szeretném elvégezni a főiskolát, és engedje meg, tekintettel a többéves szakmai munkámra, hogy gimnázium nélkül felvételizhessek a főiskolára. Amikor a kollégáknak elmondtam, hogy kinek írtam, volt, aki kinevetett, de amikor megkaptam a választ, hogy mehetek felvételt tenni, akkor nagyon csodálkoztak. 1980-ban közepes diplomával végeztem.”
Ha valami miatt nem tudott dolgozni, akkor másnap a gyerekek sem mentek óvodába, így éveken át nem volt egyetlen szabadnapja sem.
- Mind az én gyerekem volt – mondja Lina. – Sokat dolgoztam, de nagyon jó volt. Nagyon szeretek minden gyereket.
A gyermekeknek az óvodai évek alatt megszerzett kétnyelvűség a biztonságot hozta el. A kiscsoportba lépők még semmit nem tudtak magyarul, az óvodában tanulták meg a játékosan a magyar nyelvet. Mire iskolába léptek mindkét nyelven biztonsággal ki tudták fejezni magukat. Lina három generációt nevelt fel és adott számukra esélyt az iskola sikeres elvégzéséhez. És adott sok-sok szeretetet. Ezt mutatja a hajdani óvodásainak megható visszaemlékezése, hogy elmondják, milyen öröm volt a Madzagóvodába járni. Mutatják hajdani önmagukat a régi fénylépeken, kikeresik, hogy mi is volt az óvodai jelük, tele vannak emlékekkel. Örök élményeket kaptak a sok dal, játék, foglalkozás közben, s a szeretet, összetartozás élményét.
Rézműves Mihályné Lina, aki munkája elismeréseként megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, majd a Kisebbségekért Díjat, közösségének szeretett és megbecsült tagja.
Linának és férjének három gyermeke született. Úgy mondják a helyiek, s közös fényképeik is úgy mutatják, hogy boldog szövetség volt az ő házasságuk.
A lányuk, Melinda néprajzkutató lett. Elvégezte a Pécsi Tudományegyetem doktori iskoláját, és megalapította az ország első roma tájházát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon. Viszi fáradhatatlanul, töretlenül tovább az anyai örökséget
Rézműves Melinda elmondta, hogy a kiállítás tablóit szívesen és ingyen kölcsönadják, mert szeretnék, hogy a kiállítást minél több helyen lássák, hogy nyomot hagyjon az emberek gondolataiban és szívében.
Távozóban még lefényképezem Linát és Melindát a kiállítást nyitó szép porté előtt.
Egy iskolás fiú hátra marad. Visszafordulva véletlenül pillantom meg, hogy búcsúzóul megcirógatja a portét, Lina arcát…
... eszembe jut a Biblia sora : „A szeretet soha el nem múlik.”
Festőnövények között áll mosolyogva, és mutatja, melyik milyen színre fest… Gyerekeknek tart nemezfoglalkozást, a kis kezek cirógatják és gyúrják a gyapjút, s ha kell, Gemma azonnal segít. Minden gyermek alkotása kicsit más lett, s mindenki büszke és elégedett. Ő így tanít…
Szépséges kerek nemeztakarók, ívek, minták, meg mackók és sok kedves játék nemezből…
Ezek mind beugranak, ha Balla Gemmáról van szó. Nem is tudom hirtelen, hogy melyik volt az első találkozásunk, hogy kiállításán vagy kézműves foglalkozáson-e.
Nem is érdekes, hiszen ezek együtt alkotják az egészet, kiegészítik egymást. Így kerek a kép, mint Gemma nemez alkotásai is.
Most, hogy időt találtunk arra, hogy kifaggassam kézműves életének kezdeteiről és a folytatásról, rá kell jöjjek, hogy az élet számos fordulatot tartogat, de az alkotó ember számára elő kell bukkanjon az alkotás lehetősége.
- Édesapám cipészmester, már nyugdíjasként, de a mai napig is működik Zuglóban a műhelye. Édesanyám cipőfelsőrészkészítő. Kisgyermekként láttam szüleim minden mozdulatát, minden apró részletét egy cipő születésének, de eszembe nem jutott, hogy ezt a szakmát válasszam.
- A szüleid sem kapacitáltak, hogy folytasd az ő mesterségüket?
- Őszintén szólva nem. Hagyták, hogy magam találjak rá arra, mivel szeretnék foglalkozni.
- Nem nyerte meg a tetszésedet az a világ?
- Gyerekként az ember nem így gondolkodik, egyszerűen magába szívja az élményeket. A kézzel való alkotás, amit a szüleimtől láttam erősen rögzült bennem. Sokkal később - mikor bőrrel dolgoztam - spontán előjöttek a mozdulatok, melyeket gyerekként láttam. Egyszerűen természetes volt. Nagy élmény volt számomra, mikor Édesapámmal közösen dolgoztunk nemezcsizmám talpalásán. A szerszámokat, amiket csak használat közben láttam, most kézbe fogtam, dolgoztam velük -, bár néha nagyon megerőltető, hisz erős, férfikéznek való munka ez.
nemezcsizma
- Mennyire vezetett kacskaringós út a kézművességhez?
-Huszonöt éven át irodában dolgoztam. Térképész végzettséggel tevékenykedtem, majd tipográfiai szerkesztőként, irodavezetőként.
-A sokféle tevékenység mellett igényed sem volt a kézművességre?
- De, búvópatakként, menedékként azért mindig jelen volt az alkotás sok-sok formában. Ez lehetett üvegfestés, rajzolás, fotózás, kertészkedés, mikor mi. Nekem a kert is alkotás és szenvedély. A saját kertem hozta az igényt, hogy megismerjem a fűszer- és gyógynövényeket, a festőnövényeket, s hogy ezekből minél többet termesszek saját magam. A család, a házi tűzhely őrzése fontos az életemben. A főzés, sütés, fűszernövények termesztése, kertészkedés mind az életem része. Ezek segítenek a női szerepkör megélésében, átélésében.
lámpabura nemezből
- Mi vitt a népi játszóházak világa felé, a nemezelés irányába?
-Lánykám születése után tudatosan kerestem a gyerekfoglalkozásokat, kézműves foglalkozásokat, s így kerültem közel először az agyag világával.
- Hogyan?
- Kislányomat vittem egy helybeli fazekas műhelyébe, ahol végül, és végre én is kipróbálhattam magam. Nagyon megtetszett a fazekasság. Az otthonomban elkezdtek sorakozni az edénykék, korongolt csuprok, muskátli-tartók, tányérok. S ekkor jött a gyapjú, s abból lett a teljes elkötelezettség. Elsőként korunk nemezelésével ismerkedtem meg.
- Mióta vagy a magad ura, kézműves alkotó?
- Hét éve. Ez nagy változás egy család életében, néha elbizonytalanító, néha boldogító. Szerencsére megtaláltam az egyensúlyt, a helyemet és az utamat ebben az új viszonylatban. Már a kezdet kezdetén lelkes szülőként bevállaltam apróbb kézműves foglalkozásokat. Ezeket is, mint annyi mindent, a lehető legjobban akartam végezni, így vitt utam a Dr. Kresz Mária Alapítvány népi játszóházvezetői képzésre. A kurzus aztán meghatározó élménynek bizonyult a számomra.
Gemma hímes tojásai
-Mennyiben?
-A régmúlt visszaköszönt a néprajzi órákon: gyermekkorom nyarait idézte, melyet apai nagyszüleimnél töltöttem egy zalai kis falucskában, Nemesrádón. Végül ezt választottam záródolgozatom témájaként.
- Ezzel még nem értünk az önképzés végére.
- Igen, mert végzett népi játszóházvezetőként az utam a Hagyományok Háza népi nemezkészítő OKJ képzése felé vezetett. A nemezelés életem egyik legfontosabb területe lett. A tanulást azonban nem hagytam abba, a nemezkészítő szakoktatói vizsgát is letettem. A gyapjú növényi festésének rejtelmeivel évek óta ismerkedtem, kísérleteztem, s így oktatói dolgozatom témája „A növényi festés a nemezelés világában” lett. Az elmúlt idő alatt sokat tanultam, fejlődtem munkám során, így egyre biztosabban alkalmazom a festőnövényeket. Az évek során számos nemezkészítő- és a hozzá szervesen kapcsolódó növényi festős kurzuson vettem részt, folyamatosan képzem magam.
- Tegyük hozzá, mindezt család mellett.
-Igen, és nem tudom eléggé megköszönni férjemnek, hogy minden tervemben támogatott és támogat ma is. Segítségével alakítottuk ki rákosszentmihályi otthonunkban a műhelyemet is. Otthon alkotok, s emellett a Hagyományok Háza Nyitott Műhelyében is rendszeresen dolgozom, bemutatózok. A megszerzett tudásomat szívesen megosztom az érdeklődőkkel, kicsikkel, nagyokkal egyaránt.
-Párhuzamosan tanulsz és tanítasz.
- Igen, a szakmai munkám két pilléren áll: egyrészt oktatok másrészt alkotok, s ez éppen olyan fontos a számomra, mint a tanulás és a tanítás. Országos kiállításokon, pályázatokon veszek részt, lehetőséget kaptam több ízben is bemutatni önálló kiállításon munkáimat. Szeretek jó csapatokhoz tartozni, tagja vagyok a Fehérvári Kézművesek Egyesületének és a Kiss Áron Magyar Játék Társaságnak.
Utóbbi helyen kiállításomban nem csak nemezmunkáimat mutattam be, hanem a népi játszóházvezetői képzésen elsajátított különféle kismesterségek tárgyai is bemutatásra kerültek - vegyítve saját tárgyi gyűjteményemmel. Úgy éreztem, ha már bemutatkozási lehetőséget kaptam, akkor népszerűsítem a különféle természetes anyagokból, gyermekek által elkészíthető tárgyakat is.
Játékok természetes anyagokból
Megmutatkozom a virtuális világban is, alkotásaim, személyes írásaim is bemutatom itt: http://www.ballagemma.hu/?page_id=2 A honlapomon is látszik, hogy kimeríthetetlen inspiráció a növényi festés a számomra, az alapanyag lehet gyapjú, selyem, bőr…
-Te magad fested a gyapjút, amivel dolgozol?
-Nagyrészt igen. Réges-rég egy gondolat motoszkált a fejemben: „addig, amíg nem te magad fested a gyapjaid, nem teljesen tiéd az alkotás. A színek alkotásában te magad is benne vagy.” Ez folyamatos kísérletezés és mindig új élmény, hiszen a növény és a gyapjú is él, találkozásukból mindig valami csoda születik, melyet pontosan nem lehet előre megjósolni.
-Mire ügyeljen, aki maga festi a gyapjút?
- Lehet a gyapjút színezni növényi és vegyi festékkel is. Mindkettőnél érvényes, hogy festés előtt fél órával a gyapjút áztassuk be langyos vízbe, hogy a gyapjúszálak fellazuljanak. Nagy festőedényre van szükségünk, amit a konyhai háztartási edényektől elkülönítve kell kezelnünk. A festéshez használt eszközök újból nem használhatók élelmiszerekhez, erre gondolni kell. Fontos az edény nagysága is, hogy a festendő anyagot mindenhol kellően átjárja a festőlé.
-Csak természetes festékanyagokkal dolgozol?
-Nem. Vegyi festékekkel is. Annak is megvan a maga varázsa.
- Megrendelésre is alkotsz?
- Ritkán. Inkább alkotok, s utána a tárgy találja meg gazdáját.
- Milyen érzés elszakadni az alkotásaidtól?
- Hozzám nőnek alkotás közben, hiszen magamból is beleteszek egy darabot. Elengedési gyakorlat. Tudom, hogy jó helyre kerülnek, jó emberekhez, akik értékelik, s jó gazdáik lesznek.
- Mi jellemzi az alkotásaidat? Miket szeretsz alkotni?
- Hű, erre nem könnyű válaszolni. Nemezből modern és népies stílusban is hozok létre használati tárgyakat: lakáskiegészítők, öltözék-kiegészítők, játékok alakulnak a kezem alatt. Picitől a nagy, másfél méteres kerek nemeztakaróig hozok létre alkotásokat. Szeretem az ívelt formákat. Érdekes, hogy a házunkban is ezek dominálnak, klasszikus sarkos bútorok nincsenek is nálunk. Jellegzetes darabjaim a kerek nemezek racka rojtokkal. A kerek forma közel áll hozzám, s így velük kerek az életem.
A magyar hagyományok között a húsvéti locsolkodásban benne van az ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális megtisztító szerep.
A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe. A Magyar Néprajzi Lexikon így ír erről: „A húsvéti locsolás ősi katartikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.” (Tátrai 1979, 606)
A kép Markó: Húsvéti locsolkodás (1889) című festménye
Így locsoltak régen Orosházán:
Borszéki locsolkodás itt:
Apor Péter a 18. században dokumentálta a húsvéti locsolkodást.
„Az egész ország területén ismert. A Dunántúlon csak szórványadatok jelzik meglétét... A húsvéti locsolás ősi katarktikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. …A húsvéthétfő vízbevető, vízbehányó hétfő elnevezése utal a szokás eredeti jellegére…”
Húsvéti locsolkodást itt is nézhetünk:
A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is, ami egy igen ősi szokás.
„Nagypénteken hajnalban volt szokás a patakhoz menni és abban megmártózni vagy megmosakodni. Aki ezen a napon a folyóvízben mosdott, arról úgy hitték, hogy egész évben szép és egészséges lesz. Aki a pataknál járt, annak vizet kellett hazavinni, hogy a ház apraja-nagyja is megmosakodhassék. Sokszor ezzel a vízzel még a házat is meglocsolták. Sőt, a lovakat is megúsztatták egyes helyeken, hogy azok is egészségesek legyenek egész évben.” – olvashatjuk Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás című könyvében.
Valamikor vízbevető, öntöző hétfőnek, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem véletlenül, mert ha önként nem, akkor erőnek erejével hurcolták a lányokat a patakhoz vagy kúthoz, ahol vödörnyi vizet zúdítottak rájuk.
Hagyományőrző locsolkodás ma:
Húsvét kedden viszont a lányok locsolták a legényeket.
Pozsony Ferenc néprajzkutató szerint már a XVI. században is locsolkodtak. "A legtöbb székelyföldi faluban a második világháborúig, sőt helyenként az 1962-es erőszakos kollektivizálásig kútból merített vízzel locsolkodtak a fiatalok. Lényeges volt, hogy frissen merített vízzel locsolkodtak. … A 20. század közepéig a házak kapuit nem zárták, a legények bátran beléphettek. A ház előtt köszöntővel hívták fel a figyelmet az érkezésre, majd kihívták a leányt az udvarra és kútból merített vízzel alaposan meglocsolták."
Az Ipoly mentén húsvét vasárnap este a legények csapatokban jártak, s tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel szalonnás tojásrántottát készítettek és együtt elfogyasztották. A tojáshéjakat a legnépszerűtlenebb lány ablaka alá szórták, hát ez nem valami szép… Ezután elindultak csapatban locsolni.
Antalné Tankó Mária: Gyimesvölgyi írott tojások című könyvében olvashatjuk: „Húsvétkor az öntözésnek is volt egy sorrendje. A fiúk legelőször édesanyjukat, leánytestvérüket locsolták meg, azután meglocsolták a keresztanyákat, nagyszülőket, szomszéd lányokat és végül, de nem utolsó sorban a szeretőjüket.”
A házaknál sonkával, kocsonyával, kaláccsal, borral kínálták a locsolókat, a locsolás jutalma volt még a piros vagy hímes tojás, de pénz nem.
A húsvéti tojás legfőként a feltámadt Krisztus jelképe, mely a keresztszülők ajándéka volt a keresztgyermeknek.
Erdélyben egyes helyeken a ház ormára helyezett feldíszített zöldág és nyitott ajtó a jel, hogy szabad locsolni.
Nem a köszöntő volt a szokás lényege, hanem az öntözködés.
A húsvéti locsolás említett módjai a két világháború között megszűntek, helyüket átvette a kölnivel való locsolás és a locsolóversike mondása.
A húsvéti tojásokkal a gyerekek aztán játszottak. A legismertebb tojásjáték lényege, hogy két szemben álló játékos összekoccantja a tojásokat, akié sértetlen marad, elnyeri a másiktól a törött tojást. Volt, hogy pénzzel igyekeznek betörni a tojást. Akinek sikerül, azé a tojás, akinek nem, elveszíti a tojást is, a pénzét is.
Farsangi alakoskodók, húshagyókeddi szokások, hamvazószerda, böjti játékok s annyi játék, mese, dal elevenedik meg Cseke –Marosi Eszter és Szabóné Kaszás Villő Tavasz című könyvében, hogy betelni sem lehet vele.
A könyv alján olvasom: mesébe öltöztetett hagyomány kicsiknek. Még mielőtt megkérdezem, hogy ez mit takar, furdal a kíváncsiság: hogyan talált egymásra a két alkotó.
- Az Apor Vilmos Főiskolán voltuk évfolyamtársak, tánc- és dráma szakra jártunk, és már ott egymásra találtunk és elkezdtük szőni közös terveinket- tudom meg Cseke –Marosi Esztertől.
– Azonnal nekifogtatok a munkának.
- Az igazság az, hogy 2008-ban végeztünk, és bár azonnal a tettek mezejére akartunk lépni, rendre megakadtunk a tervezésnél. Mondta is Villő, félig viccesen, hogy akkor lesz a terveinkből valami, ha majd egy időben lesz kisbabánk.
- És ez így lett?
- Igen, a sors vagy inkább a Jóisten úgy alakította, hogy szinte egy időben szültünk, s az óta már rokonságba is keveredtünk, mert egymás komaasszonyai lettünk. Villő három, én négygyermekes anyuka vagyok.
- S a kisgyermekek mellett végre le tudtatok ülni, és elkezdhettétek megvalósítani a terveiteket.
- Igen, de nem volt hiábavaló, hogy évekig érleltük a gondolatokat, ez kellett a Napra-Forgó program kiérleléséhez.
- Mi a Napra-Forgó program jellegzetessége? Mit takar, hogy mesébe öltöztetett hagyomány kicsiknek?
- A mesébe öltözetett hagyomány az, amit mi nyújtani szeretünk és tudunk. Ez a Napra-forgó program, mely két pilléren áll.
A kormozás szokása többek között a tél elűzését jelképezi.
- Melyek ezek?
- Az egyiket a lassan sorozattá bővülő könyveink adják- ebből lapozgattuk együtt a „Tavasz húshagyókeddtől pünkösdig” című könyvecskét. A másik pillért úgy nevezzük, hogy mulatságok. ezek a foglalkozások, amiket tartunk.
- Melyik pillér alakult ki előbb?
- 2015- ben jelentettük meg az első könyvünket, de párhuzamosan indítottuk el a foglalkozásokat.
- Milyen témához nyúltatok?
- A karácsonyi néphagyományokat, szokásokat dolgoztuk fel először könyv formában.
Azóta megjelent már az Advent és a Tavasz című könyvünk, hamarosan megjelenik a Dologidő, mely a nyári és őszi jeles napokat dolgozza fel.
- Miért került külön kötetbe az „Advent”?
- A karácsony és az advent hangulata annyira más, és olyan bőséges anyag kapcsolódik mindkettőhöz, hogy ezért két külön könyvbe szerkesztettük őket.
Luca búzát ültetni jó
- Kiknek szólnak ezek a könyvek?
- A családokat igyekszünk megszólítani, hogy segítségünkkel újra felfedezzék a hagyomány csodás kincstárát, s derűssé varázsolják az ünnepeket, de a hétköznapokat is. Régen apáról fiúra szállt ez a tudás, a mai szülők (mi magunk is) csak újratanulással tudnak hozzájutni ehhez a tudáshoz, s a könyvek ebben segítenek. De így már mi magunk közvetlenül is sok mindent át tudunk adni a gyermekeinknek. Van esély, hogy újra életre kel ez a láncolat, a hagyományos tudás legtermészetesebb átadása apáról fiúra.
- Még kiknek ajánljátok a könyveket?
- Nem titkolt célunk, hogy a pedagógusok munkáját is segítsük. Mivel a hagyományos közösségek már régen felbomlottak, a közösségi élményt az oktatási- nevelési intézmények adhatják meg. Az iskolákban, óvodákban, művelődési házakban zajló foglalkozások tervezése során a néphagyomány kapaszkodót, egyfajta sorvezetőt jelenthet a foglalkozásvezető számára. Igyekszünk néphagyományainkat élményszerűen megmutatni a gyermekeknek. A meséken, játékokon, mondókákon, közös éneklésen és zenélésen keresztül szinte észrevétlenül ismerik meg eleink kultúráját. Mindazoknak ajánljuk portékáinkat, akik fontosnak tartják, hogy gyermekek kiskorukban megismerjék és megszeressék néphagyományainkat.
- Mi a munkamegosztás a könyvek és a mulatságok kialakítása során?
- Villő a Napra-forgó könyvek szövegírója, magyar nyelv- és irodalom tanár, dramaturg és író. A mulatságok mesefelelőse: ő fésüli össze a történetek fonalát. A Napra-forgó könyvekben és mulatságokon az én feladatom a népszokások, mondókák, játékok, dalok összeállítása, jómagam tánc- és drámapedagógus vagyok.
- Milyen életkorban érdemes megismertetni a gyerekeket a Napra-forgó foglalkozásokkal?
- A gyerekek nagyon fogékonyak, és ez igaz kicsikre és nagyokra is. A Napra-forgó foglalkozásokra óvodás kortól várjuk a családokat. De a családban sokkal kisebb gyerekekkel is játszhatunk, mondókázhatunk, ezek nagyon élvezetesek és hasznosak a szülők és a babák számára is. Ahogy Kodály is mondta: "Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. .. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel... még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése." Az első bázis a család mindenféle értelemben.
Az óvodáskorúakban lehet lerakni a néphagyomány alapjait, a pozitív élmény egy életre megmarad.
Jóval később a kis ovis kamasz lesz, aki persze lázad- ez is a dolga. De úgy tapasztalom, hogy ha vannak közös élmények, akkor azok megtartják a kamaszt az útján. Mi leggyakrabban az óvodás korosztállyal találkozunk, és minden alkalommal megtapasztaljuk, hogy nekik a mese, a mozgás, a dal is az anyanyelvük. Ha így közelítünk hozzájuk, akkor nyitott szívekre és fülekre találunk. Úgy szoktam fogalmazni: elültetünk bennük egy magocskát, s az kicsírázik, kikel a szívükben.
- Van-e a témák mellet közös jellemzője a könyveiteknek?
- Igen, törekszünk erre, nem csak a könyvek szerkezetében, hanem a külső megjelenésben is, ami Jávorné Ilyés Boglárka illusztrátor és Kővári Péter grafikus munkája. Bogi rajztanár, pedagógusként ő is napi kapcsolatban van kisgyermekekkel. Kézzel készült akvarelljei tükrözik a kor hangulatát, erősítik a könyv mondanivalóját, hiszen egyes fogalmak teljesen mást jelentenek a mai gyerekek számára, mint amit száz évvel ezelőtt.
Jávorné Ilyés Boglárka illusztrátor is napi kapcsolatban van a gyerekekkel
-Mi a közös a mesékben?
- A meséink minden esetben egy tervérpárról, Palkóról és Katicáról szólnak. A meséket Villő írja. A szakirodalomból a kissé száraz adatokat átülteti egy kisfiú és egy kislány életébe – így születnek meg a meséink mondókákkal, játékokkal, dalokkal.
- Hogy foghat hozzá a könyv segítségével foglalkozást tartani egy pedagógus?
- Igyekszünk praktikusan összeállítani a könyveket: a lapok alján olvashatják a játékleírásokat. A dalok megszólaltatását, de a megtanulást is segíti a CD melléklet. Minden kötetünkben hegedű jelöli az énekeket, vesszőparipa a játékokat.
- Mi a tervetek még?
- Szeretnénk minél több helyre eljutni, gyerekekkel, családokkal együtt játszani, énekelni, kézműveskedni. Könyvötleteink is vannak bőven.
- Ha az óvodában, iskolában nem, akkor személyesen hol találkozhatunk veletek?
- Programunk másik pillére a Napraforgó mulatság. Jelenleg havi rendszerességgel tartjuk Békásmegyeren a Szent József Házban. Van egy kialakult, egymást jól ismerő „ mulatózó” mag, de örömmel várjuk azokat az érdeklődő családokat is, melyek még nem jártak a mi Napraforgó mulatságunkon.
- Mire készüljünk, mi vár minket egy ilyen mulatságban?
- Ezek a családi mulatságok egy-egy jeles nap köré épülnek. Mindig van egy téma, amit feldolgozunk. Hónapról hónapra más és más a témánk. Szeptemberben például „Ősz az idő, Szent Mihály nap közeledik…”, októberben „Komámasszony, menjünk ki a szőlőbe…” címmel a szüret. „Kiugrott a gombóc…” a Luca-napi , „A Kisjézus aranyalma…” karácsonyi, „Forog az orsóm kereke…” programunkban a fonóba látogatunk. Farsangi, virágvasárnapi és még számos foglalkozásunk van, melyeket szívesen játsszuk a gyerekekkel.
- Ebből az is következik, hogy aki szeptemberben már játszott veletek, annak jövőre nem lesz újdonság, meglepetés a téma.
- A néphagyomány kincsestára kimeríthetetlenül gazdag, s a mi alkotókedvünk sem lankad. Évről évre máshova kerül a hangsúly egy-egy jeles napon belül, bár az ismétlésnek is van szerepe, minél kisebbek a gyerekek annál nagyobb élmény nekik újra és újra elénekelni, eljátszani ugyanazokat a játékokat. Gondoljunk csak a saját gyermekeinkre, akik újra és újra kérik ugyanazt az esti mesét – az ismétlés biztonságérzetet ad, meg is nyugtat, úgyhogy ne becsüljük le a szerepét.
- Hogyan zajlik egy családi mulatság?
- Mindig mesén keresztül mutatjuk be a témát. Először kézműveskedünk, s az elkészített alkotás szerepet kap a mesében, amit éppen játszunk. Egy mulatságba két táncos részt is tervezünk: egyet a mese előtt, s egyet utána. A foglalkozást záró zenés mulatságban a gyerekek ritmushangszerekkel velünk muzsikálnak. A foglalkozások szerkezete stabil, fontos az állandóság és az újdonság egyensúlyát megteremteni.
- Kik a zenészek?
- A Pereputty zenekar szolgáltatja a muzsikát, s a nevük nem a véletlen szüleménye. A Pereputty részben családi zenekar, a férjem dudás, az öcsém hegedűs, az Óbudai Népzenei Iskolába járó fiam bőgős, egy barátunk brácsás. Vonósok, duda, furulyák, koboz, dob, és sok egyéb hangkeltő eszköz segítségével a zenekar gondoskodik a mulatságokon a muzsikaszóról. Hangszerbemutatóikon a gyerekek megismerkednek a különféle zeneszerszámokkal, valamint a könyvek CD mellékletein is az ő muzsikájuk hallható.
A képen a Pereputty zenekar látható
Villő és az én családom is példa arra, hogy az általunk bemutatott hagyományos értékek megélhetőek a XXI. századi családokban is. Az értékek kiállják az idő próbáját, helyük van a mai világban is, hiszen például a jeles napok hagyományai az élet sarkalatos pontjaihoz kapcsolódnak.
- Például hogyan?
- A Luca napi gombócba papíron különféle fiúneveket rejtenek a lányok, így próbálják megtudni, hogy ki lesz a párjuk. Beszélgetések indulhatnak ebből anyák és a lányaik között. Aztán ott a Luca búza, aminek kapcsán kitérhetünk arra, hogy kinek mi a gazdagság, mire van valóban szüksége az embernek. Az életünk tele van tabukkal, a ki nem mondott gondolatok, érzések pedig csak bajt szülnek. Vegyük például a halált.
- Nagyon nehéz téma életkortól függetlenül.
- Ez így igaz, de éppen ezért nem kendőzhetjük el. Minden évben eljön például a halottak napja, a néphagyományban számos kezelési módot találunk arra, hogy hogyan kezeljük a gyászt, hogyan forduljunk a gyászolóhoz. Többszáz éven át kicsiszolódott szokásaink az idő próbáját kiállták, működnek. Éljünk velük.
Az alkotó együttlét, a közösségi élmény pedig felszabadító, a mozgás, a zene ellazít. A felnőtteket is megszólítja ám. Erre minden életkorban nagy szükségünk van. Fogódzókat keresünk az életben, és ebben gyermeknek és felnőttnek is segít a néphagyomány.
Tánczos Erzsébet beszélgetése
A képeket az alkotók engedélyével tettem közzé.
Az első felvételen Cseke –Marosi Eszter és Szabóné Kaszás Villő komaasszonyokat alakít.
- A liszt típusa nem olyan lényeges, de a pálinka nagyon fontos- tudjuk meg Csiszárné Zsuzsitól, aki jó mester módjára megosztja a cukorperec készítésének minden fortélyát velünk. A Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában sokan összegyűltünk, hogy megismerkedjünk ennek a különleges csemegének a történetével, és meg is tanuljuk elkészítésének csínját-bínját.
Csiszárné Zsuzsi cukormázzal keni a pereseket a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban
- A zalai lakodalmas cukorperec ételkülönlegesség, Zalaszabar környékéről származik – meséli Zsuzsi, miközben szemünk előtt s velünk készíti a perecet. - A szájhagyomány szerint két évszázada sütik. Régen kemencében sütötték a lakodalmi finomságot, ma főleg mesterségbemutató alkalmával gyújtjuk be.
- Kitől tanulta a készítését?
- Zalacsányban a Kiss Böbi nénitől tanultam a mesterséget már vagy három évtizede. A cukorperec nagyon látványos, de igen munkás. Nagy pontosságot és nagy odafigyelést igényel, semmit nem lehet elhagyni a munkafázisokból, de hozzátenni sem lehet. Az elkészítése önmagában egy rituálé, mindig mindent ugyanúgy.
-Minden zalai lagzin ott a cukorperec?
- Igen. Két évszázada így van ez. Volt ugyan egy időszak mikor kissé feledésbe merült, de úgy tűnik, újra nagy az érdeklődés iránta. Ez egy szép, falusi hagyomány, ajándék, lényege az örömszerzés a másik embernek.
- Mi a szerepe a lakodalomban?
- Amikor elindul a násznép az esküvőre, a perecet „dobálják”, vagy a borosüveggel együtt adják a lesőknek, ezzel köszönik meg, hogy meglesik, azaz figyelmükkel megtisztelik a házasodó a fiatalokat. A perecet a hagyomány szerint a koszorú formája, egymásba fonódása, fehér selymessége kapcsolja a menyegzőhöz. A borosüveg nyakára teszik, vagy a menyegzői asztalon a süteményes tányér megkoronázója. Zalában falunként vannak a szokásnak változatai. Jellemző, hogy éjfélkor a násznagy földhöz vágja a perecet, és ahány darabra törik annyi évig él majd boldogságban az ifjú pár. Ha netán nem törik jó apróra, gyorsan rálép valaki, így biztosítja a hosszú boldogságot.
- Eszerint manapság is esküvői sütemény.
- Napjainkban más rendezvényekre is süttetnek cukorperecet. Ajándéknak is kitűnő, sütést követően 2 hónapig fogyasztható.
Beleharapok a hívogató süteménybe. Nagyon ízletes, száraz de nem kemény, kellemes zamatú édes, de nem émelyítő sütemény.
Kész lakodalmas perecek Csiszár Tiborné alkotásai
- Hogy ezt elérjük, s persze a tökéletes formát, nagyon fontos az összetevőkre ügyelni.
Kell bele tojás, édesítőszer, étolaj, pálinka (50%-nál erősebb) sütőpor, szalalkáli, liszt.
- 200 éve még nem volt édesítő.
- Ez igaz, akkor cukorral dolgoztak. Idővel édesítővel is kipróbálták az asszonyok, és az így készített tészta jobb állagú. Szóval haladtak a korral, kipróbálták az újat,látták, hogy ez jó, s most már így készítik.
A cukorperecet hagyományosan kézzel dagasztjuk, formázzuk és nagyon magas hőmérsékleten előmelegített sütőben sütjük. Mivel a tészta nem tartalmaz cukrot, könnyedebb marad. A megsült perecről akkurátusan leseperjük a lisztet. Ez fontos, különben nem tapadna rá megfelelően a cukormáz. Ezután egyenként cukormázzal bekenjük, és hagyjuk megszáradni. Ez elég hosszú idő.
- Sok mindenre kell figyelni.
- Igen, de még ha minden lépést be is tartunk, az időjárást például nem tudjuk bekalkulálni.
- Miben befolyásolja a sütését az időjárás?
- Ó, nagyon sok mindenben. Nedves, párás időben nem lesz szép a máz. A meleg, nyári idő kedvez a cukorperecnek. Télen a fűtött lakásban is megsül szépen, de van, hogy a ventilátornak folyamatosan járnia kell, a légáramlásra is szükség van. Érzékeny portéka a cukorperec, de azt szoktam mondani, ha nem sikerül tökéletes szépre, az se szegje senki kedvét. Benne van a szeretetünk, odafigyelésünk, munkánk, időnk, türelmünk. És még ha nem is emelkedik olyan magasra, mint illene, és ha a máz esetleg nem olyan fehér, mint kellene, az íze azért igen jó.
- Hányan sütik a cukorperecet?
- Nagyon kevesen vagyunk, akik helyi kifejezéssel élve: verjük a cukorperecet. Én lakodalmakra és más eseményekre is sütöm, de folyamatosan tartok mesterségbemutatót, tanítom az érdeklődőket, megpróbálom életben tartani ezt a szép hagyományt. Hátha akadna tanítványom, aki megtanulja a fortélyokat, s segít megtartani ezt a szép hagyományt.
Minden korban élmény cukorperecet készíteni. A képen cukormáz kerül a perecre.
- Hol tudja megmutatni a helyi közösségen kívül?
- Lakodalmas perecem több kiállításon szerepelt ki volt állítva, például a Budavári Palotában is láthatták az érdeklődők. A Mesterségek Ünnepén évek óta árulom, már többen ismernek az előző évekből, s keresnek.
- Ez egy igazi különlegesség.
- Igen, s úgy gondolom, hogy megérdemelné az országos ismertséget. Helye lenne például a Helyi Értéktárban és a Hungarikum listán.
-Ezek csángó ételek- tudtam meg Dr. Nyisztor Tinka etnográfustól, aki a moldvai Pusztinából származik, ma is ott él. Közben az ELTÉ-n doktorált néprajzból, szakterülete a moldvai magyarok táplálkozási szokásai. Hétköznapok és ünnepnapok – a moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiája című disszertációja, s a Csángó galuska című szakácskönyv is, melynek társszerzője ezt a témát járja körül.
2017 február 17-én "Az ételek szerepe az életfordulóhoz kapcsolódó rítusokban a moldvai magyaroknál” címmel a szerző előadást tart a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.
A képen: készül a csángó galuska
-Miről fog szólni az előadás?
-A reprezentációs alkalmakkor az asztalra kerülő ünnepi ételeket tekinjük át.
A képen: nyisztor Tinka beavat a galuska készítés tudományába
-Melyek ezek az ünnepek?
-Legfontosabb fordulópontok az ember életében a születés, a lakodalom és az elhalálozás. Ezekhez kapcsolódóan a keresztelő, lakodalom, halotti tor hagyományos moldvai magyar ünnepi étkezési szokásait mutatom be.
-Az élet kezdetétől a végéig.
-Az élet fordulópontjait hagyományosan közösségben élik meg az emberek. A közösség segíti az egyént és környezetét az egyik szakaszból a másikba való átlépésen. Ilyenkor összegyűlünk, leülünk, megvan a rendje annak, hogy mit eszünk.
-Ez nem csak Moldvában van így.
-Nem bizony, ezek általános emberi dolgok. Moldva azért különleges a szokások és ezen belül az étkezési szokások miatt is, mert elzártsága miatt megőrződött egy igen régi, sok száz évvel ezelőtti állapotban.
-Nincs is változás az ünnepi ételek tekintetében?
-Nyilván van, de Moldvában legkevésbé és leglassabban a torhoz kapcsolódó szokások változnak. Más vidékeken ez el is tűnt, vagy alaposan megváltozott. Kelet-Európában évszázadokon át fontos volt, hogy ünnepi alkalmakkor még a szükségben élőknél is – sőt, náluk legfőképpen- étellel roskadozzék az asztal.
A tor imádsággal kezdődik
Moldvában a tor ma is az egész falu eseménye. Aki meghal, még ma is pontosan meghagyja, hogy mit s hogyan szeretne a torban, s ez rendre ugyan az, mint az előző generációk idejében.
Tor Pusztinában
-Miért fontos a tor megtartása a családnak, hiszen igen jelentős kiadás, szervezés?
-Egy tor a közösség megtartóerejéről is szól. Beszélgetnek az elhunytról, aztán fontos hogy elmondják: szép volt a temetés, jó a tor.
-Így könnyebb feldolgozni a halállal járó veszteséget.
-Kétségtelen. Moldvában meg is szólják azt, aki nem tud túllépni a gyászán. A közösség segítséget nyújt, de el is várja, hogy a gyászoló továbblépjen, mikor eljön az ideje.
-Mi kerül az asztalra a toron?
-Savanyúleves hússal, töltike a menü. És persze édes laska, ezt csak torban fogyasztjuk és a mai napig megmaradt. Hogy pontosan mik ezek az ételek, ezt az előadáson részletesen el is mondom majd.
Tor Pusztinában
-A tor hangulatához képest a keresztelő, lakodalom egészen más.
-Ez így igaz, s ezekben inkább észrevehető a változás, ami leginkább városiasodást jelent.
-Miben jeleneik ez meg?
-A keresztelői lakoma és a lakodalomzáró fogása is hagyományosan a töltött tyúk.
-Torta nem is volt?
-Bizony nem, s pont az édes sütemények, torták változtatták meg a hagyományos menüsort. Két- háromféle étel volt, de ezeket nem úgy kell elképzelni, hogy előétel, leves, főétel, desszert. Manapság a lakodalomban és a keresztelőn van már előétel, desszert, a városi kultúra az étkezési szokásokban is megjelenik.
-Készül-e valami különlegességgel az előadásra?
-Lesz kóstoló. Azt nem árulom el, hogy mivel állok elő, de farsangban vagyunk, úgyhogy a farsangi időszakhoz illő, ám mindenkinek a saját háztartásában is elkészíthető meglepetéssel várom az érdeklődőket.
Dr. Nyisztor Tinka múzeum-portája Pusztinában
Dr. Nyisztor Tinka előadására a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában 2017. február 17-én 16 órától várjuk az érdeklődőket.
Forrasztófű, nadálygyökér, madárgyökér, feketegyökér, csontgyógyír, sebgyógyír, falgyökér fekete nadálytő: ugyanaz a szerényen szép vadvirág, mely mintha titkolni akarná, hogy a növényvilág egyik elismert doktora. Ez a nagy múltra tekint visszatekintő gyógynövény megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében. Egy rakás csodás kép látható a növényről itt: 
A magyar hagyományok között a húsvéti locsolkodásban benne van az ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális megtisztító szerep.
